Podcast & Blog, Technológia, Politika, Gazdaság, Közélet, Család, Emigráció, Kanada, Magyarország és a nagyvilág :: Elektromobilitás Podcast :: Canadian Observers Podcast ::
A Chinook Wind-ről már több alkalommal is beszéltünk a podcast epiizódokban és 2017-ben egy cikket is írtam róla. A nyugat kanadai főn szél által felhőből „készített” boltív az első alkalommal lenyűgöző, sokadjára pedig még mindig magával ragadó látványt nyújt.
A Chinook Arch(ejtsd: sönok arcs/csinok arcs) a Chinook szél által létrehozott, több száz kilométer hosszú felhő-boltív az egyik ok a sok közül, amiért szeretünk itt élni. Amíg a Brit Columbia-ban a Lower Mainland-et esővel áztatja, addig a Sziklás-hegység keleti oldalán a meleg, száraz szél enyhülést hoz a jéghideg télbe.
Jó reggelt kívánunk! Az első magyar nyelvű kanadai podcast hatvannegyedik epizódjában a 13 éve Ausztriában, jelenleg Bécsben élő Méreg Attilával készült interjú második, befejező részét hallgathatjátok meg. A bécsi magyarok mellett beszélgettünk a tartalomgyártás kihívásairól, a hallgatói visszajelzésekről, Friderikuszról, a kanadai hétköznapokról, a gasztronómiáról és az alkalmazkodókészségről is.
Adás napló.
A beszélgetést 2022 Decemeber 18-án rögzítettük.
A beszélgetésünk első részét a 63. epizódban hallgathatod meg:
Jó reggelt kívánunk! Az első magyar nyelvű kanadai podcast hatvanharmadik epizódjában a 13 éve Ausztriában, jelenleg Bécsben élő Méreg Attilával készült beszélgetésünk első felét hallgathatjátok meg.
A nyitóképünkön a schönbrunni kastély látható, amely az egykori „császári rezidencia Bécs Hietzing nevű kerületében. Ez Ausztria egyik legismertebb műemléke és turisztikai látványossága: magát a kastélyt évente másfélmillió látogató keresi fel, a parkot további 5,2 milliónyian tekintik meg.
1918-ban, a monarchia bukása után az újonnan alakult Osztrák Köztársaság lett a kastély tulajdonosa, és a gyönyörű szobákat múzeummá alakították át. 1945-ben a főépületet és a Gloriette egy részét eltalálták a szövetséges légierők bombái. A második világháború után a kastély épen maradt részében rendezték be a brit megszálló csapatok főhadiszállását. A megsérült részeket részben ekkor, részben a megszálló erők kivonulása után restaurálták.
A 20. században a kastély több történelmi esemény színhelye volt; 1961-ben például itt találkozott John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök és Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkár.
A belső terek nemcsak a császári család tartózkodási helyéül szolgáltak, hanem reprezentációs célokat is betöltöttek, számtalan ünnepségen, rendezvényen kellett, hogy szimbolizálják és erősítsék a monarchia presztízsét.A kastély egy része ma is funkcionál, elsősorban önkormányzati lakásokként kerültek bérbeadásra.” (forrás: Wikipédia)
Adás napló.
Mai beszélgetőpartnerünk Méreg Attila, Bécsből, aki többek között diplomás szakápoló, rádiós szerkesztő-műsorvezető, újságíró, a Világjárók Klubja, Bécs vezetője és mindezek mellett még kerékpárosfutár is.
Jó reggelt kívánok! Míg az Európai Uniónak „csak” három, Európának, mint kontinensnek hét, addig Kanadának 6 különböző időzónája van, de …. szóval ez egy picit komplikáltabb ennél, mert vannak tartományok, területek, amelyek 2 időzónát is használnak.
Európai Unió: ez lesz a legegyszerűbb, mivel tagországok összesen 3 időzónában találhatók. Nagy meglepetésekre nem kell számítani, az országhatároknál húzódik az időválasztó vonal, ezt azért elég könnyű észben tartani utazáskor.
Európa – az öreg kontinens -, egy kicsit nagyobb türeletettel bír: itt már 7 különböző időzónáról kell beszélni, mivel Törökország mellett Georgiát (Georgia – ejtsd: ge-or-gi-a / korábban: Grúzia), valamint Örményországot, Azerbajdzsánt és Oroszország keleti felét is az európai kontinens részének tekintjük.
Hogyan néz ki a szilveszter éjszaka Kanadában? Egy kicsit bonyolultabb a kérdés, mint például az EU-ban. Ennek oka, hogy a 6 időzóna között találni olyat is, amely nyáron a tőle keletre eső idózónával használ azonos időt, míg télen a tőle nyugatra eső idózónával használ azonos időt. Egy-egy tartománynak (pl.: BC, SK, ON), vannak olyan részei, ahol a szomszédos tartomány időzónáját használják – s ennek csupán földrazji okai vannak. Így aztán hamar összejön a – földrajzi/közigazgatási szempontok alapján a 10 különböző időzóna-kategória.
Videós tartalom következik! December 14-én a céges karácsonyi rendezvényünkre a Calgary-i Saddledome-ban került sor. A tényleg csak 2 perc hosszúságú menedzseri beszéd után következett az ajándékosztás és egy könnyű vacsora (a végén Whisky-kóstolóval), majd a kollégáimmal megtekintettük a Flames – Canucks NHL mérkőzést.
Lángok a nyereg alatt
Életemben először jártam az idén 39. éves Saddledome-ban, mint vendég és életemben először láttam NHL jégkorong mérkőzést élőben. A Nemzeti Jégkorong Ligát 1917. November 26-án alapították meg a Montreal-i Windsor Hotel-ben(mert a jégkorong kanadai sportág). Jelenleg 32 csapat játszik a ligában, ebből 25 amerikai és 7 kanadai.
A stadion nagyon nagy, azaz inkább hatalmas, 19.289 néző befogadására alkalmas lelátóval rendelkezik. A saddle szó jelentése: nyereg. Oldalnézetből jól látható, hogy a tetőszerkezete egy nyerget formáz.
Calgary profi jégkorongcsapata – vagyis a Calgary Flames – egyidős velem. Az eredeti csapatot 1972-ben Atlanta városában, Georgia államban alapították meg Atlanta Flames néven. Az akkori tulajdonos anyagi nehézségek miatt kénytelen volt eladni a csapatot 1980-ban, amelyet az Edmonton Oilers egykori tulajdonosa vásárolt meg és költöztetett Calgary-ba, megtartva a csapat eredeti nevét.
Jó reggelt kívánok! Az alábbi, December 20-án, a reggeli órákban készült képekhez csak annyit tennék hozzá, hogy a rajtuk látható számok valóban Celsius fokot mutatnak. Alberta tartomány legszebb városában akár ilyen is lehet egy téli reggel.
🥶 🥶 🥶
Ennek egyetlen előnye van: nem kell a sarkvidékre látogatni akkor, ha szeretnénk megtudni, hogy ott milyenek a hétköznapok ott fent a messzi északon a téli évszakban. Ilyenkor minden lassabban történik odakint: lassabban sétál az ember, nem akar kimelegedni, nem akarja kapkodni a levegőt, hanem kényelmesen az orrán át beszívni és kilélegezni. Lehetőség szerint puszta kézzel nem érint meg semmit, s nem csak azért, mert rettentően hideg, hanem mert nem akarrunk pillanatok alatt fagyási sérülést szenvedni.
A raktárban, ahol dolgozom, a mélyfagyasztó teremben – amelybe állva be lehet sétálni -, az állandó hőfok „csak” -18 °C: azaz oda járunk melegedni, ha a raktárak ajtaját a ki-berakodás miatt hosszabb ideig nyitva kell tartanunk… a hagyományos hűtőteremben meg egyenesen tombol a „kánikula”, mert ott +3/+4 °C-os a levegő hőmérséklete.
🥶 🥶 🥶
Az autóm saját hőmérője szerint -35 °C volt a külső hőmérséklet. És a beltéri is. Hiába van az elektromos hálózatra csatlakoztatva a motorblokk fűtő, hosszú kilométerek megtétele után is csak nehezen melegszik fel az autó motorjának hűtőfolyadéka.
Jó reggelt kívánunk! Ismét egy remek hangulatú podcaster-hallgató találkozónkra került sor November végén. Ez volt az első olyan alkalom, amikor mikrofont tettünk a hallgatónk orra alá és a jóízű, érdekes és tartalmas beszélgetésünkből elkészült ez az epizód. Fogadjátok szerettel a nős, két gyermekes, villamosmérnök végzettségű, JAVA Front-End + Back-End fejlesztő, home office-ban dolgozó Bernátot a behavazott Calgary-ból!
A felvétel November 26-án, szombat délután készült.
Hogyan talált rá Bernát a Podcast-unkra? A találkozó megbeszélése előtt hagzott el ez a kérdés, a válasz pedig:
Mi van a képen?
Nyitóképünk a Svájci Szövetségi Vasutak (SBB-CFF-FFS)Bombardier Double-deck Coach 5. generációs, nemzetközi piacokon Bombardier TWINDEXX néven forgalmazott motorvonata látható a svájci Winterthur-ban: a szerelvény Zürich-en keresztül Genf Nemzetközi Repülőtérig (GVA) közlekedik. „A tilting variant of the Twindexx with an operational speed of up to 200 km/h is developed for the Swiss Federal Railways named SBB RABe 502, informally called TWINDEXX Swiss Express. Orders have been placed in the range of a few hundred coaches of the different variants with their initial delivery (..) during 2015–2017, depending on the variant.” – írja a Wikipedia szócikke.
A Bombardier Transportation-t 1974-ben a Valcourt-ban (Quebec, Kanada) 1942-ben megalapított Bombardier Inc. hozta létre, ez volt a vasúti-járműgyártó divíziója. A Montreal-i székhelyet 2001-ben helyezték át Berlinbe, Németországba, amikor a cég felvásárolta a német ADtranz a vasúti-járműgyártót a DaimlerChrysler Rail Systems-től. Az így létrejött kanadai-német céget jó 2 évtizeddel később, 2021 Januárjának végén a francia Alstom vásárolta fel.
Mit szólnál hozzá, ha neves külföldi írók műveit úgy fordítanák le magyarra, hogy a regényből, a novellás kötetből, az elbeszélésből itt-ott kimarad 1-2 oldal, néha rosszul fordítanak le szavakat és az utolsó fejezet meg egy az egyben hiányzik. Ma az újságírás pont így működik. És ez nagyon bánt.
Egyrészt, mert nekik ez a munkájuk, ők ezért pénzt kapnak: korábban a hirdetőktől, most már inkább az olvasóktól előfizetőiktől. Ezért aztán még alaposabb munkát kellene végezniük, nem a mennyiségre, hanem a minőségre, a hitelességre kellene koncentrálniuk. Harmadrészt: ezt tanultam, s bár nekem csak a hobbim ma már, de még tudom, hogy hogyan kellene ennek működnie, hogy melyek a szakmai követelmények, amelyeknek minden esetben meg kellene felelni.
Ami ez alkalommal kicsapta a biztosítékot, az nem 100%-ban Boros Juli, a 444.hu újságírójának a hibája: a cikk, amelyet egy brit laptól vett át, itt olvasható. Neki csak 25% róható fel, a maradék 75%-ot nem más hozta össze, mint a 201 éve(!!) alapított brit The Guardian egyik szabadúszó, világlátott és elméletben még tehetséges fotóriportere, újságírója, Leyland Cecco.
Azon már nem lepődöm meg, hogy egy-egy kanadai, amerikai hír 3-5 nap késéssel jelenik meg magyar hírportálokon.
Még 2022-ben is napokba telik, amíg az észak-amerikai napilapok légipostával megérkeznek a budapesti szerkesztőségekbe.
És persze még az is sok idő, amíg átnézik az újságokat, kiválasztják a hírt, majd a szerkesztőségi munkatárs odaadja a lapot Mancikának szkennelésre, hogy a papíralapú újságcikkből digitális karakterek legyenek. Aztán a Főszerk. által kijelölt gyakornok/újságíró ügyesen másol-beilleszt a Google Fordítóba, majd végül lefuttatva rajta a helyesírás ellenörzőt jó pár nappal a történések után ki is kerülhet a cikk a főoldalra.
Aaand job done.
A családi tragédia
November 15.-nek délutánján súlyos személyi sérülésekkel járó autóbaleset történt Calgary-tól észak-nyugatra, Airdrie-től nyugatra, a Big Hill Springs úton a Hill Spring rét utcájának kereszteződése közelében, ahol 2 személygépjármű frontálisan ütközött. A mentők két súlyosan és egy könnyebben sérült személyt láttak el a helyszínen.
Nem fogom az egész angol nyelvű cikkeket – amelyeket forrásként használtam -, lefordítani magyarra, hogy a T. Olvasó T. Előfizető teljes körű tájékoztatást kapjon, hogy megtudhassa, mi is történt PONTOSAN?!
Csak hiánypótlást és helyesbítéseket fogok listázni a lentiekben.
Nem egyszer mutattunk már nektek videókat a Travel Alberta-tól, amely Alberta tartomány turisztikai hivatala. Ezek azok a videók, amelyek A-tól Z-ig igyekeznek bemutatni Alberta-t, a figyelemre érdemes lokációkat, a helyi gasztronómiát, szórakozási lehetőségeket és a téli, vagy nyári sportokat, stb.
A 2022-es tavaszi-nyári videójuk is hasonlóan látványosra sikerült, a teljesség igénye nélkül felsorolva a tartomány “ezernyi arcát”, amelyek nem csak a turisták, hanem a helyiek számára is vonzók és szemet gyönyörködtetők. Abban a videóban a zenei aláfestésről Alberta tartomány szülöttje, Brett Kissel country énekes, dalszöveg író, zenész gondoskodott Our Home(magyarul: a mi otthonunk) c. dalával.
„Ünnepeljük a lakosait, a szellemét és karakterét ennek a csodálatos helynek, amelyet az otthonunknak hívunk. Alberta tartomány a 6., 7., 8., 4. és 10. Egyezmények hagyományos területein és a Első Nemzet, Métis és Inuit nemzettségek földjein fekszik, akik időtlen idők óta gazdagították ezt a földet és élénk, sokszínű közösségeit.”
Alberta-inak lenni egy pillanatra … egy hétre … egy egész életre.
És mivel már leesett az első hó a tartományban, ezért megmutatjuk azt is, hogy milyen a Kanadai Sziklás-hegység Alberta-i oldala télen... nem csak a téli sportok szerelmeseinek!
Az Elektromobilitás Podcast vendégszereplése oldalunkon.
Az adás sorozat 1. része: a hidrogén. Előállítása, tárolása, szállítása, felhasználása – mi az, amit feltétlenül tudni kell?! Alapozó a tüzelőanyag-cellás járművekről, tudnivalók az előnyökről és a hátrányokról, mindarról, amiről rajtunk kívül senki sem beszél!
Hogyan áll most a hidrogén előállítás a világon? A hidrogén mindig is a jövő üzemanyaga marad? Mi a helyzet az üzemanyag-cellás, azaz a H2-FCEV személyautók piacán? Használhatóság, hozzáférhetőség, költségek, hatótáv és árazás. És hogyan kapcsolódik ehhez a témához az aszály és az ivóvíz? Mi a helyzet Japánban az energia-függőséggel, hol „terem” a metán-hidrát (CH4-5.75H2O) és miért emlegetjük annyit a Toyota Mirai-t?? Ja és természetesen nem maradhat el „bezzeg a TESLA”! Adatok, információk, válaszok a kérdések és folytatása következik!