Aki ismer minket, az tudja rólunk, hogy csak akkor beszélünk, csak akkor írunk, ha mondanivalónk van. Nem mintha bajuk lenne a bro-talk-kal, de az nem a mi műfajunk. Nem azért készülnek a podcast epizódok, a videók, vagy írodnak a cikkek, mert kell(!) a tartalom, muszáj(!) a műsoridő, hanem azért, mert amiről szót emelünk: az fontos, az közérdekű, nagyon sok esetben elgondolkodtató, az érint, érdekel és foglalkoztat bennünket is, nem csak azokat, akik Kanada iránt érdeklődnek.
(A nyitóképen Budaörs belvárosának felhőkarolói, a Városi Uszoda Sportcsarnok és Strand (BVUSS), előtérben pedig a Hosszúréti-patak látható.)
Sokkoló eset történt velem Augusztus 5-én: végtelennek tűnő percekben olyannak voltam fültanúja, amelyet azonnal ki kellett írnom magamból. A Külföldre mentem majd jövök – a magyar kereskedelmi rádiók reggeli műsorainak (pl. Balázsék) szinvonaltalanságát messze túlszárnyaló -, Facebook-os beszélgetős műsor Irány Kanada c. adásából, a közel 8 évnyi Calgary-i tartózkodást követően megtudtam, hogy
valójában Budaörsön élek!!!4!!
Ebben a pillanatban egy Nagy Feró tolmácsolásában előadott Ford Fairlane bölcselet jutott az eszembe.
(de mivel nem akarom 18+ kategóriássá minősíteni ezt a cikket, a felfedezés örömét meghagyom a nagykorú hallgatóink számára)
Az adásban a Calgary-ban Budaörsön élő Krisztát látták vendégül, aki 2014 óta él Kanadában – ennek ellenére ismeretei, tájékozottsága Calgary-ról Budaörsről – ahogyan Alberta-ról és egészében véve Kanadáról is -, jelentős hiányosságokat mutat. Ki kell tehát igazítanom a műsorvezető kollégát: Kriszta nem készült fel eléggé!
Ha osztályoznom kellene ezt a teljesítményt, akkor egy közepes osztályzatnál nem adnék jobbat Krisztának, mert ugyan sok, NAGYON sok volt a pontatlanság és a félinformáció az általa elmondottakban, több témában viszont helytálló a tudása, amit ezúton is köszönök szépen!
Hibák és pontatlanságok javítása, félinformációk kiegészítése, hiányosságok pótlása!
Az alábbiakban a legjobb tudásom szerint a legnagyobb jóindulat és segítőszándék mellett igyekszem helyesbíteni az általam észrevett, Kriszta által rosszul, pontatlanul, hiányosan, vagy teljesen tévesen elmondottakat.
So, no offense.
A könnyebb érthetőség kedvéért időrendben haladok, úgy, ahogyan az egyes témák/kérdések sorra kerültek az adásban. Ha úgy érzed, hogy ismétlen magam, akkor az azért van, mert az adásban újra és újra elmondták ugyanazt – de rosszul, hiányosan, pontatlanul. Az Ismétlés pedig a Tudás jó édes anyukája.
Pop-corn, kóla/sör, háttérzene … és kezdjünk bele, mert hosszú a lista!
- Kanada államformája: alkotmányos, föderatív monarchia – perszonálunióban Nagy-Britanniával. Ezért van az országnak „Federal Government”-je.
- Kanadának 10 tartománya (province) és 3 területe (territory) van. Ezért van nálunk is, Alberta tartományban egy „Provincial Government”.
Államai, a nevükből adódóan egyértelműen, az egy Amerikai Egyesült Államoknak és a Mexikói Egyesült Államoknak vannak. - Justin Trudeau, Kanada miniszterelnöke (azaz „prime minister” – tehát nem „President”, azaz elnök, mint az USA-ban), akit sokan szidnak sokminden miatt.
Miért? Mert talán fogalmuk sincs a kanadai közigazgatásról, azaz nem tudják, hogy miről rendelkezik egységesen a Federal Govt., tehát mi az, amit megszavaznak a Kanadai Parlamentben ülő pártok, és milyen ügyekben dönthetnek egyénileg a tartományi/területi kormányok, függetlenül a Federal Govt.-től.
- Letelepedési kérelem benyújtása Kanadába, egyenesen Magyarországról? Azért, mert? Nem egészen értem, hogy miért akartak Krisztáék menekültként Kanadába jönni? Aztán persze kiderült, hogy a munkavállalási vízum – mint sok millió másik bevándorlónak – egy jól működő megoldás az Ő számukra is.
- Azt tudni kell – és ezt a 2017-es indulásunk óta kb. 175-ször mondtuk el és írtuk le -, hogy a PR-státusz, azaz a Permanent Residency megszerzésének időtartama soha sem jósolható meg előre, mindenki esetében más és más az ügymenet és az átfutási idő – ez lehet akár 12-18 hónap is, de lehet akár 3-3,5 év is.
- Kanadában a letelepedéshez – tehát a PR-státusz megszerzéséhez – nem kell ügyvéd! Sem nekünk, sem Latoréknak nem volt ügyvédjük egyetlen percig sem. És ismerünk többeket, akik ügyvéd nélkül intézték a kanadai munkavállalást, majd annak a meghosszabbítását is és a PR-re vonatkozó kérelem benyújtását is. Mert a Canada.ca-n online intézheted a saját ügyeidet.
- Akinek a szolgáltatásait igénybe vettük az első időkben – anyagi ellenszolgáltatásért cserébe, olcsóbban, mint amibe egy ügyvéd került volna -, az nem volt más, mint egy RCIC, azaz egy Regulated Canadian Immigration Consultant (erre vonatkozóan további információk errefelé). Aztán búcsút intettünk egymásnak és az utolsó lépéseket már mi magunk tettük meg a PR-státusz felé vezető úton.
- A kanadai hiányszakmákról, azaz a keresett szakemberekről itt találtam egy listát.
(görgess lejebb az oldalon) - Skilled worker: azaz szakképzett munkavállaló, akinél értelem szerűen a szakmai végzettsége + a szakmai tapasztalata + az angol nyelvtudása számít.
Mellékszál, hogy Kanadában előfordulhat, hogy sokkal inkább a valós, a munkanapokon használható tudásra, a megszerzett, releváns munkatapasztalatra van inkább szükség, mintsem az adott területre szóló szakirányú oklevélre, minősítésre… És persze, nagyon sokat számít a munkavállaló hozzáállása, a munkavégzésének minősége is. - Express Entry – amiről sajnos egy szó sem esett! Életkor, végzettség, idegen nyelv ismeret és szakmai képesítések szerint pontokat kapsz. Ha eléred a limitet, akkor bekerülsz abba az adatbázisba, ahonnan cégek mazsoláznak ki maguknak új alkalmazottakat. Ha szerencséd van, hamar rád találnak és kiválasztanak… ha nem, akkor akár pár évbe is beletelhet, amíg valaki téged választ ki a vendégmunkás-jelöltek közül. Addig is lehetőséged van további képzések elvégzésére, feljebb tolva ezzel a pontjaid számát, megerősítve ezzel a pozíciódat a munkaerőpiacon.
- A címadó téma következik!
Szerintem – és most kérem a budaörsi lakosok segítségét a kérdés eldöntésében -, a helyzet az, hogy:
Calgary városa a legkevésbé sem hasonlít Budaörsre!
Ebből a szögből nézve tisztára olyan, mintha Budaörsöt látnánk Hát nem? Hát de.
fotó: Jack Carter / Unsplash
- Tessék mondani, a néninek mi alapján tetszett erre a következtetésre jutni???
Mert ezt az összehasonlítást még csak nem is értem…
Ha az nyers adatokból indulok ki, akkor Budaörs a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Budakeszi járásban megtalálható város, a vármegye legnépesebb települése, amelynek:- területe: 23,59 km²
- lakossága 2021-ben 19.000 fő volt.
- Ezzel szemben Calgary városa a kanadai préri és a Sziklás-hegység találkozásánál fekszik,
- a területe: 820,62 km2
- a lakosságának száma 1,4 millió fő.
- Alberta lakosságának száma ugyanekkor kb. 4,4 millió fő.
Szóval nagyon szeretném megérteni, hogy milyen szempontok alapján olyan Calgary, mintha Budaörs lenne?! - A Vancouver, BC városháza és Toronto, ON városháza közötti 4.385 km-es útvonalon sok-sok éven át Calgary városa volt az egyetlen olyan település, amely 1.000.000 fő feletti lakossal rendelkezett (időközben Edmonton is belépett a millió feletti lakosú városok közé). De ezen kívül sehol máshol nem élnek ennyien egyetlen településen a két metropolisz között.
Olyan, mint Budaörs, mi? Háthogynepersze.
közötti 4.385 km-t elméletben 45 óra alatt lehet megtenni autóval.
- Toronto pedig sokkal inkább egy metropolisz, mint csak egy város.
- És mi az a Toronto-i 27%? Az lenne az ÁFA? Nem ma, nem a múlt évben, hanem már 2017-ben megírtuk, hogy a 27%-os magyar ÁFA – szégyenszemre(!) -, világrekorder!
A Föld nevű bolygón egyetlen másik országban sincs ilyen magas Általános Forgalmi Adó bevezetve!
És ezalól nem kivétel Kanada egyetlen tartománya sem: „There are three types of sales taxes in Canada: PST, GST and HST. See below for an overview of sales tax amounts for each province and territory.”
forrás: Retail Council of Canada
- Kanadába turistaként beutazva munkát keresni, munkát vállalni nem lehet! És pont.
A próbálkozóknak még az 5%-a sem jár sikerrel, mert a CBSA mindenkit haza zavar (és még az is elképzelhető, hogy 5 évre kitiltja Kanadából), a lelkes amatőrök el sem jutnak az Immigration Office-ig. - A Kriszta által kétszer is rosszul megemlített kanadai hivatalos álláskereső weboldal címe nem a jobbank.ca, hanem:
https://www.jobbank.gc.ca/
Nagyon szívesen!
- Munkavállalás: információim alapján csak olyan cégek alkalmazhatnak külföldi munkavállalót, akiknek erre engedélyük van Kanada Kormányától.
Ennek a díjáról mondta azt Kriszta, hogy 250 CAD-ról 4.000 CAD-ra emelkedett. Szóval? - Angol nyelvtudás szintje: kérlek, hogy most abba gondolj bele, hogy milyenek lesznek az első napjaid/heteid egy vadidegen országban?
Mindent magadnak kell intézned, ezért jó, ha az alap foknál valamivel jobban beszéled az angolt. Miért? Mert például szerződéseket kell kötnöd – amit ugye nem árt előtte elolvasni és értelmezni. El kell menned egy Registry-be, ami olyan, mint okmányiroda/kormányablak Magyarországon. Itt fogod intézni a hivatalos papírokat, mint pl. jogosítvány, autó rendszámának megújítása, stb.
Aztán kell egy health card, azaz be kell jelentkezned az egészség-biztosítóhoz (pl. AHCIP). Továbbá: szükséged lesz egy albérletre, ehhez időpont foglalásra, információkra a lakásról, a feltételekről, a fizetés módjáról. Mobiltelefon és internet nélkül ma már nem tudsz létezni, tehát venned kell egy mobiltelefont és mellé megkötni egy havidíjas előfizetést – de nem mindegy, hogy milyet! Aztán: közlekedésnél tudnod kell, hogy melyik buszra kell szállnod, vagy ha autóval mennél, akkor előtte KRESZ-vizsgát kell tenned, ismerve valamennyi szabályt, majd autót kell vásárolnod. Arra kötnöd kell egy biztosítást, meg persze kell rendszám is rá. Tudnod kell elmesélni, hogy ha beteg vagy, hogy mi és hol fáj, mondjuk az orvosnál, vagy a fogorvosnál le kell tudnod írni, hogy mit érzel, mi merre nem jó…
Ha mindezt ezen a héten kellene elintézned, sikerülne?
- El nem tudom képzelni, hogy Krisztának milyen tapasztalatai vannak, de el kell mondjam, hogy mi, magyarok egyáltalán „nem megyünk nagy arccal” külföldre munkát vállalni! Amit én láttam, hallottam az az, hogy az ember fülét-farkát behúzva, maximális odafigyelés mellett és minden energiájával azon van, hogy megfeleljen, hogy ne hibázzon, hogy be tudjon illeszkedni, hogy ki tudja alakítani a napi rutint, hogy mihamarabb a munkájára, azaz a bevételi forrására tudjon fókuszálni. Energiád sem lesz nagyarcúnak lenni, mert olyan kimerült leszel a munkanap végére, hogy arccal előre dőlsz be az ágyba – ha időközben már vettél egyet, ugye.
- A Study Permit-ből munkavízumot csinálni nem lehetetlen. Előre kell gondolkodni és érdemes már ideje korán megtervezni/kitalálni, hogy mit szeretne magával kezdeni a T. Egyetemista, amikorra lejár a tanuló vízuma. Ha nincs státusza, akkor rövid úton el kell hagynia Kanadát. Ha nem kíván hazatérni, akkor találnia kell egy munkáltatót, aki elvégezve a szükséges papírmunkát állományba veheti egy érvényes munkavízum birtokában.
- A munkáltatók előnyben részesítik a kanadai végzettséggel rendelkezőket. Ezért egyáltalán nem próbléma, ha valaki át- vagy tovább képzi magát és egy kanadai oktatási intézmény által kiadott, adott szakterületre szóló képesítést igazoló dokumentummal a kezében keres állást.
- Egyetemistaként maximum heti 20 munkaórát vállalhat a tanuló. Valószínűleg minimálbérre lesz bejelentve, ami Alberta-ban bruttó 15 CAD/óra. Ami br. 300 CAD/hét, br. 1.200 CAD/hónap bevételt jelent, ami ugyan több, mint a semmi, de elég vékonyka összeg, ha a megélhetésről van szó. És talán mondanom sem kell, hogy nem érdemes a tilosban járni: „Working more than 20 hours per week is a violation of your study permit conditions. You can lose your student status for doing this, and may not be approved for a study or work permit in the future. You may also have to leave the country.”
- Alap esetben 2 évre szóló munkavízumot kapnak a külföldi munkavállalók (vendégmunkások). Ezalatt az idő alatt a munkavállaló eldöntheti, hogy a 2 év lejárta után itt marad, vagy hazatér. Ha Kanadában akar maradni, akkor még a vízum lejárta előtt a munkavízum meghosszabbítását kell kérelmeznie – ennek átfutási ideje lehet akár 6-8-10 hónap is.
Ha eközben lejár a munkavízuma, akkor a külföldi munkavállaló egy ú.n. Maintained Status-ba kerül: ekkor ugyanúgy dolgozhat tovább, mint előtte és csak türelmesen ki kell várnia, amíg a megújított munkavízuma megérkezik.
FIGYELEM! Ezalatt az idő alatt a Kanadából történő kiutazást nem javasoljuk. - Munkavízummal maximum 4 évig lehet Kanadában munkát vállalni. Ha a vendégmunkás nem kíván letelepedni (nem nyújtott be igénylést PR-státuszra), akkor a külföldi munkavállalónak 4. év végével haza kell térnie.
- Érdemes lehet megemlítenem, hogy a Maintained Status-ban – mivel nincs hivatalos okirat a kezében, azaz nincs érvényes munkavállalási vízuma – a külföldi munkavállaló nem jogosult a tartományi, vagy területi egészségügyi alapszolgáltatásokra. Azaz minden egyes orvosi vizsgálat, vizit, kezelés külön-külön fizetendő!
- A külföldi munkavállaló a tartományi/területi kormányzattól a 6. munkában töltött hónapot követően kérelmezheti a letepedést, azaz beadhatja a PR-státusz iránti kérelmet. Első megmérettetés tehát helyben, a tartományon/területen belül zajlik: ha itt elfogadták a kérelmét, akkor jön a második lépcső, azaz a Federal Level. Ha itt is jóváhagyják a kérelmét, akkor a külföldi munkavállaló megkaphatja a Permanent Resident Status-t.
(Szerencsés esetben még a munkavízum lejárta előtt megkaphatja a vendégmunkás a PR-t, azaz nem kell meghosszabbítania a munkavízumot, mert az a PR Status megszerzésével értelmét veszti.) - 88 óra/2 hét – ez mi is? Ez megint honnan jött?
Dolgoztam már nem egy kanadai cégnek (Alberta-i, Brit Columbia-i és Saskatechewan-i székhelyűnek is!), de még nem hallottam erről a „”szabályról””, vagy mi a szösz ez?
A normál munkarendben dolgozók számára az alap munkaidő: napi 8 óra, heti 5 napon át, azaz heti 40 óra – pontosan úgy, mint Magyarországon. Innentől kezdve minden megkezdett perc túlóra díjon kerül elszámolásra.
Ettől munkakörtől függően el lehet térni, mert mondjuk a nővérke a kórházban 12 órázik, majd otthon van 12 órát, aztán ez így megy 3 napig, utána 2 napot otthon van. De vannak Kanadában is olyan munkakörök, ahol 24-48-ban dolgoznak: 24 óra munka, majd 48 óra pihenőidó.
De ez a 88 óra két hétre … ez nekem teljesen ismeretlen! Fogalmam sincs, hogy ez micsoda és amúgy mi értelme lenne, akár munkáltatói, akár munkavállalói oldalról? - VAT – „Value-Added Tax is a consumption tax assessed on the value added in each production stage of a good or service.” A lényeg, hogy Kanadában soha sem volt ilyen kategóriájú adó! Ahogyan azt fentebb is láthatjátok, Kanadában a következő 3 féle értékesítési/szolgáltatási adó létezik a fogyasztók számára:
- GST, és nem GFP(!): Goods and Services Tax,
- PST: Provincial Sales Tax,
- HST: Harmonized Sales Tax – „which is a combination of the PST portion and the GST in some provinces”.
- IRCC – Immigration, Refugees and Citizenship Canada – innen indulj el, itt keress, ha kérdésed van, ha információra van szükséged. Kérlek, mindig használd a hivatalos, kormányzati forrásokat! Köszi!
- Zárt Munkavízum: ha zárt a munkavízum (Closed Work Permit), akkor csak annak a munkáltatónak és csak abban a munkakörben dolgozhatsz, amelyik nevére a munkavízum ki lett állítva. Tehát nem dolgozhatsz más munkáltatónak, és a munkáltatód nem alkalmazhat egy másik munkakörben. Ez azt jelenti, hogy ha a munkáltató idő közben csődbe megy, vagy elbocsátanak, akkor í.j., lehet szépen haza repülni.
- Nyitott Munkavízum: ha a munkavízum nyitott (Open Work Permit / OWP), akkor szabadon vállalhatsz munkát Kanadában a munkavízum érvényességi idején belül. Azt és annak dolgozol, aki és amire alkalmaz. Ha a legelső alkalommal Open Work Permit-et adnak, akkor hurrá, csak így tovább. Ha nem, akkor a második év vége előtt, még a zárt munkavízum érvényességi idején belül, a kérvény benyújtásakor Open Work Permit-et kell igényelni. Remélhetőleg OWP-t is fogsz kapni majd…
- Határátlépés: az immigration officer-nek nem hatalma van, hanem munkaköri leírása. Törvények és szigorú előírások szabályozzák a tevékenységét, a jogait, azt, hogy mit tehet és mit nem.
Ismereteink szerint a határátlépéses munkavízum megújítás nagyjából 2019 óta már nem működik. - Ügyvédi munkadíj: 250 CAD óránként – és a városban még csak nem is ez a legdrágább.
De legyünk őszinték, ez azért nem egynapi bér! Csak akkor, ha valaki br. 37-39 CAD/óráért dolgozik. Tapasztalataim szerint nem feltétlenül jellemző, hogy a külföldi munkavállalók ennyire kimagaslóan jól keresnének az első néhány évben…
Ne felejtsd el, hogy mit írtam feljebb: az elején RCIC, aztán a második lépcsőtől intézheted magadnak a papírmunkát – ingyen.
- Kezdőtőke: én szívem szerint ma már inkább azt mondanám, hogy 7-8.000.000 Forint – szemben a 4-5 millióval. És akkor nem érhet meglepetés. Az első hónapokban nagyon sok lesz a kiadás, amit munkabérből nem fogsz tudni finanszírozni.
- Ha jól értem, akkor Kriszta azt mondta, hogy 2014-ben havonta 1.650 CAD-ot fizettek albérletre, ami emlékezeteim szerint horrorisztikusan magas összeg volt. Mi 2015-ben 1.100 CAD-ért béreltünk egy 2 hálószobás, feljújított albérletet.
- Kaució: itt safety deposit-nak hívják és jellemzően a havi albérleti díj közel fele, vagy egyes helyeken 1 teljes havi albérlet díja. A mi esetünkben ez 675 CAD volt a második, 1.250 CAD-os albérlet esetén 2016-ban. Ezt a safety deposit-ot majd akkor kaphatod vissza teljes egészében, ha kiköltöztél az albiból (akár 10-15 évvel később!), ha nem laktad le a lakást, azaz a főbérlőnek nem kell utánad rendbe tenni a lakást…
- Albérlet-helyzet Calgary-ban 2023-ban: jelenleg nem áll jól a kereslet-kínálat arány, nagy a kereslet, alacsony a kínálat, szóval én inkább azt mondanám, hogy 1.600-1.800 CAD/hó egy jobban kinéző, jobb fekvésű, 2 szobás albérlet, de nem kell meglepődni 2.000 CAD feletti havidíjak esetén sem.
- Albérletek biztosítása – biztosítótól és az albérlet méretétől függően – 20-35 CAD/hó. Tehát nem egy vészesen nagy kiadás, igény esetén egy összeben, egy évre előre is kifizethető.
- Iskola/oktatás: a CBE-nél (Calgary Board of Education), azaz a Calgary-i városi iskoláknál, azaz a közoktatásban a noon supervison (ebédidőben felügyelnek a nebulókra) és az iskolabusz használata a fizetős, valamint néha ezt-azt fizetni kell (pl. múzeum belépő, ami 5-6 CAD). De vannak olyan, Calgary-n kívül oktatási körzetek, ahol például az iskolabusz használata teljesen ingyenes, illetve ismeretlen a noon supervison fogalma annak fizetős formájában.
- A Statistics Canada szerint 2023-ban a háztartások medián bevétele évente 77.700 CAD, ami elosztva 24-gyel (2 felnőtt, 12 hónap alatt) 3.237 CAD/munkavállaló/hónap keresettel rendelkezik, azaz 1-1 Alberta-i házaspár havonta 6.475 CAD-os keresetre tesz szert.
- Ami ezután kimaradt – de lényeges egy bevándorlónak:
ingyenesen is beszerezhető jó pár dolog, például a Kijiji-ről, vagy Fb Marketplace-ről, ahol rengetegen ajánlanak fel ingyesen elvihető, jó állapotú, még használható konyhai eszközöket, ruhákat, ágykereteket, játékokat, stb. Érdemes még figyelni a környékbeli Garage Sale-eket, azaz garázs vásárokat is.
- Azaz nem kell mindenből újat venni!
De ha mégis, akkor nem a Sobeys-ban, a Brick-ben, vagy a Hudsons Bay-ben, esetleg a H&M-ben kell vásárolni, hanem ott van a Dollar Tree és a Dollarama dollárboltok, valamint a Walmart. A Value Village (ahol adományozásért cserébe 20%-os kupon jár), a Goodwill és a különböző Thrift Store-ok/Liquidation Store-ok néha vadiúj termékeket is tartanak a polcokon, akár játékról, akár ruháról, akár könyvekről van szó – de jellemzően ezek másodkézbeli termékeket forgalmazó áruházak. - Calgary-ban egyetlen IKEA van (
BudapestenBudaörsön és környékén 3 db), itt is érdemes figyelni az akciós kínálatot és akár online megrendelve lefoglalni a kívánt termékeket, mielőtt kifogy a készlet. - Dél-Albertában nagyon ritkán van -45 °C fok, ez inkább az északi területekre (A Yukon, NWT, Nunavut) jellemző. Attól függően, hogy Kanada melyik vidékén élsz – figyelem, Kanada egy kontinens méretű ország(!!) -, változik az is, hogy mennyire meleg a nyár, mennyit süt a nap egy átlagos napon és mennyi hó esik a télen?
De!
Ami feltette az i-re a pontot, az a Chinook-szél volt. Ami nem Mexikóból jön!!! S még csak nem is Budaörsről!
- A Chinook szél, a hóevő szél egy főn, ami az óceánról érkezik, s Brit Columbia tartományon keresztül a hegyek felett érkezik meg Alberta nyugati oldalára.
Még hogy mexikóból jön… Végül is csak kétszer írtunk, van róla videónk is, plusz számtalanszor beszéltünk róla a podcast epizódokban…
- Ha jól tudom, akkor Calgary átlagos tengerszint feletti magassága 1.045 méter, azaz vannak ennél picivel alacsonyabb, 9xx méteres és ennél picivel magasabb, 1.1xx méteres magasságok is a városhatáron belül.
De Calgary városa semmi esetre sem 1.300 méteren fekszik. - Amikor webshop-ban vásárolsz – például: Amazon, EBay -, akkor azt az adót, azaz GST-t/PST-t/HST-t fizetteti ki veled a webáruház, ahol laksz. És ez kerül rá a számlára is. Mivel abból indulnak ki, hogy oda rendeled meg az adott terméket, ahol életvitel szerűen tartózkodsz. Tehát akkor oda is kell adóznod, ahol életvitel szerűen tartózkodsz.
- Ahogyan arról már írtunk és beszéltünk is, Kanada államformája föderáció, amelynek fővárosa Ottawa, ON. Politikai berendezkedése alapján parlamentáris demokrácia és alkotmányos monarchia.
- Kanada jelenlegi államfője: III. Károly, brit uralkodó, kanadai király, - Kanada főkormányzója: Mary Simon, - Kanada miniszterelnöke: Justin Trudeau, - Alberta tartomány miniszterelnöke: Danielle Smith.
- Jogosítvány. Annak váltják át a személyautós(!) jogosítványát Alberta-i személyautós (Class 5) jogosítványra, akinek erről szóló egyezménye van Alberta Kormányával. Mindenki másnak kötelező elméleti KRESZ-viszgát tennie (számítógépen 30 kérdés, 25 helyes válasz), majd forgalmi vizsgát csinálnia a saját autójával, vagy a Registry egyik oktatóautójával, ha van ilyen.
- Alberta-i KRESZ könyv, ha kíváncsi vagy, ha szeretnél előre felkészülni:
Driver’s Guide: Cars and Light Trucks (PDF fájl, 8.1 MB)
„Alberta currently has Reciprocal Licensing Agreements with the following countries: - Austria
- Australia
- Belgium
- England
- France
- Germany
- Isle of Man
- Japan*
- Netherlands
- Northern Ireland
- Republic of Korea
- Scotland
- Switzerland
- United States
- Wales
- * Japanese licence exchanges must be completed at an approved registry agent office. Parental consent for applicants under 18 years of age is required. A valid licence from a country that has a Reciprocal Licensing Agreement with Alberta can be exchanged for a Class 5 licence when the applicant presents a valid licence of equivalent class.”
- A jogosítványon a fotód mellett a személyes adataid is szerepelnek, azaz személyi igazolványként (photo ID) is használható.
- Én nem a Registry-ben dolgozó alkalmazottal izmoznék, hanem megismerném a feltételeket, alkalmazkodnék, majd megkérdezném a Magyar Kormányt, hogy az elmúlt 50 évben miért nem sikerült még aláírni a Reciprocal Licensing Agreement-t Alberta Kormányával?!
Azért, mert Magyarországon ez senkit sem érdekel.
Ezzel most nem mondtam újat, ugye?? - Tény és való, hogy minden Registry különböző, minden oktató/vizsgáztató más és más, lehet nekik is jobb/rossz napjuk, de nekünk más a tapasztalatunk: forgalmi vizsgánál 40-50 perces időkkel találkoztunk.
Vezetni pedig úgy kell, ahogyan az a nagy könyvben meg van írva: lehet egykezezni, feküdni az ülésben, hanyagolni az irányjelző kapcsolót, vagy akár a biztonsági öv megfelelő használata nélkül vezetni – de nem a vizsgán! A vagánykodó autóvezetőket ugyanúgy nem szeretik a vizsgáztatók, mint a bizonytalankodó ügyetlenkedőket.
Ez szerintem nem rocket science. - Kötelező Gépjármű/Motorkerékpár Felelősségbizotsítás – enélkül nincs járműhasználat! És mivel friss jogosítványos kanadai sofőr leszel, ezért hiába van 10-15-20 éves magyar jogsid, a kanadai biztosító társaságok úgy fognak kezelni, mint egy 18 éves született kanadait, akinek semmiféle járművezetői tapasztalata nincs, ezért a felelősségbiztosítás díja – a magas kockázat miatt – jó magas lesz az első években…
- Egészségbiztosítás – AHCIP (Alberta Health Care Insurance Plan): tartományi, vagy területi egészségbiztosítás múködik Kanadán belül, de egyes tartományokban vannak regionális tartományi eü-biztosítók is. Csak akkor jogosult rá a külföldi tanuló, illetve munkavállaló, ha érvényes a vízuma. Nincs benne minden, azaz a tartományi/területi eü-biztosítő nem finanszíroz mindent – ezért van szükség extra, önállóan választott egészségbiztosításra!
- A különböző tartományi/területi egészségbiztosítók által támogatott, részben, vagy egyáltalán nem támogatott szolgáltatások, kezelések eltérők lehetnek.
- Permanent Resident / állandó itt tartózkodó – országos szinten egységes a szabályozás, esetleg Quebec-ben lehet egy-két dolog másképp szabályozva, de hát az Quebec…
Az alap követelmény az, hogy a PR-státusz megszerzésétől kezdve az utolsó 5 évben legalább 730 napot fizikailag Kanadában kell tartózkodni. Ha ezt elmulasztja valaki, akkor egész egyszerűen elveszti a PR-státuszát. A PR kártyát csak akkor kell megújítani, ha külföldre szeretne utazni valaki: a Kanadába történő belépésnél szükség lesz rá. Egyéb esetben nincs rá valójában szükség. - Kanadai Állampolgárság: a PR-státusz megszerzésétől számított 2 év után lehet beadni a jelentkezést, ennek díja felnőtteknek 700 CAD. Szükség van egy sikeres angol nyelvvizsgára, majd egy Kanadával kapcsolatos tesztet is ki kell tölteni – ehhez ingyenes tananyag áll rendelkezésre.
Sikertelen teszt esetén 700 kanadai dollárért újra lehet próbálkozni egy későbbi időpontban.
A PR-státusz és az állampolgárság között az a 3 legfontosabb különbség, hogy a kanadai állampolgárokká vált személyek:- választó jogot kapnak,
- kiválthatják kanadai útlevélüket és
- betölthetnek olyan munkakört is, ahol előírás a kanadai állampolgárság.
- Lakás/ház vásárlás: a műsorvezető kollégának mondom, hogy ez nem nemzetiségi kérdés! Sokkal inkább anyagi.
Azaz: kell, hogy megtakarításod legyen az 5-10%-os önrészhez (jó, tudom, van amikor apu-anyu adja össze a rávalót – a lényeg, hogy a te „savings” számládon legyen a pénz). Fontos még a magas szintű „credit”, ami megmutatja, hogy mennyire van jó adós? Mennyire bánsz jól az anyagiakkal, pl. befizeted-e időben a rezsi számláidat, törleszted-e időben a hiteledet, van-e régebb óta egy nagyobb kintlévőséged?- Állami támogatás: van egy olyan, hogy Canada’s First-Time Home Buyer Incentive – szabadon választott, ha akarod kéred, ha nem, akkor nem. De ahhoz, hogy ezt igénybe tudd venni, vannak különböző feltételek, például az állam – attól függően, hogy mennyivel szállt be a buliba -, 5-10%-ban tulajdonosa lesz az ingatlanodnak… A megvásárolni kívánt ingatlan vételára nem lehet több az éves jövedelmed négyszeresénél… ebben az ingatlanban kell laknod és ha pár év múlva eladod, akkor az állam 5, vagy 10%-os résztulajdonát egy összegben kell visszafizetned, kb. azonnal. Ha igénybe veszed ezt a fajta támogatást, akkor természetesen jóval több papírmunkával is kell számolnod.
- Calgary 4 nagyobb részre (földrajzi negyedekre) van osztva, úgy mint:
- NW – northwest: ÉNy – északnyugat
- NE – northeast: ÉK – északkelet
- SW – southwest: DNy – délnyugat
- SE – southeast: DK – délkelet
- Tehát Calgary városában nincsenek (s nem is voltak soha) kerületek
Helyettük ú.n. community-k vannak, szám szerint 197 darab. - ESL – English as a Second Language
- A letelepedéshez nem feltétlen kell nagy, magabiztos cég! Ugyan vannak olyan cégek, amelyek ebben tevékenyen segíteni tudnak téged (lásd: intézik a teljes papírmunkát, állják a költségeket), de először is:
- egy olyan munkáltatóra van szükséged, aki alkalmazhat érvényes munkavízummal rendelkező vendégmunkást ÉS hajlandó támogatni téged a PR-státusz megszerzésében: például ad neked egy munkáltatói igazolást (Letter of Employment) az IRCC irányába, ha magadnak intézed a letelepedést.
- Álláskereséskor ne lepődjetek meg, ha egy-egy munkakörre 2.000-2.500 külföldi álláskereső jelentkezik: tehát Magyarországon élve sokkal nehezebb Kanadában munkát találni, mint kanadaiként az ország határain belülről.
- Részre hajlás munkáltatónál: bizonyos cégek, bizonyos menedzsmettel az élükön leginkább olyan alkalmazottat vesznek csak fel, akivel azonos kulturkörből származnak. Tapasztalat! De ennek láthatod majd nyomát is, amint körbenézel egyes kanadai munkahelyeken.
- Roland: Kanada miért lenne megosztó? A Fb-on az adás posztja alá írt kommentek alapján?
Ne már…
Úgy mondanak véleményt egyesek, hogy nem hogy Kanadában nem jártak még, de Magyarországot sem hagyták el még soha! Fogalmuk nincs, hogy milyen egy másik országban akár csak 1 hétig nyaralni, nem hogy egy másik országban munkát vállalni, vagy letelepedni.
De tudod mit?
Kérlek:- inkább hallgasd meg a Kanadával foglalkozó podcast epizódokat, majd
- látogasd meg Kanadát, gyere el Alberta-ba (Canada’s Wild West), tölts el itt 2-3 hónapot, aztán hozz itéletet az ország felett!
Köszönöm!
Kedves Kriszta! Szeretnénk neked felajánlani (5+ évnyi tapasztalattal a hátunk mögött) a teljesen ingyenes segítségünket leendő podkasztod megtervezéséhez, a technikai eszközök beszerzéséhez, az elindulásához, az első adások elkészítéséhez.
Az elérhetőségeinket itt találod meg.
És végül, következzen az:
Ajánlott hallgatni és olvasni való tartalmak tőlünk – nektek:
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
– Lázadó
A nyitóképet Kyler Nixon készítette, megtekinthető az Unsplash-on.