Levegővel Működő Japán Busz?

A legfontosabb: nem egy adott blogger, vagy weboldal lejáratása a cél, hanem a rossz példa bemutatása: a pontatlanul fordított és a pontatlanul megfogalmazott információk gondolkodás nélküli terjesztése!! Találtam egy érdekes, ámde rengeteg valótlan információt tartalmazó cikket egy weboldalon. A hír egy ismerős általi megosztás miatt került a hírfolyamomba a Facebook-on. A dolog azért érdekes, mert utána nézve a cikknek azt találtam, hogy több weboldal is lehozta körül-belül szóra, mondatra megegyezően ugyanazt a hülyeséget! Emellett persze, több Facebook-os csoport is megosztotta a hírt, a kommentelők pedig nagyobb részt helyeslően egyet értenek, “bezzeg Magyarország”-oznak és csak néhányuk esett gondolkodóba a cikk elolvasását követően.

a képen egy csúnyácska tüzelőanya-cellás Toyota Mirai látható

 

Következzék a cikk bemutatása, azaz elemzése és a kritikáim megfogalmazása.

– “Egy Golovnin nevű blogger meg is osztotta a Facebookon véleményét.”

Mivel a cikk csak szóban említi a forrást és nincs egyetlen (közvetlen) link se a forráshoz, magam próbáltam utána keresni az említett bloggernek. A Facebook-on találtam egy Vasily Golovnin nevű felhasználót, akinek közel 7000 követője van. Ő rendszeresen publikálja gondolatait, kommentárjait, véleményét anyanyelvén, azaz oroszul. A beépített fordító segítségével sikerült angolra fordítani a cirill betűs posztokat. Golovnin nagyrészt Észak-Koreáról és Japánról ír. 2019. januárjáig visszamenőleg nem találtam nála technológiai témájú, vagy autókról szóló írást… jobban visszakeresni pedig nem nagyon volt már kedvem.

Lehet, hogy nem is rá hivatkoznak? Sajnos, nem tudtam kideríteni semmi értékelhetőt. Nem tudom egyértelműen eldönteni, hogy Golovnin ismeretei hiányosak-e, vagy pedig a magyar nyelvű cikk írójának orosz tudása és technológiai jártassága hagy kívánni valót maga után?

a Toyota Mira hátulról

 

– “most látott először olyan buszokat, melyek üzemanyaga a hidrogén (amit a levegő oxigénjéből nyernek)

És akkor itt jön a lényeg!

A szóban forgó cikk Őt idézi: “most látott először olyan buszokat, melyek üzemanyaga a hidrogén (amit a levegő oxigénjéből nyernek). Amennyiben ez a fajta módszer hosszútávon is beválik, már semmi nem fogja elválasztani a Japánokat attól, hogy végleg elbúcsúzzanak a benzinnel működő járművektől.

(..)

Az úgynevezett hidrogénmotor, oxigént és hidrogént egyesít, ebből pedig víz keletkezik. Mint a legtöbb fizikai folyamat, így ez is jár némi hőleadással, tehát hőt és vízgőzt is a légkörbe bocsát. Ennek a folyamatnak az energiája pedig megmozgatja a villanymotort, ebből pedig áram termelődik.”

A problémám abból adódik, hogy – ha finoman akarok fogalmazni, akkor azt mondom: valaki úgy írt valamiről, hogy annak pontos működéséről semmi fogalma nem volt. Illetve, valamennyi elképzelése volt a tüzelőanyag-cellás autó működéséről, de nem nézett utána a részleteknek. Ha nem akarok finoman fogalmazni, akkor azt mondom, hogy annyira igénytelen volt, hogy az sem zavarta, hogy irgalmatlan ostobaságokat hordott össze!!!


csak a példa kedvéért: az egyik cikk a sok közül
(kattints a nagyobb nézethez)

 

Pedig csak kb. 10-15 percébe telt volna és máris annyi tudás birtokába juthatott volna, hogy nem ír le sületlenségeket – amelyeket aztán több száz, vagy ezer ember olvas el. Bővítve ezzel a pontatlan információval rendelkezők körét.

Ugyanennyi erőlvel már oktató jelleggel, röviden és tömören megismerhetette volna olvasóit a technológiai részletekkel. De inkább maradt a szenzáció hajhász stílus és a pontatlan információk halmaza. Azaz kellett a hangzatos cím, a sok klikkelés és a végtelen baromságok!

 

– “Levegővel működő buszokat találtak fel a japánok”

Nem, semmi ilyesmit nem találtak fel a japánok. Sőt, eddig még senki sem talált fel levegővel hajtott autót, buszt, kamiont, stb.

Rengeteg kutatás, fejlesztés és pénz befektetése után sikerült egy olyan, sorozatgyártásban előállítható, kereskedelmi forgalomba hozható, hidrogénhajtást létre hoznia a Toyota-nak (és még a Hyundai-nak, meg a Honda-nak is), amelyet már bárki megvásárolhat magának. Lásd a több országban is kapható Toyota Miria személyautó (nyitókép), vagy a japán belpiacos Toyota Sora autóbusz, lásd itt:

 

– “üzemanyaga a hidrogén, amit a levegő oxigénjéből nyernek”

Komolyan kérdezem.

MI VAAAN???

Hogyan lehetne a hidrogént kinyerni az oxigénből?

SEHOGY!!

Az oxigén atom az 1 darab oxigén atom. A levegőben 2 oxigén atom alkot egy oxigén molekulát. Nincs benne, se mellette hidrogén. Nincs!

Uhh, tényleg, annyira szeretném tudni, hogy az eredeti szerző volt ennyire buta, vagy az, aki lefordította az eredetit és a magyar nyelvű cikket megírta?!?

Ha megnyitjuk a Wikipédiát a Levegő szócikknél, akkor a következőket olvashatjuk: “A légkör főbb alkotórészei:

  • nitrogén 78,09%
  • oxigén 20,93%
  • argon 0,93%
  • egyéb (nemes)gázok 0,002%-a

a térfogatnak.”

Az egész szócikkben egy szó sem esik a hidrogénről. Sőt, a hidrogén a légkörben sincs jelen számottevően kimutathatóan. Ha valaki még emlékszik rá, fizika órán elektrolízissel bontottuk a vizet oxigénre és hidrogénre. A vizet, amelynek kémia képlete a H2O. Azaz 2 db hidrogén és 1 db oxigén atomból áll.

Okos bloggerünk, vagy a magyar cikk szerzője ezzel a két dologgal magát és olvasóit is össze-vissza zavarta. Mert alapvető tényekkel nem volt tisztában. Ami elsőre nem is lenne baj, de ahogyan a cikk mutatja, esze ágában sem volt utána nézni a hiányosságainak. A lényeg a szenzáción volt és nem a tényszerűségen. Sikerült neki a butasáogot terjesztenie egy hangzatos cím alatt. Ennyi és ennél nem több.

Toyota Sora, a tüzelőanyag-cellás japán autóbusz

 

– “18 milliárd forint”

A cikkben olvasható még ez is: “Például egy Toyota Miraj, hidrogénhajtású kocsi, ma 63 ezer dollárba kerül, ami átszámolva majdnem 18 milliárd forint. A japán kormány célja, hogy 6 éven belül az ilyen meghajtású autók ára körülbelül 20 ezer dollárnál megálljon (kb. 6 milliór forint).”

A bloggernek, vagy a magyar nyelvű cikk írójának nem csak a fizika és a kémia nem az erőssége, de még a matematika sem. A 63.000 USD (amerikai dollár) nem 18.000.000.000 Ft, hanem (árfolyamtól függően) kb. 18.500.000 Ft. Tulajdonképpen csak három nagyság rendet sikerült tévednie.

akkor is csúnya a Mirai, ha elbújuk a töltőoszlop mögé…

 

+ Toyota Mirai

Az amerikai Consumer Reports információi alapján a cikkben említett Toyota Mirai amerikai ára 58.500 USD, azaz kb. 17.200.000 Ft. Egy másik, elektromos autókkal foglalkozó fórum szerint jelentős állami támogatás is elérhető az USA-ban a Toyota Mirai vásárlása esetén, amelynek ára így már csak 45.000 USD, azaz kb. 13.220.000 Ft. Európában (pontosabban Németországban) egy kicsit többet kérnek el az autóért, az induló ára 60.000 EUR, azaz kb. 19.600.000 Ft.
DE NEM 18 milliárd Ft!! És nem tűnt fel senkinek sem, hogy irgalmatlanul magas számot írtak le, senki sem számolt utána, csak ész nélkül átvették a cikket több helyen is.

Az pedig, hogy egy új autó eladási ára a bevezetéskori ár 1/3-ra essen le, gyakorlatilag semmi esély sincs. A Japán Kormánynak vajmi kevés beleszólási lehetősége van abba, hogy a Toyota a világpiacon mennyiért értékesítse az autóit.

Eddig tartott a nettó hülyeség által okozott bosszankodás, most jöjjön a lényeg!

+ Hogyan működik a hidrogénnel hajtótt jármű?

A hidrogén hajtással üzemelő járművek, azaz tüzelőanyag-cellás, vagy üzemanyag cellás járművek működését kiválóan mutatja be az alábbi ábra:

(kattints a nagyobb nézethez)

 

A tudomány és a technológia mai állása szerint üzemanyagnak hidrogént:

  • vagy metán gázból állítunk elő nagy mennyiségben,
  • vagy pedig elektromos áram segítségével a víz bontásával.

Előbbi esetén sajnos CO2-t is termelünk, utóbbi esetén pedig olyan áramot használunk fel, amivel a teljesen elektromos- vagy hibrid autókat akár fel is tölthetnénk.

Ha már megvan a hidrogén, azt az előállítás helyéről el kell szállítani a töltőállomásokra. Ott átfejtik a töltőállomás tartájaiba, ahonnan pedig mi majd bele tankoljuk az autónkba.

a Toyota 15 évre hitelesített hidrogéntartályai

 

Az autóban a tüzelőanyag-cellákban a hidrogént a levegőben, azaz a légkörben található oxigénnel egyesítve  áramot állítunk elő. Ez az elektromosság fogja meghajtani az autó villanymotorjait (vagy tölteni annak akkumulátorait), így mozgásba hozva a járművet. A H2-ből és az oxigénből vízpára lesz, amely kicsepeg az autóból, kb. úgy, ahogyan a kipufogó gáz is távozik.

Tehát NEM a hidrogént égetjük el egy hidrogén hajtású autóban, mint ahogyan a benzint, vagy gázolajat égetjük el a belső égésű motorral szerelt járművekben. Itt nincs égéstermék, a tüzelőanyag-cellás autóból csak némi hő és tiszta H2O távozik el.

 

+ Na és akkor hol itt a baj?

Sokak számára a probléma ott van, hogy azt az elektromos áramot, amelyet arra használunk fel, hogy hidrogént állítsunk elő metánból, vagy elektrolízis során vízből, majd abból a jármúvekben újra áramot termeljünk a villanymotorok számára, pazarlásnak tűnhet.Mert minden lépésnél veszteség adódik. Minél több lépésből áll egy folyamat, annál több nagyobb %-át vesztjük el a befektetett energiának. Ennél sokkal egyszerűbb lenne a már rendelkezésre álló árammal a teljesen elektromos- vagy hibrid autók akkumulátorait feltölteni.

Aki még nem hallgatta meg “KB023 – Az E-Mobilitás II.” című adásunkat, amelyben a Hidrogénhajtással és az elektromobilitással foglalkoztunk, az a linkre kattintva a cikk elolvasását követően megteheti.

+ A Toyota, a Mirai és a Tesla-k

Az alábbi rajzon jól látható, hogy az egyik hidrogéntartály és az akkumulátorok a hátsó ülés támlája mögött helyezkednek el. A másik hidrogéntartály a hátsó ülések alatt, maga a tüzelőanyag-cella pedig az első ülések alatt kapott helyet.

a Toyota Mirai “röntgen képe”

A vezérlő elektronika egyik fele elől, a levegő pumpa mellett található, közvetlenül a villanymotorok és a generátor felett.

Hogy ennél jobb rálátásunk lehessen a Toyota hajtásláncára, az érdeklődők kedvéért a Toyota mérnökei szétvagdostak egy Mirai-t:

a hátsó hidrogénytartály (sárga), felette az akkumulátorok (ezüst)

alul, balra az vezérlő elektronika, tőle jobbra a tüzelőanyag-cella (szürke),
a hátsó ülés alatt második hidrogéntartály (sárga),
a kép jobb szélén, az ülés mögött pedig az akku-pakk (ezüst)

 

Összehasonlítva egy teljesen elektromos autóval (pl. Tesla Model 3) jól látható, hogy ez utóbbi mennyivel “minimalistább” kialakítású. Az akkumulátor pakk alkotja az alvázat, ennek az elején és a végén találhatók a villanymotorok és a kerekek.

(kép: insideevs.com)

(kép: insideevs.com)

Általánosságban elmondható, hogy – például – a Tesla Model S/3/X autók esetében minden lényeges (nagyfeszültségű) elektronikai alkatrészei boka és lábszár magasságban találhatók, a kivételt a töltőcsatlakozó jelenti. Ennek köszönhetően rengeteg hely áll rendelkezésre mind az utasok, mind a csomagjaik számára.

Érdekesség: amíg a Mirai-ban 362 literes a csomagtartó, addig a Model S-ben elől 150, hátul 744 liter (összesen 894 liter!!), a Model 3-ban pedig elől 76, hátul 349 liter, azaz összesen 425 liter áll rendelkezésre.

Tesla Model 3

Tesla Model S

 

Szépen kérek mindenkit, hogy mielőtt egy ehhez hasonló ostobaságokkal és pontatlan információkkal teli cikket lájkol, megoszt, vagy kommentál akár egy hírportálon, akár a Facebook-on, akár a Twitter-en, olvassa el újra és értelmezze a benne foglaltakat!

Nagyon köszönöm!

Ha kiegészítenéd a leírtakat, vagy valami nem volt egyértelmű a cikkemben, kérlek, vedd fel velünk a kapcsolatot Twitter-en, Facebook Messenger-en, vagy e-mailben!

 

– Lázadó

Méregzöld!

Jó reggelt kívánok! Ha emlékezetem nem csal, akkor ez az első olyan cikkem, amelyen legalább két héten át dolgoztam kisebb-nagyobb megszakításokkal, majd végül teljesen újra írtam az egészet és még a címét is megváltozattam. Az első pár verzióban olyan hívószavak voltak a fejlécben, mint: TESLA, Elon Musk, elektromos autó, villanyautó, lítium, kobalt, akkumulátor, villanyáram, bányászat, olajipar, gazdagok, úri huncutság, kiváltság, luxus, éghajlatváltozás, környezetszennyezés, környezetvédelem. Ó, és persze a legjobb: “mindmeghalunk“. Egyszer biztosan. De addig se mindegy, hogyan és miként élünk.

Próbáltam tényszerűen fogalmazni, a lényeges információk hangsúlyozására törekedni. Lehet, valaki száraznak és hihetetlenül hosszúnak fogja érezni ezen cikkem. Miért? Mert egyrészt egyes témák között nagy az átfedés, nehéz lenne ketté vágni a témát úgy, hogy mindkét cikk érthető és kerek egész legyen. Úgyhogy akkor már most az elején szólok, hogy:

  • ismételten gondolatébresztés következik,
  • továbbá szerteágazó, változatos,
  • és éppen ezért nagyon hosszú ez a cikk! Tényleg.

De nem olyan hosszú, mint a napi hírfolyamod a Facebook-on, ellenben ez itt reklám- és adatgyűjtésmentes, szóval ha arra van időd, legyen erre is. Köszi.

Igyekeszem tartani az irányt és egyértelműen fogalmazni. Őszintén bízok benne, hogy olvasmányosra sikerült és Te, a Kedves Olvasó, eljutsz a végéig.

 

Egy baráti emlékeztető az elejére.
Kéretik szépen kiérezni a szarkazmust, ott, ahol kell
és gondolkodóba esni, ott, ahol kell.

AKINEK NEM INGE, NE VEGYE MAGÁRA!
Tehát nem fogom
minden bejegyzés végére
odaírni, hogy “tisztelet a kivételnek!”.

Continue reading “Méregzöld!”

KB023 – Az E-Mobilitás II.

Az első és ezidáig az egyetlen kanadai-magyar podcast 23. adásában ott folytattuk, ahol a huszonkettedikben abbahagytuk. Beszéltünk a hidrogénről és a tüzelőanyag-cellákról: előállítás, tárolás, szállítás, felhasználás, működési elv. Vajon hatékonyabb-e, mint az tisztán elektromons hajtás és gazdaságosabb-e, mint a belsőégésű motor? Állami támogatás járhat új elektromos autó vásárláshoz Kanadában. A zöld rendszám helyezete és jövője Magyarországon: 10.000 db járműből mennyi a tisztán elektromos? Az elektromobilitás egy drága passzió, az e-autók használata körülményes? Vagy csak lusták vagyunk alkalmazkodni, új dolgokat megtanulni? Hatótáv szabványok: EPA / NEDC / WLTP – melyik micsoda?

 

 

Jó reggelt kívánunk!
Ahogyan azt Lator a felvétel előtt megjegyezte: “Hosszú a vázlat, durva lesz a mai nap.”.

Adás napló.

Köszönjük, ha támogatsz!

A podcast-ot a heti színessel folytattuk.

  • Aki az elmúlt pár hónapban kedvelt meg minket és kezdte el podcastunkat hallgatni, kérjük, mondja el nekünk az adás posztja alatt, vagy e-mailben, hogyan és miként talált ránk?
  • Backstage info: Mennyi idő felkészülni, elkészíteni, megszerkeszteni és publikálni egy-egy adást?
  • 20 perccel a jövőbe podcast: köszönjük az említést!! Üdvözlet Szkallinak, Balázsnak és Dávidnak.
  • Óvjuk meg a jeges-tengeri emlősök életterét a víz alatti zajoktól: Psszt! Csendet Kérünk!! c. cikk. Kérjük, írd alá a petíciót te is! Köszi!
  • A Deepwater Horizon katasztrófája a Wikipedia oldalán. Ez pedig a róla készült film, amit ha még nem láttál, feltétlen nézz meg! De csak az adás után.

itt Mark Wahlberg néz komoran, kőolajos tekintettel

  • Voltak olvasói leveleink, majd …..
  • ….. mindkettőnk új kedvence, az “Akik fullba nyomták a kretént” c. rovatunk következett:
    • Vályi Pistát kritizáltuk erőteljesen egy TC-poszt alatt olvasható kommentjei miatt.
    • Paul Suha – nemzetközi esküvői fotós. Aki mentorálni próbál, csak szerintünk ez nem nagyon sikerül neki. Közösségi média = Facebook? Nem hinnénk. Tehetséges fotós, csak a kommunikáció nem az igazi.

 

Hidrogénhajtás és az elektromobilitás.

“Elektommal megy a zautó, be kell dugni a zájamba.” – Ádi, 3,5 éves

A Hidrogénhajtásról.
Continue reading “KB023 – Az E-Mobilitás II.”

KB022 – Az E-Mobilitás I.

Az első és ezidáig az egyetlen kanadai-magyar podcast 22. adásában az elektromobilitást választottuk főtémául. Mi a helyzet a klímaváltozással, hogyan kapcsolódik ez az elektromos autókhoz? Ismerkedünk a Formula E-vel: te nézed a futamokat? Majd megtárgyaltuk, mennyire elterjedtek a villanyautók és hogyan állnak töltőoszlopok? Mi a helyzet az akkumulátorokkal, a hatótávval és milyen vezetési élményt adnak az e-autók? Környezetbarát-e a technológia és mennyire problematikus egy elektromos autó karbantartása?

 

 

Ahogyan azt már megszokhattátok, igyekszünk mindig nagyon alaposan utáni járni a dolgoknak és minden adás naplóban a lehető legtöbb hivatkozást és kiegésztő információt felsorolni. Most sincs ez másképp, rengeteg linkkel, táblázatokkal, kapcsolódó információval készültünk!

Vigyázat, kimerítő tartalom! És ez még csak az első rész!

 

Adás napló.

A podcast-ot a heti színessel kezdtük.

  • Létezik egyáltalán olyan magyar nyelvű mesekönyv, amelyben színes betűkkel van írva a szöveg? Aki tud ilyenről, akinek van ilyen mesekönyve, kérjük, írja meg nekünk! Köszi!

Lázadó 7,5 éves lánya színes betűkkel írt egy mesét.

  • Facebook, PodBean, stb., – látjuk ám, mit csináltok.
  • Random László, Random Zoltán és Random Péter online küldik az üzenetet, s a kérdéseket. Cselekedj te is így!
  • Miért jobb egy okostelefon, mint egy butatelefon? Az okostelefonokon lehet híreket, cikkeket, könyvet olvasni, podcast-okat, zenét hallgatni, videókat, filmeket nézni, levelezni, nyaraláshoz, síeléshez szállást foglalni, pizzát rendelni, ajándékot vásárolni szülinapra, pénzügyi, banki ügyeket intézni… stb, stb, stb. Továbbá: pl. utazás során (vonat, busz, stb.), vagy várakozás (pl. buszmegálló, orvosi rendelő, stb.) közben is hasznosan lehet eltölteni az időt, mert így elvégezhető azon dolgok nagy része, amihez régen még otthon, a szobában le kellett ülni a számítógép elé. Többen napilapokat, magazin helyett híroldalakat olvasnak, híradásokat, riportokat, interjúkat néznek/hallgatnak, majd a Facebook-on, vagy az adott fórumban hozzá is tudnak szólni a témához és kb. azonnal meg tudják vitatni a hasonló érdeklődésűekkel a témát. (Sokan nyomtatott könyvek helyett e-könyvet olvasnak, emiatt csökken a forgalma a könyvesboltoknak, könyvtáraknak, mert minden ott van előtted a kijelzőn, fel sem kell állnod a karosszékből, ha új könyv kell.)
  • Bevándorlási információk – hivatalos kanadai források alapján:

Szolgálati közleményünket Lator mondta el.

Mi a baj ezzel a fotóval? A podcast-ból kiderül!

Itt emelnénk ki az elektromos autók bemutatása, népszerűsítése terén tett igényes, hiánypótló és alapos munkásságát, amely YouTube csatornáján követhető nyomon (lájkoljátok Face-n is). Ha nem tudod, ki Handrás, azaz Horváth András, a belinkelt oldalakon megismerheted Őt magát is.

Mi nem vennénk i3-t, mert csúnya. Belülről is.

 

Elektromos autók töltőcsatlakozóinak különböző típusai:

klikk a képre a nagyobb nézethez

“kis szörnyecskék” – ugyanaz egy kicsit viccesebben

 

E-motorsport, éghajlatváltozás, elektromos autók, és a többi . . .

egy 2. generációs Formula-E versenyautó (5. szezon, 2018-19)

Formula-E versenynaptár – 5. szezon, 2018-19 (forrás: Eurosport)

Formula-E versenytérkép – 5. szezon, 2018-19 (forrás: Eurosport)

  • Elektromobilitás
    • Kezdjük az alapokkal: honnan jön az áram? Ki fog elektromos hálózatot építeni? Hol fogjuk tölteni az elektromos autókat?
    • Akkumulátorok élettartama? A saját személyautóddal a már megszokott éves futásteljesítménnyel számoval te hány év alatt vezetsz le 643.00 km-t, kb. 25-30 év alatt?
    • Lázadó rosszul emlékezett: a finn taxis Tesla Model S akkupakkja 400.000 km után NEM 86%-os, hanem 93%-os állapotban volt! Azaz 7%-ot vesztett a kapacitásából 400 ezer km alatt. Finnországban télen hideg tud lenni, s nyáron sincs nagy meleg. Ha évente 20.000 km-t teszel bele a saját autódba, akkor 20 év alatt vezetsz le 400 ezer km-t.
    • Hatótáv: az emberek kb. 90%-nak elég napi használatra az elektromos autók 150-200 km-es hatótávja
    • itt a Fully Charged Show
    • Ő pedig Bjørn Nyland, a thai származásű norvég YouTuber, aki elekromos jármúveket tesztel, mutat be és próbál ki
    • Erőművek és autók a városban.
      • Magyar statisztikai adatok – szerintünk is síralmas: “Soha ennyi autó nem volt a magyar utakon, de ilyen öreg se”
      • 2018 első felében: sorozatban 11 éve emelkedik a személygépkocsik átlagéletkora (14,2 év) Magyarországon. Ekkor 3,6 millió autó volt regisztrálva.
      • Lator: “Egy erőmű jellemzően városon kívül bocsát ki égésterméket, míg az autó bent a városban, a gyermeked orra alá fújja a füstöt a járda mellett!”
    • Mennyire tiszta a villanyautó gyártása, üzemeltetése? Jason Fenske, az Engineering Explained YouTube csatorna üzemeltetője által készített statisztikák:

És maga a videó, ahonnan a táblázatok érkeztek:

 

 

Zenék a podcast-ban

 

 

 

 

Köszönjük a figyelmet!

– Lator és Lázadó

KB011 – Univerzális Alapjövedelem (UBI)

A picit hosszúra nyúlt szünet után bele is vágtunk a közepébe. Sok minden más mellett megtárgyaljuk, hogy jó-e, kell-e nekünk az ingyenfizu? Miért lenne hasznos, miért lenne ártalmas az alanyi jogon járó alapbér? És hogy hol voltunk eddig? Miért késtünk pár hetet az adással? Ez is kiderül a podcastból. A hangminőségért pedig előre is elnézést kérünk!

A 11. adás témái: Continue reading “KB011 – Univerzális Alapjövedelem (UBI)”

KB010 – A Villanyautóról Nem Csak Villanyszerelőknek

A 10. adással kezdjük meg a 2018-as évet, amelynek felvétele során nagyon elemünkben voltunk. Teljesen felvillanyozódva, szikrázó aggyal vágtunk bele eheti témánk megtárgyalásába: a villanyáram előállítása, tárolása és a teljesen hétköznapivá vált elektromos autózás, annak háttere, valamint a múltja, jelene és jövője – nem több, mint 64 percben.

otthoni falitöltőre kötött TESLA Model S

Figyelem!
Ezen adásunk nem csak autómániásoknak és villanyszerelőknek szól! Természetesen nem csak a weboldalunkon, hanem a Podbean-en, podcast alkalmazásokban és iTunes-on is elérhetőek adásaink. Kérjük, adjatok pár másodpercet a szervereknek, hogy elindíthassák a lejátszást!

Adásnapló – talán az eddigi leghosszabb, ígéretünkhöz hűen bőségesen ellátva külső hivatkozásokkal és fotókkal:

  • Az elektromos autózás jegyében rögtön egy kis iOS-Android összehasonlítással kezdünk, miközben Lator (titokban) szaloncukrot majszol… 🙂

A különböző Android operációs rendszerek elterjedsége és kiadási dátumaik


2018. januárjában mindegyik olyan verzió “elavult”,
amely korábbi 2016. júliusánál

egy Tesla Model X és egy Model S az egyik
amerikai Supercharger töltőállomáson

  • Lázadó eheti tech-sztorija: a Dell laptop és a Windows 7 páros közösen vállalt botrányos szakítása a hálózati nyomtatóval…
  • Nem, a HVG hatásvadász TESLA Roadster cikkjét nem linkeljük! És pont.
  • A villanyautó menti meg a világot? Éljen a tiszta energia? Tényleg ennyire egyszerű lenne?
  • Összehasonlítunk: a benzines és elektromos autók hatótávja, az üzemanyag tankolás és akkutöltés, valamint célcsoportjaik
  • Handras – BMW i3 tapasztalatok (egy magyar videóblogger élménybeszámolója)

egy BMW i3 villanyautó utcai töltőre csatlakoztatva

  • Villanyautó a sznobok játékszere lenne? NEM! Ez egy mindenkinek elérhető, új technológia, de ezt is meg kell tanulni használni!
  • A Lajkó László által tervezett és átépített elektromos Kacsákra (Citroen CV2) Budapest XVI. kerületében talált rá Totalcar.hu szerkesztősége.
  • Jó-e az nekünk, ha már az autónk is az internetre van kapcsolódva? Odafigyelnek-e az autógyártók a járműveik szoftveres biztonságára?
  • GM EV1 – a 90-es évek “rettenetesen ronda” elektromos autója.

a GM EV1  villanyautó valamikor 1996-2003 közöttről

a GM EV1 beltere

a csúnyácska Honda Insight villanyautó a 2000-es évek első feléből

A 2015-től gyártott Toyota Prius (4. generáció) : minden, csak nem szép!

  • A General Motors lemondott a villanyautóról 2003-ban – de talán soha sem akarták igazán. Mert állítólag a hidrogénben van a jövő, legyen mindenkinek üzemanyagcellás autója!
  • “Ki ölte meg az elektromos autót?” – amerikai dokumentumfilm a GM EV1-ről. A megtekintéséhez klikk ide!
  • Wikipédia kapcsolódó angol nyelvű szócikke. A részleges magyar fordítás itt olvasható.
  • Az üzemanyag cella, azaz a hidrogén hajtás – van ennek jövője? Jobb, mint a villanyhajtás?

BMW E65 745h – hidrogén hajtású modell 2001-ből

a hidrogén hajtású Toyota Mirai 2017-ből
Tetszik? Szerintünk ronda!!

Pihenjünk egy picit…

A zene után haladunk tovább a megkezdett úton.

  • NMC – egy új név a haszonjármű-és szabadidő jármű piacon: Nikola Motor Company. Hidrogén, vagy elektromos hajtású járműveket gyártó amerikai startup cég.

az észak-amerikai piacra szánt Nikola One hidrogén-hajtású kamion

  • Nikola ONE és TWO kamionok hivatalos bejelentése (videóriport)
  • A “semmiből” jött új cégek és IT-szakemberek forgatják fel a 100 éves gyártók által uralt autógyártást és autópiacot.
  • A TESLA Motors megvalósította a mindenki számára elérhető elektromos autózást 2006-ban… Miért nem sikerült ekkoriban a 100 éves autógyárnak, és miért sikerült a következő évtizedben egy autóipari kezdőnek?
  • Valóban a TESLA és Elon Musk generálta a változást? Kétségtelen, hogy a marketingben nagyon erősek.
  • Mi van a villanyautó gyártás hátterében? Lufit fújnak a TESLA-nál? Fontosabbak a zöld érvek, vagy csak az anyagiak motiválják a befektetőtek? És hogy állnak az öreg autógyártók a kérdéshez?
  • “Honnan jön az áram? A konnektorból!” – mondják a méreg zöldek…
  • Fosszilis energia? Szélenergia/naperegia? Nem lehet egyik napról a másikra váltani!
  • a Lucid Motors és a Lucid Air: elektromos hajtás, 1000 lóerő, 100% luxus
  • Elektromos iskolabuszok Észak-Amerikában? A TESLA-nak az autók után ezzel kellett volna folytatnia a kamionok helyett?!
  • A Kanada Banda cikke az észak-amerikai iskolabusz rendszerről itt olvasható.

a Daimler (többek között a Mercedes-Benz tulajdonosa) által
2019-től gyártani kívánt villany-iskolabusz prototípusa

  • Egy nagyobb cég nehezebben változtat, lassabban reagál a változásokra.
  • Még a kínai autógyártók is villanyra váltanak.
  • Norvégiában 2017. novemberéig több, mint 13.000 db TESLA-t adtak el és az eladások nem csökkennek! 2017. júliusában Magyarországon 2456 db zöld rendszámú autó volt nyilvántartásban, ennek valamivel több
    mint az 50%-a elektromos, a többi hibrid.
  • Elveszhet a vezetés élménye az elektromos autózással?
  • Az energia tárolása. Miért nem lehet egyik napról a másikra lekapcsolni az környezet szennyező erőműveket? Miért van sok éjszakai áramunk?
  • S végezetül pedig jóslatokba bocsátkozunk és kíváncsian tekintünk a jövőbe.

Köszönjük a figyelmet, új adás 2 hét múlva.

Különleges Kanadai KRESZ-táblák – Befejező Rész

A negyedik, befejező részéhez érkezett a “Különleges Kanadai KRESZ-táblák” című sorozatunk. Azok számára, akik lemaradtak volna a korábbi írásainkról a témában, alább találják a linkeket:

1. rész: a sebességkorlátozás

2. rész: a vadveszély

3. rész: teherautók és kamionok

Ezekben a bejegyzésekben mutattuk be nektek, hogy milyen Kanadára (valamint részben az Egyesült Államokra) jellemző közúti jelzésekkel lehet találkozni.

“Winter is coming!” – mondja Ned Stark a népszerű Trónok harca című sorozat egyik főhőse. Kanadába talán meg is érkezett már, mert október elején leesett az első hó. És nagy valószínűséggel még húsvét környékén is havas lesz a táj.

telente mindennapos látvány a motoros szán(oka)t szállító autó

Magyarországon pedig egyáltalán nem találkozhatunk még csak ehhez hasonlóval sem.

Motoros szánnal behajtani szabad.

Motoros szánnal behajtani tilos!

 

És ha már tél és havazás, akkor beszéljünk a nagyon sok hóról is. Az utak sok helyen szó szerint a hegygerincek közé ékelődnek. A több száz méter magas sziklafal gyakran csak pár méterre van az út szélétől.

a lavinaveszélyes területen megállási tilalmat jelző tábla

Fent a hegyekben telente igen szeszélyes tud lenni az időjárás. Éppen ezért az utak mentén az alábbi és az ehhez hasonló, sárga villogó fényekkel kiegészített táblákat használnak a közlekedők figyelmeztetésére. Pár kilométer alatt jelentősen megváltozhatnak az útviszonyok.

Magas hegyi utak – hirtelen időjárás változás várható

A fenti táblák mellett az október 1-től március 31-ig tartó időszakra felszólítják az autósokat, hogy használjanak téli, vagy négy évszakos abroncsokat járműveiken. A teherautók sofőrjeit pedig, hogy hóláncokat tartsanak maguknál.

Komolyabb havazás, hóvihar esetén nem feltétlen zárják le a hegyi utakat, hanem csak azokat engedik fel, akik a feltételeket teljesítik.

Hogy zárva-e az adott útszakasz, vagy autópálya, arról nem csak a közlekedési hírekból, vagy a különböző weboldalakról lehet tájékozódni. Az utak mentén LED-es tábla is tájékoztatja az arra járókat.

valamennyi autópálya és országút nyitva a forgalomnak

Az hegyvidéki utakat Brit-Kolumbia-ban nem csak a téli havazás, hanem a nyári erdőtüzek okozta erős füst miatt is lezárhatják. Erre nem egy alkalommal volt példa 2017-ben is.

Az egyik legfontosabb dolog, hogy aki hosszú útra indul a ritkán lakott területeken, annak mindig legyen elég üzemanyaga járművében. A biztonság kedvéért erre is felhívják a figyelmet:

ellenőrizd az üzemanyag szintet – a következő benzinkút 202 km

Találkoztam már olyan autóssal a hegyekben, aki az utolsó benzinkút után kb. 40 km-rel (és a következő elött kb. 160-170km-rel) az emelkedő közepén állt félre … mert elfogyott az üzemanyaga.

És ha már megállás: egyes városokban nem csak angolul (és franciául) írják ki a STOP szót a stop táblákra, hanem a helyi őslakos törzs nyelvén is.

 

Ha pedig nem tábla kötelez a megállásra, hanem a piros lámpa, akkor az alábbi előjelző tábla sárga lámpái villognak 200-300 méterrel a kereszteződés előtt.

 

A “mi előre szóltunk” jegyében több helyen is találkozni az ilyen, vagy ehhez sokban hasonlító figyelemfelhívó táblákkal:

a bírság minimális összege 196 CAD (kb. 41.000 Ft)
a gyorshajtásért útépítési zóna mellett

(A 196 CAD, ha a bruttó kanadai átlagkeresetet veszem alapul, hozzávetőlegesen 1 napi bruttó kanadai munkabérnek felel meg.)

 

A “HOV-lane” (“high-occupancy vehicle lane”, vagy carpool lane”), magyarul telekocsisáv a metropoliszokban fordul elő nagyobb számban.

A rendelkezések szerint, amennyiben nem autóbuszról, vagy kerékpárról beszélünk, a járműben legalább 2 embernek kell tartózkodnia, hogy igénybe vehesse a “gyémánt” jellel ellátott sávo(ka)t.

a  telekocsisávot hétfőtől péntekig, reggel hét és fél 9 között
csak a megjelölt járművek vehetik igénybe

Jól látható a különbség a hagyományos, és a “gyémántos” telekocsisáv között:

 

A közlekedőknek sok minden más mellett érdemes figyelniük a közel 40 méteres óriásokra is, persze nem csak a méretük miatt. Egy ekkora járműszerelvény több idő alatt gyorsul fel, jóval hosszabb távon áll meg, lassabban vált sávot és nagyobb ívben fordul, mint egy átlagos teherautó.

 

Az autópálya-, vagy országút menti stoppolás is több tartományban tiltott tevékenység. És igen, erre is van KRESZ-táblája Kanadának, rögtön kettő is.


Stoppolni tilos!

 

Előbb megmutatom, aztán elmondom.

Vajon mi lehet ez a tábla?

Gondolom, könnyen kitalálható volt: a földes/sóderes útból épített, aszfaltozott út lesz.

És fordítva:

Az aszfaltútból földút lesz.

 

Térjünk vissza egy kicsit az iskolabuszokra. Országutakon találkozhatunk ilyen táblákkal:

Amikor a gyermekek le-, vagy felszállhatnak az iskolabuszokra – például a préri farmjai előtt -, többek között ilyen táblákkal emlékeztetik a járművezetőket, hogy a piros-sárga jelzőfényekkel az úton álló iskolabuszt TILOS megelőzni!

Lakott területeken belül pedig az alábbi táblával találkozhatunk, amelynek több változata is használatban van.


Három az egyben tábla. Játszótér zóna, ahol reggel 7:30 és este 9 között a  megengedett maximális sebesség 30 km/h és előzni tilos!

Iskola zóna. Szeptember 1-től június 30-ig, hétfőtől péntekig,
reggel 7:00 és délután 5:30 között
a megengedett maximális sebesség 30 km/h!

Ugye nem is annyira bonyolult? 🙂

 

És végül, de nem utolsó sorban a zsákutca (angolul: dead end – szó szerint fordítva: halott vég) tábla.

 

Köszönjük a kitartó figyelmet. Bízunk benne, hogy érdekes olvasmány volt a Kanada Banda első, több részes cikksorozata a kanadai (és részben amerikai) KRESZ-ről.

Jó utat mindenkinek!

Kanadai rendszámtáblák

Kanadai rendszámtáblák, ez az amit ma jobban szemügyre fogunk venni.

Magyarországgal ellentétben, az ország méretéből és berendeszkedéséből adódóan, itt nem egységesek az autók rendszámai. Amerikához hasonlóan itt is változik a megjelenés, akár a struktúra is régióról-régióra (talán tartományt kellene mondanom, mert itt Amerikával ellentétben nem államok vannak).

Vannak struktúrális hasonlóságok, de alapvetően nagyon könnyen és hamar megállapítható, hogy ki, melyik tartományban lakik. Sok esetben nagyon meglepő tud lenni New Brunswick-ban egy Albertai rendszámú autó látványa,  már csak a távolság miatt is, ami a két tartomány között van (nagyjából 4500km).

Vannak helyek, ahol Európához hasonlóan az autón elöl és hátul is van rendszám (lazac színnel jelölve a térképen). Ezt én személy szerint egyáltalán nem szeretem, mert amíg a legtöbb autó hátulján ki van alakítva a rendszám helye (konkrétan a design része), addig az első lökhárítón egyszerűen nincs (egy-két kivételtől eltekintve persze).

Vannak olyan térségek, ahol viszont csak hátul van rendszám (kékkel jelölve a térképen). Ettől az autók is jobban néznek ki és a fotó radar (traffipax) is csak úgy tud fotózni, ha már elhaladtál mellette.

A legtöbb tartományban anélkül, hogy konkrét személyre szabott rendszámot választanál, lehetőséged van arra, hogy ne az alap rendszámot válaszd. Sok esetben az alap betű, számkiosztás megtartása mellett akár a háttér megváltoztatásával rendelhetsz rendszámot. Hol lenne erre lehetőség Magyarországon? Bizony, nagyon jól mondtad, sehol és akkor még arról szó sem esett, hogy van olyan tartomány, ahol a rendszám konkrétan jegesmedve formájú, ellentétben a többi területtel, ahol a már Amerikában is megszokott szögletes a “divat”.

Mindezek után ott vannak még a veterán rendszámok is, melyek a legtöbb tartományban elérhetőek, sok esetben extra költségektől mentesen az arra érdemesek, háborús hősök és nagyra becsült veteránok számára. Akik ebben az országban könnyedén egy és ugyanazon embereket jelentik. A veteránok felé a tisztelgést itt a pipacs megléte szimbolizálja. 

 

Az emberek a veteránok napján hasonlóan hordják a pipacs kitűzőt, mint ahogyan mi otthon a kokárdát. Ennek köszönhetően a rendszámon sem lehet más, mint a “poppy”.

Végül van még egy nagyon fontos különbség Magyarországgal szemben. Itt nem az autóknak van rendszáma, bármennyire is úgy látszik, hanem neked, mint tulajdonosnak van egy vagy több rendszámod. Igaz az is, hogy ezt a rendszámot alapvetően hozzá kell rendelned egy járműhöz, amin általában van.

Ez nem jelenti azt, hogy mondjuk, amikor egy új autót veszel ne tehetnéd át arra, amíg mondjuk hazahozod az eladótól. Nyilván vehetsz majd rá új rendszámot, vagy átteheted egy másik autódról is akár. Ez minden alkalommal körülbelül 20-30 dollár (tartománytól függően) és max 5-10 perc az okmányirodában. Van, ahol ezt komolyabban, szigorúbban nézik, van ahol kevésbé. Ám az okmányirodákról hosszasan tudnék regélni.

A helyiek pont úgy nem szeretik és egy borzasztó helynek tartják, mint mi a magyar okmányirodákat. Az egyetlen különbség az, hogy ha a kettőt egymás mellé rakod, sírsz attól, hogy milyen a magyar.

Vannak helyzetek, amik furák és bonyolultak Kanadában. A rendszám is egy ilyennek tűnik, de valójában nem az. Csak el kell engedned, amit otthon megszoktál és ha rá szánsz 5 percet rájössz, hogy ez is mint sokminden más, sokkal egyszerűbb és logikusabb itthon (Kanada), mint amilyen otthon (Magyarország) valaha lesz.

 

 

KB003 – Beszéljünk Az Autózásról (Nem Csak Srácoknak)

Lator Vancouverben járt és volt szerencséje, vagy szerencsétlensége vezetni egy CVT váltós Nissant.

Nyugodjon mindenki le a…, elmondjuk majd, hogy mi az!

Miért terjed ennyire a CVT, kinek jó ez és vajon mi szeretjük-e?

Ha mindenképpen prémium kell akkor német vagy japán?

Infiniti M35x

Hogyan veszünk autót, ha van feleségünk, hát még ha van gyerek is a háznál?

Ingyen van-e a teljesítmény, avagy sokat eszik a V8?

Ezt mind megtudhatjátok a mai adásból.

Rádió adás az autózásról:

Ne felejtsetek el feliratkozni és nézzetek fel a weboldalra is, mert sok érdekességet találhattok ott nap, mint nap.

Korábbi adásaink a Letöltések menüpont alatt érhetőek el.