Apple Phone

Két nappal vagyunk túl a 2019-es iPhone-ok bemutatásán, mostanra már minden érdeklődő tudja, hogy milyen modellekkel folytatja a 2007 nyarán megkezdett mobiltelefonos vonalat az Apple. Már most vannak olyanok, akik persze nem elégedettek a készülékek egy-két tulajdonságával, vagy annak formavilágával és már arról pletykálnak, azon elmélkednek, hogy a jövő évtizedben milyen Apple okostelefonok, tabletek, okosórák látnak napvilágot. Pár ilyen exkluzív pletyka eljutott hozzánk is, mondhatni, első kézből értesültünk szakmabeliek spekulációiról.

 

De mielőtt mindezen találgatásokba jobban elmélyednénk, néhány érdekes tudnivaló az Apple-ről. A cég az alma után kapta a nevét, bármennyire is meglepő, ez tényleg ilyen egyszerű névválasztás volt. Jobs (valamikor a 70-es években) gyümölcsdiétát tartott, amelyben alma is volt. Egy alma-termesztőtől érkezett vissza (a munkahelyére), s ekkor fogalmazódott meg benne az ötlet, hogy legyen a cég neve Alma, mert ez a név “mókás, bátor és nem megfélemlítő”. Az első logót, amely 1976-ban készült, nem tetszett Jobs-nak, ezért 1977-ben az alábbi képen látható színes almára tervezte át.

steve_jobs_apple_think_different_1366x768.jpg

A “Think different.” szlogent az Alma, vagyis az Apple 1997-2002 között használta. Ez magyarul annyit tesz: gondolkodj másként – s ez a szemléletmód a mai napig kisebb-nagyobb mértékben jelen van a cég életében, kommunikációjában, termékeiben. Állítólag ez a jelmondat egy válasz volt az IBM “Gondolkodj” szlogenjére, mivel akkoriban az IBM személyi számítógépei (PC) népszerűek voltak, szóval ezekhez képest az Apple más oldalról közelítette meg ugyanazt a kérdést. Másképp gondolkodott arról, hogy hogyan és miként kell működnie egy számítógépnek, hogyan kell felépülnie és milyen szolgáltatásokat, élményeket kell nyújtania a rajta futó szoftver(ek)nek.

Continue reading “Apple Phone”

A Google betiltja a bizonytalan gyógymódok hirdetését?

A GOOGLE BETILTJA A BIZONYÍTATLAN GYÓGYMÓDOK HIRDETÉSÉT?

A vállalatóriás most bejelentett döntése alapján ezentúl nem lehet Google-hirdetésben tudományosan nem megalapozott gyógymódokat reklámozni.

Ide tartoznak az olyan, bizonyítatlan, ill. kísérleti fázisban lévő terápiák is, mint az őssejt-terápiák és génterápiák, melyek még nem lettek kellően alapos klinikai teszteknek alávetve ahhoz, hogy széleskörű használatuk indokolt legyen. Continue reading “A Google betiltja a bizonytalan gyógymódok hirdetését?”

Index Pont Húúú

Tudja valaki, hogy mi van a magyar újságírással, a magyar újságírókkal? Mert én szeretném tudni. Egyfelől értem: informáljuk a T. Olvasóközönséget a világ dolgairól. Egyel több cikk az oldalon, ami pár száz/ezer új kattintást jelent, bővül a repertoár, s ennek örül a főszerk, örülnek a hirdetők, örülnek az Olvasók is. Másfelől pedig a legkevésbé sem értem. Adva van egynél több, igen részletes, angol nyelvű cikk meg egy rendőrségi kommüniké is, amit még be is linkelnek, azonban kb. a felét sem fordítják le magyarra. Így aztán érthető, ha a T. Olvasó kritizál és értetlenkedik: nem csoda, hiszen nem mondtak el neki mindent.
(nyitókép: a Brit Columbia-i Griffin tó)

 

A hamar munka ritkán jó.

Innen nézve nagyon úgy néz ki, hogy a múltkori Totalcar-os után ismét találtam egy olyan cikket, amelynek vannak hiányosságai. De miért jó ez? Hol van itt a teljeskörű információ átadás, a lelkiismeretes munkavégzés? Akkor és ott az volt, hogy írjunk valamit, mert muszáj, mert kell a minimális karakterszám/nap, mert meg kell lennie a kötelező penzumnak minden áldott nap – de ugyanakkor meg a hiteles tájékoztatásra, a szakmai nívóra nem adunk? Elképzelhető-e egy olyan forgatókönyv, hogy a szerző azt gondolta, hogy “Hát, Kanada nagyon messze van, ezeknek jó lesz így is”? És amikor meglett az előírt karakterszám, egy összetett mondattal lezárta a sztorit? Nem törődve azzal, hogy az olvasók nagy többsége valószínűleg nem fog átkattintani az angol eredetire és angolul elolvasni a cikket? És ezért aztán jönnek a felháborodott és értetlenkedő, hitetlenkedő kommentek a Facebook-on, amik könnyedén elkerülhetőek lehetnének egy picit több odafigyeléssel a szerkesztőség oldaláról.

Persze, én is ejtek hibákat, vannak pontatlanságaim, de azokat igyekszem minden esetben kijavítani. Csak amíg én hobbiként, szenvedéllyel írok bejegyzéseket weboldalunkra és podkasztolok már 2 éve, addig az indexes újságíróknak ez a munkája, ezért kapják a fizetésüket. Ahogyan a múltkor is, most is szívesen meghallgatnám, hogy “mire gondolt a költő”? Continue reading “Index Pont Húúú”

Totálkáros Autós Újságírás (Frissítve!)

Az egyik magyar autós hírportál átvett egy hírt egy, feltételezhetően amerikai weboldalról. Hogy pontosan melyikről, az nem derül ki a cikkből, mert forrásmegjelölés lemaradt. Azaz egyetlen árva hivatkozás sincs a cikkben. Nem mértem az időt, de kb. 8-10 percet vett igénybe, hogy megtaláljam azt a sajtó munkatársainak szóló publikációt, amelyet maga Ted Cannis, a Ford Motor Company elektromosítással foglalkozó üzletágának globális igazgatója írt. Átolvasása után kiderült, hogy nem csak a magyarul megírt Totalcar.hu-s cikkel vannak komoly gondok, hanem az eredeti cikkben leírtak is hagynak maguk után kivánni valót!

 



Frissítés!
Continue reading “Totálkáros Autós Újságírás (Frissítve!)”

Otthonokat A Hősöknek

Több alkalommal megfordult már a fejemben, hogy jó lenne megszüntetni a Facebook profilomat. Megkímélhetném magam sok semmitmondó információtól, a meghamisított, vagy fél igazságokat tartalmazó hír-szerűségektől, ingerült kommenthuszárok tudatlanság szülte kirohanásaitól, az ezredik kisállatos és/vagy vicces videótól… DE! Ezt a Kanada Banda és Hallgatóink/Olvasóink miatt nem tehetem meg. Továbbá a sok hülyeség mellett időnként olyan információk, cikkek, posztok is a szemem elé kerülnek, amelyekben valóban fontos, közérdekű dolgokoról írnak. Amelyek kapcsán aztán olyan ismeret birtokába jutok, amelyre enélkül talán sosem. A most olvasható cikkben szintén egy olyan téma található, amibe teljesen véletlenül futottam bele. Az ilyen és ehhez hasonló cikkek miatt éri meg mégis figyelnem a hírfolyamot.

veterans_mini_homes

Kanadában 2017 szepemberében kevesebb, mint 800 fő veterán hajléktalant tartottak nyilván. A Kanadai Parlament alsóháza legalább is ennyi, egykoron a haderőnél szolgált, majd leszerelését/nyugdíjazását követően napjaikat hajléktalanként élő kanadai honvédről tudott akkor. Ez a szám azóta valahova 3.000 és 5.000 fő közé növekedett, a 650.000 kanadai veterán közül jelenleg ennyien élnek fedél nélkül. A 2017-es adatok alapján a legtöbben Ontario-ban, Brit Columbia-ban és Alberta-ban éltek az utcákon.

homeless_canadian_veteranhajléktalanná vált veterán, kezében kartonlapra írt üzenettel,
valahol Kanada fővárosában, Ottawa-ban 2017-ben
(interneten talált fotó)
Continue reading “Otthonokat A Hősöknek”

Már 2 Éve Bandázunk Együtt

Rohan az idő, szokták mondani … és valóban: 2017. nyara olyan, mintha tegnap lett volna. A weboldalunk júliusban indult, az első cikkeink augusztusban jelentek meg, majd a hónap 25. napján kiadtuk az első podcast adásunkat! Nagy nap volt a számunkra, izgatottak voltunk, hogy milyen fogadtatást kapunk, lesznek-e olvasóink, mennyi hallgatónk lesz, milyen visszajelzéseket kapunk és így tovább.

kb_keep_calm

Sokat gondolkodtunk minden alkalommal, hogy milyen témát, témákat vegyünk elő és beszéljünk meg? Miről írjunk cikket? Nem tanácstalanok voltunk, hanem tele voltunk ötletekkel, jobbnál-jobb témákkal, amelyek közül már számtalant megosztottunk veletek vagy szóban, vagy írásban. Azért nem kell aggódni, maradt még bőven a tarsolyunkban úgy beszélgetésre, mint a weboldalon megjelenő cikkekre váró téma. Continue reading “Már 2 Éve Bandázunk Együtt”

KB028 – Jönnek A Drónok

Jó reggelt kívánunk! A 28. podcast-unkban az autonóm, szállítmányozásra tervezett drónokról beszélgettünk. De mielőtt még a jelen és a közeljövő önrepülő teherszállító légijárműveit (röviden: Ö.T.SZ.L.J.) kitárgyaltuk volna, azon gondolkodtunk hangosan, hogy: – vajon Magyarország a százezer Dacia Lodgy országa lehet-e? – okos dolog-e egy darab jóvágású csővel helyettesíteni a katalizátort? – ugyan már miért folytogatná az internet-kapcsolatod sávszélességét az internet szolgáltatód? A nagy sikerre való tekintettel ez alkalommal is voltak részvevői az “Akik fullba nyomták a kretént” c. rovatnak: egy kanadai minisztérium, egy amerikai petíció és egy kellemetlen meglepetést okozó mobil operációs rendszer. Kattintsatok a lejátszásra és bandázzatok velünk!
(nyitókép: The Verge)

 

 

Adás napló.

weather_calgary_081720192019. augusztus 17.

weather_calgary_081820192019. augusztus 18.

weather_forecastidőjárás előrejelzés Calgary városára, 2019. augusztus 18-án

 

bc_snow_1

bc_snow_2

 

“Akik fullba nyomták a kretént” c. rovat:

Közben egy kis kitérő:

  • 2 évesek leszünk/vagyunk! Ezzel kapcsolatban mondtuk el ezt-azt. “Olyan még nem volt sehogy, hogy ne lett volna valahogy.”

 

Heti színes

 

nokia_n70egy (nagyon) öreg Nokia N70 “okostelefon” Lator fiókjában is lapul

  • Katalizátor
    • Nem csak egy darab doboz/cső az autó alvázára szerelve, hanem fontos szerepe van a motor üzemeltetése során!

katalizator_robbantott_abraa katalizátor működése –
kattintásra a teljes méretű kép megtekinthető

(kép forrása: EVOautó)

honda_accord_coupe_1997Latoré fehér volt. A fotón jól látszik a víztiszta lámpabúra.

  • WiFiBlast
    • mert “az internet szolgáltatód a letöltési sebességed folytogatja”,
    • angol nyelvű “ismertető” itt olvasható,
    • szerintünk ez az év átverése!

 

Jönnek a Drónok

  • Jobb, ha hozzászokunk, hogy személyautó méretű, kisebb-nagyobb csomagokkal felpakolt önrepülő drónok repkednek majd a fejünk felett?

overhead_drones.jpg(fotó: Wing)

  • The Verge szállítmányozó drónokról szóló riportja:

  • És a videó után itt egy cikk, szintén a The Verge-től,
  • Ki a jobb pilóta? A számítógép, vagy az ember?
    • vannak olyan emberek, akik a 2 dimenziós térben sem képes navigálni,
    • Latorné számolt be egy bevásárlóközpont parkolójában szerzett friss élményeiről,
  • Már most milliárdos multinacionális cégek szálltak be az iparágba,
  • Nehéz kérdés a szabályozás…

 

Zenék a podcast-ban

 

Köszönjük a megtisztelő figyelmet!

A Gólyák És A Tojáslabda

Ahogyan azt már megszokhattátok, rendszeresen beszélek és írok a Homokmégyi Gólyákról. Ők az az amerikai futball csapat, amely egy alig valamivel több, mint 1000 lelkes alföldi faluban alakult meg 2017-ben és játékosaik már jó néhány mérkőzésen túl vannak. Hogy miért pont őket emlegetem oly’ sokszor? Annak oka legyen titok. Néha kell egy kis misztérium. Elégedjetek meg annyival, hogy egy rövid ideig “zebraként” kötődtem a magyarországi amerikai futballhoz, másfelől mert közel 40 éve az Alföldön láttam meg a napvilágot.
(nyitókép: a Gólyák 88-as számú játékosa, Fekete Ákos, safety / Facebook-HSAFT)

A július 20-án, a XXI. Homokmégyi Falunap során megrendezett Homokmégy Storks – Oroszlány Bears mérkőzésen a hazaiak 64-23-ra páholták el a medvéket. Az eseményre az RTL Klub televízió Fókusz c. műsorának stábja is kilátogatott. A helyszínen készült riportot, ha lemaradtatok volna róla, vagy újra néznétek, az alábbiakban tekinthetetitek meg:

 

 

A sportág helyzete és jövője

Egy igazán remek, témába vágó cikk jelent meg “Az amerikai futballisták nem ijedősek, gyűjtést indítottak saját stadionra” címmel a Nemzeti Sport weboldalán. Kérlek, a videó után olvasd el ezt is, mert sokat elmond a magyarországi amerikai futballról, játékosairól, edzőiről és a játékvezetőkről, azaz a zebrákról is.

Következzék néhány érdekesebb részlet a cikkből:

  • “Nagyjából hat-hét óra, mire az MTK stadionjának gyepére felfestik az amerikaifutball-pálya valamennyi vonalát a két end line között, beleértve a hasmarkokat is. A munka javát a játékvezetőink végzik, persze a pályamunkások közreműködésével.“
  • “A magyar amerikai futballistáknak magától értetődő, hogy munka mellett, a szabadidejükben sportolnak.”
  • “a marcona sisakos fickók között civilben vegyészmérnök, informatikus, szerelő, tüskecsarnoki jégkészítő, belső auditor, szakács, cukrász, hangszertechnikus, geográfus, ács, designer és hegesztőmérnök is akadt”
  • “(az) NFL-ben a legjobban fizetett sportoló, a seattle-i Russell Wilson a 2019-es idényben 35 millió dollárt vág zsebre (ez 10 milliárd 150 millió forint), addig itthon mindenki zsebbe nyúl, aki focizni akar; tagdíjat fizet és a saját felszerelésére is költ. „Aki díjmentességet kap vagy utazási költségtérítést, az hazai mércével mérve már kiemelt státust élvez. A légiósok is alapvetően koszt-kvártélyért játszanak, csak a legjobb amerikaiaknak dobnak össze jelképes fizetést.”
  • “az amerikai futball nem olcsó sport, egy csapat működtetése az élvonalban éves szinten 7–10 millió forintot is felemészthet”
  • “A Feltörekvő sportágak programja kere-tében három pályázatot írt ki a MAFSZ elnöksége. Az elsőnek köszönhetően összesen 3 millió forint keretösszegben kaphattak támogatást az érdeklődők kiegészítő felszerelések vásárlására, s további 2 milliót iskolai toborzóprogramokra – tizennyolc csapatnak jutott ily módon klubonként 166 200, illetve 110 800 forint. A második és harmadik pályázat keretösszege 1.75, valamint 3.2 millió forint volt, s azok az együttesek juthattak pénzhez, amelyek vállalták, hogy 2019-ben és 2020-ban U19-es, illetve U17-es gárdát versenyeztetnek. Az elnyert összeg csapatonként 437 500, illetve 650 ezer forint volt.”
  • “Magad, uram, ha szolgád nincsen: a sportág szereplői nem ülnek ölbe tett kézzel, maguk is tesznek azért, hogy egyszer végre legyen saját otthonuk Budapesten. E célt támogatandó a Cowbells például gyűjtést indított, nem riadva meg attól, hogy közadakozásból annak idején az új Nemzeti Színházat sem sikerült felépíteni.”

 

football

 

Hogy érthető legyen, hogy a Feltörekvő Sportágak Tehetséggondozó Program által a MAFSZ-nak juttatott 10.000.000 Ft mennyire (szánalmasan) minimális összeg, viszonyítás képpen álljanak itt most az alábbiak:

Mindezek tükrében talán már érthető, miért is olyan nagy… nem is nagy, hanem HATALMAS szó, amikor 0 Ft állami támogatással, végtelen önerőből, baráti és szponzori segítséggel, lokálpatrióta támogatással indul útnak lelkes, sportszerető emberek egy kis csoportja, hogy megvalósítsa álmát a sportág hazájától több ezer kilométerre, egy kedves, vendégszerető alföldi községben. Ahol a legnagyobb motivációs tényező nem a stadion megléte, nem a több milliárd forintnyi ingyenpénz, hanem a sportág szeretete, az együtt töltött játékidő, az élményszerzés lehetősége! Az, hogy a saját idejük, a saját energiájuk és a saját pénzük befektetésével valami olyat nagyszerű dolgot hoznak össze lányok és fiúk, anyák és apák, nők és férfiak teljesen önzetlenül, amely nem csak a maguk, hanem mások számára is örömet, kellemes kikapcsolódást nyújt.

 

Mert 1 kép többet mond 1000 szónál!

magyarisztani_fociNem kerestem, hanem véletlen jött velem szembe
eme kép: hát nem pont ide illik?
(kép forrása: Facebook)

Hiába, na, egy kisfiúnak szeretni kell a kisvasutat, a(z európai gurulós) focit. S ha már gyermekkorában nélkülöznie kellett mindezeket, akkor az a legkevesebb, hogy felnőttként bármi áron megszerzi mindezeket… magának!

Egyszer talán majd több juthat a közösből olyan sportágakra, amelyek valóban megérdemlik a befektetést és a figyelmet, amelyeket egyforma szenvedéllyel szeretnek mind a játékosok, mind a szurkolók. Ahol a pályára lépők tényleg alázattal viseltetnek a sportág iránt és a maximumot nyújtják minden másodpercben a felkészülés során és a mérkőzések alkalmával is. Olyan sportágakra, ahol a játék és a játékostárs iránt érzett tisztelet mindennél fontosabb, ahol a mérkőzés végén a “szurkoló” nem dobálózik szemetes kukákkal és műanyag székekkel, ahol a “szurkóló” nem hadakozik lovas rendőrökkel a több milliárdos stadion árnyékában! Ahol nem csak éltes felnőttek, hanem tinédzserek, gyermekek is jól érezhetik magukat barátaik, szüleik társaságában. És a lényeg: értékes időt tölthetnek együtt, a kis közösségükben kulturáltan szórakozhatnak, sportolhatnak.

3-4: Homokmégy!!

GO STORKS!

 

Üdvözlettel,
a leglelkesebb kanadai Gólyák szurkoló

 – Lázadó

Ezért szeretek itt élni!

Calgary - KanadaBanda

Ezért szeretek itt élni! Nap mint nap, teljesen ismeretlen emberek tudják bearanyozni az életed. Mutatom mire gondolok.

Amit most leírok az itt történt a mi környékünkön, így egészen közelről lehettünk tanúi a történteknek. Volt aki felajánlotta, hogy legközelebb szóljon, aki így jár és megyünk, kiállunk érte, ha kell. Ám, volt aki ennél is tovább ment.

Azt a címet is adhattam volna, hogy na, erre való a Facebook, nem a reklámokra.

Az eset nemrégen történt és teljesen hétköznapi történetnek indult.

Egy hölgy egy kertépítő cégtől megrendelte az utcafronton levő kis bevezető járda?(lehet van ennél jobb szó erre, de ez most lényegtelen) kövezetének cseréjét, mert már ráfért.

Meg is állapodtak majd a munka elég sietősre és összecsapottra sikerült. Mikor ezt szóvátette, a vállalkozó sajnos lepergette magáról a dolgot mondván, hogy nem tudja kijavítani, így is alig keres ezen és ott is hagyta.

  

A szomszédok, barátok viszont nem hagyták ennyiben. Egy, a közelben lakó srác az ismerősein keresztül elintézte, hogy ez ne maradjon így. Nem sokkal később két srác jelent meg az ajtóban és azt mondták, hogy ne aggódjon JP (ez volt a jótevő neve) küldött minket, hogy kijavítsuk. Ki az a JP? Nem érdekes, megoldjuk ezt. 🙂

2 napot dolgoztak, nem kértek semmit és nagyon szépre kijavították azt a kókler munkát, amit az előző pénzért hagyott ott maga után. 

Mióta itt élek Calgaryben, már sokszor előfordult, hogy hasonló esetnek voltam tanúja, de most úgy gondoltam megosztom veletek is. Azt hiszem akkor éltek jó helyen, ha nap-nap után találkoztok ilyen esetekkel.

Ahogy látjátok, itt is vannak csalók és kóklerek, de a közösség megoldja és ez itt a kulcs.

Ha szeretnétek hétről-hétre újabb és újabb érdekességeket olvasni, iratkozzatok fel, kövessetek bennünket Facebookon vagy Twitteren. Ja, és hallgassátok a Podcastet, már csak napok kérdése és érkezik az új adás.

—-

Az eredeti szöveget itt olvashatjátok:

Hello everyone,  I wanted to share my unfortunate experience with a contractor (Three Stones Masonry) I hired to replace my front steps that were cracked. The job was rushed, done in a few hours, off centered, not level and done poorly. I expressed my concerns, he disagreed and insisted payment saying he only made $100 on this job  (he quoted & I paid him $1,000 total). I am a single mom, was home alone with my son, my neighbour wasn’t home. I felt uncomfortable not sure what to do, so reluctantly paid him…he knew I was not happy.  

Neighbors saw the steps the next day, surprised by how poorly it was done, suggested I call him back to fix it.  After 3 failed attempts to reach him by phone or facebook, I was at a loss, unsure what to do …could not afford to pay another contractor to fix it.

Thru the kindness of friends, generosity of a stranger ( in Auburn bay) 2 landscapers ( Solid Roots Landscaping – Jay & Chris) showed up at my door this week. Said don’t worry…we were sent to help,  I said by who? They said a friend of ours, JP Sandhu.

They worked for 2 days…tore out the walkway out and re did it correctly.  They asked for nothing, they said “JP” just told us to come and make it right.  JP, someone I have have never met, heard thru friends what happened and said…. we gotta help this lady out and made it happen!  

When I came home from work last night to see how beautiful it was, my eyes filled with tears. My heart was soo thankful, words cannot express how much kindness I felt from my friends Tammy MacDonald , Kurt the landscapers Jay & Chris and the random act of kindness by JP Sandhu .  Thank you JP,  my son Jakub and I are sooo very greatful by your kindness, we can’t believe someone would help us like this. 

If anyone is looking for 2 honest contractors,  please call Solid Roots Landscaping! They are hard working and do great work!