Lapozgattam az internetes portálok magyar nyelvű sarkában és a HVG weboldalán szembe jött velem az RTL Magyarország hirdetése. Amelyen elgondolkodtam egy picit…
képernyőmentés: Lázadó
A hirdetésre kattintva az RTL+-ra, azaz az RTL Magyarország streaming weboldalára jutunk el, amelyen az alábbiak fogadják a T. Látogatót, amelynek szlogenje:
A streaming magyar hangja
RTL+
Magyarul. Érted.
.
A helyzet az, hogy én mégsem értem.
képernyőmentés: Lázadó
Idegennyelv-oktatás/-tanulás/-tudás
A magyarok idegennyelv-ismeretéről az elmúlt években olyan címekkel jelentek meg cikkek, mint:
- “Némileg javult a kép, de még mindig gyér a magyarok nyelvismerete”, vagy
- “Diploma előtt, nyelvvizsga nélkül – Ezért nem beszélnek a magyar fiatalok idegen nyelveket”, vagy
- “A magyar fiatalok nem akarnak idegen nyelvet tanulni”, vagy
- “Nyelvvizsgája van, de megszólalni nem mer a magyar”, vagy
- “Megbukott az ország a nagy uniós nyelvvizsgán”.
Az általunk is sokat emlegetett 2016-os idegennyelv-ismereti Európai Uniós statisztika alapján kijelenthető, hogy
a magyarországi 25-64 éves lakosság mindössze 42,4%-a beszél valamilyen szinten idegennyelvet. Ami egyben azt is jelenti, hogy az ebbe a korosztályba tartozó magyarok 57,6% egyáltalán NEM beszél idegennyelvet.
A 64 évnél idősebbeknél ez az arány még rosszabb, a fiatalok pedig… erről majd egy kicsit később. Azt, hogy az egy idegennyelvet beszélők aránya
- Bulgáriában 49,5%,
- Szerbiában 79,3%,
- Ausztriában pedig 86,3% – azt most hagyjuk is.
A VG.hu a fenti kutatás eredményét még azzal egészíti ki, hogy:
“Ezzel csak Romániát (64,2) és az akkor még EU-tag Nagy-Britanniát (65,4) tudtuk megelőzni. Idehaza az egy idegen nyelvet tudók aránya akkor 28,6, a kettőt beszélőké 11,1, a hármat vagy többet ismerőké pedig 2,7 százalék volt.”
Némileg javult a kép, de még mindig gyér a magyarok nyelvismerete – VG.hu
Összehasonlításként: Szlovákiában a két idegennyelvet beszélők aránya 60%. A fentebb említett EU-s felmérés eredménye alapján a szlovákiai lakosság 88,2%-a beszél legalább 1 idegennyelvet, tehát a magyarokhoz képest több, mint kétszer annyian. Valószínűleg azzal is sokan tisztában vannak, hogy Magyarországon 2020-szal kezdődően drasztikusan lecsökkent a nyelvvizsgázók száma (a korábbi 124.496-ről 2022-re 82.836-ra).
Egy tavaly májusi WMN cikkben arról beszélgettek Rozgonyi Zoltánnal, a Nyelvtudásért Egyesület elnökével, hogy:
Egy Kattintás Után További Aggasztó Adatokról OlvashatszKomoly probléma azonban, hogy a felsőoktatásból kikerülők nagy része „kézzel-lábbal” képes csak megértetni magát idegen nyelven. Annak ellenére ugyanis, hogy a középiskolás nyelvvizsgázók körében évről évre apró lépésekben, de nő a C1-es, tehát felsőfokú vizsgázók aránya, a felsőoktatásból kikerülők közül egyre többen nem vehetik át a diplomájukat nyelvvizsga híján.
Diploma előtt, nyelvvizsga nélkül – Ezért nem beszélnek a magyar fiatalok idegen nyelveket – WMN.hu
(fotó: 
