Kanada Banda Podcast & Blog | Közélet, Család, Emigráció, Alberta, Kanada, Magyarország, Gazdaság, Bel- és Külpolitika, Technológia, Hírháttér, Elemzés, Tapasztalat, Vélemény.
Az első és ezidáig az egyetlen kanadai-magyar podcast 35. epizódjában kritikusan állunk hozzá a COVID-19 koronavírus-járványhoz, meg a kamu Facebook profilokhoz. az álhíreket létre hozó és terjesztő weboldalakhoz és az Apple mobil operációs rendszerének 13. kiadásához. De mindezek előtt nagyon, de tényleg nagyon örülünk a Hallgatók által küldött leveleknek, benne a sok kérdéseknek – amelyeket nem hagytunk válaszok nélkül -, és természetesen köszönjük a kedves szavakat is! (nyitófotó: wal_172619 / Pixabay)
Adás napló.
FIGYELEM! Új link az adás naplóban! Az eddigi leginformatívabb COVID-19 koronavírussal kapcsolatban, adatokkal, térképpel, rendszeresen frissítve!
Jó reggelt, jó étvágyat kívánok! Biztos, hogy vannak Hallgatóink/Olvasóink között olyanok, aki az A&W, vagy a Beyond Meat nevével találkoztak már. Ha nem, akkor az sem probléma, mindkét cégről és termékeikről szól a mai cikk. Az előbbi Kanada legnagyobb kanadai tulajdonú gyorséttermi lánca, a második pedig a világ első növényi-alapú húspótló burgere, amely a leginkább hasonlít a marhahúsból készült (eredeti) húspogácsára, mind textúrájában, mind illatában és ízében – szója és glutén felhasználása nélkül.
De a Beyond Meat nem csak a nagyobb részt zöldborsó felhasználásával készült növényi-alapú húspótló, hanem maga a feltaláló-, gyártó- és forgalmazó cég neve is. A termékeik 50 különböző orszában, a szupermarketek és boltok hűtői mellett megtalálhatók többek között az A&W, a KFC, a Tim Hortons, a Dunkin’ Donuts, a McDonald’s és a Subway gyorséttermek, valamint szállodaláncok éttermeinek különböző menüiben, ételeiben is.
az alapító, Ethan Brown (fotó: Brendan McDermid/Reuters)
A cikk elkészítéséhez az inspirációt Magyarország egyik legtehetségesebb és legmotiválóbb YouTuber személyiségének köszönhetem: Ő nem más, mint Magyarósi Csaba. Az Ő egyik augusztusi videójának hatására kerestem fel az egy A&W gyorséttermet Calgary-ban a Beyond Meat burgerük megkóstolása végett.
Az A&W gyorsétterem láncot(Roy Allen & Frank Wright voltak a két alapító atya) Kanadában 1956-ban indították el a Manitoba-i Winnipeg-ben. A székhely az évek folyamán áthelyezésre került Észak-Vancouver-be, Brit Columbia-ba. Az amerikai A&W-vel – amely 1919-ben indult a kaliforniai Lodi-ban -, 1995 óta már csak nevében egyezik, üzletik kapcsolat nincs közöttük.
egyedi dizájn: az éttermet már messziről észre venni a narancssárga, V-alakú dizájn elemről
Allen 1919-ben kezdte meg annak a “root beer”-nek, azaz gyökér sörnek a gyártását és értékesítését – először a helyi veterán parádén résztvevők, majd később a helyi lakosok és utazók, turisták számára -, amelynek receptjét évekkel korábban egy Arizona-i gyógyszerésztől vásárolta. A gyökér sör nagyon hamar nagyon népszerűvé vált a vásárlók körében, tehát már az első alkalomtól kezdve sikerre volt ítélve. Wright csak 5 évig volt Allen társa a vállalkozásban (hogy hogyan és miként találtak egymásra, arról nincs információnk), majd ezt követően Allen egymaga vitte tovább az A&W-t és a gyökér sör mellett már egyszerűbb ételek is a kínálat részét képezték.
Az A&W indította be először a “drive-in” szolgáltatást az autóval érkező vásárlók számára és szintén az A&W nevéhez kapcsolódik az első gyorséttermi franchise megalapítása. Az 1960-as évekre már közel 2.000 darab A&W gyorsétterem működött az USA-ban és Kanadában.
Az A&W szlogenje a “The Home of Burger Family”, azaz a Burger Család otthona, mert a hamburgereik elnevezése a következő: mama, papa, tini, nagypapa… egykoron létezett bébi burger nevű hamburger is.
J. Williard és Alice Marriott, a leendő Marriott Hotels alapítói 1927-ben csatlakoztak az A&W franchise-hoz, s ezzel megkezdték vállalkozói karrierjüket. Az első hoteljüket csak 30 évvel később, 1957-ben nyitották meg, ehhez az A&W italok és ételek értékesítése során szerzett tapasztalatok és az azzal elért sikerek járultak nagyban hozzá.
két jéghideg korsó gyökér sör
Észak-Amerikában az A&W volt az első gyorsétterem lánc, amely 2018-ban a műanyag szívószálakat környezetbarát papír szívószálakra cserélte. 2019 decemberében több, mint 900 éttermet üzemeltetnek Kanada szerte, alkalmazottaik száma meghaladja a 35.000 főt.
Az A&W-t tehát két dolog teszi egyedivé a piacon: a “frozen mug” és a “root beer“. Az előbbi a mélyhűtőben tárolt üvegkorsó(űrtartalma 20 folyékony uncia, azaz 591 ml), helyben fogyasztás esetén ebbe töltik az üdítőitalokat. Az A&W éttermekben nincs jégkocka, mivel hitvallásuk szerint nem kívánják “felvizezni” a T. Vásárló italát, inkább magát a korsót fagyasztják le.
üveges kiszerelésű gyökér sör csak 1971-től került forgalomba
Az utóbbi pedig a “gyökér sör”, azaz a szasszafrász babérfa gyökeréből kivont olaj és természetes cukornád felhasználásval és többféle növényi hozzávalóval készült édeskés, különféle természetes fűszerekkel ízesített, teljes mértékben alkoholmentes, szénsavas üdítőital. Az üveges kiszerelésű gyökér sör, amelyet 4 darabos kiszerelésben akár az éttermekben is megvásárolhatunk, szavatossági ideje a gyártástól számított 39 hét, míg a műanyag palackba töltöttek 13 hétig fogyaszthatók (ez utóbbi a 2 literes kiszerelésű, bolti változat).
gyökér sör: természetes nádcukorral
és természetes ízesítőkkel
Ebben az évben július 20-án volt az A&W-nál az “ingyen gyökér sör napja”, amikor is mindenki, aki betért az étterembe, egy korsó “root beer”-t kapott ajándékba, s ehhez még vásárolnia sem kellett semmit, csak kérnie kellett egy korsóval a pultnál.
Nekem nem kedvencem, de ha Kanadában jársz, feltétlen kóstold meg. Gyökér sört napjainkban már nem csak az A&W-ban találhatsz, hanem más éttermekben, szupermarketekben, vagy akár benzinkutakon is vásárolhatsz.
Az excel táblák megfelelő sorai alapján a Beyond Meat burger a bevezetése óta az A&W legkeresettebb burgere lett és az éttermek eladásai 10%-os növekedést mutattak 2018-ban, az előző évi 3,7%-hoz képest tehát jelentős forgalom növekedést generált a Beyond Meat burger.
A Beyond Meat burger a következő képpen áll össze: a szezámmagos hamburger zsemlébe kerül bele a növényi-alapú húspótló pogácsán túl 1-2 salátalevél, paradicsom és lilahagyma karika, savanyú uborka, ketchup, mustár, majonéz és az A&W saját készítésű “Uncle sauce”-a.
a pult fölött elhelyezett menü az A&W-ben
– kattints a képre a nagyobb mérethez – (fotó: Lázadó)
Hogy legyen mihez viszonyítani az árakat: Alberta-ban a bruttó minimál órabér 15 CAD (kb. 3.360 HUF). Az Alberta-i ÁFA mértéke 5%. A cikkben és a fotókon szereplő árak minden esetben nettó kiskereskedelmi árak, amelyek az általános forgalmi adót nem tartalmazzák.
(fotó: Lázadó)
A Beyond Meat burger ára az A&W éttermeiben egyesek szerint sok, szerintem viszont közép árfolyam. Helyszíntől függően 6.99 CAD és 7.59 CAD (kb. 1.570 HUF – 1.700 HUF) között kapható Kanada szerte.
Idén szeptemberben akciós volt, ami azt jelentette, hogy az akcióban részt vevő éttermek 3.99 CAD-ért (kb. 893 HUF) árusították 2 héten keresztül. Ez az ár azt jelentette, hogy ebben a két hétben az A&W árusította a legolcsóbban a Beyond Meat burgert Kanadában.
Ha a Beyond Meat burgert menüben vásároljuk meg, amit az A&W “combo”-nak hív, akkor kapunk mellé sült hagymakarikát, vagy sültkrumplit (ez utóbbi szerintem az összes gyorsétterem kínalata közül a legfinomabb fajta!) és egy üdítőt. Az A&W-nál a kiegészítőknek nincs kis-közepes-nagy változat, csak egy méretben adják a sültkrumplit, a hagymakarikákat és az üdítőt. Ha nagyobb adagot szeretnél, rendelj még egyet. A Beyond Meat menü ára 10.99 CAD(kb. 2.460 HUF).
Balra a blokk, amelyet a vásárlás alkalmával kaptam.(fotó: Lázadó)
Ahogyan feljebb, azaz az árlistán látható, a Beyond Meat burger nem kerül többe, vagy ha mégis, akkor is csak pár tíz centtel drágább, mint a hagyományos, marhahússal készült hamburgerek:
*Azt a Rebel Whopper esetében meg kell jegyeznem, hogy abban nem a Beyond Meat terméke, hanem a holland The Vegetarian Butcher növényi-alapú pogácsája található.
Miért jó, vagy lehet jobb a növényi-alapú húspótló, mint a valódi marhahús?
Elmondhatjuk, hogy a 10 éve indult vállalkozás és a “húson túli” világ további termékei még talán gyermekcipőben járnak. De ezalatt a rövid idő alatt is látványos fejlődést és sikereket értek már el, a közeljövőben pedig további előrelépések és fejlesztések várhatók a fenntartható fejlődés és az egészségesebb életmód irányába.
A huszonkilencedik podcast-ot 50 perc késéssel kezdtük el … felvenni. Mert a technika összeesküdött ellenünk. Nem nagyon, csak egy picit. A régi MacBook nem volt hajlandó hangot rögzíteni, majd újraindítás után soha többet nem tért magához. Laptop csere után már sikerrel járt Lázadó. Az adás naplóban található témákat érintettük ez alkalommal csak, mert amit eredetileg elterveztünk, arra végül nem maradt időnk. Kiderül például, hogy miért kellett Latoréknak egy telefonkönyv vastagságú papírhalmazt elolvasni és aláírni? Hogyan érzik magukat Lázadó lányai az általános iskolában? És mennyibe kerül a “szeptember” a T. Szülőknek Kanadában? S a kiadásokról mit mond a könyvelő (vagy a tax office)? Következzen egy találós kérdés: hogy hívjuk a fizetős bölcsödét? Nem-nem, itt és most nem áruljuk el, a válaszhoz meg kell hallgatni ez az adást. Utána pedig várjuk a kérdéseiteket és a kommenteiteket.
Több alkalommal megfordult már a fejemben, hogy jó lenne megszüntetni a Facebook profilomat. Megkímélhetném magam sok semmitmondó információtól, a meghamisított, vagy fél igazságokat tartalmazó hír-szerűségektől, ingerült kommenthuszárok tudatlanság szülte kirohanásaitól, az ezredik kisállatos és/vagy vicces videótól… DE! Ezt a Kanada Banda és Hallgatóink/Olvasóink miatt nem tehetem meg. Továbbá a sok hülyeség mellett időnként olyan információk, cikkek, posztok is a szemem elé kerülnek, amelyekben valóban fontos, közérdekű dolgokoról írnak. Amelyek kapcsán aztán olyan ismeret birtokába jutok, amelyre enélkül talán sosem. A most olvasható cikkben szintén egy olyan téma található, amibe teljesen véletlenül futottam bele. Az ilyen és ehhez hasonló cikkek miatt éri meg mégis figyelnem a hírfolyamot.
Kanadában 2017 szepemberében kevesebb, mint 800 fő veterán hajléktalant tartottak nyilván. A Kanadai Parlament alsóháza legalább is ennyi, egykoron a haderőnél szolgált, majd leszerelését/nyugdíjazását követően napjaikat hajléktalanként élő kanadai honvédről tudott akkor. Ez a szám azóta valahova 3.000 és 5.000 fő közé növekedett, a 650.000 kanadai veterán közül jelenleg ennyien élnek fedél nélkül. A 2017-es adatok alapján a legtöbben Ontario-ban, Brit Columbia-ban és Alberta-ban éltek az utcákon.
hajléktalanná vált veterán, kezében kartonlapra írt üzenettel, valahol Kanada fővárosában, Ottawa-ban 2017-ben (interneten talált fotó)Continue reading “Otthonokat A Hősöknek”
Az értékteremtés jegyében időről időre szeretünk mindig egy picit többet megmutatni, elmondani Kanadáról. Ennek a hagyománynak eleget téve következzen egy cikk a kanadai bankjegyekről. Ami engem illet: meglehetősen furcsa érzés volt első alkalommal a papírpénzhez szokott kezeimmel megérinteni, megfogni a tisztán műanyagból készült kanadai bankjegyeket az egyik magyarországi pénzváltóban még valamikor 2015-ben.
Kanadába érkezésemet követően gyorsan a hétköznapok részeivé lettek, bár az első hetekben valóban furcsa volt
egy jól érezhetően színes fóliából készült bankjegyet megfogni. (a képen a 2011-ben kiadott Frontier sorozat)
Talán nem is gondolnánk, hogy a világon több országban is használnak papíralapú helyett polimerből készült a bankjegyeket. Teljes egészében leváltotta papíralapú bankjegyeit Kanada mellett például Románia, Vietnám és Új-Zéland is. A “hagyományos” bankjegyek mellett polimer bankjegyeket is használnak az alábbi országokban, pl.: Egyesült Királyság, Orosz Föderáció, Egyiptom, Mexikó, Botswana, Gambia.
A VERTIKÁLIS BANKJEGY
A cikk megírásához a motivációt a legújabb kanadai 10 dolláros címletű bankjegy adta. Amely nem csak, hogy “törtélmet írt”, hanem még díjat is nyert 2019. április végén.
2 db új kiadású $10-os bankjegy egyenesen Lázadó pénztárcájából
2018-ban az új kiadású $10-os kanadai bankjegyen Viola Desmond (polgárjogi úttörő és üzletasszony) portréja látható, személyében a polgári jogok ikonja, az első első fekete, kanadai születésű nő, akit hétköznapi használatban álló bankjegyen láthatunk. Viola Desmond azt követően vált híressé Kanada szerte, miután megtagadta, hogy elhagyja az egyik New Glasgow-i Roseland filmszínház fehéreknek fenntartott nézőterét 1946-ban(akkoriban a színesbőrű lakosság csak az erkélyeken foglalhatott helyet). A helyszínről a hatóság segítségével távolították el és a tartományi kormányzat adóhivatala súlyos adócsalás vétsége miatt eljárást indított ellene. Ugyanis az általa megfizetett helyjegy és aztán a később általa használt helyre szóló jegy díjazásában 1 dollár cent eltérés mutatkozott.Continue reading “Tökéletes Tízes”
Az első és ezidáig az egyetlen kanadai-magyar podcast 21. adásában az olvasói levelek, üzenetek és a technológia szingularitás mellett egy kicsit foglalkoztunk magyar vonatkozású témákkal is. Milyen kérdéseket és kritikákat kaptunk a közelmúltban? Mit írtak rólunk és üzentek nekünk Hallgatóink? Kiről és miről mondtunk véleményt (már megint)? Kiderül a mai adásunkból.
A nyitóképén a Joint European Torus (JET) kísérleti nukleáris fúziós reaktor látható, amelyet a Culham Fúziós Energia Központ (CCFE) üzemeltet az Egyesült Királyság Atomenergia Hivatalának (UKAEA) létesítményében, az Egyesült Királyság, Oxfordshire-ben.
Adás napló.
Rögtön az elején egy komoly szakmai titkot osztunk meg Kedves Hallgatóinkkal. “Támogatta” a Sennheiser!
És a Bluetooth adatkapcsolat minősége még mindig nem jó. (sohasem lesz az!)
Ezt követően több olvasói levélre, véleményre és üzenetre válaszoltunk és reagáltunk.
“nagyon nem mindegy, hogy az elektromos energia milyen forrásból származik” – hallgatónktól kapott link itt és egy érdekesebb grafikon onnan:
A kanadai magyar szervezetekről, közösségekről, az Ő tevékenységeikről, rendezvényeikről ejtettünk pár szót. Mindemellett nagyon furcsán érezzük magunkat attól, amit a Facebook oldalaikon láthatunk. Nem kimondottan a posztok miatt, hanem sokkal inkább a logóik(ami a kommunikáció egyik speciális formája) és amiatt, amit ezek sugalnak, mondanak nekünk.
FIGYELEM! A nyugalom megzavarására alkalmas képi tartalom következik!
a teljes méretű kép megtekintéséhez klikk a képre
több, mint 3 éve piros-FEKETE-zöld a piros-fehér-zöld helyett – MIÉRT??
a teljes méretű kép megtekintéséhez klikk a képre
a teljes méretű kép megtekintéséhez klikk a képre
majdnem sikerült eltalálni a saját szerveztük nevét
a teljes méretű kép megtekintéséhez klikk a képre
Amit SOHA nem mertél megkérdezni, avagy: így NE használd a magyar lobogót és a címert!
Betti Muller (Müller Betti) szíves figyelmébe! Háttérinfo: Ő az a miskolcon született és hollandiában nevelkedett magyar lány, aki szenzáció számba ment Tvrtko mellett és Facebook oldalán tavaly év végén.
Betti egyik nyilvános posztja a nyilvános Facebook oldalán
Betti akkor lett népszerűvé és közönségkedvenccé, miután kiderült, hogy Tvrtko hatására(!) a tanulmányai végeztével vissza költözne Magyarországra. Az interjú itt tekinthető meg. Mi sajnos érzünk némi szenzáció hajhászást és lájk-vadászatot a háttérben…
Az első és ezidáig az egyetlen kanadai-magyar podcast 19. adásában a közelmúltban Vujity Tvrtko által készített Kanadáról szóló interjút vettünk nagyító alá. Szükségét éreztük annak, hogy a pontatlanul és/vagy hiányosan elhangzott információkat kiegészítetsük, pontosítsuk és a lehetőségeinkhez mérten Kanadáról helyes adatokkal, tényekkel szolgáljunk.
Ami az adásból kimaradt:
az adatok összegyűjtéséhez kb. 2 órára volt szükségünk,
Köszöntjük új hallgatóinkat, akik nemrégiben találtak ránk! Az adás naplók mellett sok más érdekes, informatív, elgondolkodtató olvasnivaló, exkluzív riport is megtalálható weboldalunkon: az 1. éves születésnapunk alkalmából készült “Eltelt 365 nap és…” c. cikkünkben foglaltuk össze a legfontosabbakat!
Fő témánk:Vujity Tvrtko interjúja Balla Sándorral, a Kanadai Magyar Kulturális Tanács elnökhelyettesével (- dátum: 2018. december 3., – helyszín: Toronto, Ontario – időtartam: ~46 perc).
Ezen adásunkkal nem kívánunk senkit sem becsmérelni, vagy éppenséggel megalázó helyzetbe hozni! Azonban rengeteg olyan információ hangzott el az interjúban, amely nem állja meg a helyét úgy, ahogyan az elhangzott, illetve az elmondott információk kiegészítésre, pontosításra szorulnak.
az interjú posztja Tvrtko Facebook oldalán
Az interjú Tvrtko Facebook oldalán érhető el. Mindenkinek javasoljuk a megtekintését még a podcast epizód meghallgatása elött. A videót belinkelni sajnos nem tudjuk és nem is szeretnénk.
Idézet: “vannak olyan dolgok, amikkel nem értünk egyet, tehát maga… tehát kiállok az otthoni gondolkodásnak, a nemzetpolitikának a hozzáállásához. A becsületes, magyar, keresztény élet, az ahhoz nem tartozik hozzá a se lesbian, se ez, se az, tehát olyan dolgokról, ami igazából immoralitáshoz vezeti az embert az nem. És ez Kanadában ez mind megtalalható és mi vagyunk az elsők.”
Kanadai rendszámtáblák, ez az amit ma jobban szemügyre fogunk venni.
Magyarországgal ellentétben, az ország méretéből és berendeszkedéséből adódóan, itt nem egységesek az autók rendszámai. Amerikához hasonlóan itt is változik a megjelenés, akár a struktúra is régióról-régióra (talán tartományt kellene mondanom, mert itt Amerikával ellentétben nem államok vannak).
Vannak struktúrális hasonlóságok, de alapvetően nagyon könnyen és hamar megállapítható, hogy ki, melyik tartományban lakik. Sok esetben nagyon meglepő tud lenni New Brunswick-ban egy Albertai rendszámú autó látványa, már csak a távolság miatt is, ami a két tartomány között van (nagyjából 4500km).
Vannak helyek, ahol Európához hasonlóan az autón elöl és hátul is van rendszám (lazac színnel jelölve a térképen). Ezt én személy szerint egyáltalán nem szeretem, mert amíg a legtöbb autó hátulján ki van alakítva a rendszám helye (konkrétan a design része), addig az első lökhárítón egyszerűen nincs (egy-két kivételtől eltekintve persze).
Vannak olyan térségek, ahol viszont csak hátul van rendszám (kékkel jelölve a térképen). Ettől az autók is jobban néznek ki és a fotó radar (traffipax) is csak úgy tud fotózni, ha már elhaladtál mellette.
A legtöbb tartományban anélkül, hogy konkrét személyre szabott rendszámot választanál, lehetőséged van arra, hogy ne az alap rendszámot válaszd. Sok esetben az alap betű, számkiosztás megtartása mellett akár a háttér megváltoztatásával rendelhetsz rendszámot. Hol lenne erre lehetőség Magyarországon? Bizony, nagyon jól mondtad, sehol és akkor még arról szó sem esett, hogy van olyan tartomány, ahol a rendszám konkrétan jegesmedve formájú, ellentétben a többi területtel, ahol a már Amerikában is megszokott szögletes a “divat”.
Mindezek után ott vannak még a veterán rendszámok is, melyek a legtöbb tartományban elérhetőek, sok esetben extra költségektől mentesen az arra érdemesek, háborús hősök és nagyra becsült veteránok számára. Akik ebben az országban könnyedén egy és ugyanazon embereket jelentik. A veteránok felé a tisztelgést itt a pipacs megléte szimbolizálja.
Az emberek a veteránok napján hasonlóan hordják a pipacs kitűzőt, mint ahogyan mi otthon a kokárdát. Ennek köszönhetően a rendszámon sem lehet más, mint a “poppy”.
Végül van még egy nagyon fontos különbség Magyarországgal szemben. Itt nem az autóknak van rendszáma, bármennyire is úgy látszik, hanem neked, mint tulajdonosnak van egy vagy több rendszámod. Igaz az is, hogy ezt a rendszámot alapvetően hozzá kell rendelned egy járműhöz, amin általában van.
Ez nem jelenti azt, hogy mondjuk, amikor egy új autót veszel ne tehetnéd át arra, amíg mondjuk hazahozod az eladótól. Nyilván vehetsz majd rá új rendszámot, vagy átteheted egy másik autódról is akár. Ez minden alkalommal körülbelül 20-30 dollár (tartománytól függően) és max 5-10 perc az okmányirodában. Van, ahol ezt komolyabban, szigorúbban nézik, van ahol kevésbé. Ám az okmányirodákról hosszasan tudnék regélni.
A helyiek pont úgy nem szeretik és egy borzasztó helynek tartják, mint mi a magyar okmányirodákat. Az egyetlen különbség az, hogy ha a kettőt egymás mellé rakod, sírsz attól, hogy milyen a magyar.
Vannak helyzetek, amik furák és bonyolultak Kanadában. A rendszám is egy ilyennek tűnik, de valójában nem az. Csak el kell engedned, amit otthon megszoktál és ha rá szánsz 5 percet rájössz, hogy ez is mint sokminden más, sokkal egyszerűbb és logikusabb itthon (Kanada), mint amilyen otthon (Magyarország) valaha lesz.
az alapító, Ethan Brown
egyedi dizájn: az éttermet már messziről észre venni
két jéghideg korsó gyökér sör
üveges kiszerelésű gyökér sör csak 1971-től került forgalomba
gyökér sör: természetes nádcukorral
(fotó: Lázadó)
(fotó: Lázadó)
hajléktalanná vált veterán, kezében kartonlapra írt üzenettel,
Kanadába érkezésemet követően gyorsan a hétköznapok részeivé lettek, bár az első hetekben valóban furcsa volt
2 db új kiadású $10-os bankjegy egyenesen Lázadó pénztárcájából
Betti egyik nyilvános posztja a nyilvános Facebook oldalán
ezt a könyvet keresd a boltokban, vagy az antikváriumokban
az interjú posztja Tvrtko Facebook oldalán
