KB023 – Az E-Mobilitás II.

Az első és ezidáig az egyetlen kanadai-magyar podcast 23. adásában ott folytattuk, ahol a huszonkettedikben abbahagytuk. Beszéltünk a hidrogénről és a tüzelőanyag-cellákról: előállítás, tárolás, szállítás, felhasználás, működési elv. Vajon hatékonyabb-e, mint az tisztán elektromons hajtás és gazdaságosabb-e, mint a belsőégésű motor? Állami támogatás járhat új elektromos autó vásárláshoz Kanadában. A zöld rendszám helyezete és jövője Magyarországon: 10.000 db járműből mennyi a tisztán elektromos? Az elektromobilitás egy drága passzió, az e-autók használata körülményes? Vagy csak lusták vagyunk alkalmazkodni, új dolgokat megtanulni? Hatótáv szabványok: EPA / NEDC / WLTP – melyik micsoda?

 

 

Jó reggelt kívánunk!
Ahogyan azt Lator a felvétel előtt megjegyezte: “Hosszú a vázlat, durva lesz a mai nap.”.

Adás napló.

Köszönjük, ha támogatsz!

A podcast-ot a heti színessel folytattuk.

  • Aki az elmúlt pár hónapban kedvelt meg minket és kezdte el podcastunkat hallgatni, kérjük, mondja el nekünk az adás posztja alatt, vagy e-mailben, hogyan és miként talált ránk?
  • Backstage info: Mennyi idő felkészülni, elkészíteni, megszerkeszteni és publikálni egy-egy adást?
  • 20 perccel a jövőbe podcast: köszönjük az említést!! Üdvözlet Szkallinak, Balázsnak és Dávidnak.
  • Óvjuk meg a jeges-tengeri emlősök életterét a víz alatti zajoktól: Psszt! Csendet Kérünk!! c. cikk. Kérjük, írd alá a petíciót te is! Köszi!
  • A Deepwater Horizon katasztrófája a Wikipedia oldalán. Ez pedig a róla készült film, amit ha még nem láttál, feltétlen nézz meg! De csak az adás után.

itt Mark Wahlberg néz komoran, kőolajos tekintettel

  • Voltak olvasói leveleink, majd …..
  • ….. mindkettőnk új kedvence, az “Akik fullba nyomták a kretént” c. rovatunk következett:
    • Vályi Pistát kritizáltuk erőteljesen egy TC-poszt alatt olvasható kommentjei miatt.
    • Paul Suha – nemzetközi esküvői fotós. Aki mentorálni próbál, csak szerintünk ez nem nagyon sikerül neki. Közösségi média = Facebook? Nem hinnénk. Tehetséges fotós, csak a kommunikáció nem az igazi.

 

Hidrogénhajtás és az elektromobilitás.

“Elektommal megy a zautó, be kell dugni a zájamba.” – Ádi, 3,5 éves

A Hidrogénhajtásról.

  • USA-ban:
    • 39 db töltő állomás van (ebből 21 db LA-ben)
    • kb. 150.000 db hagyományos benzinkút
    • kb. 25.000 db villanytöltő állomás
  • Kanada: 3 db töltő állomás
  • EURÓPA: “Európában közel 100 nyilvános hidrogén töltőállomás van, a szakértők 2020-ra azonban már 520-al számolnak, Magyarországon is ekkorra van előirányozva az első hidrogén kút megnyitása, 2030-ra pedig már 14-et irányoz elő idehaza a szakpolitika. Addigra Európában már többezer kút várható: egyedül Nagy-Britanniában mintegy 1.150 hidrogén kút megnyitását tervezik 2030-ra.”
  • 1838. esztendő: Sir William Robert Grove, az első üzemanyagcella megalkotója.

amit a hidrogénről tudni érdemes

  • Hidrogént tankolni (még) drága.
  • Elektrolízis, “steam methane reforming”- metán gáz átalakítás
  • tárolás: 70-80 atm nyomáson
  • Mennyire hatékonyak az egyes enerigia-hordozók?

Jól láthatóan hatékonyságban a teljesen elektromos autó nyert
az üzemanyagcellával szemben.

Nem sokkal, de az üzemanyagcellás autó hatékonyabb,
mint a belsőégésű motorral szerelt autó!
És a károsanyag-kibocsátási különbségről még nem is beszéltünk.

  • Szmogos sztori a Fort Mac-i olajtelepek pickup-jairól.
  • Hogyan lesz nekünk hidrogénünk?

  • Röviden:
    • A tartályból H2 érkezik a negatív (anód) oldalra, itt külön válik a proton és az elektron.
    • A nagyon szűrt (heavily filtered) kültéri levegőből a tiszta O2 a pozitív (katód) oldalra áramlik.
    • PEM (Polymer Electrolyte Membrane) – ezen nem megy át az elektron, csak a proton, az elektron “kerülő úton” megy és így áram termelődik.
    • A különutas elektronok, miután áramot termeltek az akkunak, vagy a villanymotornak, tovább haladnak a katódba, ahol újra egyesülnek a protonokkal, így itt újra H2 lesz belőlük.
    • Ezt követően egyesülnek az O2-vel …
    • … és máris kész a H2O, azaz a vízpára.

így lesz a hidrogénből áram, aztán pedig vízpára 

a brit “Transport & Environment” kissé pesszimistább számai
a különböző hajtásláncok hatékonyságáról

  • Tudtad-e? Van olyan, hogy: Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület
    Mondjuk a weboldaluk olyan, hogy besírsz! De tényleg. Ellenben a kiadványaik, mondjuk ez (2012.) és ez (2017.), mind formailag, mind tartalmilag nagyon helytállók!
  • Az üzemanyagcellás autó valóban tisztítja a levegőt menet közben!
    1 óra alatt 42 felnőttnek 60 percre elegendő levegőt szűr meg:

  • “Toyota is going big on fuel cells.” – ők a hibrid és a hidrogén hajtásban hisznek.
  • Toyota & Kenworth: hír 1 és hír 2

Kenworth T680-FCE

  • olvasnivaló: 5 dolog a hidrogénes autózásról magyarul, üzemanyagcellás hírek angolul.
  • Lázadó tévesen határozta meg a szilárdtest-akkumulátort (Elnézést! – Lázadó).
    “Ezek az akkumulátorok elektrolitként nem folyadékot, hanem szilárd halmazállapotú anyagot tartalmaznak, ezáltal nagyobb energiasűrűséget érve el. A Li-Ion akkukhoz képest ez egy jelentősen fejlettebb akkumulátor-technológia, s több előnyük is van a hagyományosokkal szemben. A töltési idő rövidebb, kb. háromszor nagyobb energiasűrűségűek és hosszabb élettartammal rendelkeznek.”
  • “By 2030, Hyundai Motor Group aims to make 700,000 fuel-cell systems annually, of which 500,000 would be units for personal-use and commercial fuel-cell electric vehicles. That leaves 200,000 units for drones, vessels, and forklifts and other uses outside transportation such as power generation and energy storage systems.” Valamint: “Hyundai Motor Group and its suppliers plan to invest $6.8 billion to expand R&D operations and facilities, with an estimated 51,000 new jobs created.” Ez kb. 1.906 milliárd Forint (kiírva: 1.906.000.000.000 Ft)
  • Hyundai’s comment: “Fuel-cell cars today provide 300 miles of range or more, with refueling in as little as 3 minutes. That range number too is expected to rise over time–with no concern over degradation of the fuel-cell stack itself. We can all speculate about future potential product innovations, like advanced battery technologies, but at this point they are just that: speculation.”
  • Hyundai Nexo Fuel Cell – 1448 km hosszúságú teszt vezetés Kaliforniában, San Diego-ból Sacramento-ba:

  • A 2019-ben kereskedelmi forgalomban elérhető tüzelőanyag-cellás autók:

Hyundai Nexo

Honda Clarity

Toyota Mirai

  • Hydrogen Council – “8 multinational corporations, including BMW, Daimler, Audi, Toyota, Honda and Hyundai”. Kapcsolódó hír 1 és hír 2.
  • Az Alstom üzemanyagcellás vonata Alsó-Szászországban (Németország):

(fotó: Alstom)

 

És most vissza a tisztán elektromos hajtású autókra.

  • Kanada Kormányzata támogatást kíván nyújtani új, teljesen elektromos autó vásárlásához.
  • Magyarország:Zöld alapszínű rendszámra a zéró emissziós, a tisztán elektromos hajtású, illetve a belsőégésű motorral is rendelkező, de tisztán elektromos üzemben 25, vagy 50 km megtételére képes autók jogosultak. (5Z, 5P és 5N környezetvédelmi osztályok)”

fotó: e-cars.hu

  • Magyarországi új elektromos autók száma:
    2015.: 332 dbforrás: “Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló irányelv által meghatározott nemzeti szakpolitikai keret című program”
    2019. Január: átlépte a 10.000 db-t a zöld rendszámot viselő autók száma Magyarországon. A hónap végén a rendszerben lévő 10.036 autóból 4.449 db volt tisztán elektromos, 5.586 db pedig hatótáv növelt (range extender) elektromos, vagy plugin hibrid (PHEV).
  • Elektromos gépjármű vásárlás támogatási pályázat. Aki Hallgatóink közül élt ezzel a lehetőséggel akár most, akár korábban, kérjük, mesélje el, milyen a tapasztalatokkal gazdagodott! Köszi!
  • Analóg óra <–> Apple Watch. Kényelmesek vagyunk, azaz lusták az alkalmazkodáshoz. Csak megszokás kérdése, elektromos autót sem körülményesebb feltölteni, mint egy benzinest/dízelt megtankolni.
  • Hatótáv kérdése: tényleg nem elég a napi 100 km-es hatótáv? Te átlagosan hány km-t mész autóval egy hónapban naponta?
  • Ne csak az árcimkét nézd, hanem az első 5-10 év fenntartási költségét is (adók, illetékek, feltöltés/tankolás költsége, szerviz költség, parkolás).
  • A budapesti és a szegedi Tesla Model S taxik, 2018-ban:

  • Elektromos autók hatótávja több tényezőtől függ, úgy mint.:
      • hőmérséklet (+25, vagy -15 fok),
      • a jármű légellenállása (pl. tetődoboz)
      • városi környezet, azaz jellemzően 50 km/h sebességkorlátozás, vagy autópálya átlagosan 100 km/h feletti tempóval
      • terepviszonyok (hegyvidéki/alföldi országút),
      • vezetési stílus,
      • össztömeg (egyedül utazol, vagy 4 felnőtt + csomagok),
      • fűtés/klíma használata, vagy
      • az évek múlásával az akkumulátor cellák kapacitásának csökkenése.
    • EPA (amerikai): “A számok alapján ez a legkisebb hatótávot adó szabvány, de a tulajdonosok tapasztalatai alapján talán ez a legrealisztikusabb…” – ha lehet, erre figyelj, ezt keresd inkább, mert a háromból ez a legőszintébb!
    • NEDC (EU): “Manapság sok villanyautónál még mindig a NEDC hatótávot adják meg a gyártók és egyéb autós oldalak, mivel ez a hivalatos európai szabvány, annak ellenére hogy eléggé túlzó hatótávokat mérnek.”
    • WLTP (EU): “A WLTP szabvány a NEDC szabvány lecserélésére és hibáinak kijavítására lett létrehozva Európában, mely mérések közelebb állnak a villanyautó vásárlók által ténylegesen mérhető hatótávokhoz. A WLTP már dinamikusabb gyorsításokkal mér, ennek ellenére több kritikát is kapott. Még mindig laboratóriumi körülmények között zajlik a mérés, nem veszik számításba az emelkedőket ahol a fogyasztás nagyobb és a lejtőket ahol a visszatöltés egy kis plusz hatótávot jelent, viszont számításba veszi a klíma és egyéb nagyobb fogyasztók energiafelhasználását.”
      – forrás: Villanyautok.com

F I G Y E L E M !

Szeretnél az interjú alanyunk lenni?
Vagy inkább csak írásban mesélnél magadról?
Ha nem Londonban élsz, és nem mosogatsz, de szívesen beszélgetnél velünk arról, hogy mikor, miért költöztél külföldre, hogyan telnek a hétköznapjaid, s megtaláltad-e a számításod a választott új hazádban,
akkor arra kérünk, hogy írj nekünk 1 e-mailt!

Köszönjük szépen!

 

Zenék az adásban:

 

Köszönjük a figyelmet!

– Lator és Lázadó

KB004 – Vélemények Azok Vannak

Ismét eltelt két hét, így újabb adással jelentkezik a Kanada Banda Podcast. Ezen a héten is lesz kis színes, beszélgetünk a véleménynyilvánításról, szóba kerülnek a filmek és maga a mozi is terítéken lesz. Filmek. Mozi. Torrent. Netflix, hová fordulhatunk?

Iratkozz fel iTunes-on

Kövess bennünket Facebookon vagy Twitteren!

Adásnapló (Show notes):

1.) A magyar futball válogatott egy győzelem után a szeptemberi mérkőzésen ismét kikapott.

FRISS INFO!!
A 2017. október 7-en játszott
Svájc–Magyarország vb-selejtező végeredménye: 5-2.
Sajnos egy újabb, igen látványos vereséget szenvedtek el
a százmillió Ft-os magyar top focisták.
Leszerepeltek.
Megint.

Elég rossz az idei mérleg, szemmel látható a visszaesés 2016-hoz képest. A fizetések viszont változatlanul évente több 10 millió Ft-ra rúgnak fejenként… és ahogy a végeredmények mutatják, valódi teljesítmény nem látszódik mögötte.

A portugálok úgy rúgtak gólt, hogy a tizenhatoson belül 3 fő portugál profi futballista mellett 7 magyar játékos(!!) + a kapus voltak jelen! A portugálok gólja itt tekinthető meg.

2.) Neked mi a véleményed? Könnyedebb vizekre evezve elmondtuk a véleményünket a véleménynyilvánításról. Olvasói levelek, betelefonálós műsorok, chat, fórum hozzászólások, Facebook posztok, blogok és vlogok. Azaz ki, mikor, hol és hogyan mondhatta el és mondja el gondolatait, osztja meg álláspontját a baráti körén belül, vagy az Internet nyilvánossága előtt?

 

3.) Filmek. Mozi. Torrent. Netflix. Hova tart a filmipar? És tényleg egy iparágként működik Hollywood? Lopás-e a torrent? Szinkronnal, vagy eredeti hangon? Lineáris televíziózás, vagy kábeltv-s “on Demand”? Moziba megyünk, vagy otthon nézzük a fizetős csatornákat (pl. Netflix/HBO)? Jogdíjak, szerzői jog a folyamatosan változó online világban és különböző felhásználói szokások…

Vizuális effektek, avagy halott-e a halott színész?

Ma a vizuális effektek lesznek a középpontban. Engedjétek meg, hogy az egyik kedvencemmel kezdjem a témát. 

Az Industrial Light  & Magic neve nem biztos, hogy mindenkinek ismerős. Abban viszont biztos vagyok, hogy több olyan filmet is látott mindenki, amik az ő kezük munkáját dícsérik. Itt van néhány cím a teljesség igénye nélkül: az Indiana Jones sorozat, a Harry Potter sorozat, a Jurassic Park filmek, a Vissza a jövőbe trilógia, a Star Trek filmek egy része, a Szellemirtók 2, a 2007-es Transformers és a már korábban is említett Csillagok Háborúja sorozat.

Manapság már-már természetes dolog, hogy egy film jó része akár teljes egészében 3D effektekkel van teletömve, esetleg AR (augmented reality, azaz kiterjesztett valóság) elemekkel van fűszerezve. Vagyis a valóságra egy réteget húzva, azt megváltoztatva, esetleg kiegészítve látjuk a történéseket.

Van, hogy ezt szinte tökéletesre csinálják, így a film nézése közben fel sem merül bennünk, hogy nem a valóságot nézzük. Van viszont olyan is, amikor nagyon feltűnő és zavaró is ez.

Mi történik akkor, amikor egy sorozatban a kulcskaraktert alakító színész halála miatt döntenie kell a rendezőnek, stúdiónak, hogy mit tegyen? Itt a feladat nehézsége mellett egy erkölcsi és jogi dilemma is felmerül.

Komoly problémával szembesültek például a Csillagok Háborúja készítői is. Most tekintsünk el attól, hogy ez a LucasArts, vagy a Disney, vagy éppen ki. Ahogyan attól is, hogy jó-e az nekünk, hogy a Disney mostantól minden évben, de legalábbis minden második évben készíteni fog egy filmet. (Nyilván jó :D.)

Star WarsNo, de amikor szembesültek azzal, hogy szükség volna a filmben mondjuk a Leia Hercegnőt alakító (a már elhunyt) Carrie Fisher színésznőre, vagy Peter Cushing-re, aki Grand Moff Tarkin-t személyesítette meg a fim korábbi részeiben. Ilyenkor a jogutódokkal egyeztetnek, majd ha minden jól megy, indulhat is a munka.

Én azt gondolom, hogy semmi szükség nem lett volna egyik karakter arcára sem. Lea hercegnőt simán mutathatták volna háttal, hogy csak a csigákat lássuk a fején. Mindenki pontosan tudta volna, hogy ki az.

Számomra ez egy nagyon érdekes és nehéz kérdésnek tűnik. Én nem tudom örülnék-e, ha valamely családtagom halála után így kerülne a vászonra. Ez részben megtisztelő is lehetne, ám nekem inkább furcsa, mint jó. Látszólag az örökösöket nem zavarta a dolog és inkább a pénzt látták ebben.

Ám, ami ennél sokkal fontosabb az az, hogy ez a technológia óriásit fejlődött az elmúlt években és elképesztő milyen távlatok nyíltak meg. Beszéljen helyettem a következő videó, melyen a 2016-os, új csillagok háborúja részből láthatunk részleteket.

 

Madárhalapáca? – (Csillagok Háborúja)

Egyre több helyen jöhetnek szembe velünk a Csillagok Háborújának új karakterei. Nem nagyon értem a hype-ot körülöttük, hiszen ez a sorozat (azt hiszem jobb, ha már így mondom, mióta megvette a Disney és minden évben kapunk egy új? filmet) telis tele van különbőző érdekesebbnél éredekesebb űrlényekkel.

 

Ahogyan a képen is jól (vagy kevésbé jól, de nincs jobb kép sehol) látszik és a rendező is elmondta ezek amolyan Hal+Madár izék, amiket apácák ihlettek. Ez remekül hangzik amúgy. Azt mondják ezek azon a szigeten élnek már nagyon rég óta, ahol az előző rész végén előkerült Mr. Skywalker.

 

Ők tartották karban, egyben a szigetet már nagyon hosszú ideje és állítólag nem nagyon szerették, hogy velük lakott a Jedi mester. Jelentsen ez bármit. Az egyetlen érdekes ebben az, hogy vajon mi ez a felhajtás, miért mesélünk ezekről külön a nézőknek? Lesz itt valami a háttérben, valami fontos szerepük?

Frászkarikát, ez nagy valószínűséggel csak PR, ingyen hírverés… A fene vigye, bedőltem nekik én is, mert a mai poszt erről szólt. Áh, nem tetszenek, tűzre velük:

 

– Forrás:  Entertainment Weekly

PS: Van videó a forrás linken, aki akarja nézze meg mert erről többet nem írok.