Posts

Posted on

Széllökés: 172 KM/H | Napi Hőingás: 57 Celsius Fok

Széllökés: 172 km/h, napi hőingás: 57 Celsius fok. Ezek a meghökkentő időjárási rekordok nem az egyik sarkvidéki kutatóállomásról, vagy valamely kietlen sivatagból származnak, hanem Kanadából (Alberta tartomány) és az Egyesült Államokból (Montana állam).

Akinek pedig ezen hihetetlen értékek köszönhetőek, nem más, mint a Hó Evő Szél. Azaz a Chinook Wind (Chinook szél), amely novembertől áprilisig (vagy májusig) hoz kisebb, nagyobb lendülettel meleg levegőt a Sziklás-hegység keleti oldalára, a gyakran -20/-25 °C-os kemény télbe.

A Chinook szó ejtése többféleképpen lehetséges, nyelvjárástól függően ejtik “csinok”-nak/“sinok”-nak, “sönok”-nak, vagy “(c)sinúk”-nak is.

 

A Chinook szél útja az óceánparttól, a Sziklás-hegységen át a prériig. A keleti lankákon kiadja csapadékát, majd felerősödve, felmelegedve éri el a nyugati lejtóket és a préri nyugati oldalát.

A Chinook szél a főn szelek csoportjába tartozik. Száraz és meleg bukószélként jellemezhetjük. A magashegység egyik oldalán az érkező levegő felfelé kényszerül, lehűl és nedvességtartamát a hegy ezen oldalán adja ki: a szél a Csendes-óceán felől érkezik a Sziklás-hegység nyugati oldalához.

A levegő a gerinceken átbukik, s innen kiszáradva a másik oldalon (a Sziklás-hegység keleti oldalán) leáramlik, felmelegszik és ezáltal relatív nedvessége jelentősen lecsökken. Jelenlétére a hegységgel párhuzamosan kialakuló lecsiszolt felhőformák, például lencse formájú felhők – a helyi szóhasználatban Chinook boltívek –, a jellemzőek.

A levegő/légkör erősen pozitív töltésű a Chinook szél érkezésekor. Ennek okán a drótkerítések feltöltődhetnek és villanypásztorként működhetnek.

Alberta déli részein évente 30-35 napon át fúj a Chinook szél. És most következzen pár, általa született, időjárással kapcsolatos rekord:

  • a mai napig legerősebb széllökést, amely 172 km/h-s volt, 1962. novemberében mérték az Alberta déli részén található kisvárosban, Lethbridge-ben. A szél autókat borított fel…
  • még ugyanebben az évben, Lethbridge-től nyugatra, Pincher Creek-ben mindössze 60 perc leforgása alatt a -19 °C-ról +22 °C-ra elemkedett a hőmérséklet! Azaz 41 fokos hőemelkedés 1 óra alatt! Azt hiszem, a “Hó Evő Szél” elnevezés ebből eredeztethető…
  • 1972. januárjának közepén a Loma (Montana, USA) nevü falucskában 24 óra leforgása alatt a -48 °C-ról +9 °C-ra emelkedett a hőmérséklet: 57 °C volt a különbség a leghidegebb és a legmelebb értékek között.
  • az Alberta-i februári +24 °C-os napi csúcshőmérséklet is a Chinook-nak köszönhető.
  • Calgary két rekordot is magáénak tudhat. 1983-ban 4 óra alatt -17 °C-ról +13 °C-ra emelkedett a hőmérséklet. A Petro-Canada Center toronyház építésekor a 45. emeleten (talajszinttől kb. 145m-es magasságban) dolgozó ácsok a toronydaru hőmérője szerint szeles, +12 °C-os “melegben” végezték munkájukat, miközben a talapzatnál, az utca szintjén -20 °C-os szélcsend volt.

A Chinook szél alatt készült álomszép fotőkkal zárjuk cikkünket.

Posted on

KB006 – Arc eltakarása és az Indiánok

Ismét eltelt két hét, így újra jelentkezünk egy friss, ropogós rádióadással. Ma is nagyon érdekes témákat feszegettünk. Íme itt van néhány mondat ízelítőnek:

Eltakarhatjuk-e az arcunkat egymás elől?

Kanada Banda - Rádió Adás

Egyáltalán szabad-e erről beszélni?

Kanada Banda - Rádió Adás

Egyébként ez vallási, vagy biztonsági kérdés?

Kanada Banda - Rádió Adás

Mindeközben az észak-amerikai őslakosok (indiánok, eszkimók, stb), hogyan vészelik túl az európaiak betepülését, avagy szabad-e indiánnak, ávósnak öltözni?

Korábbi adásaink pedig itt meghallgathatóak:

Letöltések

Posted on

JÁTÉK! Ki Mondta? Mikor Mondta?

Az 5. adásunkban elhangzott “Ki és mikor mondta?” játék kérdésére továbbra is várjuk a tippeket, vagy akár a helyes megfejtést.

Akinek nem lett volna még alkalma meghallgatni az adást – akár a legutóbbit, akár egy korábbit -, weboldalunk Letöltések (adások) menüpontja alatt megteheti. Ne feledjétek, az adásokat szinte bárhol, bármikor meghallgathatjátok. Például otthon, sütés-főzés, takarítás közben, vagy a munkahelyen, az iskolában, ha erre van lehetőséged. De akár utazás, kutya sétáltatás, vagy sportolás közben is bandázhatsz velünk.

A játékszabály igen egyszerű. Google, vagy bármely más internetes kereső, Wikipédia, lexikon, enciklopédia, életrajzi mű, nyomtatott sajtóanyag, stb. használata NEM megengedett!

A tippeket, vagy akár magát a helyes megfejtést fejből kérjük megadni! Legyen játék a játék! Köszönjük!

És akkor a kérdés újra: ki es mikor mondta?

„Ne azt kérdezd, az országod mit tud tenni érted, kérdezd azt, hogy te mit tudsz tenni az országodért!”

Vagy egy picit máshogyan megfogalmazva:

„Ne azt kérdezd, hogy a hazád mit tehet érted, azt kérdezd meg, hogy te mit tehetsz a hazádért!”

A tippeket kizárólag e-mail-ben, a studio@kanadabanda.com címre várjuk! A helyes megfejtés, egy igen érdekes és sokakat foglalkoztató, teljes mértékben aktuális téma mellett a 6. adásunkban lesz hallható.

Posted on

Változások jönnek Facebookon?

Változások jönnek Facebookon. A Facebook, az Alphabet (Google) és a  Twitter  is vizsgálódik már 2016 óta. Potenciális manipulációra való utalásokat kerestek. Ennek kiváltója pedig kedvenc Donaldunk (nem, nem… Most nem a Kacsára gondolok).

Már akkor sokan károgták, hogy a választásokat befolyásolhatták és ezért ez az eredmény. Míg mások csupán annyit mondtak, hogy nem-nem, az amerikaiak ilyen sültbolondok és meg is érdemlik, amit kaptak a nyakukba. Míg voltak, akiknek ez pont a malmára hajtotta a vizet, mert mindíg vannak, akik jól helyezkednek. (Igaz Mr. Underwood? – Location, Location, Location)

A vizsgálatok pedig olyannyira érdekes eredményt hoztak, hogy ennek következtében a Facebook máris szabályváltoztatásról beszél.

Kremlin Internet Research Agency. Ez az ügynökség köztudottan orosz háttérrel rendelkezik és jelen van minden komolyabb platformon. Legyen az Facebook, Youtube, Twitter, Instagram, de még hosszasan sorolhatnánk.

A Facebook vizsgálata például azt mutatja, hogy megközelítőleg 29 Millió felhasználó lett közvetlenül kiszolgálva olyan “hírekkel” – ezt kimondani is nehéz, mármint azt, hogy hírek – amelyek a Kremlin Internet Research Agency-hez köthetőek. Ezek likeolása és megosztása következtében pedig nagyjából 126 Millió ember láthatta a hírfolyamában. Mindezt úgy, hogy a Facebook a választások előtt 5.8 millió kamu felhasználót törölt, köztük nyilván sok ilyet is.

Mindeközben a Youtube (Google) 18db olyan csatornát talált, ahol összesen 43 órányi videóanyag volt megtalálható, melyek több, mint 300.000-es nézettséggel is rendelkeztek. Ezek minden alkalommal egy bizonyos irányú politikai mondanivalóval rendelkeztek.

A Twitter pedig 2.752 olyan fiókot talált melyek egyértelműen összefüggésbe hozhatóak a Kremlin Internet Research Agency-vel. Ezek 47%-a automatizált csatorna volt, melyek egy jó százaléka egyértelműen politikai és a választókat célozta.

Nagyon érdekes arra gondolni, hogy az országod választása (amit sokan szeretnek azt hinni, hogy) egy szent dolog, mert itt mondhatja el a “nép” a gondolatait. Itt nyilváníthatjuk ki akaratunkat. Szóval, hogy ezt a szent dolgot, valakik, egy másik országból befolyásolhatják. Mindezt azért, mert a Facebook és társai, csupán a profit maximalizálással foglalkoznak.

Szó nincs arról, hogy embereket hoznának össze, mintsem inkább bezárnak a saját buborékodba, ahol nagyon könnyen tudod azt gondolni, hogy mások is egyet értenek veled.  Legyetek észnél mikor olvastok valamit, mert fényes jövő vár ránk (the future is bright).

Posted on

Welcome to Nunavut – ᓄᓇᕗᑦ

Üdvözlünk mindenkit Nunavut-on. Különleges nap a mai, hiszen a már 10 hete tartó sorozatunk egy mérföldkövéhez érkeztünk. A múlt héten ugyanis elfogytak a kanadai tartományok és ezen a héten először egy “területet” (territory) mutatunk be.

Tudom, tudom. Ez már annyira északon van, hogy itt nincs más csak hó, meg jég. Na, majd meglátjuk! Nunavut nagyon sok szempontból érdekes, még akkor is, ha tényleg rengeteg a hó és a jég.

Kanada legnagyobb kiterjedésű területe és egyben a legkisebb népsűrűségű is, ami azért egy elég érdekes kombináció, valljuk be.

Azt is tartsuk észben, hogy Kanada legfiatalabb területén járunk. Nem is olyan régen, 1993-ban kezdődött az a folyamat, melynek lezárásaként 1999-ben megszületett Nunavut. Korábban a Northwest Territories része volt és a mostani főváros (Iqaluit, azaz ᐃᖃᓗᐃᑦ) létezéséről is kevesen tudtak. Nem is csoda, hiszen az alig 7000 lelket számláló városka (Nunavut teljes lakossága alig 37.000 fő) eléggé távol van a világ lakottabb részeitől és egyébként Nunavut egyetlen városa.

An Atlantic walrus (Odobenus rosmarus rosmarus) on an ice floe with its feet submerged in sea water, Nunavut, Canada.

Itt három hivatalos nyelv van, a máshol megszokott 2 helyett. Az angol és a francia mellett az Inuit (Inuktitut) is hivatalos nyelv. Olyannyira domináns, hogy meglepő módon a lakosság majd 70%-a ezt beszéli, alig 27% angol és majd 1.5% csak a francia.

Ennek egyszerű oka van. Még az 50-es években az akkori kanadai vezetés tartott attól, hogy ez a terület stratégiailag fontossá válhat a hidegháború folyamán. Ezért (nem teljesen világos, hogy mit is akartak elérni ezzel) Québec északi részéről, Nunavik környékéről áttelepítették az ottani őslakosokat, az Inuitokat. El lehet képzelni, hogy milyen lehet, mikor elvisznek egy ilyen zord környezetbe és nem engednek onnan vissza. Kanadának van egy elég sötét múltja az őslakosokkal kapcsolatban. Hosszasan lehetne mesélni az ehhez hasonló történeteket. Ez azóta nagyon sokat változott és mára már nagyon sok támogatás és program eléhető az “indigenous people” (mi csak indiánként ismerjük, de ők az eszkimók is, csak nincs jobb szavunk magyarul) számára.

 

Azóta Kanada felismerte mit tett akkoriban, így nem is olyan régen kártérítést is fizettek a szenvedésre ítélt embereknek, akik azóta egészen jól feltalálták magukat a zord környezetben.

Ez az a hely, ahol sarkvidéki az éghajlat, így élvezhetjük a napsütést éjfélkor, esetleg megnézhetjük zseblámpafénynél, hogy mi volt az a zörgés odakint délben. De lássuk, mi is ez a hely?

Ma is hoztunk két videót, az egyik inkább a kultúrával és az emberekkel foglalkozik, míg a másik a táj szépségére koncentrál. Mindkettőt javaslom mindenkinek, de ha nagyon elfoglaltak vagytok, (összesen nincs 8 perc, most tényleg 😀 ) akkor válasszatok ízlésetek szerint.

Íme a két videó, amit korábban ígértünk, megéri megnézni.

Reméljük tetszett a mai kis bemutató. Ne felejts el rákeresni korábbi bemutatóinkra, esetleg hallgasd meg kéthetente megjelenő beszélgetéseinket az élet nagy dolgairól itt.

 

 

 

Posted on

KB005 – Ár/Érték Arány, Generációs Különbségek

Kanada Banda Podcast – 5. Adás. Ma az ár és az érték viszonyáról, valamint a fiatalabb és idősebb generáció kapcsolatáról lesz szó.

Tessék hallgatni:

Kismókusok kenyérre is kenhetik, nagymókusok pedig süteménybe is tölthetik. Úgy értem kicsiknek és nagyoknak egyaránt ajánljuk és reméljük tetszeni fog.

 

Adásnapló / Shownotes:

  • Apple Ipod nano, Apple Watch Óra szíjak
  • iPod nano – 6. generációa 6. generációs iPod nano kézben tartva
    iPod nano – 7. generáció

 

  • Játék!! A válaszokat a studio@kanadabanda.com e-mail címre várjuk!
  • Az ár/érték arány: azaz a selejt ingyen is drága!
  • A generációk közti különbségek a társadalomban.
  • Cégek milyenek vannak? Milyen “játékot” játszanak? (finite, infinite)
  • Microsoft Zune zenelejátszó (iPod konkurencia):

  • Amit gyártanak, az miért drága, vagy miért nem?
  • A cégeknek a vásárlók, vagy a dolgozók a fontosabbak, és miért?
  • Huszonéves fiatalok a cégeknél.
  • Hogyan lehet beilleszkedni egy másik világ szülöttei által vezetett cégnél?
  • Miért nehezíti meg a dolgokat, ha a szülők burokban tartják csemetéjüket?

Korábbi adásainkat itt találjátok:

Letöltések

Előző adásunk pedig:

Posted on

Newfoundland and Labrador

Newfoundland and Labrador-t helyezzük ma a középpontba. Ahogyan azt már megszokhattátok, péntekenként Kanada egy-egy tartományát vesszük célba. Erre egyetlen okunk van (mentségünk pedig nincs), az pedig csupán annyi, hogy nagyon pici betekintést nyerhessenek mindazok, akik ismerkedének Kanadával, de nem tudják hol is kezdjék (hátsó szándékunk is van ezzel, de erről majd később). 

A mai napon Új-Fundland és Labradorral elérkeztünk az utolsó tartományhoz. Ezután még tartogatunk három pénteket a hátra maradt területekenek. Ám azt tudnotok kell, hogy azok meg vannak különböztetve. Nem tartományok, csupán területek (territory).

Az az igazság, hogy Új-Fundland és Labrador is már bizonyos szempontból (de főként Labrador) átmenetet képez a tartomány (province) és a terület (territory) között.

A lakosság 92%-a pedig a szigeten, illetve a szigeteken él. Ezt a részt nevezzük Új-Fundlandnak. Labrador pedig a szárazföldi rész, melynek lakossága pici és nagyon elszigetelten él. Nem mintha a szigeten nem lehetne elszigetelődni.

Azért mondom ezt, mert amellett, hogy nagyon régi, komoly történelemmel rendelkező (megint nem röhög, igen itt a 300 év körüli történelem komolynak számít na! szóval) szigetről van szó, sok szempontból érdekes ez a hely.

Lássuk csak! St. John a főváros, melyet nagyjából 206.000-en laknak (a tartomány teljes lakossága úgy 520.000 fő) Észak-Amerika egyik legrégebbi települése. Már 16. századi latin szövegekben is felfedezhető a kolónia neve. Jelképe pedig a Pitcher Plant, melyet még a királynő javasolt és ez azóta sem változott (a videókban is látni fogjátok ezt a virágot).

 

Bár a portugálok és a spanyolok is többször partra szálltak a térségben, mégis ez Kanada leghomogénebben angolul beszélő provinciája, pontosabban 97.6% vallja magát angolul beszélőnek. Már amennyire ezt lehet angolnak tekinteni.

A nagyon régies angolnak és az elszigeteltségnek köszönhetően az itteni angol nagyon fura és vicces mindenki fülének. Külön neve van a kanadaiak között. Úgy nevezik az ittenieket, hogy newfie. Volt olyan kollegám, aki Newfoundland-on nőtt fel és valóban, időnként szavát nem értettük. 😀

Amellett, hogy gazdag történelme és különleges nyelvezete van a helynek, csodálatos vidék is egyben.

Ismét két videót választottam, hogy beszéljenek helyettem. Az első egy rövidebb, de nagyon minőségi anyag. Rettentően érdekes az, hogy ez ismét nem túl gazdag része az országnak, mégis remek turizmus videókat készítenek. Nem győztem válogatni. Míg korábban Québec-ről próbáltam találni bármit, konkrétan semmi, de semmi sem volt YouTube-on.

Na, de tessék nézni, mert tetszeni fog. Az első rövidebb, de nagyon ötletesen játszik a zene szövege a színekkel.

A második pedig hoszabb, de tartalmasabb.

Aki figyelmes volt, az láthatta a vidóban az Arctic Puffint (Lunda) is, a jégtáblák mellett.

Itt találod a múlt héten bemutatott tartományt: 

Prince Edward Island – Birthplace of Confederation

red sands of PEI.
Posted on

Kanada És Dánia: Sziget A Határon

Mely államokkal szomszédos Kanada?

Micsoda kérdés?! Természetesen az Egyesült Államokkal.

És Grönland miatt Dániával is.

A grönlandi zászló.

Grönland dán tartomány, 982-ben fedezték fel. 1815-től Dánia gyarmata volt, majd a Dán Királyságtól 1979-ben önrendelkezési jogot, 2008-ban autonómiát kapott, államformája ezért alkotmányos monarchia. 1985 óta nem része az EU-nak. A Föld legnagyobb szigete, területe 2.166.086 négyzetkilométer és 56.500 főnél valamivel kevesebben lakják.

De miért is jó ezt tudni?

Kanada és Grönland (Dánia) között fekszik az aprócska, mindössze 1,3 négyzetkilométeres Hans-sziget, amely a kanadaiak szerint Kanadáé, a dánok szerint pedig a Dán Királyság, azaz pontosabban Grönland része.

a kanadai(?)/dán(?) Hans-sziget

 

A sziget egy hatalmas gránit tömb, a nevét Hans Hendrik-ről, a grönlandi származású sarkvidéki utazóról kapta az 1872-es felfedezését követően.

klikk a térképre a nagyobb nézethez

Kanada és Dánia 1973-ban rendezte a sarkvidéki határokat, de a Hans-sziget sorsa már ekkor is bizonytalan volt. Sokáig senkit sem érdekelt igazán ez a kopár kis sziget, azonban a 2000-es évek közepén mindkét nemzet számára fontossá vált. Elméletben a két ország közti határvonal éppen ketté szeli a Hans-szigetet. A gyakorlatban pedig mindkét fél a magáénak tekinti.

Sok látni való nincs errefelé, az Északi-sarkon és pár halászfalun kívül nincs más, csak jégtáblák, fókák, jegesmedvék… Még a kanadai és a dán hadiflotta is csak pár havonta jár erre.

az Északi-sark (North Pole) és a Hans-sziget

De amikor éppen erre hajóznak, akkor partra is szállnak a szigetükön. A honvédek kicserélik a másik ország zászlaját a sajátjukra, majd ajándékba ott hagynak egy üveg finom italt. A kanadaiak whisky-t, a dánok brandy-t.

A diplomáciai válság 1984-ben durvult el igazán, amikor Dánia Grönlandért felelős minisztere lépett a szigetre és az itóka mellé egy “Isten hozott a dán szigeten!” üzenetet hagyott hátra a kanadaiaknak.

Ezt követően folyt az adok-kapok, a zászló csere-bere, italos palackok ajándékozása éveken át.

2005. júliusában maga a kanadai védelmi miniszter lépett a szigetre, katonái kíséretében. Ezen a dánok meglehetősen felháborodtak, és panaszt nyújtottak be Ottawa-nak, mondván: meghívás és előzetes bejelentés nélkül érkezett külföldi miniszter dán területre. Nem sokkal ezután a kanadaiak a következő dán kontingensnek a Canadian Club whisky mellé a “Köszöntünk Kanadában!” üzetet hagyták.

ezen a szigeten vitatkozik Kanada és Dánia

2008-ban egy nemzetközi kutatócsoport egy automata időjárás-megfigyelő állomást állított fel a szigeten. 2012-ben Kanada és Dánia újra tárgyalta  a Baffin-öböl területére vonatkozó nyersolaj kitermeléssel és halászattal kapcsolatos nemzetközi jogokat, a Hans-szigetet pedig fel akarták osztani egymás között, de végül eme szándékukból nem lett semmi.

A két ország közti kapcsolat javítása érdekében 2014-ben egy asztalhoz ültek a külügyminiszterek, hogy megvitassák a Hans-sziget helyzetét … de megoldás azóta sem született, így a Hans-sziget sorsa továbbra is rendezetlen: egyszer kanadai, másszor pedig dán terület.

Egyes vélekedések szerint az utóbbi években a két ország figyelmét a sziget hovatartozásának kérdése helyett a sarkkörön megnövekedett orosz jelenlét (Moszkva is szeretné kivenni részét a kőolaj kitermelésből és a halászatból) köti le.

Amint újabb információk birtokába jutunk, vagy Kanadának és Dániának sikerül megegyeznie a sziget jövőjéről, frissítjünk cikkünket!

Posted on

Különleges Kanadai KRESZ-táblák – Befejező Rész

A negyedik, befejező részéhez érkezett a “Különleges Kanadai KRESZ-táblák” című sorozatunk. Azok számára, akik lemaradtak volna a korábbi írásainkról a témában, alább találják a linkeket:

1. rész: a sebességkorlátozás

2. rész: a vadveszély

3. rész: teherautók és kamionok

Ezekben a bejegyzésekben mutattuk be nektek, hogy milyen Kanadára (valamint részben az Egyesült Államokra) jellemző közúti jelzésekkel lehet találkozni.

“Winter is coming!” – mondja Ned Stark a népszerű Trónok harca című sorozat egyik főhőse. Kanadába talán meg is érkezett már, mert október elején leesett az első hó. És nagy valószínűséggel még húsvét környékén is havas lesz a táj.

telente mindennapos látvány a motoros szán(oka)t szállító autó

Magyarországon pedig egyáltalán nem találkozhatunk még csak ehhez hasonlóval sem.

Motoros szánnal behajtani szabad.

Motoros szánnal behajtani tilos!

 

És ha már tél és havazás, akkor beszéljünk a nagyon sok hóról is. Az utak sok helyen szó szerint a hegygerincek közé ékelődnek. A több száz méter magas sziklafal gyakran csak pár méterre van az út szélétől.

a lavinaveszélyes területen megállási tilalmat jelző tábla

Fent a hegyekben telente igen szeszélyes tud lenni az időjárás. Éppen ezért az utak mentén az alábbi és az ehhez hasonló, sárga villogó fényekkel kiegészített táblákat használnak a közlekedők figyelmeztetésére. Pár kilométer alatt jelentősen megváltozhatnak az útviszonyok.

Magas hegyi utak – hirtelen időjárás változás várható

A fenti táblák mellett az október 1-től március 31-ig tartó időszakra felszólítják az autósokat, hogy használjanak téli, vagy négy évszakos abroncsokat járműveiken. A teherautók sofőrjeit pedig, hogy hóláncokat tartsanak maguknál.

Komolyabb havazás, hóvihar esetén nem feltétlen zárják le a hegyi utakat, hanem csak azokat engedik fel, akik a feltételeket teljesítik.

Hogy zárva-e az adott útszakasz, vagy autópálya, arról nem csak a közlekedési hírekból, vagy a különböző weboldalakról lehet tájékozódni. Az utak mentén LED-es tábla is tájékoztatja az arra járókat.

valamennyi autópálya és országút nyitva a forgalomnak

Az hegyvidéki utakat Brit-Kolumbia-ban nem csak a téli havazás, hanem a nyári erdőtüzek okozta erős füst miatt is lezárhatják. Erre nem egy alkalommal volt példa 2017-ben is.

Az egyik legfontosabb dolog, hogy aki hosszú útra indul a ritkán lakott területeken, annak mindig legyen elég üzemanyaga járművében. A biztonság kedvéért erre is felhívják a figyelmet:

ellenőrizd az üzemanyag szintet – a következő benzinkút 202 km

Találkoztam már olyan autóssal a hegyekben, aki az utolsó benzinkút után kb. 40 km-rel (és a következő elött kb. 160-170km-rel) az emelkedő közepén állt félre … mert elfogyott az üzemanyaga.

És ha már megállás: egyes városokban nem csak angolul (és franciául) írják ki a STOP szót a stop táblákra, hanem a helyi őslakos törzs nyelvén is.

 

Ha pedig nem tábla kötelez a megállásra, hanem a piros lámpa, akkor az alábbi előjelző tábla sárga lámpái villognak 200-300 méterrel a kereszteződés előtt.

 

A “mi előre szóltunk” jegyében több helyen is találkozni az ilyen, vagy ehhez sokban hasonlító figyelemfelhívó táblákkal:

a bírság minimális összege 196 CAD (kb. 41.000 Ft)
a gyorshajtásért útépítési zóna mellett

(A 196 CAD, ha a bruttó kanadai átlagkeresetet veszem alapul, hozzávetőlegesen 1 napi bruttó kanadai munkabérnek felel meg.)

 

A “HOV-lane” (“high-occupancy vehicle lane”, vagy “carpool lane”), magyarul telekocsisáv a metropoliszokban fordul elő nagyobb számban.

A rendelkezések szerint, amennyiben nem autóbuszról, vagy kerékpárról beszélünk, a járműben legalább 2 embernek kell tartózkodnia, hogy igénybe vehesse a “gyémánt” jellel ellátott sávo(ka)t.

a  telekocsisávot hétfőtől péntekig, reggel hét és fél 9 között
csak a megjelölt járművek vehetik igénybe

Jól látható a különbség a hagyományos, és a “gyémántos” telekocsisáv között:

 

A közlekedőknek sok minden más mellett érdemes figyelniük a közel 40 méteres óriásokra is, persze nem csak a méretük miatt. Egy ekkora járműszerelvény több idő alatt gyorsul fel, jóval hosszabb távon áll meg, lassabban vált sávot és nagyobb ívben fordul, mint egy átlagos teherautó.

 

Az autópálya-, vagy országút menti stoppolás is több tartományban tiltott tevékenység. És igen, erre is van KRESZ-táblája Kanadának, rögtön kettő is.


Stoppolni tilos!

 

Előbb megmutatom, aztán elmondom.

Vajon mi lehet ez a tábla?

Gondolom, könnyen kitalálható volt: a földes/sóderes útból épített, aszfaltozott út lesz.

És fordítva:

Az aszfaltútból földút lesz.

 

Térjünk vissza egy kicsit az iskolabuszokra. Országutakon találkozhatunk ilyen táblákkal:

Amikor a gyermekek le-, vagy felszállhatnak az iskolabuszokra – például a préri farmjai előtt -, többek között ilyen táblákkal emlékeztetik a járművezetőket, hogy a piros-sárga jelzőfényekkel az úton álló iskolabuszt TILOS megelőzni!

Lakott területeken belül pedig az alábbi táblával találkozhatunk, amelynek több változata is használatban van.


Három az egyben tábla. Játszótér zóna, ahol reggel 7:30 és este 9 között a  megengedett maximális sebesség 30 km/h és előzni tilos!

Iskola zóna. Szeptember 1-től június 30-ig, hétfőtől péntekig,
reggel 7:00 és délután 5:30 között
a megengedett maximális sebesség 30 km/h!
Ugye nem is annyira bonyolult? 🙂

 

És végül, de nem utolsó sorban a zsákutca (angolul: dead end – szó szerint fordítva: halott vég) tábla.

 

Köszönjük a kitartó figyelmet. Bízunk benne, hogy érdekes olvasmány volt a Kanada Banda első, több részes cikksorozata a kanadai (és részben amerikai) KRESZ-ről.

Jó utat mindenkinek!

Posted on

Ha lemaradtál volna a Kanada Banda eddigi adásairól

Ha lemaradtál volna eddigi adásainkról, most pótolhatod.

A Kanada Banda eddigi összes adása megtalálható a weboldal Letöltések menüpontja alatt. Itt akár meg is hallgathatod adásainkat, de mi azt javasoljuk, hogy töltsd le a telefonodra, tabletedre, mp3 lejátszódra.

Vidd magaddal az edzőterembe, futáshoz, vagy akár a munkahelyre. Reggel munkába menet a vonaton, tömegközlekedve, esetleg az autóban.

Szabad kezet kapsz. Lehet akár egy számítógép, az mindegy, hogy pc, vagy mac. Lehet ez egy androidos készülék, vagy IOS-t használó iPhone, iPad, Apple TV. Bennünket megtalálsz a podcastek között. Androidra egyszerűen töltsd le a Podcast Addict alkalmazást (ez csupán egy példa), míg iPhone/iPad-en a beépített Podcast alkalmazáson kívül a mi személyes kedvencünk az Overcast. A nevükre kattintva le is töltheted bármelyiket a telefonodra, tabletedre. Ha a számítógépeden hallgatnál bennünket az iTunes, vagy a weboldalunk a legkézenfekvőbb megoldás.

Hallgass bennünket minden második hétvégén! Változatos témákkal, gondolatébresztőkkel jelentkezünk.

Ha pedig ötleted lenne, bele szeretnél szólni a műsormenetbe, csatlakozz másokhoz és mondd el a véleményed a facebookon, emailben, twitteren. Vitatkozz, egészítsd ki, amit hallottál, javasolj témát!

– Kanada Kanada Podcast

Ha lemaradtál volna a Kanada Banda eddigi adásairól

Ha lemaradtál volna a Kanada Banda eddigi adásairól.

Eddig elkészült adásaink:

004 -es Adás letöltése

003 -es Adás letöltése

002 -es Adás letöltése

001 -es Adás letöltése

Intro (0. adásunk) Letöltése

Proudly powered by WordPress