Category: Uncategorized

Posted on

Kanada Nemzeti Kincse: A Juharszirup + 1 Recept

Kanada legédesebb nemzeti kincse: a juharszirup. Igazán egyedi, egzotikus ízű tápláléka ez az emberiségnek, akár csak a korábban már bemutatott méz.

Keletkezésének pontos idejére már senki sem emlékszik. Az észak-amerikai őslakosok már jóval az első európai telepesek érkezése előtt rendszeresen fogyasztották a juharszirupot. Az elkészítésének fortélyait aztán – szerencsénkre – átadták a telepeseknek.

A juharszirupnak magas a pozitív élettani hatása, mert többféle aminosavat, vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz. A benne található cukrok fokozatosan kerülnek be a véráramba, így lassabban bomlanak le, s így kevésbé terhelik meg a szervezetet, a tiszta juharszirup glikémiás indexe: 54 (közepes).

A különféle juharszirupokat nem minőségük szerint rangsorolják, hanem színük, fényáteresztő képességük, ízük, intenzitásuk szerint A-tól D-ig osztályozzák. Az “A” legvilágosabb, kevésbé erőteljes ízű, a “D” a legsötétebb, legerőteljesebb ízhatással bíró változat.

A juharszirup készítése nagyon egyszerű. Ültess sok cukor juhart, vagy fekete juhart, vagy vörös juhart például Quebec tartományban, majd várj úgy 40-45 évet. Ugyanis ennyi idős korukra válnak a juharfák alkalmassá arra, hogy a nedvük lecsapolható legyen.

A juharszirup származási helyeinek sorrendje az előállított éves mennyiség alapján, gallonban (1 gallon = 3,78 liter):

A világtermelés 71%-át Kanada adja, s ennek a 91%-a Quebec tartomány termelőitől származik.

 

A nyár folyamán a juharfák a gyökereikben raktározzák a talajból és a levegőből felvett nedvességet és egyéb tápanyagokat, amelyekkel a hideg telet kívánják átvészelni. Ezeket a fák a tél során cukorrá alakítják. A juharszezon, azaz maga a szüret 4-6 hétig tart. Ennek ideje kora tavasszal (március) jön el, amikor éjszaka még fagypont alatt, de napközben már 0 fok felett jár a hőmérők higanyszála.

Az előző év időjárásától, a fa életkorától és méretétől függően egyes juharfákból 20-60 liter fanedv csapolható le kora tavasszal. Tudósok szerint legfeljebb az adott fa nedvtartalmának kb.  10%-a nyerhető ki anélkül, hogy a fát károsodás érné. Egy liter kész termékhez, azaz 1 liternyi juharsziruphoz, amelyet üvegekbe töltve a termelőktől, vagy a boltokban megvásárolhatunk, kb. 40 liter nyers fanedvre van szükség.

A kérget megfúrják, abba kis csapokat helyeznek, amelyen át a fák nedve kicsepeghet. Ezt régebben közvetlen vödrökbe gyűjtötték, mára azonban csőhálózatokon keresztül történik az alapanyag begyűjtése.

Ezt követően a fanedvet nagy üstökbe töltik, majd felforralják, átszűrik és végül sűrűre főzik. Nagyjából hasonló az eljárás ahhoz, ahogyan nagymamáink, anyukáink a lekvárt főzték és főzik. Miután a szirup kihűlt, palackozzák. És kész is van! Ugye mondtam, hogy egyszerű? Talán csak az első 40-45 év tűnhet egy picit hosszúnak.

Angolul a juharszirup: “maple syrup“. Az üvegeken a tiszta juharszirup: “pure maple syrup” megnevezés a használatos.

Miért fontos ezt tudni?

Ahogyan a mézhez sem, úgy a juharsziruphoz sem kell semmit sem (pl. színezék, ízfokozó, tartósítószer, cukor, stb.) hozzáadni! Ahogyan az üstökben készre főzték a termelők, a palackozást követően a juharszirup készen van! Amire nem a fentiek valamelyike van írva, az nem juharszirup! Vásárláskor tehát érdemes elolvasni a címkék feliratait, mert több boltban is forgalmaznak “sütemény szirup”, vagy “arany szirup”, esetleg “juharszirup-ízesítésű, cukormentes szirup” (hogy mi?!? – a szerk.) nevű ételkészítményt, amelynek csomagolása kísértetiesen hasonlít a valódi juharszirupéra. De ezek mindegyike közönséges cukorral (vagy édesítőszerrel) készült, adalékanyagokkal ellátott “hamis” szirupok, amelyek juharfát még távolról sem láttak.

 

Ha mostanra kellően megéhezett mindenki, akkor mutatunk egy amerikai palacsinta receptet, amelyhez tökéletesen illik az igazi, kanadai juharszirup.

A hozzávalók:

  • 1 üveg igazi, kanadai juharszirup!
  • Valamint: 40 dkg finomliszt, 10 dkg olvasztott teavaj, 6 dl tej (laktóz-mentes is használható), 3 evőkanál kristálycukor, 2 db tyúktojás, 1 csomag (12 gramm) sütőpor, egy csipet só.
  • Továbbá vaj, vagy margarin a sütéshez.

Az elkészítés: a hozzávalókat öntsük egy tálba és jól keverjük össze. A felforrósított palacsintasütő serpenyőbe tegyünk egy késhegynyi vajat, vagy margarint. Ha elolvadt, akkor 1, vagy 3/4 merőkanál palacsinta tésztát öntsük a serpenyő közepére. Próbáljunk a magyarhoz képest kisebb és vastagabb palacsintákat készíteni. Amikor az alsó fele aranybarnára sült, fordítsuk meg.

Tetszőleges mennyiséget, de legalább 3-4 darabot helyezzünk egy tányérra és ízlés szerint öntözzük meg igazi, kanadai juharsziruppal. Emellett az ínyencek egy kis teavajjal, és friss bogyós gyümölcsökkel is ízesíthetik a palacsitákat.

Jó étvágyat kívánunk!

Posted on

Különleges Kanadai KRESZ-táblák – 3. Rész

Folytatjuk “Különleges Kanadai KRESZ-táblák” című sorozatunkat. Az első részben a sebességkorlátozást vettük szemügyre, a másodikban pedig a vadveszéllyel foglalkoztunk. Ezekben a bejegyzésekben szeretnénk bemutatni nektek, hogy milyen Kanadára (valamint részben az Egyesült Államokra) jellemző közúti jelzésekkel lehet találkozni.

Azt mondják, hogy az USA-ban (és Kanadában) Európához képest minden nagyobb. Az autók, az utak, a távolságok… És nincs ez másképp az országutak fáradthatatlan vándoraival, a kamionokkal sem.

Míg az Európai Unióban jellemzően 40 tonna a megengedett összsúlya egy nyergesvontatónak, addig Észak-Amerikában minden különösebb engedély, vagy “túlméretes” jelzés nélkül futnak az utakon 46, vagy 63,5 tonnás jármű szerelvények is. Mindeközben egy nagyobb személyautó csak 2-2,5 tonna. Jól érzékelhető a különbség a két kategória között.

egy teljesen hétköznapi látvány:
két tréler (angolul: “superb”, vagy “b-train”),
30 kerék és több, mint 60 tonna összsúly

 

Elengedhetetlen tehát, hogy a KRESZ ne foglalkozzon külön a kamionokkal! A kereskedelmi járművek ellenőrzését a rendőrség és a Közlekedési Minisztérium tisztjei végzik.

a “turnpike double” jármű szerelvény: a 2 futóval több, mint 36m hosszú, autópályán legálisan megfutják a 100km/h-t

 

Sok helyen találkozni tengelyterhelést mérő és műszaki ellenőrző állomásokkal (angolul röviden: scale) az utak mentén. A naponta akár 1000-1100 km-t megtevő kamionok egy-egy útvonalon akár 3-4 ellenőrző ponton is áthaladnak.

Ilyen, vagy ehhez nagyban hasonlító tábla jelzi az 5500kg-nál nehezebb teherautók számára, hogy 2km múlva ellenőrző állomás következik. Hozzávetőlegesen 1000m-300m közötti távolságra a bejárat előtt sárga lámpa villogása jelzi, ha nyitva a mérleg és ki kell menniük ellenőrzésre.

Kamloops (BC) városban kettő az egyben helyzet áll fent: nem csak mérlegelő állomás, hanem fékellenőrzés is van ugyanott. Ez utóbbi azt jelenti, hogy egy komolyabb lejtő következik az úton, s mielőtt a kamionok leereszkednének ezen, ellenőrizniük kell a kerekeket és a fékek hőmérsékletét, valamint tanácsos feltölteniük a kamion sűrtett levegő tartályait.

Itt egy 2km hosszú, 6%-os lejtő következik. A Sziklás-hegységben több helyen is van 19-21km hosszúságú, egyes helyein 11%-os lejtő is. (Akkor 11%-os a lejtő, ha 1km alatt 110méter a szintkülönbség.)

Mind a mai napig legtöbb észak-amerikai kamion és a trélerek, pótkocsik dobfékekkel és légfék-rendszerrel vannak felszerelve. Miért fontos ezt tudni?

A dobfékek jelentősen veszítenek hatékonyságukból, ha túlhevülnek. Azaz a padlóig taposott fékpedál esetében sem lassul jelentősen a jármű. Ezt elkerülendő használnak a sofőrök lejtmenetben motorféket és alacsony sebességi fokozatot. A fékrendszer működése nem hidraulikus (fékolaj), hanem sűrített levegővel történik. Ennek hiányában a parkolófékek azonnal blokkolják valamennyi kereket, teljesen mindegy, hogy a kamion éppen hol jár. Hogy a sofőr ezt elkerülhesse, a légnyomásnak a tartályban 60psi, azaz 4,1bar felett kell lennie.

A fentiek ismeretében érthető, hogy a fékeket, kerekeket, és a levegőnyomást időnként ellenőrizni kell a hegyi utakon.

És mi történik akkor, ha valami oknál fogva nem tud lassítani, vagy megállni a lejtőn a kamion? Baj. NAGY BAJ!

Mit lehet tenni ilyenkor? Higgadtnak maradni és bízni a szerencsében. A hosszú lejtőkön egy, vagy több “menekülő út” (angolul: “runaway  truck lane”, vagy “runaway lane”) áll rendelkezésére azon kamionosok számára, akik úgy érzik, komoly bajban vannak, és járművük nem azt teszi, amit ők akarnak.

Természetesen ezeket is már jó előre táblákkal jelzik az útpálya mellett és felett is. Maga a menekülő út a főútról nyílik, amelynek felülete laza, sóderes, a végén egy meredekebb emelkedővel. A bejáratot 2 tábla jelzi, ezek közé kell irányítani a bajba került kamiont anélkül, hogy magában, vagy más járműben kárt tenne.

 

A lakott települések határában egy kedves üzenettel kérik meg a kamionok sofőrjeit, hogy a(z egyes típusok esetében nagyon hangos) motorfék használatát mellőzni szíveskedjenek. Itt egy példa a nagyon hangosra, a 20. mp-től tessék hallgatózni. És itt egy másik. Igen-igen, az a hangos üvöltés lesz az. Ugye te sem szívesen ébrednél hajnalok hajnalán egy ilyen hangra?

 

 

És ha Kanada, akkor nem maradhatnak ki az erdőkből a fafeldolgozóba farönköket szállító kamionok sem. Bár ezek a táblák inkább a többi közlekedő figyelmeztetésére szolgálnak.

 

Vagy csak egy könnyen értelmezhető ábra, vagy egy pár soros tájékoztatás az út mentén.

A hosszú rönkök átnyúlhatnak a te sávodba. Előzni tilos!

 

A kanadai tél hosszabb, hidegebb és sokkal havasabb, mint Magyarországon. Éppen ezért a hegyvidéki utakon kötelező hóláncot tartani a teherautókban, kamionokban és szükség esetén felszerelni azokat.

Egy figyelmeztető tábla Brit-Kolumbiából a 27 tonna összsúlynál nehezebb járművek számára. A dátum nem vicc: októbertól áprilisig várható, hogy a hegyekben nagyobb mennyiségű hó hullik pár óra leforgása alatt.

 

figyelem, balról friss kávé érkezik

 

Sorozatunk következő, befejező részében az eddigiekből kimaradt, de hasonlóan érdekes táblák kerülnek terítékre.

Posted on

A Folyékony Arany És Készítői

A folyékony arany jelen esetben nem más, mint maga a MÉZ. Amelyet a Magyarországon is honos mézelő méh (és nem háziméh!) állít elő. Az emberiség egyetlen olyan természetes tápláléka, amelyet rovarok készítenek már évezredek óta.

A méz a cukorrépa termelés és a nádcukor importja előtt a háztartásban maga AZ édesítőszer volt. De még mai napig is sok recept alapanyaga. És velem együtt sokan gondolják úgy, hogy pl. a mákostészta, vagy a teánk cukor helyett mézzel édesítve nagyon-nagyon finom!

És mire használták, használják még? A népi gyógyászatban is helye volt és van a mai napig, mivel több területen is egészségmegőrző és egészségjavító tulajdonságokkal rendelkezik. Külsőleg és belsőleg egyaránt felhasználható, amennyiben szeretnénk természetes módon törődni egészségünkkel.

 

Na, de kik is készítik ezt a finom csemegét/orvosságot nekünk?

A mézelő méh már évezredek óta velünk van, az egyik legelterjedtebb faj a világon. A vele és a mézbegyűjtéssel kapcsolatos első történelmi emlékeink Kr. e. 7. évezredből valók.

A mézelő méhek növényi nektárból, vagy élő növényi nedvekből állítják elő a mézet. Miután a méhek szipókájukkal bekebelezték a növényi nektárt, a kaptárba szállítják. A méhek garatmirigyének váladéka többféle enzimet, savakat, fehérjéket tartalmaz, ezeket a nektárhoz keverve vegyileg átalakítják azt.

A lassan mézzé alakuló nektárkeverékből el kell párologtaniuk a vizet. Ez a következő lépés a folyamatban.  A kaptáron belül a méhek a mézet szétkenik és szárnyaikkal erőteljesen legyezve elpárologtatják a felesleges nedvességet.

A végső művelet pedig a raktározás. Betöltik a megfelelő sűrűségű mézet (kb. 18%-os víztartalom) a sejtekbe, amelyekre viaszból fedőréteget készítenek. Így érlelik meg benne a mézet. A sejteket légmentesen tömörítik le, ennek és a magas cukortartalomnak köszönhetően az elkészült méz nem romlik meg.

Ha a méhész túl korán veszi el a mézet, akkor az túl híg lesz és az üvegekben történő tároláskor, az elkövetkezendő hónapok során akár meg is erjedhet, vagy meg is romolhat. Ha azonban túl későn veszik el a mézet, akkor a méz már besűrűsödhet annyira, hogy nehéz lesz kipórgetni és nem adja azt a minőséget, amely értékesíthetővé teszi. Ebben az esetben az ilyen “túlérett” méz a méhek téli tápláléka lesz.

A gondosan kezelt, higiénikus körülmények között “betakarított” méz szobahőmérsékleten, vagy hűvösebb környezetben tárolva gyakorlatilag különösebb minőségromlás nélkül nem romlik meg, szavatossága nem jár le. Állaga, íze változik az évek alatt, de továbbra is ehető marad. Az Egyiptomban dolgozó régészek több alkalommal is találtak a mumifikált tetemek mellett mézet eltárolva. Ezek – elmondásuk alapján – fogyasztásra tökéletesen alkalmasak voltak.

Az ókorban a mézet az istenek eledelének, az örök ifjúság forrásának tartották. Akkor még természetesen nem méhészkedett senki sem, a természetben vadon élő mézelő méhektől vették el a mézet. Az 1300-as években említhető először a mai értelemben vett méhtartás. A modern méhészet azonban, a “mezőgazdasági méztermelés”, szabályzott és ellenőrzött körülmények között csak az 1800-as években indult el.

Mivel a méz a maga természetes állapotában, vagy üvegezve is tartalmazhat különféle “szennyeződéseket”, ezért nem javallott 1 évnél fiatalabb gyermeknek adni. Bár az elmúlt 25 év során csak egy megbetegedést rögzítettek, amely 1 évnél fiatalabb gyermeket érintett, azt is Németországban. Az azt kiváltó ok nem maga a méz volt, hanem annak nem megfelelő kezelése a palackozást megelőzően. Így maradhatott benne a kelleténél több, allergiás reakciót kiváltó virágpor.

A propolisz egy ragacsos, gyantás anyag. Főleg nyárfafélék rügyeiből, vagy egyéb növényi nedvekből származik. Ezt a dolgozók a kaptár védelme érdekében, az esetlegesen bejutni szándékozó baktériumok és más kórokozók ellen hasznosítják. Továbbá fertőtlenítő, ragasztó, tartósító céllal is felhasználják.

 

Van pár érdekesség a méhekkel kapcsolatban, amit érdemes tudni.

Például, hogy valóban szorgosak-e? A dolgozók a virágpor, vagy a nektár begyűjtésre csak napi 4-5 alkalommal repülnek ki a kaptárból. A herék meg szinte alig csinálnak valamit egész életük során… Azt a valamit is csak egyszer. A kaptár körüli hatalmas nyüzsgés annak tudható be, hogy egy-egy méhcsalád akár több tízezer tagú is lehet.

A téli hónapokban több tízezer méh lakja tehát a kaptárokat. Az anyaméh (akit csak az angol nyelv hív királynőnek) van a kaptár közepén. Őt veszik körül a dolgozók (nőstények). A heréket, azaz a hímeket, akik nem vesznek részt a megtermékenyítésen kívül semmiféle munkában, a tél közeledtével a dolgozók elüldözik a kaptárból.

A dolgozó méhek egymás hegyén-hátán másznak, verdesnek szárnyaikkal, hogy melegen tartsák a kaptárt. Míg a boly külső felén 0 fok is lehet, addig az anya +25 fokos meleget élvezhet a kaptár legmélyén. A méhek váltásban dolgoznak a “fűtésen”, a kívül lévők leváltásra kerülnek egy bizonyos idő után, hogy a kaptár belsőbb részein felmelegedhessenek.

Nyáron pedig hűteni tudják a kaptárt. Egy helyben állva “repülnek”, azaz nagyon erőteljesen verdesve szárnyaikkal áramoltatják a levegőt, így szellőztetik a kaptárokat.

A Föld északi részein, ahol nyaranta fehér éjszakák vannak (alig bukik a Nap a látóhatár alá, már kel is fel), a kaptár 0-24-ben dolgozik.

De meddig élnek a méhek? A dolgozó méhek: sokuknak csak pár nap adatik meg, hogy gyönyörködhessenek egy virágzó akácosban… Nem csak a természetes “elhasználódás”, hanem a növényvédő szerek túlzott használata, valamint természetes ellenségeik (madarak, darazsak) is tizedelik őket. Legtöbbjük azonban ennél szerencsésebb. A születés időpontjához mérten 4-6 hétig (virágzáskor, azaz tavasz vége/nyár eleje), vagy 5-6 hónapig (nyár vége, ősz eleje) élhet.

A herék, azaz a hímek 3-5 hónapig élnek, ők termékenyítik meg az anyát. Aki naponta akár 2000 (kétezer!) petét is lerakhat. Mindezt úgy, hogy életében csak egyszer párzik, akkor viszont sok herével. Az anyaméh 4-5 évig is eléldegélhet a kaptárban. De a peterakás intenzitásának csökkenésével általában 2 évente lecserélésre kerülnek a méhészetekben.

A mézelő méh jámbor, szelíd állat. Ezért kérlek, TE SE BÁNTSD ŐT! Mivel igen okos, ezért tisztában van vele, hogy amennyiben fullánkját beledöfi valakibe, azonnal vége az életének! A darázzsal ellentétben a méhek csak egy alkalommal alkalmasak ilyen drasztikus módszerrel megvédeni magukat. Mert fullánkjukat csak védekezésre, soha nem támadásra használják.

Észak-Amerikába az európai telepesek vitték az első mézelő méhcsaládokat és a méhészet tudományát. A korábban itt élő fajok nem gyűjtöttek mézet.

Vajon mi lesz 4 évvel azután, ha eltűntek a méhek? A hírekkel ellentétben ennek megtörténte után nem 4 éve lenne az emberiségnek előbb lassan éhen, majd ennél valamivel gyorsabban kihalni, hanem egy picivel több. De azért nem évtizedek… Azt tudni kell, hogy a növények és gyümölcsök több, mint 80%-ának a méhekre van szüksége a beporzáshoz, tehát ahhoz, hogy termést hozzanak. Amellyel aztán magunkat és haszonállatainkat etethetjük. Könnyen elképzelhető, mi történne akkor, ha nem lenne senki, aki több milliárdnyi növényt beporozhatna. Más rovarok is szállítanak virágport persze, de ebben mégis a méhek a legjobbak, az evolúció során ők az egyetlen faj, akik ebbe az irányba fejlődtek.

Méz. Méz. MÉZ!

Azt már tudjuk, hogy ez az egyetlen olyan élelmiszerünk, amelyet rovarok készítenek. A pörgetést követően gyakorlatilag azonnal fogyasztható. És a későbbiekben sem kell hozzáadni semmit! Sem tartosítószert, színezéket, ízesítőszert, cukrot, térfogatnövelő szert, esetleg valamilyen E-betűs adalékot. Úgy, ahogyan a méhek “megtermelték”, a méz készen van.

 

Hazai vonatkozások

Azt tudtátok, hogy a magyar akácfa és a magyar akácméz egyaránt Hungarikum?!

Magyarországon javasolt az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) dombornyomott üvegeiben és a zárjegyükkel ellátott, 100%-ban magyar termelői mézek vásárlása és fogyasztása. Miért?

Mert ezzel a vásárlók egy nagyon régi és nagyon nemes szakmát támogatnak, magyar őstermelők, magyar kezek munkáját ismerik el. Mindamellett, hogy garantáltan természetes eredetű, tökéletes minőségű, egészséges mézet fogyaszthatnak.

A magyar termelői méz, a méztermelők és a termelés valamennyi fázisa – az EU-ban egyedülálló módon – alaposan és rendszeresen ellenőrzött. Ellenben a világ bármelyik más tájáról származó, ipari körülmények között előállított mézekkel, amelyek minősége megkérdőjelezhető. Lásd import mézek cimkéje: “Készült EU és nem EU országok mézeiből”. A Magyarországon előállított termelői mézek kiemelkedő minőséget garantálnak minden alkalommal. A szakmai alázat és a hagyományok (a méhészet sokszor öröklődik családon belül apáról fiúra/lányra) nem engednek meg kevesebbet. S higgyétek el nekünk, a termelői magyar méznél nincs finomabb!

A közeledben élő és dolgozó termelők megbízható beszerzési forrásaitok lehetnek mézes ügyekben. Mindazonáltal első kézből tájékozódhattok, amennyiben kérdésetek van, akár a méhészkedésről, akár a mézről. Például tudtátok, hogy az Egyesült Államokban pár éve divat lett hobbi-méhészkedni? Már nem csak sört készítenek otthon a konyhában egy házi sörfőző készülékkel, hanem mézet is. Akár a felhőkarcolók tetején, a Central Park (New York, USA) szomszédságában.
Aztán meg ki tudja? Lehet, hogy egyszer még te magad is kedvet kapsz saját mézet készíteni.

— o — — o — — o — — o — — o — — o — — o —

A cikk elkészítését Bross Péterrel, az OMME elnökével a közelmúltban készült interjú inspirálta, amely megtalálható az Interneten. Direkt linket szándékosan nem közlünk. Bízunk Hallgatóink kíváncsiságában és érdeklődésében, azaz hogy ti magatok álltok neki megkeresni a szóban forgó online interjút.
Higgyétek el, megéri.

A magyar mezőgazdaság egyik kevésbé ismert és elismert büszkeségére, a méheszetekre, a mézre és a rendszeres mézfogyasztásra szerettük volna felhívni figyelmeteket!  Cikkünkkel a magyar méhészek évszázados kemény munkája és mindennapos erőfeszítése előtt kívántunk tisztelegni. Blogbejegyzésünk tehát mindennemű anyagi
ellentételezés nélkül került leközlésre.

Posted on

Vasárnap – A Hét Első, Vagy Utolsó Napja?

A helyes válasz pedig attól függ, hogy melyik országgal kapcsolatban kérdezzük ezt.

Nagy valószínűséggel már mindenki kezébe került olyan külföldi naptár, amelyben a vasárnap volt a hét első napja.

De vajon mi ennek az oka?
A Biblia teremtéstörténete (Genezis) alapján Isten a világot 6 nap alatt (vasárnaptól péntekig) teremtette, és a 7. napon, azaz szombaton megpihent és ezt a napot ünnepnapnak (más elnevezések szerint: pihenőnapnak, vagy nyugalomnapnak) nyilvánította. Tehát az Ószövetség szerint vasárnap a hét első napja.

Ezzel ellentétben az Újszövetség már a hét hetedik napjaként említi, lásd: “húsvét vasárnapja”, azaz Jézus feltámadásának napját. A vasárnap jelentése a latin nyelvterületeken: az „Úr napja”. És mivel az Úr 6 nap alatt teremtette a világot, a hetediken pedig megpihent, kizárásos alapon tehát a hét első napjának hétfőnek kell lennie, az utolsónak pedig a vasárnapnak.

Egyes vélemények szerint – ha szabad így fogalmazni -, a vallások között a kezdetektől jelen lévő “rivalizálásnak” köszönhető, hogy a keresztények nagy többsége a vasárnapot tartja a 7. napnak, míg a muzulmánok és az izraeliták a szombatot. De léteznek kisebb keresztény egyházak, amelyek saját értelmezésük alapján a Biblia minden esetben a hét első napjaként csak és kizárólag a vasárnapot említi.

A vasárnap tehát, több évszázada már, a hét utolsó napja, legalább is (a keresztény) Magyarországon biztosan.

És honnan az elnevezés?
Az ókori Dél-Mezopotámia, vagyis Babilónia legjelentősebb városa, szellemi központja Babilon volt. Az itt élő csillagászok 7 bolygót, a Nap és a Hold mellett a Merkúrt, a Marsot, a Vénuszt, a Szaturnuszt és a Jupitert ismerték csak – amelyek tudásuk szerint az egy helyben álló Föld körül keringtek. Mindegyik bolygó egy-egy istenség is volt egyben a számukra, amely a saját napján “főistenné” lépett elő, azaz mondjuk úgy, hogy Ő “irányította” az aznapi eseményeket. Innen eredeztethetően sok nyelvben a hét napjai a bolygók, vagy az adott isten nevét kapták meg (néhányban pedig csak a sorban elfoglalt helyük alapján lettek elnevezve).

Az elnevezések ezen formája talán az angol nyelvben ismerhetőek fel a legjobban. Lefordítva az angol neveket ezt láthatjuk: Moon – Hold, Sun – Nap, Saturn – Szaturnusz.

 

És mi a helyzet Magyarországon?
A magyar “vasárnap” megnevezés feltételezhetően a “vásárnap”-ból származik. Elhasonulásnak hívják azt a folyamatot, ahogyan az első “á” magánhangzóból “a” betu lett az évszadok során.

I. István király a kereszténység terjedésének elősegítése miatt a vásárok megtartását a (vasárnapi) templomba járással és a munka (vasárnapi) szüneteltetésével kötötte össze. Egyik törvénye a vásártartás királyi monopóliumát biztosította a templommal rendelkező városokban,
településeken, a templom mellett létesített vásárokon.

 

Akkor most hogy is van ez?
Európában és Oroszországban hétfővel, míg az USA-ban, Kanadában, valamint Közép- és Dél-Amerika legtöbb országában, Kínában, Dél-Kelet-Ázsiában vasárnappal kezdődik a hét. A közel-keleten (néhány ország kivételével), és Afrika egyes északi országaiban pedig szombattal.

kattintásra új ablak nyílik

 

Az először 1988-ban kiadott ISO 8601 nemzetközi szabvány, amely az igen furcsa “Adatelemek és adatcsere-formátumok. Információcsere. A dátumok és az időpontok ábrázolása.” névre hallgat, a vasárnapot a hét hetedik és egyben a hét utolsó napjaként adja meg. Igen, íly érdekes a meghatározás magyarra fordítva. Célja pedig: a nyelvi sajátosságokból eredő, időnként jeletősen eltérő dátum- és időpont-ábrázolási módokból adódó különböző értelmezési lehetőségek elkerülése.

 

Ha a témában szeretnétek jobban elmélyülni, vagy csak érdekelnek például a naptárakhoz, időszámításhoz, vagy akár az ókori istenekhez kapcsolódó érdekességek, tények, információk, lapozzátok fel a Wikipédia oldalait – a vasárnapról szóló bejegyzésünk elkészítésében nagy segítségünkre voltak. Köszönjük nekik!

Posted on

Gagyi lett, maradhat? Nem!

Augusztus 21-én Oregontól Dél-Karolináig lesz látható egy remek napfogyatkozás, ami miatt többen lázban vannak az észak-ameriai kontinensen.

Vannak, akik már szerzik be az UV szűrős napszemüvegeket és bár a tv és a rádió is többször felhívta a figyelmet, hogy senki ne spóroljon ezen, mert a szeme épségét kockáztatja. Mégis van aki megpróbálja a legolcsóbb megoldást választani.

Teljesen őszinte leszek veletek, ha valami olcsó műanyag kütyü. Aminél mondjuk nem igazán számít, hogy milyen minőségű, akkor bátran rendelek az E-bay-ről. Amikor komolyabb, mondjuk elektronikai dolgot veszek, akkor bizony az Amazon az első hely ahol megnézem (mint legutóbb a keverőmnél is). A termék az amerikai, esetleg canadai eladótól itt van 2-3 nap alatt, nem 2 hónap mint a kínaiaktól, sokszor garanciával, normálisabb minőségben.

 

De vannak azok az esetek, amikor nem lehet játszani és valódi, fizikai boltban veszi meg az ember fia azt ami kell, hiszen meg akarja fogni, ki akarja próbálni, de erre később még visszatérünk.

Itt jön a képbe Jason Wright aki azt gondolta, hogy csinál egy kis pénzt és vásárolt rengeteg kartonból készült kínai, direkt a napfogyatkozásra készített napszemüveget, körülbelül $4000 értékben. A fél család ezeket csomagolta és készültek a kiszállítási rohamra, hiszen már alig volt hátra néhány nap.

Szerencsére az Amazonnál kiszúrták, hogy bár elsőre nem feltűnő. Ezek közönséges 3D szemüvegek, amikkel nem volna szerencsés a napba nézni. Wright felhasználónevét felfüggesztették, a hirdetéseket pedig törölték.

Szerencsére senki sem fogja ezekkel a napot nézni, majd mondjuk megvakulni, de nem sokon múlt. A tanulság pedig az, hogy szerintem van amire nem szabad sajnálni a pénzt ,és az egyik ilyen a szemünk.

Nagyon nézzétek meg mit vásároltok, járjátok körbe a témát minden esetben.

 

Posted on

Közlekedés: Hogyan maradunk életben egy másik országban?

Ismét közlekedés és ma is lesz Magyarország vs Canada, de ma összevetjük a férfiakat és a nőket, valamint megpróbáljuk megkeresni ennek a vezetésnek nevezett idegeskedésnek az okát.

Férfiak a Nők ellen, ismét? Úgy tűnik mindig!

A biztosítók lassan minden országban kedvezőbb díjakat szabnak a nőknek, ha felelősség biztosításról van szó, mondván kisebb a kockázat. Ugyanakkor ismerjük azt a közhiedelmet, hogy a női sofőrrel vigyázni kell, mert ők bénák. Most akkor hogy is van ez?

Mindenki ismeri azt, amikor egy autós 5 perce próbál leparkolni és csak nem megy, vagy amikor valaki 5 cm-re mögöttünk autózik és mikor végre megoldja, hogy megelőzzön, vagy leparkol végre, akkor átnézünk az ablakon, hogy na ki lehet az?

“Tipikus Nő, tudtam” vagy “Úgy tudtam, hogy férfi.”

Miért olcsóbb a nőknek?

A biztosítók általában statisztikákat néznek és azok alapján számolják a kockázatot. A statisztikák pedig érdekes adatokat mutatnak.

Csupán annyit látunk, hogy kevesebb halálos és nagy értékű balesetet okoznak a nők, bár ez a korral változik. De akkor ez azt jelenti, hogy a nők lennének a jobbak a volán mögött? Nem ilyen egyszerű (már megint nem).

 

Most akkor a férfiaknak vagy a nőknek jobb?

Lássuk csak miben rosszak a férfiak: agresszívebben vezetnek, versengőek, türelmetlenek. Az evolócióelméletben is jártas kutatók véleménye szerint ez azért van, mert régen, mikor vadászni mentek, több kockázatot kellett vállalniuk a siker érdekében. Valamint területvédők, így mikor az egyik túl közel jön, a másik ideges lesz, pont mint egy gorilla (de jól hangzik). Uraim, volt már, hogy egy hölgy figyelméért, gyorsabban vették be a kanyart, csikorgó kerékkel indultak, vagy valami hasonló? Na ugye! Szóval ehhez jön akkor a szabályok áthágása, az ittas vezetés, meg is vagyunk.

Akkor a nők a jobbak!

Hiszen ők a családra a szociális dolgora figyeltek régen. Így van, okoznak is rengeteg galibát, amiért háromszor annyit telefonálnak, sms-eznek, dohányoznak vagy tekergetik a magnót mint férfi társaik, mondván ők sokfelé is tudnak figyelni. Emlékszünk még a parkolós történetre? Na az volt a tipikus nő, ugye? Sajnos rengeteg a koccanásos kár a tolatáskor történő rossz távolságfelmérés miatt, esetleg az autó sarkának meghúzása, mert mégsem fért be. Egy kereszteződésben pedig hirtelen eldönteni, hogy melyik a jobb vagy a bal… ejj… most meg miért jött belém hátulról ez a türelmetlen, ah… egy férfi, tipikus!

Erre jön még rá a társadalmi és szociális máz, mint mindig. Mert ez bizony országonként, de méginkább népcsoportonként is változhat.

 

Akkor van különbség a magyar és a kanadai virtus között is?

Van bizony. Az elmúlt alkalommal már beszéltünk arról, hogy az úthálózat nagyban különbözik itthon (Kanada) és otthon (Magyarország). Ennek is köszönhető az, hogy egészen más élményt ad itt és ott vezetni. Nyilván ahogyan Magyarországon belül, így Kanadán belül is változhat ez városról városra.

Magyarországon sokkal nagyobb a harc, a helyezkedés, a türelmetlenség és ez nem sokat változik attól, hogy Kecskeméten, Debrecenben vagy Budapesten vezet az ember. (Természetesen a méretekkel arányosan nő a harc), Itt egészen más a perspektíva. Azt gondolom, hogy aki itt vezet az nagyon meglesz lepve otthon, ám aki ide csöppen ne higgye azt, hogy nem lesz kihívás.

Mi okozza mégis a problémát?

Első és legnagyobb baj a képzés hiánya. Amikor aputól-anyutól tanulsz úgy, hogy egyikőjük vezeték neve Sebastien Loeb, az bizony okozhat problémát. Mindemellett a jogosítvány megszerzése egyáltalán nem művészet, azt már nem is említem, hogy vezethetsz úgy, mindennemű gyakorlati oktatás nélkül, hogy valaki ül melletted, akinek van érvényes jogsija. Hogy miben segíti a tapasztalatlan sofőrt ez mondjuk a parkolásban vagy az úton maradásban, azt nem egészen értem.

 

De ott vannak a béna kínai sofőrök is! 

Oh igen, köszönöm. Ahogyan azt Russel Peters mondta: Nem mondják a tv-ben, hogy az ázsiaiak bénák, csak mutatnak egy balesetet, majd egy ázsiai sofőrt, a többit rád bízzák. Azaz itt jön a képbe a multi-kulti. A különböző szokások, megszokások, a teljesen más szabályok (írott és íratlan) között nevelkedett emberek, más úthálózat, más vérmérséklet. Ezt mind keverd össze és megkapod Torontót vagy Vancouvert. Na jó, ha kisebb adagban akkor  mondjuk Calgaryt vagy Montrealt.

De akár Európán belül is tudunk felfedezni érdekességeket, nem kellenek ehhez kínaiak vagy indiaiak. Mikor először jártam Párizsban és láttam, hogy nincsenek sávok, mármint nem fizikailag, bár néha úgy sem, hanem, hogy a körforgalomban 12 felé mennek az autók. Tudtam, hogy itt bizony én sosem fogok vezetni. Miközben Görögországban a zöld jelzésen próbáltam áthaladni a saját kocsimmal, amikor egy helyi, az öklét rázva ment el kereszben, át a piroson és bár nem értettem mit mond, de egészen biztos vagyok benne, hogy anyukám is szerepelt a mondatban.

Nehéz dolgunk van és mégis sokan életben maradunk. Azt mondják a statisztikák, hogy bár szignifikánsan többet vezetünk, mint mondjuk 1995-ben, a halálos kimentelű balesetek száma,mégis 24%-al csökkent, de erről majd egy másik alkalommal.

 

PS: ha valami alá van húzva a szövegben akkor azt lehet, hogy érdemes megkattintani, mert ott rejtegetek valami extra, érdekes infót, ajándékot. Mint például ITT(KLIKK) is.

 

 

Posted on

Érinthet bennünket Trump és Kim kakaskodása?

A tegnapi poszt olvasása után, az egyik barátom felvetette, hogy na jó, de nincs ez túl messze ahhoz, hogy érdekelje a Magyarokat? Mit számít ez nekünk.

 

Kezdésképpen nézzük meg, mire számíthatunk és kit érdekelhet biztosan.

A világ oszágai, döntéshozói nagyon különbözőképpen reagálnak az adott helyzetre. Függ ez nyilván attól, hogy mennyire érintettek ebben, de nyilván attól is, hogy milyen az adott ország vérmérséklete. Lássuk be, hogy egy esetleges háborúval senki sem nyerne, de sokan elég sokat veszítenének. Ez nem egy olyan helyzet, mint mondjuk Afganisztán esete volt, ahol Amerikának igen is volt mit nyerni a háborúval. Ezen csak bukni lehet, így a legvalószínűbb az, hogy szépen lassan elhal ez az egész. Ami az aggodalmat okozza az az, hogy mind Mr. Trump, mind pedig Mr. Kim (na most majdnem azt írtam, hogy bolond, de legyen inkább) kiszámíthatatlan.

Kép: Tudom, hogy rosszul viselkedik, de ne bosszantsd fel!

Kinek mi vesztenivalója, félnivalója van?

USA: Egy esetleges rakéta (vagy kínai) támadás a kihelyezett helyőrségek ellen, vagy akár az anyaország valamely nagyvárosa (Los Angeles?) ellen. Rengeteg ember, főként katonák halála.

Észak-Korea: Kim szereti az életét és azt, ahogyan él. Félti a kialakított kis (félistenségét) diktatúráját, de lehet rosszul ítéli meg az ellenfele következő lépését és az álma egy csodás jövőről szerte foszlik. Az ország több területe válhatna a földdel egyenlővé, arról nem is beszélve, hogy hány ember vesztené életét és válna hontalanná.

Dél-Korea: Úgy vélem Seoul-t és az ott élő körülbelül 10 millió embert biztosan, de gyaníthatóan ennél sokkal többet is veszítene. Nagyon sokan halnának meg és destabilizálódna a teljes gazdaságuk, ami mostanában elég jól van köszöni szépen.

Japán: Több nagyváros válhat a földdel egyenlővé, az óriási emberáldozatról nem is beszélve.

Kína: Ha megelőző lépésre kerülne sor, akkor Kína közbe kellene, hogy lépjen és szembe kellene forduljon mind Amerikával, mind Japánnal, mind pedig Dél-Koreával. Attól tartanak ugyanis, hogy rengetegen menekülnének át a határon, ami eleve problémát okozna, de ott van még a megszálló amerikai hadsereg, akit nagyon nem látnának szívesen a határaikon. Valamint valószínűleg a két koreai országrész újra egyesülne és Amerikabarát lenne, ami pedig tarthatatlan.

Nagyon sokan szeretik Észak-Koreát ott hol van. Mint egy ideges, habzó szájú házörző. Kicsit bolond de senki sem megy át azon a telken a szomszédhoz, mert nem lehet tudni mit tesz vele.

Miért érdekli ez Európát vagy minket magyarokat?

A kérdés jogos, hiszen messze van és hát ide úgysem jönne el a rakéta…. ugye? Nos igen, valószínűleg nem jutunk el oda, hogy európai célpotok számításba jöjjenek, DE ha itt nukleáris dobálózás lesz, az nem egészséges az egész bolygónak és ezt nem csak biológiai értelemben mondom.

Gondoljuk csak el azt, hogy milyen hatással lenne ez a térség gazdaságára, köztük Kínáéra, ami azért meg tudná rúgni a többit is. De ha ez nem lenne elég akkor ott van az amerikai gazdaság, mert ettől megtérdelhet egy időre, főleg akkor, ha tényleg támadást kapna a kontinens. Ha pedig Kína és Amerika egyszerre fekszik, ott lesz nemulass néhány évre. A benzin ára ki tudja merre indul, a villany autók nem mentnek meg mert Kína elég fontos Lithium (ebből van az akkumlátor a kocsiban) lelőhely birtokosa. Egy szó mint száz kicsi ez a föld ennyi kiszámíthatatlan vezetőnek.

Lator, de akkor most mi lesz?

Van esély a melgállapodásra? Van értelme egyáltalán megpróbálni alkudozni Mr. Kimmel? Korábban már volt arra példa, hogy lett alku az apukájával, pont az USA kötötte arról, hogy leállítják a kisérleteket, élelem, pénz és gyógyszerekért cserébe. Elég rövid idő után kihátrált Korea, az addigi adományokat megköszönve és felhasználva folytatták.

Presszionálni mindenképpen kell, de Trumpnak vissza kell fognia magát, nehogy felhívásnak vegye keringőre a koreai államfő. Nem twitteren, hanem hivatalosan kell, segítséget és védelmet ígérnie a szövetségeseknek. Valamint beszélnie kell a kínai vezetéssel és meg kell győzze őket arról, hogy nem fognak amerikai katonák flangálni a kínai határon és arról is, hogy jobb egy gazdagodó, nyugodt szomszéd, akivel lehet nyugodtan kereskedni, mint egy ideges, önpusztító.

 

Mindenki nyugodjon le…

Ebben a helyzetben továbbra is azt gondolják a legtöbben, hogy a legvalószínűbb az, hogy nem lesz nagy baj, megnyugszik mindenki, de sajnos sok olyan szereplő van, aki kiszámíthatatlan, így nem lehet tudni eljár-e valakinek a keze.

Ne gondoljuk, hogy azért, mert valami földrajzilag messze van, az nem lehet komoly hatással az életünkre!

Tags: Észak-Korea, Kim, Trump, Kanada Banda

Posted on

Madárhalapáca? – (Csillagok Háborúja)

Egyre több helyen jöhetnek szembe velünk a Csillagok Háborújának új karakterei. Nem nagyon értem a hype-ot körülöttük, hiszen ez a sorozat (azt hiszem jobb, ha már így mondom, mióta megvette a Disney és minden évben kapunk egy új? filmet) telis tele van különbőző érdekesebbnél éredekesebb űrlényekkel.

 

Ahogyan a képen is jól (vagy kevésbé jól, de nincs jobb kép sehol) látszik és a rendező is elmondta ezek amolyan Hal+Madár izék, amiket apácák ihlettek. Ez remekül hangzik amúgy. Azt mondják ezek azon a szigeten élnek már nagyon rég óta, ahol az előző rész végén előkerült Mr. Skywalker.

 

Ők tartották karban, egyben a szigetet már nagyon hosszú ideje és állítólag nem nagyon szerették, hogy velük lakott a Jedi mester. Jelentsen ez bármit. Az egyetlen érdekes ebben az, hogy vajon mi ez a felhajtás, miért mesélünk ezekről külön a nézőknek? Lesz itt valami a háttérben, valami fontos szerepük?

Frászkarikát, ez nagy valószínűséggel csak PR, ingyen hírverés… A fene vigye, bedőltem nekik én is, mert a mai poszt erről szólt. Áh, nem tetszenek, tűzre velük:

 

– Forrás:  Entertainment Weekly

PS: Van videó a forrás linken, aki akarja nézze meg mert erről többet nem írok.

Posted on

Férfiak VS Nők – szét foglak ültetni benneteket

A Google egyik vezető szoftvermérnökének egy 10 oldalas levele futótűzként terjedt a Google falai közt, majd nem sok kellett ahhoz, hogy a Gizmodo is megszerezze a belsős dokumentumot. Ebben a jegyzetben, levélben a mérnök levezeti, mit is gondol a cégnél (és az egész Szilícium-völgyben, valamint a legtöbb kanadai cégnél is) uralkodó túlzott diverzitási nyomásról. A Google reakcióit elnézve nem nagyon tudtak azonosulni az írással, ezért hétfőre már el is távolították Damore-t (ez volt az úr neve), mert szerintük nézetei “nemi sztereotípiákat állandósítanak”.

 

Eközben a Google által nem régen felvett éppen a diverzitás fenntartásáért felelős Danielle Brown is kiadott egy válasz nyilatkozatot miszerint “hiszünk abban, hogy a sokszínűség és a befogadás kulcsfontosságú cégünk sikeréhez”.

De nézzük mi is volt az ami ennyire kicsapta a biztosítékot:

Az egyébként rendszerbiológiai doktorátussal is rendelkező vezető mérnök a következőket írta. A Google többnyire baloldali beállítottsága, egy politikailag korrekt monokultúrát hozott létre a cégen belül. Ez gátat szabott a nemi különbségekről folytatott őszinte beszélgetéseknek. Majd azt is hozzátette, hogy ez elnyomja a konzervatív világnézetet. A nők és férfiak képességeinek és preferenciáinak különbözősége részben biológiai okokra vezethető vissza. Ezért sem egyformán alkalmasak például a tech iparban végzett munkákra. Véleménye szerint ez magyarázatot ad arra is, hogy a nők miért nem képviseltetik magukat azonos arányban például a technológia iparban vagy fontosabb vezető pozíciókban.

Mit is mondott ez a férfi? Értsük tehát, hogy Damore azt probálja mondani, hogy véleménye szerint a nők nem azért alulreprezentáltak és kapnak kevesebb fizetést a technológiai iparban, mert diszkriminatív a közeg. Hanem mert a férfiak egyszerűen alkalmasabbak bizonyos pozíciókra. Ezek után a vezető mérnököt hétfőn elbocsájtották. Látszólag James Damore jogi úton próbálja orvosolni a helyzetet. Panaszt nyújtott be a Google ellen az amerikai munkaügyi hatóságoknál, mondván a vezetés megpróbálta elhallgattatni. Úgy gondolja jogellenes, ha a panasz miatt küldte el őt a cég.

Ez számomra teljes butaságnak hangzik és nem értem mi ez az ellenségeskedés a két nem között. Személy szerint nagyon kíváncsi lennék arra, hogyan segíti elő egy cég sikerét, ha 10 jelentkezőből nem a legjobbat veszed fel, hanem azt aki le van írva a papírra. Legyen ez a quota x db hölgy, vagy x db bevándorló.

Ne megsértődj kérlek, hanem gondolkodj el azon amint mondani próbálok:

Kérlek benneteket értsétek, hogy a világon semmi bajom a nőkkel, vagy a bevándorlókkal, hiszen én magam is bevándorló volnék. Addig amíg az adott nő, bevándorló vagy bármilyen kisebbség a legjobb jelölt, addig azt gondolom, hogy az nagyban hozzájárul a cég sikeréhez. Ám az, hogy ő a 3. legjobb, viszont nő, nem férfi és ezért kell felvennem… Én nagyon szomorú lennék, mert így a hölgyet is megvettük és mindenki nyugodt, csak éppen elutasítottunk két jobb jelöltet, akinek a tudására nagy szükség lett volna. Ez pedig negatív diszkrimináció a  jobb jelöltel szemben, valamint pozitív diszkrimináció a hölggyel szemben. Ha viszont valóban a legjobb, akkor nincs semmi szükség arra, hogy bárki beleszóljon ebbe az egészbe egy quotával.

Érteni vélem, hogy sok évvel ezelőtt, amikor a hölgyek nem fértek hozzá ugyanahhoz az oktatáshoz, tudáshoz mint a férfiak. Teljesen világos, hogy hátrányt szenvedtek és egyértelmű, hogy esélytelenek voltak. De szeretném azt hinni, hogy azért ez ma már nincs így. Az is erre utal, hogy magam is láttam nagy cégeknél dolgozva jónéhány hölgyet az IT-n és a vezetésben is. Aki akar az bejut. Valószínűleg jobban kellene koncentrálni az oktatási szektorban való egyenlő körülmények kialakítására!

Sok sikert kívánok a hölgyeknek az érvényesüléshez ebben a nehéz közegben. De kérlek titeket legyetek a legjobbak és akkor quota nélkül is benneteket vesznek fel, s lesz alkalmatok bizonyítani.

Szeressétek egymást gyerekek.

Forrás: Bloomberg, The Verge

Posted on

Miről beszélhetnek Abu Dhabi-ban?

Lássuk mi az amit tudunk. Oroszország és Kuvait olaj tisztviselői találkoztak hétfőn, hogy megvitassák, az egyesség bizonyos tagjai miért nem tartják be a megállapodást. Kedden pedig Irak, az Egyesült Arab Emírségek, Kazahsztán és Malajzia képviselőitalálkoznak. A megbeszéléseken Szaúd-Arábia képviselője is részt vesz, mint az kőolaj-exportáló országok szervezetének (OPEC) elnöke.

 

Azt, hogy pontosan miről folyik a diskurzus, vagy milyen tervek vannak, sajnos nem árulják el, mondván a megbeszélések személyes jellegűek.

Tippelni viszont tudunk. Nagyon úgy látszik, hogy az OPEC-nek nincs konkrét terve, tippje az olaj ár alakulásával kapcsolatban. Elég sok a változó és nem nagyon egyeznek a tagok érdekei sem. A szaudiak pédául nagyon sokat lobbiznak azért, hogy minél többen csökkentsék a kitermelést és az exportot, ebben vannak partnerei is mint például Nigéria.

Ez lenne a jó stratégia?

Úgy gondolják, hogy a kitermelés alacsony szinten tartása az egyetlen megoldás arra, hogy az olaj ára stabil marajon, talán még emelkedjen is. Hihetően hangzik, hiszen mind láttuk mi történt legutóbb és mi váltotta ki ezeket a intézkedéseket. Mindemellett Saud-Arábiának is egyre nagyobb gondot okoz az olcsó olaj. Amellett, hogy rengeteg lyuk táton a költségvetésben, jövőre tervezi olajipari óriásvállalatának tőzsdére vitelét. Ebben pedig nem segít, ha az olaj ára alacsonyan van.

 

De miért vannak akkor néháyan ez ellen? 

Aggasztó számukra az a tény, hogy minél jobban felsrófolják az árat, annál jobban növelik az USA pala olajtermelését. Az igazi nagy kérdőjel viszont Venezuela. Nemcsak a politika és a véres tüntetések miatt, hanem azért is, mert olajfüggő gazdasága teljesen a padlón van. Az exportálható olaj mennyisége az 1989-es szintre csökkent. Beruházók (a helyi stabilitás hiányában nem csoda), szakemberek és megfelelő finomítók hiányában (főként amerikai finomítókat használnak) annyira keveset tudnak kitermelni, hogy időnként konkrétan importálniuk kell.

Számukra ez lenne a végjáték?

Igen, ez nagyon valószínű. A helyi olajkitermelést kezében tartó állami olajvállalat adóssága a 2006-os 3 milliárd dollárról mára 44 milliárdra emelkedett, miközben az államnak és az olajvállalatnak együtt idén 4,9 milliárd dollárnyi tartozást kell törlesztenie, ebből októberben és novemberben 3,63 milliárd már esedékes is.

Talán csak egyetlen dolgot tehetnek. Lobbiznak minél több kitermelő országnál, hogy a kitermelés csökkentésével egyre magasabbra tolhassák az árakat, így amit tudnak azt legalább a lehető legnagyobb profittal adhassák tovább.

 

Hogyan tovább?

Ezt talán még az OPEC tagok sem tudják biztosan. Az pedig, hogy mi a benzinkutakon milyen árakkal fogunk találkozni, az kisebb mértékben függ az olaj hordónkénti árától, mint azt gondolnánk.

Források: Bloomberg, Oilprice.com, Privatbankar

Tags: #olajár #OPEC #gazdaság, #Lator

Proudly powered by WordPress