Lázadó Gondolatok: A Motiváció.

Jó reggelt kívánok!

Beszélnünk kell!
Neked és nekem, figyelj nagyon, mert csak egyszer mondom el!

Próbáltam valami remek fotót találni ehhez a bejegyzéshez… de nem volt könnyű dolgom. Mert amiről ma írok, azt képben elég nehéz kifejezni. Végül úgy döntöttem, hogy a kevesebb több, maradtak tehát a sima betűk. Ehhez a témához nem kell színes, közelről és távolról, mobilon és asztali böngészőben is jól kinéző kép.

“A nagyszerű dolgok soha sem a komfortzónákből jönnek.”

Tele a net – leginkább persze a Facebook posztok -, motivációs gondolatok százezreivel. Hasznosnak tűnő életbölcseletek, pozitív angyali üzenetek, híres(?) emberek híres(?) idézetei – amiket nagyon sok esetben ráadásul nem is a megfelelő emberhez társítanak és/vagy nem úgy idéznek, ahogyan az annak idején elhangzott.

Cirkalmas betűtípus, ami néha inkább olvashatatlan, mint szép. Sejtelmes, már-már misztikusnak tűnő illusztráció a háttérben, vagy a szöveg mellett. Legtöbbször “stock” fotó, amit már láthattunk ötven másik környezetben és még a Google keresője is húsz különböző példányban listázza. Ismerős?

Ezek a motivációs tanácsok, gondolatok próbálják az arra rászorulóknak (illetve akik magukról azt gondolják, hogy ilyesmire volna szükségük) megmutatni a megfelelő utat, támogatást nyújtani számukra, feltölteni őket pozitív energiával (ez volt az a rész, ahol hosszasan nevettem… elnézést!), széppé tenni a napjukat, értelmet adni a holnapnak.

Vagy nem.

Meglátásom szerint, semmivel sem többek ezek a “motivációs” idézetek, mint a bulvársajtó napi horoszkópjai, amiket előző nap egy véletlenszó generátor dobál össze, mindenféle értelmet nélkülözve. Betűk, szavak, mondatok egymás után és már kész is. Sokadjára olvasva elcsépelt dolgokká lesznek, amik senkit sem érdekelnek. Legalábbis nem szabadna, hogy érdekeljenek.

Senkit sem szeretnénk megbántani, mint általában, de rá kell, hogy világítsunk az élet bizonyos területeinek furcsaságaira…

Mint általában.

Sokan kényelmesen megvannak a biztos és kiszámítható komfortzónájukban. Nemre, életkorra, élethelyzetre való tekintet nélkül csak álmodoznak, ábrándoznak, vágyódnak, talán még elmélkednek is, hogy mit, mikor, miként, hogyan kellene másképp csinálni, mit szeretnének elérni, hova akarnak eljutni.

Na, azért nem ma! De talán még nem is holnap. Majd. Egyszer. Valamikor. Meg persze olyan is akad bőven – és mondjuk ez a legszomorúbb – aki még eddig sem jut el.

Mindig van egy kész válasz arra, hogy most miért nem. Például mert nem kellően motiváltak. Ilyen pedig nincs. Valaki vagy motivált, vagy sem, középút itt nem létezik. Vagy változtatni akarsz, megmozdulni végre és elindulni egy új irányban, vagy nem. Nincs olyan, hogy akarom is, meg nem is. Aki pedig jól érzi magát a komfortzónájában, az vagy lusta ahhoz, hogy bármit is csináljon, vagy nem “fáj neki” még az annyira, hogy csináljon is vele valamit. Szóval rajtuk az ilyen “nagy horderejű, motivációs erőt adó üzenetek” (nem tudom leírni nevetés nélkül – ismételten elnézését kérek) sem fognak segíteni! Se ma, se holnap.

motiváció“a jövőd azáltal jön létre, amit MA megteszel (nem holnap)”

Találd ki, tervezd meg és váltsd valóra. Kezdj bele ma és csináld végig! Ennyi. Nem kell túlmisztifikálni! A siker az állandóságban rejlik. Abban, hogy nap, mint nap teszel érte valamit! Igen, még akkor is, amikor nem úgy tűnik, hogy van értelme.

Ezek az idézetek, bölcseletek, velős gondolatok önmagukban nem fognak valódi eredményt hozni. Mindaddig, amíg csak a monitor előtt ülve olvasgatod, lájkolod, tovább osztod őket, addig biztos, hogy haszontalanok maradnak. Amíg nem cselekszel, addig az a sok betű, szó, mondat szépen néz ki, jól hangzik, de NINCS SEMMI gyakorlati haszna!

Nem lesz könnyű, nem lesz egyszerű és nem is biztos, hogy elsőre sikerülni fog, amit akarsz. De ha meg sem próbálod, akkor marad a “mi lett volna, ha?”.

 

 

És most jön az a rész, amivel kezdtem ezt a bejegyzést: “a nagyszerű dolgok soha sem a komfortzónákből jönnek“. Az alábbi 2 videó erre a legjobb példa. Ez a valódi, három dimenziós, nagybetűs ÉLET, piszok jó grafikával, kiváló térhangzással, kézzel tapintható élményekkel! Nem az üres frázisok, homályos képekkel egy Facebook posztban, vagy valami sablonos weboldalon.

Az alábbiakat ajánlom mindenki figyelmébe!

1.) Az első videó Detroit-ból (Michigan, USA) érkezett, Jason Wilson (a Cave of Adullam alapítója) és egyik kis tanítványa látható a felvételen:

Jason Wilson az Instagram-on.

2.) Miakich Gábor, a magyar U19-es amerikaifoci-válogatott szövetségi kapitánya következik 4 perc 30 másodpercben. A csapatnak a bécsi Next Generation Bowl-on tartott beszédét hallgathatjuk meg. Az Ausztria-Magyarország mérkőzés végeredménye 35-6-os végeredménnyel zárult.

FIGYELEM! Szókimondó szöveg! Csak 18 éven felülieknek! 

 

 

Köszönöm figyelmed,

Lázadó

Northwest Territories – ᓄᓇᑦᓯᐊᖅ

Három sor száraz tény után elmeséljük, miért is érdekes a világ ezen zord területe.

41.000 lakos, melynek majd a fele a fővárosban, Yellowknifeban él. (Tudom, tudom ismerős a név a Discovery-ről, mert itt voltak a jégkamionosok, pont, mint anno Calgary is ismerős volt a téli olimpiáról ugye?). Bár ez a második legnagyobb területtel rendelkező territory és mint mondtam alig lakják 41.000-en, mégis a legnépesebb a 3-ból (ami nem tartomány ugye) Kanadán belül.

Elég vegyes a lakosság összetétele és nyilván rengeteg az őslakos, de a legérdekesebb talán az, hogy volt korábban francia nyelvű is, de most hivatalosan angol. ÁM! Észak-Amerikán belül nincs mégegy állam, aminek több hivatalos nyelve lenne.

Íme egy gyors felsorolás

Amikor a 2. pénteki kanadai területet tárgyaltuk, mi is volt az? ALBERTA. Akkor, ha jól emlékszem megemlítettem, de ha nem, akkor most megfogom, hogy Alberta számít a leggazdagabb államnak. Na jó ez így kevéssé hangzik tudományosnak, így mondjuk azt, hogy az egy főre jutó GDP alapján mondom ezt. Viszont, amikor arról beszélünk, hogy Kanadán belül mely terület áll ezen a téren a legjobban, akkor talán meglepő, amikor azt mondom, hogy a Northwest Territories a legkomolyabb gazdasági erő, ha a fejenkénti GDP-t nézzük.

Azért még ne pakoljon senki. A szám csalóka, mert nagyon kevés ember osztozik a hatamas vagyonon. Rengeteg arany- és gyémántbánya lapul ezen a területen. Így, aki a jó pénz reményében érkezik, számoljon azzal, hogy itt a munka kemény és az élet is az.

Alapvetően kétféle éghajlat között választhatunk. Arctic és Subarctic, vagy ha úgy jobban megvan, akkor Taiga és Tundra. Nyáron a délebbi területeken akár +8-10 fok is lehet egy melegebb napon, míg télen egyáltalán nem ritka, hogy a hőmérséklet -50 fok alá esik.

MIndeközben ez a hely az a földön, ahol főként a téli hónapokban nagyon jó eséllyel láthatunk Aurora Borrealis-t, azaz sarki fényt.

Dempster Highway, Inuvik

Szép vidék, kevés ember, még kevesebb városka, sok pénz, óriási hideg. Az autópályák pedig, nos azok nem mindig pont úgy néznek ki, mint ahogyan azt várná az ember. De beszéljenek a Kanada Banda helyett a képek.

Változások jönnek Facebookon?

Változások jönnek Facebookon. A Facebook, az Alphabet (Google) és a  Twitter  is vizsgálódik már 2016 óta. Potenciális manipulációra való utalásokat kerestek. Ennek kiváltója pedig kedvenc Donaldunk (nem, nem… Most nem a Kacsára gondolok).

Már akkor sokan károgták, hogy a választásokat befolyásolhatták és ezért ez az eredmény. Míg mások csupán annyit mondtak, hogy nem-nem, az amerikaiak ilyen sültbolondok és meg is érdemlik, amit kaptak a nyakukba. Míg voltak, akiknek ez pont a malmára hajtotta a vizet, mert mindíg vannak, akik jól helyezkednek. (Igaz Mr. Underwood? – Location, Location, Location)

A vizsgálatok pedig olyannyira érdekes eredményt hoztak, hogy ennek következtében a Facebook máris szabályváltoztatásról beszél.

Kremlin Internet Research Agency. Ez az ügynökség köztudottan orosz háttérrel rendelkezik és jelen van minden komolyabb platformon. Legyen az Facebook, Youtube, Twitter, Instagram, de még hosszasan sorolhatnánk.

A Facebook vizsgálata például azt mutatja, hogy megközelítőleg 29 Millió felhasználó lett közvetlenül kiszolgálva olyan “hírekkel” – ezt kimondani is nehéz, mármint azt, hogy hírek – amelyek a Kremlin Internet Research Agency-hez köthetőek. Ezek likeolása és megosztása következtében pedig nagyjából 126 Millió ember láthatta a hírfolyamában. Mindezt úgy, hogy a Facebook a választások előtt 5.8 millió kamu felhasználót törölt, köztük nyilván sok ilyet is.

Mindeközben a Youtube (Google) 18db olyan csatornát talált, ahol összesen 43 órányi videóanyag volt megtalálható, melyek több, mint 300.000-es nézettséggel is rendelkeztek. Ezek minden alkalommal egy bizonyos irányú politikai mondanivalóval rendelkeztek.

A Twitter pedig 2.752 olyan fiókot talált melyek egyértelműen összefüggésbe hozhatóak a Kremlin Internet Research Agency-vel. Ezek 47%-a automatizált csatorna volt, melyek egy jó százaléka egyértelműen politikai és a választókat célozta.

Nagyon érdekes arra gondolni, hogy az országod választása (amit sokan szeretnek azt hinni, hogy) egy szent dolog, mert itt mondhatja el a “nép” a gondolatait. Itt nyilváníthatjuk ki akaratunkat. Szóval, hogy ezt a szent dolgot, valakik, egy másik országból befolyásolhatják. Mindezt azért, mert a Facebook és társai, csupán a profit maximalizálással foglalkoznak.

Szó nincs arról, hogy embereket hoznának össze, mintsem inkább bezárnak a saját buborékodba, ahol nagyon könnyen tudod azt gondolni, hogy mások is egyet értenek veled.  Legyetek észnél mikor olvastok valamit, mert fényes jövő vár ránk (the future is bright).

Welcome to Nunavut – ᓄᓇᕗᑦ

Üdvözlünk mindenkit Nunavut-on. Különleges nap a mai, hiszen a már 10 hete tartó sorozatunk egy mérföldkövéhez érkeztünk. A múlt héten ugyanis elfogytak a kanadai tartományok és ezen a héten először egy “területet” (territory) mutatunk be.

Tudom, tudom. Ez már annyira északon van, hogy itt nincs más csak hó, meg jég. Na, majd meglátjuk! Nunavut nagyon sok szempontból érdekes, még akkor is, ha tényleg rengeteg a hó és a jég.

Kanada legnagyobb kiterjedésű területe és egyben a legkisebb népsűrűségű is, ami azért egy elég érdekes kombináció, valljuk be.

Azt is tartsuk észben, hogy Kanada legfiatalabb területén járunk. Nem is olyan régen, 1993-ban kezdődött az a folyamat, melynek lezárásaként 1999-ben megszületett Nunavut. Korábban a Northwest Territories része volt és a mostani főváros (Iqaluit, azaz ᐃᖃᓗᐃᑦ) létezéséről is kevesen tudtak. Nem is csoda, hiszen az alig 7000 lelket számláló városka (Nunavut teljes lakossága alig 37.000 fő) eléggé távol van a világ lakottabb részeitől és egyébként Nunavut egyetlen városa.

An Atlantic walrus (Odobenus rosmarus rosmarus) on an ice floe with its feet submerged in sea water, Nunavut, Canada.

Itt három hivatalos nyelv van, a máshol megszokott 2 helyett. Az angol és a francia mellett az Inuit (Inuktitut) is hivatalos nyelv. Olyannyira domináns, hogy meglepő módon a lakosság majd 70%-a ezt beszéli, alig 27% angol és majd 1.5% csak a francia.

Ennek egyszerű oka van. Még az 50-es években az akkori kanadai vezetés tartott attól, hogy ez a terület stratégiailag fontossá válhat a hidegháború folyamán. Ezért (nem teljesen világos, hogy mit is akartak elérni ezzel) Québec északi részéről, Nunavik környékéről áttelepítették az ottani őslakosokat, az Inuitokat. El lehet képzelni, hogy milyen lehet, mikor elvisznek egy ilyen zord környezetbe és nem engednek onnan vissza. Kanadának van egy elég sötét múltja az őslakosokkal kapcsolatban. Hosszasan lehetne mesélni az ehhez hasonló történeteket. Ez azóta nagyon sokat változott és mára már nagyon sok támogatás és program eléhető az “indigenous people” (mi csak indiánként ismerjük, de ők az eszkimók is, csak nincs jobb szavunk magyarul) számára.

 

Azóta Kanada felismerte mit tett akkoriban, így nem is olyan régen kártérítést is fizettek a szenvedésre ítélt embereknek, akik azóta egészen jól feltalálták magukat a zord környezetben.

Ez az a hely, ahol sarkvidéki az éghajlat, így élvezhetjük a napsütést éjfélkor, esetleg megnézhetjük zseblámpafénynél, hogy mi volt az a zörgés odakint délben. De lássuk, mi is ez a hely?

Ma is hoztunk két videót, az egyik inkább a kultúrával és az emberekkel foglalkozik, míg a másik a táj szépségére koncentrál. Mindkettőt javaslom mindenkinek, de ha nagyon elfoglaltak vagytok, (összesen nincs 8 perc, most tényleg 😀 ) akkor válasszatok ízlésetek szerint.

Íme a két videó, amit korábban ígértünk, megéri megnézni.

Reméljük tetszett a mai kis bemutató. Ne felejts el rákeresni korábbi bemutatóinkra, esetleg hallgasd meg kéthetente megjelenő beszélgetéseinket az élet nagy dolgairól itt.

 

 

 

KB005 – Ár/Érték Arány, Generációs Különbségek

Kanada Banda Podcast – 5. Adás. Ma az ár és az érték viszonyáról, valamint a fiatalabb és idősebb generáció kapcsolatáról lesz szó.

Tessék hallgatni:

Kismókusok kenyérre is kenhetik, nagymókusok pedig süteménybe is tölthetik. Úgy értem kicsiknek és nagyoknak egyaránt ajánljuk és reméljük tetszeni fog.

 

Adásnapló / Shownotes:

  • Apple Ipod nano, Apple Watch Óra szíjak
  • iPod nano – 6. generációa 6. generációs iPod nano kézben tartva
    iPod nano – 7. generáció

 

  • Játék!! A válaszokat a studio@kanadabanda.com e-mail címre várjuk!
  • Az ár/érték arány: azaz a selejt ingyen is drága!
  • A generációk közti különbségek a társadalomban.
  • Cégek milyenek vannak? Milyen “játékot” játszanak? (finite, infinite)
  • Microsoft Zune zenelejátszó (iPod konkurencia):

  • Amit gyártanak, az miért drága, vagy miért nem?
  • A cégeknek a vásárlók, vagy a dolgozók a fontosabbak, és miért?
  • Huszonéves fiatalok a cégeknél.
  • Hogyan lehet beilleszkedni egy másik világ szülöttei által vezetett cégnél?
  • Miért nehezíti meg a dolgokat, ha a szülők burokban tartják csemetéjüket?

Korábbi adásainkat itt találjátok:

Letöltések

Előző adásunk pedig:

Newfoundland and Labrador

Newfoundland and Labrador-t helyezzük ma a középpontba. Ahogyan azt már megszokhattátok, péntekenként Kanada egy-egy tartományát vesszük célba. Erre egyetlen okunk van (mentségünk pedig nincs), az pedig csupán annyi, hogy nagyon pici betekintést nyerhessenek mindazok, akik ismerkedének Kanadával, de nem tudják hol is kezdjék (hátsó szándékunk is van ezzel, de erről majd később). 

A mai napon Új-Fundland és Labradorral elérkeztünk az utolsó tartományhoz. Ezután még tartogatunk három pénteket a hátra maradt területekenek. Ám azt tudnotok kell, hogy azok meg vannak különböztetve. Nem tartományok, csupán területek (territory).

Az az igazság, hogy Új-Fundland és Labrador is már bizonyos szempontból (de főként Labrador) átmenetet képez a tartomány (province) és a terület (territory) között.

A lakosság 92%-a pedig a szigeten, illetve a szigeteken él. Ezt a részt nevezzük Új-Fundlandnak. Labrador pedig a szárazföldi rész, melynek lakossága pici és nagyon elszigetelten él. Nem mintha a szigeten nem lehetne elszigetelődni.

Azért mondom ezt, mert amellett, hogy nagyon régi, komoly történelemmel rendelkező (megint nem röhög, igen itt a 300 év körüli történelem komolynak számít na! szóval) szigetről van szó, sok szempontból érdekes ez a hely.

Lássuk csak! St. John a főváros, melyet nagyjából 206.000-en laknak (a tartomány teljes lakossága úgy 520.000 fő) Észak-Amerika egyik legrégebbi települése. Már 16. századi latin szövegekben is felfedezhető a kolónia neve. Jelképe pedig a Pitcher Plant, melyet még a királynő javasolt és ez azóta sem változott (a videókban is látni fogjátok ezt a virágot).

 

Bár a portugálok és a spanyolok is többször partra szálltak a térségben, mégis ez Kanada leghomogénebben angolul beszélő provinciája, pontosabban 97.6% vallja magát angolul beszélőnek. Már amennyire ezt lehet angolnak tekinteni.

A nagyon régies angolnak és az elszigeteltségnek köszönhetően az itteni angol nagyon fura és vicces mindenki fülének. Külön neve van a kanadaiak között. Úgy nevezik az ittenieket, hogy newfie. Volt olyan kollegám, aki Newfoundland-on nőtt fel és valóban, időnként szavát nem értettük. 😀

Amellett, hogy gazdag történelme és különleges nyelvezete van a helynek, csodálatos vidék is egyben.

Ismét két videót választottam, hogy beszéljenek helyettem. Az első egy rövidebb, de nagyon minőségi anyag. Rettentően érdekes az, hogy ez ismét nem túl gazdag része az országnak, mégis remek turizmus videókat készítenek. Nem győztem válogatni. Míg korábban Québec-ről próbáltam találni bármit, konkrétan semmi, de semmi sem volt YouTube-on.

Na, de tessék nézni, mert tetszeni fog. Az első rövidebb, de nagyon ötletesen játszik a zene szövege a színekkel.

A második pedig hoszabb, de tartalmasabb.

Aki figyelmes volt, az láthatta a vidóban az Arctic Puffint (Lunda) is, a jégtáblák mellett.

Itt találod a múlt héten bemutatott tartományt: 

Prince Edward Island – Birthplace of Confederation

red sands of PEI.

iPhone X vs DSLR

iPhone X vs DSLR. Avagy miért tudunk 4K videót felvenni 60 képkocka/másodperccel, egy 1000 dolláros telefonon, miközben egy 3-4000 dolláros komoly DSLR (tükörreflexes) kamera erre nem képes.

iPhone X vs DSLR - Kanada Banda

Szeptember 19-én jelent meg az a cikkünk, melybe az újonnan megjelent iPhoneokról írtunk. Akkor megígértem, hogy szót fogunk később ejteni erről is. Nos, ez a nap is eljött.

iPhone vs DSLR - Kanada Banda

Az okostelefonok nagyot futottak a fényképezés terén az elmúlt években. A bal oldali egy iPhone 7 Plus-szal készült a jobb oldali egy Canon tükörreflexessel.

 

A problem a következő.

Folyton azt halljuk, hogy bármilyen jó is lehet a kamerája egy mobilnak, nem tudja felvenni a versenyt egy “rendes fényképezővel”. Ez nagyon sok esetben maximálisan igaz is és én magam is nagyon tudom utálni, mikor valaki össze kívánja vetni egy apró telefonba szerelt fényképező szenzor által készített zajos, minden dinamikától mentes képet, egy “rendes” géppel készült képpel.

Az összehasonlítás általában addig állja meg a helyét, amíg jó sok a fény és a telefon/tablet képernyőjén nézzük azt a képet. Éppen a minap történt az, hogy az Apple Tv-m, ami a telefonom által készített képek egy részét is bekeveri az iCloudban lévő képek közé, betett képernyővédőnek néhány, a telefon által készült képet. Majdnem elsírtam magam, hogy egyik, másik milyen zajos és rossz mindőségű, amikor 42″-ban (nem 5-13) próbálja nézni az ember.

iPhone vs DSLR - Kanada Banda

Itt vannak az érzékelők méretei, egymáshoz képest.

 

Egyszerűen elvéreznek a kis fényképezők és telefonok, amikor elfogy a fény.

Ehhez nem kell éjszakának lenni. Elegendő, ha bemegyünk egy szobába, ahol csak 1 ablak van, esetleg egy templomban próbálunk képet csinálni a testvérünk esküvőjén. Nem lehet elvárni attól a pici szenzortól és lencsétől, hogy összeszedjen akár csak közel annyi fényt, mint egy teljes méretű érzékelővel szerelt fényképező (full frame).

Okostelefonnal készült kép. Ja csak ennyi segédeszközzel.

 

Alapvetően azt érdemes megjegyezni ebből az egészből, hogy az érzékelő mérete nagyon számít. A pici érzékelőtől egy telefonban (de akár egy pici fényképezőben) nem lehet elvárni, hogy rendes képet készítsen. Azonnal látjuk, mikor szembekerül egy APS-C (az olcsóbb, kisebb, belépő szintű) vagy Full Frame (általában nagyobb, drágább és komolyabb , félprofi, profi) tükrös gép képével.

Érdekesség: 

APS-C. Ezek a gépek kisebb érzékelővel vannak felszerelve, mint a Full Frame gépek. Régen, mikor még minden gép filmes volt, akkor a Full Frame (melynek jelentése teljes méretű keret) volt az, amit használtak (általában). Azért hívják  Full Frame-nek ezeket a gépeket, mert akkora az érzékelő,  mint a régen használt film képkockája volt. Az APS-C pedig egy kisebb (de a pici gépekénél így is lényegesen nagyobb) érzékelővel szerelt gép. Sok esetben tudásban, lehetőségek-ben ezek nagyon is komoly gépek, ám a kisebb szenzor nagy  hátrányt okoz számukra kevés fény mellett.

Ám, ha ez mind igaz, akkor miért veszik el ez a hatalmas előny, amikor 4K videóról van szó?

 

Manapság sokkal több komoly videó készül digitális fényképezővel, mint azt gondolnánk. Nagyon komoly minőségre képesek a mai DSLR (tükörreflexes gépek). Valamint mindig nevetünk, mikor egy videót mutogatnak, amit telefonnal vettünk fel, mert ilyen, meg olyan a kamerája.

Ám, amikor arról van  szó, hogy 4K videó, sorra véreznek el a 3-4x annyiba kerülő fényképezők egyik-másik telefon mellett. Miért van ez? Hát, nem az érzékelő számít?

Nem csak! Itt már nem csak az érzékelő. Van valami, amiben a mai telefonok nagyon jók, míg a fénykpezőgépek jó részében pont ezen próbálnak spórolni a fényképező gyártók. Mi ez?

 

A Processzor, a memória és a számítási kapacitás.

A mai okostelefonoknak a lelke a hatalmas számítási teljesítmény. Csak azért, hogy kontextusba tegyük a dolgot a következőt érdemes tudni. A most megjelent iPhone 8 (vagy X) számítási teljesítménye felülmúlja az éppen aktuális alap Mac laptopok teljesítményét. Igen, egy telefon komolyabbat számol, mint egy laptop. Itt tartunk. Ám, ezt nem mondhatjuk el a mai kamerákról. Hiába a hatalmas érzékelő, az óriási dinamika tartomány és a csodálatos színek, ha közben a processzor képtelen feldolgozni az adatokat, valamint nincs elég memória tárolni, mielőtt kiírhatná a memóriakártyára.

Sajnos, a komoly fényképezőgép gyártók (Nikon, Canon, Sony) még ma sem veszik kellően komolyan ezt, így a legtöbb komoly tudású és árú gépből is hiányzik a 4K videó felvétel 60 fps (képkocka/másodperc) mellett. Miközben egy komolyabb okostelefonban 4-8 magos processzorok vannak, óriási tartalékokkal. Amint láthatjuk a probléma nagyon könnyem orvosolható lenne.

iPhone vs DSLR - Kanada Banda

Nem gondolom, hogy a következő pár hónapban ez orvosolva lenne, pedig az ember azt hinné, hogy 3000 USD-be bele kellene, hogy férjen egy rendes processzor, de sajnos sokszor 5-6 képkocka/mps-el tud fotózni sorozatot az a szerencsétlen gép és ennek oka nem a zárszerkezet sebessége, hanem a memória mennyisége (nem az SD-kártya!), sebessége és a hitvány processzor.

 

Cukorbetegség és a vércukorszint mérése

A cukorbetegség és a vércukorszint mérése nagyon sok embert érint világszerte. Azt gondoltuk érdemes volna néhány szót ejteni arról, hogy vannak-e előrelépések akár csak a cukorszint figyelésében.

Mivel az idő előrehaladtával több családtagom is tapasztalta magán a cukorbetegség jeleit, pontosan tudom közelről, hogy milyen is ez. A diéta egy dolog. Úgy értem, hogy az is megkeserítheti az ember életét, de nem sokkal jobban, mint egy laktóz-intolerancia, vagy mondjuk a lisztérzékenység.

Cukorbetegség és a vércukorszint méréseÁm, itt van még egy kellemetlen szertartás, ami körülményes és sokan a környezetedben még nézni sem tudják (a vér miatt). Azt nem is mondom, mikor olyannak kell elvégeznie magán, aki fél a tűtől, esetleg undorodik a vértől.

Igen, ez a mindennapos ujjszurkálás. Ami nem nagy dolog, nem is fáj igazán, de amikor századszorra csinálod, az ujjad már nem szereti annyira, mint elsőre. Na jó, sosem szerette, de értitek mit akarok mondani?

Cukorbetegség és a vércukorszint mérése

Az elmúlt években kezdtek elterjedni olyan új technológiák, amelyek nagyban megkönnyíthetik a cukorbetegek életét és remélhetőleg sokkal jobb rálátást is engednek majd a cukorszintjük napi mozgására.

Cukorbetegség és a vércukorszint mérése

Ahogyan az “okos”órák és fitness karperecek, valamint az okos mérlegek  terjedésével sokkal jobb képet kaphatunk mozgásunkról, a súlyunk váltakozásáról, a szívverésünkről valamint mindezek kapcsolatáról. Úgy képzeljük csak el, hogy ebbe beleillesztve napi akár 20-24-szeri vércukorszintet, mennyire ki tudjuk bővíteni a magunkról alkotott “képet”.

Cukorbetegség és a vércukorszint mérése

Ám, a cukorbetegeket ennél sokkal jobban érdekelheti az, hogy van olyan temék, eszköz melyet mára már Európában, Amerikában és Canadában is elfogadottnak mondhatunk. Az Abbott nevű cég nagyjából 125 éve van már a piacon. A múlt évszázad óta lát el bennünket különböző egészégügyi, illetve azt valamilyen módon támogató termékekkel, eszközökkel ( van régimódi szúrós, csöpögtetős vércukorszint mérője is).

Cukorbetegség és a vércukorszint mérése

A múlt év óta szerepel a kínálatban egy szúrás- és csepegtetésmentes készülék is. Itt egy érzékelőt helyezünk el általában a felkarunkon (ez is bele szúr a bőrünkbe amúgy) és az aktiválás után általában 14 napig folyamatosan monitorozza a vércukorszintünket.

Cukorbetegség és a vércukorszint mérése

Ez az érzékelő víz- és izzadságálló és az sem okoz komoly problémát, ha éjszaka ráfekszünk. A legrosszabb, ami történik az, hogy amíg rajta fekszünk addig lehet, hogy kicsit elcsúsznak az eredmények, mert nyomás alatt tartjuk azt a területet. Mondjuk alvás közben egyébként is keveset mérjük a vércukrunkat.

Tehát, van egy jeladó és egy olvasó, ami érintés és zsinórok nélkül leolvassa az érzékelőt és tárolja az eredményt. Egyenlőre telefonos app nem létezik az eszközhöz, de a cég állítása szerint hamarosan ez is érkezhet.

vércukorszint mérés - Kanada Banda Podcast

14 naponta 1 szúrás, vagy naponta 2-4? Azt hiszem, ezt nem kell sokat ragoznom. Arról nem is beszélve, hogy milyen jó lehet ez azoknak a kis gyerekeknek ,akiket így is túl sokat szurkálunk.

Cukorbetegség és a vércukorszint mérése

A készülék az elmúlt egy évben nagyon sokat finomodott, de még most sem annyira pontos, mint a régi módszer. Ám, azt gondolom ez csak idő kérdése és megoldódik.

Vizuális effektek, avagy halott-e a halott színész?

Ma a vizuális effektek lesznek a középpontban. Engedjétek meg, hogy az egyik kedvencemmel kezdjem a témát. 

Az Industrial Light  & Magic neve nem biztos, hogy mindenkinek ismerős. Abban viszont biztos vagyok, hogy több olyan filmet is látott mindenki, amik az ő kezük munkáját dícsérik. Itt van néhány cím a teljesség igénye nélkül: az Indiana Jones sorozat, a Harry Potter sorozat, a Jurassic Park filmek, a Vissza a jövőbe trilógia, a Star Trek filmek egy része, a Szellemirtók 2, a 2007-es Transformers és a már korábban is említett Csillagok Háborúja sorozat.

Manapság már-már természetes dolog, hogy egy film jó része akár teljes egészében 3D effektekkel van teletömve, esetleg AR (augmented reality, azaz kiterjesztett valóság) elemekkel van fűszerezve. Vagyis a valóságra egy réteget húzva, azt megváltoztatva, esetleg kiegészítve látjuk a történéseket.

Van, hogy ezt szinte tökéletesre csinálják, így a film nézése közben fel sem merül bennünk, hogy nem a valóságot nézzük. Van viszont olyan is, amikor nagyon feltűnő és zavaró is ez.

Mi történik akkor, amikor egy sorozatban a kulcskaraktert alakító színész halála miatt döntenie kell a rendezőnek, stúdiónak, hogy mit tegyen? Itt a feladat nehézsége mellett egy erkölcsi és jogi dilemma is felmerül.

Komoly problémával szembesültek például a Csillagok Háborúja készítői is. Most tekintsünk el attól, hogy ez a LucasArts, vagy a Disney, vagy éppen ki. Ahogyan attól is, hogy jó-e az nekünk, hogy a Disney mostantól minden évben, de legalábbis minden második évben készíteni fog egy filmet. (Nyilván jó :D.)

Star WarsNo, de amikor szembesültek azzal, hogy szükség volna a filmben mondjuk a Leia Hercegnőt alakító (a már elhunyt) Carrie Fisher színésznőre, vagy Peter Cushing-re, aki Grand Moff Tarkin-t személyesítette meg a fim korábbi részeiben. Ilyenkor a jogutódokkal egyeztetnek, majd ha minden jól megy, indulhat is a munka.

Én azt gondolom, hogy semmi szükség nem lett volna egyik karakter arcára sem. Lea hercegnőt simán mutathatták volna háttal, hogy csak a csigákat lássuk a fején. Mindenki pontosan tudta volna, hogy ki az.

Számomra ez egy nagyon érdekes és nehéz kérdésnek tűnik. Én nem tudom örülnék-e, ha valamely családtagom halála után így kerülne a vászonra. Ez részben megtisztelő is lehetne, ám nekem inkább furcsa, mint jó. Látszólag az örökösöket nem zavarta a dolog és inkább a pénzt látták ebben.

Ám, ami ennél sokkal fontosabb az az, hogy ez a technológia óriásit fejlődött az elmúlt években és elképesztő milyen távlatok nyíltak meg. Beszéljen helyettem a következő videó, melyen a 2016-os, új csillagok háborúja részből láthatunk részleteket.

 

Születésnap, Torta, Gyertya.

Gondolkodott-e már valaki azon, hogy miért szokás a születésnaposnak gyertyával, vagy gyertyákkal díszített tortát adni?

Ki kezdte? És mikor? Miért? Hol?

Sajnos konkrét információk, megbízható források nem állnak rendelkezésre a témában. Csak legendák, mende-mondák, réges-régi történetek terjednek szájról-szájra, keringenek az Interneten ezzel a kedves hagyománnyal kapcsolatban.

Egyes teóriák szerint az ókori görögöktől ered a “gyertyát-a-sütire” népszokás. Ők még nem a születésnaposokat, hanem Artemiszt, a Hold és a vadászat szűz istennőjét dicsőítették így. A süteményeiket gyertyákkal díszítették, hogy azok aztán úgy ragyogjanak, mint a Hold az éjszakai égbolton.

Más vélekedések szerint a születésnaposnak szóló gyertyagyújtás és annak elfújása pogány eredetű szokás. Az eloltott gyertyákból felszálló füst az ünnepelt titkos kívánságát repítette az égbe az ott lakó istenségeknek, szellemeknek. Ezért kell kívánni valamit a gyertyák elfújása előtt.

A harmadik verzió szerint a XVIII. századi Német-Római Birodalomban élt egy Ludwig von Zinzindorf nevű gróf (nem mellesleg német evangélikus–pietista teológus, a Herrnhuti testvérgyülekezet alapítója és püspöke), aki egy hatalmas fesztivállal ünnepelte meg a 46. születésnapját. A meghívottak egy hatalmas tortát hoztak neki ajándékba és erre 47 gyertyát tettek. Negyvenhatot azért, mert a gróf akkor volt 46 éves. Az a plusz egy pedig az élet fényét szimbolizálta.

Akkoriban már elterjedt szokás volt birodalomszerte, hogy a gyermekek születésnapját tortával és az egy darab, “az élet fénye” gyertyával ünnepelték a családok.

Ez utóbbit tartom a legvalószínűbbnek a fenti történetek közül. Azt hiszem, senki sem bánja, hogy ez a szép és kedves hagyomány évszázadokon keresztül fennmaradt és még a mai napig is velünk él.