Ezt most csak így itt hagyom nektek.
Itt hagyom, ahogyan a királynő idegesen magyaráz, majd beszorul Trump háta mögé… majdnem annyira elképesztő felvételek, mint a pillangók rajzása.
Zöld Energia & Egy Zongora Csernobilból
A mai napon 32 éves (szomorú) évfordulójához érkezett a csernobili atomerőmű katasztrófája. A hírhedt nukleáris pusztaság a közelmúltban egy elgondolkodtató videóklipnek adott otthon, hamarosan pedig a világ leghihetetlenebb zöldenergia-kísérletének helyszíne lesz.
az új szarkofág, amely a több, mint 200 tonnányi radioaktív
szennyezőanyagra vigyáz a következő 100 évben:
105 m magas, 257,5 m széles és 150 m hosszú
A zongora
Az 1988-as születésű Evgeny Khmara neve lehet, hogy többeknek nem mond túl sokat.
Személyében az ukrán nemzet büszkeségét, korunk egyik legtehetségesebb komponistáját, zongora virtuózát, díjnyertes zenei producerét tisztelhetjük. Mindemellett jótékonysági projekteket és tehetséges gyermekek kulturális fejlődését is támogatja.
Szvasztikák A Nagyvilágban
Két részből álló cikkünk 2. fele következik.
Mi a közös a tízmilliónyi emberéletet kioltó, tönkre tevő, megnyomorító, ellehetetlenítő ideológiákban, diktatúrákban, úgy mint: kommunizmus és nemzetszocializmus?
Megfejtés: szerencsétlenségükre mindkettő olyan, több száz, vagy több ezer éves multú jelképet választott és “tűzött” zászlajára, amelyek eme eszméket megelőzően több nemzet számára abszolút pozitív jelentéssel bírtak!
Tudod, hogy mi a szvasztika?
Mi lehet a tekerőlevél?
És ha azt mondom, hogy horogkereszt, akkor már megvan?
a hindu szvasztika egyik változata és az NSDPA jele
A horogkereszt a hatályos BTK 335.§-a alapján tiltott önkényuralmi jelkép:
“Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vörös csillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet a köznyugalom megzavarására alkalmas – különösen az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértő – módon
a) terjeszt,
b) nagy nyilvánosság előtt használ, vagy
c) közszemlére tesz,
ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő.”
az Om és a Szvasztika jelek
szvasztikák a világ minden tájáról
Beszéljünk az emberi hülyeségről 2. rész
Már itt is van a beszéljünk az emberi hülyeségről 2. felvonása. Inni vagy nem inni, ez itt a kérdés?
Aki nem olvasta az első részt az bizony itt teheti meg
Legutóbb ott hagytuk abba, hogy a kétezres évek elején még 20-30 milliárd dolláros biznisz volt a vízpalackozás, ez 2014-re már 170 milliárdra ugrott.
Francis H. Chapelle A palackozott forrásvizek természetes története című könyvében leírja, hogy minden abban a fránya Amerikában kezdődött (már megint).
A könyv szerint 1767-ben, egy bostoni gyógyfürdőben adták el az első palackozott vizet, ám a huszadik század elején a csapvíz mindőségének jelentős javulásának köszönhetően nagyon háttérbe szorult ez a típusú vízfogyasztás.
Ám sok pénzt, kevés befektetéssel keresni nagyon sokan szeretnének, így 1977-ben a francia Perrier 5 millió dolláros marketingkampányának köszönhetően elkezdődött a modern ásványvíz-forradalom.
A Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség adatai szerint itthon először a rendszerváltás, később pedig az ezredforduló hozta el a két nagy ásványvíz-bummot: 1991 és 1999 között 4-ről 28-ra, majd 2000-ben rögtön 39-re emelkedett az éves literenkénti átlagfogyasztás. A növekedés épp a legutóbbi mért évben, 2016-ban állt meg először, amely ekkor 126 liter/főről 121-re csökkent.
Magyarország így is csak a hetedik helyen állt az EU-tagállamok között, a régió országait messze megelőzve – ekkor egy átlagos magyar évente nagyjából tízszer annyi ásványvizet ivott meg, mint egy finn vagy svéd, és négyszer annyit, mint egy brit.
Kinek áll ez érdekében? Avagy mi folyik itt Gyöngyösön?
Az elmúlt jónéhány évben eluralkodó egészségeséletmód-mánia erősítette fel azokat a tévhiteket, amelyek máig uralkodnak a közvéleményben. Arra gondolok, hogy a föld alatt, a csúnya, rozsdás csöveken keresztül érkező, klórozott csapvíz veszélyes is lehet, míg a polcokon átlátszó, szép üvegekben sorakozó ásványvizek tiszták és egészségesek.
Az sem baj, hogy ezt a Natural Resources Defense Council már 1999-ben, egy négyéves vizsgálat utáni tanulmányában megcáfolta:
„Nem jelenthető ki, hogy a palackozott vizek tisztábbak vagy biztonságosabbak lennének a csapvíznél”, ráadásul „a palackozott vizek körülbelül 25 százaléka valójában csak palackba töltött csapvíz”.
A Pepsi és a Coca-Cola nevek talán ismerősen csengenek. Mindkét üdítőmárka árul “ásványvizet”. Ezek az Aquafina és a Dasani névre hallgatnak és csak jónéhány év után voltak kénytelenek a palackokon egyértelműsíteni, hogy azok még csak nem is ásványvizet tartalmaznak, hanem szűrt csapvizet.
Az éttermekben poharanként 890 forintért kínált Szigetközi Friss Víz palackjai pedig pontosan ugyanazt a vizet tartalmazzák, ami Mosonmagyaróváron a csapból folyik, literenként 0,47 forintért.
A magyar vezetékes ivóvíz minőségét az Országos Közegészségügyi Intézet oldalán található térképes keresővel lehet ellenőrizni – Magyarországon legfeljebb az arzén, a mangán és az ammónium értékeire kell figyelni néhány településen.
Nade jó, de akkor mi a helyzet a világ többi táján? Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tavalyi jelentése szerint 2015-ben 5,2 milliárd ember, vagyis a világ lakosságának 71 százaléka használt biztonságosan kezelt (azaz helyszíni, bármikor elérhető és szennyeződésmentes) ivóvíz-szolgáltatást, de 6,5 milliárdan (89 százalék) legalább alapvető szolgáltatáshoz jutottak, ami azt jelenti, hogy 30 perces távolságon belül volt az ivóvízforrás, de az legalább tiszta, szennyeződésmentes volt.
Még most sincs vége, de ígérem, hogy hamarosan kint leszünk a vízből…
Beszéljünk az emberi hülyeségről 1. rész
A beszéljünk az emberi hülyeségről első részében a vízről kell szót ejtenünk. Ez egy olyan sorozat lesz melyben elő-elő fogunk venni valamit, amin nem tudunk napirendre térni. Nem értjük miért van egyáltalán ez a gondolat, vagy érteni véljük, de megpróbálunk rávilágítani arra, hogy nagyon el kellene gondolkoznia ezen néhány embernek és azért, mert…
Azért, mert ezek a témák mind-mind egy egyszerű, de sok esetben megosztó téma köré épülnek.
Mai témánk a víz. Montam, hogy egyszerű lesz.
Kezdjük mindjárt azzal az egyszerű kérdéssel, hogy miért nem isszuk a csapvizet? Itt most nem arra gondolok, hogy vannak a világon olyan országok, ahol nem szokás, mert komoly egészségügyi kockázata van.
Itt említeném meg, azt az esetet amikor az egyiptomi énekesnőt 6 hónap börtönre ítélték a napokban azért, mert azt merte mondani, hogy ne nagyon igyunk a Nílus vizéből, mert abból még akár baj is lehet. Ezt a helyi hatóságok zokon vették, mert erről ugye nem beszélünk. De nem erre gondolok.
Arról beszélek, hogy egy fejlett európai vagy észak-amerikai országban vajon miért nem isszuk a csapvizet? Miért hordjuk haza liter számra a palackozott (szűrt) csapvizet?
Miért gondoljuk azt, hogy a palackba nem a csapból kerül a víz? Tudom, hogy a csomagoláson hegyi patakok vannak, de senki sem gondolhatja komoyan, hogy a víz forgalmazója minden reggel kamionokkal jár fel a tiroli hegyi patakhoz, hogy onnan kis palackokkal méregesse a vizet.
KB011 – Univerzális Alapjövedelem (UBI)
A picit hosszúra nyúlt szünet után bele is vágtunk a közepébe. Sok minden más mellett megtárgyaljuk, hogy jó-e, kell-e nekünk az ingyenfizu? Miért lenne hasznos, miért lenne ártalmas az alanyi jogon járó alapbér? És hogy hol voltunk eddig? Miért késtünk pár hetet az adással? Ez is kiderül a podcastból. A hangminőségért pedig előre is elnézést kérünk!
A 11. adás témái: Continue reading “KB011 – Univerzális Alapjövedelem (UBI)”
Elhibáztad-e, ha Kanada nyugati részére költöztél?
Remélem most a legtöbben azt gondolták, hogy itt van egy újabb felvonás a “mi majd megmondjuk” részből. Majdnem, mert ma megmutatjuk rész jön.
Amikor valaki azt mondja, hogy Kanadába költözünk, akkor az esetek nagyon nagy százalékában Ontárióra gondol. Felénk, ahonnan mi jöttünk és itt nem csak Magyarországra gondolok, hanem az egész keleti régióra (kacsint-kacsint kedves határon túli barátaink). Szóval felénk valahogy Kanada az Torontó, de minimum Ontario.
Continue reading “Elhibáztad-e, ha Kanada nyugati részére költöztél?”
KB010 – A Villanyautóról Nem Csak Villanyszerelőknek
A 10. adással kezdjük meg a 2018-as évet, amelynek felvétele során nagyon elemünkben voltunk. Teljesen felvillanyozódva, szikrázó aggyal vágtunk bele eheti témánk megtárgyalásába: a villanyáram előállítása, tárolása és a teljesen hétköznapivá vált elektromos autózás, annak háttere, valamint a múltja, jelene és jövője – nem több, mint 64 percben.
otthoni falitöltőre kötött TESLA Model S
Figyelem!
Ezen adásunk nem csak autómániásoknak és villanyszerelőknek szól! Természetesen nem csak a weboldalunkon, hanem a Podbean-en, podcast alkalmazásokban és iTunes-on is elérhetőek adásaink. Kérjük, adjatok pár másodpercet a szervereknek, hogy elindíthassák a lejátszást!
Adásnapló – talán az eddigi leghosszabb, ígéretünkhöz hűen bőségesen ellátva külső hivatkozásokkal és fotókkal:
- Az elektromos autózás jegyében rögtön egy kis iOS-Android összehasonlítással kezdünk, miközben Lator (titokban) szaloncukrot majszol… 🙂
A különböző Android operációs rendszerek elterjedsége és kiadási dátumaik
2018. januárjában mindegyik olyan verzió “elavult”,
amely korábbi 2016. júliusánál
- EverythingApplePro – egy kaliforniai videóblogger iPhone és okostelefon tesztjei, bemutatói. Az Audi R8 V10 sportkocsi mellé egy új Roadster?
- a 2020-tól elérhető TESLA ROADSTER II. hivatalos weboldala
- a szoftverfrissítés már nem csak a mobiltelefonoknál fontos, hanem az autóknál is az kellene legyen!
- Handras és a videóriport a két “kinyírt” magyar Tesla Model S-ről
egy Tesla Model X és egy Model S az egyik
amerikai Supercharger töltőállomáson
- Lázadó eheti tech-sztorija: a Dell laptop és a Windows 7 páros közösen vállalt botrányos szakítása a hálózati nyomtatóval…
- Nem, a HVG hatásvadász TESLA Roadster cikkjét nem linkeljük! És pont.
- A villanyautó menti meg a világot? Éljen a tiszta energia? Tényleg ennyire egyszerű lenne?
- Összehasonlítunk: a benzines és elektromos autók hatótávja, az üzemanyag tankolás és akkutöltés, valamint célcsoportjaik
- Handras – BMW i3 tapasztalatok (egy magyar videóblogger élménybeszámolója)
egy BMW i3 villanyautó utcai töltőre csatlakoztatva
- Villanyautó a sznobok játékszere lenne? NEM! Ez egy mindenkinek elérhető, új technológia, de ezt is meg kell tanulni használni!
- A Lajkó László által tervezett és átépített elektromos Kacsákra (Citroen CV2) Budapest XVI. kerületében talált rá Totalcar.hu szerkesztősége.
- Jó-e az nekünk, ha már az autónk is az internetre van kapcsolódva? Odafigyelnek-e az autógyártók a járműveik szoftveres biztonságára?
- GM EV1 – a 90-es évek “rettenetesen ronda” elektromos autója.
a GM EV1 villanyautó valamikor 1996-2003 közöttről
a GM EV1 beltere
a csúnyácska Honda Insight villanyautó a 2000-es évek első feléből
A 2015-től gyártott Toyota Prius (4. generáció) : minden, csak nem szép!
- A General Motors lemondott a villanyautóról 2003-ban – de talán soha sem akarták igazán. Mert állítólag a hidrogénben van a jövő, legyen mindenkinek üzemanyagcellás autója!
- “Ki ölte meg az elektromos autót?” – amerikai dokumentumfilm a GM EV1-ről. A megtekintéséhez klikk ide!
- A Wikipédia kapcsolódó angol nyelvű szócikke. A részleges magyar fordítás itt olvasható.
- Az üzemanyag cella, azaz a hidrogén hajtás – van ennek jövője? Jobb, mint a villanyhajtás?
BMW E65 745h – hidrogén hajtású modell 2001-ből
a hidrogén hajtású Toyota Mirai 2017-ből
Tetszik? Szerintünk ronda!!
Pihenjünk egy picit…
A zene után haladunk tovább a megkezdett úton.
- NMC – egy új név a haszonjármű-és szabadidő jármű piacon: Nikola Motor Company. Hidrogén, vagy elektromos hajtású járműveket gyártó amerikai startup cég.
az észak-amerikai piacra szánt Nikola One hidrogén-hajtású kamion
- Nikola ONE és TWO kamionok hivatalos bejelentése (videóriport)
- A “semmiből” jött új cégek és IT-szakemberek forgatják fel a 100 éves gyártók által uralt autógyártást és autópiacot.
- A TESLA Motors megvalósította a mindenki számára elérhető elektromos autózást 2006-ban… Miért nem sikerült ekkoriban a 100 éves autógyárnak, és miért sikerült a következő évtizedben egy autóipari kezdőnek?
- Valóban a TESLA és Elon Musk generálta a változást? Kétségtelen, hogy a marketingben nagyon erősek.
- Mi van a villanyautó gyártás hátterében? Lufit fújnak a TESLA-nál? Fontosabbak a zöld érvek, vagy csak az anyagiak motiválják a befektetőtek? És hogy állnak az öreg autógyártók a kérdéshez?
- “Honnan jön az áram? A konnektorból!” – mondják a méreg zöldek…
- Fosszilis energia? Szélenergia/naperegia? Nem lehet egyik napról a másikra váltani!
- a Lucid Motors és a Lucid Air: elektromos hajtás, 1000 lóerő, 100% luxus
- Elektromos iskolabuszok Észak-Amerikában? A TESLA-nak az autók után ezzel kellett volna folytatnia a kamionok helyett?!
- A Kanada Banda cikke az észak-amerikai iskolabusz rendszerről itt olvasható.
a Daimler (többek között a Mercedes-Benz tulajdonosa) által
2019-től gyártani kívánt villany-iskolabusz prototípusa
- Egy nagyobb cég nehezebben változtat, lassabban reagál a változásokra.
- Még a kínai autógyártók is villanyra váltanak.
- Norvégiában 2017. novemberéig több, mint 13.000 db TESLA-t adtak el és az eladások nem csökkennek! 2017. júliusában Magyarországon 2456 db zöld rendszámú autó volt nyilvántartásban, ennek valamivel több
mint az 50%-a elektromos, a többi hibrid. - Elveszhet a vezetés élménye az elektromos autózással?
- Az energia tárolása. Miért nem lehet egyik napról a másikra lekapcsolni az környezet szennyező erőműveket? Miért van sok éjszakai áramunk?
- S végezetül pedig jóslatokba bocsátkozunk és kíváncsian tekintünk a jövőbe.
Köszönjük a figyelmet, új adás 2 hét múlva.
KB008 – Magázódás, Tegeződés és a Fiatalok Beilleszkedése – Kanada Banda
Miért akarnak megölni az autópályán? Meghaltak, de túlélték?
Mai adásunk első részében a tegeződés és magázódás fontosságáról, vagy éppen jelentéktelenségéről beszélgetünk. Majd a zene után a mai fiatalokról lesz szó.
KB008 – Részletes Adásnapló – Magázódás, Tegeződés és a Fiatalok
- “Meghaltak, de túlélték!”: a tompított és távolsági világítás használata az autókon. Kapcsold AUTO-ra, most!
- Messziről érkeznek a bitek és a byte-ok Magyarországra: szervereink Arizonában és Kaloforniában vannak (USA, nyugati part). A weboldalon található lejátszónak kell jó pár másodperc, amíg elkezdi lejátszani a podcast-et. Kérjük, mindenki legyen türelemmel. Köszönjük!
közel 10.000 km-t utaznak az adatok a szervereink és
a számtógéped, okostelefonod között
- Lázadó Field Judge pólóban ül a mikrofon mögött, mert:
- rátalált egy új amerikai futball csapatra, a Homokmégy Storks-ra,
- és Székesfehérvár egyetemi amerikai futball VB-t rendezhet 2020-ban!
Lázadó “FIELD JUDGE” pólója
Magázódás, tegeződés
- a családban és a rokonokkal,
- különbségek a magyar, az angol és német nyelvben,
- a hivatalos kommunikációban, reklámokban (IKEA, djuice)
- óvodában és tanintézményekben,
- van-e jelentősége a XXI. században a magázódásnak?
Zene után
- Az iskola, vagy a nagyszülők elronthatják-e a gyereket?
- “szülő” és “nagyszülő” üzemmód a gyerekeknél,
- jár oklevél és érem a részvételért?
A Fiatalok beilleszkedése, a generációs különbségek
- a mai fiatalok elrontott nevelést kaptak?
- iskolai “save zone” (biztonsági zóna),
- fiatalok közösségi média használata,
- fiatal generációk kommunikációs szokásai az elmúlt évtizedek során,
- Az ifjabb generáció valóban türelmetlenebb? INSTANT-generáció: mindent gyorsan és azonnal akarnak.
- a fiatalok nem ismerik az internet múltját, hozzászoktak a gyors, 0-24-es interneteléréshez
- az idősebb generációknak pedig már túl bonyolult volt, nem ebben nőttek fel…
- X, Y, és Z generációk: kik ők és mik a különbségek?
- Milyen felnőttek lesznek a mai fiatalokból? (és ezt a kérdést minden generáció pont így teszi fel)
- alkalmazkodás a párkapcsolatban,
- a mai fiatalok csukott szemmel kezelik az okostelefont, de egy Walkman kifog rajtuk,
- és végezetül néhány szó a szalagos adattárolásról.
Amit nem értünk, attól félünk?!
A mai világunk annyira bonyolult és felgyorsult, hogy nem is csoda az, ha lemaradunk. Nem, most itt nem az idősebb korosztályra gondolok. Mert persze tudom, hogy a mama nem érti, hogyan működik az internet.
Őszinte leszek veletek. Technikai ember volnék, értek a számítógépekhez, az átlagnál jóval jobban. Nem csak szétszedek, de össze is rakok nagyon sokmindent. Nagyon sokat olvasok és nézek olyan videóanyagokat, előadásokat amikről azt gondolom, hogy segít engem a világ megértésében.
DE! Nem tudom megmondani nektek, hogy a telefonomról pontosan hová kerül az adat, majd onnan mi lesz vele és hogyan lesz meg a válasz Siri-től. Érteni vélem a szerverparkot, ami mögötte van és azt is, hogy a telefonom csak elküldi a kérést és a szerverek dolgozzák fel, majd küldik vissza a választ. De ez csak a dolog felülete, nem tudom pontosan mi történik, pedig érdekelne.
Mint ahogyan azt sem tudom, melyik gyógyszer pontosan mit csinál és hogyan működik és most akkor melyiket kellene és mire, de azt látom, hogy sok esetben még az orvosom sem egészen biztos abban, amit mond, mert mondjuk nem a szakterülete.
Vagy amikor véletlenül sikerül felírni 2 gyógyszert, amiről, amikor visszamegyek kiderül, hogy nem szabadott volna együtt szednem. Én azt hittem, kettőnk közül legalább valaki tudja.
Vagy vegyük csak a GMO-t (a génmódosított termékeket). Európa teljesen ki van akadva tőle, míg az USA nem nagyon parázik rajta.
Nem, nem gondolom, hogy ez azért lenne, mert nem érdekli őket az egészségük. Inkább arról lehet szó, hogy ha körülötted mindenki tart valamitől (vagy utál egy pártot 🙂 ) akkor te is könnyen ezt teszed. Míg, ha senkit sem zavar valami, akkor nagy valószínűséggel téged sem fog.
Mit is nevezünk deviáns viselkedésnek? Ami a társadalmilag általánosan elvárttól eltér? Azaz nem jó vagy rossz, csak más, mint amit ott és akkor normálisnak, elfogadottnak tartunk.
Amíg nekem alapvető dolog az, hogy csukott szájjal eszek és nem beszélek miközben tele van a szám. Addig az indiai kollégám csámcsog és hullik a szájából az étel, mert nagyon szeretné elmesélni azt a vicces sztorit, ami nemrégen történt vele. Engem nagyon, nagyon zavar, de biztosan tudom, hogy ő nem azért csinálja, mert neveletlen tuskó. Csak más közegben nőtt fel.
Az emberek nem ismerik fel mi a tény és mi a mítosz. Mi az, ami tudományosan bizonyítottan gyógyít és mi az, amire valaki azt mondta, hogy ismer 3 olyan embert is, aki ettől gyógyult meg. Bár nagyon meggyőzően mondja, sok esetben mégsincs semmi alapja.
Az áltudományok sajnos nagyon megnehezítik a mindennapjainkat és a felgyorsult világ, az újabb és újabb technológiák pedig már konkrétan gátolják az eligazodást a rengeteg valós és valótlan információ között.
Ha megpróbáljuk megérteni, hogyan működik, akkor talán van esélyünk.
Ha elhiszünk bármikor, bármit… nos akkor sajnos nincsen sok.
PS:
Végül nézzétek meg, mi az értelme annak, hogy hány képkocka/másodperccel nézel valamit a monitoron, vagy a televízión.