„Gyere Matilda, Kóborolj Vélem.”

Az Ausztrál Női Labdarúgó Válogatott – a 2023-as FIFA Női Labdarúgó-Világbajnokságon elért végső eredményüktől függetlenül -, történelmet írt Augusztus 12-én! Az 1995-ben The Matildas-nak nevezett, aranyzöld színekben játszó női válogatott a franciák ellen játszott mérkőzésről még sokan, sokszor és nagyon sokáig fognak beszélni!

🇦🇺 Ausztrália – 🇫🇷 Franciország ⚽️ 7 – 6 (büntetőkkel)

Ilyen meccset 100 évente egyszer láthatunk!

Mivel a rendes játékidő és a kétszer 15 perces hosszabbítás végén is döntetlen volt az eredmény (maradt a 0 – 0), ezért következtek a büntetőrúgások. Ami ezután következett, arra viszont ezen az estén egészen biztosan senki sem számított:

a 21 darab büntetőrúgás!

Ez lett a leghosszabb büntetőpárbaj a FIFA Női Labdarúgó-Világbajnokságok története során, mivel a 9. körben a franciák által lőtt tizenegyest meg kellett ismételni!

Történt ugyanis, hogy az ausztrál válogatott kapusa, Mackenzie Arnold elmozdult a gólvonalról – még azelőtt, hogy a franciák középpályása, Kenza Dali ellőtte volna a labdát -, ezért ki tudta védeni a lövést. A második próbálkozás már szabályos volt, de Arnold kapus így is ki tudta védeni Dali lövését.

A legtöbb esetben az alap 5 + 5 darab 11-es elég szokott lenni ahhoz, hogy nyertest hirdethessenek – de ezúttal az egyik kör következett a másik után… úgy tartják, hogy a 11-est nem lehet kivédeni, azt csak rosszul lehet rúgni: ezen a mérkőzésen minden eshetőségre láthattunk szemléletes példákat.

Egy Kattintás Után További Részletek Olvashatók És Nézhetők Meg A Mérkőzésről – És Kiderül, Ki/Mi Az A Matilda?!

USA: A Nagyon Sokadik Tömegmészárlás

Egy sokkal jobb reggelt kívánok! Abban talán megegyezhetnénk már az újságíró kollégákkal, hogy az Egyesült Államokban a civilek által elkövetett tömegmészárlások, lövöldözések el kellene, hogy veszítsék hírértéküket. A belföldi fegyveres erőszak az USA-ban virágkorát éli és nem úgy néz ki, hogy ez hamarosan megváltozik.

Fényes nappal jő a Halál

Mert ezek a gyilkosságok valójában senkit sem érdekelnek már! Persze, a kommentekben nagyon hangosak, számon kérőek, dühösek, szarkasztikusak, áldozat segítők, kétségbe esettek – de a való életben azonban nem történik semmi.

És már több évtizede nem történik SEMMI.

Az alábbi kommentek egyetlen Facebook-os poszt alól kerültek kimásolásra.

“American dream is a true nightmare.”

“The writers of the constitution are so proud”

“Just another day in ‘merica.”

“Afghanistan safer than USA nowadays”

“America is turning into the place where you have to be able to run from a gunman in a mall, in a church, in a school, at a concert, at a parade.”

“If the shooter had been isis or a foreign terrorist we would’ve bombed 3 countries by now. Easier to deal with external threats than deal with our internal putrefaction.”

“New gun legislation now!!!”

“Where are the ‘gun loving people’ now?. Of course it’s Texas they care more about guns than human lives!!”

Minden egyes lövöldözés mészárlás után mennek a szomorú emoji-k a közösségi médiában, meg a sablonos, jelentéktelen, teljesen felesleges “sending thoughts and prayers”, a “pray for the victims”, bla-bla-bla, amelynek persze, a világon semmi értelmük nincs!

fotó: Tom Def / Unsplash

Van egy lesújtóan rossz hírem az álszenteskedő szent fazekaknak:

Az ima még soha sem segített! És nem is fog.

Attól, hogy valaki az ágya mellett térdelve magában beszél, attól még nem válik lehetővé az időutazás, hogy meg nem történté lehessen tenni az eseményeket. Az imától továbbá nem támasztódnak fel az elhunytak, hogy azok ismét a megszokott életüket élhessék, hogy megölelhessék szeretteiket. Egy ima elmormolásától még nem fognak a törvényhozók, politikusok eredményesebben dolgozni a közigazgatásban. Egy imádságtól még nem fognak más fegyvertartási törvények életbe létni az országban, attól nem fog megváltozni semmi sem! Egy, száz, vagy ezer ima miatt nem lesz kevesebb a fegyveres erőszak, egy gyilkost nem fog érdekelni az áhitat és a te jószándékod.

Az Amerikai Egyesült Államok területén

2023. Január 1., 0 óra 0 perc, 01 másodpercétől kezdve, azaz az elmúlt 127 nap alatt összesen 198 olyan lövöldözés történt, ahol 4, vagy annál több haláleset történt!

A statisztika alapján tehát elmondható, hogy az USA-ban 2 nap alatt történik 3 “mass massacre”, azaz tömegmészárlás: még aznap, de a következő nap(!) egészen biztosan(!!) jönni fog a következő halálos lövöldözés

Aztán.
Megint.
Minden.
Kezdődik.
Elölről.

És ha figyelmesen olvasol, akkor láthatod, hogy még nem is tettünk elmítést azokról a tragédiákról, ahol "csak" 3, vagy annál kevesebb haláleset történt, vagy ahol a felfegyverzett lövöldöző nem ölt meg senkit, de többeket súlyosan megsebesített, vagy mondjuk egy életre testi fogyatékossá tette áldozatait.

A halálesetek mellett még ma is meglehetősen kevés szó esik arról, hogy milyen tartós lelki traumák érték a lövöldözések ártatlan áldozatait (amennyiben túlélték azt) és az Ő hozzátartozóikat, barátaikat, imserőseiket, kollégáikat, osztálytársaikat.

Hogyan tovább?

Évtizedek óta lehetőség lett volna a változtatásra. Senki sem lépte meg. Nem egyszerre kell drasztikus, radikális törvényeket megalkotni és életbe léptetni… ha elkezdtek volna fokozatosan szigorúbb és szigorúbb szabályozásokat léptetni az Államokban – például a Sandy Hook Általános Iskolai tömeggyilkosságok után (2012. December 14.) -, 2013-mal kezdődően, akkor ma pont 10 évvel járnának előbbre ahhoz képest, ahogyan most állnak a dolgok a határ déli oldalán.

Miközben ősz halántékú és egyben mélyen ál-keresztény, képmutató és atyáskodó politikus nagypapák és dédnagypapák habzó szájjal hoznak törvényt az orvosilag felügyelt, egészségügyileg indokolt terhesség-megszakítás ellen, addig a fegyveres erőszak ellen egyetlen szavuk sincs, sőt, minden fronton támogatásukról biztosították a fegyvertató hősiesen hazafias amerikaiakat.

Három leánygyermekes apaként csak egyszer érteném meg, hogyan képesek ezek a szentéletű vénemberek fiatal lányok méhében turkálni, miközben tudomást sem hajlandóak venni arról a mindennapos tragédiáról, hogy a már megszületett polgártársaikat halomra mészárolják a saját szülőföldükön.

Éppen ezért hihetetlenül és végtelenül álszent, amikor egy amerikai politikus nyilvánít részvétet akár újságírók előtt, akár a közösségi médiában egy-egy tömegmészárlás után. És amikor ezt egy republikánus politikus teszi, az még hányinger keltő is!!

A következő, 2024. November 5-én esedékes amerikai elnökválasztással kapcsolatban annak néztem utána, hogy kiknek a neve mellé lehet behúzni azt az X-t? Valószínűleg sokaknak újat mondok azzal, hogy nem csak két név van a listán – hanem annál sokkal több:

  • a Demokratáknál 3,
  • a Republikánusoknál 6,
  • a Libertáriusoknál 4,
  • a Szolidaritásnál 5,
  • függetlenként pedig további kettő

jelölt neve szerepel a felsorolásokban.

Szóval azért van miből, van kikből választani – akkor is, ha mondjuk a The New York Times, az Aljazeera, a The Washington Post, a People magazin, a Reuters (Like WTF? – a szerző) és társaik a Demokrata és a Republikánus jelöltek mellett egyáltalán nem foglalkoznak másokkal. Természetesen, a BallotPedia és a Wikipedia kivételt képeznek.

Talán ideje lenne véget vetni a kétpólusú politikának az Államokban – hiszen szemmel láthatóan egyikük sem volt képes módosítani, vagy érvényteleníteni az Alkotmányuk 2. módosítását, azaz végrehajtani a fegyvertartási reformot és begyűjteni a civileknél tartott fél-katonai fegyver arzenált. A Demokrata és a Republikánus párt közül valójában egyikük sem akar(t) foglalkozni a tömegmészárlásokkal (a süketelés az mindig is része volt a párt kommunikációnak – ez olcsóbb, mint tenni is valamit).

Úgy néz ki tehát, hogy minden marad a régiben, senkinek sem kell tehát arra számítani, hogy a következő évtizedekben jelentősen szigorítják és tiltják a fegyvertartást az Egyesült Államokban.

Ez itt a 2023-as toplista. Lőfegyverek darabszáma 100 lakosra vetítve:

  • Egyesült Államok: 120,5 darab!!!
  • Falkland-szigetek (az Atlanti-óceán déli részén helyezkednek el, 483 km-re Dél-Amerika partjaitól): 62,1 db,
  • Jemen: 52,8 db,
  • Új-Kaledónia (Franciaország tengerentúli területe, amely egy nagy és több kisebb szigetből áll a Csendes-óceán délnyugati részén, Ausztráliától kb. 1.500 km-re keletre): 42,5 db,
  • Szerbia: 39,1 db,
    (Magyarország ezen a listán 10,5 darabszámmal szerepel és valahol a világranglista közepén található).

Igaz, testvér-államunk, Ausztrália el tudott indulni a fegyvermentesítés útján (a lakosainak száma közel 27 millió fő, a területe 7.741.220 km²) és jól láthatóan eszük ágában sincs megállni. Sőt, folytatják, amit elkezdtek. Még ha kis lépésekben is, de legalább előrefelé haladnak a beszari egyhelyben toporgás helyett.

A Nemzetközösség tagjaként létező Ausztráliában tehát

“azt figyelték meg, hogy 1979 és 1996 között a lőfegyverekkel összefüggő átlagos éves halálozási arány 3,6 volt 100 ezer emberre vetítve. A fegyveramnesztia bevezetése után ez a szám 1,2-re csökkent.”

Az 1996 és 1997 között lezajlott híres amnesztiaprogramban 650 000 lőfegyver került a hatóságokhoz. Ausztrália utolsó [azaz a mostanit megelőző] lőfegyver-amnesztiája 2017-ben három hónapig tartott, akkor 57 ezer lőfegyvert adtak le.

Az [harmadik] amnesztia 2021 közepén kezdődött, a koronavírus-járvány miatti késedelemmel indult. A visszaszerzett fegyverek közé tartozik egy vietnami háború kori lángszóró, puskák tömege, pisztolyok és revolverek.

A kormány által néhány napja közzétett jelentés szerint [az elmúlt 2 évben] az ausztrálok 17 543 fegyvert, valamint 606 lőfegyver-alkatrészt és -tartozékot adtak át.

Peace!

– Lázadó


nyitókép: Etienne Girardet / Unsplash

Ha El Kell Költöznöd Magyarországról…

Az őszi hosszú hétvégén* könnyed olvasni valóval jelentkezünk. Kíváncsi vagy, hogy egy abszolút nem reprezentatív Twitter-es felmérés alapján a magyar válaszadók közül melyik országot választanák a legtöbben új otthonuknak? Olvasd el cikkünket és megtalálod a választ.

A kérdést Szeptember 1-én tweet-elték ki és az eredményeket én magam összegeztem körül-belül 5 nappal később, magyar idő szerint szeptember 6-án reggel – tehát nálunk most még csak vasárnap éjszaka van.

Tudnivalók az összesítésről

Összesen 159 tweet, azaz komment érkezett eddig ezalatt az idő alatt Daev (halld itt: Fun With Geeks podcast) által feltett kérdésre. Nem mindegyik tweet tartalmazott értékelhető válaszokat. És a többesszámnak azért van itt a helye, mert nem csak 1 országot, vagy kontinenst, vagy várost lehetett megnevezni egy-egy tweet-ben, hanem akár többet is.

Így aztán az eredmények azt mutatják meg, hogy egy-egy ország/terület/földrész/állam hány alkalommal került említésre, azaz hány szavazatot kapott a tweet-ekben, mint a válaszadók számára szóba jöhető új otthon.

Egyes válaszokban van, aki az Egyesült Királyságot jelölte meg, míg mások annak csak egy részét: Wales-t, vagy Skóciát. Megint mások csak egy ország egy-egy szigetét írták válaszul (pl. a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek, vagy a Görögorszgához tartozó Kréta), vagy egy-egy várost adtak meg (pl. Párizs, Barcelona, New York). Ez utóbbi esetben az európai országoknál csak az országot írtam be, az Egyesült Államoknál pedig az adott államot vettem fel a listára.

Continue reading “Ha El Kell Költöznöd Magyarországról…”

Kőolaj vs. Lítium

A Telex-en jött szembe a hír a legutóbbi környezeti katasztrófáról. Ahogyan az egyik izraeli internetes hírportál, Haaretz.com is írja: “Az olajszivárgás Izrael partjaihoz közel az elmúlt évtizedek legsúlyosabb tengeri szennyezése, a takarítás éveket vehet igénybe. A baleset több mint 170 kilométer hosszan szennyezte be a strandokat, amelyek Izrael partjainak 40 százalékát teszik ki és 16 közösséget érint.”

“Egy, a vizsgálatokban részt vevő forrás szerint egy tartályhajó üríthette ki szennyvizét és olajrakománya egy részét valahol a Földközi-tengeren, és az elmúlt hét szélsőséges időjárása, az erős szelek hozzájárulhattak a szennyezésnek az izraeli partokra sodródásához.” – írja a Telex.hu.

Várjátok velünk együtt a 20 perccel a jövőbe c. podkaszt következő adását (amelynek megjelenése számításaim szerint február 25-én várható): a kaszt.hu alapító-szerkesztő-műsorvezetője, Lövenberg Balázs kb. 2 éve Izraelben él családjával. Reméljük, hogy részletesen beszámol majd a fejleményekről és általa első kézből értesülhetünk a helyi történésekről! Előre is köszönjük, ha a helyben elérhető információkat megosztja velünk!

A kép illusztráció.
fotó: 3282700 / Pixabay

2019. Augusztusa óta meg csak nem lett világvége (pedig a Facebook magyar anyanyelvű és ezért végtelenül bölcs kommentelői akkor jól megmondták, hogy itt van!), ellenben jött egy világméretű vírusjárvány. Ami mindent vitt, azaz a fotelből hangoskodók, a nagyon-is-hozzáértők, a kommenthuszárok egy egész évre való témát kaptak a CoViD-19-nek köszönhetően, így a környezetkárosításra már egyetlen másodpercük sem maradt 2020-ban.

Continue reading “Kőolaj vs. Lítium”

Kanadai Juharszirupos Kóla

Előbb az egyik közeli szupermarketben a 4 üveges kiszerelésű Coca-Cola Quebec Maple-t (Québec-i juharszirup) vettem meg, aztán pedig a bátorságot ahhoz, hogy megkóstoljam. Korábban már átestek ezen a British Columbia Raspberry (málna), a Georgia Peach (őszibarack) ízesítésű és a mexikói cukornáddal készült Coca-Cola kólák. A sorban tehát az 4. új íz olyannyira nagyon kanadai lett, hogy ennél keresve sem lehetne kanadaiabbat találni. Ezért is gondoltam úgy, hogy ezt megér egy bejegyzést weboldalunkon.
(nyitókép: Lázadó)

kb_coca-cola_quebec_maple_bottle_canada_flag_00Coca-Cola Quebec Maple – az első juharszirupos kóla
(fotó: Lázadó)

.

A növényi-alapú húspótló burgerhez és a gyökér sörhöz hasonlóan – amelyet még 2019. telén teszteltem le és mutattam be nektek az A&W-nél -, a legkanadaibb üdítőital sem kerülhette el a figyelmem.

Mielőtt a kóstolóról írnék, jöjjön egy kis történelmi kitekintő.

A Coca-Cola – az észak-amerikai kontinensen gyakran csak Coke-nak hívott -, szénszavas üdítóital 1886-ban indult világhódító útjára a Georgia állam beli Atlanta városából, s azóta is töretlen a siker. A cég a forgalmazás első évében 25 db üveget adott el, ma pedig minden nap 1,8 millárd üveggel (azaz inkább palackkal) adnak el üdítőitalaikból. Ez azt jelenti, hogy a Coca-Cola-tól több, mint 10.000 db üdítőitalt fogyasztanak a nap minden másodpercében.

Az “OK” (azaz: “Okay!”, vagy “All correct!” – magyarul: minden rendben) kifejezés a világon a legeslegismertebb, a második a sorban a “Coca-Cola”. A cég volt a világon az első, amely nemzetközi sporteseményt szponzorált: a 1928. évi nyári olimpiai játékok (IX. nyári olimpiai játékok – Amszterdam, Hollandia) egyetlen támogatója volt. A Coca-Cola volt az első üdítőitalt, amelyet űrhajósok ittak az űrben tartózkodásuk alatt és az cég elsőként mutatta be az újrahasznosított anyagokból készült üdítóitalos palackjait. Mexikóban a legmagasabb a Coke fogyasztók száma, egy főre nézve ebben az országban adják el a legtöbb Coca-Cola üdítőitalt. És ha az információm helyesek, az első kóla ízű energiaital is a cég nevéhez köthető (forgalmazás kezdete: 2019).

Continue reading “Kanadai Juharszirupos Kóla”

KB033 – Olaj És Vér

Az első és ezidáig az egyetlen kanadai-magyar podcast 33. epizódjában a heti színes könyvek mellett két nagyobb témát hoztunk nektek. Mindenki az ausztráliai bozóttüzekről beszélt és beszél, így tettünk hát mi is – kiegészítve egy “helyszíni” interjúval. Majd az év eleji iráni eseményekkel, azok előzményeivel és a lehetséges folytatásról beszélgettünk: miért feszül egymásnak Irán és az Egyesült Államok? Hogyan jutottak el eddig és milyen irányt vehet a két ország kormányának kapcsoalta?
A nyitóképen: Anthony Hearsey által készített 3D-s grafikája, amelyen a 2020-as ausztráliai bozóttüzek láthatók a NASA műholdas adatai alapján.

 

Adás napló. Continue reading “KB033 – Olaj És Vér”