Author: kbadmin

Posted on

Kedvelj! Kövess! Ossz Meg! – Ahogy Én Szeretném.

Mai bejegyzésünket kezdjük egy gyors bejelentéssel: a hét második felében érkezik legújabb, 7. adásunk. A pontos dátumról és időpontról – többek között – Facebook oldalunkról is értesülhettek. Hogy erről az időpontról ne maradjon le senki, szeretnénk egy kis segítséget adni, hogy milyen beállításokkal érdemes az általunk kedvelt és követett személyek, márkák, együttesek, énekesek, podcast-ek Facebook oldalait használni.

Tapasztalataink szerint a Facebook sajnos nem mindig úgy és nem mindig azt az információt mutatja meg a saját hírfolyamunkon, amit mi szeretnénk. Egy pár kattintással viszonyt könnyen testre szabhatóvá válik a felület, elérve a számunkra optimális végeredményt, azaz, hogy többségében csak olyan hírekkel, posztokkal, értesítésekkel találkozzunk, amelyek minket érdekelnek és valóban fontosak.

A Facebook-ba belépve válasszuk ki az általunk kedvelt (lájkolt) személyt, zenei formációt, márkát, vagy online rádiót/podcastot, pl. a Kanada Bandát. Ezt követően, a nagy kép alatt négy, egymás mellett álló menüpont láthatunk: “Kedveled | Követed | Megosztás | …” .

a kattints a képre a nagyobb nézethez

Itt a “Követed” menüre kattintva megtalálhatjuk a hírfolyammal és az értesítésekkel kapcsolatos beállításokat. A hírfolyamban válasszuk a “Megjelenítés elsőként“, az értesítéseknél pedig a “Bekapcsolva” beállításokat, ahogyan az alábbi képen is látható.

“figyi, látom ám, hogy mit csinálsz 🙂 “

És már készen is vagyunk. Érdemes ezen beállításokat minden olyan Facebook-os oldalon elvégezni, akiket már korábban lájkoltunk és/vagy követünk, illetve megtenni ezt a jövőben is az új lájkolások után.

És ha már a Facebook oldalunkon jársz, kérünk, hogy 1 percet szánj podcast-unk értékelésére is. A kezdőoldalunk jobb oldalán találhatóak csillagjaink, amelyeket szeretnénk megőrizni a jövőben is.

Vagy a “Rádióállomás” felirat alatt a csillagokra, vagy pedig a baloldali menüsorban a “Vélemények” menüpontra kattintva tudsz értékelni minket.

Kérjük, hogy az 5 csillag mellé pár szóban mond el, hogy miért kedveled, követed a Kanada Bandát.

Végezetül pedig, ne felejtsd el megosztani cikkeinket, műsorainkat barátaid, ismerőseid, munkatársaid között. Ha tetszett, amit olvastál, hallottál tőlünk, mutasd meg másoknak is, mert talán ők is szeretnének veled, velünk bandázni.

Eddigi adásainkat meghallgathatod online itt az oldalon a Letöltések menüpont alatt. Akár a kanapén pihenve, vagy sütés-főzés közben a konyhában. Az egyes adások hangfájljait mp3 formátumban letöltve az autódban, edzés, kerti munka (khöm, hólapátolás), vagy kutyasétáltatás közben is veled lehetünk.

Posted on

Northwest Territories – ᓄᓇᑦᓯᐊᖅ

Három sor száraz tény után elmeséljük, miért is érdekes a világ ezen zord területe.

41.000 lakos, melynek majd a fele a fővárosban, Yellowknifeban él. (Tudom, tudom ismerős a név a Discovery-ről, mert itt voltak a jégkamionosok, pont, mint anno Calgary is ismerős volt a téli olimpiáról ugye?). Bár ez a második legnagyobb területtel rendelkező territory és mint mondtam alig lakják 41.000-en, mégis a legnépesebb a 3-ból (ami nem tartomány ugye) Kanadán belül.

Elég vegyes a lakosság összetétele és nyilván rengeteg az őslakos, de a legérdekesebb talán az, hogy volt korábban francia nyelvű is, de most hivatalosan angol. ÁM! Észak-Amerikán belül nincs mégegy állam, aminek több hivatalos nyelve lenne.

Íme egy gyors felsorolás

Amikor a 2. pénteki kanadai területet tárgyaltuk, mi is volt az? ALBERTA. Akkor, ha jól emlékszem megemlítettem, de ha nem, akkor most megfogom, hogy Alberta számít a leggazdagabb államnak. Na jó ez így kevéssé hangzik tudományosnak, így mondjuk azt, hogy az egy főre jutó GDP alapján mondom ezt. Viszont, amikor arról beszélünk, hogy Kanadán belül mely terület áll ezen a téren a legjobban, akkor talán meglepő, amikor azt mondom, hogy a Northwest Territories a legkomolyabb gazdasági erő, ha a fejenkénti GDP-t nézzük.

Azért még ne pakoljon senki. A szám csalóka, mert nagyon kevés ember osztozik a hatamas vagyonon. Rengeteg arany- és gyémántbánya lapul ezen a területen. Így, aki a jó pénz reményében érkezik, számoljon azzal, hogy itt a munka kemény és az élet is az.

Alapvetően kétféle éghajlat között választhatunk. Arctic és Subarctic, vagy ha úgy jobban megvan, akkor Taiga és Tundra. Nyáron a délebbi területeken akár +8-10 fok is lehet egy melegebb napon, míg télen egyáltalán nem ritka, hogy a hőmérséklet -50 fok alá esik.

MIndeközben ez a hely az a földön, ahol főként a téli hónapokban nagyon jó eséllyel láthatunk Aurora Borrealis-t, azaz sarki fényt.

Dempster Highway, Inuvik

Szép vidék, kevés ember, még kevesebb városka, sok pénz, óriási hideg. Az autópályák pedig, nos azok nem mindig pont úgy néznek ki, mint ahogyan azt várná az ember. De beszéljenek a Kanada Banda helyett a képek.

Posted on

Széllökés: 172 KM/H | Napi Hőingás: 57 Celsius Fok

Széllökés: 172 km/h, napi hőingás: 57 Celsius fok. Ezek a meghökkentő időjárási rekordok nem az egyik sarkvidéki kutatóállomásról, vagy valamely kietlen sivatagból származnak, hanem Kanadából (Alberta tartomány) és az Egyesült Államokból (Montana állam).

Akinek pedig ezen hihetetlen értékek köszönhetőek, nem más, mint a Hó Evő Szél. Azaz a Chinook Wind (Chinook szél), amely novembertől áprilisig (vagy májusig) hoz kisebb, nagyobb lendülettel meleg levegőt a Sziklás-hegység keleti oldalára, a gyakran -20/-25 °C-os kemény télbe.

A Chinook szó ejtése többféleképpen lehetséges, nyelvjárástól függően ejtik “csinok”-nak/“sinok”-nak, “sönok”-nak, vagy “(c)sinúk”-nak is.

 

A Chinook szél útja az óceánparttól, a Sziklás-hegységen át a prériig. A keleti lankákon kiadja csapadékát, majd felerősödve, felmelegedve éri el a nyugati lejtóket és a préri nyugati oldalát.

A Chinook szél a főn szelek csoportjába tartozik. Száraz és meleg bukószélként jellemezhetjük. A magashegység egyik oldalán az érkező levegő felfelé kényszerül, lehűl és nedvességtartamát a hegy ezen oldalán adja ki: a szél a Csendes-óceán felől érkezik a Sziklás-hegység nyugati oldalához.

A levegő a gerinceken átbukik, s innen kiszáradva a másik oldalon (a Sziklás-hegység keleti oldalán) leáramlik, felmelegszik és ezáltal relatív nedvessége jelentősen lecsökken. Jelenlétére a hegységgel párhuzamosan kialakuló lecsiszolt felhőformák, például lencse formájú felhők – a helyi szóhasználatban Chinook boltívek –, a jellemzőek.

A levegő/légkör erősen pozitív töltésű a Chinook szél érkezésekor. Ennek okán a drótkerítések feltöltődhetnek és villanypásztorként működhetnek.

Alberta déli részein évente 30-35 napon át fúj a Chinook szél. És most következzen pár, általa született, időjárással kapcsolatos rekord:

  • a mai napig legerősebb széllökést, amely 172 km/h-s volt, 1962. novemberében mérték az Alberta déli részén található kisvárosban, Lethbridge-ben. A szél autókat borított fel…
  • még ugyanebben az évben, Lethbridge-től nyugatra, Pincher Creek-ben mindössze 60 perc leforgása alatt a -19 °C-ról +22 °C-ra elemkedett a hőmérséklet! Azaz 41 fokos hőemelkedés 1 óra alatt! Azt hiszem, a “Hó Evő Szél” elnevezés ebből eredeztethető…
  • 1972. januárjának közepén a Loma (Montana, USA) nevü falucskában 24 óra leforgása alatt a -48 °C-ról +9 °C-ra emelkedett a hőmérséklet: 57 °C volt a különbség a leghidegebb és a legmelebb értékek között.
  • az Alberta-i februári +24 °C-os napi csúcshőmérséklet is a Chinook-nak köszönhető.
  • Calgary két rekordot is magáénak tudhat. 1983-ban 4 óra alatt -17 °C-ról +13 °C-ra emelkedett a hőmérséklet. A Petro-Canada Center toronyház építésekor a 45. emeleten (talajszinttől kb. 145m-es magasságban) dolgozó ácsok a toronydaru hőmérője szerint szeles, +12 °C-os “melegben” végezték munkájukat, miközben a talapzatnál, az utca szintjén -20 °C-os szélcsend volt.

A Chinook szél alatt készült álomszép fotőkkal zárjuk cikkünket.

Posted on

KB006 – Arc eltakarása és az Indiánok

Ismét eltelt két hét, így újra jelentkezünk egy friss, ropogós rádióadással. Ma is nagyon érdekes témákat feszegettünk. Íme itt van néhány mondat ízelítőnek:

Eltakarhatjuk-e az arcunkat egymás elől?

Kanada Banda - Rádió Adás

Egyáltalán szabad-e erről beszélni?

Kanada Banda - Rádió Adás

Egyébként ez vallási, vagy biztonsági kérdés?

Kanada Banda - Rádió Adás

Mindeközben az észak-amerikai őslakosok (indiánok, eszkimók, stb), hogyan vészelik túl az európaiak betepülését, avagy szabad-e indiánnak, ávósnak öltözni?

Korábbi adásaink pedig itt meghallgathatóak:

Letöltések

Posted on

JÁTÉK! Ki Mondta? Mikor Mondta?

Az 5. adásunkban elhangzott “Ki és mikor mondta?” játék kérdésére továbbra is várjuk a tippeket, vagy akár a helyes megfejtést.

Akinek nem lett volna még alkalma meghallgatni az adást – akár a legutóbbit, akár egy korábbit -, weboldalunk Letöltések (adások) menüpontja alatt megteheti. Ne feledjétek, az adásokat szinte bárhol, bármikor meghallgathatjátok. Például otthon, sütés-főzés, takarítás közben, vagy a munkahelyen, az iskolában, ha erre van lehetőséged. De akár utazás, kutya sétáltatás, vagy sportolás közben is bandázhatsz velünk.

A játékszabály igen egyszerű. Google, vagy bármely más internetes kereső, Wikipédia, lexikon, enciklopédia, életrajzi mű, nyomtatott sajtóanyag, stb. használata NEM megengedett!

A tippeket, vagy akár magát a helyes megfejtést fejből kérjük megadni! Legyen játék a játék! Köszönjük!

És akkor a kérdés újra: ki es mikor mondta?

„Ne azt kérdezd, az országod mit tud tenni érted, kérdezd azt, hogy te mit tudsz tenni az országodért!”

Vagy egy picit máshogyan megfogalmazva:

„Ne azt kérdezd, hogy a hazád mit tehet érted, azt kérdezd meg, hogy te mit tehetsz a hazádért!”

A tippeket kizárólag e-mail-ben, a studio@kanadabanda.com címre várjuk! A helyes megfejtés, egy igen érdekes és sokakat foglalkoztató, teljes mértékben aktuális téma mellett a 6. adásunkban lesz hallható.

Posted on

Változások jönnek Facebookon?

Változások jönnek Facebookon. A Facebook, az Alphabet (Google) és a  Twitter  is vizsgálódik már 2016 óta. Potenciális manipulációra való utalásokat kerestek. Ennek kiváltója pedig kedvenc Donaldunk (nem, nem… Most nem a Kacsára gondolok).

Már akkor sokan károgták, hogy a választásokat befolyásolhatták és ezért ez az eredmény. Míg mások csupán annyit mondtak, hogy nem-nem, az amerikaiak ilyen sültbolondok és meg is érdemlik, amit kaptak a nyakukba. Míg voltak, akiknek ez pont a malmára hajtotta a vizet, mert mindíg vannak, akik jól helyezkednek. (Igaz Mr. Underwood? – Location, Location, Location)

A vizsgálatok pedig olyannyira érdekes eredményt hoztak, hogy ennek következtében a Facebook máris szabályváltoztatásról beszél.

Kremlin Internet Research Agency. Ez az ügynökség köztudottan orosz háttérrel rendelkezik és jelen van minden komolyabb platformon. Legyen az Facebook, Youtube, Twitter, Instagram, de még hosszasan sorolhatnánk.

A Facebook vizsgálata például azt mutatja, hogy megközelítőleg 29 Millió felhasználó lett közvetlenül kiszolgálva olyan “hírekkel” – ezt kimondani is nehéz, mármint azt, hogy hírek – amelyek a Kremlin Internet Research Agency-hez köthetőek. Ezek likeolása és megosztása következtében pedig nagyjából 126 Millió ember láthatta a hírfolyamában. Mindezt úgy, hogy a Facebook a választások előtt 5.8 millió kamu felhasználót törölt, köztük nyilván sok ilyet is.

Mindeközben a Youtube (Google) 18db olyan csatornát talált, ahol összesen 43 órányi videóanyag volt megtalálható, melyek több, mint 300.000-es nézettséggel is rendelkeztek. Ezek minden alkalommal egy bizonyos irányú politikai mondanivalóval rendelkeztek.

A Twitter pedig 2.752 olyan fiókot talált melyek egyértelműen összefüggésbe hozhatóak a Kremlin Internet Research Agency-vel. Ezek 47%-a automatizált csatorna volt, melyek egy jó százaléka egyértelműen politikai és a választókat célozta.

Nagyon érdekes arra gondolni, hogy az országod választása (amit sokan szeretnek azt hinni, hogy) egy szent dolog, mert itt mondhatja el a “nép” a gondolatait. Itt nyilváníthatjuk ki akaratunkat. Szóval, hogy ezt a szent dolgot, valakik, egy másik országból befolyásolhatják. Mindezt azért, mert a Facebook és társai, csupán a profit maximalizálással foglalkoznak.

Szó nincs arról, hogy embereket hoznának össze, mintsem inkább bezárnak a saját buborékodba, ahol nagyon könnyen tudod azt gondolni, hogy mások is egyet értenek veled.  Legyetek észnél mikor olvastok valamit, mert fényes jövő vár ránk (the future is bright).

Posted on

Welcome to Nunavut – ᓄᓇᕗᑦ

Üdvözlünk mindenkit Nunavut-on. Különleges nap a mai, hiszen a már 10 hete tartó sorozatunk egy mérföldkövéhez érkeztünk. A múlt héten ugyanis elfogytak a kanadai tartományok és ezen a héten először egy “területet” (territory) mutatunk be.

Tudom, tudom. Ez már annyira északon van, hogy itt nincs más csak hó, meg jég. Na, majd meglátjuk! Nunavut nagyon sok szempontból érdekes, még akkor is, ha tényleg rengeteg a hó és a jég.

Kanada legnagyobb kiterjedésű területe és egyben a legkisebb népsűrűségű is, ami azért egy elég érdekes kombináció, valljuk be.

Azt is tartsuk észben, hogy Kanada legfiatalabb területén járunk. Nem is olyan régen, 1993-ban kezdődött az a folyamat, melynek lezárásaként 1999-ben megszületett Nunavut. Korábban a Northwest Territories része volt és a mostani főváros (Iqaluit, azaz ᐃᖃᓗᐃᑦ) létezéséről is kevesen tudtak. Nem is csoda, hiszen az alig 7000 lelket számláló városka (Nunavut teljes lakossága alig 37.000 fő) eléggé távol van a világ lakottabb részeitől és egyébként Nunavut egyetlen városa.

An Atlantic walrus (Odobenus rosmarus rosmarus) on an ice floe with its feet submerged in sea water, Nunavut, Canada.

Itt három hivatalos nyelv van, a máshol megszokott 2 helyett. Az angol és a francia mellett az Inuit (Inuktitut) is hivatalos nyelv. Olyannyira domináns, hogy meglepő módon a lakosság majd 70%-a ezt beszéli, alig 27% angol és majd 1.5% csak a francia.

Ennek egyszerű oka van. Még az 50-es években az akkori kanadai vezetés tartott attól, hogy ez a terület stratégiailag fontossá válhat a hidegháború folyamán. Ezért (nem teljesen világos, hogy mit is akartak elérni ezzel) Québec északi részéről, Nunavik környékéről áttelepítették az ottani őslakosokat, az Inuitokat. El lehet képzelni, hogy milyen lehet, mikor elvisznek egy ilyen zord környezetbe és nem engednek onnan vissza. Kanadának van egy elég sötét múltja az őslakosokkal kapcsolatban. Hosszasan lehetne mesélni az ehhez hasonló történeteket. Ez azóta nagyon sokat változott és mára már nagyon sok támogatás és program eléhető az “indigenous people” (mi csak indiánként ismerjük, de ők az eszkimók is, csak nincs jobb szavunk magyarul) számára.

 

Azóta Kanada felismerte mit tett akkoriban, így nem is olyan régen kártérítést is fizettek a szenvedésre ítélt embereknek, akik azóta egészen jól feltalálták magukat a zord környezetben.

Ez az a hely, ahol sarkvidéki az éghajlat, így élvezhetjük a napsütést éjfélkor, esetleg megnézhetjük zseblámpafénynél, hogy mi volt az a zörgés odakint délben. De lássuk, mi is ez a hely?

Ma is hoztunk két videót, az egyik inkább a kultúrával és az emberekkel foglalkozik, míg a másik a táj szépségére koncentrál. Mindkettőt javaslom mindenkinek, de ha nagyon elfoglaltak vagytok, (összesen nincs 8 perc, most tényleg 😀 ) akkor válasszatok ízlésetek szerint.

Íme a két videó, amit korábban ígértünk, megéri megnézni.

Reméljük tetszett a mai kis bemutató. Ne felejts el rákeresni korábbi bemutatóinkra, esetleg hallgasd meg kéthetente megjelenő beszélgetéseinket az élet nagy dolgairól itt.

 

 

 

Posted on

KB005 – Ár/Érték Arány, Generációs Különbségek

Kanada Banda Podcast – 5. Adás. Ma az ár és az érték viszonyáról, valamint a fiatalabb és idősebb generáció kapcsolatáról lesz szó.

Tessék hallgatni:

Kismókusok kenyérre is kenhetik, nagymókusok pedig süteménybe is tölthetik. Úgy értem kicsiknek és nagyoknak egyaránt ajánljuk és reméljük tetszeni fog.

 

Adásnapló / Shownotes:

  • Apple Ipod nano, Apple Watch Óra szíjak
  • iPod nano – 6. generációa 6. generációs iPod nano kézben tartva
    iPod nano – 7. generáció

 

  • Játék!! A válaszokat a studio@kanadabanda.com e-mail címre várjuk!
  • Az ár/érték arány: azaz a selejt ingyen is drága!
  • A generációk közti különbségek a társadalomban.
  • Cégek milyenek vannak? Milyen “játékot” játszanak? (finite, infinite)
  • Microsoft Zune zenelejátszó (iPod konkurencia):

  • Amit gyártanak, az miért drága, vagy miért nem?
  • A cégeknek a vásárlók, vagy a dolgozók a fontosabbak, és miért?
  • Huszonéves fiatalok a cégeknél.
  • Hogyan lehet beilleszkedni egy másik világ szülöttei által vezetett cégnél?
  • Miért nehezíti meg a dolgokat, ha a szülők burokban tartják csemetéjüket?

Korábbi adásainkat itt találjátok:

Letöltések

Előző adásunk pedig:

Posted on

Newfoundland and Labrador

Newfoundland and Labrador-t helyezzük ma a középpontba. Ahogyan azt már megszokhattátok, péntekenként Kanada egy-egy tartományát vesszük célba. Erre egyetlen okunk van (mentségünk pedig nincs), az pedig csupán annyi, hogy nagyon pici betekintést nyerhessenek mindazok, akik ismerkedének Kanadával, de nem tudják hol is kezdjék (hátsó szándékunk is van ezzel, de erről majd később). 

A mai napon Új-Fundland és Labradorral elérkeztünk az utolsó tartományhoz. Ezután még tartogatunk három pénteket a hátra maradt területekenek. Ám azt tudnotok kell, hogy azok meg vannak különböztetve. Nem tartományok, csupán területek (territory).

Az az igazság, hogy Új-Fundland és Labrador is már bizonyos szempontból (de főként Labrador) átmenetet képez a tartomány (province) és a terület (territory) között.

A lakosság 92%-a pedig a szigeten, illetve a szigeteken él. Ezt a részt nevezzük Új-Fundlandnak. Labrador pedig a szárazföldi rész, melynek lakossága pici és nagyon elszigetelten él. Nem mintha a szigeten nem lehetne elszigetelődni.

Azért mondom ezt, mert amellett, hogy nagyon régi, komoly történelemmel rendelkező (megint nem röhög, igen itt a 300 év körüli történelem komolynak számít na! szóval) szigetről van szó, sok szempontból érdekes ez a hely.

Lássuk csak! St. John a főváros, melyet nagyjából 206.000-en laknak (a tartomány teljes lakossága úgy 520.000 fő) Észak-Amerika egyik legrégebbi települése. Már 16. századi latin szövegekben is felfedezhető a kolónia neve. Jelképe pedig a Pitcher Plant, melyet még a királynő javasolt és ez azóta sem változott (a videókban is látni fogjátok ezt a virágot).

 

Bár a portugálok és a spanyolok is többször partra szálltak a térségben, mégis ez Kanada leghomogénebben angolul beszélő provinciája, pontosabban 97.6% vallja magát angolul beszélőnek. Már amennyire ezt lehet angolnak tekinteni.

A nagyon régies angolnak és az elszigeteltségnek köszönhetően az itteni angol nagyon fura és vicces mindenki fülének. Külön neve van a kanadaiak között. Úgy nevezik az ittenieket, hogy newfie. Volt olyan kollegám, aki Newfoundland-on nőtt fel és valóban, időnként szavát nem értettük. 😀

Amellett, hogy gazdag történelme és különleges nyelvezete van a helynek, csodálatos vidék is egyben.

Ismét két videót választottam, hogy beszéljenek helyettem. Az első egy rövidebb, de nagyon minőségi anyag. Rettentően érdekes az, hogy ez ismét nem túl gazdag része az országnak, mégis remek turizmus videókat készítenek. Nem győztem válogatni. Míg korábban Québec-ről próbáltam találni bármit, konkrétan semmi, de semmi sem volt YouTube-on.

Na, de tessék nézni, mert tetszeni fog. Az első rövidebb, de nagyon ötletesen játszik a zene szövege a színekkel.

A második pedig hoszabb, de tartalmasabb.

Aki figyelmes volt, az láthatta a vidóban az Arctic Puffint (Lunda) is, a jégtáblák mellett.

Itt találod a múlt héten bemutatott tartományt: 

Prince Edward Island – Birthplace of Confederation

red sands of PEI.
Posted on

Kanada És Dánia: Sziget A Határon

Mely államokkal szomszédos Kanada?

Micsoda kérdés?! Természetesen az Egyesült Államokkal.

És Grönland miatt Dániával is.

A grönlandi zászló.

Grönland dán tartomány, 982-ben fedezték fel. 1815-től Dánia gyarmata volt, majd a Dán Királyságtól 1979-ben önrendelkezési jogot, 2008-ban autonómiát kapott, államformája ezért alkotmányos monarchia. 1985 óta nem része az EU-nak. A Föld legnagyobb szigete, területe 2.166.086 négyzetkilométer és 56.500 főnél valamivel kevesebben lakják.

De miért is jó ezt tudni?

Kanada és Grönland (Dánia) között fekszik az aprócska, mindössze 1,3 négyzetkilométeres Hans-sziget, amely a kanadaiak szerint Kanadáé, a dánok szerint pedig a Dán Királyság, azaz pontosabban Grönland része.

a kanadai(?)/dán(?) Hans-sziget

 

A sziget egy hatalmas gránit tömb, a nevét Hans Hendrik-ről, a grönlandi származású sarkvidéki utazóról kapta az 1872-es felfedezését követően.

klikk a térképre a nagyobb nézethez

Kanada és Dánia 1973-ban rendezte a sarkvidéki határokat, de a Hans-sziget sorsa már ekkor is bizonytalan volt. Sokáig senkit sem érdekelt igazán ez a kopár kis sziget, azonban a 2000-es évek közepén mindkét nemzet számára fontossá vált. Elméletben a két ország közti határvonal éppen ketté szeli a Hans-szigetet. A gyakorlatban pedig mindkét fél a magáénak tekinti.

Sok látni való nincs errefelé, az Északi-sarkon és pár halászfalun kívül nincs más, csak jégtáblák, fókák, jegesmedvék… Még a kanadai és a dán hadiflotta is csak pár havonta jár erre.

az Északi-sark (North Pole) és a Hans-sziget

De amikor éppen erre hajóznak, akkor partra is szállnak a szigetükön. A honvédek kicserélik a másik ország zászlaját a sajátjukra, majd ajándékba ott hagynak egy üveg finom italt. A kanadaiak whisky-t, a dánok brandy-t.

A diplomáciai válság 1984-ben durvult el igazán, amikor Dánia Grönlandért felelős minisztere lépett a szigetre és az itóka mellé egy “Isten hozott a dán szigeten!” üzenetet hagyott hátra a kanadaiaknak.

Ezt követően folyt az adok-kapok, a zászló csere-bere, italos palackok ajándékozása éveken át.

2005. júliusában maga a kanadai védelmi miniszter lépett a szigetre, katonái kíséretében. Ezen a dánok meglehetősen felháborodtak, és panaszt nyújtottak be Ottawa-nak, mondván: meghívás és előzetes bejelentés nélkül érkezett külföldi miniszter dán területre. Nem sokkal ezután a kanadaiak a következő dán kontingensnek a Canadian Club whisky mellé a “Köszöntünk Kanadában!” üzetet hagyták.

ezen a szigeten vitatkozik Kanada és Dánia

2008-ban egy nemzetközi kutatócsoport egy automata időjárás-megfigyelő állomást állított fel a szigeten. 2012-ben Kanada és Dánia újra tárgyalta  a Baffin-öböl területére vonatkozó nyersolaj kitermeléssel és halászattal kapcsolatos nemzetközi jogokat, a Hans-szigetet pedig fel akarták osztani egymás között, de végül eme szándékukból nem lett semmi.

A két ország közti kapcsolat javítása érdekében 2014-ben egy asztalhoz ültek a külügyminiszterek, hogy megvitassák a Hans-sziget helyzetét … de megoldás azóta sem született, így a Hans-sziget sorsa továbbra is rendezetlen: egyszer kanadai, másszor pedig dán terület.

Egyes vélekedések szerint az utóbbi években a két ország figyelmét a sziget hovatartozásának kérdése helyett a sarkkörön megnövekedett orosz jelenlét (Moszkva is szeretné kivenni részét a kőolaj kitermelésből és a halászatból) köti le.

Amint újabb információk birtokába jutunk, vagy Kanadának és Dániának sikerül megegyeznie a sziget jövőjéről, frissítjünk cikkünket!

Proudly powered by WordPress