A helyes válasz pedig attól függ, hogy melyik országgal kapcsolatban kérdezzük ezt.
Nagy valószínűséggel már mindenki kezébe került olyan külföldi naptár, amelyben a vasárnap volt a hét első napja.
De vajon mi ennek az oka?
A Biblia teremtéstörténete (Genezis) alapján Isten a világot 6 nap alatt (vasárnaptól péntekig) teremtette, és a 7. napon, azaz szombaton megpihent és ezt a napot ünnepnapnak (más elnevezések szerint: pihenőnapnak, vagy nyugalomnapnak) nyilvánította. Tehát az Ószövetség szerint vasárnap a hét első napja.
Ezzel ellentétben az Újszövetség már a hét hetedik napjaként említi, lásd: “húsvét vasárnapja”, azaz Jézus feltámadásának napját. A vasárnap jelentése a latin nyelvterületeken: az „Úr napja”. És mivel az Úr 6 nap alatt teremtette a világot, a hetediken pedig megpihent, kizárásos alapon tehát a hét első napjának hétfőnek kell lennie, az utolsónak pedig a vasárnapnak.
Egyes vélemények szerint – ha szabad így fogalmazni -, a vallások között a kezdetektől jelen lévő “rivalizálásnak” köszönhető, hogy a keresztények nagy többsége a vasárnapot tartja a 7. napnak, míg a muzulmánok és az izraeliták a szombatot. De léteznek kisebb keresztény egyházak, amelyek saját értelmezésük alapján a Biblia minden esetben a hét első napjaként csak és kizárólag a vasárnapot említi.
A vasárnap tehát, több évszázada már, a hét utolsó napja, legalább is (a keresztény) Magyarországon biztosan.
És honnan az elnevezés?
Az ókori Dél-Mezopotámia, vagyis Babilónia legjelentősebb városa, szellemi központja Babilon volt. Az itt élő csillagászok 7 bolygót, a Nap és a Hold mellett a Merkúrt, a Marsot, a Vénuszt, a Szaturnuszt és a Jupitert ismerték csak – amelyek tudásuk szerint az egy helyben álló Föld körül keringtek. Mindegyik bolygó egy-egy istenség is volt egyben a számukra, amely a saját napján “főistenné” lépett elő, azaz mondjuk úgy, hogy Ő “irányította” az aznapi eseményeket. Innen eredeztethetően sok nyelvben a hét napjai a bolygók, vagy az adott isten nevét kapták meg (néhányban pedig csak a sorban elfoglalt helyük alapján lettek elnevezve).
Az elnevezések ezen formája talán az angol nyelvben ismerhetőek fel a legjobban. Lefordítva az angol neveket ezt láthatjuk: Moon – Hold, Sun – Nap, Saturn – Szaturnusz.
És mi a helyzet Magyarországon?
A magyar “vasárnap” megnevezés feltételezhetően a “vásárnap”-ból származik. Elhasonulásnak hívják azt a folyamatot, ahogyan az első “á” magánhangzóból “a” betu lett az évszadok során.
I. István király a kereszténység terjedésének elősegítése miatt a vásárok megtartását a (vasárnapi) templomba járással és a munka (vasárnapi) szüneteltetésével kötötte össze. Egyik törvénye a vásártartás királyi monopóliumát biztosította a templommal rendelkező városokban,
településeken, a templom mellett létesített vásárokon.
Akkor most hogy is van ez?
Európában és Oroszországban hétfővel, míg az USA-ban, Kanadában, valamint Közép- és Dél-Amerika legtöbb országában, Kínában, Dél-Kelet-Ázsiában vasárnappal kezdődik a hét. A közel-keleten (néhány ország kivételével), és Afrika egyes északi országaiban pedig szombattal.
kattintásra
Az először 1988-ban kiadott ISO 8601 nemzetközi szabvány, amely az igen furcsa “Adatelemek és adatcsere-formátumok. Információcsere. A dátumok és az időpontok ábrázolása.” névre hallgat, a vasárnapot a hét hetedik és egyben a hét utolsó napjaként adja meg. Igen, íly érdekes a meghatározás magyarra fordítva. Célja pedig: a nyelvi sajátosságokból eredő, időnként jeletősen eltérő dátum- és időpont-ábrázolási módokból adódó különböző értelmezési lehetőségek elkerülése.
Ha a témában szeretnétek jobban elmélyülni, vagy csak érdekelnek például a naptárakhoz, időszámításhoz, vagy akár az ókori istenekhez kapcsolódó érdekességek, tények, információk, lapozzátok fel a Wikipédia oldalait – a vasárnapról szóló bejegyzésünk elkészítésében nagy segítségünkre voltak. Köszönjük nekik!
