Az iskolabusz rendszerének már évszázados hagyománya van Amerikában és Kanadában egyaránt. Egy átlagos tanítási napon az Egyesül Államok útjain közel 27.000.000 diák utazik rajtuk. Filmekben, videóklippekben mindenki láthatott egyet-egyet az amerikai, kanadai hétköznapok elmaradhatattlan és igen hasznos, minden esetben sárga színű kellékéről. Ezen a földrészen legalább annyira jellegzetesek, mint a londoni piros emeletes buszok. Continue reading “Az Iskolabusz Észak-Amerikában”
A Kanada Banda elérhető lett iTunes-on is
Aki korábban is hallgatott már Podcast-et, esetleg használ iPhone-t vagy Mac számítógépet az pontosan tudja mi az az iTunes. Sokan nem szeretik, mert bonyolultnak, feleslegesnek, esetleg túl nagy behemótnak tartják.
Én magam 10 éve használok iPhone-t és Mac-et, de én sem vagyok nagy rajongója ennek a programnak. Akkor mégis miért harangozom ezt így be és miért ekkora szám ez? Engedjétek meg, hogy máris elmagyarázzam.
Az iTunes nem csak arra használható, hogy zenét hallgassunk, CD-írjunk, videót nézzünk, iPhonet szinkronizáljunk, mentést készítsünk róla. Mert ez az, ahonnan a legtöbben ismeritek szerintem. Mert bármennyire utálom azt, hogy mennyi mindent akar csinálni, egy valamiben nagyon jó.
Ez egy hatalmas adatbázis, hatalmas keresője, mely képes a te beavatkozásod nélkül beolvasni előre elkészített listákat, azokban keresni, automatikusan műveleteket végezni, helyetted ezzel megkönnyítve az életed. Ezért nem szabadulunk tőle nagyon sokan. Tudom, ez így fogalmazva nem érdekes, de máris megvilágítom és az lesz.
A Windows Phone és részben a Blackberry is azért halt meg (lett tecchalott), mert hiányzott valami a háttérből. Ezért van ma csak iPhone és (an)Droid. Legyen szó zenéről, ami nem a telefonodon van, keress egy alkalmazást (appot) valamilyen probléma/feladat megoldására, esetleg rádiót (Podcastet) hallgatnál. Minden esetben ugyanoda jutunk. Kell egy lista, egy hatalmas lista, amiből könnyedén meg tudom találni, amire szükségem van. Ebben óriási az iTunes (és a Google Play is).
Mától a Kanada Banda elérhető lett iTunes-on is:
Mi sokat dolgoztunk azon, hogy neked csak két kattintás legyen és bárhol, bármikor hallgathass bennünket. Csak keress rá a Kanada Banda-ra az iPhoneod podcast alkalmazásában, a Windowsodon, OSX-eden (ha Maced van) az iTunesban a Podcastekre. Iratkozz fel (subscribe) és a program automatikusan ellenőrizni fogja, hogy van-e új adás. Ha pedig van, azt le is tölti (WIFI-n persze) és jelzi is neked, hogy készen áll a meghallgatásra.
Minden automatikusan és a legegyszerűbb formában. Nektek, a mi hallgatóinknak. Reméljük tetszeni fog és örömmel használjátok ezt az új lehetőséget.
Innentől technikai segítség következik akinek szüksége volna rá:
Amennyiben még nem lenne iTunes a gépeden azt INNEN töltheted le. A telepítés a szokásos módon történik (ez a telepítő file).
Telefonon a következő képpen találhatsz meg bennünket:
Nyitsd meg a Podcast alkalmazás, nyomj a Keresés -re, keress a Kanada Banda-ra, nyomd meg a Feliratkozás-t (subscribe).
Számítógépen pedig:
iTunes megnyitása – Podcastek-re kapcsolás a zene helyett – a keresésnél keressünk rá a Kanada Banda – ra – Feliratkozás.
Innentől minden automatikusan működik, semmi beállítást nem igényel többé.
PS: később készítünk videót is, hogy segítségetekre legyen a telepítésben és a használatban.
Hurrikánok, jóval több, mint amennyire igény volna
Jóval több hurrikán, mint amire igény volna. Harvey és Irma után már úton van Jose is, melyet volt, mikor 240 km/óra körüli szél kísért.
A meteorológiai mérések kezdete óta ez az első alkalom, amikor egyszerre figyelhetünk meg ennyi nagy erejű hurrikánt. Éppen csak csendesedni látszik Irma és még esélyünk sem volt felmérni a károkat, amikor máris arról számolnak be egyes meteorológusok, hogy még egyáltalán nincs vége, mert Jose a következő néhány napban fog csak a legerősebbé válni?!
Irma az űrből, amint közelít a partok felé:
Próbáljuk modellezni, megjósolni, hogy milyen utat fog bejárni, vajon kinek és mennyire kell tartania ettől. Mindezt úgy, hogy még Irma után sem ocsúdtunk fel igazán. Nagyon úgy tűnik, hogy mire Jose partot ér, vissza fog gyengülni 2-es esetleg akár 1-es erejűvé is. Ami eléggé ráférne arra a térségre. Voltak modellek mellyek azt jósolták, hogy erősebb marad és akár New York is aládozatul eshet. Ám a megbízhatóbb modellek inkább az elgyengülésben értenek egyet.
Nézzük is meg, hogy mit okozott potosan az idei eddig egyetlen női nevű trópusi vihar, mit is tett pontosan az elmúlt néhány napban.
Maho Beach, St Maarten 9/6/2017
Itt pedig egy másik videó, mely összefoglalja elég sok camera felvételét, érdemes lehet belenézni:
https://www.youtube.com/watch?v=5auzUbKfEJs
Hurrikánok, jóval több? Mindíg jóval több, mint amire igény volna.
Hallgasd meg legutóbbi adásunkat a celebekről és arról miért lehet veszélyes az internet a magánéletedre, ha nem figyelsz oda.
Különleges Kanadai KRESZ-táblák – 2. Rész
A magyar-kanadai közlekedést bemutató cikkel megkezdett úton haladunk tovább. Ma a “Különleges Kanadai KRESZ-táblák” cikk-sorozatunk 2. része következik. A legutóbbi alkalommal a sebességkorlátozást vettük szemügyre. Ahogyan ígértük, most a vadveszélyt jelző táblák következnek.
poénos a falon, élőben azonban nagyon is komoly
Egy megmosolyogtató, falra akasztható szuveníren túl elsőre talán unalmasnak hangozhat ez az egész. Hiszen Magyarországon csak egyféle jelölés létezik. Igen, igen, az lesz az! A köznyelvben csak “honfoglalás”, vagy “csodaszarvas” beceneveken ismert, veszélyt jelző szarvasos tábla.
Észak-Amerikában ez viszont egészen másképp van. De miért kell ezt ennyire túl bonyolítani? A hatóságok a lehető legkülönfélébb módon próbálják a közlekedők figyelmét felhívni arra, ha egy területen nagy a valószínűsége annak, hogy valamilyen vadállat sétálhat az úton, vagy futhat keresztül azon.
Akkor hát, lássuk a medvét!
felül: “vigyázat, medvék a következő 10 km-en” – alul: “ne etesd a medvéket“
Vagy inkább mégse, Maci Laci és Bubu jobb helyen vannak bent az erdőben. De gyakran – az összes többi vadon élő állattal együtt – előfordul, hogy az autópályák, országutak, kedvelt túrista utak, vagy a városok közelébe kerülnek.
Év- és napszaktól függetlenül érdemes ezeket a jelzéseket Észak-Amerikában is nagyon komolyan venni! Nem csak azért, mert egy esetleges baleset komoly következményekkel járhat mindkét fél számára. Hanem azért is, mert ha mobilszolgáltatói lefedettség nélküli helyen történt a baj, akár több km-es gyaloglás várhat az illetőre, mire térerőt talál, hogy egyáltalán segítséget hívhasson. Vagy bele telhet pár órába, mire valaki más is arra jár, s segíteni tud nekünk.
felül: “Kérjük, ne etesd a medvéket.”
alul: “A medvék veszélyesek lehetnek!“
Ha vadállatot, pl. medvét, szarvast látunk az út szélén, semmi esetre se álljunk meg és szálljunk ki a járművünkből! Ne próbáljunk szelfizni egy-egy medveboccsal! Mert a több száz kilós édesanyjuk nem fog megértést tanúsítani a kíváncsi turisták felé, s igen barátságtalanul léphet fel. A mama majdnem mindig ott lapul a bozótban. Egy-egy szarvas is komoly súlytöbblettel bírhat az emberhez képest, az agancsosok legnagyobbika, a jávorszarvas pedig az “erdők királya”. A statisztikák szerint több ember haláláért felel évente, mint például a medvék vagy a pumák.
“kiemelt ütközési terület – figyelj a vadvilágra“
Azt mondják róla, hogy még a medvével is szembe száll, ha meg kell védenie magát, vagy kicsinyét. A valaha megmért legnehezebb jávorszarvas bika több, mint 800kg volt, de az “átlagos” egyedek is szépen eléldegélnek 700-750kg körül. El lehet képzelni, hogy egy ballábas napon (figyelem, kettő is van neki), mit tud művelni azzal, aki szembe kerül vele. Magas, zömök termetével (marmagassága 1,5-2 m), hatalmas agancsával (fesztávolsága lehet 2 m feletti is) komoly károkat tud okozni egy 3-400 kg-os medvében, vagy az autónkban, de még egy kamionban is. És nehogy azt higyjük, hogy megijed a hangos kürt szótól, vagy riadtan irányt változtat, ha meglát egy teherautót közeledni… Nem, esze ágában sem lesz lassítani, kitérni, vagy vissza fordulni, hiszen megszokta, hogy vele senki sem kötekszik!
“nagyfokú jávorszarvas-ütközési terület“
De nem csak szarvasokat és medvéket ábrázoló táblák vannak Kanada szerte, hanem majd minden vadon élő állatra létezik egy-egy figyelmeztető jelzés. Ludak, kacsák, hódok, őzek, juhok, és ez nem vicc, hanem a törvény ereje által kihelyezett táblák! A teljesség igénye nélkül mutatunk néhányat az alábbiakban.
Kecskék, juhok. Előfordulásukra jellemzően a 4800km-es észak-déli kiterjedésű Sziklás-hegységben (angolul: “Rocky Mountains“, vagy “The Rockies“) lehet számítani.
Szárnyuk van, repülhetnének is, de inkább gyalogolnak.
Természetes módon, teljes biztonságban át is repülhetnének az út felett a kacsák, ludak, libák, de ők sokkal jobban szeretnek keresztül totyogni azon. Ezért aztán többféle tábla is hirdeti, ha számítani kell a feltűnésükre az útpályán.
Leegyszerűsítendő a kérdést, léteznek a “gazdaságos”, három az egyben táblák:
magyarul: “vigyázat, vadfolyosó – vezess óvatosan a következő … km-en“
És az összefoglalólag csak “vigyázat, vadvilág az országúton” feliratot viselő tábla:
Sajnos minden igyekezet ellenére Kanadában is több száz, vadakkal összefüggésbe hozható autóbaleset történik az utakon. Vezessünk mindig figyelmesen és körültekintően! Egy 5-10 perces késés sokkal jobb, mint egy több órás baleseti helyszínelés, kármentés, vagy kórházi kezelés.
Legközelebb az országutak fáradthatatlan vándorai, a kamionosok számára kihelyezett KRESZ-táblák áttekintése következik.
KB002 – Celebek, Élsport és az Online Jelenlét
Kanada Banda Podcast – Rádió Adás 2. rész
Harmadik adásunkban kibeszéljük a “szart se csináló” celebeket, a 15 perc hírnévre vágyó bulvár-töltelékeket. Szót ejtünk az élsportról és a siralmasan teljesítő Magyar Futball válogatottról, a sportolónak látszó alibi-focistákról.
Ezt követően elmondjuk mire és miért kell, ráadásul nem csak lehet figyelni nethasználat közben.
Majd pedig az internetes adatbiztonságról, adatvédelemről, internetezési szokásainkról értekezünk, s adunk jó tanácsokat.
Kanada Banda Podcast – Rádió Adás 2. rész
SHOW NOTES, avagy ez minden, amire hivatkozni tudunk!
Susogós Mackók, 27. rész: Mi az a celeb?
A magyar foci és a több tíz milliós fizetések:
- https://444.hu/2016/12/29/dobbenetes-penzeket-keresnek-a-magyar-focistak-az-nb1-ben
- http://www.piacesprofit.hu/gazdasag/sokmillios-jutalommal-jonnek-haza-a-valogatott-focistak/
- http://www.boon.hu/urban-florian-irrealis-fizetesek-felulrol-iranyitott-magyar-futball/3492535
“az első, a másod- és a harmadosztályban milliós fizetésekért játszanak a focisták, a megye első osztályában kétszázezres fizetésekért rúgják a bőrt” - http://www.boon.hu/video-magyar-focista-fizetesek-ime-a-megdobbento-szamok/3362487 – a videóban 3perc 20mp-től hangoznak lényeges információk!
“Futballisták tucatjai keresik a magyar átlagfizetés húsz-harmincszorosát hazánkban olyan teljesítménnyel, melytől még az európai középmezőny alja is csaknem beláthatatlan messzességben van.” - És mindezek után nézzük meg, hogy mennyit keres a mások életét megmentő, a sajátját kockáztató tűzoltó.
- A bankkártyák biztonsága csak illuzió? – illetéktelenek is használhatják NFC-s bankkártyánk adatait…
Van képünk (is) hozzá!
- a magyar focisták fizetése 2017-ben:
- egy beszédes grafikon:
első gyermek születése – KSH statisztika
A teljes tanulmány ide kattintva olvasható el. (PDF fájl, 608kb)
Aki lemaradt volna előző adásunkról, az IDE KATTINTVA meghallgathatja.
Különleges Kanadai KRESZ-táblák – 1. Rész
A közlekedők kedvéért következzen a “Különleges Kanadai KRESZ-táblák” sorozatunk első része. Terveink szerint további három követi majd az előttünk álló hetek folyamán. Ezekben a bejegyzésekben szeretnénk bemutatni nektek, hogy milyen Kanadára (valamint részben az Egyesült Államokra) jellemző közúti jelzésekkel lehet találkozni.
Ez sem egy olyan téma lesz, amely 3 perc alatt, 4 bekezdésben 5 mondattal elintézhető. Kanada egy kontinensnyi méretű ország, az európaihoz képest többé-kevésbé eltérő szokások, más út- és terepviszonyok, igazán gazdag vadállomány, több ezer kilométer hosszú autóutak és autópályák. Nem lesz tehát rövid egyik posztunk sem. Bízunk benne, hogy érdekesnek és kellően informatívnak találjátok majd.
ezzel itt csak viccelünk ám 🙂
Ha valakinek kedve támad kanadai KRESZ könyvek lapozgatásához, alább belinkeltünk párat:
- Alberta-i KRESZ könyv (PDF fájl, 17,9MB)
- Brit Kolumbia-i KRESZ-táblák és útburkolati jelek gyűjteménye (PDF fájl, 5,19MB)
- Brit Kolumbia-i KRESZ könyv (PDF fájl, 10,5 MB)
- Gépjárművezetői Kézikönyv, Ontario (online)
- Yukon-i KRESZ könyv (PDF fájl, 13,6 MB)
A “klasszikusnak’ mondható STOP, az elsőbbségadás kötelező (macisajt), vagy a behajtani tilos táblák teljesen megegyeznek az Európában ismertekkel. Azonban van rengeteg olyan, amely egyáltalán nem létezik itt Kanadában, és fordítva: van sok, amelyek egyáltalán nem használatosak Európában. És van az a kategória, amiknek a formája, színei teljesen mások, de jelentésük 99,999%-ban ugyanaz! Ezekre láthattatok már példát egyik augusztusi bejegyzésünkben. Aki azt nem olvasta még, ide kattintva megteheti: Közlekedés: Magyarország vs Canada .
A kanadai KRESZ a könnyebbség kedvéért kategórizálta a különböző típusú táblákat, ahogyan azt a magyarországi is. Íme:
Azt hiszem, formákban és színekben itt sincs hiány. Ha most tippelnem kellene, akkor azt mondanám, hogy az út menti táblák 60%-a szöveges, a maradék 40% pedig ábrát, rajzot (is) tartalmaz, nem csak feliratokat.
Elsőnek jöjjön talán a leglényegesebb. A sebességkorlátozás!
Kanadába autóval csak az Egyesült Államokból lehet jönni.
A határt átlépve azonnal egy ilyen, vagy ehhez nagyon hasonló táblával találkozik az utazó. (Természetesen ennek a fordítottja megtalálható Kanadából az Államokba belépve.)
Ennek oka, hogy az USA-ban az angolszász mértékrendszer (font, hüvelyk, gallon, mérföld, stb.) a hivatalos mind a mai napig. Kanada 1970-ben kezdett átváltani az angolszászról a metrikus rendszerre, a közlekedést 1977-ben érte el ennek szele. Azóta kilométer per órában mérnek a mérföld per óra helyett.
A sebességkorlátozó tábla nem csak egy köralakú, két-, vagy háromjegyű számmal ellátott tábla.
Az egyértelműség kedvéért ki is írják, hogy ez itt kérem, a MAXIMÁLISAN megengedett legnyobb haladási sebesség, méghozzá km/h-ban mérve.
Amit egyértelmű pozitívumnak tartok, hogy a sebességkorlátozó táblát minden esetben (szituációtól függően 60-80-100 méterrel) megelőzi egy tájékoztató jelzés, így a sofőröknek lehetőségük van idejében csökkenteni a sebességüket.
Aránylag kevés helyen, de előfordul, hogy külön korlátozó jelzés kerül kihelyezésre. Ebből az egyik, amely a teherautókra vonatkozik.
A “trucks” szó jelentése: kamionok, teherautók. Ez a nem túl jó minőségű fotó a Google Maps segítségével készült.
A másik pedig érvényes minden közlekedőre. A megnevezése szerint: éjszakai legnagyobb megengedett haladási sebesség.
Az meg egy másik kérdés, hogy kinek mikor kezdődik és ér véget az éjszaka…
Ha pedig nem fehér, vagy fekete a tábla háttérszíne, akkor csak sárga lehet. Amelynek értéke nem kötelező érvényű, csupán ajánlás a közlekedők számára. Ez az a legmagasabb haladási sebesség, amellyel az adott útszakasz biztonsággal autózható. Ilyen táblákkal az élesebb kanyarok, vagy az autópálya kihajtói előtt (ezt jelzi az “exit” – kijárat – felirat) lehet találkozni minden esetben.
A sebességkorlátozás betartását az autópályákon (minimum 2*2 sáv) nem csak a földön állva méri a hatóság (civilnek tűnő autóval állnak az út szélén, vagy a felüljárón az út felett, s nem a bokor mögött a 30-as táblánál), hanem akár még a levegőből is megtehetik ezt egy légi jármű segítségével.
Aztán, ha valahogy mégsem sikerült a határokon belül maradni, akkor jön az út szélén történő igazoltatás. És egy érdekesség: megérkezve Brit Kolumbia-ba minden út mellett található egy sárga-fehér tábla, amelyen ez olvasható: “Tudd a határaidat – maradj azokon belül. Kiemelkedő gyorshajtás esetén a jármű elkobozható!”.
Vészhelyzeti járművek: rendőrség, mentők, tűzoltók és a vontató autó. Ha ők állnak az út mentén villogó kék, piros, vagy sárga lámpákkal, akkor lassítani kell!
Ha ez pl. autópályán történik, ahol a sebességhatár 110, vagy 120km/h, közvetlen a vészhelyzeti jármű melletti sávban maximum 70 km/h-val (pl. Brit Kolumbia, Saskatchewan), vagy csak 60 km/h-val (pl. Alberta) lehet elhaladni. Ha több sávos az út, a távolabbi sávokban nem szükséges sebességet csökkenteni.
A végére maradt egy olyan tábla, amelyet szerintünk sokan szívesen látnának Magyarországon is.
A “lassabb forgalomnak jobbra tarts”, és a “tarts jobbra – hagyj előzni másokat” sok helyütt látható a 2, vagy 3 sávos utak mellett. Kedves emlékeztető a KRESZ-ben megfogalmazott pontra, miszerint jobbra tartás van érvényben minden helyzetben. Egy lassabb járművel nem illendő feltartani egy gyorsabbat.
A második részben azt mutatjuk be, hogy miként, milyen jelzésekkel hívják fel a járművezetők figyelmét a vadveszélyre.
Szeptember lett és máris szakadt a hó Kanadában
Alig váltott a naptár szeptemberre és az ország egyes részeiből máris hóesésekről szólnak a hírek.
Miközben a nyugati országrészek hőségriasztáson gondolkoztak a hétvégére (van ahol nem voltak restek ezt be is jelenteni), addig a keleti part hirtelen átesni látszik télbe. Arra felé látszólag idén sem lesz ősz.
Ontarioban csupán a megszokottnál hűvösebb lesz a hosszú hétvége, ami rendben is van.
Ám az, hogy a newfundland és labradori rendőrök konkrétan havas képeket tesznek közzé Twitteren, az azért erős.
Dehát ez itt Canada, mit várhatnék egy országtól, ahol az első nyáron azt mondta nekem egy idősebb bácsi, hogy:
We have only two seasons here. The winter and the July. – Azaz nekünk itt csak 2 évszakunk van. A tél és a július.
Akiknek jut még néhány nap a nyárból azok élvezzék ki, mert hamarosan hozzájuk is eljön az, amit a keleti parton lakó barátaink már közelről tapasztalhattak.
Vasárnap – A Hét Első, Vagy Utolsó Napja?
A helyes válasz pedig attól függ, hogy melyik országgal kapcsolatban kérdezzük ezt.
Nagy valószínűséggel már mindenki kezébe került olyan külföldi naptár, amelyben a vasárnap volt a hét első napja.
De vajon mi ennek az oka?
A Biblia teremtéstörténete (Genezis) alapján Isten a világot 6 nap alatt (vasárnaptól péntekig) teremtette, és a 7. napon, azaz szombaton megpihent és ezt a napot ünnepnapnak (más elnevezések szerint: pihenőnapnak, vagy nyugalomnapnak) nyilvánította. Tehát az Ószövetség szerint vasárnap a hét első napja.
Ezzel ellentétben az Újszövetség már a hét hetedik napjaként említi, lásd: “húsvét vasárnapja”, azaz Jézus feltámadásának napját. A vasárnap jelentése a latin nyelvterületeken: az „Úr napja”. És mivel az Úr 6 nap alatt teremtette a világot, a hetediken pedig megpihent, kizárásos alapon tehát a hét első napjának hétfőnek kell lennie, az utolsónak pedig a vasárnapnak.
Egyes vélemények szerint – ha szabad így fogalmazni -, a vallások között a kezdetektől jelen lévő “rivalizálásnak” köszönhető, hogy a keresztények nagy többsége a vasárnapot tartja a 7. napnak, míg a muzulmánok és az izraeliták a szombatot. De léteznek kisebb keresztény egyházak, amelyek saját értelmezésük alapján a Biblia minden esetben a hét első napjaként csak és kizárólag a vasárnapot említi.
A vasárnap tehát, több évszázada már, a hét utolsó napja, legalább is (a keresztény) Magyarországon biztosan.
És honnan az elnevezés?
Az ókori Dél-Mezopotámia, vagyis Babilónia legjelentősebb városa, szellemi központja Babilon volt. Az itt élő csillagászok 7 bolygót, a Nap és a Hold mellett a Merkúrt, a Marsot, a Vénuszt, a Szaturnuszt és a Jupitert ismerték csak – amelyek tudásuk szerint az egy helyben álló Föld körül keringtek. Mindegyik bolygó egy-egy istenség is volt egyben a számukra, amely a saját napján “főistenné” lépett elő, azaz mondjuk úgy, hogy Ő “irányította” az aznapi eseményeket. Innen eredeztethetően sok nyelvben a hét napjai a bolygók, vagy az adott isten nevét kapták meg (néhányban pedig csak a sorban elfoglalt helyük alapján lettek elnevezve).
Az elnevezések ezen formája talán az angol nyelvben ismerhetőek fel a legjobban. Lefordítva az angol neveket ezt láthatjuk: Moon – Hold, Sun – Nap, Saturn – Szaturnusz.
És mi a helyzet Magyarországon?
A magyar “vasárnap” megnevezés feltételezhetően a “vásárnap”-ból származik. Elhasonulásnak hívják azt a folyamatot, ahogyan az első “á” magánhangzóból “a” betu lett az évszadok során.
I. István király a kereszténység terjedésének elősegítése miatt a vásárok megtartását a (vasárnapi) templomba járással és a munka (vasárnapi) szüneteltetésével kötötte össze. Egyik törvénye a vásártartás királyi monopóliumát biztosította a templommal rendelkező városokban,
településeken, a templom mellett létesített vásárokon.
Akkor most hogy is van ez?
Európában és Oroszországban hétfővel, míg az USA-ban, Kanadában, valamint Közép- és Dél-Amerika legtöbb országában, Kínában, Dél-Kelet-Ázsiában vasárnappal kezdődik a hét. A közel-keleten (néhány ország kivételével), és Afrika egyes északi országaiban pedig szombattal.
kattintásra
Az először 1988-ban kiadott ISO 8601 nemzetközi szabvány, amely az igen furcsa “Adatelemek és adatcsere-formátumok. Információcsere. A dátumok és az időpontok ábrázolása.” névre hallgat, a vasárnapot a hét hetedik és egyben a hét utolsó napjaként adja meg. Igen, íly érdekes a meghatározás magyarra fordítva. Célja pedig: a nyelvi sajátosságokból eredő, időnként jeletősen eltérő dátum- és időpont-ábrázolási módokból adódó különböző értelmezési lehetőségek elkerülése.
Ha a témában szeretnétek jobban elmélyülni, vagy csak érdekelnek például a naptárakhoz, időszámításhoz, vagy akár az ókori istenekhez kapcsolódó érdekességek, tények, információk, lapozzátok fel a Wikipédia oldalait – a vasárnapról szóló bejegyzésünk elkészítésében nagy segítségünkre voltak. Köszönjük nekik!
KB001 – A kivándorlás
A mai rádió adásban a kivándorlás lesz a téma. Ennek okait és módjait keressük Lázadó barátommal.
Körbejárjuk, hogy miért olyan egy állam berendezkedése és működése, amilyen. Megnézzük, hogy ez mennyiben érint bennünket és azt is, hogy mit lehet tenni akkor, ha igenis érint.
Az első adásunkkal ellentétben, ez már nem egy rövid, bemutatkozó szösszenet lesz. A téma érdekes lehet mindenki számára. Aki otthon maradt, annak azért, mert megpróbáljuk megvilágítani, hogy ki miért, minek a reményében, vagy mit megoldani kívánva távozik. Aki gondolkozik a távozáson, annak megpróbáljuk kicsit megvilágítani, hogy mire számítson. Míg a már távozottak megtudhatják, milyen az, amikor valaki a tengeren túlra megy és vajon miért tesz ilyet.
Aki nem szeretné a weboldalról hallgatni, az le is töltheti mp3 formájában minden adásunkat, a letöltések menüpont alatt. De már nem kell sokat várni, hogy iTunes és más Podcast alkalmazásokkal egyenesen a telefonotokra, laptopotokra varázsolhassátok adásainkat, ráadásul teljesen automatikusan.
Ma nem fogunk túlzottan elmerülni egyik részletben sem, de ígérjük külön-külön egy későbbi adásban még kitérünk ezekre. Sokat jelent nekünk, hogy szólhatunk hozzátok, így kérlek fogadjátok szeretettel mai adásunkat.
Hölgyeim és Uraim, ismét itt a Kanada Banda.
Show Notes
(Az adásban hallott tartalom kiegészítése, érdekességek, jegyzeteink)
INFO: a címekre kattintva nyílnak meg az információk, külön abakban
“Hogyan látjuk mi Magyarok a saját jövonket?“ cimmel 2017. augusztus 4-en megjelent cikkunk
Kis szinesünk:
Triple O’s rendkivul finom “LUAU csibeburgerje”
Ernelláék Farkaséknál c. film infoja
BC, British Columbia, Brit Columbia:
— program indulasa: https://www.facebook.com/kormanyzat/posts/849828478423207
— program vege:
http://24.hu/belfold/2016/06/13/megbukott-a-kormany-gyere-haza-fiatal-programja/
http://www.origo.hu/gazdasag/20160613-nem-hiv-haza-tobb-fiatalt-a-kormany.html
Nemzetközi Pöttyös Turo Rudi lelohelyek
Legyen tanc! (Videó)
“El lehet menni Magyarorszagrol…” (Videó)
Végre itt van az első adásunk! – Kanada Banda Podcast
Megjelent végre a Kanada Banda Podcast első, rendhagyó adása. Ez az első és máris rendhagyó, hogy lehet ez? Nos, eddig nem volt adás, most pedig van és ez mostantól így lesz minimum minden két hétben. Szóval a rend végleg megváltozott.
Mi vár rátok?
Első körben csupán ismerkedés. Alap információk és egy rövid bemutatkozás, ám a következő adástól minden alkalommal 1-2 érdekes, megosztó, fontos témát fogunk feldolgozni. Hol komolyabb, hol lazább hangvételben, függően a téma súlyától.
Nagyon reméljük, hogy legalább annyira örömötöket fogjátok lelni a műsorokban, mint amennyire mi tesszük. De nem szaporítom tovább a szót.
Most pedig Hölgyeim és Uraim augusztus 20-a alkalmából következzék a Kanada Banda:
PS: A letöltések menüpont alatt minden adásunk megtalálható lesz később is.
