A Magyar Podkasztok

[tl:dr] Hozzátok szólok, nektek írok, kedves hallgatók, kedves magyar podkaszterek! Az elmúlt 2,5 évben 3 kerekasztal beszélgetést és egy interjút hallgattam meg magyar podkaszterekkel, újságírókkal, reklámipari szakemberrel és médiamunkásokkal, influenszerekkel a magyar podkaszt jelenéről és jövőjéről. Az ott hallottakat végig- és átgondolva fogalmazódtak meg bennem az alábbiak.

Alap adatok, alap fogalmak, audioblogging

A podcast, mint szó, 2004. Februárjában született meg, amikor Ben Hammersley megírta „Audible revolution” c. cikkét a The Guardian-ba. A podcast magyarul: podkaszt – és nem pótkaszt, vagy pódkeszt!

Maga a műfaj, az angol nyelvű Wikipedia szócikk szerint, a 80-as évek Amerikájába vezethető vissza. Igazi lendületet a 2000-es évek közepétől kapott, leginkább az Apple iPod népszerűségének köszönhetően terjedt el a letölthető, non-lineáris, rendszeresen jelentkező online rádiómúsor, amelyre akkoriban még audioblogging néven hivatkoztak.
Ezekben az években még nem volt kellően kiépített/elterjedt és legfőképp nem volt olcsó a mobilinternet az Államokban és Nyugat-Európában, hogy útközben is lehessen online műsorokat hallgatni. Azaz az Apple csak egy felhasználóbarát eszközt adott a podkaszt hallgatáshoz, sem a műfaj alapjait, sem az elnevezést nem nekik köszönhetjük.

  • A világon az első podcast tárhelyszolgáltató a 2004. Októberében indult Liberated Syndication (libsyn.com).
  • Az iTunes 4.9-es verziójában (2005. Június) vált először elérhetővé a Podcast menüpont.
  • A Yahoo.com 2005. Októberében indította el a podcast kereső szolgáltatását, amelyben a felhasználók meghallgathatták az egyes epizódokat és fel is iratkozhattak a különböző podkaszt csatornákra.
  • A New Oxford American Dictionary 2005. Decemberében az év szavának választotta a podcast-ot.
  • A 2006. Januárjában megtartott Apple Keynote-on Steve Jobs személyesen mutatta be, hogyan lehet a Garageband nevű alkalmazásukkal podcast-ot készíteni.
  • Egy 2009-es felmérés szerint az amerikaiak 43%-a már hallott a podcast-ról, mint műfajról.
  • Az Apple 2013-ban regisztrálta rendszerében az 1 milliárdodik podcast feliratkozást.

A következő néhány bekezdést Friderikusz Sándor úrnak is szíves figyelmébe ajánlom, mert a műsorsorozatának az első epizódjában Ő sem volt tisztában a fogalmakkal.

Sok podkaszter az internetes rádióműsor kifejezést használja, amikor új hallgatóknak a podkasztokról beszél, mert mindenki számára könnyen értelmezhető, mi is a rádióműsor és az internet ötvözése. De a podkasztolás több, mint egy internetes rádió – írja a PodcastHero szerzője. Vannak olyan internetes rádióműsorok, amelyek nem podkasztok. Az internetes streaming (online sugárzás) nem podkaszt, mert nem rendszeres megjelenésű és csak az online tartalom számít podkasztnak, amelyik RSS Feed-en keresztül érkezik meg a felhasználóhoz.

Rossz hírem van tehát: az elsődlegesen a YouTube-on és a Facebook-on streamelt videó nem podkaszt. Ez van.

Szakmai szemmel nézve nem tartom jó megoldásnak, hogy egy videós tartalom hangsávját külön is, mint podkaszt kiadjuk. Annak idején egyetlen Friderikusz Show, vagy Meglepő és mulatságos, vagy Osztálytalálkozó c. műsorok hanganyagát sem közölte le Kossuth, vagy a Danubius Rádió. Négy adás után úgy látom, hogy sem Sándor, sem pedig kollégái nem gondolnak arra a felvételek/interjúk elkészítése során, hogy később majd a hanganyagot különálló online tartalomként publikálni fogják. Így aztán podkaszt hallgató lényegi információkról marad le, mivel a videót nem láthatja, ezért nem tudja, hogy milyen feliratok jelennek meg a képen, mi látható az asztal végén álló monitoron, hogy ki-milyen ruhát visel, amelyre a beszélgetőpartner megjegyzést tesz, stb.

Szóval az a gond a Friderikusz Podcast-tal, hogy nem podkaszt, legalább is a megjelenés első felében biztosan nem és nevétől eltérően pont a podkaszt hallgatókkal nem törődik a műsor házigazdája az interjúk elkészítése során. Én értem, hogy közel 30 év televíziózás után egy számára új platformon nehéz eligazodni, de szerintem Sándortól ettől több profizmust várunk el.

„A Magyar Podkasztok” bővebben

Egyé Tőb Csírkét!

Minden rendben a helyesírásommal, csak annyit történt, hogy szó szerint fordítottam le egy szlogent. „Eat Mor Chikin” – a vasárnapi zárva tartásáról is ismert Chick-fil-A gyorsétterem-láncnak vannak a legmókásabb hirdetései az USA-ban, evör. Amikor még az Államokba jártam át dolgoz(gat)ni, akkor mindig megmosolyogtató volt ezeket a reklámokat megpillantani az Interstate-k, országutak mentén, a gyakran több emelet magasságban elhelyezett hirdetőtáblákon. A cikk elkészülésében nagy szerepe volt a 20 perccel a jövőbe podcast-nak, azaz Szkállinak, Dávidnak és Balázsnak. Nem tudjuk elégszer megköszönni nekik podcast-unk rendszeres említését!

Viszonzásul mi is rendszeres hallgatásra ajánljuk magyarország legjobb, tech-tudomány tematikájú, minden alkalommal tartalmas podkasztját, a magyar nyelvben megalkotható legjobb szóviccekkel, evör!
A 20 perccel a jövőbe podkaszt az „egyé-tőb-csírkét” témához kapcsolódó adásai:
> 119. epizód: Excel Rose és
> 124. epizód: Havi 200 pengő pixel.

A klasszikus hirdetőtábla a bocikkal.

Az angolul kevésbé értők számra egy kis segítség, hogy mi és miért olyan vicces? A cég hirdetéseinek reklámszövege és az étteremlánc neve azért poénos, mert az angolban a kiejtés és az írott forma között vannak kisebb-nagyobb különbségek. Például: a „csikre, baromfi” angolul leírva: chicken, míg kiejtve: „csikön. Ha kiejtés alapján akarom leírni angolul, akkor kb. chikin-t kellene írnom. Ez a fajta szójáték a magyar nyelvben olyan lenne, mint amikor a „tetszik érteni?„-ből „teccikérteni?„, vagy az „azt hiszem„-ből „asszem„, a „nem tudom„-ból pedig „nemtom” lesz, de hasonlüan humoros szóhasználat/szójáték, amikor valaki a „csirkemell” helyett „pipicici„-t mond.

„Csírk-fil-É”

.

A cégnév, amennyiben helyesen és teljes egészében kiírnák azt, akkor „chicken fillet(azaz: csirke filé) lenne, de szlengesre véve az elnevezést, ezt lerövidítve lett belőle chick-fil-A, kiejtve: csik-fil-éj. Szlogenjüket, az „Eat Mor Chikin„-t – amelyet egyébként idén márciusban le is cseréltek egy rövid időre -, talán a legjobban „Egyé Tőb Csírkét„-nek lehetne fordítani (opciós lehetőség még az „Egyél Töb Cirkét”).

„Egyé Tőb Csírkét!” bővebben

Harminckilenc, Negyven.

Jó reggelt kívánok! Én Lázadó vagyok, ez pedig egy könnyed cikk azok számára, akik már megcsömörlöttek a napi több tíz koronavírusos hírtől. Ha te is a rendszeres Hallgatóink közé tatozol, akkor valószínűleg tisztában vagy az életkorommal. Nem meglepő módon így van ezzel az Arckönyv, akarom írni, a Facebook is. Nagyon jó üzleti érzékkel ebből az információból megpróbálnak üzletet is csinálni, azaz némi bevételt generálni maguknak és a hirdetőiknek. Azonban sikerült ellenállnom a kísértésnek, hiába jött szembe velem ez az egyetlen reklám 6, azaz hat különböző alkalommal, 6 különböző webáruház hirdetéseként…

oldometer_39-40__pfulla Facebook-os hírfolyamom részlete
a szponzorált tartalommal
(kép: Lázadó
)

 

Nem nagy dologról van szó, csupán a hírfolyamomba ügyesen elhelyezett szponzorált tartalomról, azaz egyszerű reklámról. A termék maga ötletes, már mint a rajta szereplő grafika tetszetős. Szeretem az ilyen kreatív dolgokat, amelyeknek pont az egyszerűsége adja meg a pluszt: a kevesebb több elvét követve lesz a termék kívánatos. Tehát a koronavírusról, azaz pontosabban a COVID-19-ról (CoViD-19, azaz angolul: CoronaVirus Disease – 2019) szóló hírekkel, beszámolókkal, riportokkal, interjúkkal ellentétben ebben a hirdetésben a póló dizájnját a legkevésbé sem tolják túl. Az „oldometer” jelentése magyarra fordítva kb. öregedésmérő.

Webáruházak hirdetései: első, második…

 

A Facebook algoritmusa semmit sem bíz a véletlenre: a 40. születésnapom majd csak az év második felében lesz, a mai naphoz képest több mint 6 hónap műlva, de ők alaposan elébe menve a dolgoknak már az év második hónapjában megpróbálnak, mondjuk úgy, személyre szólóan „kedveskedni” nekem. Egy ismerősöm azt javasolta – amikor megmutattam neki, hogy a Facebook milyen egyen hirdetéseket tol az arcomba naponta legalább egyszer -, hogy: „a születésnapomig már csak ebben a pólóban lenne szabad járnom”.

… harmadik, negyedik …

 

Kedves ötlet, elgondolkodtam rajta és azt hiszem, hogy ezt most kihagyom. Pedig a hirdetők lelkesen próbálkoztak, többszöri kevezménnyel és árleszállítással próbáltak meggyőzni, hogy nekem erre márpedig szükségem van. Nem kattintottam le a hirdetéseket, úgyhogy most már nem fogom megtudni, hogy mennyi volt az eredeti ára, így aztán azt sem tudom, hogy a 15, vagy 12 dolláros ár az mennyire volt kedvező?!

… ötödik és hatodik.

 

Szeretem az ötletes grafikával ellátott ruhákat, első alkalommal ennél a pólónál is fülig érő szájjal nyugtáztam a látottakat. Bár a különböző webshopok nem olvassák ezt a cikket, de el kell mondjam, hogy észre vettem a modell őszülő szakállát és a vagány tetoválásait is, szóval a hirdetés képi világa, a célközönség megszólításának módja részemről 10/10-re értékelhető.

De nálam ez most nem jött be.

 

– Lázadó