Kanada Banda Podcast & Blog | Közélet, Család, Emigráció, Alberta, Kanada, Magyarország, Gazdaság, Bel- és Külpolitika, Technológia, Hírháttér, Elemzés, Tapasztalat, Vélemény.
BUÉK 2024! Már csak órák vannak hátra a 2023. évből…
Ezért aztán erre az évre elfogyotak a betűk és a hangok is… De! Az archívumunk, azaz a weboldalunk és a YouTube csatornánk viszont bármikor elérhető és kedvetekre böngészhető.
Ebben az évben is elkészült jó pár podcast epizódunk, írtunk sok cikket és felvettünk néhány videót is. A lehetőség mindig adott: bármikor bepótolható a lemaradás, vagy újra lehet hallgatni egy-egy epizódot, újra meg lehet nézni egy-egy videót és újra lehet olvasni egy-egy cikkünket.
Ha szeretnél belesni a kulisszák mögé, legyél te is az egyik aktív bandatagunk: természetesen, csak a feltételek elfogadása és a kérdések megválaszolását követően csatlakozz a zárt Facebook csoportunkhoz, a Bandázzatok Velünk-höz!
Az első magyar nyelvű kanadai podcast 13. extra epizódjában befejezéséhez ért Attiláék észak-amerikai történetének kanadai fejezete. Több, mint 100 napos itt tartózkodásuk alatt keletről nyugatra tartva bejárják Kanadát, majd a kontinens észak-keleti szegletét, majd déli irányba tartva átléptek az Egyesült Államokba: November közepén 15.000 km-rel a hátuk mögött érkeztek meg a kaliforniai Santa Cruz városába.
Adás napló.
Attila rendszeresen frissülő blogja és közösségi média oldalai:
Az első magyar nyelvű kanadai podcast 11. extra epizódjában folytatódik Attiláék észak-amerikai története. Több hónapos itt tartózkodásuk alatt keletről nyugatra tartva bejárják Kanadát, majd észak-déli irányban az Egyesült Államokat is, hogy aztán a szilveszter éjszaka már Mexikóban találja őket. Több, mint 8.500 km-rel a hátuk mögött érkeztek meg Calgary szomszédságába. Attilával és családjával egy lakókocsis kempingben találkoztunk és a grillsütőkön elkészült vacsora után a naplementében beszélgettünk.
Adás napló.
Calgary-tól kb. 20 percnyi autózásra megtalálható lakókocsis kempingben találkoztunk Attiláékkal. A nap végén, a vacsorát követően egy rövidke séta után a kemping szélén álldogálva készült el ez az interjú. Az alábbi fotókat a helyszínen, a vacsora alatt és a beszélgetés után készítettem.
Attila rendszeresen frissülő blogja és közösségi média oldalai: Towacross (+ fotóalbum) – Facebook, YouTube.
Amikor valaki szándékosan nem mond igazat, akkor az azt jelenti, hogy tudatosan hazudik? A Gelencsér-saga folytatódik. Miért pörgünk ezen annyit? Mert még akkor sem beszélünk irtózatos ostobaságokat a nyilvánosság előtt, ha rektornak tetszik lenni a bácsinak. Továbbá: rengeteg embert foglalkoztat a Gelencsér által előadott egyszemélyes pánik-keltő show. És a klímaváltozás továbbra is az emberiség egyik legnagyobb problémája.
Úgy gondolom, hogy ha csak miattunk 1, azaz egy netezővel többhöz jutnak el az interjúra adott reagálások, a helyálló és aktuális adatok, információk, akkor már nyertünk! Az alábbiak megtekintés/elolvasás után korlátlanul tovább oszthatók, hogy a jövőnket illetően minél többen képbe kerüljenek (pánikba esés helyett).
A Szkeptikus Társaság 2022. Június 20-án megjelent blogbejegyzésére hívta fel figyelmünket egyik hallgatónk, amelyet ezúton is nagyon köszönünk!
a blogposzt elolvasásához kattints a képre
Minden túlzás nélkül az év legmegfontoltabb véleményecikke – rengeteg indoklással és hivatkozással.Szeretem, amikor valaki higgadtan, összeszedetten, kijelentéseit alátámasztva tesz helyre egy nagyhangú okostojást. Sajnálatos, hogy ez az okostojás most egy egyetemi rektor volt.
DE!
Még egy egyetemi rektor sem ért és érthet mindenhez, legfőképp pedig titulusa árnyékában nem nyilatkozhat le magabiztosan ostobaságokat, amelyek a tudatlanságából fakadnak.
Az első magyar nyelvű kanadai podcast 10. extra epizódjában folytatódik Attiláék észak-amerikai története. Több hónapos itt tartózkodásuk alatt keletről nyugatra tartva bejárják Kanadát, majd észak-déli irányban az Egyesült Államokat is, hogy aztán a szilveszter éjszaka már Mexikóban találja őket. Milyen volt a megérkezés? Hogyan utazott a kutyus? Milyen gasztronómiai élményekkel gazdagtak az első 3 hét alatt? Hogyan próbálják csökkenteni karbon-lábnyomukat? Attila részletesen kifejtve megválaszolt mindent kérdést.
Jó reggelt kívánok, Lázadó vagyok! Az első magyar nyelvű kanadai podcast 9. extra epizódjában ismét egy 3 gyermekes családapával beszélgettem. Attiláék az adás megjelenésének perceiben már egy Kanadába tartó repülőgépen ülnek. Több hónapos itt tartózkodásuk alatt keletről nyugatra tartva bejárják Kanadát. Majd észak-déli irányban az Egyesült Államokat is, hogy aztán a szilveszter éjszaka már Mexikóban találja őket. Ki? Miért? Hogyan? Miből? Merrefelé? Attila részletesen kifejtve megválaszolt mindent kérdést.
De kérdezhetném azt is, hogy: okosabb vagy, mint egy virológus? Esetleg azt, hogy: okosabb vagy, mint egy akadémikus? A CoViD-19 (SARS-CoV-2) már több, mint 1 éve köztünk „jár” – de olaszországi hivatalos vizsgálatok kimutatták, hogy a koronavírus már 2019-ben megérkezett Európába. Azóta rengeteg rémhír, fél igazság és hiedelem kelt életre – szerencsénkre ezek vannak kisebbségben. Mert rengeteg hiteles, szakmailag helytálló információ érhető el az interneten, csak meg kell találni azokat. Én most ebben segítek nektek.
Van itt minden, mint a búcsúban, tudsz hát miből válogatni: Facebook-os blog, videós tartalom, hírek és cikkek, podcast-ok. Biztosra veszem, hogy mindenki meg fogja találni a számára optimális információ forrást.
Telex.hu
Akiknek a Facebook oldalára a KanadaBanda Podcast felhasználóval valamilyen rejtélyes oknál fogva nem tudunk kommentet írni az egyes poszok alá (WTF, de tényleg?!). Ennek ellére persze nincs harag, sőt! Kezdjük a sort velük, s azzal a videós tartalommal, amelyet nem is a Telex.hu-nak kellett volna elkészítenie. Hanem mondjuk a Magyar Orvosi Kamarának. Vagy az Aperitif Törzsnek.
Magyar Tudomás Akadémia
Egy picit megkésve érkezett, de hasonlóan könnyen érhetően mutatja be a vakcinák hatásmechanizmusát a Magyar Tudomás Akadémia rövid videója is, amelynek narrációját Epres Attila, Jászai Mari-díjas (továbbá Kazinczy-díjas és Ruttkai Éva-emlékdíjas) magyar színész, szinkronszínész vállalta el:
az MTA 2021. március 31-én újra feltöltötte a videót, ezért a korábbi linket frissítenünk kellett
„A védőoltások a fertőző betegségek elleni küzdelem leghatékonyabb eszközei. A védőoltásoknak köszönhető, hogy a gyermekkori halálozással járó fertőző betegségek a világ legtöbb részén eltűntek vagy visszaszorultak. Védőoltások védenek a himlő, a járványos gyermekbénulás, a mumpsz, a kanyaró, a rózsahimlő ellen, csak a legfontosabbakat említve. A védőoltások jelentik a legfontosabb lehetőséget a felnőttkori fertőző betegségek kialakulásának és terjedésének megakadályozásában is.”
Az elmúlt hétvége a Holdra szállás 50. évfodulója körül forgott. Mindenki mindenhol ezzel foglalkozott. Az Apollo 11-gyel, az 1969. július 20-i landolással, Neil Armstrong-gal és Edwin „Buzz” Aldrin-nal voltak tele a Facebook posztok, a Twitter üzenetek, a különböző hírportálok és weboldalak cikkei, blogok és YouTube videók, a hír- és magazinműsorok riportjai szerte a világon. Úgyhogy mi ezt most kihagyjuk. Bőven van rendelkezésre álló információforrás minden tekintetben. Tulajdonképpen az Apolló missziókkal kapcsolatban már most is bőség zavara áll fent. Mi egy kicsit másféle irányból emlékezünk meg erről a történelmi tettről. Nyitóképen, amely fotó 1969. április 30-án készült, balról jobbra: Neil Armstrong (parancsnok), Michael Collins (parancsnoki egység pilóta), Edwin „Buzz” Aldrin (holdkomppilóta). Képünk forrása a Wikipedia Apollo 11-ről írt szócikke.
Valahogy Michael Collins-ról mindig megfeledkeznek. Pedig az Ő tudására és jelenlétére is szükség volt a 11-es Apollo küldetésen. Amíg Neil és Buzz a Holdon volt, a fent keringő parancsnoki modulban Michael tartotta a frontot és várta vissza őket.
Kennedy, a Hold program …
Akik ismertek már a Kanadába költözésemet megelőzően, azon személyek többsége tudhatta, hogy JFK „We choose to go to the Moon” beszéde nagy motiváló erő volt a számomra. (fotó: John F. Kennedy beszéde közben a Rice Egyetemen, 1962. Szeptember 12-én, – forrás: Wikipedia)
Én személyre szabtam az alábbi is hallható részlet magyarra fordított változatát, amely valahogyan így hangzott:
„Kérdezik egyesek, miért Kanada? Miért Kanadát választottuk új hazánknak? Megkérdezhetnék, miért mászták meg a legmagasabb hegyet? 88 éve miért repülték át az Atlanti-óceánt? Úgy döntöttünk, hogy Kanadába megyünk. Úgy döntöttünk, hogy Calgary-ba költözünk június hónapban és valóra váltjuk terveinket, nem azért, mert könnyû, hanem azért, mert nehéz! Mert ezen célunk meg fogja mérettetni a képességeimet és a tudásomat, mert ez az a kihívás, amelyet hajlandó vagyok elfogadni és ez az a kihívás, amelyet meg kívánok nyerni.”
Kennedy majd 18 perces beszédét teljes hosszában is érdemes meghallgatni, de én most csak egy rövid, közel 1 perc hosszúságú részletet szeretnék kiemelni ebből a történelmi beszédből. Ez a részlet 8 perc 45 másodpercnél kezdődik és tart kb. 9 perc 35-ig:
Na, de!
Ahogyan mondtam, mi egy picit más útját választjuk az Holdra lépés 50. évfordulójának megünneplésére.
Aki ugyanebből a könyvből magyarul szeretne olvasgatni, annak a DEKE blogot ajánlom. Ezen az oldalon egy lelkes honfitársunk fordította le az érdekesebb részeket 2012. októbere és 2014. júliusa között. A blogmotor működése miatt ez tulajdonképpen egy online könyv, amelyet hátulról előlre felé lapozva kell olvasni.
A blog ezt írja magáról: „Deke Slayton berepülő pilóta volt, az USA első hét asztronautájának egyike. Űrrepülése előtt azonban szívritmuszavart állapítottak meg nála: a hatvanas években nem repülhetett. Az asztronauták őt választották vezetőjüknek. Ezen a blogon Amerika első hét asztronautái által írt könyvekből elsőként fordítunk részleteket magyarra.”
Deke végül 1975-ben beteljesíthette gyermekkori álmát és az Apollo–18 fedélzetén kijutathatott a világűrbe, ahol a szovjet Szojuz–19 űrhajóval kapcsolódtak össze az Apollo-Szojuz programban. Összesen icivel több, mint 47 órán át volt összekapcsolódva a 2 űrhajó július 17-19 között. Erről a jelentőségteljes történelmi eseményről még Hofi Géza is megemlékezett:
Szóval a könyv és a blog egyaránt érdekes, nem mindennapi olvasmányok, ajánlom mindenki szíves figyelmébe.
Látnivalók hosszú sora
NASA – Az Amerikai űrkutatás története. Szinkronizált dokumentumfilm, az alapoktól mutatja be, milyen és mekkora munka folyt az USA-ban a sikeres küldetések érdekében. A sorozatnak további 3 része is van, azok szintén megtalálhatók a YouTube-on.
Információ a filmről: „1968 és 1972 között huszonnégy amerikai utazott a Holdig. Rajtuk kívül emberi lény még sosem látogatott el más égitestre. Filmünkben az Apollo program űrhajósai maguk mesélik el történetüket, és megosztják velünk gondolataikat arról, hogy ezek a nagyszabású kutatóutak mit jelentettek nekik és az emberiségnek. Készüljön fel rá, hogy bensőséges és tanulságos interjúkat fog látni az Apollo program minden egyes útjának legénységével az Apollo 8-tól – az első Hold körüli úttól – kezdve az Apollo 17-ig, az utolsó holdraszállásig, melynek során két ember több mint három nappalt és három éjszakát töltött a Hold felszínén. Az interjúk közé beillesztettünk felújított NASA-filmfelvételeket, melyek többsége még sosem volt látható. „
A 6 részes dokumentumfilm magyar szinkronnal elérhető a YouTube-on. Az utolsó rész különösen kedves a számomra, mert nagyobb részt Pavlics Ferenc munkásságáról, a holdjáró tervezőjéről szól: „Noha a Holdra lépõ ûrhajósokat mindenki ismeri, azok neve jórészt feledésbe merült, akik az „emberiség nagy lépését” lehetõvé tevõ szerkezeteket megalkották. A sorozat célja, hogy bemutassa azokat, akik közremûködtek abban, hogy az ûrhajósok küldetése teljesülhessen. Az epizódokban összesen hetven, az Apollo programban dolgozó szakember szólal meg, köztük a hatodik részben maga Pavlics Ferenc, a holdautó fõkonstruktõre is.”
További 2 angol nyelvű interjú tekinthető meg Pavlics úrral az alábbi 2 linken:
Életrajzi történet, valós események feldolgozásával. Nagyon kedves kis történet, nem csak a megszállottaknak, hanem családi mozinak is kiváló.
A port.hu leírása a filmről: „Az önéletrajzi ihletésű filmben Homer Hickam az 1950-es években, egy kis nyugat-virginiai bányászvárosban tölti gyermekéveit. Kilátásai nem túl fényesek, valószínűleg ő is bányász lesz, akárcsak édesapja. 1957 októberében azonban megváltozik Homer számára a világ: fellövik az első szovjet Szputnyikot. Attól kezdve a rakéták érdeklik leginkább a fiút. Barátaival minden idejét a kísérleteknek szenteli, a szülői rosszallások ellenére. Egyedül Riley tanárnő bátorítja a komolyabb kísérleteket. Vezetésével beneveznek a Nemzeti Tudományos Díjért folyó versengésbe. Homer céltudatosan készül pályájára és az űrkutatás egyik meghatározó amerikai személyiségévé válik.”
Az 1983-as filmról az alábbiakat írja a port.hu: „Az ötvenes években az emberiség még félelemmel vegyes ámulattal figyelte az ismeretlen, titokzatos és veszélyes világűrt. Miután a szovjetek 1957-ben fellőtték az első Szputnyikot, Amerikában nekikezdtek egy olyan űrhajó elkészítésének, mellyel embert küldhetnek a világűrbe. A legjobb pilótákból 1959-re válogatták össze azt a hétfős csapatot, melynek tagjai közül kerül ki az első amerikai űrhajós. „Az Igazak”-nak hívták őket, akiket egységes csapattá, igaz barátokká kovácsolt a hatalmas feladat. A szovjetek azonban újból megelőzik őket, első emberként Gagarin jár a világűrben.”
„Houston, we have a problem!”. Volt bárki, aki még nem látta ezt a filmet? Legalább kétszer? Kihagyhatatlan, s nem csak Tom Hanks, Gary Sinise és Ed Harris kiemelkedő játéka miatt.
A port.hu adatlapja alapján:„1970. április 11-én az Apollo 13 három fős legénysége nekivág a végtelen világűrnek. Küldetésük nem mindennapi: leszállni a Holdra. A kilövés simán megy, a mérnökökből, tudósokból és matematikusokból álló houstoni irányító központ felügyeli a repülést. Az űrhajó majdnem eléri a Holdat, amikor a következő üzenet érkezik 330 ezer kilométer messzeségből a Földre: „Houston, baj van.” A három űrhajóst egy hibás alkatrész miatt bekövetkezett robbanás megfosztja az oxigéntől, az energiától és a hajó irányításának lehetőségétől. A tét többé már nem a Hold elérése, hanem az életben maradás. „
Személyes kedvencem tehát a film, szerintem eddig 7, vagy 8 alkalommal láttam, a DVD a mai napig itt áll a polcon. Azóta már megjelent Blu-Ray-is és akár 4K-s felbontásban is élvezhetjük a látványt.
Ez a több lemezes DVD-kiadás, amely 12 részt tartalmaz, szintén itt van a polcomon. Az HBO grandiózus, Tom Hanks nevével fémjelzett alkotása valamennyi űrutazás-űrhajózás iránt vonzalmat érző számára kötelező darab!
eredeti mérethez klikk a képre!
A port.hu ezt írja róla: „Hollywood sztárrendezői és sztárszínészei tolmácsolásában elevenednek meg az amerikai űrkutatás legendás korszakának mérföldkőnek számító mozzanatai, sikerei és kudarcai, veszteségei és eredményei, emberáldozatot követő tragédiái és az emberiség életét örökre megváltoztató felfedezései. „
Az űrkutatás, űrhajózás egy teljesen más, kevésbé ismert vetületét mutatja be a film. A 2017-es filmhez hasonlót ebben a műfajban még csak véletlenül sem lehetett látni az elmúlt 50 évben!
A port.hu adatlapja szerint: „Az ötvenes évek vége: az Egyesült Államok elképesztő hajszával igyekszik legyőzni az űrversenyben Oroszországot. De már úgy tűnik, pénz, ész és elszántság mind kevés lehet… amikor találnak néhány kiaknázatlan, kihasználatlan lángeszet, akiket addig senkinek nem jutott eszébe használni. Hiszen többszörösen gyanúsak: nők és feketék.A három nő igazi emberi kompjúter: senki nem érti, hogyan képesek megcsinálni azokat a számításokat, amiket végeznek, de rakétasebességgel emelkednek a NASA ranglétráján, ott, ahol a kor legnagyobb tudósai dolgoznak. A cél: John Glennt feljuttatni az űrbe… és azután haza is hozni.”
A 6 főszereplő: Taraji P. Henson, Octavia Spencer, Janelle Monáe (aki egyébként amerikai dalszerző, énekes), Kevin Costner, Kirsten Dunst, Jim Parsons (Sheldon az Agymenőkből) játéka egészen parádés, szerintem hamarosan újra nézem a filmet.
A lehetőségekhez mérten érdemes a filmet eredeti nyelven, felirattal nézni, mert Harrison Ford narrációjával készült az eredeti felvételeket is tartalmazó dokumentumfilm.
Jelenleg csak az Amazon-on érhető el a film, de bízom benne, hogy hamarosan Magyarországon is elérhető lesz a mozikban, vagy valamely kábelcsatornán.
És véleményem szerint el is érkeztünk a 2018-as év legjobb Hollywood-i mozijához:
A port.hu adatlapja az alábbiakat írja a filmről: „A 6 Oscar-díjas sikerfilmjük, a Kalifornia álom után Ryan Gosling és a rendező Damien Chazelle újra összefogtak: filmre viszik a lebilincselő történetet, amelynek középpontjában a NASA missziója áll, hogy embert küldjenek a holdra. A zsigeri, szubjektív krónika Neil Armstrong 1961 és 1969 közti időszakára koncentrál, és James R. Hansen könyve alapján készült. A film feltárja, milyen áldozatokat követelt Armstrongtól és a nemzettől a történelem egyik legveszélyesebb küldetése.”
A film egy életrajzi dráma, történelmi film! Amely megtörtént eseményeket dolgoz fel, amely Neil Armstrong életének egy nagyobb szeletét mutatja be (szerintem a legkevésbé sem unalmas módon). Viszont aki egy akciódús, fordulatos, körmöt izgalmában lerágós sci-fi-re számít, az hatalmasat fog csalódni – nekik ott A galaxis őrzői. Vagy valamelyik Disney mesefilm a háborúzó csillagokról. Aki azonban egy hiteles portrét szeretne látni, dokumentumfilm helyett egy nézhető játékfilmben, annak kötelező darab Az első ember c. film. Armstrong fia és özvegye szerint a valaha készült leghitelesebb alkotás született Neil-ről meg ezzel a filmmel.
„Mercury Seven”, azaz a NASA 1959-ben elindított első űrprogramjába bekerülő űrhajósok feleségeinek életét mutatta be a hirtelen jött rivaldafényben
Hét nő volt tehát a középpontban, akik abban az időszakban váltak Amerika kedvenc „celebjeivé”, amikor a nőkre még csakis, mint anyákra és háziasszonyokra tekintettek
egy-két igazán minimális “csúsztatást” kivéve, száz százalékig ragaszkodott a valóságban megtörtént eseményekhez
a készítők nem találtak ki meg nem történt veszekedéseket, vagy bonyodalmakat, hanem követték a feleségek által elmesélteket.
A történet az 1959-es első űrprogram és a Holdra szállás, valamint az Apolló-14 fellövése közti bő tizenöt évet fedte le a 10 rész alatt
a 60-as évek Amerikája sokkal többről szólt, mint az űrversenyről, a háttérben komoly társadalmi problémák (faji kérdések, vietnami- és hidegháború) húzódtak
egy bizonyos társadalmi kérdés a feleségeket is komolyan érintette: a női egyenjogúságért való küzdelem. Láthattuk, hogy abban a korban a nőkre kizárólag, mint háziasszonyokra, anyákra és feleségekre tekintettek.
az űrhajós feleségek élete egyáltalán nem volt könnyű, a folyamatos aggódás, a férjek távolléte, a tökéletes élet „eljátszása” és az állandó nyilvánosság mindegyikük házasságára rányomta a bélyegét.
És legyen akkor 2 film a másik, azaz a szovjet oldalról is.
A 2017-ben készült orosz, majdnem 2 órás történelmi dráma pontosan ugyanazt a minőségi szintet hozza, mint amit a Hollywood-i szuperprodukcióktól megszokhattunk. Természetesen eredeti nyelven, felirattal néztem meg a filmet: a hangzás és a képi világa lenyűgöző volt! A történet mesélés és a színészi alakítás is hozta a 9/10-t, úgyhogy akinek lehetősége van, feltétlen nézze meg a filmet! Az imdb-n 7.2-es értékelést kapott, de szerintem kijárna neki a 9 pont.
A port.hu ezt írja a filmről: „1985-ben a távirányítású szovjet űrállomás váratlanul elveszíti a kapcsolatot a földi irányítással. A Szaljut-7 a szovjet tudomány és űripar büszkesége, elvesztése nemcsak rombolná az ország imázsát, de a tragédia emberéleteket is veszélyeztet. Hogy megelőzzék a katasztrófát, az űrhajósoknak el kell érniük a Szaljut-7-et, és meg kell találniuk a hibát. Eddig azonban még senki nem dokkolt egy irányíthatatlan űrállomáson. Kezdetét veszi az űrhajózás történetének legkomplikáltabb küldetése. „
Az „Az úttörők kora”, vagy „Az űrsétáló” c. film már sokkal inkább tűnik egy valódi akciófilmnek, mint sem drámai hatású, lassabb folyású történetmesélésnek.
A látvány és a színészi alkotás itt is hozzá a kötelezőt, a sztori is izgalmas és belátást enged a háttérben zajló pártállami folyamatokba, hatalmi vitákba is. A számítógépes animációk hibátlanok és rettentően eredetinek hatnak.
Az ajánló teljesen személyes vélemény szerint készült.
Ha valami fontos kimaradt, vagy figyelmünkbe ajánlanál valamit, vagy elmesélnéd, hogy neked mi tetszett/nem tetszett, írhatsz nekünk eme cikkünk Facebook posztja alatt, vagy Messenger-en, Twitter-en, de elérhetőek vagyunk e-mail-en is.
Sínen vagyunk! Hamarosan érkezik 15. adásunk, amelyben két megosztó politikusról, s két, egymással hadilábon álló országról, valamint az ezzel kapcsolatos eseményekről, változásokról, fontosabb dolgokról beszélgettünk.
De ez még nem minden! A jövő hét folyamán publikálásra kerül két cikkünk is. Párállástól függetlenül, általánosságban foglalunk állást kormányzati direkt-marketinges kérdésekben. Valamint egy nagyjából szóra sem érdemes videóklippecskét, hazafias üzenetet véleményezünk, de tényleg csak röviden.
Most pedig jöjjön a lényeg!
Vigyázat! Az 55. vágányra szerelvény érkezik!
Boldog születésnapot, NOHAB!
Az idén 55 évesek a NOHAB-ok, a MÁV kötelékéből M61 néven ismert dízel-elektromos, azaz hibrid mozdonyok. (A valaha készült legszebb, legdögösebb hangú mozdony – a Lázadó.)
A monstre vasúti jármú szíve a 150.000 (százötven-ezer!) köbcentis, kétütemű, mechanikus Roots kompresszorral erősített, 16 hengeres, V-hengerelrendezésű dízelmotor. Ez hajtja azt az egyenáramú főgenerátort, amely az áramot termeli a 600V-os vontatómotorok számára. A vontatási teljesítmény a 2.200 lóerőt is elérheti, de jellemzően 1.950 LE körüli teljesítményen üzemeltek, üzemelnek. A mozdony két oldalára szerelt tartályokba összesen 3.400 liter gázolaj tölthető.
Maximális megengedett sebessége 100 km/h. A mozdony súlya, teljesen feltöltve, eléri a 109 tonnát. És ez csak maga a mozdony! Ezek után van-e még valaki, aki nem körültekintően, kétszer is körül nézve kel át a vasúti átjárókon?
Magyarország a hatvas évek első felében összesen 20 darabot vásárolt belőlük, 2018-ban „már csak” 6 darab van működőképes állapotban.
Aki olvasgatna, nézelődne és hallgatózna még a témában, azok számára az alábbi linkeket ajánljuk: