Férfiak VS Nők – szét foglak ültetni benneteket

A Google egyik vezető szoftvermérnökének egy 10 oldalas levele futótűzként terjedt a Google falai közt, majd nem sok kellett ahhoz, hogy a Gizmodo is megszerezze a belsős dokumentumot. Ebben a jegyzetben, levélben a mérnök levezeti, mit is gondol a cégnél (és az egész Szilícium-völgyben, valamint a legtöbb kanadai cégnél is) uralkodó túlzott diverzitási nyomásról. A Google reakcióit elnézve nem nagyon tudtak azonosulni az írással, ezért hétfőre már el is távolították Damore-t (ez volt az úr neve), mert szerintük nézetei “nemi sztereotípiákat állandósítanak”.

 

Eközben a Google által nem régen felvett éppen a diverzitás fenntartásáért felelős Danielle Brown is kiadott egy válasz nyilatkozatot miszerint „hiszünk abban, hogy a sokszínűség és a befogadás kulcsfontosságú cégünk sikeréhez”.

De nézzük mi is volt az ami ennyire kicsapta a biztosítékot:

Az egyébként rendszerbiológiai doktorátussal is rendelkező vezető mérnök a következőket írta. A Google többnyire baloldali beállítottsága, egy politikailag korrekt monokultúrát hozott létre a cégen belül. Ez gátat szabott a nemi különbségekről folytatott őszinte beszélgetéseknek. Majd azt is hozzátette, hogy ez elnyomja a konzervatív világnézetet. A nők és férfiak képességeinek és preferenciáinak különbözősége részben biológiai okokra vezethető vissza. Ezért sem egyformán alkalmasak például a tech iparban végzett munkákra. Véleménye szerint ez magyarázatot ad arra is, hogy a nők miért nem képviseltetik magukat azonos arányban például a technológia iparban vagy fontosabb vezető pozíciókban.

Mit is mondott ez a férfi? Értsük tehát, hogy Damore azt probálja mondani, hogy véleménye szerint a nők nem azért alulreprezentáltak és kapnak kevesebb fizetést a technológiai iparban, mert diszkriminatív a közeg. Hanem mert a férfiak egyszerűen alkalmasabbak bizonyos pozíciókra. Ezek után a vezető mérnököt hétfőn elbocsájtották. Látszólag James Damore jogi úton próbálja orvosolni a helyzetet. Panaszt nyújtott be a Google ellen az amerikai munkaügyi hatóságoknál, mondván a vezetés megpróbálta elhallgattatni. Úgy gondolja jogellenes, ha a panasz miatt küldte el őt a cég.

Ez számomra teljes butaságnak hangzik és nem értem mi ez az ellenségeskedés a két nem között. Személy szerint nagyon kíváncsi lennék arra, hogyan segíti elő egy cég sikerét, ha 10 jelentkezőből nem a legjobbat veszed fel, hanem azt aki le van írva a papírra. Legyen ez a quota x db hölgy, vagy x db bevándorló.

Ne megsértődj kérlek, hanem gondolkodj el azon amint mondani próbálok:

Kérlek benneteket értsétek, hogy a világon semmi bajom a nőkkel, vagy a bevándorlókkal, hiszen én magam is bevándorló volnék. Addig amíg az adott nő, bevándorló vagy bármilyen kisebbség a legjobb jelölt, addig azt gondolom, hogy az nagyban hozzájárul a cég sikeréhez. Ám az, hogy ő a 3. legjobb, viszont nő, nem férfi és ezért kell felvennem… Én nagyon szomorú lennék, mert így a hölgyet is megvettük és mindenki nyugodt, csak éppen elutasítottunk két jobb jelöltet, akinek a tudására nagy szükség lett volna. Ez pedig negatív diszkrimináció a  jobb jelöltel szemben, valamint pozitív diszkrimináció a hölggyel szemben. Ha viszont valóban a legjobb, akkor nincs semmi szükség arra, hogy bárki beleszóljon ebbe az egészbe egy quotával.

Érteni vélem, hogy sok évvel ezelőtt, amikor a hölgyek nem fértek hozzá ugyanahhoz az oktatáshoz, tudáshoz mint a férfiak. Teljesen világos, hogy hátrányt szenvedtek és egyértelmű, hogy esélytelenek voltak. De szeretném azt hinni, hogy azért ez ma már nincs így. Az is erre utal, hogy magam is láttam nagy cégeknél dolgozva jónéhány hölgyet az IT-n és a vezetésben is. Aki akar az bejut. Valószínűleg jobban kellene koncentrálni az oktatási szektorban való egyenlő körülmények kialakítására!

Sok sikert kívánok a hölgyeknek az érvényesüléshez ebben a nehéz közegben. De kérlek titeket legyetek a legjobbak és akkor quota nélkül is benneteket vesznek fel, s lesz alkalmatok bizonyítani.

Szeressétek egymást gyerekek.

Forrás: Bloomberg, The Verge

Miről beszélhetnek Abu Dhabi-ban?

Lássuk mi az amit tudunk. Oroszország és Kuvait olaj tisztviselői találkoztak hétfőn, hogy megvitassák, az egyesség bizonyos tagjai miért nem tartják be a megállapodást. Kedden pedig Irak, az Egyesült Arab Emírségek, Kazahsztán és Malajzia képviselőitalálkoznak. A megbeszéléseken Szaúd-Arábia képviselője is részt vesz, mint az kőolaj-exportáló országok szervezetének (OPEC) elnöke.

 

Azt, hogy pontosan miről folyik a diskurzus, vagy milyen tervek vannak, sajnos nem árulják el, mondván a megbeszélések személyes jellegűek.

Tippelni viszont tudunk. Nagyon úgy látszik, hogy az OPEC-nek nincs konkrét terve, tippje az olaj ár alakulásával kapcsolatban. Elég sok a változó és nem nagyon egyeznek a tagok érdekei sem. A szaudiak pédául nagyon sokat lobbiznak azért, hogy minél többen csökkentsék a kitermelést és az exportot, ebben vannak partnerei is mint például Nigéria.

Ez lenne a jó stratégia?

Úgy gondolják, hogy a kitermelés alacsony szinten tartása az egyetlen megoldás arra, hogy az olaj ára stabil marajon, talán még emelkedjen is. Hihetően hangzik, hiszen mind láttuk mi történt legutóbb és mi váltotta ki ezeket a intézkedéseket. Mindemellett Saud-Arábiának is egyre nagyobb gondot okoz az olcsó olaj. Amellett, hogy rengeteg lyuk táton a költségvetésben, jövőre tervezi olajipari óriásvállalatának tőzsdére vitelét. Ebben pedig nem segít, ha az olaj ára alacsonyan van.

 

De miért vannak akkor néháyan ez ellen? 

Aggasztó számukra az a tény, hogy minél jobban felsrófolják az árat, annál jobban növelik az USA pala olajtermelését. Az igazi nagy kérdőjel viszont Venezuela. Nemcsak a politika és a véres tüntetések miatt, hanem azért is, mert olajfüggő gazdasága teljesen a padlón van. Az exportálható olaj mennyisége az 1989-es szintre csökkent. Beruházók (a helyi stabilitás hiányában nem csoda), szakemberek és megfelelő finomítók hiányában (főként amerikai finomítókat használnak) annyira keveset tudnak kitermelni, hogy időnként konkrétan importálniuk kell.

Számukra ez lenne a végjáték?

Igen, ez nagyon valószínű. A helyi olajkitermelést kezében tartó állami olajvállalat adóssága a 2006-os 3 milliárd dollárról mára 44 milliárdra emelkedett, miközben az államnak és az olajvállalatnak együtt idén 4,9 milliárd dollárnyi tartozást kell törlesztenie, ebből októberben és novemberben 3,63 milliárd már esedékes is.

Talán csak egyetlen dolgot tehetnek. Lobbiznak minél több kitermelő országnál, hogy a kitermelés csökkentésével egyre magasabbra tolhassák az árakat, így amit tudnak azt legalább a lehető legnagyobb profittal adhassák tovább.

 

Hogyan tovább?

Ezt talán még az OPEC tagok sem tudják biztosan. Az pedig, hogy mi a benzinkutakon milyen árakkal fogunk találkozni, az kisebb mértékben függ az olaj hordónkénti árától, mint azt gondolnánk.

Források: Bloomberg, Oilprice.com, Privatbankar


Tags: #olajár #OPEC #gazdaság, #Lator

Kell-e félnünk a Mesterséges Intelligenciától?

Ennek a kérdésnek a megválaszolásához értenünk kell és külön kell választanunk néhány dolgot, így vágjunk is bele.

Az utóbbi időben az internetes portálok, blogok tele vannak az MI-ről (Mesterséges Intelligencia) szóló írásokkal, beszélgetésekkel. Alapvetően 2 féle állaspont rajzolódott ki. Az egyik, ahogyan egy jóbarátom szokta mondani: „mind meg fogunk halni”. Félni kell, mert ebből nagyon komoly baj lesz.

 

A másik tábor pedig azt harsogja, hogy ezek nekünk fognak segíteni, nincs itt semmi látnivaló, oszoljanak kérem.

A kérdés már csak az, hogy kire figyeljünk. Felelőtelen-e ijesztgetni az embereket valamivel, ami nyilván nem veszélyes? Esetleg felelőtlen-e nem felkészülni az esetleges veszélyekre, melyeket ez a technológia rejteget számunka? Ugyanis ebben a pillanatban a legtöbb MI-vel foglalkozó szabályozás és terv arra vonatkozik, hogy mit csinálunk, ha valami baj történt? Egyébként ez könnyű, mert semmit… Akkor mi már valószínúleg nem csinálunk semmit, mert késő.

Mielőtt mindenki halógödröt kezdene ásni, lássuk inkább mivel is állunk itt szemben?

 

Külön kell választanunk a személyi asszisztenseket (Alexa, Siri, stb) az MI-től, mert elég kevés a hasonlóság. A személyi asszisztensek nagyon finoman hangolt, gyors keresések a neten, más esetben egy szerverparknak elküldött kérésre visszaadott válasz teljesítése. Ettől sok félnivaló nincs, amit az is jól jellemez, hogy ott a teljes internet és nem kezdenek vele semmi.

 

Ami már sokkal érdekesebb az a gépi tanulás és minden ami ehhez kapcsolódik. Ez egy teljesen más világ és ennek vannak meg a maga veszélyei, de ne szaladjunk ennyire előre.

Miért lehet az, hogy egyes megmondó emberek, milliárdosok, orákulumok, kisebb és nagyobb elmék nagyon máshogy látják ezt a témát. Nem, nem azért, mert nem értik a különbséget az iménti két csoport között.

Vegyük például Mark Zuckerberg-et (Facebook), aki nagyon optimista és nem érti azokat akik aggódnak. Itt egyébként a következő emberek aggódnak: Elon Musk (SpaceX, Tesla stb), Bill Gates (Microsoft), Steve Wozniak (Apple alapító), valamint Stephen Hawking (klikk). Eközben például Elon Musk nem is olyan régen tartott egy beszédet arról, hogy változtatnunk kell az MI körüli szabályozáson, mert ha felkészületlenek vagyunk, a vesztünkbe is rohanhatunk.

Mi a különbség, kinek van igaza?

Ez attól függ, hogy ki vagy. Rövid távon (következő 20 év) akarsz nagyon sok pénzt keresni? Ha igen, akkor Zuckerberg a te embered. Mit hallunk folyton tőle? Segítünk neked, a barátaid vagyunk, a Facebook is a barátod, ne félj tőlünk. Nagyon komoly potenciál van ebben az iparban és a következő pár éveben nem valószínű, hogy veszélyes lesz ránk.

Ha egy távlatokban gondolkodó, az emberiség jövöjét szem előtt tartó ember vagy (legalábbis ezt akarod eladni és így pénzt szerezni űrprogramra, hogy megvalósítsd a víziódat) akkor Musk-ra kell tenned. Nagyon valószínű, hogy hosszútávon neki lesz igaza és ebből egyszer baj lesz.

Mit tehetünk, akkor használjuk a személyi asszisztenst, a chat botokat (apropó a Twitter 15%-a, mármint akivel beszélsz, akinek az írását olvasod, az bizony csevegő robo/chat bot)? Nyilván igen, nincs mitől félni, ez azért még nem a Terminátorból ismert SkyNet.

Viszont, ha túl akarjuk a következő 100 évet is élni, anélkül hogy kicsúszik a kezünkből ez az egész, amit technológiai szingularitásnak neveznek (egyre gyorsul a technikai fejlődés, míg egyszer csak nem tudjuk követni. Sokan már ma sem tudják). Akkor bizony érdemes lehet lépéseket tenni még most, amikor tudunk.

UI: Akit érdekel a téma és szeretne egy sci-fi formájában többet megtudni a erről, ráadásul egy magyar szerző tollából, az olvassa el az Isten Gépei-t.


Tags: #AI , #MI , #Apple , #SpaceX , #FaceBook , #Microsoft , #Google #Lator

Miben lehet Svájc az első, amiben Szingapúr a második?

Nagyon úgy tűnik, hogy Szingapúrban készülnek valamire. A németek idén is elkészítették a szokásos listákat.  A csodálatos nevű Fraunhofer-Institut fuer System- und Innovationsforschung ISI idén is megjelentette az Innivations Indikator nevű kiadványát.

 

Ebből pedig megtudhattuk, hogy idén a leginnovatívabb ország Svájc lett, mögötte nem sokkal lemaradva Szingapúr és Belgium végzett. Ám mindkettő  megelőzte a hihetetlen gazdsági erővel rendelkező Németországot.

 

Bár Németország gazdaságilag nagyon stabilnak tűnik, sokat kell még javítania a digitális technológiák terén. Miközben Canada a 18. helyen futott be, addig Magyarország mindössze a 24. lett a 35-ből.

A felmérés egyébként az összesített listán kívül, több részterületre szétbontva is vizsgálta az oszágok teljesítményét, így pontosan látszik, hogy kinek és miben kellene erősödnie. Valamint azt is érdemes megnézni, hogy az elmúlt években mely országnak, hogyan változott az összesített helyezése.

 

Amíg mind Canada, mind pedig Magyarország visszaesett az évek alatt, addig Dél-Korea szépen lépdel felfelé a listán. Látszólag bejött nekik az autóipari fejlesztés.

Bár én itt abbahagyom a táblázatok boncolgatását, mindenki másnak, akinek kedve van hozzá, jó bogarászást kívánok.

– Forrás: innivationindikator.de

A BKK, a T-Systems, az adófizetők, ja és a „Hacker”?

Lássuk csak mi is történt itt:

A BKK és a T-Systems még 2013-ban szerződött le 5.6 milliárd forintra, melyből  300 jegykiadó automata kellett, hogy szülessen. Ám később többre lett szükség, így újabb közbeszerzést írtak ki és ismét a T-Systems nyert. Ez amúgy talányos dolog, mert az automatákat a német Scheidt & Bachmann cég szállítja, így nem világos, hogy hogyan kerül a képbe a T, de ezzel, itt és most legyünk megengedőek.

Az sokkal érdekesebb, hogy ők fejlesztik 29 milliárdért az e-jegyrendszert is, aminek már működnie kellene, bár még telepített kapukat sem látott senki. Azt tudjuk, hogy hardveres megoldásokban erősek, de nem egyértelmű, hogy szoftveres megoldásokra is őket érdemes-e választani (nagyon finoman fogalmaztam). Aki használta már az appot az pontosan tudja azt is, hogy borzalom a felhasználói élmény (bár lehet sok szó eszébe jutott közben, de egyik sem az élmény volt).

Várj még, ne menj sehova, mert a dolog itt válik igazán érdekessé. Ugyanis első ránézésre ez itt egy gyönyörű mutyinak tűnik. Ha ennyi pénzt elköltünk az adónkból egy e-jegyrendszerre, akkor mi szükség is van egy új online jegyrendszerre? Ki jár ezzel jól, mert mi utazók nem, az biztos. Ja a T-Systems, majd elfelejtettem, na de haladjunk.

Amúgy, ha már itt tartunk az megvan, hogy ez az online jegy használata hogyan  is működik?

Meg kell mutatni – egy egyébként rendkívül könnyen hamisítható – képet a telefonunkon, majd az ehhez tartozó igazolványt. (Az is érdekes, hogy ellenőröknek mindössze 560 QR kód leolvasót vettek, ami azt jelenti, hogy a többségnél nincs olvasó.) Szóval előttünk van, hogy azoknál a járatoknál, ahol az első ajtón száll fel mindenki, egyenként elővesszük a telefont, majd a sofőr a telefonjával becsipogja és ezután megnézi az igazolványokat? Nekem ez teljesen életszagúnak hangzik.

 

Szóval itt van egy csodás mutyi (legalábbis nagyon annak látszik), melyben egy olyan cég fejleszti a szoftvert akinél nagyon könnyen tudunk jobbat és olcsóbbat is mondani, ám ez eddig akár csak egy mende-monda is lehetne.

Ám itt jön a képbe egy 18 éves srác, aki észreveszi, hogy ha átírja a jegy árát akkor a szoftver azt gond nélkül elfogadja és megveszi a jegyet 50 Ft-ért. Majd realizálva, hogy a fejlesztők milyen munkát végeztek, jelzi a BKK és a T-Systems felé, hogy lenne itt egy probléma. Amire a megfelelő és kellően arrogáns reakció az volt, hogy a cég feljelentést tett.

Lépjünk hátra kettőt és értelmezzük mi is történt itt!

Egy olyan hibáról beszélünk, aminek a szoftver bétájának első körös QA tesztelésénél ki kellett volna jönni. Ha nem érted amit írtam, az nem nagy baj, mert nekik kellene érteni mi ez.

Röviden annyi, hogy mikor a fejlesztő azt gondolja, hogy na ez a program/app kész, – akkor egy beta verziót, ami még nincs kész, de majdnem – odaadja tesztelésre a megfelelő embereknek (QA) akik végig tesztelik az összes funkciót, jelzik a hibákat, majd vissza adják a fejlesztőknek, akik javítják mielőtt kiadnák a végleges változatot. Ez egy egyszerű hiba, nem kell a kódhoz vagy az adatbázishoz hozzáférni.


Ez így nem minőség és ezt gondolom pontosan tudják ők is, ám kellően arrogánsak ahhoz, hogy ezt hackelésnek nevezzék, mikor ha valami akkor ez nem az.

Nos ez azon dolgok egyike, amit mindig is nagyon nehéz volt megérteni. Így nem is vagyok abban biztos, hogy ezt meg kell érteni, mintsem inkább elébe kell és lehet menni.

De ne feledjük, hogy hol történik mindez. Ez itt bizony Magyarország és én így szeretem. Ja nem, de fogunk még beszélni arról, hogy miért mennek el emberek az országból. Na annál a beszélgetésnél ez még elő fog kerülni.

– a tények és a vélemény

 

Hogyan látjuk mi Magyarok a saját jövőnket?

Ahogyan beszélgettünk arról Lázadó barátommal (ne nézzetek így rám ez a neve, majd megértitek miért), hogy mi legyen az első adás témája. Szembejött velem pár adat arról mit gondolnak a Magyarok saját jövőjükről, így bár nem ezt akartam, de ezt osztom meg ma. (Kicsit hoszabb lesz mint 4 sor, de megéri megígérem, érdekes!)

Kíváncsi vagyok mit tippeltetek, pozitív vagy negatív a hozzáállás?

Nos, a megkérdezettek fele úgy gondolja, ha ez így megy tovább, annak nem lesz jó vége, míg 38% szerint ez így pont rendben van (ez nem sokkal több amúgy, mint a mostani kormánypártok támogatottsága).

Viszont, ha a következő diagramot nézzük, valahogy nem stimmelnek a számok. Pont mikor HR-esként nézed a jelentkező személyiségtesztjét és nagyon furán ellentmondanak egymásnak az adatok.

Itt jól látszik, hogy az emberek 74%-a szerint nincs jövője a mai fiatalságnak. Ez elég brutális adat, ami fokozódó kivándorlást és demoralizált közhangulatot vetít előre.

 

Arra a kérdésre, hogy miért látják ilyennek a helyzetet, kifejtős választ kellett adni. Magasan az első helyen a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség végzett, melyet a korrupció, a munkanélküliség majd az egészségügy követett. Csak ezután következett a migráció.

Ám, amikor Európa problémáiról fejthették ki a véleményüket, azonnal a sokat tematizált terrorizmus és migráció futott be az első két helyen és csak ezután jött a szegénység.

Abban viszont elég nagy a megosztottság, hogy mire lenne szükség ahhoz, hogy ezek a gondok megoldódjanak. Majdnem fele-fele arányban változást vagy állandóságot mondtak az emberek (ez így érdekes lesz).

Viszont, hogy tovább bonyollítsuk a dolgot, a fiatalabbak rendszerszintű változást szeretnének, míg a 60 év felettiek szerint viszont elég lenne, ha egy ellenzéki párt kerülne hatalomra a jelenlegi kormánypártok helyett.

Végül kelet vagy nyugat, hová tartozunk mi valójában? Az egészségügyi-, a nyugdíj- és a szociális rendszerünket, valamint az életszínvonalat az emberek inkább hasonlították Putyin Oroszországához, míg a kultúra, az intellektualitás és a morális értékrendünk szerint nagyon Európához soroljuk magunkat.

 

Ezzel el is érkeztünk a mi igazi problémánkhoz. Ezt a megosztott és számunkra is bonyolult helyzetet mutatják be a különböző politikai erők olyan korlátolt módon, hogy akkor tessék végre eldönteni, hogy most Putyin vagy Merkel?

Köszönjük Emese.

Forrás: iri.org


Tags: #Felméres , #Külföld , #Költözés ,  #Lator

Ki tudja mit a fontosabb az Applenek az elveinél?

Emlékszünk még arra mikor az Apple nekifeszült az FBI-nak?

Nem is volt az olyan régen mikor rengetegen felállva tapsoltak az Applenek, mert nem tett eleget az FBI kérésének és nem nyitotta ki az iPhonet.

Aki nem emlékezne az ügyre, dióhéjban az történt, hogy egy terrorizmussal vádolt férfi telefonjáról azt vélték tudni, hogy fontos nemzetbiztonsági információkat tartalmazhat, így arra kérték az Apple-t, nyissa ki a telefont, hogy megnézhessék. Később arra is kötelezni próbálták, hogy építsen be egy hátsó kaput, melyen persze szigorúan nagyon indokolt esetben az FBI be tud lépni bárki telefonjába és meg tudja nézni, hogy nem terrorista-e.

Szerencsére és sokunk örömére annak idején az Apple ezt megtagadta, mondván ez nagyon nem volna szép dolog az emberekkel és személyes adataikkal szemben, gondolom mindenki érti miért. Később az FBI feltörte a készüléket, de természetesen semmi sem volt rajta. Meg kellett próbálniuk, ezt meg kell értsük.

Most viszont egy nagyon érdekes dolog történt. Mint az talán sokunknak közismert, a Kínai „Népköztársaság”, (jajj még leírni is nehéz nevetés nélkül)  inkább hajlik a kommunizmusba, semmint a köztársaságba. Így az internet mint olyan mondjuk van, de a kínai NAGY tűzfal segítségével, nincs például Facebook vagy Youtube. Tudom nem létszükséglet egyik sem, de ezen kívül sokminden más sincs.

Ez eddig könnyen megkerülhető volt, mert letöltött a kínai polgár az APPLE STORE-ból egy VPN (mind1 most, hogy mi az anélkül is meglesz a story) alkalamazást, ami megkerülte ezt a tűzfalat, mondván nem is Kínából netezik az a telefon. Így aki akarta volt „rendes” internet a telefonján.

Ám néhány napja az Apple eltávolította az összes ilyen alkalmazást a store-ból, mondván be kell tartaniuk az ország hatályos törvényeit.

Szeretném hangsúlyozni, hogy mi nem állítjuk, hogy a kínai kormány kérésére történt mindez, mert féltik az azon az óriási piacon elért részesedésüket. Mint ahogyan azt sem tartjuk gyanúsnak, hogy ez csak most vált ez fontossá ennyi idő után. Valamint nem tartjuk az Apple-t pénzéhes cégnek, hiszen ez az írás is egy MacbookPro-n készül.

Hiába, a pénz beszél, mi meg csak itt ugatunk.

Forrás: 9to5mac

Mai állásajánlat rovatunk következik

A NASA 6 számjegyű jövedelmet ígér. (nem viccelünk, legalábbis ilyennel soha)

Az amerikai elnök twitterét nézve érteni véljük, hogy Amerikában mindenkinek van (lesz/kell, hogy legyen?) munkája, de azért ez az állás elég érdekesnek tűnik.

A #NASA $187.000-t fizetne, ha megvéded a földet az idegenektől.

A leírásban szerepelnek a követelmények is, melyek nem tűnnek vállalhatatlannak, bár van egy rész melyben a bolygóvédelemből szerzett kiterjedt tudásunk részleteit ecsetelik (elképzelni sem merem ez pontosan mi is lehet a valóságban).

Vajon az interjún érdemes lehet felvetni egy másik állásra való érdelkődésünket is? Itt egy olyan alkalmazottra gondolunk aki az #idegenek -et védené meg tőlünk emberektől. Vagy legalább figyelmeztetné őket a veszélyeinkre.

Azért valljuk be ennek még a #KanadaBanda sem tudna ellenállni.

 

forrás: cnet.com

MeteorZápor kedvelők figyelem!  

MeteorZápor – 2017. augusztus 12-én

A július – augusztus minden évben meteorokban gazdagabb időszak, ám az idei év egy kicsit más lesz, mint az átlag.

Több forrás, köztük a NASA is megerősíti, hogy idén Augusztusban, de leginkább augusztus 11-13 között az átlagos 70-80 meteor/óra helyett akár 160-200 meteort is láthatunk óránként.

Érdemes lehet tehát feljegyezni a naptárba ezt az eseményt, s mivel ez pont péntek, szombat, vasárnapra esik érdemes lehet elhagyni a várost néhány órára, hogy jobban szemügyre vehessük az eseményt.

Meteor Zápor 2017 augusztus 12

forrás: Space.com

000 – Isten hozott Vándor

Köszöntünk mindenkit a Kanada Banda Podcast oldalán.

Ugyan csak augusztusban hallgathatjátok meg első adásunkat, ám amíg vártok, ne felejtsetek el feliratkozni. Miért, azért, hogy mindig értesülhessetek az új epizódokról, valamint keressetek meg bennünket iTuneson (augustus 1-től) és Twitteren is www.twitter.com/kanadabanda címen.

                                  – Kanada Banda