Author: kbadmin

Szép jó reggelt kíván Kanada vadnyugati podkasztjának két hosztja: Lator és Lázadó! A téli szünetet követő 77. epizódban egy régi ismerőssel közösen ültünk be a Tim’s-be. Előbb Trump értelmetlen vámjátékáról és a diplomáciai ballépéseiről értekeztük, majd a Magyar Kormány által erővel bevezetni szándékozott, az ’50-es éveket idéző cenzúráról, a független médiát ellehetetlenítő törvénytervezetről beszélgettünk.

Az egyes podkaszt epizódokat
már meghallgathatod YouTube-on is!

Címválasztás – amely majd csak a KB078. epizóddal* nyer értelmet:

• Az címet Bernát jövőbeli tervei ihlették:
  • “A Little House on The Prairie” amerikai családi-western-dráma sorozat,
  • az NBC készítette 1974 és 1983 között,
  • összesen 10 évad készült, több, mint 200 résszel.
  • Magyarországon a televíziónézők először 1998 elején, az RTL Klub délutáni műsorsávjában láthatták.

Adás napló.

Heti színes

• Kanada vs. USA: VÁM-OK?!

• The Canada-United States-Mexico Agreement (CUSMA) – vagy USMCA a határ déli oldalán: “Canada, the United States, and Mexico created the largest free trade region in the world, generating economic growth and helping to raise the standard of living for the people of all three member countries. The Canada-United States-Mexico Agreement (CUSMA) will serve to reinforce Canada’s strong economic ties with the United States and Mexico.”

• G7 csúcstalálkozó: Kananaskis Village, Alberta, Kanada

• Trump egy barom: nincs szerencséje, amikor gondolkodni kell.
  Még Putyin is hülyére vette:

• “Putyin továbbra sem fogadott el semmit Trump korábbi tűzszüneti javaslatából, az amerikai elnök azonban láthatóan nem akar konfrontálódni vele. Trump ismét utalt rá, hogy az előrelépést a tűzszünet és a béke felé már közvetlen tárgyalással az orosz és az ukrán félnek kellene megtennie, amit többen úgy értelmeztek, hogy az Egyesült Államok hátrébb léphetne az amerikai elnök által kezdeményezett közvetítői szerepből, amire már korábban is utaltak az amerikaiak. Teszi ezt anélkül, hogy elérte volna a háború lezárását, amit elnökválasztási kampányában saját magát dicsérve még egy nap alatt – később ezen finomítva három hónap alatt – elérhetőnek vélt.
  
  Ezt a telefonhívást nehéz másként értelmezni, mint úgy, hogy Putyin pontosan azt érte el, amit akart” – nyilatkozta a Nemzeti Hírszerzés korábbi igazgatóhelyettese. Beth Sanner szerint Trump semmilyen nyomást nem helyezett az orosz elnökre, így hiába a párbeszéd, ha érdemi eredményt nem hoz.”

• Trump nem volt valami sikeres vállalkozó.
  Apu cégeit vette át és vitt csődbe párat…
  • “Trump began his career at his father’s real estate company, Trump Management, in 1968 which he took over in 1971 and later renamed the Trump Organization in 1973. He expanded its business to Manhattan, where his father’s financial and political backing enabled him to do his first deals, demolishing and renovating landmark buildings.”
  • “He and his businesses have been involved in more than 4,000 legal actions, including six business bankruptcies.”
  • “Trump University LLC was an American for-profit education company that ran a real estate training program from 2005 until at least 2010. After multiple lawsuits, it is now defunct.”

Nem is értem, hogy ezt miért nem a kanadai Tim Hortons* találta ki hamarabb? Nem járok rendszeresen gyorséttermekbe reggelizni, a Mekibe csak a kíváncsiságom vitt be (nálunk minden tartalom). Gasztro-rovatunk nemtom hanyadik része következik, fogyasszátok egészséggel.

A nagy valószínűség szerint a mindenki által jól ismert McDonald’s-ot – jelenleg a világ második legnagyobb gyorsétterem-láncát -, 1940 Május 15-én alapították San Bernardino-ban, Kaliforniában. Az elmúlt 85-ben összesen 100 országban nyitottak üzleteket, amelyek száma 2025 tavaszán már 53.600 felett jár. Naponta több, mint 69 millió ügyfelet szolgálnak ki.

Az amerikai gyorsétterem-lánc 1967 óta, ma már több, mint 100.000 alkalmozottal és 1.400 üzlettel van jelen Kanadában. A kanadai Meki által felhasznált alapanyagok több, mint 85%-a kanadai eredetű.

Az ok, amiért betértem a Mekibe, az új reggeli szenvicsük volt: angol muffin, benne egy tükörtojás + bacon (sült szalonna) + egy szelet lapka sajt + kanadai juharszirup. Ezt ettem én, de a reggeli szendvics kérhető rántott csirkeszelettel – tükörtojás nélkül -, és kolbásszal is amely nem kolbász formájú, de úgy hívják. A valóságban jobban hasonlít egy húspogácsára.

A bacon-ös szendvics 5.29 CAD-ba (ez kb. 1.370 HUF) került, erre jött még rá az 5% adó. Menüben – amikor ropogós bundában sült reszelt burgonya és egy kávé is jár hozzá -, az ár 8.29 CAD (kb. 2.150 HUF).

A reggeli szendvics mellé kértem egy nagy kávét is – mivel nem szeretek ropogós bundában sült reszelt burgonyát enni a kávém mellé, ezért nem kértem menüben.

Az igazat megvallva, az utóbbi időben ízletesebbnek, finomabbnak tűnik a McDonald’s, vagy az A&W kávéja a Timmies-éhez képest. Az árazás a kis kávénál 1,00 CAD-tól, azaz 259 Ft-tól kezdődik, de az extra nagy sem kerül többe 1,75 CAD-nál (tehát 454 Ft-nál) – plusz az Alberta-i 5%-os adó. Ami annyit jelent, hogy 2.000 Ft alatt megvolt az aznapi reggelim.

A papírpoharak méretezése a következő:

• S – small/kicsi: 285 ml,
• M – medium/közepes: 420 ml,
• L – large/nagy: 540 ml,
• XL – extra large/extra nagy: 650 ml.

A 2025. évi szövetségi választást nem egyetlen napon tartották meg, hanem valójában 5 napon át zajlott le. Nem belpolitikai elemzés, hanem a máshol kevésbé tárgyalt háttérinformációk és statisztikai adatok következnek.

Az államigazgatási áttekintése

Csak a rend kedvéért, hogy mindenki képben legyen:

• Kanada államformája: föderáció,
  • fővárosa: Ottawa, ON,
  • politikai berendezkedése alapján parlamentáris demokráciával irányított
  • alkotmányos monarchia!

- Kanada államfője:
III. Károly, brit uralkodó,
kanadai király,
- Kanada főkormányzója:
Mary Simon,
- Kanada miniszterelnöke:
Mark Carney,
- Alberta tartomány miniszterelnöke:
Danielle Smith.

A 10 tartomány [BC, AB, SK, MB, ON, QC, NB, NS, PE, NL] és
a 3 terület [YT, NT, NU] számos közigazgatási és közszolgáltatási területen önállo szabályozói jogkörrel, valamint egy-egy fővárossal rendelkezik, ahol a helyi tartományi/területi kormányzat törvénykezik.

Kik jogosultak részt venni a Kanadai Szövetségi Választáson?

A hiedelmekkel és a mende-mondákkal ellentétben a választásokon való regisztrációhoz és szavazáshoz a következőknek kell megfelelni:

• legkésőbb a választás napján betöltött 18. életkor,
• kanadai állampolgárság!

Ezen kívül – természetesen -, a szavazat tétel napján egy fényképes igazolványra* lesz szükség a választás helyszínén a személyazonosság és a lakcím (állandó tartózkodás hely) igazolásának céljából.

* érvényes kanadai járművezetői engedély, vagy bármely más, Kanada Kormánya, vagy tartományi/területi kormányzat által kiállított, a személyazonosság megállapítására alkalmas igazolvány, amelyen szerepel a tulajdonosának fényképe, a neve és a jelenlegi lakcíme.

Két kanadai készítésű filmes/tv-s tartalmat szeretnék a figyelmetekbe ajánlani. Az egyik teljes egészében, a másik csak nagyobb részt játszódik Kanada legfiatalabb, s egyben a legkisebb népsűrűségű és legnagyobb kiterjedésű területének, Nunavut-nak a fővárosában, Iqaluit-ban.

Akinek nem lenne ismerős a kanadai területek 1999 óta létező harmadik tagja, Nunavut, azok számára a podkasztunk alapításának évében írt ismertető ajánljuk elolvasásra. Röviden: Nunavut észak-kelet Kanadában található hatalmas terület (nem állam, nem tartomány!), Magyarországnál 22,5-szer nagyobb, kiterjedése 2.093.190 km², népessége kb. 41.500 fő.

The Grizzlies

Egy igaz történeten alapuló film egy ifjúsági lacrosse csapatot mutat be, amelyet azért hoztak létre, hogy segítsenek megfékezni a fiatalkori öngyilkosságok számát a Nunavut-ban található Kugluktuk – ᖁᕐᓗᖅᑐᖅ nevű városkában. Érdekesség, hogy 1996. január 1-jéig Coppermine – magyarul: Rézbánya -, néven volt ismert a település, amely a Coppermine folyó torkolatánál, Nunavut terület Kitikmeot régiójában található és ezzel a Nunavut legnyugatibb települése.

A jégkorongnál csak egyetlen kanadaibb sportág létezik, ez pedig a sok száz éves múltra visszatekintő lacrosse, amit magyar nyelvben is lacrosseként ismernek. Rövidítve: lax – még magyarul is. Az “x” ebben az esetben cross-t, azaz “keresztet, keresztezést, kereszteződést” jelent. A csapatjátékot egy hálós végű bottal játszák, ennek a megnevezése a crosse (vagy lacrosse-bot), ezzel kell bejutattni/bedobni a kisméretű gumilabdát az ellenfél kapujába. A lacrosse-nak két formája van: a szabadtéri és az aréna lacrosse. A Wikipédia szócikke szerint:

“a lacrosse akkor tette meg az első lépést egy remekül szervezett, modern sporttá válás felé, amikor 1856-ban megalakult a Montreal Lacrosse Club és először írásba fektették a szabályokat.”

A film 2019. Április 19-én jelent meg Kanadában. Stacey Aglok MacDonald, a film producere, Kugluktuk helyi lakosa volt és diák korában közvetlenül a Grizzlies lacrosse csapat megalakulása előtt járt a középiskolába. A film szinte összes jelenete valós eseményeken alapul, a karakterek megformálása is valódi személyek alapján történt. Több, mint 600 Inuit és Első Nemzetek jelentkező vett részt a szereplőválogatásokon Nunavut-ból és az Északnyugati Területekről.

Végül a szereplők több, mint 91%-a és a stáb több, mint 33%-a inuit-nak, vagy az Első Nemzetek tagjának vallotta magát. A főbb forgatási helyszínek között volt Iqaluit (Nunavut terület fővárosa), ez a település volt a filmben átnevezve Kugluktuk-nak, valamint további jeleneteket rögzítettek Niaqunnguutban, Guelphben, Torontóban. A film készítői mentorprogramot hoztak létre az őslakos színészek számára, amelynek keretein belül színész mesterséget, a filmes szakmát és különböző hangszerek használatát sajátíthatták el.

Az angol nyelvű címmel arra kívánok célozni, hogy az alábbi videókban elhangzó információk megértéséhez szükséged lesz – legalább alapfokú – angol nyelvtudásra. Néhány témáról már mi is beszéltünk és írtunk korábban, szóval egyesek számára lesznek majd ismerős részek.

Jól eső érzés olyat olvasni, hogy:

“Kanada a világ második legnagyobb országa: az keleti tartományaitól a fjordokkal teli Csendes-óceán partjáig, a déli Ontario-félszigettől a messzi északi sarkvidéki szigetcsoportig számos különböző éghajlat, ökoszisztéma és topográfiai adottság teszi Kanadát hihetetlenül gyönyörűvé.”

– írja az alábbi videóról a Portland-i származású Geoff Gibson (Masters of Urban and Regional Planning, City/Urban, Community and Regional Planning, Bachelor of Arts (B.A.), Geography, Geographic Information Systems), a Geography by Geoff c. YouTube-csatorna szerkesztője és hosztja, a Sound Bight Media alapító-tulajdonosa.

A Kanada és az Egyesült Államok közötti (déli) államhatár az egyik legismertebb, legtöbb átkelést látott és egyben a leghosszabb határszakasz az egész világon, amely tele van kisebb-nagyobb furcsaságokkal. És akkor még ott a másik, az északi, a kanadai Yukon terület + Brit Columbia tartomány és az amerikai Alaszka állam között.

Tetszik, vagy nem tetszik, sajnos tudom megkerülni az Egyesült Államok valaha volt legostobább elnökét és annak az egyik leghülyébb kijelentését. Az alábbi videóban került bemutatásra a “mesterségesen megrajzolt vonal” eredete. Ha valaki nem értené: minden egyes országhatár nem más, mint egy mesterségesen megrajzolt vonal a térképen. Nem a Földanya, vagy a Jóisten, vagy az UFÓ-k alkották rajzolták meg őket oda, ahova, hanem mi, emberek.

Olykor csak egy jelképes vonal, máskor égig érő acélrudakból álló kerítés, egyes esetekben vastag betonfal drótkerítéssel és alá aknázott határsávval, lőparanccsal őrködő katonákkal az őrtornyokban… Egyik sem természetes képződmény tehát, hanem szándékosan létre hozott, politikusok, uralkodók, egyezmények által meghúzott vonalak ezek.

Ausztrália és Kanada. Földrajzilag meglehetősen távol esnek egymástól (a legrövidebb távolság légvonalban 13.573,08 km, illetve a két főváros között 15 óra az időeltolódás), de egy valami szorosan összeköti őket: ez pedig a Nemzetközösség. A több ezer km-nyi távolság ellenére van bennük pár közös dolog:

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

– Lázadó

nyitókép: Eric Prouzet / Unsplash

Tartalomajánló. És emellett nézőpont-szélesítő és gondolatébresztő cikk, amely a fontos tudnivalók mellet még videókat is tartalmaz.

Nem kívánom túlkomplikálni a dolgot, csak a kezdő lökést akarom megadni ahhoz, hogy te, az olvasó/néző további információk után nézhessen. Ha lehet, akkor a közvetlen forrástól, első kézből informálódj – ne pedig több szűrőn keresztül. Ehhez pedig tudni kell angolul… Tetszik, nem tetszik, ez van, sejthetted, hogy az USA média nem fogja lefordítani a híreit, riportjait magyarra, a te kedvedért.

Musk, Elon Reeve

Még ma is nehéz egyértelműen eldönteni, hogy a Musk-féle karlendítés egy széljobbos köszöntés volt-e, vagy csak a jelenetet túlgondolva válik-e azzá és igazából csak egy szerencsétlen mozdulat lett félre értelmezve? Vagy szándékosság volt Musk tette mögött és direkt csinálta, amit csinált, direkt játszott rá a félre értehetőségre? Az viszont biztos, hogy ez a tette rosszul fog öregedni és még sokáig emlegetni fogják… RollingStone cikke itt olvasható: Right-Wing Extremists Are Abuzz Over Musk’s Straight-Arm Salute.

És mondanom sem kell, hogy az sem mutat jól, sőt, inkább – sokminden más mellett – qrva kínos az is, hogy: Elon Musk appears on video at German far right campaign event. Talán nem kell emlékeztetnem senkit sem, hogy Elon Musk abban a Dél-Afrikai Köztársaságban született 1971-ben és nevelkedett 1988-ig, amely az évtizedeken át (egész pontosan az 1940-es évekől egészen 1994-ig) tartó apartheid miatt volt hírhedt…

Trump első és legfontosabb dolga volt, hogy kivonja az Egyesült Államokat a Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezményből. Ahogyan tette ezt 2017-ben is. Miért? Nem, nem az anyagiak miatt, ez szinte biztos. Jól megalapozott konteókra való hivatkozással kijelentette, hogy kamu az egész, ezért semmi értelme az egésznek.

Musk 2017-ben – természetesen(!) – elhatárolódott Trump-tól és helytelennek vélte az USA kiléptetését az egyezményből. Most pedig, 8 évvel később, ott áll a klímaváltozást mindvégig tagadó és a fenntartható, környezetbarát fejlődést/közlekedést ellenző Trump mögött-mellett, teljes vállszélességgel. Erről is és Musk köpönyegforgatásáról írt az Electrek a Elon Musk is ‘not good for America or the world,’ according to Elon Musk c. cikkében.

Ha már említésre került az egyik, akkor említtessék meg a másik EV portál is, az insideEVs. A Let’s Hope Elon Musk Doesn’t Take EVs With Him cikkük foglalkozik Musk náci karlendítésein túl a Tesla és a villanyautózás amerikai jövőjével is. Jó meglátásaik vannak – tartalmas írás, érdemes rászánni az időt.

Alig telt el 11 nap 2025-ből és máris rengeteg dolog történt a határ mindkét oldalán: a kanadai miniszterelnök lemondott (illetve még nem is, de megigérte, hogy majd le fog), LA egyes területeit szélsebesen terjedő erdőtűz égeti fel – az oltást pedig egy bűnelkövető nehezíti meg. Az X a hazugságokat erősíti fel és a valóságot fedi el, a leendő amerikai elnök pedig még mindig végtelen ostobaságokat beszél…

Mindez év kezdésnek egy kicsit erős, nemde?

Segítségül hívnám Andrew Chang-et a CBC, azaz a kanadai közszolgálati televízió munkatársát, aki a témába vágó informatív és részletekbe menő videókat készített a legtöbb témát illetően. Ahelyett, hogy magyarra fordítanék és legépelnék másfél órányi (kanadai) angol nyelvű riportot, sorban követik egymást a videós tartalmak.

Justin Trudeau kijelentette, hogy (majd) lemond a pártvezetői és miniszterelnöki tisztségéről is…

… amint a pártja megtalálta az utódját!

Az erre megszabott határidő Március 25.-én jár le, azaz a liberálisoknak igyekezniük kell, ha a választási kampány kezdetére meg akarják találni az új pártvezért. Aki lehet kb. akárki is, mivel jelenleg van vagy 7-8 potenciális jelölt. Eközben pedig – pontosan Január 20.-án -, beiktatják Trump-ot (OMFG!), szóval eléggé sürgős lenne a Liberális Pártnak megtalálni azt a jelöltet, aki átveszi Trudeau pozícióját.

A Kanadai Parlament addig is pihenőn van, nem fognak ülésezni, azaz rengeteg olyan döntés és intézkedés meghozatala fel van függesztve/el van napolva, amelyet meghozhattak volna még a tavasz előtt.

Továbbá: a Federal Election elméletben Október 25.-én lenne, de ma még az is elképzelhetőnek tűnik, hogy Április végén, vagy Május közepén előre hozott választásokat fognak tartani Kanadában.