Áramot A Napfényből, Műanyagot Az Ivóvízből

Nem ez az első alkalom, amikor cikk írás előtt felhozom a pincéből a vitriolos hordót, hogy a laptopom megmártózhasson benne. Pár alkalommal megbeszéltük podcast epizódjainkban, illetve írásban részleteztem a Miért Hülyeség A Házi Sörfőzés? bejegyzésben, hogy: mindannyian egy levegőt szívunk! Ha használat közben csak egyel kevesebb autó (motorkerékpár, teherautó, repülőgép, tengerjáró hajó, stb.) pöfög ki mérges gázokat, azzal már mindenki nyer. És a sok kicsi ebben az esetben is sokra megy. Közös érdekünk tehát, hogy településeink (nem csak városaink, hanem községeink, falvaink) levegői is tisztábbak legyenek és ezért az egyén szintjén is tenni lehet és tenni is kell.
(nyitókép: Colin Behrens / Pixabay)

.

Sokaknak nem megoldás a kerékpározás, gyaloglás, vagy a tömegközlekedés munkába, egyetemre, szakképzésre járáshoz, bevásárláshoz, vagy rokonlátogatáshoz. És ha nekik egyszer már muszáj autóba ülniük, akkor ha lehet, ne egy belső égésű motorral szerelt autóba üljenek, hanem egy olyanba, amely nem rendelkezik helyi kibocsátással, azaz nem szennyezi tovább a települések levegőit, nem füstölög az orrunk alá az iskola előtt, vagy a piros lámpánál állva, vagy a játszótér mellett elhaladva.

.

Igazából nem is zöld!

Igen, tudom, hogy vannak olyan pillanatok, amikor a villanyautó is környezetszennyező: például a gyártása során, de ugyanez igaz a “hagyományos” (benzin/dízel motoros) autók gyártására is, amelyekkel már több, mint 100 éve közlekedünk. Meg a motorkerékpárok, biciklik és rollerek, autóbuszok és metrószerelvények gyártására is. Meg a mosógép, az LCD-TV és az okostelefonok gyártására is, stb. Csak ez utóbbiakkal senki nem nagyon foglalkozik.

Igen, tudom, hogy vannak olyan pillanatok, amikor a villanyautó is környezetszennyező: például annak az áramnak az előállítása során (atomerőmű, szénerőmű), amellyel végül majd az akkumulátorokat töltjük fel.

De mi a helyzet a többi közlekedési eszközzel? Mert árammal működik a villamos, a metró meg a mozgólépcső, a trolibusz, a villamos motorvonatok a MÁV-nál.

“Áramot A Napfényből, Műanyagot Az Ivóvízből” bővebben

Miért Hülyeség A Házi Sörfőzés? (Frissítve!)

Azért, mert több száz féle sör kapható a boltokban. Azért, mert van csapolt sör az éttermekben és a kocsmákban. Azért, mert az internetnek köszönetően akár egy random külföldi webáruházból is rendelhetek olyan sört, amit egyetlen magyarországi importőr sem forgalmaz. Azért, mert nagytételben gyártani olcsóbb, lásd sörgyárak, lásd kézműves sörfőzdék. Azért, mert “már 13 ezer éve létezett a sörfőzés gyakorlata a Földközi-tenger keleti medencéjében, ami ötezer évvel korábbi, mint az Észak-Kínában a sörkészítésről eredetéről talált eddig legősibb bizonyítékok.” – és akkor pont te, pont most mutatnál valami újat?

Blogbejegyzésünk tartalma a megjelenése óta legalább 2 alkalommal frissítésre került!

Az elmúlt évezredekben meg tulajdonképpen szinte semmi sem változott a sörfőzésben: azóta is ugyanúgy az ivővíz az egyik legfontosabb alapanyaga a sörnek a maláta mellett. Akkor meg miért? Hülyeség otthon, egymagad, drága eszközökkel, drága pénzen elkezdeni sörfőzöcskézni, amikor bármilyen sört megvásárolhatsz. Tiszta macera ott állni a kondér mellett, kezedben a stopperrel és hőmérőzni a főzetet, méricskélni a hozzávalókat, aztán meg hetekig várni, amíg iható lesz a söröd. Ha nem találsz kedvedre valót, akkor egyrészt nem keresgéltél elég elszántan, másrészt csak várnod kell egy kicsit és biztos lesz valaki, aki olyan fog főzni, forgalmazni, ami neked kell.

A Sixpoint Sörfőzde (Brooklyn, New York, USA) Cycliquids sorozatának a Tesla Hop-Charged Lager-e.

.

FIGYELEM!
Terjedelmes tartalom következik!
A cikk olvasása során folyamatos figyelem szükségeltetik,
ezért legalább 2 korsó sört, vagy 2 pohár kávét/teát meg fogsz inni .
Szerteágazó és nagyon részletes a tematika, ezért kérem,
hogy mindenki őrizze meg komolyságát, de legyen kéznél a humorérzéketek.

A 13+1. téma után kiderül az is, hogy miért jött létre
– a legnagyobb jószándék által vezérelve -, ez a bejegyzés.

.

“Miért Hülyeség A Házi Sörfőzés? (Frissítve!)” bővebben

Psszt! Csendet Kérünk!!

Több ezer éven át a Jeges-tenger természetes tengeri szentély volt a benne élő emlősök számára. Az éghajlatváltozás eredményeként azonban a víz alatti zaj drámai növekedését értük el. Meg kell állítanunk a víz alatti zaj terjedését a tengeri környezetben! Most van esélyünk arra, hogy jót tegyünk. A te is segíthetsz! Eme cikkünkkel  a WWF (azaz a Természetvédelmi Világalap) által indított petíciónak szeretnénk figyelmet kérni.

Az alábbi videók megtekintése előtt KÉRJÜK, HANGOSÍTSD FEL okostelefonod / tableted / laptopod / számítógéped / okostelevíziód. Köszi!


“Kevesebb zajra és több életre van szükségünk!”

A bálnák csettintő hangokat, füttyszót és dalokat használnak a navigáláshoz, az élelmük felkutatásához, borjaik felneveléséhez és társaik megtalálásához.

De a víz alatti zajszennyezés, úgy mint: hajócsavarok, az olaj- és gázkeresés és a kitermelés során keltett szeizmikus rezgések, az építkezések zajai, katonai tevékenységek hangjai megnehezítik a bálnák kommunikációját. Akár még a hallásukat is károsíthatja. A Jeges-tengeren a természetes hangok veszélyben vannak az egyre hangosabb, ember által keltett lárma miatt – ezért a tengerekben élő narválok (agyaras cethalak), belugák, rozmárok és grönlandi bálnák élettere veszélybe kerül.


“Kevesebb zaj. Több élet.”

Ezen a weboldalon meghallgathatod az ipar keltette zajokat (bal oldal, “Industrial sounds”) és a tengeri emlősök hangját (jobb oldal, “Natural sounds”). Itt pedig, az oldalon lejebb görgetve részletes információk, kimutatások, kutatási eredmények érhetők el a jeges-tengeri zajterhelésről, valamint további hangmintákat és a tengeri emlősök hangjait is meghallgathatod. Érdemes egy összehasonlítást tenni, csak pár perc az egész.

Kérjük, hogy mondd el Kanada, a Dán Királyság, Finnország, Izland, Norvégia, az Orosz Föderáció, Svédország és az Amerikai Egyesült Államok kormányai számára, hogy kerüljék el a víz alatti zajszennyezést az Északi-sarkvidéken!

A csak angol nyelven elérhető petíció aláírásával add az érintett kormányok tudtára, hogy egy csendesebb tengert akarsz a bálnák számára! A petíció weboldala a panda.org/noise címen érhető el.

Ha a témában további videós anyagokat tekintenétek meg, a WWF Arctic Programme YouTube csatornáját ajánljuk szíves figyelmetekbe.

A petícióban foglaltak alapján az alábbi lépésekkel csökkenthető a Jeges-tenger víz alatti zajterhelése:

  • a Sarkvidéki Tanács (angolul: Arctic Council) 2019-es Miniszteri Nyilatkozatában formálisan tudomásul veszi, hogy a víz alatti zaj hatása az Északi-sarkvidék biológiai sokféleségre, a part menti és az őslakos közösségekre vonatkozóan olyan probléma, amelyet új kutatás és együttműködés keretében kell kezelni.
  • az Északi-sarkvidék államai (úgy, mint Kanada, Dánia, Finnország, Izland, Norvégia, Svédország,  Oroszország, USA) elővigyázatossági megközelítést alkalmaznak, és a zajterhelést a sarkvidéki vizeken a jelenlegi szinteken tartják, amíg egy biztonságos zajszint meghatározásra nem kerül eme egyedülálló tengeri környezet számára.
  • 2025-ig az Északi-sarkvidék államai saját országaikban stratégiákat hajtanak végre a víz alatti zajok biztonságos szintjének elérése és egy egészgéses Jeges-tengert támogatása érdekében.

Köszönjük, ha csatlakozol hozzánk és aláírásoddal te is hozzájárulsz
egy élhetőbb bolygó létrejöveteléhez!

– Lator és Lázadó