EMOB009 – Hydrogen & H2-FCEV Basics #1

Az Elektromobilitás Podcast vendégszereplése oldalunkon.

Az adás sorozat 1. része: a hidrogén. Előállítása, tárolása, szállítása, felhasználása – mi az, amit feltétlenül tudni kell?! Alapozó a tüzelőanyag-cellás járművekről, tudnivalók az előnyökről és a hátrányokról, mindarról, amiről rajtunk kívül senki sem beszél!

Hogyan áll most a hidrogén előállítás a világon? A hidrogén mindig is a jövő üzemanyaga marad? Mi a helyzet az üzemanyag-cellás, azaz a H2-FCEV személyautók piacán? Használhatóság, hozzáférhetőség, költségek, hatótáv és árazás. És hogyan kapcsolódik ehhez a témához az aszály és az ivóvíz? Mi a helyzet Japánban az energia-függőséggel, hol „terem” a metán-hidrát (CH4-5.75H2O) és miért emlegetjük annyit a Toyota Mirai-t?? Ja és természetesen nem maradhat el „bezzeg a TESLA”! Adatok, információk, válaszok a kérdések és folytatása következik!

Adásaink a podcast applikációk és a weboldalunk mellett elérhetők YouTube-on is!

Adás napló.

  • Hydrogen (Wikipedia)
  • röviden:
    • Fuel Cell Electric Vehicle,
    • Battery Electric Vehicle,
    • Plug-in Hybrid Electric Vehicle
Az adás napló egy klikkelés után további érdekes és informatív tartalmakkal folytatódik…

Ha El Kell Költöznöd Magyarországról…

Az őszi hosszú hétvégén* könnyed olvasni valóval jelentkezünk. Kíváncsi vagy, hogy egy abszolút nem reprezentatív Twitter-es felmérés alapján a magyar válaszadók közül melyik országot választanák a legtöbben új otthonuknak? Olvasd el cikkünket és megtalálod a választ.

A kérdést Szeptember 1-én tweet-elték ki és az eredményeket én magam összegeztem körül-belül 5 nappal később, magyar idő szerint szeptember 6-án reggel – tehát nálunk most még csak vasárnap éjszaka van.

Tudnivalók az összesítésről

Összesen 159 tweet, azaz komment érkezett eddig ezalatt az idő alatt Daev (halld itt: Fun With Geeks podcast) által feltett kérdésre. Nem mindegyik tweet tartalmazott értékelhető válaszokat. És a többesszámnak azért van itt a helye, mert nem csak 1 országot, vagy kontinenst, vagy várost lehetett megnevezni egy-egy tweet-ben, hanem akár többet is.

Így aztán az eredmények azt mutatják meg, hogy egy-egy ország/terület/földrész/állam hány alkalommal került említésre, azaz hány szavazatot kapott a tweet-ekben, mint a válaszadók számára szóba jöhető új otthon.

Egyes válaszokban van, aki az Egyesült Királyságot jelölte meg, míg mások annak csak egy részét: Wales-t, vagy Skóciát. Megint mások csak egy ország egy-egy szigetét írták válaszul (pl. a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek, vagy a Görögorszgához tartozó Kréta), vagy egy-egy várost adtak meg (pl. Párizs, Barcelona, New York). Ez utóbbi esetben az európai országoknál csak az országot írtam be, az Egyesült Államoknál pedig az adott államot vettem fel a listára.

„Ha El Kell Költöznöd Magyarországról…” bővebben

Női Jégkorong VB, Calgary, 2021

Cikkünk a magyar-dán mérközés alatt íródott meg, a második harmadik kezdődött el éppen és a magyar válogatott már 3-0-ás vezetést szerzett az eddig eltelt játékidőben.

A magyar női jégkorong válogatott (világranglista 12. helyezet) 2,5 éve jutott fel az elit csapatok közé. Azóta kitartó és kemény munkával készültek a világbajnokságra, amelyet eredetileg 2020-ban rendeztek volna meg – de a pandémia közbeszólt és új időpontot kellett találni a VB megrendezéséhez: a szervezők választása végül a 2021. Augusztus 20 – 31. időszakra esett. A helyszín pedig: WinSport Arena, Calgary, Alberta.

Team Hungary – 2021 IIHF Ice Hockey Women’s World Championship at WinSports Arena
kattints a fotóra a teljes méretű képhez
(Photo by Matt Zambonin/HHOF-IIHF Images)

A magyar válogatott szövetségi kapitánya az új-skóciai születésű, háromszoros év edzője díj tulajdonosa, Lisa Haley. A válogatottunk a B-csoportban szerepel és ez az első alkalom a magyar jégkorongozás történetében, hogy a hölgyeink a Top10-ben bizonyíthathják tudásukat. A válogatott játékosai tehát Augusztus 21-én siklottak először a jégre, sajnos a legelső mérkőzésükön a német válogatottól 3 gólos vereséget szenvedtek. Vasárnap 2-4-ra kikaptak a csehektől, kedden pedig a japánok ellen szenvedtek 1-4-es vereséget.

„Női Jégkorong VB, Calgary, 2021” bővebben

Levegővel Működő Japán Busz?

A legfontosabb: nem egy adott blogger, vagy weboldal lejáratása a cél, hanem a rossz példa bemutatása: a pontatlanul fordított és a pontatlanul megfogalmazott információk gondolkodás nélküli terjesztése!! Találtam egy érdekes, ámde rengeteg valótlan információt tartalmazó cikket egy weboldalon. A hír egy ismerős általi megosztás miatt került a hírfolyamomba a Facebook-on. A dolog azért érdekes, mert utána nézve a cikknek azt találtam, hogy több weboldal is lehozta körül-belül szóra, mondatra megegyezően ugyanazt a hülyeséget! Emellett persze, több Facebook-os csoport is megosztotta a hírt, a kommentelők pedig nagyobb részt helyeslően egyet értenek, „bezzeg Magyarország”-oznak és csak néhányuk esett gondolkodóba a cikk elolvasását követően.

a képen egy csúnyácska tüzelőanya-cellás Toyota Mirai látható

 

Következzék a cikk bemutatása, azaz elemzése és a kritikáim megfogalmazása.

– „Egy Golovnin nevű blogger meg is osztotta a Facebookon véleményét.”

Mivel a cikk csak szóban említi a forrást és nincs egyetlen (közvetlen) link se a forráshoz, magam próbáltam utána keresni az említett bloggernek. A Facebook-on találtam egy Vasily Golovnin nevű felhasználót, akinek közel 7000 követője van. Ő rendszeresen publikálja gondolatait, kommentárjait, véleményét anyanyelvén, azaz oroszul. A beépített fordító segítségével sikerült angolra fordítani a cirill betűs posztokat. Golovnin nagyrészt Észak-Koreáról és Japánról ír. 2019. januárjáig visszamenőleg nem találtam nála technológiai témájú, vagy autókról szóló írást… jobban visszakeresni pedig nem nagyon volt már kedvem.

Lehet, hogy nem is rá hivatkoznak? Sajnos, nem tudtam kideríteni semmi értékelhetőt. Nem tudom egyértelműen eldönteni, hogy Golovnin ismeretei hiányosak-e, vagy pedig a magyar nyelvű cikk írójának orosz tudása és technológiai jártassága hagy kívánni valót maga után?

a Toyota Mira hátulról

 

– „most látott először olyan buszokat, melyek üzemanyaga a hidrogén (amit a levegő oxigénjéből nyernek)

És akkor itt jön a lényeg!

A szóban forgó cikk Őt idézi: „most látott először olyan buszokat, melyek üzemanyaga a hidrogén (amit a levegő oxigénjéből nyernek). Amennyiben ez a fajta módszer hosszútávon is beválik, már semmi nem fogja elválasztani a Japánokat attól, hogy végleg elbúcsúzzanak a benzinnel működő járművektől.

(..)

Az úgynevezett hidrogénmotor, oxigént és hidrogént egyesít, ebből pedig víz keletkezik. Mint a legtöbb fizikai folyamat, így ez is jár némi hőleadással, tehát hőt és vízgőzt is a légkörbe bocsát. Ennek a folyamatnak az energiája pedig megmozgatja a villanymotort, ebből pedig áram termelődik.”

A problémám abból adódik, hogy – ha finoman akarok fogalmazni, akkor azt mondom: valaki úgy írt valamiről, hogy annak pontos működéséről semmi fogalma nem volt. Illetve, valamennyi elképzelése volt a tüzelőanyag-cellás autó működéséről, de nem nézett utána a részleteknek. Ha nem akarok finoman fogalmazni, akkor azt mondom, hogy annyira igénytelen volt, hogy az sem zavarta, hogy irgalmatlan ostobaságokat hordott össze!!!


csak a példa kedvéért: az egyik cikk a sok közül
(kattints a nagyobb nézethez)

 

Pedig csak kb. 10-15 percébe telt volna és máris annyi tudás birtokába juthatott volna, hogy nem ír le sületlenségeket – amelyeket aztán több száz, vagy ezer ember olvas el. Bővítve ezzel a pontatlan információval rendelkezők körét.

Ugyanennyi erőlvel már oktató jelleggel, röviden és tömören megismerhetette volna olvasóit a technológiai részletekkel. De inkább maradt a szenzáció hajhász stílus és a pontatlan információk halmaza. Azaz kellett a hangzatos cím, a sok klikkelés és a végtelen baromságok!

 

– „Levegővel működő buszokat találtak fel a japánok”

Nem, semmi ilyesmit nem találtak fel a japánok. Sőt, eddig még senki sem talált fel levegővel hajtott autót, buszt, kamiont, stb.

Rengeteg kutatás, fejlesztés és pénz befektetése után sikerült egy olyan, sorozatgyártásban előállítható, kereskedelmi forgalomba hozható, hidrogénhajtást létre hoznia a Toyota-nak (és még a Hyundai-nak, meg a Honda-nak is), amelyet már bárki megvásárolhat magának. Lásd a több országban is kapható Toyota Miria személyautó (nyitókép), vagy a japán belpiacos Toyota Sora autóbusz, lásd itt:

 

– „üzemanyaga a hidrogén, amit a levegő oxigénjéből nyernek”

Komolyan kérdezem.

MI VAAAN???

Hogyan lehetne a hidrogént kinyerni az oxigénből?

SEHOGY!!

Az oxigén atom az 1 darab oxigén atom. A levegőben 2 oxigén atom alkot egy oxigén molekulát. Nincs benne, se mellette hidrogén. Nincs!

Uhh, tényleg, annyira szeretném tudni, hogy az eredeti szerző volt ennyire buta, vagy az, aki lefordította az eredetit és a magyar nyelvű cikket megírta?!?

Ha megnyitjuk a Wikipédiát a Levegő szócikknél, akkor a következőket olvashatjuk: „A légkör főbb alkotórészei:

  • nitrogén 78,09%
  • oxigén 20,93%
  • argon 0,93%
  • egyéb (nemes)gázok 0,002%-a

a térfogatnak.”

Az egész szócikkben egy szó sem esik a hidrogénről. Sőt, a hidrogén a légkörben sincs jelen számottevően kimutathatóan. Ha valaki még emlékszik rá, fizika órán elektrolízissel bontottuk a vizet oxigénre és hidrogénre. A vizet, amelynek kémia képlete a H2O. Azaz 2 db hidrogén és 1 db oxigén atomból áll.

Okos bloggerünk, vagy a magyar cikk szerzője ezzel a két dologgal magát és olvasóit is össze-vissza zavarta. Mert alapvető tényekkel nem volt tisztában. Ami elsőre nem is lenne baj, de ahogyan a cikk mutatja, esze ágában sem volt utána nézni a hiányosságainak. A lényeg a szenzáción volt és nem a tényszerűségen. Sikerült neki a butasáogot terjesztenie egy hangzatos cím alatt. Ennyi és ennél nem több.

Toyota Sora, a tüzelőanyag-cellás japán autóbusz

 

– „18 milliárd forint”

A cikkben olvasható még ez is: „Például egy Toyota Miraj, hidrogénhajtású kocsi, ma 63 ezer dollárba kerül, ami átszámolva majdnem 18 milliárd forint. A japán kormány célja, hogy 6 éven belül az ilyen meghajtású autók ára körülbelül 20 ezer dollárnál megálljon (kb. 6 milliór forint).”

A bloggernek, vagy a magyar nyelvű cikk írójának nem csak a fizika és a kémia nem az erőssége, de még a matematika sem. A 63.000 USD (amerikai dollár) nem 18.000.000.000 Ft, hanem (árfolyamtól függően) kb. 18.500.000 Ft. Tulajdonképpen csak három nagyság rendet sikerült tévednie.

akkor is csúnya a Mirai, ha elbújuk a töltőoszlop mögé…

 

+ Toyota Mirai

Az amerikai Consumer Reports információi alapján a cikkben említett Toyota Mirai amerikai ára 58.500 USD, azaz kb. 17.200.000 Ft. Egy másik, elektromos autókkal foglalkozó fórum szerint jelentős állami támogatás is elérhető az USA-ban a Toyota Mirai vásárlása esetén, amelynek ára így már csak 45.000 USD, azaz kb. 13.220.000 Ft. Európában (pontosabban Németországban) egy kicsit többet kérnek el az autóért, az induló ára 60.000 EUR, azaz kb. 19.600.000 Ft.
DE NEM 18 milliárd Ft!! És nem tűnt fel senkinek sem, hogy irgalmatlanul magas számot írtak le, senki sem számolt utána, csak ész nélkül átvették a cikket több helyen is.

Az pedig, hogy egy új autó eladási ára a bevezetéskori ár 1/3-ra essen le, gyakorlatilag semmi esély sincs. A Japán Kormánynak vajmi kevés beleszólási lehetősége van abba, hogy a Toyota a világpiacon mennyiért értékesítse az autóit.

Eddig tartott a nettó hülyeség által okozott bosszankodás, most jöjjön a lényeg!

+ Hogyan működik a hidrogénnel hajtótt jármű?

A hidrogén hajtással üzemelő járművek, azaz tüzelőanyag-cellás, vagy üzemanyag cellás járművek működését kiválóan mutatja be az alábbi ábra:

(kattints a nagyobb nézethez)

 

A tudomány és a technológia mai állása szerint üzemanyagnak hidrogént:

  • vagy metán gázból állítunk elő nagy mennyiségben,
  • vagy pedig elektromos áram segítségével a víz bontásával.

Előbbi esetén sajnos CO2-t is termelünk, utóbbi esetén pedig olyan áramot használunk fel, amivel a teljesen elektromos- vagy hibrid autókat akár fel is tölthetnénk.

Ha már megvan a hidrogén, azt az előállítás helyéről el kell szállítani a töltőállomásokra. Ott átfejtik a töltőállomás tartájaiba, ahonnan pedig mi majd bele tankoljuk az autónkba.

a Toyota 15 évre hitelesített hidrogéntartályai

 

Az autóban a tüzelőanyag-cellákban a hidrogént a levegőben, azaz a légkörben található oxigénnel egyesítve  áramot állítunk elő. Ez az elektromosság fogja meghajtani az autó villanymotorjait (vagy tölteni annak akkumulátorait), így mozgásba hozva a járművet. A H2-ből és az oxigénből vízpára lesz, amely kicsepeg az autóból, kb. úgy, ahogyan a kipufogó gáz is távozik.

Tehát NEM a hidrogént égetjük el egy hidrogén hajtású autóban, mint ahogyan a benzint, vagy gázolajat égetjük el a belső égésű motorral szerelt járművekben. Itt nincs égéstermék, a tüzelőanyag-cellás autóból csak némi hő és tiszta H2O távozik el.

 

+ Na és akkor hol itt a baj?

Sokak számára a probléma ott van, hogy azt az elektromos áramot, amelyet arra használunk fel, hogy hidrogént állítsunk elő metánból, vagy elektrolízis során vízből, majd abból a jármúvekben újra áramot termeljünk a villanymotorok számára, pazarlásnak tűnhet.Mert minden lépésnél veszteség adódik. Minél több lépésből áll egy folyamat, annál több nagyobb %-át vesztjük el a befektetett energiának. Ennél sokkal egyszerűbb lenne a már rendelkezésre álló árammal a teljesen elektromos- vagy hibrid autók akkumulátorait feltölteni.

Aki még nem hallgatta meg „KB023 – Az E-Mobilitás II.” című adásunkat, amelyben a Hidrogénhajtással és az elektromobilitással foglalkoztunk, az a linkre kattintva a cikk elolvasását követően megteheti.

+ A Toyota, a Mirai és a Tesla-k

Az alábbi rajzon jól látható, hogy az egyik hidrogéntartály és az akkumulátorok a hátsó ülés támlája mögött helyezkednek el. A másik hidrogéntartály a hátsó ülések alatt, maga a tüzelőanyag-cella pedig az első ülések alatt kapott helyet.

a Toyota Mirai „röntgen képe”

A vezérlő elektronika egyik fele elől, a levegő pumpa mellett található, közvetlenül a villanymotorok és a generátor felett.

Hogy ennél jobb rálátásunk lehessen a Toyota hajtásláncára, az érdeklődők kedvéért a Toyota mérnökei szétvagdostak egy Mirai-t:

a hátsó hidrogénytartály (sárga), felette az akkumulátorok (ezüst)

alul, balra az vezérlő elektronika, tőle jobbra a tüzelőanyag-cella (szürke),
a hátsó ülés alatt második hidrogéntartály (sárga),
a kép jobb szélén, az ülés mögött pedig az akku-pakk (ezüst)

 

Összehasonlítva egy teljesen elektromos autóval (pl. Tesla Model 3) jól látható, hogy ez utóbbi mennyivel „minimalistább” kialakítású. Az akkumulátor pakk alkotja az alvázat, ennek az elején és a végén találhatók a villanymotorok és a kerekek.

(kép: insideevs.com)

(kép: insideevs.com)

Általánosságban elmondható, hogy – például – a Tesla Model S/3/X autók esetében minden lényeges (nagyfeszültségű) elektronikai alkatrészei boka és lábszár magasságban találhatók, a kivételt a töltőcsatlakozó jelenti. Ennek köszönhetően rengeteg hely áll rendelkezésre mind az utasok, mind a csomagjaik számára.

Érdekesség: amíg a Mirai-ban 362 literes a csomagtartó, addig a Model S-ben elől 150, hátul 744 liter (összesen 894 liter!!), a Model 3-ban pedig elől 76, hátul 349 liter, azaz összesen 425 liter áll rendelkezésre.

Tesla Model 3

Tesla Model S

 

Szépen kérek mindenkit, hogy mielőtt egy ehhez hasonló ostobaságokkal és pontatlan információkkal teli cikket lájkol, megoszt, vagy kommentál akár egy hírportálon, akár a Facebook-on, akár a Twitter-en, olvassa el újra és értelmezze a benne foglaltakat!

Nagyon köszönöm!

Ha kiegészítenéd a leírtakat, vagy valami nem volt egyértelmű a cikkemben, kérlek, vedd fel velünk a kapcsolatot Twitter-en, Facebook Messenger-en, vagy e-mailben!

 

– Lázadó

Szvasztikák A Nagyvilágban

Két részből álló cikkünk 2. fele következik.

Mi a közös a tízmilliónyi emberéletet kioltó, tönkre tevő, megnyomorító, ellehetetlenítő ideológiákban, diktatúrákban, úgy mint: kommunizmus és nemzetszocializmus?

Megfejtés: szerencsétlenségükre mindkettő olyan, több száz, vagy több ezer éves multú jelképet választott és „tűzött” zászlajára, amelyek eme eszméket megelőzően több nemzet számára abszolút pozitív jelentéssel bírtak!

 

Tudod, hogy mi a szvasztika?

Mi lehet a tekerőlevél?

És ha azt mondom, hogy horogkereszt, akkor már megvan?

 

a hindu szvasztika egyik változata és az NSDPA jele

 

A horogkereszt a hatályos BTK 335.§-a alapján tiltott önkényuralmi jelkép:

„Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vörös csillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet a köznyugalom megzavarására alkalmas – különösen az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértő – módon
a) terjeszt,
b) nagy nyilvánosság előtt használ, vagy
c) közszemlére tesz,
ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő.”

 

 

 az Om és a Szvasztika jelek

 

szvasztikák a világ minden tájáról

„Szvasztikák A Nagyvilágban” bővebben

KB003 – Beszéljünk Az Autózásról (Nem Csak Srácoknak)

Lator Vancouverben járt és volt szerencséje, vagy szerencsétlensége vezetni egy CVT váltós Nissant.

Nyugodjon mindenki le a…, elmondjuk majd, hogy mi az!

Miért terjed ennyire a CVT, kinek jó ez és vajon mi szeretjük-e?

Ha mindenképpen prémium kell akkor német vagy japán?

Infiniti M35x

Hogyan veszünk autót, ha van feleségünk, hát még ha van gyerek is a háznál?

Ingyen van-e a teljesítmény, avagy sokat eszik a V8?

Ezt mind megtudhatjátok a mai adásból.

Rádió adás az autózásról:

Ne felejtsetek el feliratkozni és nézzetek fel a weboldalra is, mert sok érdekességet találhattok ott nap, mint nap.

Korábbi adásaink a Letöltések menüpont alatt érhetőek el.