Nem olyan régen jelent meg egy nagyon látványos illusztrációval ellátott, tömör összefoglaló arról, hogy az ebben az évtizedben* megjelent különböző villanyautó típusok és modellek az amerikai szabvány szerinti mérések (EPA) alapján mekkora hatóvávval rendelkeznek és mérföldenként (1,6 km-rént) mekkora költséggel kell számolnunk. Ebből a cikkből szemezgettem ki a legfontosabbakat és Latornak köszönhetően van egy első kézből kapott összehasonlításunk is benzines-elektromos témában.
Elnézést azoktól, akiket kevésbé érdékelnek a villanyautók, az elektromobilitás mibenléte, de minket egyre jobban foglalkoztat a téma. Ennek számos oka van, mindketten IT területen dolgoztunk több, mint tíz éven át, érdeklődési körünkbe tartozik minden kütyü és „okosdolog”, figyelemmel kísérjük a különböző technológiák fejlődését – így az elektromos autókét is.
Nem egy cikkünk született már meg ebben a témában, a sok közül az egyik a tavaly decemberben megjelent:
.
Nem olyan régen felröppent egy pletyka, miszerint: „Az Kanadai Országgyűlés Költségvetési Irodája szerint, ha a Trudeau kormányzat 2023. és 2030. között el szeretné érni a párizsi célkitűzéseket (lásd: Párizsi éghajlatvédelmi egyezmény – ugye Trump ebből léptette ki az Egyesült Államokat), akkor az alábbi extra adókra lehetne számítani Kanadában:
> propángáz: 40 cent/liter,
> földgáz: 57 cent/m3,
> 87-es benzin: 69 cent/liter,
> kerozin (repülőgép-üzemanyag): 75 cent/liter,
> gázolaj: 80 cent/liter”.
A problémánk ott van ezzel, hogy jelenleg br. $1.02 és br. $1.09 közötti áron tankolhatunk 87-es üzemanyagot (Kanadában a tüzelőanyag-állomásokon nettó árak vannak feltüntetve a kútoszlopokon, azaz mi nettó $0.97 – $1.04 árazással találkozunk. Az Alberta-i ÁFA: 5% – és nem 27%, mint Magyarországon).
Ha ezt a nettó kiskereskedelmi árat megemelik 69 centtel, akkor az kb. 72%-os áremelkedést jelentene. Azaz jobb esetben „csak” br. $1.74 CAD-ba kerülne majd ugyanaz a 87-es oktánszámú tüzelőanyag.
