díj Archives -

August 24, 2022August 25, 2022

Partizán: Nem Rád, Hanem Érted Haragszom!

Július 11-én “Kicsoda Tóth Jakab?” címmel írtam egy e-mailt a Partizán alapító-főszerkesztőjének, Gulyás Mártonnak, amelyben éles kritikát fogalmaztam meg az egyik videójuk tartalmával kapcsolatban. Erre az e-mail-re a mai napig nem kaptam semmiféle visszajelzést. Még annyit se, hogy: “Köszönjük, de leszarjuk.”.

Ezzel a hallgatással az a Partizán és az a Gulyás Marci tüntet ki, amely 2021-ben a MÚOSZ Gazdaságpolitikai és Médiatudományi Szakosztály Gazdasági Újságíró Díját kapta.

A jól megérdelt szakmai elismeréshez ezúton is gratulálunk!

Sajnos a Partizánmédiának még rendes weboldala sincs: a partizan.hu-t megnyitva egy sablon WIX.com oldal (Looks Like This Domain Isn’t Connected To A Website Yet!) nyílik meg. Egy domain átirányítás nem kerül semmibe és elég egyszer beállítani. A Facebook-os impresszum (és a Partizán webáruháza) szerint az info-kukac cím az egyetlen e-mail fiók, amelyre levelet küldhetünk és azt gyanítom, hogy mivel Gulyás Márton neve van mellette, az e-mailek hozzá (is) érkeznek meg.

Vagy a spam (kéretlen levelek) mappába? Nem tudom.

De az biztos, hogy egy olyan közismert és a közösség ereje által finanszírozott YouTube csatornának, mint a Partizán, talán egy kicsit nagyobb figyelmet kellene fordítania a postafiókjának beállításaira és a beérkező levelekre legalább egy sablon választ illendő lenne küldeni. De persze csak akkor, ha a nézői visszajelzések minimálisan is fontosak a szerkesztőség számára. Saját tapasztalatom alapján úgy látom, hogy a jelen közösségi média/influenszer trendeknek megfelelően a Partizán is csak kinyilatkoztat, azaz egyirányú kommunikációt folytat (mi elmondjuk – te meghallgatod): válaszra, párbeszédre, vitára nem nyitottak.

Ez kinek a megrendelésére készült?

A Partizánmédián Július 11-én jelent meg egy anyag (címe: Kicsoda Elon Musk?), amely Elon Musk életét és munkásságát dolgozta fel. Véleményem szerint a lehető legrosszabb formában, a legellenségesebb módon, elfogultan, féligazságokkal és valótlan állításokkal, alapvető technológiai és üzletpolitikai tévedésekkel teli videót tettek közzé – a fene se tudja, hogy miért?

A cikk egy klikkelés után folytatódik!

October 13, 2020November 1, 2020

CoViD-19 Helyzetjelentés #6

Jó reggelt kívánok! Valamikor a nyár közepén adtam utoljára helyzetjelentést Kanadából a koronavírus járvánnyal kapcsolatban. Úgy gondoltam, hogy nagyjából 3 hónap után érdemes egy gyors áttekintést, összehasonlítást tenni, hogy hogyan is áll a két ország? Nem csak az egészségügyi adatokat (összes megbetegedés, aktív esetszámok, kigyógyultak, elhunytak száma, stb.) hasonlítottam össze, hanem a PCR-tesztek árazását is. Kezdődhet a számháború?
(nyitókép: Andrea Toxiri / Pixabay)

Akkor hát vágjuk is bele!

Kanada:

> lakosságszám: kb. 37.000.000 fő,
> összes megbetegedés: 182.839,
> aktív esetek: 18.954 (10,4%),
> új esetszám (utolsó 24 óra): 975,
> gyógyult esetek: 154.258 (84,4%),
> elhunytak: 9.627 (5,3%),
> elvégzett mintavételek száma: 8.191.592 db, ebből pozitív: 174.374 db; negatív: 8.014.471 db. 1 millió emberre vetítve 217.924 db mintevétel történt.

Az kórházi ellátás számai 176.073 esetnél a következőképpen alakultak:
> összesen 13.020 páciens (11.3%) szorult kórházi ápolásra, ezek közül:
> 3,064-t (23.5%-t) kezeltek intenzív osztályon,
> és 471 (3.6%) betegnek volt szüksége lélegeztetőgéppel történő lélegeztetésre országszerte.

Magyarország:

> lakosságszám: kb. 9.770.000 fő,
> összes megbetegedés: 39.862. 1 millió lakosra 3.970 megbetegedés jutott,
> aktív esetek: 27.113,
> új esetszám (utolsó 24 óra): 1.025,
> gyógyult esetek: 11.753,
> elhunytak: 996 személy,
> elvégzett mintavételek száma: 841.220 db,
> kórházi ápolásra 1.519 betegnek volt szüksége.
(a Koronavírus Tájékoztató weboldal október 13-i adatai alapján)

Az ország Cecíliája elmondta, hogy: “jelentősen növeli a koronavírusos megbetegedés szövődményeinek kockázatát az elhanyagolt, nem rendszeresen karbantartott alapbetegség“.
Lehet, hogy az én szövegértésemmel van baj, de szerintem egy-egy alapbetegséget nem karbantartani, hanem azt és annak tüneteit hatékonyan és folyamatosan kezel(tet)ni kell. Jó, hát végül is kettőnk közül nem én vagyok az orvos, nem én nyilatkozom minden nap több millió ember előtt, nem én vagyok az Operatív Törzs egyik vezetője, úgyhogy nekem nem kell odafigyelnem a közérthető, egyértelmű, szakmai elvárásoknak is megfelelő kommunikáció.

Vagy várjál egy picit…!

May 4, 2019June 16, 2019

Tökéletes Tízes

Az értékteremtés jegyében időről időre szeretünk mindig egy picit többet megmutatni, elmondani Kanadáról. Ennek a hagyománynak eleget téve következzen egy cikk a kanadai bankjegyekről. Ami engem illet: meglehetősen furcsa érzés volt első alkalommal a papírpénzhez szokott kezeimmel megérinteni, megfogni a tisztán műanyagból készült kanadai bankjegyeket az egyik magyarországi pénzváltóban még valamikor 2015-ben.

Kanadába érkezésemet követően gyorsan a hétköznapok részeivé lettek, bár az első hetekben valóban furcsa volt
egy jól érezhetően színes fóliából készült bankjegyet megfogni.
(a képen a 2011-ben kiadott Frontier sorozat)

A kanadai bankjegyek anyaga polimer, azon belül pedig polipropilén, egészen pontosan “Biaxially Oriented PolyPropylene (BOPP)”, azaz biorientált (biaxiálisan orientált) polipropilén. Az MNB weboldala szerint a magyar “bankjegypapír alapanyaga gyapot, alapszíne fehér”.

Talán nem is gondolnánk, hogy a világon több országban is használnak papíralapú helyett polimerből készült a bankjegyeket. Teljes egészében leváltotta papíralapú bankjegyeit Kanada mellett például Románia, Vietnám és Új-Zéland is. A “hagyományos” bankjegyek mellett polimer bankjegyeket is használnak az alábbi országokban, pl.: Egyesült Királyság, Orosz Föderáció, Egyiptom, Mexikó, Botswana, Gambia.

A VERTIKÁLIS BANKJEGY

A cikk megírásához a motivációt a legújabb kanadai 10 dolláros címletű bankjegy adta. Amely nem csak, hogy “törtélmet írt”, hanem még díjat is nyert 2019. április végén.

2 db új kiadású $10-os bankjegy egyenesen Lázadó pénztárcájából

2018-ban az új kiadású $10-os kanadai bankjegyen Viola Desmond (polgárjogi úttörő és üzletasszony) portréja látható, személyében a polgári jogok ikonja, az első első fekete, kanadai születésű nő, akit hétköznapi használatban álló bankjegyen láthatunk. Viola Desmond azt követően vált híressé Kanada szerte, miután megtagadta, hogy elhagyja az egyik New Glasgow-i Roseland filmszínház fehéreknek fenntartott nézőterét 1946-ban (akkoriban a színesbőrű lakosság csak az erkélyeken foglalhatott helyet). A helyszínről a hatóság segítségével távolították el és a tartományi kormányzat adóhivatala súlyos adócsalás vétsége miatt eljárást indított ellene. Ugyanis az általa megfizetett helyjegy és aztán a később általa használt helyre szóló jegy díjazásában 1 dollár cent eltérés mutatkozott. Continue reading “Tökéletes Tízes”