Kategória: Fotózás

A „karácsonyi gyermek”, a Brit Columbia-i „helyi legény”, a szenvedélyes természetfotós, a szerelmes férj, a szerető apa és nagypapa, a legjobb barát, a világjáró, a legbüszkébb kanadai állampolgár szakmai sikerekben bővelkedő és szeretettel övezett utazása véget ért…

A világ legtehetségesebb és legelhivatottabb természetfotósát veszítettük el.

A Kanada Banda Podcast az első interjúját Ferivel készítette el. A felvételt 2019 Április 20-án rögzítettük és Május 1-én adtuk ki. Annak idején teljesen véletlenül akadtam rá a Facebook-on a mások által megosztott, de Feri által készített Chilliwack-i fotókra. Innen már csak néhány üzenetváltásra volt szükség és az időpont egyeztetés után leültünk a mikrofonok elé és felvettük a 24. epizódunkat:

KB024 – Fotózz Kanadában – Interjú

Feri leírhatatlanul óvta és szerette a természet!

Professzionális fotógráfusként elhivatottan végezte feladatait. Mindig is azt vallotta, hogy Ő csak egy vendég a vadvilágban, ott neki kell alkalmazkodnia a körülményekhez, nem zavarhatja meg az élővilág rendjét. Az erdők, a tavak, a hegyek, a vadon élő állatok szemet kápráztató életterének, hézköznapjainak legapróbb részletei sem kerülhették el a figyelmét. Fotóin, videóiban jól látható az az elkötelezettség, amellyel munkáját végezte a nap minden másodpercében – bár nekem inkább tűnt ez a „munka” magabiztos könnyedséggel, mégis maximális profizmussal űzött hobbinak. Türelemmel, teljes odaadással adta át tudását, osztotta meg tapasztalatait és a természet iránt érzett tiszteletét mindenkinek, akivel összehozta Őt a sors, akár a magán, akár a szakmai életben.

Büszkén és élvezettel örökített meg minden érdekes és izgalmas pillanatot, büszkén és élvezettel osztotta meg ezeket az egyedülálló élményeket másokkal is. De Feri nem csak a vadonban mozgott otthonosan, hanem a konyhában is: nagy rajongója volt a gasztronómiának, lelkesedéssel próbált ki újabb és újabb recepteket és készítette el az újabbnál újabb étkeket.

Ferivel és feleségével, Zsuzsival, a nyáron találkoztam utoljára, amikor látogatóban jártak Calgary-ban. Akkor azt terveztük, hogy az ősz folyamán ismét találkozunk és beülve a stúdióba közösen elkészítünk egy újabb adást… sajnos, erre már nem kerülhetett sor.

Latort és engem is lesújtott Feri távozása… December elején került kórházba, s ugyan volt remény a felépülésre, de a szervezete végül feladta a küzdelmet… A szomorú hír ma, szombat délelőtt ért bennünket – hosszú percekig csak kerestük a szavakat és próbáltuk felfogni a történteket.

Feri azt mondta az adásban, hogy Ő egy

„karácsonyi gyermek”

és hogy

„van abban valami különlegesség, hogy (..) ezen a szép napon születtem (..)
oka van annak, hogy én ezen a jeles napon születtem, valamit emiatt nekem tennem is kell az életben.”

Feri, szerintünk többet tettél az általad határtalanul szeretett természetért, mint azt gondoltad volna. Fotóid, videóid, túráid által olyan szépségeit mutattad meg a minket körülvevő világnak, amelyeket sokan egyáltalán nem látnak meg. Neked köszönhetően Kanada rendkívüli természeti értékei kerültek megörökítésre: az általad megteremtett képi világ pedig itt marad velünk az idők végezetéig. Arra a szemléletmódra tanítottál bennünket, hogy együtt kell élni, együtt kell működni és a részéve kell válni a természetnek. Örökké hálásak leszünk a munkásságodért, azért a varázslatos látásmódért, amelyellel minden alkalommal megörvendeztettél bennünket!

„A környezetvédelemról beszélek: (..) hogy milyen szinten pusztítjuk a környezetet, hogy milyen szinten ártunk neki, holott az milyen gyönyörű dolog és mennyire pici kis valamik vagyunk mi ebben. Ezt akkor érted meg a legjobban, amikor mondjuk eljössz Kanadába és azt látod, hogy egy kontinensnyi országról beszélünk és te egy porszemke vagy benne. Kiülsz a Sziklás-hegységre egy csúcsra és nézed a türkiz-tavakat és megérted, hogy egy szellő bármikor lelökhet, nagyon kis picike vagy. A természet az úr, a természetet szeretni kell, nem pusztítani.”

Zsuzsi, családtagok, rokonok és barátok:
kérjük, fogadjátok szívből jövő
őszinte részvétünket!

Feri, hiányozol nekünk.
Nyugodj békében – emléked megőrizzük!