Gagyi lett, maradhat? Nem!

Augusztus 21-én Oregontól Dél-Karolináig lesz látható egy remek napfogyatkozás, ami miatt többen lázban vannak az észak-ameriai kontinensen.

Vannak, akik már szerzik be az UV szűrős napszemüvegeket és bár a tv és a rádió is többször felhívta a figyelmet, hogy senki ne spóroljon ezen, mert a szeme épségét kockáztatja. Mégis van aki megpróbálja a legolcsóbb megoldást választani.

Teljesen őszinte leszek veletek, ha valami olcsó műanyag kütyü. Aminél mondjuk nem igazán számít, hogy milyen minőségű, akkor bátran rendelek az E-bay-ről. Amikor komolyabb, mondjuk elektronikai dolgot veszek, akkor bizony az Amazon az első hely ahol megnézem (mint legutóbb a keverőmnél is). A termék az amerikai, esetleg canadai eladótól itt van 2-3 nap alatt, nem 2 hónap mint a kínaiaktól, sokszor garanciával, normálisabb minőségben.

 

De vannak azok az esetek, amikor nem lehet játszani és valódi, fizikai boltban veszi meg az ember fia azt ami kell, hiszen meg akarja fogni, ki akarja próbálni, de erre később még visszatérünk.

Itt jön a képbe Jason Wright aki azt gondolta, hogy csinál egy kis pénzt és vásárolt rengeteg kartonból készült kínai, direkt a napfogyatkozásra készített napszemüveget, körülbelül $4000 értékben. A fél család ezeket csomagolta és készültek a kiszállítási rohamra, hiszen már alig volt hátra néhány nap.

Szerencsére az Amazonnál kiszúrták, hogy bár elsőre nem feltűnő. Ezek közönséges 3D szemüvegek, amikkel nem volna szerencsés a napba nézni. Wright felhasználónevét felfüggesztették, a hirdetéseket pedig törölték.

Szerencsére senki sem fogja ezekkel a napot nézni, majd mondjuk megvakulni, de nem sokon múlt. A tanulság pedig az, hogy szerintem van amire nem szabad sajnálni a pénzt ,és az egyik ilyen a szemünk.

Nagyon nézzétek meg mit vásároltok, járjátok körbe a témát minden esetben.

 

Férfiak VS Nők – szét foglak ültetni benneteket

A Google egyik vezető szoftvermérnökének egy 10 oldalas levele futótűzként terjedt a Google falai közt, majd nem sok kellett ahhoz, hogy a Gizmodo is megszerezze a belsős dokumentumot. Ebben a jegyzetben, levélben a mérnök levezeti, mit is gondol a cégnél (és az egész Szilícium-völgyben, valamint a legtöbb kanadai cégnél is) uralkodó túlzott diverzitási nyomásról. A Google reakcióit elnézve nem nagyon tudtak azonosulni az írással, ezért hétfőre már el is távolították Damore-t (ez volt az úr neve), mert szerintük nézetei “nemi sztereotípiákat állandósítanak”.

 

Eközben a Google által nem régen felvett éppen a diverzitás fenntartásáért felelős Danielle Brown is kiadott egy válasz nyilatkozatot miszerint „hiszünk abban, hogy a sokszínűség és a befogadás kulcsfontosságú cégünk sikeréhez”.

De nézzük mi is volt az ami ennyire kicsapta a biztosítékot:

Az egyébként rendszerbiológiai doktorátussal is rendelkező vezető mérnök a következőket írta. A Google többnyire baloldali beállítottsága, egy politikailag korrekt monokultúrát hozott létre a cégen belül. Ez gátat szabott a nemi különbségekről folytatott őszinte beszélgetéseknek. Majd azt is hozzátette, hogy ez elnyomja a konzervatív világnézetet. A nők és férfiak képességeinek és preferenciáinak különbözősége részben biológiai okokra vezethető vissza. Ezért sem egyformán alkalmasak például a tech iparban végzett munkákra. Véleménye szerint ez magyarázatot ad arra is, hogy a nők miért nem képviseltetik magukat azonos arányban például a technológia iparban vagy fontosabb vezető pozíciókban.

Mit is mondott ez a férfi? Értsük tehát, hogy Damore azt probálja mondani, hogy véleménye szerint a nők nem azért alulreprezentáltak és kapnak kevesebb fizetést a technológiai iparban, mert diszkriminatív a közeg. Hanem mert a férfiak egyszerűen alkalmasabbak bizonyos pozíciókra. Ezek után a vezető mérnököt hétfőn elbocsájtották. Látszólag James Damore jogi úton próbálja orvosolni a helyzetet. Panaszt nyújtott be a Google ellen az amerikai munkaügyi hatóságoknál, mondván a vezetés megpróbálta elhallgattatni. Úgy gondolja jogellenes, ha a panasz miatt küldte el őt a cég.

Ez számomra teljes butaságnak hangzik és nem értem mi ez az ellenségeskedés a két nem között. Személy szerint nagyon kíváncsi lennék arra, hogyan segíti elő egy cég sikerét, ha 10 jelentkezőből nem a legjobbat veszed fel, hanem azt aki le van írva a papírra. Legyen ez a quota x db hölgy, vagy x db bevándorló.

Ne megsértődj kérlek, hanem gondolkodj el azon amint mondani próbálok:

Kérlek benneteket értsétek, hogy a világon semmi bajom a nőkkel, vagy a bevándorlókkal, hiszen én magam is bevándorló volnék. Addig amíg az adott nő, bevándorló vagy bármilyen kisebbség a legjobb jelölt, addig azt gondolom, hogy az nagyban hozzájárul a cég sikeréhez. Ám az, hogy ő a 3. legjobb, viszont nő, nem férfi és ezért kell felvennem… Én nagyon szomorú lennék, mert így a hölgyet is megvettük és mindenki nyugodt, csak éppen elutasítottunk két jobb jelöltet, akinek a tudására nagy szükség lett volna. Ez pedig negatív diszkrimináció a  jobb jelöltel szemben, valamint pozitív diszkrimináció a hölggyel szemben. Ha viszont valóban a legjobb, akkor nincs semmi szükség arra, hogy bárki beleszóljon ebbe az egészbe egy quotával.

Érteni vélem, hogy sok évvel ezelőtt, amikor a hölgyek nem fértek hozzá ugyanahhoz az oktatáshoz, tudáshoz mint a férfiak. Teljesen világos, hogy hátrányt szenvedtek és egyértelmű, hogy esélytelenek voltak. De szeretném azt hinni, hogy azért ez ma már nincs így. Az is erre utal, hogy magam is láttam nagy cégeknél dolgozva jónéhány hölgyet az IT-n és a vezetésben is. Aki akar az bejut. Valószínűleg jobban kellene koncentrálni az oktatási szektorban való egyenlő körülmények kialakítására!

Sok sikert kívánok a hölgyeknek az érvényesüléshez ebben a nehéz közegben. De kérlek titeket legyetek a legjobbak és akkor quota nélkül is benneteket vesznek fel, s lesz alkalmatok bizonyítani.

Szeressétek egymást gyerekek.

Forrás: Bloomberg, The Verge

Kell-e félnünk a Mesterséges Intelligenciától?

Ennek a kérdésnek a megválaszolásához értenünk kell és külön kell választanunk néhány dolgot, így vágjunk is bele.

Az utóbbi időben az internetes portálok, blogok tele vannak az MI-ről (Mesterséges Intelligencia) szóló írásokkal, beszélgetésekkel. Alapvetően 2 féle állaspont rajzolódott ki. Az egyik, ahogyan egy jóbarátom szokta mondani: „mind meg fogunk halni”. Félni kell, mert ebből nagyon komoly baj lesz.

 

A másik tábor pedig azt harsogja, hogy ezek nekünk fognak segíteni, nincs itt semmi látnivaló, oszoljanak kérem.

A kérdés már csak az, hogy kire figyeljünk. Felelőtelen-e ijesztgetni az embereket valamivel, ami nyilván nem veszélyes? Esetleg felelőtlen-e nem felkészülni az esetleges veszélyekre, melyeket ez a technológia rejteget számunka? Ugyanis ebben a pillanatban a legtöbb MI-vel foglalkozó szabályozás és terv arra vonatkozik, hogy mit csinálunk, ha valami baj történt? Egyébként ez könnyű, mert semmit… Akkor mi már valószínúleg nem csinálunk semmit, mert késő.

Mielőtt mindenki halógödröt kezdene ásni, lássuk inkább mivel is állunk itt szemben?

 

Külön kell választanunk a személyi asszisztenseket (Alexa, Siri, stb) az MI-től, mert elég kevés a hasonlóság. A személyi asszisztensek nagyon finoman hangolt, gyors keresések a neten, más esetben egy szerverparknak elküldött kérésre visszaadott válasz teljesítése. Ettől sok félnivaló nincs, amit az is jól jellemez, hogy ott a teljes internet és nem kezdenek vele semmi.

 

Ami már sokkal érdekesebb az a gépi tanulás és minden ami ehhez kapcsolódik. Ez egy teljesen más világ és ennek vannak meg a maga veszélyei, de ne szaladjunk ennyire előre.

Miért lehet az, hogy egyes megmondó emberek, milliárdosok, orákulumok, kisebb és nagyobb elmék nagyon máshogy látják ezt a témát. Nem, nem azért, mert nem értik a különbséget az iménti két csoport között.

Vegyük például Mark Zuckerberg-et (Facebook), aki nagyon optimista és nem érti azokat akik aggódnak. Itt egyébként a következő emberek aggódnak: Elon Musk (SpaceX, Tesla stb), Bill Gates (Microsoft), Steve Wozniak (Apple alapító), valamint Stephen Hawking (klikk). Eközben például Elon Musk nem is olyan régen tartott egy beszédet arról, hogy változtatnunk kell az MI körüli szabályozáson, mert ha felkészületlenek vagyunk, a vesztünkbe is rohanhatunk.

Mi a különbség, kinek van igaza?

Ez attól függ, hogy ki vagy. Rövid távon (következő 20 év) akarsz nagyon sok pénzt keresni? Ha igen, akkor Zuckerberg a te embered. Mit hallunk folyton tőle? Segítünk neked, a barátaid vagyunk, a Facebook is a barátod, ne félj tőlünk. Nagyon komoly potenciál van ebben az iparban és a következő pár éveben nem valószínű, hogy veszélyes lesz ránk.

Ha egy távlatokban gondolkodó, az emberiség jövöjét szem előtt tartó ember vagy (legalábbis ezt akarod eladni és így pénzt szerezni űrprogramra, hogy megvalósítsd a víziódat) akkor Musk-ra kell tenned. Nagyon valószínű, hogy hosszútávon neki lesz igaza és ebből egyszer baj lesz.

Mit tehetünk, akkor használjuk a személyi asszisztenst, a chat botokat (apropó a Twitter 15%-a, mármint akivel beszélsz, akinek az írását olvasod, az bizony csevegő robo/chat bot)? Nyilván igen, nincs mitől félni, ez azért még nem a Terminátorból ismert SkyNet.

Viszont, ha túl akarjuk a következő 100 évet is élni, anélkül hogy kicsúszik a kezünkből ez az egész, amit technológiai szingularitásnak neveznek (egyre gyorsul a technikai fejlődés, míg egyszer csak nem tudjuk követni. Sokan már ma sem tudják). Akkor bizony érdemes lehet lépéseket tenni még most, amikor tudunk.

UI: Akit érdekel a téma és szeretne egy sci-fi formájában többet megtudni a erről, ráadásul egy magyar szerző tollából, az olvassa el az Isten Gépei-t.


Tags: #AI , #MI , #Apple , #SpaceX , #FaceBook , #Microsoft , #Google #Lator

Miben lehet Svájc az első, amiben Szingapúr a második?

Nagyon úgy tűnik, hogy Szingapúrban készülnek valamire. A németek idén is elkészítették a szokásos listákat.  A csodálatos nevű Fraunhofer-Institut fuer System- und Innovationsforschung ISI idén is megjelentette az Innivations Indikator nevű kiadványát.

 

Ebből pedig megtudhattuk, hogy idén a leginnovatívabb ország Svájc lett, mögötte nem sokkal lemaradva Szingapúr és Belgium végzett. Ám mindkettő  megelőzte a hihetetlen gazdsági erővel rendelkező Németországot.

 

Bár Németország gazdaságilag nagyon stabilnak tűnik, sokat kell még javítania a digitális technológiák terén. Miközben Canada a 18. helyen futott be, addig Magyarország mindössze a 24. lett a 35-ből.

A felmérés egyébként az összesített listán kívül, több részterületre szétbontva is vizsgálta az oszágok teljesítményét, így pontosan látszik, hogy kinek és miben kellene erősödnie. Valamint azt is érdemes megnézni, hogy az elmúlt években mely országnak, hogyan változott az összesített helyezése.

 

Amíg mind Canada, mind pedig Magyarország visszaesett az évek alatt, addig Dél-Korea szépen lépdel felfelé a listán. Látszólag bejött nekik az autóipari fejlesztés.

Bár én itt abbahagyom a táblázatok boncolgatását, mindenki másnak, akinek kedve van hozzá, jó bogarászást kívánok.

– Forrás: innivationindikator.de

Ki tudja mit a fontosabb az Applenek az elveinél?

Emlékszünk még arra mikor az Apple nekifeszült az FBI-nak?

Nem is volt az olyan régen mikor rengetegen felállva tapsoltak az Applenek, mert nem tett eleget az FBI kérésének és nem nyitotta ki az iPhonet.

Aki nem emlékezne az ügyre, dióhéjban az történt, hogy egy terrorizmussal vádolt férfi telefonjáról azt vélték tudni, hogy fontos nemzetbiztonsági információkat tartalmazhat, így arra kérték az Apple-t, nyissa ki a telefont, hogy megnézhessék. Később arra is kötelezni próbálták, hogy építsen be egy hátsó kaput, melyen persze szigorúan nagyon indokolt esetben az FBI be tud lépni bárki telefonjába és meg tudja nézni, hogy nem terrorista-e.

Szerencsére és sokunk örömére annak idején az Apple ezt megtagadta, mondván ez nagyon nem volna szép dolog az emberekkel és személyes adataikkal szemben, gondolom mindenki érti miért. Később az FBI feltörte a készüléket, de természetesen semmi sem volt rajta. Meg kellett próbálniuk, ezt meg kell értsük.

Most viszont egy nagyon érdekes dolog történt. Mint az talán sokunknak közismert, a Kínai „Népköztársaság”, (jajj még leírni is nehéz nevetés nélkül)  inkább hajlik a kommunizmusba, semmint a köztársaságba. Így az internet mint olyan mondjuk van, de a kínai NAGY tűzfal segítségével, nincs például Facebook vagy Youtube. Tudom nem létszükséglet egyik sem, de ezen kívül sokminden más sincs.

Ez eddig könnyen megkerülhető volt, mert letöltött a kínai polgár az APPLE STORE-ból egy VPN (mind1 most, hogy mi az anélkül is meglesz a story) alkalamazást, ami megkerülte ezt a tűzfalat, mondván nem is Kínából netezik az a telefon. Így aki akarta volt „rendes” internet a telefonján.

Ám néhány napja az Apple eltávolította az összes ilyen alkalmazást a store-ból, mondván be kell tartaniuk az ország hatályos törvényeit.

Szeretném hangsúlyozni, hogy mi nem állítjuk, hogy a kínai kormány kérésére történt mindez, mert féltik az azon az óriási piacon elért részesedésüket. Mint ahogyan azt sem tartjuk gyanúsnak, hogy ez csak most vált ez fontossá ennyi idő után. Valamint nem tartjuk az Apple-t pénzéhes cégnek, hiszen ez az írás is egy MacbookPro-n készül.

Hiába, a pénz beszél, mi meg csak itt ugatunk.

Forrás: 9to5mac