Háború Nélkül Is Romokban Magyarország Jövője (Frissítve!)

Arra gondoltam, hogy lehetnék én az ország első „vegyestüzelésű fűtési rendszerek fenntartásáért felelős kormánybiztosa”. Miért? Baromi egyszerű: azért, mert nem értek hozzá. Mondjuk a hozzáértés nem is volt követelmény soha. Lásd az oktatási- egészségügyi- belügyi, az egykori MSzMP párttag és köpönyegforgató kisnyugdíjast.

Ha már úgy is a T. Szülők (ahol apa férfi, az anya nő – érteeem?!) finanszírozzák – nem adóforintokkal, neeem … hanem közvetlen adományokkal(!) -, a magyarországi oktatási intézményeket, úgy is mint

„közösségi finanszírozású köznevelés”

mert az állambácsinak nincs rá elég pénze, mivel ez is olyan a számukra, mint az egészségügy: kiadás kiadás hátán, haszon meg semmi… Az oktatáspolitikára költött közpénzek számukra nem egy befektetés a jövőbe, hanem egy fájdalmas, kötelező kiadás, ami csak viszi a pénzt, évről évre többet. Gondolom, sokkal jobb lenne ebből újabb stadionokat és kisvasutat építeni, urambátyám alapon a haverok zsebeit kitömni.

Szóval a T. Szülök igazán megvehetnék – mint ahogyan minden mást is – az új vegyestüzelésű kazánokat is. Miért, miért? Azért, hogy a drágalátos gyerkőc ne fagyjon meg, amíg az iskolapadban ücsörög. Az osztályfőnökök, a Szülöi Munkaközösségek pedig szorgalmasan gyűjtsék a forintokat egész évben. Esetleg akinek a nagyszüleinél van elfekvőben még valamennyi orosz rubel, akkor természetesen az is jó lesz, mert minden bankjegy és érme:

kelleni fog malterre, tanári asztalra, festékre,
villanykörtére, krétára, függönyre – és
ajándékokra a tankerület-vezető elvtársnőnek
névnapra, pedagógus napra és évzáróra.

Az lesz a legjobb – mindenkinek -, ha a szülők iparkodnak és nem csak szabadidős csapatépítés keretében épül-szépül majd az iskola kívül és belül (mert a tisztaság fél egészség), hanem elvárás lenne feléjük, hogy a teherviselésből Ők is kivegyék a részüket, s végre összedobják a vegyestüzelésű kazán árát az iskolának.

Csak szólok, hogy szerintem jó lesz sietni, már Október van.

T. Szülők, Kérem, klikkeljenek a folytatáshoz! Köszönöm!

KB029 – Iskolakezdés

A huszonkilencedik podcast-ot 50 perc késéssel kezdtük el … felvenni. Mert a technika összeesküdött ellenünk. Nem nagyon, csak egy picit. A régi MacBook nem volt hajlandó hangot rögzíteni, majd újraindítás után soha többet nem tért magához. Laptop csere után már sikerrel járt Lázadó. Az adás naplóban található témákat érintettük ez alkalommal csak, mert amit eredetileg elterveztünk, arra végül nem maradt időnk. Kiderül például, hogy miért kellett Latoréknak egy telefonkönyv vastagságú papírhalmazt elolvasni és aláírni? Hogyan érzik magukat Lázadó lányai az általános iskolában? És mennyibe kerül a „szeptember” a T. Szülőknek Kanadában? S a kiadásokról mit mond a könyvelő (vagy a tax office)? Következzen egy találós kérdés: hogy hívjuk a fizetős bölcsödét? Nem-nem, itt és most nem áruljuk el, a válaszhoz meg kell hallgatni ez az adást. Utána pedig várjuk a kérdéseiteket és a kommenteiteket.

Adás napló. „KB029 – Iskolakezdés” bővebben