Apa kezdődik, apa kezdődik…

Majd én megmondom, mikor kezdődik! Néhány nap múlva…

Először is nagyon örülünk, hogy tetszettek az elmúlt napok posztjai. A látogatottságunk nagyon hamar megugrott és látszólag sokan jártok ide a világ érdekes dolgairól olvasni. Nagyon köszönjük a like-okat, a megosztásokat és a kommenteket. Ne feledjétek, hogy ti, olvasók, hallgatók vagytok ennek a motorja. Mi imádjuk ezt csinálni, de ti is kelletek és jó, hogy itt vagytok.

 

Időről-időre elő fogunk venni a világ érdekesebb és fontosabb eseményei között olyan dolgokat, amelyek Kanadához, vagy Magyarországhoz köthetőek. Igyekezni fogunk egy ablakot nyitni a világra mindazoknak, akik itt élnek velünk, mind pedig azoknak, akik otthonról figyelik az eseményeket. Az ittenieknek érdeke lehet ami otthon zajlik, míg az otthoniaknak ami itt.

A napi rendszerességgel megjelenő posztokban igyekszünk egy-egy témát kellő igénnyel körbe járni, míg a kéthetente megjelenő rádióadásokban megpróbálunk mélyebben elmerülni valami igazan érdekes, vagy fontos témában, ami leírhatatlan volna, mert többet érdemel, mint néhány sor.

Első adásunkig már csak néhány nap van hátra, addig is kitartás mindenkinek, nekünk is pont olyan nehéz kivárni, mint nektek. Meghallgathatjátok majd a weboldalon keresztül, vagy valamilyen podcast alkalmazás segítségével is.

 

Mégegyszer: nagyon köszönjük a támogatásotokat és nagyon sokat jelent nekünk, hogy ilyen nagy és kíváncsi közönségünk van. Igyekszünk a lehető legjobbat nyújtani nektek. Érezzétek jól magatokat, szórakozzatok, informálódjatok.

 

– A Kanada Banda Podcast készítői (Lator és a Lázadó)

Érinthet bennünket Trump és Kim kakaskodása?

A tegnapi poszt olvasása után, az egyik barátom felvetette, hogy na jó, de nincs ez túl messze ahhoz, hogy érdekelje a Magyarokat? Mit számít ez nekünk.

 

Kezdésképpen nézzük meg, mire számíthatunk és kit érdekelhet biztosan.

A világ oszágai, döntéshozói nagyon különbözőképpen reagálnak az adott helyzetre. Függ ez nyilván attól, hogy mennyire érintettek ebben, de nyilván attól is, hogy milyen az adott ország vérmérséklete. Lássuk be, hogy egy esetleges háborúval senki sem nyerne, de sokan elég sokat veszítenének. Ez nem egy olyan helyzet, mint mondjuk Afganisztán esete volt, ahol Amerikának igen is volt mit nyerni a háborúval. Ezen csak bukni lehet, így a legvalószínűbb az, hogy szépen lassan elhal ez az egész. Ami az aggodalmat okozza az az, hogy mind Mr. Trump, mind pedig Mr. Kim (na most majdnem azt írtam, hogy bolond, de legyen inkább) kiszámíthatatlan.

Kép: Tudom, hogy rosszul viselkedik, de ne bosszantsd fel!

Kinek mi vesztenivalója, félnivalója van?

USA: Egy esetleges rakéta (vagy kínai) támadás a kihelyezett helyőrségek ellen, vagy akár az anyaország valamely nagyvárosa (Los Angeles?) ellen. Rengeteg ember, főként katonák halála.

Észak-Korea: Kim szereti az életét és azt, ahogyan él. Félti a kialakított kis (félistenségét) diktatúráját, de lehet rosszul ítéli meg az ellenfele következő lépését és az álma egy csodás jövőről szerte foszlik. Az ország több területe válhatna a földdel egyenlővé, arról nem is beszélve, hogy hány ember vesztené életét és válna hontalanná.

Dél-Korea: Úgy vélem Seoul-t és az ott élő körülbelül 10 millió embert biztosan, de gyaníthatóan ennél sokkal többet is veszítene. Nagyon sokan halnának meg és destabilizálódna a teljes gazdaságuk, ami mostanában elég jól van köszöni szépen.

Japán: Több nagyváros válhat a földdel egyenlővé, az óriási emberáldozatról nem is beszélve.

Kína: Ha megelőző lépésre kerülne sor, akkor Kína közbe kellene, hogy lépjen és szembe kellene forduljon mind Amerikával, mind Japánnal, mind pedig Dél-Koreával. Attól tartanak ugyanis, hogy rengetegen menekülnének át a határon, ami eleve problémát okozna, de ott van még a megszálló amerikai hadsereg, akit nagyon nem látnának szívesen a határaikon. Valamint valószínűleg a két koreai országrész újra egyesülne és Amerikabarát lenne, ami pedig tarthatatlan.

Nagyon sokan szeretik Észak-Koreát ott hol van. Mint egy ideges, habzó szájú házörző. Kicsit bolond de senki sem megy át azon a telken a szomszédhoz, mert nem lehet tudni mit tesz vele.

Miért érdekli ez Európát vagy minket magyarokat?

A kérdés jogos, hiszen messze van és hát ide úgysem jönne el a rakéta…. ugye? Nos igen, valószínűleg nem jutunk el oda, hogy európai célpotok számításba jöjjenek, DE ha itt nukleáris dobálózás lesz, az nem egészséges az egész bolygónak és ezt nem csak biológiai értelemben mondom.

Gondoljuk csak el azt, hogy milyen hatással lenne ez a térség gazdaságára, köztük Kínáéra, ami azért meg tudná rúgni a többit is. De ha ez nem lenne elég akkor ott van az amerikai gazdaság, mert ettől megtérdelhet egy időre, főleg akkor, ha tényleg támadást kapna a kontinens. Ha pedig Kína és Amerika egyszerre fekszik, ott lesz nemulass néhány évre. A benzin ára ki tudja merre indul, a villany autók nem mentnek meg mert Kína elég fontos Lithium (ebből van az akkumlátor a kocsiban) lelőhely birtokosa. Egy szó mint száz kicsi ez a föld ennyi kiszámíthatatlan vezetőnek.

Lator, de akkor most mi lesz?

Van esély a melgállapodásra? Van értelme egyáltalán megpróbálni alkudozni Mr. Kimmel? Korábban már volt arra példa, hogy lett alku az apukájával, pont az USA kötötte arról, hogy leállítják a kisérleteket, élelem, pénz és gyógyszerekért cserébe. Elég rövid idő után kihátrált Korea, az addigi adományokat megköszönve és felhasználva folytatták.

Presszionálni mindenképpen kell, de Trumpnak vissza kell fognia magát, nehogy felhívásnak vegye keringőre a koreai államfő. Nem twitteren, hanem hivatalosan kell, segítséget és védelmet ígérnie a szövetségeseknek. Valamint beszélnie kell a kínai vezetéssel és meg kell győzze őket arról, hogy nem fognak amerikai katonák flangálni a kínai határon és arról is, hogy jobb egy gazdagodó, nyugodt szomszéd, akivel lehet nyugodtan kereskedni, mint egy ideges, önpusztító.

 

Mindenki nyugodjon le…

Ebben a helyzetben továbbra is azt gondolják a legtöbben, hogy a legvalószínűbb az, hogy nem lesz nagy baj, megnyugszik mindenki, de sajnos sok olyan szereplő van, aki kiszámíthatatlan, így nem lehet tudni eljár-e valakinek a keze.

Ne gondoljuk, hogy azért, mert valami földrajzilag messze van, az nem lehet komoly hatással az életünkre!


Tags: Észak-Korea, Kim, Trump, Kanada Banda

Férfiak VS Nők – szét foglak ültetni benneteket

A Google egyik vezető szoftvermérnökének egy 10 oldalas levele futótűzként terjedt a Google falai közt, majd nem sok kellett ahhoz, hogy a Gizmodo is megszerezze a belsős dokumentumot. Ebben a jegyzetben, levélben a mérnök levezeti, mit is gondol a cégnél (és az egész Szilícium-völgyben, valamint a legtöbb kanadai cégnél is) uralkodó túlzott diverzitási nyomásról. A Google reakcióit elnézve nem nagyon tudtak azonosulni az írással, ezért hétfőre már el is távolították Damore-t (ez volt az úr neve), mert szerintük nézetei “nemi sztereotípiákat állandósítanak”.

 

Eközben a Google által nem régen felvett éppen a diverzitás fenntartásáért felelős Danielle Brown is kiadott egy válasz nyilatkozatot miszerint “hiszünk abban, hogy a sokszínűség és a befogadás kulcsfontosságú cégünk sikeréhez”.

De nézzük mi is volt az ami ennyire kicsapta a biztosítékot:

Az egyébként rendszerbiológiai doktorátussal is rendelkező vezető mérnök a következőket írta. A Google többnyire baloldali beállítottsága, egy politikailag korrekt monokultúrát hozott létre a cégen belül. Ez gátat szabott a nemi különbségekről folytatott őszinte beszélgetéseknek. Majd azt is hozzátette, hogy ez elnyomja a konzervatív világnézetet. A nők és férfiak képességeinek és preferenciáinak különbözősége részben biológiai okokra vezethető vissza. Ezért sem egyformán alkalmasak például a tech iparban végzett munkákra. Véleménye szerint ez magyarázatot ad arra is, hogy a nők miért nem képviseltetik magukat azonos arányban például a technológia iparban vagy fontosabb vezető pozíciókban.

Mit is mondott ez a férfi? Értsük tehát, hogy Damore azt probálja mondani, hogy véleménye szerint a nők nem azért alulreprezentáltak és kapnak kevesebb fizetést a technológiai iparban, mert diszkriminatív a közeg. Hanem mert a férfiak egyszerűen alkalmasabbak bizonyos pozíciókra. Ezek után a vezető mérnököt hétfőn elbocsájtották. Látszólag James Damore jogi úton próbálja orvosolni a helyzetet. Panaszt nyújtott be a Google ellen az amerikai munkaügyi hatóságoknál, mondván a vezetés megpróbálta elhallgattatni. Úgy gondolja jogellenes, ha a panasz miatt küldte el őt a cég.

Ez számomra teljes butaságnak hangzik és nem értem mi ez az ellenségeskedés a két nem között. Személy szerint nagyon kíváncsi lennék arra, hogyan segíti elő egy cég sikerét, ha 10 jelentkezőből nem a legjobbat veszed fel, hanem azt aki le van írva a papírra. Legyen ez a quota x db hölgy, vagy x db bevándorló.

Ne megsértődj kérlek, hanem gondolkodj el azon amint mondani próbálok:

Kérlek benneteket értsétek, hogy a világon semmi bajom a nőkkel, vagy a bevándorlókkal, hiszen én magam is bevándorló volnék. Addig amíg az adott nő, bevándorló vagy bármilyen kisebbség a legjobb jelölt, addig azt gondolom, hogy az nagyban hozzájárul a cég sikeréhez. Ám az, hogy ő a 3. legjobb, viszont nő, nem férfi és ezért kell felvennem… Én nagyon szomorú lennék, mert így a hölgyet is megvettük és mindenki nyugodt, csak éppen elutasítottunk két jobb jelöltet, akinek a tudására nagy szükség lett volna. Ez pedig negatív diszkrimináció a  jobb jelöltel szemben, valamint pozitív diszkrimináció a hölggyel szemben. Ha viszont valóban a legjobb, akkor nincs semmi szükség arra, hogy bárki beleszóljon ebbe az egészbe egy quotával.

Érteni vélem, hogy sok évvel ezelőtt, amikor a hölgyek nem fértek hozzá ugyanahhoz az oktatáshoz, tudáshoz mint a férfiak. Teljesen világos, hogy hátrányt szenvedtek és egyértelmű, hogy esélytelenek voltak. De szeretném azt hinni, hogy azért ez ma már nincs így. Az is erre utal, hogy magam is láttam nagy cégeknél dolgozva jónéhány hölgyet az IT-n és a vezetésben is. Aki akar az bejut. Valószínűleg jobban kellene koncentrálni az oktatási szektorban való egyenlő körülmények kialakítására!

Sok sikert kívánok a hölgyeknek az érvényesüléshez ebben a nehéz közegben. De kérlek titeket legyetek a legjobbak és akkor quota nélkül is benneteket vesznek fel, s lesz alkalmatok bizonyítani.

Szeressétek egymást gyerekek.

Forrás: Bloomberg, The Verge

A BKK, a T-Systems, az adófizetők, ja és a “Hacker”?

Lássuk csak mi is történt itt:

A BKK és a T-Systems még 2013-ban szerződött le 5.6 milliárd forintra, melyből  300 jegykiadó automata kellett, hogy szülessen. Ám később többre lett szükség, így újabb közbeszerzést írtak ki és ismét a T-Systems nyert. Ez amúgy talányos dolog, mert az automatákat a német Scheidt & Bachmann cég szállítja, így nem világos, hogy hogyan kerül a képbe a T, de ezzel, itt és most legyünk megengedőek.

Az sokkal érdekesebb, hogy ők fejlesztik 29 milliárdért az e-jegyrendszert is, aminek már működnie kellene, bár még telepített kapukat sem látott senki. Azt tudjuk, hogy hardveres megoldásokban erősek, de nem egyértelmű, hogy szoftveres megoldásokra is őket érdemes-e választani (nagyon finoman fogalmaztam). Aki használta már az appot az pontosan tudja azt is, hogy borzalom a felhasználói élmény (bár lehet sok szó eszébe jutott közben, de egyik sem az élmény volt).

Várj még, ne menj sehova, mert a dolog itt válik igazán érdekessé. Ugyanis első ránézésre ez itt egy gyönyörű mutyinak tűnik. Ha ennyi pénzt elköltünk az adónkból egy e-jegyrendszerre, akkor mi szükség is van egy új online jegyrendszerre? Ki jár ezzel jól, mert mi utazók nem, az biztos. Ja a T-Systems, majd elfelejtettem, na de haladjunk.

Amúgy, ha már itt tartunk az megvan, hogy ez az online jegy használata hogyan  is működik?

Meg kell mutatni – egy egyébként rendkívül könnyen hamisítható – képet a telefonunkon, majd az ehhez tartozó igazolványt. (Az is érdekes, hogy ellenőröknek mindössze 560 QR kód leolvasót vettek, ami azt jelenti, hogy a többségnél nincs olvasó.) Szóval előttünk van, hogy azoknál a járatoknál, ahol az első ajtón száll fel mindenki, egyenként elővesszük a telefont, majd a sofőr a telefonjával becsipogja és ezután megnézi az igazolványokat? Nekem ez teljesen életszagúnak hangzik.

 

Szóval itt van egy csodás mutyi (legalábbis nagyon annak látszik), melyben egy olyan cég fejleszti a szoftvert akinél nagyon könnyen tudunk jobbat és olcsóbbat is mondani, ám ez eddig akár csak egy mende-monda is lehetne.

Ám itt jön a képbe egy 18 éves srác, aki észreveszi, hogy ha átírja a jegy árát akkor a szoftver azt gond nélkül elfogadja és megveszi a jegyet 50 Ft-ért. Majd realizálva, hogy a fejlesztők milyen munkát végeztek, jelzi a BKK és a T-Systems felé, hogy lenne itt egy probléma. Amire a megfelelő és kellően arrogáns reakció az volt, hogy a cég feljelentést tett.

Lépjünk hátra kettőt és értelmezzük mi is történt itt!

Egy olyan hibáról beszélünk, aminek a szoftver bétájának első körös QA tesztelésénél ki kellett volna jönni. Ha nem érted amit írtam, az nem nagy baj, mert nekik kellene érteni mi ez.

Röviden annyi, hogy mikor a fejlesztő azt gondolja, hogy na ez a program/app kész, – akkor egy beta verziót, ami még nincs kész, de majdnem – odaadja tesztelésre a megfelelő embereknek (QA) akik végig tesztelik az összes funkciót, jelzik a hibákat, majd vissza adják a fejlesztőknek, akik javítják mielőtt kiadnák a végleges változatot. Ez egy egyszerű hiba, nem kell a kódhoz vagy az adatbázishoz hozzáférni.


Ez így nem minőség és ezt gondolom pontosan tudják ők is, ám kellően arrogánsak ahhoz, hogy ezt hackelésnek nevezzék, mikor ha valami akkor ez nem az.

Nos ez azon dolgok egyike, amit mindig is nagyon nehéz volt megérteni. Így nem is vagyok abban biztos, hogy ezt meg kell érteni, mintsem inkább elébe kell és lehet menni.

De ne feledjük, hogy hol történik mindez. Ez itt bizony Magyarország és én így szeretem. Ja nem, de fogunk még beszélni arról, hogy miért mennek el emberek az országból. Na annál a beszélgetésnél ez még elő fog kerülni.

– a tények és a vélemény

 

Hogyan látjuk mi Magyarok a saját jövőnket?

Ahogyan beszélgettünk arról Lázadó barátommal (ne nézzetek így rám ez a neve, majd megértitek miért), hogy mi legyen az első adás témája. Szembejött velem pár adat arról mit gondolnak a Magyarok saját jövőjükről, így bár nem ezt akartam, de ezt osztom meg ma. (Kicsit hoszabb lesz mint 4 sor, de megéri megígérem, érdekes!)

Kíváncsi vagyok mit tippeltetek, pozitív vagy negatív a hozzáállás?

Nos, a megkérdezettek fele úgy gondolja, ha ez így megy tovább, annak nem lesz jó vége, míg 38% szerint ez így pont rendben van (ez nem sokkal több amúgy, mint a mostani kormánypártok támogatottsága).

Viszont, ha a következő diagramot nézzük, valahogy nem stimmelnek a számok. Pont mikor HR-esként nézed a jelentkező személyiségtesztjét és nagyon furán ellentmondanak egymásnak az adatok.

Itt jól látszik, hogy az emberek 74%-a szerint nincs jövője a mai fiatalságnak. Ez elég brutális adat, ami fokozódó kivándorlást és demoralizált közhangulatot vetít előre.

 

Arra a kérdésre, hogy miért látják ilyennek a helyzetet, kifejtős választ kellett adni. Magasan az első helyen a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség végzett, melyet a korrupció, a munkanélküliség majd az egészségügy követett. Csak ezután következett a migráció.

Ám, amikor Európa problémáiról fejthették ki a véleményüket, azonnal a sokat tematizált terrorizmus és migráció futott be az első két helyen és csak ezután jött a szegénység.

Abban viszont elég nagy a megosztottság, hogy mire lenne szükség ahhoz, hogy ezek a gondok megoldódjanak. Majdnem fele-fele arányban változást vagy állandóságot mondtak az emberek (ez így érdekes lesz).

Viszont, hogy tovább bonyollítsuk a dolgot, a fiatalabbak rendszerszintű változást szeretnének, míg a 60 év felettiek szerint viszont elég lenne, ha egy ellenzéki párt kerülne hatalomra a jelenlegi kormánypártok helyett.

Végül kelet vagy nyugat, hová tartozunk mi valójában? Az egészségügyi-, a nyugdíj- és a szociális rendszerünket, valamint az életszínvonalat az emberek inkább hasonlították Putyin Oroszországához, míg a kultúra, az intellektualitás és a morális értékrendünk szerint nagyon Európához soroljuk magunkat.

 

Ezzel el is érkeztünk a mi igazi problémánkhoz. Ezt a megosztott és számunkra is bonyolult helyzetet mutatják be a különböző politikai erők olyan korlátolt módon, hogy akkor tessék végre eldönteni, hogy most Putyin vagy Merkel?

Köszönjük Emese.

Forrás: iri.org


Tags: #Felméres , #Külföld , #Költözés ,  #Lator