Elkezdődött a tragikomédia második felvonása. A színpadon a szerepét erősen túl játszó Magyar Rendőrség, a nézőtéren az adófizető állampolgárok. Az előadás, talán mondanom se kell, lebilincselő: a gyenge alakítást kifütyülni csak rabosítás ténye mellett lehetséges. A súgó (belügyminisztérium) és a rendező (igazságügyi miniszter) úgy irányítja a színészeit (közrendőrök), mintha azok dróton rángatott fabábúk lennének. Pedig, legalább is elméletileg, hús-vér emberekről van szó, akik önálló tudattal és józan ítélőképességgel rendelkeznek.
(nyitókép: John Ondreasz / Pixabay)
.
A Magyar Rendőrség 2020. évi teljesítménye már a mi „fullba nyomta a kretént” rovatunkba sem fér bele: azon jóval túlmutat. Aki rendszeres hallgatója podkasztunknak, az tudja, hogy ebbe a rovatunkba csak azok a cégek, magánszemélyek, szervezetek kerülhetnek be, akik világra szóló böszmeséget, szánni való ostobaságot, vérlázító aljasságot, orbitális hülyeséget követtek el mások kárára.
Félre értés ne essék: nem én keresem a lehetőséget arra, hogy a nyelvem (billentyűzetem) köszörüljem a Magyar Rendőrségen – épp ellenkezőleg! Ők azok, akik tátott szájjal, meztelen fenékkel rohannak be újra és újra abba a bizonyos, férfi nemiszervekből álló erdőbe!
Ha valamihez értek az IT mellett, akkor az a kommunikáció, a PR, azaz a Public Relations, magyarul közönségkapcsolatok, amely „tevékenység tervszerű és tartós erőfeszítés azért, hogy egy szervezet és környezete között a vélemény és a viselkedés befolyásolásával hosszútávon kölcsönös megértést, jóakaratot és támogatást építsen és tartson fenn.” – írja a Magyar Public Relations Szövetség.
(fotó: Alexas_Fotos / Pixabay)
Nem csak az ország, hanem az univerzum szégyene, hogy egy nemzetközi botrányt kiváltó esetet, a szólásszabadság sárba tiprásának a nyomait a hatóság megpróbálja nyom nélkül eltüntetni! Kommunikációs oldalról, a Magyar Rendőrség lakossági megítélésének a legkevésbé sem tesz jót ez a fajta ügymenet: csak arról beszélünk, amire büszkék vagyunk, a hibáinkat pedig erőnek erejével megpróbáljuk meg nem történtté tenni. Nem elég, hogy ők maguk is rémhírt terjesztenek, szándékosan megtévesztve ezzel a magyar lakosságot, még szörnyen képmutatók is.
De miért is?