A “Hülye Amerikaiak” …

Egyes embertársaink könnyedén hülyéznek le másokat, csak azért, mert a másiknak más a világnézete, más kulturában nevelkedett, másképp gondolkodik bizonyos dolgokról. Lásd: a hétköznapi magyar állampolgár szemében az amerikai hülye, mert “megszavazta ezt a bohócot, ezt a Trumpot”, vagy azért hülye, mert még azt is le kell írni neki a mikrohullámú sütő használati útmutatójában, hogy a macskát nem szabad benne megszárítani.
(nyitókép: az amerikai lobogó és a Fehér Ház, Washington DC, USA / forrás: UConn Today)

 

Cica a mikróban

Azonban ez utóbbi megállapítás, mindamellett, hogy rettentően negatív, csupán egy közel 40 éves múlttal rendelkező városi legenda, amely minden valóságalapot nélkülöz.

Az UrbanLegends.hu (“urban legends” magyarul: városi legendák) az alábbiakat írja a közismert és többféle formában is létező legendáról: “egy idős amerikai nő mikrohullámú sütőben szerette volna megszárítani a macskáját, a beavatkozást azonban az állat nem élte túl. A néni ezt követően beperelte a gyártót, mivel az nem írta bele a használati útmutatóba, hogy a termék állatok szárítására nem alkalmas. És a pert meg is nyerte!“.

A Snopes.com weboldal szerint ez a szájhagyomány útján terjedő kitalált történet a 70-es évek közepén indult el az Egyesült Államokban. És állítólag ennek a mesének vannak régebbről eredeztett változatai is, amelyekben a butácska háziasszonyok a hagyományos sütőben, vagy ruhaszárítógépben szárították meg a frissen mosott házi kedvencet. A macskás-mikrós sztori nagy valószínűséggel Magyarországra valamikor a 90-es évek első felében érkezhetett meg és valahogy azóta újra és újra előkerül. Feltételezem, meglehetősen kevesen olvastak, kerestek és néztek utána ennek a dolognak.

Szerencsére az index-es Hoax Kábel mellett ott van nekünk az idén 15 éves UrbanLegends.hu is. Ezen weboldalak segítségével anyanyelvünkön olvashatunk utána az oknyomozó riportok segítségével a szájhagyomány, vagy az e-mail-ek, vagy a Facebook posztok útján terjedő városi legendáknak, népi hiedelmeknek és egetverő ostobaságoknak. Ezzel is fejlesztve a kritikus gondolkodás képességét.

És a hülyeség tovább osztását megelőzendő érdemes ezen oldalak valamelyikén utánanézni, hogy valójában miről is van szó. Így elkerülhető, hogy felüljünk egy valóságalapot nélkülöző mende-mondának. Egyúttal pedig ismeretünk is bővül és legközelebb már tudni fogjuk, hogy mivel próbálnak éppen megrémiszteni, vagy csodálkozásra késztetni a kevésbé jól informáltak.

 

Elnökválasztás 2016

Amikor feleségemmel zajló egyik beszélgetés alkalmával szóba került Trump elnökúr, nagyon meglepődtünk, hogy már 2,5 éve az USA elnöke (hivatalát csak 2017. január 20-án foglalta el). Amiért Őt most szóba hoztam, annak oka nem más, mint a másik olyan pont, amely miatt az amerikaiak lehülyézésre kerülnek: megválasztották maguknak Trump-ot. Egy olyan, nagyobb részt sikeres múlttal rendelkező üzletembert, aki olykor tiszteletlen, olykor kissé arrogáns, kissé flegma, néha meg vicces, vagy inkább szánalmasan nevetséges.

Felteszek egy kérdést, de kérem, senki se használja a Google-t a válasz megtalálásához! Köszönöm!

A leadott szavazatok hány százalékával nyerte meg a választást Trump?

.

.

.

Rendben, segjtek.

Kanada Banda stat&graf
(kattints a nagyobb mérethez)

Az amerikai választói rendszer sajátosságai miatt a választást Donald Trump nyerte, mert a győzelemhez szükséges 270 db elektori szavazatot csak neki sikerült összeszednie, pontosan 304 db-ot gyűjtött, míg Mrs. Clinton csak 227 darabot. Ami pedig az állampolgári szavazatokat illet: az “amerikai nép” döntése értelmében Hillary Clinton lett volna az Egyesül Államok elnökasszonya, nem pedig Trump az elnök. Ez jól látható a végeredményben: Trump közel 63 millió szavazatával szemben a többi jelölt összesen közel 73 millió szavazatot szerzett meg.

Ha valaki a 2016-os elnökválasztási események részleteiben akar elmélyedni, annak az angol nyelvű Wikipedia szócikk itt, a magyar nyelvű pedig itt található. Tartalmas olvasmány mindkettő, érdemes rákészülni.

(fotó: Wikipedia)

Tehát az én olvasatomban Trump a legkevésbé sem élvezi a többség támogatását. Naivitás azt gondolni, hogy minden amerikai állampolgár, köztük a magyar származásúak is, pontosan ugyanolyan hülyék, mint az elnökük. Mert ez egyáltalán nem így van! Sőt, nagyon nem így van!

Amikor éppen az amerikaiakat hülyézik le ezért, vagy azért, kérem, jusson eszébe mindenkinek, hogy ekkor közel 4 millió magyar honfitársunkat is lehülyézik ugyanazzal a mondattal.

(fotó: BBJ)

Csak néhány, Magyarország és a magyarok hírnevét öregbítő, magyarországi születésű, vagy magyar felmenőkkel rendelkező, tehetséges amerikai hírességet említsek (a teljesség igénye nélkül):

És természetesen a felsorolást még sokáig lehetne folytatni, mert nagyon sokan voltak, vannak és lesznek még amerikaiak magyar gyökerekkel. Tényleg rengeteg magyarnak élnek, dolgoznak, tanulnak családtagjai, rokonai, barátai, ismerősei az Államokban. Lehet, hogy neked is…

 

50 állam, 1 ország

Ahogyan Magyarország sem egyenlő az X, vagy Y, vagy Z párttal, ugyanúgy Amerika sem egyenlő Trump-pal. Ahogyan az amerikaiak sem mind műanyagpohárból szívószállal, vagy aludobozból isszák a fehér bort (legyen az bármennyire is finom), ugyanúgy a magyarok többsége sem tekint a tablettás borra Hungarikumként. (Kedves Krisztina, ebben most semmi cikizés nincs, csak ehhez a témához nagyon adta magát az a 2 fotó. Remélem, nincs harag.)

Higyjétek el nekem, Magyarországról nézve nagyon messze van Amerika. Nem csak földrajzi értelemben. A messze itt és most azt jelenti, hogy Magyarországon élve, az USA-ba egyszer sem látogatva nagyon könnyű rossz értékítéletet hozni egy fél kontinens méretű országról és annak polgárairól. Főleg, mert a legtöbbször csak a macskás-mikrós mende-mondák és a híradások riportjai, beszámolói állnak rendelkezésére annak, aki még nem járt Amerikában. Ezek nagyon torz és erős szűrők, amelyeken sok esetben a valóság csak egy kis szeletkéje jut át. Természetesen, saját tapasztalás nélkül is lehet véleményünk valamiről/valakiről, de az a fentiek miatt kevésbé lesz megalapozott.


(kép forrása)

Tudom, hogy bizonyos körökben és személyeknek még mindig divat kritizálni és zsigerből utálni mindent, ami amerikai. (Ezt a viselkedési formát egy bizonyos intelligencia szint felett azért illik elutasítani.) Tapasztalatom szerint ez egy régi, rossz szokás, a magyarok egy részénél megmaradt még a 80-as évekből. Akit érint, annak talán ideje lenne első kézből informálódnia és szemlétet váltania. Ez csak a hasznára válna, bárminnyire sem ért velem egyet ebben.

A tavalyi évben, munkámból kifolyólag, 26 alkalommal jártam az USA-ban (Illinois – Texas – Kalifornia – Washington államok által alkotott négyszögben kb. mindenhol, legalább egyszer) és rövidebb-hosszabb ideig élvezhettem a vendégszeretetüket. Te, aki annyira utálod őket, hány alkalommal is vendégeskedtél náluk az elmúlt 10 évben? (Költői volt a kérdés, szerintem tudom a választ.)

Ha visszagondolok ezekre a napokra, hetekre, nagyon kevés negatív dolog jut eszembe. Negatív, csalódásra okot adó élményem szerintem nem is volt. Vagy ha mégis, akkor az, ahogyan a példa mutatja, nem vált emlékezetessé. Nem, nem védem Amerikát, nem védem az amerikaiakat, csak próbálok pártatlanul és reálisan véleményt formálni, valamint pozitívan viszonyulni az élet adta élményekhez, feladatokhoz és így a legjobbat kihozni a hétköznapokból.

Nem szabad és nem kell gyűlölni, megvetően lenézni, habzó szájjal megszólni egy másik társadalmat azért, mert más hatások érték évtizedeken keresztül, mert más gazdasági helyzetben van, mert hozzánk, magyarokhoz képest másképp gondolkodnak, mert az Ő életük kevésbé gondterhelt, mint a mienk, magyaroké, mert az Ő történelmük más eredményeket tud felvonultatni, mert az Ő oktatásuk, lexikális prioritásuk más, mint a magyar.

 

Amcsi-magyar, 2 jó barát…

Ugyanakkor ha már össze kell hasonlítanom az amerikaiakat a magyarokkal és a magyarokat az amerikaiakkal, akkor el kell mondanom, hogy mindkét társadalomban vannak olyanok, akiknek a jelenlegi technológiai fejlettségünk, a jelenlegi gazdasági- és politikai események összetettsége már kívül esik a könnyen befogadható és egyszerűen értelmezhető körön. Azaz az egyén a körülötte zajló folyamatoknak már csak a külső szemlélője és napról napra kevesebbet ért meg a számára is fontos összefüggésekből.

(fotó: EyeEm)

Igen, pontosítanom kell magamat: mindenk kornak megvoltak azon egyénei, akik az adott kor fejlettségét, eseményeit, történéseit nehezen, vagy egyáltalán nem tudták a megfelelő módon befogadni és értelmezni. Ez nem új dolog, ez igaz. De minél többet fog tudni az emberiség, annál többen lesznek, akik lemaradnak és nem fognak tudni egy szinttel feljebb gondolkodni.

És a nem tudásból, a nem értésből születnek meg azok az orbitális ostobaságok, mint a mikróban szárított macska és a nem tudásból, a nem értésből kifolyólag kezdenek az ilyen butaságok terjedni és lesznek évtizedekig élő városi legendák. Amelyek még az internet korában és élnek és virulnak. Akkor, amikor kvázi ingyen, minden írni és olvasni tudó számára mérhetetlen mennyiségű információ áll rendelkezésre karnyújtásnyira.

Azok pedig, akik tartják a lépést, sőt, utat mutatnak tevékenységükkel és mindent tőlük telhetőt megtesznek, nos, Ők már megemlítésre és/vagy linkelésre kerültek ebben a cikkben. Rájuk, munkásságukra illik nagyon büszkének lenni és nem összemosni őket olyanokkal, akik miatt – nemzetiségüktől függetlenül – szégyenkezni valónk volna.

Egy szó, mint száz: az amerikaiak nem hülyék (ahogyan más nemzetek polgárai sem). Nem szárítanak macskát mikróban és többségében nem támogatják Trump politikáját: sem intézkedéseivel, sem döntéseivel, sem tetteivel nem értenek egyet. S nem csak a polgárok többsége, hanem több amerikai cég, vállalkozás sem szimpatizál Trump a gazdaságot és kereskedelmet érintő javaslataival, törvényeivel. Hasonlók kijelenthetők a magyarországi viszonyokról és a magyar emberekről is. Nekünk sem esne jól, ha egy Napóleon-komplexusos politikus zavaros ügyeletei, pénzügyei, hatalommániája, és gyermeteg ügyei (kisvonat, focilabda, játékvár) miatt vélekednének rólunk negatívan más nemzetek.

Lehet, sőt, kell velem vitatkozni. Véleményed elmondhatod eme cikk Facebook posztja alatt, vagy Messenger-en, illetve Twitter-en és e-mailben.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

– Lázadó

A Bulvársajtó És A Valóság

A bulvársajtónak és a valóságnak a legtöbb esetben elég kevés köze van egymáshoz. A lényeg kattintékony cím, a megfelelő karakterszám, a szenzációhajhász stílus. Ami nálam most kicsapta a biztosítékot, az nem más, mint a life.hu által – csak részben – magyarra fordított angol nyelvű cikk. Amely a life.hu szerint csak a brit DailyMail weboldalán jelent meg május 23-án. Azonban ők a LADbible.com weboldalán találták a cikket, ez a “hír” ott még május 16-án jelent meg. A magyar bulvárweboldal május 28-án hozta le a cikket (a fordítást követően). A sztori lényege, hogy egy Alberta-ban nyaraló floridai diák a Banff Nemzeti Park egyik folyójában Skócia leghíresebb lényét, a Loch Ness-i szörnyet látta és fotózta le.
(címlap fotó: https://www.eventbrite.co.uk)

Véleményem szerint ez egy olyan információ halmaz – mert hírnek a legkevésbé sem nevezném -, amely említésre sem méltó. De ugyebár a 15 perc hírnév majdnem mindenkinek jár (egyszer az életben). Aki ezzel keresné meg a szerkesztőségemet, feltűnési viszketegségben szenvedve, 15 perc hírnévre vágyakozva, a küszöbön állva, páros lábban mutatnám meg neki a hazafelé vezető utat. Még akkor is, amikor már nagyon nem lenne miről írni és nagyítóval keresnénk az utcán heverő témákat. (Zárójelben: rendben, a bulvár a jelentéktelen, semmitmondó történetekből él meg, sajnos. Nem lenne ilyen könnyű a dolguk, ha az olvasók nem méltatnák figyelemre a hangzatos című, tényekben és lényegi információkban szűkölködő cikk-szerűségeket, amelyeket újságírónak látszó véglények írnak.)

De nem így a 2012-es alapítású Ladbible. Őket kereste meg a floridai 17 éves Matthew, aki lencsevégre kapta a “megfoghatatlan viziszörnyet”, Nessie-t. A “szerkesztőség” kapott az alkalmon és több bekezdéses cikkben ismertetik a rendkívüli eseményt. A fiatal fiú a családi vakációját töltötte május első napjaiban a Banff Nemzeti Parkban, Alberta tartományban. A misztikus lény – amelynek nem az észak-amerikai kontinensen, hanem Skóciában lenne a helye -, akkor éppen egy folyón úszott keresztül és Matt meglátta a hosszú nyakát. Majd gyorsan készített 2 fényképet is.

A feltételezett fadarab … azaz viziszörny.
Katt a képre a nagyméretű fotóhoz.

(fotó: Matthew D’Amico, South West News Service)

A fiú elmondása szerint a döbbenettől a szőr is felállt a hátán. Éppen pihenőt tartottak egy magaslaton és a tájban gyönyörködtek, amikor Matt a folyóra pillantva meglátta a szörnyet. “Egy órányi túrázás után az egyik hegyen pihenőt tartottunk, ahonnan nagyszerű kilátás nyílt a Bow River-re, ahol a nővérem és én azt láttuk, hogy egy őskori állat úszik a vízben. Mindketten ledöbbentünk.” “A Bulvársajtó És A Valóság” bővebben