Holdra Szállás 1969

Az elmúlt hétvége a Holdra szállás 50. évfodulója körül forgott. Mindenki mindenhol ezzel foglalkozott. Az Apollo 11-gyel, az 1969. július 20-i landolással, Neil Armstrong-gal és Edwin „Buzz” Aldrin-nal voltak tele a Facebook posztok, a Twitter üzenetek, a különböző hírportálok és weboldalak cikkei, blogok és YouTube videók, a hír- és magazinműsorok riportjai szerte a világon. Úgyhogy mi ezt most kihagyjuk. Bőven van rendelkezésre álló információforrás minden tekintetben. Tulajdonképpen az Apolló missziókkal kapcsolatban már most is bőség zavara áll fent. Mi egy kicsit másféle irányból emlékezünk meg erről a történelmi tettről.
Nyitóképen, amely fotó 1969. április 30-án készült, balról jobbra: Neil Armstrong (parancsnok), Michael Collins (parancsnoki egység pilóta), Edwin „Buzz” Aldrin (holdkomppilóta). Képünk forrása a Wikipedia Apollo 11-ről írt szócikke.

Valahogy Michael Collins-ról mindig megfeledkeznek. Pedig az Ő tudására és jelenlétére is szükség volt a 11-es Apollo küldetésen. Amíg Neil és Buzz a Holdon volt, a fent keringő parancsnoki modulban Michael tartotta a frontot és várta vissza őket.

 

Kennedy, a Hold program …

Akik ismertek már a Kanadába költözésemet megelőzően, azon személyek többsége tudhatta, hogy JFK „We choose to go to the Moon” beszéde nagy motiváló erő volt a számomra.
(fotó: John F. Kennedy beszéde közben a Rice Egyetemen, 1962. Szeptember 12-én, – forrás: Wikipedia)

Én személyre szabtam az alábbi is hallható részlet magyarra fordított változatát, amely valahogyan így hangzott:

„Kérdezik egyesek, miért Kanada? Miért Kanadát választottuk új hazánknak? Megkérdezhetnék, miért mászták meg a legmagasabb hegyet? 88 éve miért repülték át az Atlanti-óceánt? Úgy döntöttünk, hogy Kanadába megyünk. Úgy döntöttünk, hogy Calgary-ba költözünk június hónapban és valóra váltjuk terveinket, nem azért, mert könnyû, hanem azért, mert nehéz! Mert ezen célunk meg fogja mérettetni a képességeimet és a tudásomat, mert ez az a kihívás, amelyet hajlandó vagyok elfogadni és ez az a kihívás, amelyet meg kívánok nyerni.”

Kennedy majd 18 perces beszédét teljes hosszában is érdemes meghallgatni, de én most csak egy rövid, közel 1 perc hosszúságú részletet szeretnék kiemelni ebből a történelmi beszédből. Ez a részlet 8 perc 45 másodpercnél kezdődik és tart kb. 9 perc 35-ig:

 

Na, de!

Ahogyan mondtam, mi egy picit más útját választjuk az Holdra lépés 50. évfordulójának megünneplésére.

 

Kezdjük az olvasni valókkal.

Donald Kent Slayton, vagyis ahogyan mindenki hívta, Deke Slayton egy könyvét ajánlom angolul is olvasni szeretők figyelmébe. Az 1994-ben kiadott, „DEKE! U.S. MANNED SPACE: From Mercury To The Space Shuttle” című könyv az Amazon-on szerezhető be, akár e-könyv formájában is.

Aki ugyanebből a könyvből magyarul szeretne olvasgatni, annak a DEKE blogot ajánlom. Ezen az oldalon egy lelkes honfitársunk fordította le az érdekesebb részeket 2012. októbere és 2014. júliusa között. A blogmotor működése miatt ez tulajdonképpen egy online könyv, amelyet hátulról előlre felé lapozva kell olvasni.

A blog ezt írja magáról: „Deke Slayton berepülő pilóta volt, az USA első hét asztronautájának egyike. Űrrepülése előtt azonban szívritmuszavart állapítottak meg nála: a hatvanas években nem repülhetett. Az asztronauták őt választották vezetőjüknek. Ezen a blogon Amerika első hét asztronautái által írt könyvekből elsőként fordítunk részleteket magyarra.”

Deke végül 1975-ben beteljesíthette gyermekkori álmát és az Apollo–18 fedélzetén kijutathatott a világűrbe, ahol a szovjet Szojuz–19 űrhajóval kapcsolódtak össze az Apollo-Szojuz programban. Összesen icivel több, mint 47 órán át volt összekapcsolódva a 2 űrhajó július 17-19 között. Erről a jelentőségteljes történelmi eseményről még Hofi Géza is megemlékezett:

Szóval a könyv és a blog egyaránt érdekes, nem mindennapi olvasmányok, ajánlom mindenki szíves figyelmébe.

 

Látnivalók hosszú sora

NASA – Az Amerikai űrkutatás története. Szinkronizált dokumentumfilm, az alapoktól mutatja be, milyen és mekkora munka folyt az USA-ban a sikeres küldetések érdekében. A sorozatnak további 3 része is van, azok szintén megtalálhatók a YouTube-on.

 

Holdárnyékban (In the Shadow of the Moon)

A 2007-es dokumentumfilmet csak Amazon-on érhető el és nézhető meg. Sajnos a port.hu-nak sincs információja arról, hogy mikor vetítik legközelebb valamely magyar tv-csatornán.

Információ a filmről: „1968 és 1972 között huszonnégy amerikai utazott a Holdig. Rajtuk kívül emberi lény még sosem látogatott el más égitestre. Filmünkben az Apollo program űrhajósai maguk mesélik el történetüket, és megosztják velünk gondolataikat arról, hogy ezek a nagyszabású kutatóutak mit jelentettek nekik és az emberiségnek. Készüljön fel rá, hogy bensőséges és tanulságos interjúkat fog látni az Apollo program minden egyes útjának legénységével az Apollo 8-tól – az első Hold körüli úttól – kezdve az Apollo 17-ig, az utolsó holdraszállásig, melynek során két ember több mint három nappalt és három éjszakát töltött a Hold felszínén. Az interjúk közé beillesztettünk felújított NASA-filmfelvételeket, melyek többsége még sosem volt látható. „

 

Gépek a Holdon (Moon Machines)

A 6 részes dokumentumfilm magyar szinkronnal elérhető a YouTube-on. Az utolsó rész különösen kedves a számomra, mert nagyobb részt Pavlics Ferenc munkásságáról, a holdjáró tervezőjéről szól: „Noha a Holdra lépõ ûrhajósokat mindenki ismeri, azok neve jórészt feledésbe merült, akik az „emberiség nagy lépését” lehetõvé tevõ szerkezeteket megalkották. A sorozat célja, hogy bemutassa azokat, akik közremûködtek abban, hogy az ûrhajósok küldetése teljesülhessen. Az epizódokban összesen hetven, az Apollo programban dolgozó szakember szólal meg, köztük a hatodik részben maga Pavlics Ferenc, a holdautó fõkonstruktõre is.”

További 2 angol nyelvű interjú tekinthető meg Pavlics úrral az alábbi 2 linken:

Pavlics Ferenc és a holdjáró
(fotó: https://alchetron.com)

 

Most pedig jöjjenek a mozifilmek.

Októberi égbolt (October Sky)

Életrajzi történet, valós események feldolgozásával. Nagyon kedves kis történet, nem csak a megszállottaknak, hanem családi mozinak is kiváló.

A port.hu leírása a filmről: „Az önéletrajzi ihletésű filmben Homer Hickam az 1950-es években, egy kis nyugat-virginiai bányászvárosban tölti gyermekéveit. Kilátásai nem túl fényesek, valószínűleg ő is bányász lesz, akárcsak édesapja. 1957 októberében azonban megváltozik Homer számára a világ: fellövik az első szovjet Szputnyikot. Attól kezdve a rakéták érdeklik leginkább a fiút. Barátaival minden idejét a kísérleteknek szenteli, a szülői rosszallások ellenére. Egyedül Riley tanárnő bátorítja a komolyabb kísérleteket. Vezetésével beneveznek a Nemzeti Tudományos Díjért folyó versengésbe. Homer céltudatosan készül pályájára és az űrkutatás egyik meghatározó amerikai személyiségévé válik.”

 

Az igazak (The Right Stuff)

(fotó: https://spacecenter.org)

Az 1983-as filmról az alábbiakat írja a port.hu: „Az ötvenes években az emberiség még félelemmel vegyes ámulattal figyelte az ismeretlen, titokzatos és veszélyes világűrt. Miután a szovjetek 1957-ben fellőtték az első Szputnyikot, Amerikában nekikezdtek egy olyan űrhajó elkészítésének, mellyel embert küldhetnek a világűrbe. A legjobb pilótákból 1959-re válogatták össze azt a hétfős csapatot, melynek tagjai közül kerül ki az első amerikai űrhajós. „Az Igazak”-nak hívták őket, akiket egységes csapattá, igaz barátokká kovácsolt a hatalmas feladat. A szovjetek azonban újból megelőzik őket, első emberként Gagarin jár a világűrben.”

 

Apollo 13

„Houston, we have a problem!”. Volt bárki, aki még nem látta ezt a filmet? Legalább kétszer? Kihagyhatatlan, s nem csak Tom Hanks, Gary Sinise és Ed Harris kiemelkedő játéka miatt.

A port.hu adatlapja alapján: „1970. április 11-én az Apollo 13 három fős legénysége nekivág a végtelen világűrnek. Küldetésük nem mindennapi: leszállni a Holdra. A kilövés simán megy, a mérnökökből, tudósokból és matematikusokból álló houstoni irányító központ felügyeli a repülést. Az űrhajó majdnem eléri a Holdat, amikor a következő üzenet érkezik 330 ezer kilométer messzeségből a Földre: „Houston, baj van.” A három űrhajóst egy hibás alkatrész miatt bekövetkezett robbanás megfosztja az oxigéntől, az energiától és a hajó irányításának lehetőségétől. A tét többé már nem a Hold elérése, hanem az életben maradás. „

Személyes kedvencem tehát a film, szerintem eddig 7, vagy 8 alkalommal láttam, a DVD a mai napig itt áll a polcon. Azóta már megjelent Blu-Ray-is és akár 4K-s felbontásban is élvezhetjük a látványt.

 

A Végtelen szerelmesei (From the Earth to the Moon)

Ez a több lemezes DVD-kiadás, amely 12 részt tartalmaz, szintén itt van a polcomon. Az HBO grandiózus, Tom Hanks nevével fémjelzett alkotása valamennyi űrutazás-űrhajózás iránt vonzalmat érző számára kötelező darab!

eredeti mérethez klikk a képre!

A port.hu ezt írja róla: „Hollywood sztárrendezői és sztárszínészei tolmácsolásában elevenednek meg az amerikai űrkutatás legendás korszakának mérföldkőnek számító mozzanatai, sikerei és kudarcai, veszteségei és eredményei, emberáldozatot követő tragédiái és az emberiség életét örökre megváltoztató felfedezései. „

Nem kérdéses, aki tudja, szerezze be mihamarabb!

 

A számolás joga (Hidden Figures)

Az űrkutatás, űrhajózás egy teljesen más, kevésbé ismert vetületét mutatja be a film. A 2017-es filmhez hasonlót ebben a műfajban még csak véletlenül sem lehetett látni az elmúlt 50 évben!

(fotó: 20th Century Fox)

A port.hu adatlapja szerint: „Az ötvenes évek vége: az Egyesült Államok elképesztő hajszával igyekszik legyőzni az űrversenyben Oroszországot. De már úgy tűnik, pénz, ész és elszántság mind kevés lehet… amikor találnak néhány kiaknázatlan, kihasználatlan lángeszet, akiket addig senkinek nem jutott eszébe használni. Hiszen többszörösen gyanúsak: nők és feketék.A három nő igazi emberi kompjúter: senki nem érti, hogyan képesek megcsinálni azokat a számításokat, amiket végeznek, de rakétasebességgel emelkednek a NASA ranglétráján, ott, ahol a kor legnagyobb tudósai dolgoznak. A cél: John Glennt feljuttatni az űrbe… és azután haza is hozni.”

A 6 főszereplő: Taraji P. Henson, Octavia Spencer, Janelle Monáe (aki egyébként amerikai dalszerző, énekes), Kevin Costner, Kirsten Dunst, Jim Parsons (Sheldon az Agymenőkből) játéka egészen parádés, szerintem hamarosan újra nézem a filmet.

 

Armstrong

Az Armstrong c. film az IMDB értékelései alapján 7.2 ponton áll a 10-ből. Sajnos idő hiányában még nem tudtam végig nézni a filmet, de ami késik, nem múlik.

A lehetőségekhez mérten érdemes a filmet eredeti nyelven, felirattal nézni, mert Harrison Ford narrációjával készült az eredeti felvételeket is tartalmazó dokumentumfilm.

Jelenleg csak az Amazon-on érhető el a film, de bízom benne, hogy hamarosan Magyarországon is elérhető lesz a mozikban, vagy valamely kábelcsatornán.

És véleményem szerint el is érkeztünk a 2018-as év legjobb Hollywood-i mozijához:

 

 

Az első ember (First Man)

A port.hu adatlapja az alábbiakat írja a filmről: „A 6 Oscar-díjas sikerfilmjük, a Kalifornia álom után Ryan Gosling és a rendező Damien Chazelle újra összefogtak: filmre viszik a lebilincselő történetet, amelynek középpontjában a NASA missziója áll, hogy embert küldjenek a holdra. A zsigeri, szubjektív krónika Neil Armstrong 1961 és 1969 közti időszakára koncentrál, és James R. Hansen könyve alapján készült. A film feltárja, milyen áldozatokat követelt Armstrongtól és a nemzettől a történelem egyik legveszélyesebb küldetése.”

 

A film egy életrajzi dráma, történelmi film! Amely megtörtént eseményeket dolgoz fel, amely Neil Armstrong életének egy nagyobb szeletét mutatja be (szerintem a legkevésbé sem unalmas módon). Viszont aki egy akciódús, fordulatos, körmöt izgalmában lerágós sci-fi-re számít, az hatalmasat fog csalódni – nekik ott A galaxis őrzői. Vagy valamelyik Disney mesefilm a háborúzó csillagokról. Aki azonban egy hiteles portrét szeretne látni, dokumentumfilm helyett egy nézhető játékfilmben, annak kötelező darab Az első ember c. film. Armstrong fia és özvegye szerint a valaha készült leghitelesebb alkotás született Neil-ről meg ezzel a filmmel.

 

The Astronaut Wives Club

Talán nem minden idők legjobbja, de egy tekintést talán megér ez a 10. részes sorozat. Az imdb-n 7.2-n áll, tehát egész jó értékeléssel büszkélkedhet.

A port.hu-n sokat nem lehet megtudni a könyvből született játékfilm sorozatról, de szerencsénkre a SorozatJunkie weboldal kritikával illette az egy évadból álló múvet. Az általuk leírtakból szemezgettem ki a legfontosabbnak gondolt észrevételeket, a sorozat főbb jellemzőit:

  • „Mercury Seven”, azaz a NASA 1959-ben elindított első űrprogramjába bekerülő űrhajósok feleségeinek életét mutatta be a hirtelen jött rivaldafényben
  • Hét nő volt tehát a középpontban, akik abban az időszakban váltak Amerika kedvenc „celebjeivé”, amikor a nőkre még csakis, mint anyákra és háziasszonyokra tekintettek
  • egy-két igazán minimális “csúsztatást” kivéve, száz százalékig ragaszkodott a valóságban megtörtént eseményekhez
  • a készítők nem találtak ki meg nem történt veszekedéseket, vagy bonyodalmakat, hanem követték a feleségek által elmesélteket.
  • A történet az 1959-es első űrprogram és a Holdra szállás, valamint az Apolló-14 fellövése közti bő tizenöt évet fedte le a 10 rész alatt
  • a 60-as évek Amerikája sokkal többről szólt, mint az űrversenyről, a háttérben komoly társadalmi problémák (faji kérdések, vietnami- és hidegháború) húzódtak
  • egy bizonyos társadalmi kérdés a feleségeket is komolyan érintette: a női egyenjogúságért való küzdelem. Láthattuk, hogy abban a korban a nőkre kizárólag, mint háziasszonyokra, anyákra és feleségekre tekintettek.
  • az űrhajós feleségek élete egyáltalán nem volt könnyű, a folyamatos aggódás, a férjek távolléte, a tökéletes élet „eljátszása” és az állandó nyilvánosság mindegyikük házasságára rányomta a bélyegét.

És legyen akkor 2 film a másik, azaz a szovjet oldalról is.

Salyut-7

A 2017-ben készült orosz, majdnem 2 órás történelmi dráma pontosan ugyanazt a minőségi szintet hozza, mint amit a Hollywood-i szuperprodukcióktól megszokhattunk. Természetesen eredeti nyelven, felirattal néztem meg a filmet: a hangzás és a képi világa lenyűgöző volt! A történet mesélés és a színészi alakítás is hozta a 9/10-t, úgyhogy akinek lehetősége van, feltétlen nézze meg a filmet! Az imdb-n 7.2-es értékelést kapott, de szerintem kijárna neki a 9 pont.

A port.hu ezt írja a filmről: „1985-ben a távirányítású szovjet űrállomás váratlanul elveszíti a kapcsolatot a földi irányítással. A Szaljut-7 a szovjet tudomány és űripar büszkesége, elvesztése nemcsak rombolná az ország imázsát, de a tragédia emberéleteket is veszélyeztet. Hogy megelőzzék a katasztrófát, az űrhajósoknak el kell érniük a Szaljut-7-et, és meg kell találniuk a hibát. Eddig azonban még senki nem dokkolt egy irányíthatatlan űrállomáson. Kezdetét veszi az űrhajózás történetének legkomplikáltabb küldetése. „

Eredeti nyelvű tréler, angol felirattal:

 

The Age of Pioneers / The spacewalker (Voszhod-2) (ez van olyankor, amikor egy film különböző országokban több címen is fut)

Az „Az úttörők kora”, vagy „Az űrsétáló” c. film már sokkal inkább tűnik egy valódi akciófilmnek, mint sem drámai hatású, lassabb folyású történetmesélésnek.

A látvány és a színészi alkotás itt is hozzá a kötelezőt, a sztori is izgalmas és belátást enged a háttérben zajló pártállami folyamatokba, hatalmi vitákba is. A számítógépes animációk hibátlanok és rettentően eredetinek hatnak.

 

Eredeti nyelvű tréler, angol felirattal:

Az imdb-n 7.3-as értékelése van a 2 óra 20 perc hosszúságú filmnek.

 

Az ajánló teljesen személyes vélemény szerint készült.

Ha valami fontos kimaradt, vagy figyelmünkbe ajánlanál valamit, vagy elmesélnéd, hogy neked mi tetszett/nem tetszett, írhatsz nekünk eme cikkünk Facebook posztja alatt, vagy Messenger-en, Twitter-en, de elérhetőek vagyunk e-mail-en is.

 

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

– Lázadó

A Rendőrség Szolgáltatás

A második Extra Adásunkban említést tettünk a Calgary Police Service-ről (röviden: CPS), azaz a városi zsarukról. Kanadában az RCMP, azaz a „Mountie”-k mellett az adott településnek, őslakos törzsnek saját rendőrőrseik vannak. Míg az RCMP szövetségi szabaláyzású és országos szintű fennhatósággal bír, addig a helyi rendőrségek, Sheriff Hivatalok az adott város vezetése alá tartoznak és csak helyi ügyekben illetékesek. Nézzük meg röviden és a teljesség igénye nélkül, hogy hogyan végzi munkáját, s miként kommunikál a civil lakossággal, a médiával a Calgary Police Service, azaz a Calgary-i Rendőrség. FIGYELEM! Hosszú és tartalmas cikk (ismét), sok linkkel és még több fotóval!
(nyitókép: CPS, Ford Expedition – fotó: CTV Calgary)

 

Kezdjük az alapokkal.

Négykeréken

Egyes „öreg” FORD Crown Victoria-k
a régi dizájnnal még ma is szolgálatban állnak Calgary-ban…

Az alább látható, fekete festésű, fehér ajtós „retró” dizájn, az 50-es évek rendőrsági járműveit megidézve, 2016-tól került bevezetésre. Azaz ettől az évtől kezdve valamennyi új CPS jármű, a 4 ajtós szedántól a teherautóig, ilyen festéssel érkezett meg Calgary-ba.

fotó: CBC.ca

Mivel a FORD Motor Company 2012-től nem gyártotta tovább a Crown Vic-et, ezért kellett újabb tjpusok után néznie a CPS-nek. A választás elsődlegesen a Taurus alapú Ford Interceptor-ra, illetve a Charger alapú Dodge Enforcer-re esett. Nem csak ezen típusok újdonságán volt a hangsúly, hanem a költségcsökkentésen is: a korábbiakhoz képest ezeket a járműveket olcsóbban kapták meg pár ezer dollárral, valamint nem kellett a kiöregedő jármúvekről a régi matricákat leszedni és az újakat felrakatni.

Ahogyan az jól látható, a hatóságot is elérte a SUV-mánia, a régi szedánokat nagy részben Ford Explorer-re, vagy Chevy Tahoe-ra cserélik. De egyre több Ford F150 pickup-ot is látni rendőrségi „egyenruhában”. Ami valahol érhető is, hiszen egy SUV csomagtere, egy pickup raktere sokkal több helyet kínál és jobban pakolható, mint egy szedáné, plusz a magasabb építés miatt a rosszabb minőségű utakon is könnyebben elboldogul.

Ford Explorer

Ford F150

Ford F550

az „egyenruha-mentes” Ford F150 pickup a közlekedésiektől,
azaz ezzel az autóval szoktak traffizni…

a rendőr ebek pedig ezzel a Chevy Tahoe-val utaznak
(fotók: Steven Neilson)

a 2016-os évjáratú Freightliner gyártmányú
Mobil Parancsnoki Jármű (fotó: Calgary Herald)

 

Csak a rend kedvéért: az RCMP járművei pedig így néznek ki:

fotó: StrathmoreNow.com

Azt érdemes tudni, hogy minden városnak, Sheriff Hivatalnak, őslakosok törzsi rendőrségének más-más festésű a jármúparkja. Magyar szemmel nézve ez elsőre furcsa lehet, hiszen az egész országban ugyanúgy néznek ki a rendőrautók; de el kell mondanom, hogy nem is annyira nehéz felismerni, beazonosítani egy-egy kanadai rendőrségi járművet. Következzen egy rövid bemutató:

a közel 13.000 főt számláló Blood (Vér)
őslakos törzs rendőrségi járműve
(fotó: Patrick Burles)

az Alberta-i Sheriff Hivatal járőrautója
(fotó: Global News)

egy fővárosi (Ottawa-i) rendőrjárőr autója
(fotó: OttawaCitizen.com)

rendőrautó Vancouver-ből
(fotó: The Chilliwack Progress)

rendőrautó Regina-ból (Saskatechewan)
(fotó: CTV Regina)

rendőrautó Lethbridge-ből (Alberta)
(fotó: ChatNewsToday)

rendőrautó Halifax-ból
(fotó: David McKie)

A magyarországi járművekkel ellentetében – amelyek ránézésre csak a matricákban és a kék lámpában térnek el a hagyományos civil autóktól -, a kanadai és amerikai rendőrautókat a gyártók kifejezetten a hatóság számára tervezik át, építik meg és szerelik fel. Dinamikusabb, gyorsabb motorok, megerősített futóművek, strapabíró abroncsok, egyedi tárolók és tartók a beltérben (kamerának, laptopnak, lőfegyvernek, vagy éppen kennelek a rendőr kutyáknak), továbbá rácsos, vagy átlátszó műanyag térelválasztók és persze a megkülönböztető jelzések.

Ez egy 2010-es keltezésű térkép Calgary-ról, amely a nyolc rendőrségi kerületet ábrázolja. A CPS-től származó információk szerint egyidőben 24 és 96 db közötti járőrautó van jelen az utcákon. Pontos számot érhető okokból nem fognak mondani. A Calgary területe 825 km2 – összehasonlításul Budapest területe 525 km2.

 

Most, hogy jól kiautóztuk magunkat … jöjjenek a motorosok. A kötelékben az amerikai filmekből is ismert Harley-Davidson-ok …

…és a 2 éve beszerzett egyik Suzuki V-Storm.

 

Rendben, eleget jöttünk-mentünk-gurultunk 4 és 2 keréken.

Bemutatom kedvenc rendőrségi szóvivőmet.

Constable Mark Smith
(fotó: Facebook)

Aki nem is igazán szóvivő a szónak abban az értelmében, ahogyan azt Magyarországon használjuk, mert a beosztása: digitális kommunikációs tiszt, aki a Facebook oldala szerint önkéntes tűzoltó és önkéntes „kereső és mentő” is. Azaz hivatása mellett szabadidejében ha kell, akkor tüzet olt, illetve szükség esetén bajba jutott ember(eke)t keres és ment ki szorult helyzet(ük)ből. Facebook oldalán, például, a nyári rendezvényekre, fesztiválokra vonatkozó közérdekű információkat is posztol, amelyeket nem lehet elégszer elismételni.

Tippek arra vonatkozóan, hogy hogyan növeld az esélyét annak, hogy ha netán egy rendezvényel elkóborolna a gyermeked, akkor hamarabb, egyszerűbben megtalálhassátok egymást, vagy a hatóság emberei gyorsabban megtalálhassák a szülőket:

Tippek arra vonatkozóan, hogy hogyan  készítsd fel magad a tömegrendezvényekre. Mire figyelj, mit tegyél, ha gyanúsat tapasztalsz?

Tippek arra vonatkozóan, hogy ha autóval érkezve egy rendezvényre, milyen dolgokat érdemes figyelmedbe középpontjába helyezni.

Tippek arra vonatkozóan, hogyan óvd meg személyes tárgyaid egy nyári rendezvény alkalmával és hogy mit tehetsz, ha már bekövetkezett a baj.

 

Statisztika a hosszú hétvégéről

De nem csak a digitális kommunikációs tiszt tesz közzé fontos és érdekes információkat a saját nevében, hanem maga a CPS is. Ha meghallgattad az Extra Adás 2.-t, akkor biztos emlékszel rá, hogy megemlítettük a rendőrséget, miszerint most is figyelnek és vigyázzák a rendet. A Calgary-i Rendőrség egy posztot tett közzé a mellékelt képpel:

(forrás: CPS – Facebook)

A statisztika szerint június 28. és július 1. között, azaz 4 nap alatt 5.785 db hívás érkezett a 911-es segélykérő telefonszámra Calgary-ban. Nem is rossz egy olyan várostól, ahol kb. 1,4 millió ember lakik.

A leggyakoribb hívások okai: 1. gyanús személy, 2. „jólét ellenőrzése” szó szerint, valami olyasmint jelent, hogy a járőr kiment a helyszínre megnézni, hogy minden rendben van-e? Sajnos sokszor kapnak olyan hívásokat a 911-re a hatóság emberi, amikor valós veszélyhelyzet nem áll fent… vagy a telefonáló nem tudja pontosan leírni a szituációt, nem tud biztos információkkal szolgálni, nem egyértelmű a bejelentése. Ilyenkor szeretnek a rend éber őrei saját maguk személyesen meggyőzödni arról, hogy valóban minden rendben van a bejelentőnél.

(fotó: CBC.ca)

Aztán a 3. lopás, 4. hívatlan látogató (betörés), 5. autó baleset (koccanás), 6. családon belüli erőszak, 7. zaklatás, 8. ittas- vagy tudatmódosító szer hatása alatt történő járművezetés, 9. eltulajdonított jármű, 10. csend háborítás.

Ahogyan látható, a hosszú hétvége előtti utolsó munkanapon több, mint 1600 hívás érkezett, míg Kanada Napján egyel kevesebb 1300-nál. A járőrök által a helyszíneken töltött átlagos idő 43,2 perc volt.

 

HAWCS

Azaz: Helicopter Air Watch for Community Safety, azaz Helikopteres Légi Megfigyelés a Közösség Biztonságáért. (Az észak-amerikai rendvédelmi erők szeretnek betűszavakat, rövidítéseket használni.)

(fotó: CPS)

A „hawk” jelentése sólyom, vagy héja, többes számban „hawks”, azaz solymok, héják. Az angolban a „c” sokszor „k” hangként kerül kiejtésre, így aztán meg is van a frappán elnevezés. A rendőrségi légi egység megnevezése a HAWCS, több helikopterrel is rendelkeznek és naponta akár többször is látni lehet őket a város felett repülve. Az egység 1995 óta tagjai a testületnek.

 

A lovas cowboy nemzet

Rendőreink nem csak autókban és motoron ülve, helikopterekkel repülve szolgálnak és védenek bennünket, hanem:

Roger Chaffin, Calgary egykori rendőrfőnöke lóháton 2016-ban.
2019-ben vonult nyugállományba.

(fotó: Ben&Larry)

Ready, steady … Stampede!
(fotó: CPS)

lóháton is szolgálatot teljesítenek. A fenti 2 fotó a Calgary Stampede-n készült, de a rodeó 10 napján kívül is találkozhatunk lovas járőrrel Calgary-ban.

 

Adj el, vagy vásárolj a Rendőrségen!

HOGY MI??? Igen, jól olvasod. A Calgary Rendőrség épülete előtti parkolóban, vagy magában az épületeiben lehetőséged van eladni, illetve megvásárolni bármilyen eladásra kínált terméket. Pl. használt autót, laptopot, mobiltelefont, kerékpárt, okosórát… stb. Találkozz a vevővel, vagy az eladóval a Rendőrségen. Mondanom se kell, a „szolgáltatás”. ingyenes. Kisebb az esély arra, hogy akár vevőként, akár eladóként áldozatul esel a csalóknak a hatóság szeme láttára. Mert aki rosszban sántikál, nem igazán szeretne ennyire hivatalos helyen átverni valakit.

Pár hete volt lehetőségem rá és beszélgethettem erről egy rendőrtiszttel a kerületi kapitányságon. Ő azt mondta erről, hogy: egyáltalán nem ritka, hogy valaki igénybe veszi ezt az extra szolgáltatást és ott ad el/vesz meg valamit az ügyféltérben, vagy kint a parkolóban. Amely közvetlen az épület mellett találtahó, és bentről az irodákból, a lesötétített ablakokon át, remek rálátás nyílik az ott zajló eseményekre. Ahhoz hasonló eset, mint ami a Totalcar cikkében ismertetésre került(hajrá Zách Dani, kiváló cikk volt, lájkoljuk a munkásságod, csak így tovább!)könnyedén elkerülhető lett volna, ha Magyarországon is van ilyen jellegű rendőrségi „szolgálatás”.

És ha már itt tartunk, akkor jöjjön a cikk azon része, ami a címet indokolja.

 

A Rendőrség Szolgáltatás

Igen, az. Mert az adófizető kanadai (és amerikai) állampolgár úgy gondol a rendőrségre, mint egyfajta közbiztonsági szolgáltatóra és nem mint valami bürokratikus intézményre, vagy mint az állam végrehajtó hatalmi ágára. Jó, ez alól talán kivételt képeznek a bűnelkövetők és a nonkonformisták.

(fotó: CPS)

Az észak-amerikai törvénytisztelő és adófizető  állampolgár elvárja, hogy az adójáért cserébe a közbiztonság nevű szolgáltatást megkapja. Persze, ez a szolgáltatási mutató soha nem fogja elérni (még) a 99,999%-ot sem, de az igyekezet nagyon sokat nyom a latban. És ennek az igyekezetnek a nyoma a 24/7-ben (azaz a nap 24 órájában, a nap 7 napján) készségesen rendelkezésre álló Rendőrség. (Kanadában és az USA-ban a „24/7” jelölést használják a „0-24-ben” helyett.) Aki, vagyis amely szükség esetén azonnal cselekszik és nem csak betartatja, hanem maga is betartja a törvény betűjét. Az igyekezet további jelei a jól felszerelt Rendőrség (korszerű és bőséges járműpark), a mindig mindenről – a lehetőségekhez mérten – pontos tájékoztatás (azaz a részletekbe menő kommunikáció), valamint az egyes ügyek nyomonkövethetősége, az átláthatóság és a látható jelenlét, azaz amikor KELL, akkor OTT VAN a járőr és rendelkezésedre áll.

Saját tapasztalatom – amely nem csak a városi rendőrtisztekre vonatkozik -, hanem „Peace Officer”-ekre és CBSA (azaz kanadai határőr) és CBP (amerikai határőr) tisztekre is egyértelműen pozitív. Mindig udvariasak, de határozottak, tisztán és jól érthetően kommunikálnak, türelmesek voltak irányomba. Segítőkészen válaszoltak (nem volt szájhúzás!), sőt, ha kellett megtették az „extra mile”-t* is, annak ellenére, hogy esetleg olyan kérdéssel, kéréssel fordultam hozzájuk, ami nem az Ő hatáskörük. Amikor nem tudtak érdemben segítségemre lenni, nem küldtek el használható megoldás nélkül. Továbbá egyetlen alkalommal sem fordult elő olyan, hogy ok nélkül, csupán időtöltés végett tartóztatták volna fel a embert és ellenőrizték volna a papírjait, vagy a gépjárművét. Mondom, mindez csak a saját tapasztalatom.

Amiket pedig a Live PD (amerikai rendőrségi dokumentumfilm sorozat) műsoraiban láttam és látok, néha egészen elképesztő. Nem csak arról van szó, hogy egyesek úgy gondolják, hogy bűncselekményt elkövetve megléphetnek egy autósüldözést követően a rendőrök elől. Hanem arról is, amikor a járőr a legnagyobb tisztelettel a kötelességét teljesítve intézkedés alá von állampolgárokat, egyesek rettentő arrongáns és udvariatlan stílust képesek megütni. Aminek semmi értelme és pozitív eredménye sem lesz.

* „extra mile”, vagy „go the extra mile” – amikor valamely személy, pl. legtöbbször a kereskedelemben, illetve szolgáltatói ágazatban dolgozó alkalmazott az Ügyfél megelégedése érdekében többletmunkát fektet tevékenységébe, hozzáteszi azt a kis pluszt, amely nem feltétlen elvárt.

 

Kávézz a járőrrel!

A közösséggel, azaz az állampolgárokkal való bizalomépítés egyik – szerintem – legötletesebb megoldása a „Coffee with a Cop” események. Találkozz a lakóhelyeden valamelyik gyorsétteremben, vagy kávézóban a helyi zsarukkal és kérdezz tőlük, beszélgess velük.

 

„Ugye tudja, hogy miért állítottam meg?”

Csak akkor állítanak meg autókat, amikor arra a járőrnek nyomós oka van rá. Például gyorshajtás, vagy lejárt rendszámtábla, érvénytelen kötelező biztosítás. A magyarországi rutin ellenőrzések egyáltalán nem jellemzőek. Sőt, a kommunikáció egész érdekes formáját használják. Igyekeznek a rossz hír – miszerint meg leszünk büntetve szabályszegésért -, mellé valami jót is tenni.

A köszönést követően általában kérdéssel indítanak és a válaszainkat illetően érdemes őszintének lenni. Egyfelől nem vesztegetjük a rendőrjárőr és a saját magunk idejét sem, mindenkinek jobb, ha gördülékeny az ügymenet. Másfelől ha szándékosan valótlanságot állítunk nyilvánvaló tényekről, akkor esetleg komolyabb problémánk is keletkezhet, ahhoz képest, amiért a járőr megállított minket. A kérdés arra fog vonatkozni, amiért megállították az autóst – igyekeznek rávezetni a problémára, illetve megérdeklődik, hogy ezt, vagy azt miért csináltad? A probléma megbeszélését követően – a probléma jellegétől és a mi viselkedésünk függvényében – vagy csak egy szóbeli figyelmeztetéssel, vagy egy büntetéssel leszünk „gazdagabbak”. Nyugodtak lehetünk afelől, hogy a járőr el fogja mondani, hogy miért baj az, ha pl. lejárt biztosítással, vagy nem működő féklámpákkal közlekedünk, netán az utolsó pillanatban, irányjelző nélkül váltunk sávot és hajtunk le az autópályáról.

És a jövőre nézve kapunk néhány jótanácsot is, pl. legközelebb hogyan kerülhetjük el, előzhetjük meg a hasonló szituációkat. Nem lesz fellengzős, flegmázós, kioktatós stílus egyetlen alkalommal sem, ez is biztos. Határozott, udvarias és tényszerű intézkedés viszont annál inkább. Számomra mind a mai napig érdekesség számba megy összehasonlítani a Calgary Rendőrség munkamenetét és kommunikációját a BRFK-val.

(fotó: The Canadian Press/Jeff McIntosh)

Lejárt rendszámtábla???

Alberta-ban a rendszámtábla nem az autóhoz tartozik, hanem az autó tulajdonosához. Ha eladom az autóm, a rendszámot meg kell tartanom, hiszen az az enyém, használhatom a következő autómon. De ha nem kell, akkor akár a garázs falára is felakaszthatom, nem kell vissza adni. Az egykori autóm új tulajdonosa majd kivált egy újat, vagy átrakja a korábbi/másik autójáról – ez már nem az én, mint eladó gondja. A rendszámtáblákat évente egy alkalommal kell megújítani. A tulajdonos vezetéknevének kezdőbetűjétől függ, hogy melyik hónapban. A határidő a hónap utolsó napja. A regisztrációs irodák hétvégén is nyitva tartanak. Szóval igazán ügyfélbarát és logikus a rendszer, nem is értem, hogyan lehet erről megfeledkezni és lejárt rendszámtáblával közlekedni?!

 

Fotók és sztorik a végére:

eligazításon a Calgary Stampede járőrei,
alkalomhoz illő egyenruhában
(fotó: CPS)

Oakridge (Calgary, AB) egyik utcája 2018. december 25-én.
„valószínúleg ez a legkanadaibb módja annak,
hogyan töltsük el a karácsony napját.”
A Calgary-i 6. kerületi rendőrök a helyi lakókkal
a lefagyott utcán jégkorongoznak.
(fotó: Constable Chris Martin, CPS)

Azt már csak én teszem hozzá, hogy mindezt szolgálati időben tették. 🙂

vízelvezetőből mentettek kiskacsákat
(fotó: CPS)

pénteki leletek:  megkerült a lopott holmi,
a tulajdonosaik a CPS-nél jelentkezhetnek eltulajdonított javaikért
(fotó: CPS)

 

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

– Lázadó