3L001 – 3L FILTER Podcast – Inkubátor Epizód

Nem egy ipari szűréstechnikai eszközről, illetve annak gazdaságosságáról és hatékonyságáról szóló szakmai értekezést hallgathattok meg ezalkalommal, hanem jelenleg csak egy munkacímmel ellátott, fél-hivatalos, új podcast adást. Külpolitikai kórkép közérthetően – így definiálnám, ha röviden kellene összegeznem, hogy mi is ez?
Három magyar podcaster: Lehi (Szín Folt Cafe, Irodai Huszárok), valamint Lator és Lázadó (Kanada Banda) – innen jön a 3L – kontinenseken átívelő, bel- és külpolitikával, világgazdasággal foglalkozó podcast-ja, annak is az első, inkubátor epizódja. Az egyes adásokban a fontos, vagy kevésbé fontos, de minket leginkább érdeklő és elgondolkodtató politikai és gazdasági történéseket fogjuk meg-, át- és kibeszélni, elemezni a saját szemszögünkből. Véleményeket ütköztetünk és a különböző álláspontokat támadjuk, vagy éppen védjük meg a legjobb belátásunk szerint. Esetenként megpróbálkozunk bizonyos események, egyes folyamatok mögött álló okokat, összefüggéseket is felderíteni és megtippeljük, hogy “mi jöhet még?”.

 

Az új adásunkat felfoghatod úgy is, hogy 3 barát, akiket érdekelnek a világban zajló események, egy pénteki sörözés közben megtárgyalják a nekik tetsző témákat. Te pedig a lejátszás gombra kattintva ebbe a beszélgetésbe hallgathatsz bele.  Megpróbáljuk közösen megfejteni, hogy mi, miért történik és hogy ezek a történések milyen hatással lesznek az életünkre?

Reméljük, hogy nagyon sokan érdeklődnek majd az új tartalom iránt. Igyekezni fogunk, hogy mindig érdekesek és aktuálisak legyünk. Nem szakmai oldalról, kemény vonalas külpolitikai szakértőként állunk hozzá a különböző témákhoz, hanem lelkes amatőrként, akik amellett, hogy könnyedén szórakoztatnak, értékes információkat is adnak a mindennapi élethez.

Szín Folt Cafe Podcasta Szín Folt Cafe Podcast 2019. őszétől
már Budapestről sugározza műsorát

Rövid bevezető után megbeszéltük, hogy mit keres Lehi brit állampolgárként Budapesten, miért költöztek haza 13 év angliai tartózkodás után, szó esett a hogyan továbbről, valamint a podkaszter-szakállról is.

brexita legkevésbé sem egyértelmű a helyzet

Majd szépen rátértünk az epizód egyik, vagy talán legnagyobb témájára, a Brexit-re, a Végtelen Történetre.

history_of_earth_brexitFöldtörténet: megnőttek a hegyek, voltak dínók, elkezdődött a Brexit.

[youtube https://www.youtube.com/watch?v=jbzzWlOuDzA&w=560&h=315]

[youtube https://www.youtube.com/watch?v=E5S1EMmCWAE&w=560&h=315]

brexit_irorszag_eszak-irorszag_01-02

brexit_irorszag_eszak-irorszag_03

brexit_irorszag_eszak-irorszag_04

  • Egy kis törtélem óra: hogyan szakadt ketté Írország és mi a helyzet napjainkban?

[youtube https://www.youtube.com/watch?v=dCJMQgfHXNI&w=560&h=315]

  • a Schengeni egyezmény a Wikipédia oldalán.
  • Most pedig bemutatjuk Nagy-Britannia jelenlegi miniszterelnökét:

boris_johnson_trump_on_drugskommentár nélkül

 

Kanadai Parlamenti Választások 2019

wexit_separation_alienation.jpg

canada_federal_election_2019.png(grafika: CTV)

 

votewexit-com_fb_header

Nem új a probléma: az alábbi rajz 1915-ben készült, címe: „The Canadian Milch Cow” (magyarul: a kanadai tejelő/fejős tehén). A kép azt ábrázolja, hogyan használják ki a keleti bankárok a szorgalmas nyugati gazdákat.

the_canadian_milch_cow.gif(fotó: a Glenbow Museum jóvoltából)

  • Illusztrációk a témához (képekre kattintva a kapcsolódó Fb bejegyzéshez jutsz):

wexit_equalization_payouts_2018-19

wexit_equalization_payouts_2019-20.jpg

wexit_alberta_oil.jpg

wexit_import_foreign_oil.jpg

wexit_canada_action.jpg

Kanada lakosságának nem a 90%-a, hanem csak 50%-a lakik a pirossal jelölt részeken Ontario és Quebéc tartományokban.

wexit_canada_50percent_of_population.jpg

  • A választások előtt publikált nyílt levél az Alberta Proud Facebook csoportjából:

„An Albertan’s letter to voters in Ontario and Quebec

On the eve of our Canadian Federal Election, I feel it is prudent to share with our fellow Canadians in the East how pivotal this election is for our Country. I recognize a strong disconnect between the regions and believe I have a responsibility to share our feelings, perceptions, and fears with the men and women of these provinces.

It is no secret that the election is decided before the first vote is counted in Manitoba. 199 of the 338 seats in the House of Commons are held by your two provinces. Your votes decide our election. This is why I am appealing to you. The fate of Canada and our incredible province of Alberta rests in your hands.

We’ve had a rough couple years out here. Since 2015 unemployment has soared, the price of our most valued resource has plummeted, and our access to foreign and domestic markets has been blocked by federal Liberals. While this industry thrives south of the border in the US, Canada’s energy sector has been plunged into a ‘Legislated Recession’ thanks in part to the cancellation of 2 crucial pipelines and the poorly handled expansion of a third. These projects are crucial, allowing access to foreign and domestic markets and closing the gap between the price of Canada’s oil and the oil produced elsewhere in the world. The newly passed Bill C-69 has makes new interprovincial projects nearly impossible to complete, and Bill C-48 restricts domestic tanker traffic on Canada’s West coast, while US tanker traffic navigates the same waters unimpeded. We’ve been put in a box, and the lid is slowly closing. Our Federal Liberal government is the architect of this disaster.

You may ask why this should matter to you? It is simply a matter of economics. According to the Alberta government and World Bank websites, Alberta’s economy accounts for 20% of our Nation’s GDP. In this province of 4.7 million, it means that 11% of Canada’s population produces 20% of our GDP. From 2000-2014, we contributed $200 Billion to equalization, all of it travelling East. On its own, Alberta is the 7th strongest economy on the planet. We’re the core of this country’s economic engine. We’re being told our money is OK, but the oil, our largest economic driver is not. Hell, we can’t even wear our T-shirts on Parliament Hill.

Alberta’s oil is Canada’s oil, and there are a few facts I would like to share with you about it. We are at the forefront of the sector’s clean technology and everyone in this country should be proud of this industry and the highest environmental standards in the world. During this election I’m sure you’ve heard about O&G subsidies and how everyone intends on stopping them, so I feel it is important to break that down. Last year, there were $1.4 Billion dollars given to clean tech by our government. O&G received 75% of that. Rightfully so. That money has been used to increase efficiency and reduce the carbon footprint of production significantly and created technology that has eliminated the need for contentious tailings ponds. A recent study showed that if every country around the world produced their resources to the same standard as Canada, the carbon intensity of production would drop 26% worldwide. Suncor, Canada’s largest producer, just announced a co-gen project that will reduce their carbon footprint by a further 30%, and we’ve championed cutting-edge carbon capture and storage technology. We would love to displace dirty foreign oil in the East, but we are told there is no social acceptability for a pipeline. We would love to know why there is social acceptability for Saudi tankers in your waters, but none for us?

Last I checked, Saudi didn’t contribute to equalization. The environment has been a big topic in this election, and there have been some strong assertions from the parties, some of which may be a little out of reach. 30% reduction in GHG, 60% reduction in GHG. The backbone of these reductions focuses on shutting Alberta’s economy down. There seems to be a huge target on Alberta’s back, and little red dots are starting to dance around the bullseye.

Canada contributes 1.6% to the world’s total GHG emissions. China contributes 27.2%, US 14.6%. A 30-60% reduction in Canada equates to a 1.8-3.6% reduction in China and a 3.5-7 % reduction in the US. Al Gore once said that CO2 knows no borders, so rather than shut down the economic engine of our nation, why wouldn’t we export the clean energy and technology to the countries that need it the most, boosting our economy and helping everyone on this planet reach these targets? What we do as Canadians to reduce emissions means nothing on the grand world scale. It is these heavy emitting countries that could benefit from Canada’s LNG to replace coal, and clean tech to further drive down emissions. It’s a win-win-win for Canada, the environment, and our economy. The Conservatives have proposed this and it has been highly criticized as ‘not enough’. This is the most viable solution and environmental policy for everyone in this country, and it doesn’t include plunging the entire country into debt and recession. It is ironic that the one country (US) that pulled out of the Paris Agreement has made the most progress reaching that agreement’s targets. How? By doing exactly what the Conservatives have proposed to help us and other nations achieve: transitioning coal to significantly cleaner natural gas power generation.

There is another sentiment out here that likely resonates with our fellow Canadians from Quebec. If you asked the average Albertan if they would support separation 2 years ago, you’d be laughed at. Today it is no laughing matter. At the time of the provincial election only a few months ago, it was estimated that 50% of Albertans were open to separation. A poll of 6000+ Albertans only a week ago yielded the same results. We’ve been beaten into submission by the federal Liberals, and we continue to get kicked. Terms like ‘Western Alienation’, ‘Republic of Alberta’ and ‘Wexit’ have become very common. All too often you see ‘Liberal on Oct 21, Separatist on Oct 22’. This movement is real. I mean, REAL. If another Liberal government is elected, even worse a Liberal minority with the Green or NDP propping it up, Alberta’s energy sector will just board up the windows and go elsewhere. It will be crippling for the entire nation. It is ALREADY crippling for Alberta. We can’t take any more of this. We are the victims of a current Legislated Recession and it will only get worse. Half of us want to leave now. More will want to leave if we continue to be exploited for our revenue and vilified for our industry.

Alberta separation would be a crushing blow to this country and its economy, but it doesn’t have to be this way. Albertans are resilient, wholesome, hard-working people that have been happy to help our fellow Canadian citizens maintain a high standard of living. We’re only asking for reciprocation. We don’t want hand-outs, tax revenue, or power. We want the right and ability to do what we’ve been doing all along, without having fellow Canadians standing in our way. We’re a part of the solution, not the problem.

Fellow Canadians, please consider this when casting your ballot. There’s a lot at stake for everyone. There is a fragility in this nation that could be fractured with stroke of a pen, and the power rests firmly in the hands of your provinces. Vote wisely. Vote Canadian.

Signed, Alberta”

 

alberta_flag.jpgAlberta tartomány zászlója valós fotók felhasználásával

 

Köszönjük megtisztelő figyelmeteket!

Méregzöld!

Jó reggelt kívánok! Ha emlékezetem nem csal, akkor ez az első olyan cikkem, amelyen legalább két héten át dolgoztam kisebb-nagyobb megszakításokkal, majd végül teljesen újra írtam az egészet és még a címét is megváltozattam. Az első pár verzióban olyan hívószavak voltak a fejlécben, mint: TESLA, Elon Musk, elektromos autó, villanyautó, lítium, kobalt, akkumulátor, villanyáram, bányászat, olajipar, gazdagok, úri huncutság, kiváltság, luxus, éghajlatváltozás, környezetszennyezés, környezetvédelem. Ó, és persze a legjobb: „mindmeghalunk„. Egyszer biztosan. De addig se mindegy, hogyan és miként élünk.

Próbáltam tényszerűen fogalmazni, a lényeges információk hangsúlyozására törekedni. Lehet, valaki száraznak és hihetetlenül hosszúnak fogja érezni ezen cikkem. Miért? Mert egyrészt egyes témák között nagy az átfedés, nehéz lenne ketté vágni a témát úgy, hogy mindkét cikk érthető és kerek egész legyen. Úgyhogy akkor már most az elején szólok, hogy:

  • ismételten gondolatébresztés következik,
  • továbbá szerteágazó, változatos,
  • és éppen ezért nagyon hosszú ez a cikk! Tényleg.

De nem olyan hosszú, mint a napi hírfolyamod a Facebook-on, ellenben ez itt reklám- és adatgyűjtésmentes, szóval ha arra van időd, legyen erre is. Köszi.

Igyekeszem tartani az irányt és egyértelműen fogalmazni. Őszintén bízok benne, hogy olvasmányosra sikerült és Te, a Kedves Olvasó, eljutsz a végéig.

 

Egy baráti emlékeztető az elejére.
Kéretik szépen kiérezni a szarkazmust, ott, ahol kell
és gondolkodóba esni, ott, ahol kell.

AKINEK NEM INGE, NE VEGYE MAGÁRA!
Tehát nem fogom
minden bejegyzés végére
odaírni, hogy „tisztelet a kivételnek!”.

„Méregzöld!” bővebben

Beszéljünk az emberi hülyeségről 2. rész

Már itt is van a beszéljünk az emberi hülyeségről 2. felvonása. Inni vagy nem inni, ez itt a kérdés?

Aki nem olvasta az első részt az bizony itt teheti meg

Legutóbb ott hagytuk abba, hogy a kétezres évek elején még 20-30 milliárd dolláros biznisz volt a vízpalackozás, ez 2014-re már 170 milliárdra ugrott.

Francis H. Chapelle A palackozott forrásvizek természetes története című könyvében leírja, hogy minden abban a fránya Amerikában kezdődött (már megint).

A könyv szerint 1767-ben, egy bostoni gyógyfürdőben adták el az első palackozott vizet, ám a huszadik század elején a csapvíz mindőségének jelentős javulásának köszönhetően nagyon háttérbe szorult ez a típusú vízfogyasztás.

Ám sok pénzt, kevés befektetéssel keresni nagyon sokan szeretnének, így 1977-ben a francia Perrier 5 millió dolláros marketingkampányának köszönhetően elkezdődött a modern ásványvíz-forradalom.

A Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség adatai szerint itthon először a rendszerváltás, később pedig az ezredforduló hozta el a két nagy ásványvíz-bummot: 1991 és 1999 között 4-ről 28-ra, majd 2000-ben rögtön 39-re emelkedett az éves literenkénti átlagfogyasztás. A növekedés épp a legutóbbi mért évben, 2016-ban állt meg először, amely ekkor 126 liter/főről 121-re csökkent.

Magyarország  így is csak a hetedik helyen állt az EU-tagállamok között, a régió országait messze megelőzve – ekkor egy átlagos magyar évente nagyjából tízszer annyi ásványvizet ivott meg, mint egy finn vagy svéd, és négyszer annyit, mint egy brit.

Kinek áll ez érdekében? Avagy mi folyik itt Gyöngyösön?

Az elmúlt jónéhány évben eluralkodó egészségeséletmód-mánia erősítette fel azokat a tévhiteket, amelyek máig uralkodnak a közvéleményben. Arra gondolok, hogy a föld alatt, a csúnya, rozsdás csöveken keresztül érkező, klórozott csapvíz veszélyes is lehet, míg a polcokon átlátszó, szép üvegekben sorakozó ásványvizek tiszták és egészségesek.

Az sem baj, hogy ezt a Natural Resources Defense Council már 1999-ben, egy négyéves vizsgálat utáni tanulmányában megcáfolta:

„Nem jelenthető ki, hogy a palackozott vizek tisztábbak vagy biztonságosabbak lennének a csapvíznél”, ráadásul „a palackozott vizek körülbelül 25 százaléka valójában csak palackba töltött csapvíz”.

A Pepsi és a Coca-Cola nevek talán ismerősen csengenek. Mindkét üdítőmárka árul „ásványvizet”. Ezek az Aquafina és a Dasani névre hallgatnak és csak jónéhány év után voltak kénytelenek a palackokon egyértelműsíteni, hogy azok még csak nem is ásványvizet tartalmaznak, hanem szűrt csapvizet.

Az éttermekben poharanként 890 forintért kínált Szigetközi Friss Víz palackjai pedig pontosan ugyanazt a vizet tartalmazzák, ami Mosonmagyaróváron a csapból folyik, literenként 0,47 forintért.

A magyar vezetékes ivóvíz minőségét az Országos Közegészségügyi Intézet oldalán található térképes keresővel lehet ellenőrizni – Magyarországon legfeljebb az arzén, a mangán és az ammónium értékeire kell figyelni néhány településen.

Nade jó, de akkor mi a helyzet a világ többi táján? Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tavalyi jelentése szerint 2015-ben 5,2 milliárd ember, vagyis a világ lakosságának 71 százaléka használt biztonságosan kezelt (azaz helyszíni, bármikor elérhető és szennyeződésmentes) ivóvíz-szolgáltatást, de 6,5 milliárdan (89 százalék) legalább alapvető szolgáltatáshoz jutottak, ami azt jelenti, hogy 30 perces távolságon belül volt az ivóvízforrás, de az legalább tiszta, szennyeződésmentes volt.

Még most sincs vége, de ígérem, hogy hamarosan kint leszünk a vízből…

Beszéljünk az emberi hülyeségről 1. rész

A beszéljünk az emberi hülyeségről első részében a vízről kell szót ejtenünk. Ez egy olyan sorozat lesz melyben elő-elő fogunk venni valamit, amin nem tudunk napirendre térni. Nem értjük miért van egyáltalán ez a gondolat, vagy érteni véljük, de megpróbálunk rávilágítani arra, hogy nagyon el kellene gondolkoznia ezen néhány embernek és azért, mert…

Azért, mert ezek a témák mind-mind egy egyszerű, de sok esetben megosztó téma köré épülnek.

Mai témánk a víz. Montam, hogy egyszerű lesz.

Kezdjük mindjárt azzal az egyszerű kérdéssel, hogy miért nem isszuk a csapvizet? Itt most nem arra gondolok, hogy vannak a világon olyan országok, ahol nem szokás, mert komoly egészségügyi kockázata van.

Itt említeném meg, azt az esetet amikor az egyiptomi énekesnőt 6 hónap börtönre ítélték a napokban azért, mert azt merte mondani, hogy ne nagyon igyunk a Nílus vizéből, mert abból még akár baj is lehet. Ezt a helyi hatóságok zokon vették, mert erről ugye nem beszélünk. De nem erre gondolok.

Arról beszélek, hogy egy fejlett európai vagy észak-amerikai országban vajon miért nem isszuk a csapvizet? Miért hordjuk haza liter számra a palackozott (szűrt) csapvizet?

Miért gondoljuk azt, hogy a palackba nem a csapból kerül a víz? Tudom, hogy a csomagoláson hegyi patakok vannak, de senki sem gondolhatja komoyan, hogy a víz forgalmazója minden reggel kamionokkal jár fel a tiroli hegyi patakhoz, hogy onnan kis palackokkal méregesse a vizet.

„Beszéljünk az emberi hülyeségről 1. rész” bővebben

KB011 – Univerzális Alapjövedelem (UBI)

A picit hosszúra nyúlt szünet után bele is vágtunk a közepébe. Sok minden más mellett megtárgyaljuk, hogy jó-e, kell-e nekünk az ingyenfizu? Miért lenne hasznos, miért lenne ártalmas az alanyi jogon járó alapbér? És hogy hol voltunk eddig? Miért késtünk pár hetet az adással? Ez is kiderül a podcastból. A hangminőségért pedig előre is elnézést kérünk!

A 11. adás témái: „KB011 – Univerzális Alapjövedelem (UBI)” bővebben