Mélységes Döbbenet!

Nem szeretem, amikor az előre eltervezett ütemtervemet felborítja egy váratlan esemény. Mi ennek az oka? A legtöbbször az, hogy ami a terveimtől eltérít, az nem egy, az arcomra mosolyt csaló, lelkemet büszkeséggel elöntő esemény! Hanem jellemzően egy olyan, aminek kövezkeztében vagy nagyon elszomorodom és ez napokig nyomot hagy az általános hangulatomon, vagy azonnal elönti a lila gőz az agyamat és fel tudnék robbanni a dühtől! Mivel szerdán már alaposan kimérgelődtem magam, a mai napra csak a mélységes döbbenet maradt bennem. Próbálom értelmezni a történteket, de nem megy. Talán ti, Kedves Hallgatóink és Olvasóink, tudtok nekem segíteni.
(nyitókép: www_slon_pics / Pixabay)

Európa.

Magyarország.

2020.

A hír szent, a vélemény szabad!

Volt.

Május második hetének elején a Magyar Rendőrség előállított és kihallgatott két magyar állampolgárt, mert Ők ketten egy nyílt internetes felületen (jelen esetben a saját személyes Facebook-profiljuk oldalán) mások által is elérhető bejegyzésekben megosztották magánvéleményüket (kormány-kritikát fogalmaztak meg), közzétettek mások által már korábban nyilvánosságra hozott, máshol is elérhető információkat a magyar egészségüggyel, kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban (krónikus, kórházi ápolásra szoruló beteg embereket dobtak ki, zavartak haza magyar kórházakból). A rendelkezésre álló információk alapján az egyikük ellen az eljárás továbbra is folyamatban van.

Végtelenül elkeserítő, vérforralóan bosszantó,
hogy ez Magyarországon megtörténhetett!

Az elmúlt közel 1 napot azzal töltöttem, hogy több száz kommentet elolvastam ezzel a két ügyhöz kapcsolódóan a közösségi oldalakon. Többen úgy fogalmaznak, hogy:

  • legutoljára ilyenre az 50-es években volt példa, csak akkor nem a Rendőrség, hanem az ÁVO legényei rúgták rá az ajtót az ártatlanokra az éjszaka közepén.
  • Mások szerint a III. Birodalom működött hasonló módon a 30-as évek második felében… azt meg mindenki tudja, hogy a II. Világháború hogyan ért véget.
  • Egyes kommentelők Észak-Koreához hasonlítják a magyarországon kialakult helyzetet. Valaki szerint pedig Magyarországnak ezek után nem az Európai Unióban lenne a helye, hanem egyesülnie kellene Kínával, mert ott szokás ehhez hasonló megfélemlítő hatósági intézkedésekkel megfélemlíteni azokat, akik nem a pártállami propaganda által napi szinten sulykolt információkat mantrázzák, hanem önálló, esetenként rendszerkritikus gondolatokat mernek megfogalmazni.

.

silence_shut_up_censorship_640(fotó: Gerd Altmann / Pixabay)

Azon gondolkodom, vajon hogyan jutott idáig az ország? Hogyan fajulhattak el ennyire a dolgok? Mi történt azzal a demokráciával, amire annyian vágytak 1989/90-ben? Hogyan sikerült magyar igazságszolgáltatásnak két lábbal a disznótrágyába taposnia a nagyra becsült és nélkülözhetetlen európai értékeket? Mi végre volt jó ez a hatósági színjáték?

Kezdésnek itt a szerencsi esetként ismert hatósági melléfogás, ahol egy 64 éves férfit, a szegi Kusinszki  Andrást vittek be a rendőrök kihallgatásra. Ezzel párhuzamosan, természetesen, házkutatást is tartottak nála és lefoglalták számítógépét.

Az úr nem tett semmi rosszat, mint az pár órával később kiderült, csupán megosztotta gondolatait másokkal. Hogy mik voltak azok, azt az alábbiakban te is megtudhatod:

szerencsi_eset_facebook_bejegyzes_posztAndrás posztja a Facebook-on

.

Cikkek (a teljesség igénye nélkül) erről az esetről:

A második eset Gyulán történt. Itt, a jelek szerint, nem az volt a probléma, hogy Csóka-Szűcs János (a Kossuth Kör helyi vezetője, a gyulai ellenzéki kör helyi vezetője, a Momentum pártoló tagja), megosztotta Hadházy Ákos (volt LMP-s, most független országygyűlési képviselő) egyik Facebook posztját azzal a saját megjegyzéssel kiegészítve, hogy: „Gyulán is kiürítettek 1170 ágyat.”. A hatóság feltételezhetően abban látja a törvénysértés tényét megvalósulni, hogy Csóka-Szűcs saját maga kezdeményezett egy tiltakozó felvonulást még áprilisban és ennek az eseménynek a bejegyzéséhez írt le olyan információkat, amelyek máshol már olvashatóak voltak és ma is azok (lásd lentebb), mivel nem törölte, vagy nem távolíttatta el azokat senki sem.

A rendőrség által kifogásolt bejegyzés: „Az elmúlt napokban országosan több, mint 30 ezer, Gyulán a hírek alapján ezer feletti kórházi ágyat szabadítottak fel a járványra hivatkozva, ami valójában haldokló betegek, magatehetetlen idősek és rehabilitációra szoruló sérültek hazaküldését jelenti. Ez gonosz és embertelen lépés, rettenetes terhet és szenvedést jelent az érintetteknek és családjaiknak”.

gyulai_eset_facebook_bejegyzes_censorshipCsóka-Szűcs János Facebook-os bejegyzése

.

Jöjjenek a hivatkozások:

A két eset összefoglalója az index.hu-n és az EuroNews magyar nyevlű oldalán is olvasható, valamint a két érintettel és a TASZ jogászával zajlott kerekasztal beszélgetés itt tekinthető meg.

Összehasonlításul – és megint csak a teljesség igénye nélkül -, következzenek véletlen szerűen kiválasztott (ellenzéki, vagy legalább is nem kormánypárti) hírportálok beszámolói a magyar kórházi betegágyak rendkívül sürgős felszabadítási akciójáról:

Érdekes módon az elmúlt 1 hónap alatt ezeket a médiumokat nem záratta be a hatóság, nem voltak házkutatások, nem foglaltak le számítógépeket, nem vittek be senkit sem kihallgatásra, nem indult nyomozás egyik médium, vagy újságíró ellen sem!

És itt még mindig nincs vége!

A 11 nappal ezelőtti, május 4-i cikkében a Portfólió így ír: “A 340 elhunyt és a közel 3000 diagnosztizált eset 11% feletti nyers halálozási arányt jelent, ilyen magas rátát leginkább a túlterhelt egészségügyi rendszerű országokban láthatunk, erről azonban hazánkban egyáltalán nincs szó. A magas halálozási ráta nem azt jelenti, hogy minden tizedik beteg meghal hazánkban, hanem azt, hogy kifejezetten sok esetben nem diagnosztizálta a magyar betegeket a járványügyi és az egészségügyi rendszer a járvány első szakaszában.

Mindezek alapján annyit biztosan állíthatunk, hogy a halálozások száma alapján sokkal kiterjedtebb a járvány Magyarországon, mint amit az esetszámok mutatnak, ebből következően a járvány hazai felderítése kifejezetten alacsony. A gyenge felderítés pedig azt is sugallja, hogy a súlyosabb esetek egy része nem a betegségének első (korai) szakaszában került diagnosztizálásra, amely javíthatta volna az izolálási és a gyógyulási esélyeket.

Már nem kell sokat várnunk, hogy megtudjuk, hányan eshettek át a koronavírus-fertőzésen hazánkban, hiszen elkezdődött az országos, reprezentatív felmérés. A járvány új szakaszának időszakában pedig a tesztelés is kiterjedtebbé válhat Magyarországon.”

Ezért a cikkért sem a portált üzemeltető Net Média Zrt-nél nem volt házkutatás és/vagy  nem történt meg a számítás-technikai eszközök lefoglalása, sem pedig a vezérigazgatót, vagy a lapigazgatót nem állította elő a rendőrség – legalább is nincs tudomásunk ilyenről. Biztosra veszem, hogy azonnal megírták volna, ha a Magyar Rendőrség ugyanúgy zaklatta volna őket, mint ahogyan Andrást is, Szegin.

Összesen sincs az igazoltan fertőzött esetekből 3.500-nál több Magyarországon. A valaha volt magyar koronavírusos betegek kb. 40%-a már meggyógyult, a jelenlegi aktív esetek közül pedig a nagy többség nem szorul kórházi kezelésre, otthonunkban betesgeskednek, illetve épülnek fel a kórból.

Jól látható tehát, hogy a 60.000 kórházi ágy kényszeres kiürítése teljesen felesleges volt. A magyar egészségügy szolgáltatásait igénybe vevő állampolgárok számára – innen nézve -, sokkal több kárt okozott a Magyar Kormány meggondolatlan döntése, mint hasznot!

Szégyenteljes, az európai értékeket valló
Magyarországon ilyen megtörténhetett!

 

covid-19_virus_pathogen_green_sars-ncov-2

A tesztelések, azaz a mintavételek száma a következő képpen alakult Magyarországon:

Miközben Kínából nagyon sok magyar adóforintért cserébe több millió koronavírus-teszt érkezett Magyarországra április folyamán.

Miközben a kb. 4 millió lakossal rendelkező Alberta-ban: 200.218 db, a kb. 37 millió lakosú Kanadában 1.193.190 db mintavétel történt az elmúlt 10 hét során. Mindenki döntse el maga, hogy melyik szám túlzóan sok, vagy vészesen kevés.

 

keyboard_handcuffs_censorship_online_communication_640(fotó: Лечение наркомании / Pixabay)

Ami meg a Magyar Rendőrséget illeti: ha úgy nézzük, akkor ők maguk is álhírt terjesztenek. Mégpedig saját magukról! Lehet, hogy szándékosan akarják megtéveszteni a magyar állampolgárokat, amikor azt mondják: “a rendőrség folyamatosan monitorozza az internetet, és megteszi a szükséges intézkedéseket: eltávolíttatja a kifogásolható tartalmakat”?

Ez így, ebben a formában a legkevésbé sem tűnik hihetőnek.

2019-es adatok alapján csak a YouTube-ra 720.000 órányi tartalom kerül feltöltésre – naponta! Még egyszer: 24 óránként hétszázhúsz-ezer órányi videó- és/vagy hanganyag került publikálásra és lett elérhető szinte bárki által a legnépszerűbb videómegosztó portálon! Ez azt jelenti, hogy tavaly minden egyes percben 500 órányi néznivaló került fel a YouTube szervereire.

A 720.000 óra kb. 82,19 évvel egyenlő. Jól értem-e vajon, hogy azt akarják velem, veled elhitetni, hogy a Magyar Rendőrség ennek a 82,19 évnek valamennyi másodpercét naponta kielemzi?!

És ez csak 1 weboldal a sok százezer közül. Nincs olyan rendőrtiszt, nincs olyan algoritmus, nincs olyan szuperszámítógép, amely naponta 720.000 órányi videóanyag hangját elemzi ki, ráadásul mindezt magyar nyelven, hogy ezekben a videókban ki, mit és hogyan mondott el, abban milyen feliratok jelennek meg, a videók alá milyen kommentek és kik által kerülnek oda, stb.!

Arról nem is beszélve, hogy nem csak magyar nyelven lehet kritikát megfogalmazni, magánvéleményt mondani (a rendőrség szerint rémhírt terjeszteni) Magyarország Kormányáról, vagy annak intézkedéseiről. Meg lehet ezt tenni mondjuk angolul, németül, svédül, héberül, vagy oroszul is… Ha rendőrök is olvassák ezt a cikket, akkor Uraim, nagyon szívesen a tippet!

A YouTube mellett ott vannak még a különböző közösségi oldalak, nyitott és zárt fórumok, hírportálok és tematikus weboldalak, egyéb videó megosztó oldalak, azaz még több millió weboldal! Kizárt dolog, hogy ezek napi, vagy csak heti szintű monitorozására akár egyetlen ország rendőrségének is lenne kapacitása.

Ez legalább akkor képtelenség, mintha mondjuk 1984-ben a világ összes napilapját el akarta volna olvasni (vagy legalább nagy vonalakban átlapozni) a magyar szocialista titkosszolgálat, természetesen nem hetek, hanem 24 óra leforgása alatt, hátha valamelyikben az imperialisták magyar nyelven uszítanak a szocializmus ellen?!

Sokkal inkább arról lehet szó, hogy csak bizonyos oldalakat, bizonyos személyeket, szervezeteket figyelnek meg napi szinten. Illetve, főleg most, amikor a miniszterelnök háborút vív (azt még nem tudjuk, ki, vagy mi ellenében), a hatóság egyenruhás képviselői nagyon szívesen fogadják a szocializmus évtizedei alatt magyar népszokássá vált feljelentéseket. Lásd a már bemutatott, a Szerencs mellett élő Kusinszki  András esetét.

freedom_of_speech_censorship_640(fotó: Steve Buissinne / Pixabay)

.

A Magyar Rendőrség a kifogásolható tartalmakat pedig sok esetben egyáltalán nem tudja eltávolíttatni, mert egyfelől, ki és mikor mondja meg a keddi és szerdai történések után, hogy a hatóságok számára mi a kifogásolható tartalom?

Továbbá az internet angol szó az international network” szóból jön, ami magyarul nemzetközi hálózatot jelent. Vagy másképpen: World Wide Web, azaz világszéles háló(zat).

Külföldi szerverek felett a Magyar Rendőrségnek nincs hatásköre (eddig sem volt és ezután sem lesz). Maximum egy kérést intézhet a külföldi üzemeltetőhöz, hogy ez, vagy az a tartalom ebbe, vagy abba a magyar törvénybe ütközik és el kellene távolítani. Ekkor még mindig megeshet az, hogy az adott országban, vagy az üzemeltető állampolgársága szerinti országban a kifogásolt tartalom nem ütközik törvénybe, még csak nem is szabálysértés. Tehát a Magyar Rendőrség kérése nem fog teljesülni.

Egy példa: tegyük fel, hogy egy Európában (a jelek szerint tehát NEM Magyarországon) élő kínai-magyar állampolgár (aki megtanulta a mi szép anyanyelvünket az évek során), egy, a Google-hez tartozó, ingyenesen használható weboldalon (Blogger.com) magyar és kínai nyelven blogot indít. Ebben a blogban aztán rendszeresen erős kritikával illeti a Kínai Kommunista Pártot (KKP), az intézkedéseiket, a meghozott, vagy éppen eltörölt törvényeket. És magát a főtitkárt, Hszi Csin-ping-t sem kíméli, az Ő politikai döntéseit, szerepét és személyét is kifogásolja. Ugye azt sejtjük, hogy ha Kínában élne, ezért a tettéért börtönbe kerülne.

A KKP ebben az esetben hiába fordulna a Magyar Rendőrséghez (mivel a blog magyar és kínai nyelven is írodik egy magyar-kínai kettős állampolgár által), vagy akár az amerikai igazság szolgáltatáshoz (mert a Blogger.com weboldalt futtató szerverek egy amerikai cég tulajdonában állnak), a blog és annak írója érintetlen maradna.

Miért?

Mert Európában, az USA-ban – és Kanadában is! – szolásszabadság volt, van és lesz.

Május 12-e óta Magyarország esetében erről már csak múltidőben beszélhetünk.

.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

– Lázadó

A Nulladik Év

Jó reggelt és boldog új évet is kívánunk Minden Kedves Olvasónknak és Hallgatónknak, akik a sok invitálást követően reméljük, hogy ugyanolyan lelkesedéssel olvassák cikkeinket, amint amilyen lelkesedéssel hallgatják adásainkat. Eme szép hosszú körmondat után kérdésekkel folytatom: neked is megvolt az évtized 10-15-20 …stb legjobb/legrosszabb valamije/valakije? Vagy találkoztál olyan válogatással, amely az évtized legfontosabb, vagy legemlékezetesebb történéseit gyűjtötte listába? Szilveszterkor te is elköszöntél az előző évtizedtől? Miért? Hiszen még nem is ért véget.

A polgári időszámításban, azaz a jelenleg Magyarországon is használt Gergely-naptár szerinti időszámítás alapján a nulladik év nem lézetik! Az időszámításunk tehát 1-gyel kezdődik, azaz időszámításunk után 1 (i.u. 1) a legelső évünk a kronológiában. Ez előtt pedig az i.e. 1. év található. Tehát: i.e. 2 – i.e. 1 – i.u. 1 – i.u. 2 és így tovább.

Azt érdemes lehet tudni, hogy a buddhista és a hindu időszámításban létezik a nulladik év. Továbbá a csillagászati időszámításban az időszámításunk előtti 1. évet nevezik 0. évnek, az ennél korábbi éveket negatív évszámokkal adják meg.

a 0. év nem létezik
(kattints a képre a nagyobb nézethet)

“A Nulladik Év” bővebben