Tesla-val Kanadán Át

Az egyszerű podcast-er/blogger azt gondolná, hogy közeleg a karácsony, s  nagyjából uborka szezon van a hírek és újdonságok tekintetében. De aztán kiderül, hogy mégsem. December 18-án írtunk a Petro-Canada villanyautó töltőhálózatáról – az 50. töltőállomást december 17-én nyitották meg -, amelynek segítségével Kanada kelet-nyugat (vagy nyugat-kelet) irányban át-villanyautózhatóvá vált a Trans-Canada Autópályán. Akkor azt írtuk, hogy egy kanadai vállalkozásé lett az elsőség, tehát az amerikai Tesla lemaradt erről a megtisztelő címről. Nem kellett hozzá sok, csak 3 nap és a Tesla máris behozta a lemaradást.
(fotó: Tesla)

tesla_west_coast_route_completed.jpgTesla Nyugati Parti Töltőhálózat, 2014. július
(fotó: Eric Risberg/AP)

 

Rögtön pontosítok is, mert a „3 nap alatt” kifejezés nem egészen állja meg a helyét. Nem ennyi idő alatt nőttek ki a földből a Tesla töltőállomásai Kanadában, hanem ennyi nappal a Petro-Canada bejelentése után adták át és vehették bírtokba a Tesla tulajdonosok valamennyi, a Trans-Canada mentén megépült Supercharger-t, amelyek nagy többsége már V3-as típusú gyorstöltő, azaz 250 kW-tal is képesek feltölteni a Model-ek akkumulátorait.

tesla_supercharger_detail.jpg(fotó: Tesla)

 

A kelet-nyugat átautózás pedig úgy értendő, hogy Új-Skócia-ból indulva a Vancouver-szigettel bezárólag járható csak be az ország. Mert sem a Tesla, sem a Petro-Canada nem épített Új-Fundland és Labrador tartományban elektromos autó töltőállomást, pedig itt a statisztikák szerint eladtak már több, mint 60 db villanyautót.

pc_ev_fast_charge_maritimes(kép forrása: Petro-Canada)

tesla_supercharger_maritimes(kép forrása: Telsa Canada – Find Us)

 

Következzen néhány adat a Tesla Supercharger-ekkel kapcsoltban:

  • az első kanadai töltőállomást-t 2014. július 17-én nyitották meg a Brit Columbia-i Squamish-ban,
  • ekkor még a Tesla tervei között az szerepelt, hogy 2015. végéig Vancouver-től Montréal-ig a Trans-Canada Highway-en beutazható lesz Kanada a Supercharger-ek segítségével.
  • Ám erre végül egészen 2019. december közepéig várni kellett, mivel az első Saskatchewan-i és az első Manitoba-i Tesla Supercharger töltőállomások építése csak idén nyáron kezdődött meg,
  • de a Tesla „destination charger”-ei, azaz célállomás-töltői korábban is elérhetőek voltak ezekben a tartományokban, ahogyan Alberta-ban is. A Supercharger-ekhez képest – amelyek jellemzően 150 kW-tal, de helyenként akár 250 kW-tal is töltenek -, a célállomás-töltők kisebb teljesítményt nyújtanak, mindössze 8-12 kW-tal töltik az egyes Model-ek akkumulátorait.

tesla_supercharger_model_s_red.jpg(fotó: Tesla)

 

Érdemes itt megjegyezni, hogy az év második felében a Tesla több, mint 2.000 új Supercharger töltőoszlopot helyezett üzembe. Továbbá jelen pillanatban nincs még egy másik olyan autógyártó a világon, amely ennyi gyorstöltőt épített meg és működtet szerte a világon. 2019-ben a Tesla – december 21-gyel bezárólag -, a Supercharger töltőállomások számát 314-gyel, a töltőoszlopok számát 3392-vel növelte.

 

Eddig a jóhír, most pedig jöjjenek a kritikus hangok.

tesla_superchargers_north_america_dec22.jpg(kép forrása: Tesla Canada: On The Road)

  • a hivatalos weboldalon tehát globálisan továbbra is 1.636 lokációról és 14.497 db Supercharger-ről írnak, pedig már az 1.716 helyszínen összesen több, mint 15.300 darab felett jár az üzembe helyezett töltőoszlopok száma.
  • HA tovább lépünk a térképre kattintva, akkor már listázódnak a december 20-án átadott új kanadai Supercharger töltőállomások is.

tesla_superchargers_canada_dec20.jpg(kép forrása: Telsa Canada – Find Us)

 

  • A Tesla, a kezdeti tervek szerint, 2018. végéig 18.000 db Supercharger töltőoszlopot szeretett volna üzembe helyezni, ehhez képest még csak egy picivel járnak 15.300 db felett most decemberben.
  • Ha online szeretnénk útvonalat tervezni a Tesla weboldalán, akkor még a „régi”, december 20-a előtti állapot kerül kijelzésre: térképen látható kis piros pontok a működő Supercharger töltőállomásokat jelölik.

tesla_superchargers_canada_trips_2.jpg

tesla_superchargers_canada_trips_1.jpg(képek forrása: Tesla Canada – Trips)
(kattints a képekre a nagyobb nézethez)

 

  • Az útvonaltervezés, az új Supercharger-ek átadását követően is többé-kevésbé hasonló tehát, mint korábban volt.
    Például a Winnipeg -> Edmonton útvonalon továbbra is a Trans-Canada Autópályát kell használnia a villanyautóval utazóknak egészen Calgary-ig, majd innen az Alberta-i HWY-2-n tud eljutni az utazó Edmonton-ba. Természetesen rövidebb és gyorsabb lenne Portage la Prairie-től a 16-os autópályát választani, de ezen az útvonalon még nem épült ki a Supercharger töltőhálózat.
    Másik opció lehetne Regina-tól a Saskatchewan-i 11-es autópálya választása, amelyről Saskatoon-ban kellene felhajtani a már említett 16-os autópályára. Azonban a Saskatoon és Edmonton közötti kb. 530 km-es távolságot jelenleg nem lehet teljesíteni villanyautóval.
  • A cikk megírásának pillanatában a 4 db Manitoba-i Supercharger-ből 2-t átmenetileg bezártnak jelzett a Supercharge.info weboldal.

tesla_s&x_supercharger_closed_mb.jpg(kattints a képekre a nagyobb nézethez)

 

tesla_s&x_supercharger_calgary-ab_dec2019.jpg(kép forrása: Telsa Canada – Find Us)
(kattints a képekre a nagyobb nézethez)

 

Az alábbi térkép, amely a városháza munkája, látható, hogy a tartomány déli részén jelentős villanyautó töltőállomás bővülés várható a közeljövőben – a Tesla-tól teljesen függetlenül természetesen.

calgary_southern-alberta-ev-network-map_1000px.jpg(kép forrása: City of Calgary)
(kattints a képekre a nagyobb nézethez)

 

Alberta-ban, a tél elején hozzávetőlegesen 3.000 db elektromos autót tartottak nyilván – ez a kanadai villanyautó mennyiség kb. 2,25%-a. Ebből Calgary-ban kb. 700 db került regisztrálásra. A teljes Alberta-i gépjárműállomány 2019. szeptember elején 3,6 millió volt. Hogy ebből mennyi lehet Tesla? Erre vonatkozó információt nem sikerült találnom.

tesla_x&s_supercharger_countryside.jpg

Nagyon örülünk a fogyasztókért folytatott versenynek, a folyamatos fejlesztéseknek és a különböző cégek által épített és üzemeltett töltőhálózatoknak növekvő számának.

 

– Lázadó

 

Levegővel Működő Japán Busz?

A legfontosabb: nem egy adott blogger, vagy weboldal lejáratása a cél, hanem a rossz példa bemutatása: a pontatlanul fordított és a pontatlanul megfogalmazott információk gondolkodás nélküli terjesztése!! Találtam egy érdekes, ámde rengeteg valótlan információt tartalmazó cikket egy weboldalon. A hír egy ismerős általi megosztás miatt került a hírfolyamomba a Facebook-on. A dolog azért érdekes, mert utána nézve a cikknek azt találtam, hogy több weboldal is lehozta körül-belül szóra, mondatra megegyezően ugyanazt a hülyeséget! Emellett persze, több Facebook-os csoport is megosztotta a hírt, a kommentelők pedig nagyobb részt helyeslően egyet értenek, „bezzeg Magyarország”-oznak és csak néhányuk esett gondolkodóba a cikk elolvasását követően.

a képen egy csúnyácska tüzelőanya-cellás Toyota Mirai látható

 

Következzék a cikk bemutatása, azaz elemzése és a kritikáim megfogalmazása.

– „Egy Golovnin nevű blogger meg is osztotta a Facebookon véleményét.”

Mivel a cikk csak szóban említi a forrást és nincs egyetlen (közvetlen) link se a forráshoz, magam próbáltam utána keresni az említett bloggernek. A Facebook-on találtam egy Vasily Golovnin nevű felhasználót, akinek közel 7000 követője van. Ő rendszeresen publikálja gondolatait, kommentárjait, véleményét anyanyelvén, azaz oroszul. A beépített fordító segítségével sikerült angolra fordítani a cirill betűs posztokat. Golovnin nagyrészt Észak-Koreáról és Japánról ír. 2019. januárjáig visszamenőleg nem találtam nála technológiai témájú, vagy autókról szóló írást… jobban visszakeresni pedig nem nagyon volt már kedvem.

Lehet, hogy nem is rá hivatkoznak? Sajnos, nem tudtam kideríteni semmi értékelhetőt. Nem tudom egyértelműen eldönteni, hogy Golovnin ismeretei hiányosak-e, vagy pedig a magyar nyelvű cikk írójának orosz tudása és technológiai jártassága hagy kívánni valót maga után?

a Toyota Mira hátulról

 

– „most látott először olyan buszokat, melyek üzemanyaga a hidrogén (amit a levegő oxigénjéből nyernek)

És akkor itt jön a lényeg!

A szóban forgó cikk Őt idézi: „most látott először olyan buszokat, melyek üzemanyaga a hidrogén (amit a levegő oxigénjéből nyernek). Amennyiben ez a fajta módszer hosszútávon is beválik, már semmi nem fogja elválasztani a Japánokat attól, hogy végleg elbúcsúzzanak a benzinnel működő járművektől.

(..)

Az úgynevezett hidrogénmotor, oxigént és hidrogént egyesít, ebből pedig víz keletkezik. Mint a legtöbb fizikai folyamat, így ez is jár némi hőleadással, tehát hőt és vízgőzt is a légkörbe bocsát. Ennek a folyamatnak az energiája pedig megmozgatja a villanymotort, ebből pedig áram termelődik.”

A problémám abból adódik, hogy – ha finoman akarok fogalmazni, akkor azt mondom: valaki úgy írt valamiről, hogy annak pontos működéséről semmi fogalma nem volt. Illetve, valamennyi elképzelése volt a tüzelőanyag-cellás autó működéséről, de nem nézett utána a részleteknek. Ha nem akarok finoman fogalmazni, akkor azt mondom, hogy annyira igénytelen volt, hogy az sem zavarta, hogy irgalmatlan ostobaságokat hordott össze!!!


csak a példa kedvéért: az egyik cikk a sok közül
(kattints a nagyobb nézethez)

 

Pedig csak kb. 10-15 percébe telt volna és máris annyi tudás birtokába juthatott volna, hogy nem ír le sületlenségeket – amelyeket aztán több száz, vagy ezer ember olvas el. Bővítve ezzel a pontatlan információval rendelkezők körét.

Ugyanennyi erőlvel már oktató jelleggel, röviden és tömören megismerhetette volna olvasóit a technológiai részletekkel. De inkább maradt a szenzáció hajhász stílus és a pontatlan információk halmaza. Azaz kellett a hangzatos cím, a sok klikkelés és a végtelen baromságok!

 

– „Levegővel működő buszokat találtak fel a japánok”

Nem, semmi ilyesmit nem találtak fel a japánok. Sőt, eddig még senki sem talált fel levegővel hajtott autót, buszt, kamiont, stb.

Rengeteg kutatás, fejlesztés és pénz befektetése után sikerült egy olyan, sorozatgyártásban előállítható, kereskedelmi forgalomba hozható, hidrogénhajtást létre hoznia a Toyota-nak (és még a Hyundai-nak, meg a Honda-nak is), amelyet már bárki megvásárolhat magának. Lásd a több országban is kapható Toyota Miria személyautó (nyitókép), vagy a japán belpiacos Toyota Sora autóbusz, lásd itt:

 

– „üzemanyaga a hidrogén, amit a levegő oxigénjéből nyernek”

Komolyan kérdezem.

MI VAAAN???

Hogyan lehetne a hidrogént kinyerni az oxigénből?

SEHOGY!!

Az oxigén atom az 1 darab oxigén atom. A levegőben 2 oxigén atom alkot egy oxigén molekulát. Nincs benne, se mellette hidrogén. Nincs!

Uhh, tényleg, annyira szeretném tudni, hogy az eredeti szerző volt ennyire buta, vagy az, aki lefordította az eredetit és a magyar nyelvű cikket megírta?!?

Ha megnyitjuk a Wikipédiát a Levegő szócikknél, akkor a következőket olvashatjuk: „A légkör főbb alkotórészei:

  • nitrogén 78,09%
  • oxigén 20,93%
  • argon 0,93%
  • egyéb (nemes)gázok 0,002%-a

a térfogatnak.”

Az egész szócikkben egy szó sem esik a hidrogénről. Sőt, a hidrogén a légkörben sincs jelen számottevően kimutathatóan. Ha valaki még emlékszik rá, fizika órán elektrolízissel bontottuk a vizet oxigénre és hidrogénre. A vizet, amelynek kémia képlete a H2O. Azaz 2 db hidrogén és 1 db oxigén atomból áll.

Okos bloggerünk, vagy a magyar cikk szerzője ezzel a két dologgal magát és olvasóit is össze-vissza zavarta. Mert alapvető tényekkel nem volt tisztában. Ami elsőre nem is lenne baj, de ahogyan a cikk mutatja, esze ágában sem volt utána nézni a hiányosságainak. A lényeg a szenzáción volt és nem a tényszerűségen. Sikerült neki a butasáogot terjesztenie egy hangzatos cím alatt. Ennyi és ennél nem több.

Toyota Sora, a tüzelőanyag-cellás japán autóbusz

 

– „18 milliárd forint”

A cikkben olvasható még ez is: „Például egy Toyota Miraj, hidrogénhajtású kocsi, ma 63 ezer dollárba kerül, ami átszámolva majdnem 18 milliárd forint. A japán kormány célja, hogy 6 éven belül az ilyen meghajtású autók ára körülbelül 20 ezer dollárnál megálljon (kb. 6 milliór forint).”

A bloggernek, vagy a magyar nyelvű cikk írójának nem csak a fizika és a kémia nem az erőssége, de még a matematika sem. A 63.000 USD (amerikai dollár) nem 18.000.000.000 Ft, hanem (árfolyamtól függően) kb. 18.500.000 Ft. Tulajdonképpen csak három nagyság rendet sikerült tévednie.

akkor is csúnya a Mirai, ha elbújuk a töltőoszlop mögé…

 

+ Toyota Mirai

Az amerikai Consumer Reports információi alapján a cikkben említett Toyota Mirai amerikai ára 58.500 USD, azaz kb. 17.200.000 Ft. Egy másik, elektromos autókkal foglalkozó fórum szerint jelentős állami támogatás is elérhető az USA-ban a Toyota Mirai vásárlása esetén, amelynek ára így már csak 45.000 USD, azaz kb. 13.220.000 Ft. Európában (pontosabban Németországban) egy kicsit többet kérnek el az autóért, az induló ára 60.000 EUR, azaz kb. 19.600.000 Ft.
DE NEM 18 milliárd Ft!! És nem tűnt fel senkinek sem, hogy irgalmatlanul magas számot írtak le, senki sem számolt utána, csak ész nélkül átvették a cikket több helyen is.

Az pedig, hogy egy új autó eladási ára a bevezetéskori ár 1/3-ra essen le, gyakorlatilag semmi esély sincs. A Japán Kormánynak vajmi kevés beleszólási lehetősége van abba, hogy a Toyota a világpiacon mennyiért értékesítse az autóit.

Eddig tartott a nettó hülyeség által okozott bosszankodás, most jöjjön a lényeg!

+ Hogyan működik a hidrogénnel hajtótt jármű?

A hidrogén hajtással üzemelő járművek, azaz tüzelőanyag-cellás, vagy üzemanyag cellás járművek működését kiválóan mutatja be az alábbi ábra:

(kattints a nagyobb nézethez)

 

A tudomány és a technológia mai állása szerint üzemanyagnak hidrogént:

  • vagy metán gázból állítunk elő nagy mennyiségben,
  • vagy pedig elektromos áram segítségével a víz bontásával.

Előbbi esetén sajnos CO2-t is termelünk, utóbbi esetén pedig olyan áramot használunk fel, amivel a teljesen elektromos- vagy hibrid autókat akár fel is tölthetnénk.

Ha már megvan a hidrogén, azt az előállítás helyéről el kell szállítani a töltőállomásokra. Ott átfejtik a töltőállomás tartájaiba, ahonnan pedig mi majd bele tankoljuk az autónkba.

a Toyota 15 évre hitelesített hidrogéntartályai

 

Az autóban a tüzelőanyag-cellákban a hidrogént a levegőben, azaz a légkörben található oxigénnel egyesítve  áramot állítunk elő. Ez az elektromosság fogja meghajtani az autó villanymotorjait (vagy tölteni annak akkumulátorait), így mozgásba hozva a járművet. A H2-ből és az oxigénből vízpára lesz, amely kicsepeg az autóból, kb. úgy, ahogyan a kipufogó gáz is távozik.

Tehát NEM a hidrogént égetjük el egy hidrogén hajtású autóban, mint ahogyan a benzint, vagy gázolajat égetjük el a belső égésű motorral szerelt járművekben. Itt nincs égéstermék, a tüzelőanyag-cellás autóból csak némi hő és tiszta H2O távozik el.

 

+ Na és akkor hol itt a baj?

Sokak számára a probléma ott van, hogy azt az elektromos áramot, amelyet arra használunk fel, hogy hidrogént állítsunk elő metánból, vagy elektrolízis során vízből, majd abból a jármúvekben újra áramot termeljünk a villanymotorok számára, pazarlásnak tűnhet.Mert minden lépésnél veszteség adódik. Minél több lépésből áll egy folyamat, annál több nagyobb %-át vesztjük el a befektetett energiának. Ennél sokkal egyszerűbb lenne a már rendelkezésre álló árammal a teljesen elektromos- vagy hibrid autók akkumulátorait feltölteni.

Aki még nem hallgatta meg „KB023 – Az E-Mobilitás II.” című adásunkat, amelyben a Hidrogénhajtással és az elektromobilitással foglalkoztunk, az a linkre kattintva a cikk elolvasását követően megteheti.

+ A Toyota, a Mirai és a Tesla-k

Az alábbi rajzon jól látható, hogy az egyik hidrogéntartály és az akkumulátorok a hátsó ülés támlája mögött helyezkednek el. A másik hidrogéntartály a hátsó ülések alatt, maga a tüzelőanyag-cella pedig az első ülések alatt kapott helyet.

a Toyota Mirai „röntgen képe”

A vezérlő elektronika egyik fele elől, a levegő pumpa mellett található, közvetlenül a villanymotorok és a generátor felett.

Hogy ennél jobb rálátásunk lehessen a Toyota hajtásláncára, az érdeklődők kedvéért a Toyota mérnökei szétvagdostak egy Mirai-t:

a hátsó hidrogénytartály (sárga), felette az akkumulátorok (ezüst)

alul, balra az vezérlő elektronika, tőle jobbra a tüzelőanyag-cella (szürke),
a hátsó ülés alatt második hidrogéntartály (sárga),
a kép jobb szélén, az ülés mögött pedig az akku-pakk (ezüst)

 

Összehasonlítva egy teljesen elektromos autóval (pl. Tesla Model 3) jól látható, hogy ez utóbbi mennyivel „minimalistább” kialakítású. Az akkumulátor pakk alkotja az alvázat, ennek az elején és a végén találhatók a villanymotorok és a kerekek.

(kép: insideevs.com)

(kép: insideevs.com)

Általánosságban elmondható, hogy – például – a Tesla Model S/3/X autók esetében minden lényeges (nagyfeszültségű) elektronikai alkatrészei boka és lábszár magasságban találhatók, a kivételt a töltőcsatlakozó jelenti. Ennek köszönhetően rengeteg hely áll rendelkezésre mind az utasok, mind a csomagjaik számára.

Érdekesség: amíg a Mirai-ban 362 literes a csomagtartó, addig a Model S-ben elől 150, hátul 744 liter (összesen 894 liter!!), a Model 3-ban pedig elől 76, hátul 349 liter, azaz összesen 425 liter áll rendelkezésre.

Tesla Model 3

Tesla Model S

 

Szépen kérek mindenkit, hogy mielőtt egy ehhez hasonló ostobaságokkal és pontatlan információkkal teli cikket lájkol, megoszt, vagy kommentál akár egy hírportálon, akár a Facebook-on, akár a Twitter-en, olvassa el újra és értelmezze a benne foglaltakat!

Nagyon köszönöm!

Ha kiegészítenéd a leírtakat, vagy valami nem volt egyértelmű a cikkemben, kérlek, vedd fel velünk a kapcsolatot Twitter-en, Facebook Messenger-en, vagy e-mailben!

 

– Lázadó

KB022 – Az E-Mobilitás I.

Az első és ezidáig az egyetlen kanadai-magyar podcast 22. adásában az elektromobilitást választottuk főtémául. Mi a helyzet a klímaváltozással, hogyan kapcsolódik ez az elektromos autókhoz? Ismerkedünk a Formula E-vel: te nézed a futamokat? Majd megtárgyaltuk, mennyire elterjedtek a villanyautók és hogyan állnak töltőoszlopok? Mi a helyzet az akkumulátorokkal, a hatótávval és milyen vezetési élményt adnak az e-autók? Környezetbarát-e a technológia és mennyire problematikus egy elektromos autó karbantartása?

 

 

Ahogyan azt már megszokhattátok, igyekszünk mindig nagyon alaposan utáni járni a dolgoknak és minden adás naplóban a lehető legtöbb hivatkozást és kiegésztő információt felsorolni. Most sincs ez másképp, rengeteg linkkel, táblázatokkal, kapcsolódó információval készültünk!

Vigyázat, kimerítő tartalom! És ez még csak az első rész!

 

Adás napló.

A podcast-ot a heti színessel kezdtük.

  • Létezik egyáltalán olyan magyar nyelvű mesekönyv, amelyben színes betűkkel van írva a szöveg? Aki tud ilyenről, akinek van ilyen mesekönyve, kérjük, írja meg nekünk! Köszi!

Lázadó 7,5 éves lánya színes betűkkel írt egy mesét.

  • Facebook, PodBean, stb., – látjuk ám, mit csináltok.
  • Random László, Random Zoltán és Random Péter online küldik az üzenetet, s a kérdéseket. Cselekedj te is így!
  • Miért jobb egy okostelefon, mint egy butatelefon? Az okostelefonokon lehet híreket, cikkeket, könyvet olvasni, podcast-okat, zenét hallgatni, videókat, filmeket nézni, levelezni, nyaraláshoz, síeléshez szállást foglalni, pizzát rendelni, ajándékot vásárolni szülinapra, pénzügyi, banki ügyeket intézni… stb, stb, stb. Továbbá: pl. utazás során (vonat, busz, stb.), vagy várakozás (pl. buszmegálló, orvosi rendelő, stb.) közben is hasznosan lehet eltölteni az időt, mert így elvégezhető azon dolgok nagy része, amihez régen még otthon, a szobában le kellett ülni a számítógép elé. Többen napilapokat, magazin helyett híroldalakat olvasnak, híradásokat, riportokat, interjúkat néznek/hallgatnak, majd a Facebook-on, vagy az adott fórumban hozzá is tudnak szólni a témához és kb. azonnal meg tudják vitatni a hasonló érdeklődésűekkel a témát. (Sokan nyomtatott könyvek helyett e-könyvet olvasnak, emiatt csökken a forgalma a könyvesboltoknak, könyvtáraknak, mert minden ott van előtted a kijelzőn, fel sem kell állnod a karosszékből, ha új könyv kell.)
  • Bevándorlási információk – hivatalos kanadai források alapján:

Szolgálati közleményünket Lator mondta el.

Mi a baj ezzel a fotóval? A podcast-ból kiderül!

Itt emelnénk ki az elektromos autók bemutatása, népszerűsítése terén tett igényes, hiánypótló és alapos munkásságát, amely YouTube csatornáján követhető nyomon (lájkoljátok Face-n is). Ha nem tudod, ki Handrás, azaz Horváth András, a belinkelt oldalakon megismerheted Őt magát is.

Mi nem vennénk i3-t, mert csúnya. Belülről is.

 

Elektromos autók töltőcsatlakozóinak különböző típusai:

klikk a képre a nagyobb nézethez

„kis szörnyecskék” – ugyanaz egy kicsit viccesebben

 

E-motorsport, éghajlatváltozás, elektromos autók, és a többi . . .

egy 2. generációs Formula-E versenyautó (5. szezon, 2018-19)

Formula-E versenynaptár – 5. szezon, 2018-19 (forrás: Eurosport)

Formula-E versenytérkép – 5. szezon, 2018-19 (forrás: Eurosport)

  • Elektromobilitás
    • Kezdjük az alapokkal: honnan jön az áram? Ki fog elektromos hálózatot építeni? Hol fogjuk tölteni az elektromos autókat?
    • Akkumulátorok élettartama? A saját személyautóddal a már megszokott éves futásteljesítménnyel számoval te hány év alatt vezetsz le 643.00 km-t, kb. 25-30 év alatt?
    • Lázadó rosszul emlékezett: a finn taxis Tesla Model S akkupakkja 400.000 km után NEM 86%-os, hanem 93%-os állapotban volt! Azaz 7%-ot vesztett a kapacitásából 400 ezer km alatt. Finnországban télen hideg tud lenni, s nyáron sincs nagy meleg. Ha évente 20.000 km-t teszel bele a saját autódba, akkor 20 év alatt vezetsz le 400 ezer km-t.
    • Hatótáv: az emberek kb. 90%-nak elég napi használatra az elektromos autók 150-200 km-es hatótávja
    • itt a Fully Charged Show
    • Ő pedig Bjørn Nyland, a thai származásű norvég YouTuber, aki elekromos jármúveket tesztel, mutat be és próbál ki
    • Erőművek és autók a városban.
      • Magyar statisztikai adatok – szerintünk is síralmas: „Soha ennyi autó nem volt a magyar utakon, de ilyen öreg se”
      • 2018 első felében: sorozatban 11 éve emelkedik a személygépkocsik átlagéletkora (14,2 év) Magyarországon. Ekkor 3,6 millió autó volt regisztrálva.
      • Lator: „Egy erőmű jellemzően városon kívül bocsát ki égésterméket, míg az autó bent a városban, a gyermeked orra alá fújja a füstöt a járda mellett!”
    • Mennyire tiszta a villanyautó gyártása, üzemeltetése? Jason Fenske, az Engineering Explained YouTube csatorna üzemeltetője által készített statisztikák:

És maga a videó, ahonnan a táblázatok érkeztek:

 

 

Zenék a podcast-ban

 

 

 

 

Köszönjük a figyelmet!

– Lator és Lázadó