KBXTR15 – Kempingezés Amerika-szerte – A Könyv

Jó reggelt kívánunk! Az első magyar nyelvű kanadai podcast 15. extra epizódjában ismét Molnár „TowAcross” Attila volt a vendégünk. Minden, ami velük történt az közel 1 év során Kanadában, az Egyesült Államokban és Mexikóban, a blog-posztok után már könyvben is elolvasható: magyarul és (hamarosan) angolul is.

Az egyes epizódokat a YouTube-on is meghallgathatod!

Adás napló.

Az elmúlt 11 hónap során Attiláék bejárták Kanadát, az Egyesült Államok nyugati partját (Alaszkát is), majd a karácsonyt és az újévet, valamint az azt követő időszakot Mexikóban, a Kaliforniai-félszigeten (Baja California) töltötték és töltik azóta is.
Az utazásukról szóló könyv társ-szerzője Attila felesége, a három gyermekük édesanyja, Zsuzsa volt.

Magyarul:

illusztráció: TowAcross

Angolul:

illusztráció: TowAcross
Az Adás Napló Egy Kattintás Után További Hasznos Linkekkel Folytatódik!

KBXTR13 – Kempingezés Amerika-szerte – The End

Az első magyar nyelvű kanadai podcast 13. extra epizódjában befejezéséhez ért Attiláék észak-amerikai történetének kanadai fejezete. Több, mint 100 napos itt tartózkodásuk alatt keletről nyugatra tartva bejárják Kanadát, majd a kontinens észak-keleti szegletét, majd déli irányba tartva átléptek az Egyesült Államokba: November közepén 15.000 km-rel a hátuk mögött érkeztek meg a kaliforniai Santa Cruz városába.

Adás napló.

Attila rendszeresen frissülő blogja és közösségi média oldalai:

Az Adás Napló Egy Klikkelés Után Folytatódik!

EMOB009 – Hydrogen & H2-FCEV Basics #1

Az Elektromobilitás Podcast vendégszereplése oldalunkon.

Az adás sorozat 1. része: a hidrogén. Előállítása, tárolása, szállítása, felhasználása – mi az, amit feltétlenül tudni kell?! Alapozó a tüzelőanyag-cellás járművekről, tudnivalók az előnyökről és a hátrányokról, mindarról, amiről rajtunk kívül senki sem beszél!

Hogyan áll most a hidrogén előállítás a világon? A hidrogén mindig is a jövő üzemanyaga marad? Mi a helyzet az üzemanyag-cellás, azaz a H2-FCEV személyautók piacán? Használhatóság, hozzáférhetőség, költségek, hatótáv és árazás. És hogyan kapcsolódik ehhez a témához az aszály és az ivóvíz? Mi a helyzet Japánban az energia-függőséggel, hol „terem” a metán-hidrát (CH4-5.75H2O) és miért emlegetjük annyit a Toyota Mirai-t?? Ja és természetesen nem maradhat el „bezzeg a TESLA”! Adatok, információk, válaszok a kérdések és folytatása következik!

Adásaink a podcast applikációk és a weboldalunk mellett elérhetők YouTube-on is!

Adás napló.

  • Hydrogen (Wikipedia)
  • röviden:
    • Fuel Cell Electric Vehicle,
    • Battery Electric Vehicle,
    • Plug-in Hybrid Electric Vehicle
Az adás napló egy klikkelés után további érdekes és informatív tartalmakkal folytatódik…

Psszt! Csendet Kérünk!!

Több ezer éven át a Jeges-tenger természetes tengeri szentély volt a benne élő emlősök számára. Az éghajlatváltozás eredményeként azonban a víz alatti zaj drámai növekedését értük el. Meg kell állítanunk a víz alatti zaj terjedését a tengeri környezetben! Most van esélyünk arra, hogy jót tegyünk. A te is segíthetsz! Eme cikkünkkel  a WWF (azaz a Természetvédelmi Világalap) által indított petíciónak szeretnénk figyelmet kérni.

Az alábbi videók megtekintése előtt KÉRJÜK, HANGOSÍTSD FEL okostelefonod / tableted / laptopod / számítógéped / okostelevíziód. Köszi!


„Kevesebb zajra és több életre van szükségünk!”

A bálnák csettintő hangokat, füttyszót és dalokat használnak a navigáláshoz, az élelmük felkutatásához, borjaik felneveléséhez és társaik megtalálásához.

De a víz alatti zajszennyezés, úgy mint: hajócsavarok, az olaj- és gázkeresés és a kitermelés során keltett szeizmikus rezgések, az építkezések zajai, katonai tevékenységek hangjai megnehezítik a bálnák kommunikációját. Akár még a hallásukat is károsíthatja. A Jeges-tengeren a természetes hangok veszélyben vannak az egyre hangosabb, ember által keltett lárma miatt – ezért a tengerekben élő narválok (agyaras cethalak), belugák, rozmárok és grönlandi bálnák élettere veszélybe kerül.


„Kevesebb zaj. Több élet.”

Ezen a weboldalon meghallgathatod az ipar keltette zajokat (bal oldal, „Industrial sounds”) és a tengeri emlősök hangját (jobb oldal, „Natural sounds”). Itt pedig, az oldalon lejebb görgetve részletes információk, kimutatások, kutatási eredmények érhetők el a jeges-tengeri zajterhelésről, valamint további hangmintákat és a tengeri emlősök hangjait is meghallgathatod. Érdemes egy összehasonlítást tenni, csak pár perc az egész.

Kérjük, hogy mondd el Kanada, a Dán Királyság, Finnország, Izland, Norvégia, az Orosz Föderáció, Svédország és az Amerikai Egyesült Államok kormányai számára, hogy kerüljék el a víz alatti zajszennyezést az Északi-sarkvidéken!

A csak angol nyelven elérhető petíció aláírásával add az érintett kormányok tudtára, hogy egy csendesebb tengert akarsz a bálnák számára! A petíció weboldala a panda.org/noise címen érhető el.

Ha a témában további videós anyagokat tekintenétek meg, a WWF Arctic Programme YouTube csatornáját ajánljuk szíves figyelmetekbe.

A petícióban foglaltak alapján az alábbi lépésekkel csökkenthető a Jeges-tenger víz alatti zajterhelése:

  • a Sarkvidéki Tanács (angolul: Arctic Council) 2019-es Miniszteri Nyilatkozatában formálisan tudomásul veszi, hogy a víz alatti zaj hatása az Északi-sarkvidék biológiai sokféleségre, a part menti és az őslakos közösségekre vonatkozóan olyan probléma, amelyet új kutatás és együttműködés keretében kell kezelni.
  • az Északi-sarkvidék államai (úgy, mint Kanada, Dánia, Finnország, Izland, Norvégia, Svédország,  Oroszország, USA) elővigyázatossági megközelítést alkalmaznak, és a zajterhelést a sarkvidéki vizeken a jelenlegi szinteken tartják, amíg egy biztonságos zajszint meghatározásra nem kerül eme egyedülálló tengeri környezet számára.
  • 2025-ig az Északi-sarkvidék államai saját országaikban stratégiákat hajtanak végre a víz alatti zajok biztonságos szintjének elérése és egy egészgéses Jeges-tengert támogatása érdekében.

Köszönjük, ha csatlakozol hozzánk és aláírásoddal te is hozzájárulsz
egy élhetőbb bolygó létrejöveteléhez!

– Lator és Lázadó