Kanada Banda Podcast & Blog | Közélet, Család, Emigráció, Alberta, Kanada, Magyarország, Gazdaság, Bel- és Külpolitika, Technológia, Hírháttér, Elemzés, Tapasztalat, Vélemény.
Ahogyan azt már megszokhattátok, rendszeresen beszélek és írok a Homokmégyi Gólyákról. Ők az az amerikai futball csapat, amely egy alig valamivel több, mint 1000 lelkes alföldi faluban alakult meg 2017-ben és játékosaik már jó néhány mérkőzésen túl vannak. Hogy miért pont őket emlegetem oly’ sokszor? Annak oka legyen titok. Néha kell egy kis misztérium. Elégedjetek meg annyival, hogy egy rövid ideig „zebraként” kötődtem a magyarországi amerikai futballhoz, másfelől mert közel 40 éve az Alföldön láttam meg a napvilágot. (nyitókép: a Gólyák 88-as számú játékosa, Fekete Ákos, safety / Facebook-HSAFT)
A július 20-án, a XXI. Homokmégyi Falunap során megrendezett Homokmégy Storks – Oroszlány Bears mérkőzésen a hazaiak 64-23-ra páholták el a medvéket. Az eseményre az RTL Klub televízió Fókusz c. műsorának stábja is kilátogatott. A helyszínen készült riportot, ha lemaradtatok volna róla, vagy újra néznétek, az alábbiakban tekinthetetitek meg:
„Nagyjából hat-hét óra, mire az MTK stadionjának gyepére felfestik az amerikaifutball-pálya valamennyi vonalát a két end line között, beleértve a hasmarkokat is. A munka javát a játékvezetőink végzik, persze a pályamunkások közreműködésével.„
„A magyar amerikai futballistáknak magától értetődő, hogy munka mellett, a szabadidejükben sportolnak.”
„a marcona sisakos fickók között civilben vegyészmérnök, informatikus, szerelő, tüskecsarnoki jégkészítő, belső auditor, szakács, cukrász, hangszertechnikus, geográfus, ács, designer és hegesztőmérnök is akadt”
„(az) NFL-ben a legjobban fizetett sportoló, a seattle-i Russell Wilson a 2019-es idényben 35 millió dollárt vág zsebre (ez 10 milliárd 150 millió forint), addig itthon mindenki zsebbe nyúl, aki focizni akar; tagdíjat fizet és a saját felszerelésére is költ. „Aki díjmentességet kap vagy utazási költségtérítést, az hazai mércével mérve már kiemelt státust élvez. A légiósok is alapvetően koszt-kvártélyért játszanak, csak a legjobb amerikaiaknak dobnak össze jelképes fizetést.”
„az amerikai futball nem olcsó sport, egy csapat működtetése az élvonalban éves szinten 7–10 millió forintot is felemészthet”
„A Feltörekvő sportágak programja kere-tében három pályázatot írt ki a MAFSZ elnöksége. Az elsőnek köszönhetően összesen 3 millió forint keretösszegben kaphattak támogatást az érdeklődők kiegészítő felszerelések vásárlására, s további 2 milliót iskolai toborzóprogramokra – tizennyolc csapatnak jutott ily módon klubonként 166 200, illetve 110 800 forint. A második és harmadik pályázat keretösszege 1.75, valamint 3.2 millió forint volt, s azok az együttesek juthattak pénzhez, amelyek vállalták, hogy 2019-ben és 2020-ban U19-es, illetve U17-es gárdát versenyeztetnek. Az elnyert összeg csapatonként 437 500, illetve 650 ezer forint volt.”
„Magad, uram, ha szolgád nincsen: a sportág szereplői nem ülnek ölbe tett kézzel, maguk is tesznek azért, hogy egyszer végre legyen saját otthonuk Budapesten. E célt támogatandó a Cowbells például gyűjtést indított, nem riadva meg attól, hogy közadakozásból annak idején az új Nemzeti Színházat sem sikerült felépíteni.”
Hogy érthető legyen, hogy a Feltörekvő Sportágak Tehetséggondozó Program által a MAFSZ-nak juttatott 10.000.000 Ft mennyire (szánalmasan) minimális összeg, viszonyítás képpen álljanak itt most az alábbiak:
a 444.hu írt arról jó másfél éve, hogy még egy megyei I. osztályú focicsapatnak is jár a 2.400.000.000 Ft-os stadionépítési állami támogatás. A klub elnőke szerint az se baj, ha a lelátók üresek maradnak, csak meglegyen végre a játékosoknak oly’ nagyon fontos új stadionja. Eközben egy-egy amerikai futball mérkőzésre akár több ezer néző is ellátogat(lásd HFL döntők a 4300-6000 fő közötti nézőszámmal), annak ellenére, hogy a jegyek akár 3.500 Ft-ba is kerülhetnek. De egy sima, bajnoki mérkőzésen is megfordulhat 1000-1200 néző.
Mindezek tükrében talán már érthető, miért is olyan nagy… nem is nagy, hanem HATALMAS szó, amikor 0 Ft állami támogatással, végtelen önerőből, baráti és szponzori segítséggel, lokálpatrióta támogatással indul útnak lelkes, sportszerető emberek egy kis csoportja, hogy megvalósítsa álmát a sportág hazájától több ezer kilométerre, egy kedves, vendégszerető alföldi községben. Ahol a legnagyobb motivációs tényező nem a stadion megléte, nem a több milliárd forintnyi ingyenpénz, hanem a sportág szeretete, az együtt töltött játékidő, az élményszerzés lehetősége! Az, hogy a saját idejük, a saját energiájuk és a saját pénzük befektetésével valami olyat nagyszerű dolgot hoznak össze lányok és fiúk, anyák és apák, nők és férfiak teljesen önzetlenül, amely nem csak a maguk, hanem mások számára is örömet, kellemes kikapcsolódást nyújt.
Mert 1 kép többet mond 1000 szónál!
Nem kerestem, hanem véletlen jött velem szembe eme kép: hát nem pont ide illik?
(kép forrása: Facebook)
Hiába, na, egy kisfiúnak szeretni kell a kisvasutat, a(z európai gurulós) focit. S ha már gyermekkorában nélkülöznie kellett mindezeket, akkor az a legkevesebb, hogy felnőttként bármi áron megszerzi mindezeket… magának!
Egyszer talán majd több juthat a közösből olyan sportágakra, amelyek valóban megérdemlik a befektetést és a figyelmet, amelyeket egyforma szenvedéllyel szeretnek mind a játékosok, mind a szurkolók. Ahol a pályára lépők tényleg alázattal viseltetnek a sportág iránt és a maximumot nyújtják minden másodpercben a felkészülés során és a mérkőzések alkalmával is. Olyan sportágakra, ahol a játék és a játékostárs iránt érzett tisztelet mindennél fontosabb, ahol a mérkőzés végén a „szurkoló” nem dobálózik szemetes kukákkal és műanyag székekkel, ahol a „szurkóló” nem hadakozik lovas rendőrökkel a több milliárdos stadion árnyékában! Ahol nem csak éltes felnőttek, hanem tinédzserek, gyermekek is jól érezhetik magukat barátaik, szüleik társaságában. És a lényeg: értékes időt tölthetnek együtt, a kis közösségükben kulturáltan szórakozhatnak, sportolhatnak.
3-4: Homokmégy!!
GO STORKS!
Üdvözlettel,
a leglelkesebb kanadai Gólyák szurkoló
Az elmúlt hétvége a Holdra szállás 50. évfodulója körül forgott. Mindenki mindenhol ezzel foglalkozott. Az Apollo 11-gyel, az 1969. július 20-i landolással, Neil Armstrong-gal és Edwin „Buzz” Aldrin-nal voltak tele a Facebook posztok, a Twitter üzenetek, a különböző hírportálok és weboldalak cikkei, blogok és YouTube videók, a hír- és magazinműsorok riportjai szerte a világon. Úgyhogy mi ezt most kihagyjuk. Bőven van rendelkezésre álló információforrás minden tekintetben. Tulajdonképpen az Apolló missziókkal kapcsolatban már most is bőség zavara áll fent. Mi egy kicsit másféle irányból emlékezünk meg erről a történelmi tettről. Nyitóképen, amely fotó 1969. április 30-án készült, balról jobbra: Neil Armstrong (parancsnok), Michael Collins (parancsnoki egység pilóta), Edwin „Buzz” Aldrin (holdkomppilóta). Képünk forrása a Wikipedia Apollo 11-ről írt szócikke.
Valahogy Michael Collins-ról mindig megfeledkeznek. Pedig az Ő tudására és jelenlétére is szükség volt a 11-es Apollo küldetésen. Amíg Neil és Buzz a Holdon volt, a fent keringő parancsnoki modulban Michael tartotta a frontot és várta vissza őket.
Kennedy, a Hold program …
Akik ismertek már a Kanadába költözésemet megelőzően, azon személyek többsége tudhatta, hogy JFK „We choose to go to the Moon” beszéde nagy motiváló erő volt a számomra. (fotó: John F. Kennedy beszéde közben a Rice Egyetemen, 1962. Szeptember 12-én, – forrás: Wikipedia)
Én személyre szabtam az alábbi is hallható részlet magyarra fordított változatát, amely valahogyan így hangzott:
„Kérdezik egyesek, miért Kanada? Miért Kanadát választottuk új hazánknak? Megkérdezhetnék, miért mászták meg a legmagasabb hegyet? 88 éve miért repülték át az Atlanti-óceánt? Úgy döntöttünk, hogy Kanadába megyünk. Úgy döntöttünk, hogy Calgary-ba költözünk június hónapban és valóra váltjuk terveinket, nem azért, mert könnyû, hanem azért, mert nehéz! Mert ezen célunk meg fogja mérettetni a képességeimet és a tudásomat, mert ez az a kihívás, amelyet hajlandó vagyok elfogadni és ez az a kihívás, amelyet meg kívánok nyerni.”
Kennedy majd 18 perces beszédét teljes hosszában is érdemes meghallgatni, de én most csak egy rövid, közel 1 perc hosszúságú részletet szeretnék kiemelni ebből a történelmi beszédből. Ez a részlet 8 perc 45 másodpercnél kezdődik és tart kb. 9 perc 35-ig:
Na, de!
Ahogyan mondtam, mi egy picit más útját választjuk az Holdra lépés 50. évfordulójának megünneplésére.
Aki ugyanebből a könyvből magyarul szeretne olvasgatni, annak a DEKE blogot ajánlom. Ezen az oldalon egy lelkes honfitársunk fordította le az érdekesebb részeket 2012. októbere és 2014. júliusa között. A blogmotor működése miatt ez tulajdonképpen egy online könyv, amelyet hátulról előlre felé lapozva kell olvasni.
A blog ezt írja magáról: „Deke Slayton berepülő pilóta volt, az USA első hét asztronautájának egyike. Űrrepülése előtt azonban szívritmuszavart állapítottak meg nála: a hatvanas években nem repülhetett. Az asztronauták őt választották vezetőjüknek. Ezen a blogon Amerika első hét asztronautái által írt könyvekből elsőként fordítunk részleteket magyarra.”
Deke végül 1975-ben beteljesíthette gyermekkori álmát és az Apollo–18 fedélzetén kijutathatott a világűrbe, ahol a szovjet Szojuz–19 űrhajóval kapcsolódtak össze az Apollo-Szojuz programban. Összesen icivel több, mint 47 órán át volt összekapcsolódva a 2 űrhajó július 17-19 között. Erről a jelentőségteljes történelmi eseményről még Hofi Géza is megemlékezett:
Szóval a könyv és a blog egyaránt érdekes, nem mindennapi olvasmányok, ajánlom mindenki szíves figyelmébe.
Látnivalók hosszú sora
NASA – Az Amerikai űrkutatás története. Szinkronizált dokumentumfilm, az alapoktól mutatja be, milyen és mekkora munka folyt az USA-ban a sikeres küldetések érdekében. A sorozatnak további 3 része is van, azok szintén megtalálhatók a YouTube-on.
Információ a filmről: „1968 és 1972 között huszonnégy amerikai utazott a Holdig. Rajtuk kívül emberi lény még sosem látogatott el más égitestre. Filmünkben az Apollo program űrhajósai maguk mesélik el történetüket, és megosztják velünk gondolataikat arról, hogy ezek a nagyszabású kutatóutak mit jelentettek nekik és az emberiségnek. Készüljön fel rá, hogy bensőséges és tanulságos interjúkat fog látni az Apollo program minden egyes útjának legénységével az Apollo 8-tól – az első Hold körüli úttól – kezdve az Apollo 17-ig, az utolsó holdraszállásig, melynek során két ember több mint három nappalt és három éjszakát töltött a Hold felszínén. Az interjúk közé beillesztettünk felújított NASA-filmfelvételeket, melyek többsége még sosem volt látható. „
A 6 részes dokumentumfilm magyar szinkronnal elérhető a YouTube-on. Az utolsó rész különösen kedves a számomra, mert nagyobb részt Pavlics Ferenc munkásságáról, a holdjáró tervezőjéről szól: „Noha a Holdra lépõ ûrhajósokat mindenki ismeri, azok neve jórészt feledésbe merült, akik az „emberiség nagy lépését” lehetõvé tevõ szerkezeteket megalkották. A sorozat célja, hogy bemutassa azokat, akik közremûködtek abban, hogy az ûrhajósok küldetése teljesülhessen. Az epizódokban összesen hetven, az Apollo programban dolgozó szakember szólal meg, köztük a hatodik részben maga Pavlics Ferenc, a holdautó fõkonstruktõre is.”
További 2 angol nyelvű interjú tekinthető meg Pavlics úrral az alábbi 2 linken:
Életrajzi történet, valós események feldolgozásával. Nagyon kedves kis történet, nem csak a megszállottaknak, hanem családi mozinak is kiváló.
A port.hu leírása a filmről: „Az önéletrajzi ihletésű filmben Homer Hickam az 1950-es években, egy kis nyugat-virginiai bányászvárosban tölti gyermekéveit. Kilátásai nem túl fényesek, valószínűleg ő is bányász lesz, akárcsak édesapja. 1957 októberében azonban megváltozik Homer számára a világ: fellövik az első szovjet Szputnyikot. Attól kezdve a rakéták érdeklik leginkább a fiút. Barátaival minden idejét a kísérleteknek szenteli, a szülői rosszallások ellenére. Egyedül Riley tanárnő bátorítja a komolyabb kísérleteket. Vezetésével beneveznek a Nemzeti Tudományos Díjért folyó versengésbe. Homer céltudatosan készül pályájára és az űrkutatás egyik meghatározó amerikai személyiségévé válik.”
Az 1983-as filmról az alábbiakat írja a port.hu: „Az ötvenes években az emberiség még félelemmel vegyes ámulattal figyelte az ismeretlen, titokzatos és veszélyes világűrt. Miután a szovjetek 1957-ben fellőtték az első Szputnyikot, Amerikában nekikezdtek egy olyan űrhajó elkészítésének, mellyel embert küldhetnek a világűrbe. A legjobb pilótákból 1959-re válogatták össze azt a hétfős csapatot, melynek tagjai közül kerül ki az első amerikai űrhajós. „Az Igazak”-nak hívták őket, akiket egységes csapattá, igaz barátokká kovácsolt a hatalmas feladat. A szovjetek azonban újból megelőzik őket, első emberként Gagarin jár a világűrben.”
„Houston, we have a problem!”. Volt bárki, aki még nem látta ezt a filmet? Legalább kétszer? Kihagyhatatlan, s nem csak Tom Hanks, Gary Sinise és Ed Harris kiemelkedő játéka miatt.
A port.hu adatlapja alapján:„1970. április 11-én az Apollo 13 három fős legénysége nekivág a végtelen világűrnek. Küldetésük nem mindennapi: leszállni a Holdra. A kilövés simán megy, a mérnökökből, tudósokból és matematikusokból álló houstoni irányító központ felügyeli a repülést. Az űrhajó majdnem eléri a Holdat, amikor a következő üzenet érkezik 330 ezer kilométer messzeségből a Földre: „Houston, baj van.” A három űrhajóst egy hibás alkatrész miatt bekövetkezett robbanás megfosztja az oxigéntől, az energiától és a hajó irányításának lehetőségétől. A tét többé már nem a Hold elérése, hanem az életben maradás. „
Személyes kedvencem tehát a film, szerintem eddig 7, vagy 8 alkalommal láttam, a DVD a mai napig itt áll a polcon. Azóta már megjelent Blu-Ray-is és akár 4K-s felbontásban is élvezhetjük a látványt.
Ez a több lemezes DVD-kiadás, amely 12 részt tartalmaz, szintén itt van a polcomon. Az HBO grandiózus, Tom Hanks nevével fémjelzett alkotása valamennyi űrutazás-űrhajózás iránt vonzalmat érző számára kötelező darab!
eredeti mérethez klikk a képre!
A port.hu ezt írja róla: „Hollywood sztárrendezői és sztárszínészei tolmácsolásában elevenednek meg az amerikai űrkutatás legendás korszakának mérföldkőnek számító mozzanatai, sikerei és kudarcai, veszteségei és eredményei, emberáldozatot követő tragédiái és az emberiség életét örökre megváltoztató felfedezései. „
Az űrkutatás, űrhajózás egy teljesen más, kevésbé ismert vetületét mutatja be a film. A 2017-es filmhez hasonlót ebben a műfajban még csak véletlenül sem lehetett látni az elmúlt 50 évben!
A port.hu adatlapja szerint: „Az ötvenes évek vége: az Egyesült Államok elképesztő hajszával igyekszik legyőzni az űrversenyben Oroszországot. De már úgy tűnik, pénz, ész és elszántság mind kevés lehet… amikor találnak néhány kiaknázatlan, kihasználatlan lángeszet, akiket addig senkinek nem jutott eszébe használni. Hiszen többszörösen gyanúsak: nők és feketék.A három nő igazi emberi kompjúter: senki nem érti, hogyan képesek megcsinálni azokat a számításokat, amiket végeznek, de rakétasebességgel emelkednek a NASA ranglétráján, ott, ahol a kor legnagyobb tudósai dolgoznak. A cél: John Glennt feljuttatni az űrbe… és azután haza is hozni.”
A 6 főszereplő: Taraji P. Henson, Octavia Spencer, Janelle Monáe (aki egyébként amerikai dalszerző, énekes), Kevin Costner, Kirsten Dunst, Jim Parsons (Sheldon az Agymenőkből) játéka egészen parádés, szerintem hamarosan újra nézem a filmet.
A lehetőségekhez mérten érdemes a filmet eredeti nyelven, felirattal nézni, mert Harrison Ford narrációjával készült az eredeti felvételeket is tartalmazó dokumentumfilm.
Jelenleg csak az Amazon-on érhető el a film, de bízom benne, hogy hamarosan Magyarországon is elérhető lesz a mozikban, vagy valamely kábelcsatornán.
És véleményem szerint el is érkeztünk a 2018-as év legjobb Hollywood-i mozijához:
A port.hu adatlapja az alábbiakat írja a filmről: „A 6 Oscar-díjas sikerfilmjük, a Kalifornia álom után Ryan Gosling és a rendező Damien Chazelle újra összefogtak: filmre viszik a lebilincselő történetet, amelynek középpontjában a NASA missziója áll, hogy embert küldjenek a holdra. A zsigeri, szubjektív krónika Neil Armstrong 1961 és 1969 közti időszakára koncentrál, és James R. Hansen könyve alapján készült. A film feltárja, milyen áldozatokat követelt Armstrongtól és a nemzettől a történelem egyik legveszélyesebb küldetése.”
A film egy életrajzi dráma, történelmi film! Amely megtörtént eseményeket dolgoz fel, amely Neil Armstrong életének egy nagyobb szeletét mutatja be (szerintem a legkevésbé sem unalmas módon). Viszont aki egy akciódús, fordulatos, körmöt izgalmában lerágós sci-fi-re számít, az hatalmasat fog csalódni – nekik ott A galaxis őrzői. Vagy valamelyik Disney mesefilm a háborúzó csillagokról. Aki azonban egy hiteles portrét szeretne látni, dokumentumfilm helyett egy nézhető játékfilmben, annak kötelező darab Az első ember c. film. Armstrong fia és özvegye szerint a valaha készült leghitelesebb alkotás született Neil-ről meg ezzel a filmmel.
„Mercury Seven”, azaz a NASA 1959-ben elindított első űrprogramjába bekerülő űrhajósok feleségeinek életét mutatta be a hirtelen jött rivaldafényben
Hét nő volt tehát a középpontban, akik abban az időszakban váltak Amerika kedvenc „celebjeivé”, amikor a nőkre még csakis, mint anyákra és háziasszonyokra tekintettek
egy-két igazán minimális “csúsztatást” kivéve, száz százalékig ragaszkodott a valóságban megtörtént eseményekhez
a készítők nem találtak ki meg nem történt veszekedéseket, vagy bonyodalmakat, hanem követték a feleségek által elmesélteket.
A történet az 1959-es első űrprogram és a Holdra szállás, valamint az Apolló-14 fellövése közti bő tizenöt évet fedte le a 10 rész alatt
a 60-as évek Amerikája sokkal többről szólt, mint az űrversenyről, a háttérben komoly társadalmi problémák (faji kérdések, vietnami- és hidegháború) húzódtak
egy bizonyos társadalmi kérdés a feleségeket is komolyan érintette: a női egyenjogúságért való küzdelem. Láthattuk, hogy abban a korban a nőkre kizárólag, mint háziasszonyokra, anyákra és feleségekre tekintettek.
az űrhajós feleségek élete egyáltalán nem volt könnyű, a folyamatos aggódás, a férjek távolléte, a tökéletes élet „eljátszása” és az állandó nyilvánosság mindegyikük házasságára rányomta a bélyegét.
És legyen akkor 2 film a másik, azaz a szovjet oldalról is.
A 2017-ben készült orosz, majdnem 2 órás történelmi dráma pontosan ugyanazt a minőségi szintet hozza, mint amit a Hollywood-i szuperprodukcióktól megszokhattunk. Természetesen eredeti nyelven, felirattal néztem meg a filmet: a hangzás és a képi világa lenyűgöző volt! A történet mesélés és a színészi alakítás is hozta a 9/10-t, úgyhogy akinek lehetősége van, feltétlen nézze meg a filmet! Az imdb-n 7.2-es értékelést kapott, de szerintem kijárna neki a 9 pont.
A port.hu ezt írja a filmről: „1985-ben a távirányítású szovjet űrállomás váratlanul elveszíti a kapcsolatot a földi irányítással. A Szaljut-7 a szovjet tudomány és űripar büszkesége, elvesztése nemcsak rombolná az ország imázsát, de a tragédia emberéleteket is veszélyeztet. Hogy megelőzzék a katasztrófát, az űrhajósoknak el kell érniük a Szaljut-7-et, és meg kell találniuk a hibát. Eddig azonban még senki nem dokkolt egy irányíthatatlan űrállomáson. Kezdetét veszi az űrhajózás történetének legkomplikáltabb küldetése. „
Az „Az úttörők kora”, vagy „Az űrsétáló” c. film már sokkal inkább tűnik egy valódi akciófilmnek, mint sem drámai hatású, lassabb folyású történetmesélésnek.
A látvány és a színészi alkotás itt is hozzá a kötelezőt, a sztori is izgalmas és belátást enged a háttérben zajló pártállami folyamatokba, hatalmi vitákba is. A számítógépes animációk hibátlanok és rettentően eredetinek hatnak.
Az ajánló teljesen személyes vélemény szerint készült.
Ha valami fontos kimaradt, vagy figyelmünkbe ajánlanál valamit, vagy elmesélnéd, hogy neked mi tetszett/nem tetszett, írhatsz nekünk eme cikkünk Facebook posztja alatt, vagy Messenger-en, Twitter-en, de elérhetőek vagyunk e-mail-en is.
Szeretnénk sportos programot ajánlani (az eredetileg tervezettekhez képest egy picit megkésve – bocs!). A 2019-es magyar amerikai foci bajnokság a „végét járja”, azaz elérkeztünk az elődöntők és a döntők időszakához. Így aztán aki picit is érdeklődik az amerikai futball iránt, akár azért, mert kipróbálná magát játékosként, játékvezetőként, vagy csak érdekli a sportág, szeretne valódi küzdelmet, valódi szenvedélyt látni a játékosok arcán, érezni a csapatokban a tüzet, talán ez a legjobb idő arra, hogy – ha még nem tette korábban – most személyesen is kilátogasson egy-egy mérkőzésre.
A mérkőzést a Homokmégyi Falunap keretein belül rendezik meg. A belépés mindenki számára ingyenes, de a mérkőzés folyamán támogatói jegy megvásárlásával segíthető a csapat további működése (a jegyvásárlók között egy Homokmégy Storks mezt is kisorsolnak a Szervezők). Kezdési időpont délután 1 óra, de érdemes korábban a pálya mellett helyet keresni, hogy jó helyről kísérhessük figyelemmel a játékot.
Sajnos nem bírom megállni …
… hogy ne „rúgjak” egy nagyot a gyengén teljesítő*, túlfinanszírozott, túlértékelt magyar gurulós fociba, Amelyben csak úgy hemzsegnek a túlfizetett, motiválatlan, „megélhetési” focisták. Annak ellenére, hogy a amerikai foci, mint sportág, állami támogatottsága minimális (szövetségi szinten évente csak pár millió Ft – bár több, mint a semmi)a hangulat egy-egy amerikai futball mérkőzése garantáltan családiasabb, barátságosabb és kulturáltabb, mint egy „hagyományos” gurulós foci mérkőzésen. Az amerikai futball szurkolók civilizált ember módjára lelkesítik csapataikat, nyugodt szívvel ki lehet látogatni kisgyermekekkel is akármelyik csapat meccsére(mert nem lesz rendbontás, sem lovasrendőrök). Aztán hazafelé a stadionból az ellenfél drukkerével lehet felemlegetni a mérkőzés legjobb pillantait, megvitatni egyes játékvezetői döntéseket, vitázni az MVP személye felett, majd megenni egy pizzát, meginni egy korsó hideg sört – együtt, közösen.
A HFL zárómérkőzésére július 6-án, 17 órától, az Új Hidegkuti Nándor Stadionban kerül sor. Jegyet itt tudsz várásolni a legegyszerűbben és leggyorsabban.
A belépés 3 éves korig ingyenes, 3-14 éves kor közötti 1.000 Ft/fő. A különböző szektorokba a helyjegyek árai – szerintem – barátságosnak mondhatók: 2.000 Ft/fő, 3.000 Ft/fő, 3.500 Ft/fő. (Aki pedig a mérközős idejére szeretne VIP lenni, annak 12.000 Ft-t kell kifizetnie.) A részletekért keressétek a MAFSZ-t, illetve a már linkelt weboldalt.
A Divízió I. elődöntői során a Szombathely Crushers a Budapest Cowbells 2 csapatát június 29-én, Csepregen mérkőzik meg. Ugyanezen a napon az Eger Heroes a Dunaújváros Gorillaz-zal találkozik Makláron. A döntőre július közepén kerül sor, ennek helyszínéről később születik majd döntés.
Divzió II-ben az elődöntőkre június 30-án kerül sor. A Rebels Oldboys a Miskolc Renegades-zel, a Tatabánya Mustangs pedig a VSD Rangers-szel mérkőzik meg. A helyszínekről még nincs információnk. A döntőre július közepén kerül sor, ennek helyszínéről később születik majd döntés.
A jelenleg elérhető információk alapján a 2019-20-as „B” csoportos IFAF Európa Bajnokság idei párosításai a következő képpen alakulnak: a Magyar Amerikai Futball Válogatott október 13-án a spanyol válogatottal, október 26-án pedig a belga válogatottal játszik.
Nem kerestem, hanem véletlen jött velem szembe
Akik ismertek már a Kanadába költözésemet megelőzően, azon személyek többsége tudhatta, hogy JFK 
Pavlics Ferenc és a holdjáró
(fotó: 
(fotó: 
Az Armstrong c. film 
Talán nem minden idők legjobbja, de egy tekintést talán megér ez a 10. részes sorozat. Az 
Az „Az úttörők kora”, vagy 
a képen kedvenceim, a 
A mérkőzést a Homokmégyi Falunap keretein belül rendezik meg. A belépés mindenki számára ingyenes, de a mérkőzés folyamán támogatói jegy megvásárlásával segíthető a csapat további működése (a jegyvásárlók között egy 
(fotó: Facebook – 
(fotó: Facebook – 
(fotó: Facebook – 
(fotó: Facebook – 
(fotó: Facebook – 