Kanada Banda Podcast & Blog | Közélet, Család, Emigráció, Alberta, Kanada, Magyarország, Gazdaság, Bel- és Külpolitika, Technológia, Hírháttér, Elemzés, Tapasztalat, Vélemény.
A Nemzetközösség számos országában, így Kanadában is minden évben megtartják November 11-én az Emlékezés Napját: pontosan az első világháborút lezáró 1918-as fegyverszüneti megállapodás évfordulóján. Ezen a napon a katonai szolgálatban elhunytakra emlékeznek és tiszteletüket fejezik ki azok iránt, akik háborús időszakban teljesítettek szolgálatot.
Remembrance Day – Emlékezés Napja
1918 őszén a központi hatalmak sorra fegyverszünetet kértek:
Bulgária szeptember 29-én,
Törökország október 30-án,
az Osztrák-Magyar Monarchia november 3-án.
Németország a világháborús vereségét jelentő fegyverszüneti egyezményt 1918. november 11-én, a Compiègne-i erdő egy tisztásán, egy vasúti kocsi belterében írta alá.
A később elhíresült vasúti kocsit 1913-ban kezdték el építeni és 1914-re készült el. A vasúti szerelvény, benne a 2419D jelű vasúti kocsival, amely egyfajta „mozgó irodaként” szolgált, a Francia Hadsereg kezelésébe került. Weygand tábornok a kocsit a Párizstól északkeletre fekvő Senlis állomására rendelte, hogy ott Foch marsall rendelkezésére álljon. A marsall hivatala 1918. október 29-én költözött a vagonba. A guruló iroda néhány nappal később a compiègne-i erdőbe érkezett, ahol ebben a kocsiban folytak le az első világháború nyugati frontjának harci cselekményeit lezáró fegyverszüneti tárgyalások. A compiègne-i vagon: a békeszerződést a Compiègne-i erdő egyik tisztásán megállított vasúti kocsiban írták alá, 1918. November 11-én, délelőtt 11 órakor.
a győztes Franciaország küldöttsége és a 2419D (1918) forrás: Wikipedia
A vasúti kocsi a két háború között inkább volt kiállítási tárgy és erekje, mintsem mozgó iroda. A II. világháború kitörését követően a Harmadik Birodalom zsákmányává vált: a német birodalmi hadserege lyukat vágott a francia múzeum falán, majd a híres vasúti kocsit Németországba szállították. 1945 tavaszán tisztázatlan körülmények miatt kiégett, de még meg tudták menteni. A háború végeztével a vagon az NDK-ban teljesített szolgálatot. Végül 1986-ban balesetet szenvedett és mivel nem kívánták felújítani, ezért selejtezték és elbontották. A a Compiègne-i erdőben kialakított emlékparkban ennek a vagonnak egy testvére-modellje került kiállításra.
Rettenetesen kétségbeejtő, amikor egy tanultnak gondolt és műveltnek vélt országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Mentelmi bizottságának a tagja, egy 4 gyermekes édesanya, egy nő, a lealacsonyítást önként vállalja! És ennek köszönhetően olyan mélységű erkölcsi fertőbe keveredik (kétszer egymás után!!), amelyet még az ősi mesterséget űzők legtapasztaltabbjai is megirigyelhetnek! Még alig kezdte el politikai karrierjét építeni, máris porig rombolta azt. Gyenge kezdés után erős visszaesés? (nyitóképen: Dóra asszony példaképei 1933-ból)
.
„Ahol könyveket égetnek, ott végül embereket is fognak.”
Szerény véleményem szerint Dóra asszony, a megélhetési politikusok egyik mintapéldánya, elképzelhető, hogy egyszer majd nagy árat fog fizetni ezért a 15 percnyi kétes hírnévért cserébe. Önként és dalolva dobta sutba minden nőiességét, emberi mivoltát, példaértékűen sikerült becsicskulnia! Mondjuk önálló gondolata eddig sem volt sok, gerince még annyi se: az első adandó alkalommal, egy látszat-indokkal „elárulta mesterét” és hátat fordított annak a bajtársias közösségnek(feltételezhetően a zászlótolvaj* férjuram parancsára), amely kinevelte, amelynek köszönhetően lett belőle … mondjuk, hogy: valaki.
Párt utasításra (Kormánypárt, vagy ex-Jobbikos radikálisok, kb. tök mindegy!), vagy a homofób férjuram utasítására (ismét)olyat tett Dóra asszony, amely a legsötétebb történelmi időket eleveníti fel az európai emberek számára! A tett, amely megbocsáthatatlan, a tett, amely megvetést vált ki iránta azokban, akikbe csak egy szemernyi jóérzés is szorult. Ezek szerint van az pénz, van az a kétes politikai előny, amiért mindezt megéri metenni. Azt hiszem – és kérlek, javíts ki bátran, ha nem értesz egyet -, az ilyen esetekben szoktak valami olyasmit mondani, hogy: „azt már megbeszéltük, hogy mi a hölgy foglalkozása, most már csak az áron vitatkozunk”.
Jó reggelt és boldog születésnapot kívánok azon Kedves Hallgatónknak és Olvasónknak, akik 1965-ben február hónap 15. napján születtek, mert ők együtt ünnepelhetik 55. születésnapjukat Kanada juharleveles zászlójával. Ígéretünkhöz hűen következzen a történelemóra második része.
Bármennyire is meglepő fiatalabb Hallgatóink, Olvasóink számára, Kanada ma használt nemzeti lobogója nem tekint vissza olyan tekintélyes múltra, mint például a magyar trikolór. Az új kanadai zászlót 1964. december 15-én anoním módon szavazta meg a Kanadai Parlament Alsóháza: 163 db támogató és 87 db ellenző vokssal végül a juharleveles lobogó nyert – s mindez valamikor a kora hajnali órákban történt.
Kanadának a legszenvedélyesebben új zászlót kereső embere nem volt más, mint az ország 14. miniszterelnöke, az 1957-ben Nobel-békedíjat kapó, Toronto-i születésű Lester B. Pearson(1897. április 23. – 1972. december 27.), akinek nevét 1984-ben a Toronto Nemzetközi Repülőtér is felvette.
De nem volt könnyű dolga! S nem csak azért, mert 5.900 db (le kell írnom betűvel is: ötezer-kilencszáz!) nevezés, azaz zászló terv érkezett be a döntéshozatallal foglalkozó többpárti bizottsághoz, hanem mert a Parlamenten belül és azon kívül, az utca emberénél sem talált mindig hasonlóan lelkes és támogató hangokra. (fotó forrása: Wikipedia)
Egy rövid történelemóra következik: 1964-ben ezen a napon, december 15-én szavazta meg a Kanadai Parlament Alsóháza 163 igen és 87 nem szavazattal Kanada ma is használt hivatalos nemzeti lobogóját. Egészen furcsa és meghökkentő tervek is születtek a 60-as évek elején, azonban csak 3 terv jutott be a döntőbe. Cikkünkből azt is megtudhatod, hogy a kanadaiak kit tartanak a Kanadai Zászló Édesapjának.
Sajnos a továbbiakban nem lehetséges videók beillesztése a Facebook-ról, ezért kérlek, hogy kattints az alábbi linkre: https://fb.watch/gs5ZB55it7/
A Historica Canadakészítette az alábbi videót a mai nap emlékére:
Ahogyan a videóban is látható, tényleg egészen elképesztő ötletekkel neveztek az egész országot lázban tartó zászló választási vitára. Voltak, akiknek esze ágában sem volt lecserélni az akkoriban használatban levő Piros Lobogót, és voltak olyanok, aki inkább valamilyen juharleveles változatot láttak volna szívesebben. Az utóbbiaknak lett igaza – szerintem szerencsére – és végül sikerült egy, a nemzeti zászlók között is igen egyedi, elengáns megjelenésű zászlót megválasztani Kanada hivatalos nemzeti lobogójává.
Kanada hivatalos zászlója a Piros Lobogó volt 1868 és 1965 között, amely létezésének szűk évszáza alatt 9 kisebb változtatást élt meg, de 97 év után végül búcsút mondtak neki.
a 8. változat, amely 1921 és 1957 között volt használatban
Az Piros Lobogó öröksége tovább él Manitoba és Ontartio tartományok hivatalos zászlóiban:
A Parlamentben ülésező pártok között zajló, az új zászló megválasztásáról szóló vita nem volt „kispályás”: nem csak papír alapú látványtervek felett állva/ülve vitatkoztak, hanem valamennyi tervezetet elkészítették eredeti méretben, mintha már valódi zászlók lennének.
Sőt – információim szerint -, a döntőseket, a Kanadai Zászló Atyjának vezényletével egy szélcsatornában azt is megnézték, milyen látványt nyújtanak szélcsendben és milyet, amikor fújja őket a szél.
Az 1964. decemberi döntősök:
A Kanadai Zászló Apukája kitüntető cím bírtokosa John Ross Matheson, a Québec-i származású ügyvéd, bíró, politikus, II. Világháborús veterán, 6 gyermek édesapja volt. 1914-ben született és hosszú, teljes életet élve 96 éves korában hunyt el. Matheson vezette azt a többpárti bizottságot, amely 1964 végén az új kanadai zászlóról döntött.
John Ross Matheson (Nov. 14, 1917 – Dec. 27, 2013) a juharleveles kanadai zászló előtt 2013. február 13-án
A II. Világháborúban Olaszországban szolgált az I. Kanadai Gyalogos Divíziónál a Lovas Tüzérségben, 1982-ben vonult nyugállományba ezredesi rangban. Ezt megelőzően a Kanadai Parlament tagja volt 1961 és 1968 között, tisztségét 3 alkalommal újíthatta meg. A juharleveles lobogó megszavaztatása melletti érdeme mellett a Kanada Rend(angolul: Order of Canada) létrehozási is az Ő nevéhez fűződik. Ez a legnagyobb állami kitüntetés, amely kanadai civilek számára adományozható.
Nem csak különféle tervek rajzolódtak meg annak idején a leendő zászlóról, hanem még egy dalt is sikerült elénekelni a jövőbeli új lobogó dizájnjáról…
A történelemórát egy későbbi indőpontban folytatni fogjuk: egy cikk erejéig a kanadai zászló történetére annak ünnepnapján, február 15-én, az 55. évforduló alkalmából még visszatérünk.
Az első és ezidáig az egyetlen kanadai-magyar podcast 21. adásában az olvasói levelek, üzenetek és a technológia szingularitás mellett egy kicsit foglalkoztunk magyar vonatkozású témákkal is. Milyen kérdéseket és kritikákat kaptunk a közelmúltban? Mit írtak rólunk és üzentek nekünk Hallgatóink? Kiről és miről mondtunk véleményt (már megint)? Kiderül a mai adásunkból.
A nyitóképén a Joint European Torus (JET) kísérleti nukleáris fúziós reaktor látható, amelyet a Culham Fúziós Energia Központ (CCFE) üzemeltet az Egyesült Királyság Atomenergia Hivatalának (UKAEA) létesítményében, az Egyesült Királyság, Oxfordshire-ben.
Adás napló.
Rögtön az elején egy komoly szakmai titkot osztunk meg Kedves Hallgatóinkkal. „Támogatta” a Sennheiser!
És a Bluetooth adatkapcsolat minősége még mindig nem jó. (sohasem lesz az!)
Ezt követően több olvasói levélre, véleményre és üzenetre válaszoltunk és reagáltunk.
„nagyon nem mindegy, hogy az elektromos energia milyen forrásból származik” – hallgatónktól kapott link itt és egy érdekesebb grafikon onnan:
A kanadai magyar szervezetekről, közösségekről, az Ő tevékenységeikről, rendezvényeikről ejtettünk pár szót. Mindemellett nagyon furcsán érezzük magunkat attól, amit a Facebook oldalaikon láthatunk. Nem kimondottan a posztok miatt, hanem sokkal inkább a logóik(ami a kommunikáció egyik speciális formája) és amiatt, amit ezek sugalnak, mondanak nekünk.
FIGYELEM! A nyugalom megzavarására alkalmas képi tartalom következik!
a teljes méretű kép megtekintéséhez klikk a képre
több, mint 3 éve piros-FEKETE-zöld a piros-fehér-zöld helyett – MIÉRT??
a teljes méretű kép megtekintéséhez klikk a képre
a teljes méretű kép megtekintéséhez klikk a képre
majdnem sikerült eltalálni a saját szerveztük nevét
a teljes méretű kép megtekintéséhez klikk a képre
Amit SOHA nem mertél megkérdezni, avagy: így NE használd a magyar lobogót és a címert!
Betti Muller (Müller Betti) szíves figyelmébe! Háttérinfo: Ő az a miskolcon született és hollandiában nevelkedett magyar lány, aki szenzáció számba ment Tvrtko mellett és Facebook oldalán tavaly év végén.
Betti egyik nyilvános posztja a nyilvános Facebook oldalán
Betti akkor lett népszerűvé és közönségkedvenccé, miután kiderült, hogy Tvrtko hatására(!) a tanulmányai végeztével vissza költözne Magyarországra. Az interjú itt tekinthető meg. Mi sajnos érzünk némi szenzáció hajhászást és lájk-vadászatot a háttérben…
Ígéretünkhöz hűen, amelyet tavaly október 19-én tettünk, eme cikkünkben ismét a Hans-szigetről írunk. Aki lemaradt volna, vagy nem emlékezne pontosan, miről is volt szó, a linken található cikkünket elolvasva bepótolhatja lemaradását, vagy frissítheti emlékezetét.
klikk a képre a cikk olvasásához
A legfrissebb információk szerint Kanada és Dánia(végre-valahára)egyezségre jutott a Hans-sziget sorsát illetően, véget ért a világ legcivilizáltabb módján zajló konfliktus.
a piros jelölő a Hans-sziget
Nem kell valami hatalmas, eget s földet rengető megoldásra gondolni… ne feledjük, északi népekről van szó.
A vitatott hovatartozású Hans-sziget– képünk illusztráció!
Az elméleti határvonal pont ketté szelte a szigetet.
Ezután pedig a gyakorlatban is így lesz: egy fehér vonallal két részre osztják a szigetet. És az 1973 óta létező „probléma” meg is oldódott.
Hogy a jövőben a kanadai whisky és a dán brandy egymásnak való küldözgetése megmarad-e, azt sajnos nem tudni.
Egyes vélemények szerint ez a fajta kanadai-dán „diplomácia erőfitogtatás” sokkal szórakoztatóbb dolog, mint egy darab sarkvidéki szikla birtoklása.
Mi a közös a tízmilliónyi emberéletet kioltó, tönkre tevő, megnyomorító, ellehetetlenítő ideológiákban, diktatúrákban, úgy mint: kommunizmus és nemzetszocializmus?
Megfejtés: szerencsétlenségükre mindkettő olyan, több száz, vagy több ezer éves multú jelképet választott és „tűzött” zászlajára, amelyek eme eszméket megelőzően több nemzet számára egyértelműen pozitív jelentéssel bírtak!
Az erőteljes kezdés után lazítsunk egy kicsit: jöjjön egy játékos kérdés. Miben hasonlít egymásra a következő három termék: Heineken sör, San Pellegrino ásványvíz és Milky Way csokoládé?
.
.
.
.
.
Na?
.
.
.
Ha nincs meg a helyes válasz, akkor segítünk egy kicsit:
.
.
.
.
Igen, mindhárom termék logójában van valami közös.
Mégpedig az: ötágú pentagramma. Magyar nevén a: VÖRÖS CSILLAG!
„Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vörös csillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet a köznyugalom megzavarására alkalmas – különösen az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértő – módon
a) terjeszt,
b) nagy nyilvánosság előtt használ, vagy
c) közszemlére tesz,
ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő.”
Marx (1818-1883) és Engels (1820-1895) marketingből meglehetősen alulművelt volt, ezért jelképül azt az ötágú csillagot választották (lopták el?) Marx 1848-as keltezésű Kommunista kiáltványának kiadását követően, amelyet a történelem során szinte kivétel nélkül pozitív tulajdonságokkal ruháztak fel a Föld különböző részein élő nemzetek.
Az őtágú csillagnak a vörös (piros) színt választották, ami – szerintük – a „küzdelemben” hullajtott vért szimbolizálja. A vörös csillag kb. 1917-tel kezdődően volt jelképe egy halva született eszmének, a kommunizmusnak. A Szovjetúnió 1922-es megalapítását követően a birodalom jelképévé is vált.
Egyes elbeszélések alapján „a német és osztrák frontokról 1917. Moszkvájába érkezett katonák összekeveredtek a helyben szolgálatot teljesítőkkel. Hogy megkülönböztessék a moszkvaiakat, a helyőrséget a visszaérkezők tömegétől, a tisztek fém csillagokat osztottak szét katonáik között, hogy azokat a kalapjukon viseljék. Amikor a katonák csatlakoztak a Vörös Hadsereghez és a bolsevikokhoz, a csillagjaikat vörösre – a szocializmus színére – festették, és így tulajdonképpen megalkották a vörös csillagot.”
(forrás: Wikipedia)
De bármilyen meglepő egyesek számára, nem a fentebb említett két úriember találta fel az ötágú (vörös) csillagot, mint valaminek a jelképét.
A Heineken szerint a vállalat összes sörcímkéjében szereplő vörös csillag a 14. századra nyúlik vissza – tehát az 1300-as évekre!! Ha a történelmi ismereteim nem csalnak, ekkoriban még nem nagyon voltak sem kommunisták, sem szocialisták a világon. Sőt, még a jövőbe látóknak, jósoknak, jövendőmondóknak sem rémlett fel a leendő Szovjetúnió, vagy a Vörös Hadsereg rémisztő képe…
Továbbá: a holland sörgyártó szerint az ötágú csillag a sörgyártás történetének egyik legősibb és legmodernebb szimbóluma. Eszerint a középkori sörfőző mesterek ezt a szimbólumotakasztották üstjeik fölé, hogy az megvédje a sört és garantálja annak minőségét. Az öt csúcs jelenti a földet, a tüzet, a szelet, a vizet és az ismeretlen elemet, amelyet a sörfőző mesterek „mágiának, varázslatnak” hittek.
Heineken sör cimkéje 1883-ból
Mondhatjuk tehát, hogy a Heineken az elsők között vette használatba a vörös csillagot. Arról pedig pont ők nem tehetnek, hogy egy szerencsétlen véletlen folytán a későbbiekben egy vállalhatatlan eszmerendszer jelképe lett pár évtizedre.
Biztos vagyok benne, hogy az 1863-as alapítású svájci Hürlimann se a marxizmussal való szimpatizálása miatt választotta az emblémájába a három vörös/piros csillagot!
cimke az 1900-as évek elejéről
Az olasz Dolomitokból származik a San Pellegrino, melyet több, mint 600 éve isznak, és állítólag Leonardo da Vinci is többször látogatott el San Pellegrino városkájába, hogy a „csodatévő” vizet megkóstolja. Az első hivatalos feljegyzések szerint már 1899-ben több mint 35 000 üveg vizet palackoztak, ez volt az egyik első, természetesen szénsavas palackozott víz. (házipatika.com)
A cikk elején említett Milky Way csokit az amerikai MARS cég gyártja, amelyet 1911-ben alapítottak, a márkanév pedig 1922 óta létezik. Ráadásul ez itt az európai csomagolás. Az amerikai (csillag-mentes) csomagolása pedig ilyen:
A szintén amerikai, 1858-as alapítású Macy’s áruházlánc logójában már 1922-ben is ott volt a vörös/piros ötágú csillag.
egy Macy’s üzlet valahol az USA-ban
A Texas-i alapítású Texaco olajipari vállalat logói az elmúlt 117 évből:
Végezetül megmutatunk két zászlót:
Kalifornia állam, USA
Új-Zéland
Mielőtt valaki tiltakozni szeretne valami ellen, netán egy csillag miatt szeretne valamit egy az egyben betiltani – kérjük, előbb informálódjon! Egészen biztos, hogy hasznára fog válni.
Grönland dán tartomány, 982-ben fedezték fel. 1815-től Dánia gyarmata volt, majd a Dán Királyságtól 1979-ben önrendelkezési jogot, 2008-ban autonómiát kapott, államformája ezért alkotmányos monarchia. 1985 óta nem része az EU-nak. A Föld legnagyobb szigete, területe 2.166.086 négyzetkilométer és 56.500 főnél valamivel kevesebben lakják.
De miért is jó ezt tudni?
Kanada és Grönland (Dánia) között fekszik az aprócska, mindössze 1,3 négyzetkilométeres Hans-sziget, amely a kanadaiak szerint Kanadáé, a dánok szerint pedig a Dán Királyság, azaz pontosabban Grönland része.
a kanadai(?)/dán(?) Hans-sziget
A sziget egy hatalmas gránit tömb, a nevét Hans Hendrik-ről, a grönlandi származású sarkvidéki utazóról kapta az 1872-es felfedezését követően.
klikk a térképre a nagyobb nézethez
Kanada és Dánia 1973-ban rendezte a sarkvidéki határokat, de a Hans-sziget sorsa már ekkor is bizonytalan volt. Sokáig senkit sem érdekelt igazán ez a kopár kis sziget, azonban a 2000-es évek közepén mindkét nemzet számára fontossá vált. Elméletben a két ország közti határvonal éppen ketté szeli a Hans-szigetet. A gyakorlatban pedig mindkét fél a magáénak tekinti.
Sok látni való nincs errefelé, az Északi-sarkon és pár halászfalun kívül nincs más, csak jégtáblák, fókák, jegesmedvék… Még a kanadai és a dán hadiflotta is csak pár havonta jár erre.
az Északi-sark (North Pole) és a Hans-sziget
De amikor éppen erre hajóznak, akkor partra is szállnak a szigetükön. A honvédek kicserélik a másik ország zászlaját a sajátjukra, majd ajándékba ott hagynak egy üveg finom italt. A kanadaiak whisky-t, a dánok brandy-t.
A diplomáciai válság 1984-ben durvult el igazán, amikor Dánia Grönlandért felelős minisztere lépett a szigetre és az itóka mellé egy „Isten hozott a dán szigeten!” üzenetet hagyott hátra a kanadaiaknak.
Ezt követően folyt az adok-kapok, a zászló csere-bere, italos palackok ajándékozása éveken át.
2005. júliusában maga a kanadai védelmi miniszter lépett a szigetre, katonái kíséretében. Ezen a dánok meglehetősen felháborodtak, és panaszt nyújtottak be Ottawa-nak, mondván: meghívás és előzetes bejelentés nélkül érkezett külföldi miniszter dán területre. Nem sokkal ezután a kanadaiak a következő dán kontingensnek a Canadian Club whisky mellé a „Köszöntünk Kanadában!” üzetet hagyták.
ezen a szigeten vitatkozik Kanada és Dánia
2008-ban egy nemzetközi kutatócsoport egy automata időjárás-megfigyelő állomást állított fel a szigeten. 2012-ben Kanada és Dánia újra tárgyalta a Baffin-öböl területére vonatkozó nyersolaj kitermeléssel és halászattal kapcsolatos nemzetközi jogokat, a Hans-szigetet pedig fel akarták osztani egymás között, de végül eme szándékukból nem lett semmi.
A két ország közti kapcsolat javítása érdekében 2014-ben egy asztalhoz ültek a külügyminiszterek, hogy megvitassák a Hans-sziget helyzetét … de megoldás azóta sem született, így a Hans-sziget sorsa továbbra is rendezetlen: egyszer kanadai, másszor pedig dán terület.
Egyes vélekedések szerint az utóbbi években a két ország figyelmét a sziget hovatartozásának kérdése helyett a sarkkörön megnövekedett orosz jelenlét (Moszkva is szeretné kivenni részét a kőolaj kitermelésből és a halászatból) köti le.
Amint újabb információk birtokába jutunk, vagy Kanadának és Dániának sikerül megegyeznie a sziget jövőjéről, frissítjünk cikkünket!