Emlékezés Napja – Keresztek Mezeje

A Nemzetközösség számos országában, így Kanadában is minden évben megtartják November 11-én az Emlékezés Napját: pontosan az első világháborút lezáró 1918-as fegyverszüneti megállapodás évfordulóján. Ezen a napon a katonai szolgálatban elhunytakra emlékeznek és tiszteletüket fejezik ki azok iránt, akik háborús időszakban teljesítettek szolgálatot.

1918 őszén a központi hatalmak sorra fegyverszünetet kértek:

  • Bulgária szeptember 29-én,
  • Törökország október 30-án,
  • az Osztrák-Magyar Monarchia november 3-án.
  • Németország a világháborús vereségét jelentő fegyverszüneti egyezményt 1918. november 11-én, a Compiègne-i erdő egy tisztásán, egy vasúti kocsi belterében írta alá.

A később elhíresült vasúti kocsit 1913-ban kezdték el építeni és 1914-re készült el. A vasúti szerelvény, benne a 2419D jelű vasúti kocsival, amely egyfajta „mozgó irodaként” szolgált, a Francia Hadsereg kezelésébe került. Weygand tábornok a kocsit a Párizstól északkeletre fekvő Senlis állomására rendelte, hogy ott Foch marsall rendelkezésére álljon. A marsall hivatala 1918. október 29-én költözött a vagonba. A guruló iroda néhány nappal később a compiègne-i erdőbe érkezett, ahol ebben a kocsiban folytak le az első világháború nyugati frontjának harci cselekményeit lezáró fegyverszüneti tárgyalások. A compiègne-i vagon: a békeszerződést a Compiègne-i erdő egyik tisztásán megállított vasúti kocsiban írták alá, 1918. November 11-én, délelőtt 11 órakor.

a győztes Franciaország küldöttsége és a 2419D (1918)
forrás: Wikipedia

A vasúti kocsi a két háború között inkább volt kiállítási tárgy és erekje, mintsem mozgó iroda. A II. világháború kitörését követően a Harmadik Birodalom zsákmányává vált: a német birodalmi hadserege lyukat vágott a francia múzeum falán, majd a híres vasúti kocsit Németországba szállították. 1945 tavaszán tisztázatlan körülmények miatt kiégett, de még meg tudták menteni. A háború végeztével a vagon az NDK-ban teljesített szolgálatot. Végül 1986-ban balesetet szenvedett és mivel nem kívánták felújítani, ezért selejtezték és elbontották. A a Compiègne-i erdőben kialakított emlékparkban ennek a vagonnak egy testvére-modellje került kiállításra.

Egy Kattintás Után További Érdekességek, Fotók és Videók Várnak!

Magyarország Mindenkié!

Rettenetesen kétségbeejtő, amikor egy tanultnak gondolt és műveltnek vélt országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Mentelmi bizottságának a tagja, egy 4 gyermekes édesanya, egy nő, a lealacsonyítást önként vállalja! És ennek köszönhetően olyan mélységű erkölcsi fertőbe keveredik (kétszer egymás után!!), amelyet még az ősi mesterséget űzők legtapasztaltabbjai is megirigyelhetnek! Még alig kezdte el politikai karrierjét építeni, máris porig rombolta azt. Gyenge kezdés után erős visszaesés?
(nyitóképen: Dóra asszony példaképei 1933-ból)

.

„Ahol könyveket égetnek,
ott végül embereket is fognak.”

(Heinrich Heine: Almansor, 1823.)

Szerény véleményem szerint Dóra asszony, a megélhetési politikusok egyik mintapéldánya, elképzelhető, hogy egyszer majd nagy árat fog fizetni ezért a 15 percnyi kétes hírnévért cserébe. Önként és dalolva dobta sutba minden nőiességét, emberi mivoltát, példaértékűen sikerült becsicskulnia! Mondjuk önálló gondolata eddig sem volt sok, gerince még annyi se: az első adandó alkalommal, egy látszat-indokkal „elárulta mesterét” és hátat fordított annak a bajtársias közösségnek (feltételezhetően a zászlótolvaj* férjuram parancsára), amely kinevelte, amelynek köszönhetően lett belőle … mondjuk, hogy: valaki.

illusztráció: Benedikt Geyer / Pixabay

* Egy kis kitérő: középületekről zászlót lopni végtelenül gyermeteg dolog, ráadásul konktraproduktív is! Arról nem is beszélve, hogy huszadrangú politikusként CIA-ügynöknek és a magyar családok megmentőjének hinni magunkat már szakemberek bevonását kívánó klinikai eset.

Párt utasításra (Kormánypárt, vagy ex-Jobbikos radikálisok, kb. tök mindegy!), vagy a homofób férjuram utasítására (ismét) olyat tett Dóra asszony, amely a legsötétebb történelmi időket eleveníti fel az európai emberek számára! A tett, amely megbocsáthatatlan, a tett, amely megvetést vált ki iránta azokban, akikbe csak egy szemernyi jóérzés is szorult. Ezek szerint van az pénz, van az a kétes politikai előny, amiért mindezt megéri metenni. Azt hiszem – és kérlek, javíts ki bátran, ha nem értesz egyet -, az ilyen esetekben szoktak valami olyasmit mondani, hogy: „azt már megbeszéltük, hogy mi a hölgy foglalkozása, most már csak az áron vitatkozunk”.

„Magyarország Mindenkié!” bővebben

55 Éves A Kanadai Zászló

Jó reggelt és boldog születésnapot kívánok azon Kedves Hallgatónknak és Olvasónknak, akik 1965-ben február hónap 15. napján születtek, mert ők együtt ünnepelhetik 55. születésnapjukat Kanada juharleveles zászlójával. Ígéretünkhöz hűen következzen a történelemóra második része.

Az első rész, az „A Kanadai Zászló Megszületése” c. cikkünk ide kattintva olvasható. Ha a kanadai himnuszról szeretnél többet tudni, kattints ide és olvasd el „Canada Day 2019” c. cikkünket.

Bármennyire is meglepő fiatalabb Hallgatóink, Olvasóink számára, Kanada ma használt nemzeti lobogója nem tekint vissza olyan tekintélyes múltra, mint például a magyar trikolór. Az új kanadai zászlót 1964. december 15-én anoním módon szavazta meg a Kanadai Parlament Alsóháza: 163 db támogató és 87 db ellenző vokssal végül a juharleveles lobogó nyert – s mindez valamikor a kora hajnali órákban történt.

canada_paper_flag_01

447px-Lester_Pearson_1957Kanadának a legszenvedélyesebben új zászlót kereső embere nem volt más, mint az ország 14. miniszterelnöke, az 1957-ben Nobel-békedíjat kapó, Toronto-i születésű Lester B. Pearson (1897. április 23. – 1972. december 27.), akinek nevét 1984-ben a Toronto Nemzetközi Repülőtér is felvette.

De nem volt könnyű dolga! S nem csak azért, mert 5.900 db (le kell írnom betűvel is: ötezer-kilencszáz!) nevezés, azaz zászló terv érkezett be a döntéshozatallal foglalkozó többpárti bizottsághoz, hanem mert a Parlamenten belül és azon kívül, az utca emberénél sem talált mindig hasonlóan lelkes és támogató hangokra.
(fotó forrása: Wikipedia)

„55 Éves A Kanadai Zászló” bővebben

A Kanadai Zászló Megszületése

Egy rövid történelemóra következik: 1964-ben ezen a napon, december 15-én szavazta meg a Kanadai Parlament Alsóháza 163 igen és 87 nem szavazattal Kanada ma is használt hivatalos nemzeti lobogóját. Egészen furcsa és meghökkentő tervek is születtek a 60-as évek elején, azonban csak 3 terv jutott be a döntőbe. Cikkünkből azt is megtudhatod, hogy a kanadaiak kit tartanak a Kanadai Zászló Édesapjának.

Sajnos a továbbiakban nem lehetséges videók beillesztése a Facebook-ról, ezért kérlek, hogy kattints az alábbi linkre: https://fb.watch/gs5ZB55it7/

A Historica Canada készítette az alábbi videót a mai nap emlékére:

Ahogyan a videóban is látható, tényleg egészen elképesztő ötletekkel neveztek az egész országot lázban tartó zászló választási vitára. Voltak, akiknek esze ágában sem volt lecserélni az akkoriban használatban levő Piros Lobogót, és voltak olyanok, aki inkább valamilyen juharleveles változatot láttak volna szívesebben. Az utóbbiaknak lett igaza – szerintem szerencsére – és végül sikerült egy, a nemzeti zászlók között is igen egyedi, elengáns megjelenésű zászlót megválasztani Kanada hivatalos nemzeti lobogójává.

canadian_flags_1964

Kanada hivatalos zászlója a Piros Lobogó volt 1868 és 1965 között, amely létezésének szűk évszáza alatt 9 kisebb változtatást élt meg, de 97 év után végül búcsút mondtak neki.

canada_red_ensign_(1957-1965).jpg

a 8. változat, amely 1921 és 1957 között volt használatban

Az Piros Lobogó öröksége tovább él Manitoba és Ontartio tartományok hivatalos zászlóiban:

flag_of_manitoba_200px.png
flag_of_ontario_200px.png

  

A Parlamentben ülésező pártok között zajló, az új zászló megválasztásáról szóló vita nem volt „kispályás”: nem csak papír alapú látványtervek felett állva/ülve vitatkoztak, hanem valamennyi tervezetet elkészítették eredeti méretben, mintha már valódi zászlók lennének.

flag_commettee_1.jpg

Sőt – információim szerint -, a döntőseket, a Kanadai Zászló Atyjának vezényletével egy szélcsatornában azt is megnézték, milyen látványt nyújtanak szélcsendben és milyet, amikor fújja őket a szél.

Az 1964. decemberi döntősök:

A Kanadai Zászló Apukája kitüntető cím bírtokosa John Ross Matheson, a Québec-i származású ügyvéd, bíró, politikus, II. Világháborús veterán, 6 gyermek édesapja volt. 1914-ben született és hosszú, teljes életet élve 96 éves korában hunyt el. Matheson vezette azt a többpárti bizottságot, amely 1964 végén az új kanadai zászlóról döntött.

john_matheson_13-feb-2013.jpg

John Ross Matheson (Nov. 14, 1917 – Dec. 27, 2013)
a juharleveles kanadai zászló előtt 2013. február 13-án

A II. Világháborúban Olaszországban szolgált az I. Kanadai Gyalogos Divíziónál a Lovas Tüzérségben, 1982-ben vonult nyugállományba ezredesi rangban. Ezt megelőzően a Kanadai Parlament tagja volt 1961 és 1968 között, tisztségét 3 alkalommal újíthatta meg. A juharleveles lobogó megszavaztatása melletti érdeme mellett a Kanada Rend (angolul: Order of Canada) létrehozási is az Ő nevéhez fűződik. Ez a legnagyobb állami kitüntetés, amely kanadai civilek számára adományozható.

order_of_canada.jpg

Nem csak különféle tervek rajzolódtak meg annak idején a leendő zászlóról, hanem még egy dalt is sikerült elénekelni a jövőbeli új lobogó dizájnjáról…

[youtube https://www.youtube.com/watch?v=MA0ymd-CH80&w=560&h=315]

canada_flag_on_5c_stamp.jpg

A történelemórát egy későbbi indőpontban folytatni fogjuk: egy cikk erejéig a kanadai zászló történetére annak ünnepnapján, február 15-én, az 55. évforduló alkalmából még visszatérünk.

– Lázadó

Véget Ért Kanada & Dánia 30 Éves Háborúja!

Ígéretünkhöz hűen, amelyet tavaly október 19-én tettünk, eme cikkünkben ismét a Hans-szigetről írunk. Aki lemaradt volna, vagy nem emlékezne pontosan, miről is volt szó, a linken található cikkünket elolvasva bepótolhatja lemaradását, vagy frissítheti emlékezetét.

klikk a képre a cikk olvasásához

 

A legfrissebb információk szerint Kanada és Dánia (végre-valahára) egyezségre jutott a Hans-sziget sorsát illetően, véget ért a világ legcivilizáltabb módján zajló konfliktus.

a piros jelölő a Hans-sziget

 

Nem kell valami hatalmas, eget s földet rengető megoldásra gondolni… ne feledjük, északi népekről van szó.

A vitatott hovatartozású Hans-sziget – képünk illusztráció!

Az elméleti határvonal pont ketté szelte a szigetet.
Ezután pedig a gyakorlatban is így lesz: egy fehér vonallal két részre osztják a szigetet. És az 1973 óta létező „probléma” meg is oldódott.

 

Hogy a jövőben a kanadai whisky és a dán brandy egymásnak való küldözgetése megmarad-e, azt sajnos nem tudni.

Egyes vélemények szerint ez a fajta kanadai-dán „diplomácia erőfitogtatás” sokkal szórakoztatóbb dolog, mint egy darab sarkvidéki szikla birtoklása.

Kanada És Dánia: Sziget A Határon

Mely államokkal szomszédos Kanada?

Micsoda kérdés?! Természetesen az Egyesült Államokkal.

És Grönland miatt Dániával is.

A grönlandi zászló.

Grönland dán tartomány, 982-ben fedezték fel. 1815-től Dánia gyarmata volt, majd a Dán Királyságtól 1979-ben önrendelkezési jogot, 2008-ban autonómiát kapott, államformája ezért alkotmányos monarchia. 1985 óta nem része az EU-nak. A Föld legnagyobb szigete, területe 2.166.086 négyzetkilométer és 56.500 főnél valamivel kevesebben lakják.

De miért is jó ezt tudni?

Kanada és Grönland (Dánia) között fekszik az aprócska, mindössze 1,3 négyzetkilométeres Hans-sziget, amely a kanadaiak szerint Kanadáé, a dánok szerint pedig a Dán Királyság, azaz pontosabban Grönland része.

a kanadai(?)/dán(?) Hans-sziget

 

A sziget egy hatalmas gránit tömb, a nevét Hans Hendrik-ről, a grönlandi származású sarkvidéki utazóról kapta az 1872-es felfedezését követően.

klikk a térképre a nagyobb nézethez

Kanada és Dánia 1973-ban rendezte a sarkvidéki határokat, de a Hans-sziget sorsa már ekkor is bizonytalan volt. Sokáig senkit sem érdekelt igazán ez a kopár kis sziget, azonban a 2000-es évek közepén mindkét nemzet számára fontossá vált. Elméletben a két ország közti határvonal éppen ketté szeli a Hans-szigetet. A gyakorlatban pedig mindkét fél a magáénak tekinti.

Sok látni való nincs errefelé, az Északi-sarkon és pár halászfalun kívül nincs más, csak jégtáblák, fókák, jegesmedvék… Még a kanadai és a dán hadiflotta is csak pár havonta jár erre.

az Északi-sark (North Pole) és a Hans-sziget

De amikor éppen erre hajóznak, akkor partra is szállnak a szigetükön. A honvédek kicserélik a másik ország zászlaját a sajátjukra, majd ajándékba ott hagynak egy üveg finom italt. A kanadaiak whisky-t, a dánok brandy-t.

A diplomáciai válság 1984-ben durvult el igazán, amikor Dánia Grönlandért felelős minisztere lépett a szigetre és az itóka mellé egy „Isten hozott a dán szigeten!” üzenetet hagyott hátra a kanadaiaknak.

Ezt követően folyt az adok-kapok, a zászló csere-bere, italos palackok ajándékozása éveken át.

2005. júliusában maga a kanadai védelmi miniszter lépett a szigetre, katonái kíséretében. Ezen a dánok meglehetősen felháborodtak, és panaszt nyújtottak be Ottawa-nak, mondván: meghívás és előzetes bejelentés nélkül érkezett külföldi miniszter dán területre. Nem sokkal ezután a kanadaiak a következő dán kontingensnek a Canadian Club whisky mellé a „Köszöntünk Kanadában!” üzetet hagyták.

ezen a szigeten vitatkozik Kanada és Dánia

2008-ban egy nemzetközi kutatócsoport egy automata időjárás-megfigyelő állomást állított fel a szigeten. 2012-ben Kanada és Dánia újra tárgyalta  a Baffin-öböl területére vonatkozó nyersolaj kitermeléssel és halászattal kapcsolatos nemzetközi jogokat, a Hans-szigetet pedig fel akarták osztani egymás között, de végül eme szándékukból nem lett semmi.

A két ország közti kapcsolat javítása érdekében 2014-ben egy asztalhoz ültek a külügyminiszterek, hogy megvitassák a Hans-sziget helyzetét … de megoldás azóta sem született, így a Hans-sziget sorsa továbbra is rendezetlen: egyszer kanadai, másszor pedig dán terület.

Egyes vélekedések szerint az utóbbi években a két ország figyelmét a sziget hovatartozásának kérdése helyett a sarkkörön megnövekedett orosz jelenlét (Moszkva is szeretné kivenni részét a kőolaj kitermelésből és a halászatból) köti le.

Amint újabb információk birtokába jutunk, vagy Kanadának és Dániának sikerül megegyeznie a sziget jövőjéről, frissítjünk cikkünket!