reklám Archives -

March 28, 2024March 29, 2024

Fészbúk Cenzor

Azt már mindenki tudja rólam, hogy csak a Kanada Banda Podcast hallgatói miatt van élő felhasználói fiókom a Facebook-on. És a legkevésbé sem könnyíti meg számomra a platform kedvelését annak elszabott működése. És az egész tavaly nyáron kezdődött.

2023. Júniusa óta a kanadai Facebook felhasználók számára nem jelenik meg olyan poszt, illetve nem posztolható olyan tartalom a Facebook-on, amely egy hírportál/hírszolgáltató linkjét tartalmazza. Pontosabban: “a hírügynökségektől származó tartalom, beleértve a kiadókat és a műsorszolgáltatókat is”.
És a Facebook-nak aztán teljesen mindegy, hogy ez a hírügynökség/hírportál, vagy éppen hírszolgáltató történetesen a kanadai CBC, vagy a magyarországi TELEX.HU. Mert a Faszbúk nem válogat: nem posztolható és nem látható semmi sem a számunkra, mert nekik ne mondja meg senki!

A Bandázz Velünk! zárt Facebook csoportunkba Március 28-án
megjelentetni kívánt posztban megtalálható volt egy link a CBC egyik cikkéhez.

A kanadai C-18-as (az Online Hírekről szóló) törvényjavaslat tavaly emelkedett jogerőre, amikor is a kanadai parlament megszavazta azt. A törvény célja az, hogy rákényszerítsék a digitális óriásokat, például a Facebook-ot és az Instagram-ot tulajdonló Metát és a Google-t, hogy kompenzálják a hírkiadókat tartalmaik használatáért.

Amire egyébként ők nem igazán hajlandók… ennek eredményeképpen a Facebook-on a kanadai felhasználók számára nem oszthatók meg azok a posztok, amelyikben valamelyik hírportálra, online újságcikkre mutató link található meg. És mindegy, hogy hol akarom közzé tenni: nem működik sem a Kanada Banda Podcast Facebook oldalán, sem pedig a Bandázz Velünk! zárt csoportban.

**“Why? Because of f*** you, that’s why!”**

Egy Kattintás Után További Érdekességek Jönnek!

December 18, 2023December 18, 2023

Televíziózás: Eredeti Nyelven, Magyar Felirattal!

Lapozgattam az internetes portálok magyar nyelvű sarkában és a HVG weboldalán szembe jött velem az RTL Magyarország hirdetése. Amelyen elgondolkodtam egy picit…

**az RTL+ hirdetése a HVG.hu-n**
*képernyőmentés: Lázadó*

A hirdetésre kattintva az RTL+-ra, azaz az RTL Magyarország streaming weboldalára jutunk el, amelyen az alábbiak fogadják a T. Látogatót, amelynek szlogenje:

A streaming magyar hangja
Magyarul. Érted.
RTL+

A helyzet az, hogy én mégsem értem.

**az RTL+ weboldalan mobilos böngészőben**
*képernyőmentés: Lázadó*

Idegennyelv-oktatás/-tanulás/-tudás

A magyarok idegennyelv-ismeretéről az elmúlt években olyan címekkel jelentek meg cikkek, mint:

“Némileg javult a kép, de még mindig gyér a magyarok nyelvismerete”, vagy
“Diploma előtt, nyelvvizsga nélkül – Ezért nem beszélnek a magyar fiatalok idegen nyelveket”, vagy
“A magyar fiatalok nem akarnak idegen nyelvet tanulni”, vagy
“Nyelvvizsgája van, de megszólalni nem mer a magyar”, vagy
“Megbukott az ország a nagy uniós nyelvvizsgán”.

Az általunk is sokat emlegetett 2016-os idegennyelv-ismereti Európai Uniós statisztika alapján kijelenthető, hogy

a magyarországi 25-64 éves lakosság mindössze 42,4%-a beszél valamilyen szinten idegennyelvet. Ami egyben azt is jelenti, hogy az ebbe a korosztályba tartozó magyarok 57,6% egyáltalán NEM beszél idegennyelvet.

A 64 évnél idősebbeknél ez az arány még rosszabb, a fiatalok pedig… erről majd egy kicsit később. Azt, hogy az egy idegennyelvet beszélők aránya

Bulgáriában 49,5%,
Szerbiában 79,3%,
Ausztriában pedig 86,3% – azt most hagyjuk is.

A VG.hu a fenti kutatás eredményét még azzal egészíti ki, hogy:

“Ezzel csak Romániát (64,2) és az akkor még EU-tag Nagy-Britanniát (65,4) tudtuk megelőzni. Idehaza az egy idegen nyelvet tudók aránya akkor 28,6, a kettőt beszélőké 11,1, a hármat vagy többet ismerőké pedig 2,7 százalék volt.”
Némileg javult a kép, de még mindig gyér a magyarok nyelvismerete – VG.hu

Összehasonlításként: Szlovákiában a két idegennyelvet beszélők aránya 60%. A fentebb említett EU-s felmérés eredménye alapján a szlovákiai lakosság 88,2%-a beszél legalább 1 idegennyelvet, tehát a magyarokhoz képest több, mint kétszer annyian. Valószínűleg azzal is sokan tisztában vannak, hogy Magyarországon 2020-szal kezdődően drasztikusan lecsökkent a nyelvvizsgázók száma (a korábbi 124.496-ről 2022-re 82.836-ra).

Egy tavaly májusi WMN cikkben arról beszélgettek Rozgonyi Zoltánnal, a Nyelvtudásért Egyesület elnökével, hogy:

Komoly probléma azonban, hogy a felsőoktatásból kikerülők nagy része „kézzel-lábbal” képes csak megértetni magát idegen nyelven. Annak ellenére ugyanis, hogy a középiskolás nyelvvizsgázók körében évről évre apró lépésekben, de nő a C1-es, tehát felsőfokú vizsgázók aránya, a felsőoktatásból kikerülők közül egyre többen nem vehetik át a diplomájukat nyelvvizsga híján.
Diploma előtt, nyelvvizsga nélkül – Ezért nem beszélnek a magyar fiatalok idegen nyelveket – WMN.hu

Egy Kattintás Után További Aggasztó Adatokról Olvashatsz

November 4, 2021May 31, 2022

Friderikusz, Aki Még Mindig Nem Podkaszter (FRISSÍTVE!)

[véleménycikk] A korábbiaktól eltérően az utóbbi hónapokban jelentősen kevesebb időm jut tartalomfogyasztásra. Ez az oka annak, hogy 6 napos késéssel olvastam Sándor kirohanásáról és annak fejleményeiről. Gondolhatjátok, hogy 3 másodperc alatt qrtam fel magam! Igyekszem időrendben és tematikusan megosztani Önnel, Sándor és veletek, T. Olvasók a gondolataimat, észrevételeimet. Rögtön egy visszautalással kezdeném a mondandómat.

Véleménycikkem november 6-án,
Sándor második közleményének
és Vitray Tamással készült interjú
megjelenése után frissült,
a fejlemények a cikk végén olvashatók.

Azt se tudjuk, hogy mit csinálunk, de azt nagyon!

Május 24-én jelent meg írásom a magyar podcast-okról, amelyben a Friderikusz Podcast-tal is foglalkoztam. Ebben leírtam, hogy miről ismerkszik meg egy podcast, honnan lehet egyértelműen eldönteni egy online tartalomról, hogy podcast-e, vagy sem?

A műfaj meghatározása alapján az, amit Sándor csinál, az nem podcast.

Még egyszer: NEM PODKASZT!

Mivel az 1958-as születésű Sándor közel 30 évnyi televíziózás után érkezett az online térbe, más területen szerzett tapasztalata és életkora miatt hamis magabiztosságában, felkészületlenségéről tanubizonyságot téve podcast-nak keresztelte el az első- és másodsorban is képi formátumú, videós interjú-sorozatát, amelyet a világ legnépszerűbb és legforgalmasabb videó-megosztóján, a YouTube-on, továbbá az egyik legtöbb felhasználót felvonultató közösségi média platformon, a Facebook-on lehet megnézni.

Igen, igen, jól olvastad. Nem “meghallgatni”. Hanem: MEGNÉZNI.

May 24, 2021

A Magyar Podkasztok

[tl:dr] Hozzátok szólok, nektek írok, kedves hallgatók, kedves magyar podkaszterek! Az elmúlt 2,5 évben 3 kerekasztal beszélgetést és egy interjút hallgattam meg magyar podkaszterekkel, újságírókkal, reklámipari szakemberrel és médiamunkásokkal, influenszerekkel a magyar podkaszt jelenéről és jövőjéről. Az ott hallottakat végig- és átgondolva fogalmazódtak meg bennem az alábbiak.

Alap adatok, alap fogalmak, audioblogging

A podcast, mint szó, 2004. Februárjában született meg, amikor Ben Hammersley megírta “Audible revolution” c. cikkét a The Guardian-ba. A podcast magyarul: podkaszt – és nem pótkaszt, vagy pódkeszt!

Maga a műfaj, az angol nyelvű Wikipedia szócikk szerint, a 80-as évek Amerikájába vezethető vissza. Igazi lendületet a 2000-es évek közepétől kapott, leginkább az Apple iPod népszerűségének köszönhetően terjedt el a letölthető, non-lineáris, rendszeresen jelentkező online rádiómúsor, amelyre akkoriban még audioblogging néven hivatkoztak.
Ezekben az években még nem volt kellően kiépített/elterjedt és legfőképp nem volt olcsó a mobilinternet az Államokban és Nyugat-Európában, hogy útközben is lehessen online műsorokat hallgatni. Azaz az Apple csak egy felhasználóbarát eszközt adott a podkaszt hallgatáshoz, sem a műfaj alapjait, sem az elnevezést nem nekik köszönhetjük.

A világon az első podcast tárhelyszolgáltató a 2004. Októberében indult Liberated Syndication (libsyn.com).
Az iTunes 4.9-es verziójában (2005. Június) vált először elérhetővé a Podcast menüpont.
A Yahoo.com 2005. Októberében indította el a podcast kereső szolgáltatását, amelyben a felhasználók meghallgathatták az egyes epizódokat és fel is iratkozhattak a különböző podkaszt csatornákra.
A New Oxford American Dictionary 2005. Decemberében az év szavának választotta a podcast-ot.
A 2006. Januárjában megtartott Apple Keynote-on Steve Jobs személyesen mutatta be, hogyan lehet a Garageband nevű alkalmazásukkal podcast-ot készíteni.
Egy 2009-es felmérés szerint az amerikaiak 43%-a már hallott a podcast-ról, mint műfajról.
Az Apple 2013-ban regisztrálta rendszerében az 1 milliárdodik podcast feliratkozást.

A következő néhány bekezdést Friderikusz Sándor úrnak is szíves figyelmébe ajánlom, mert a műsorsorozatának az első epizódjában Ő sem volt tisztában a fogalmakkal.

Sok podkaszter az internetes rádióműsor kifejezést használja, amikor új hallgatóknak a podkasztokról beszél, mert mindenki számára könnyen értelmezhető, mi is a rádióműsor és az internet ötvözése. De a podkasztolás több, mint egy internetes rádió – írja a PodcastHero szerzője. Vannak olyan internetes rádióműsorok, amelyek nem podkasztok. Az internetes streaming (online sugárzás) nem podkaszt, mert nem rendszeres megjelenésű és csak az online tartalom számít podkasztnak, amelyik RSS Feed-en keresztül érkezik meg a felhasználóhoz.

Rossz hírem van tehát: az elsődlegesen a YouTube-on és a Facebook-on streamelt videó nem podkaszt. Ez van.

Szakmai szemmel nézve nem tartom jó megoldásnak, hogy egy videós tartalom hangsávját külön is, mint podkaszt kiadjuk. Annak idején egyetlen Friderikusz Show, vagy Meglepő és mulatságos, vagy Osztálytalálkozó c. műsorok hanganyagát sem közölte le Kossuth, vagy a Danubius Rádió. Négy adás után úgy látom, hogy sem Sándor, sem pedig kollégái nem gondolnak arra a felvételek/interjúk elkészítése során, hogy később majd a hanganyagot különálló online tartalomként publikálni fogják. Így aztán podkaszt hallgató lényegi információkról marad le, mivel a videót nem láthatja, ezért nem tudja, hogy milyen feliratok jelennek meg a képen, mi látható az asztal végén álló monitoron, hogy ki-milyen ruhát visel, amelyre a beszélgetőpartner megjegyzést tesz, stb.

Szóval az a gond a Friderikusz Podcast-tal, hogy nem podkaszt, legalább is a megjelenés első felében biztosan nem és nevétől eltérően pont a podkaszt hallgatókkal nem törődik a műsor házigazdája az interjúk elkészítése során. Én értem, hogy közel 30 év televíziózás után egy számára új platformon nehéz eligazodni, de szerintem Sándortól ettől több profizmust várunk el.

September 13, 2020November 1, 2020

Egyé Tőb Csírkét!

Minden rendben a helyesírásommal, csak annyit történt, hogy szó szerint fordítottam le egy szlogent. “Eat Mor Chikin” – a vasárnapi zárva tartásáról is ismert Chick-fil-A gyorsétterem-láncnak vannak a legmókásabb hirdetései az USA-ban, evör. Amikor még az Államokba jártam át dolgoz(gat)ni, akkor mindig megmosolyogtató volt ezeket a reklámokat megpillantani az Interstate-k, országutak mentén, a gyakran több emelet magasságban elhelyezett hirdetőtáblákon. A cikk elkészülésében nagy szerepe volt a 20 perccel a jövőbe podcast-nak, azaz Szkállinak, Dávidnak és Balázsnak. Nem tudjuk elégszer megköszönni nekik podcast-unk rendszeres említését!

Viszonzásul mi is rendszeres hallgatásra ajánljuk magyarország legjobb, tech-tudomány tematikájú, minden alkalommal tartalmas podkasztját, a magyar nyelvben megalkotható legjobb szóviccekkel, evör!
A 20 perccel a jövőbe podkaszt az “egyé-tőb-csírkét” témához kapcsolódó adásai:
> 119. epizód: Excel Rose és
> 124. epizód: Havi 200 pengő pixel.

Az angolul kevésbé értők számra egy kis segítség, hogy mi és miért olyan vicces? A cég hirdetéseinek reklámszövege és az étteremlánc neve azért poénos, mert az angolban a kiejtés és az írott forma között vannak kisebb-nagyobb különbségek. Például: a “csikre, baromfi” angolul leírva: chicken, míg kiejtve: “csikön“. Ha kiejtés alapján akarom leírni angolul, akkor kb. chikin-t kellene írnom. Ez a fajta szójáték a magyar nyelvben olyan lenne, mint amikor a “tetszik érteni?“-ből “teccikérteni?“, vagy az “azt hiszem“-ből “asszem“, a “nem tudom“-ból pedig “nemtom” lesz, de hasonlüan humoros szóhasználat/szójáték, amikor valaki a “csirkemell” helyett “pipicici“-t mond.

A cégnév, amennyiben helyesen és teljes egészében kiírnák azt, akkor “chicken fillet” (azaz: csirke filé) lenne, de szlengesre véve az elnevezést, ezt lerövidítve lett belőle chick-fil-A, kiejtve: csik-fil-éj. Szlogenjüket, az “Eat Mor Chikin“-t – amelyet egyébként idén márciusban le is cseréltek egy rövid időre -, talán a legjobban “Egyé Tőb Csírkét“-nek lehetne fordítani (opciós lehetőség még az “Egyél Töb Cirkét”).

March 1, 2020

Harminckilenc, Negyven.

Jó reggelt kívánok! Én Lázadó vagyok, ez pedig egy könnyed cikk azok számára, akik már megcsömörlöttek a napi több tíz koronavírusos hírtől. Ha te is a rendszeres Hallgatóink közé tatozol, akkor valószínűleg tisztában vagy az életkorommal. Nem meglepő módon így van ezzel az “Arckönyv“, akarom írni, a Facebook is. Nagyon jó üzleti érzékkel ebből az információból megpróbálnak üzletet is csinálni, azaz némi bevételt generálni maguknak és a hirdetőiknek. Azonban sikerült ellenállnom a kísértésnek, hiába jött szembe velem ez az egyetlen reklám 6, azaz hat különböző alkalommal, 6 különböző webáruház hirdetéseként…

a Facebook-os hírfolyamom részlete
a szponzorált tartalommal
(kép: Lázadó)

Nem nagy dologról van szó, csupán a hírfolyamomba ügyesen elhelyezett szponzorált tartalomról, azaz egyszerű reklámról. A termék maga ötletes, már mint a rajta szereplő grafika tetszetős. Szeretem az ilyen kreatív dolgokat, amelyeknek pont az egyszerűsége adja meg a pluszt: a kevesebb több elvét követve lesz a termék kívánatos. Tehát a koronavírusról, azaz pontosabban a COVID-19-ról (CoViD-19, azaz angolul: CoronaVirus Disease – 2019) szóló hírekkel, beszámolókkal, riportokkal, interjúkkal ellentétben ebben a hirdetésben a póló dizájnját a legkevésbé sem tolják túl. Az “oldometer” jelentése magyarra fordítva kb. öregedésmérő.

Webáruházak hirdetései: első, második…

A Facebook algoritmusa semmit sem bíz a véletlenre: a 40. születésnapom majd csak az év második felében lesz, a mai naphoz képest több mint 6 hónap műlva, de ők alaposan elébe menve a dolgoknak már az év második hónapjában megpróbálnak, mondjuk úgy, személyre szólóan “kedveskedni” nekem. Egy ismerősöm azt javasolta – amikor megmutattam neki, hogy a Facebook milyen egyen hirdetéseket tol az arcomba naponta legalább egyszer -, hogy: “a születésnapomig már csak ebben a pólóban lenne szabad járnom”.

… harmadik, negyedik …

Kedves ötlet, elgondolkodtam rajta és azt hiszem, hogy ezt most kihagyom. Pedig a hirdetők lelkesen próbálkoztak, többszöri kevezménnyel és árleszállítással próbáltak meggyőzni, hogy nekem erre márpedig szükségem van. Nem kattintottam le a hirdetéseket, úgyhogy most már nem fogom megtudni, hogy mennyi volt az eredeti ára, így aztán azt sem tudom, hogy a 15, vagy 12 dolláros ár az mennyire volt kedvező?!

… ötödik és hatodik.

Szeretem az ötletes grafikával ellátott ruhákat, első alkalommal ennél a pólónál is fülig érő szájjal nyugtáztam a látottakat. Bár a különböző webshopok nem olvassák ezt a cikket, de el kell mondjam, hogy észre vettem a modell őszülő szakállát és a vagány tetoválásait is, szóval a hirdetés képi világa, a célközönség megszólításának módja részemről 10/10-re értékelhető.

De nálam ez most nem jött be.

– Lázadó