Az Őrlángon Szemlélődők

[véleménycikk] Két napos késéssel, csak ’23 Február 3-án sokkolta olvasóit a magyar online média világa azzal a katasztrófális hírrel, hogy a Szemlélek keresztény magazin brutálisan beleállt a földbe. Nem csak a kanadai hírek, hanem még a magyar nyelvű közlemények sem azonnal, hanem csak pár nap alatt jutnak el a magyar hírportálok szerkesztőségébe.

A menetiránynak háttal.

Félreértés ne legyen, nagyon sajnálatosnak tartom, ha a médiatér egyik résztvevője kiesik a sorból és nem tudja azon a szinvonalon folytatni, ha nem képes már ugyanúgy kiszolgálni a T. Olvasókat/Hallgatókat/Nézőket, mint tette azt korábban.

De miért van ennek hírértéke? Uborkaszezon van? Mi történhetett a HVG-nél? És a Népszavánál és a 444-nél, mert ők is lehozták a hírt? Miért gondolták azt, hogy 2 nappal később érdemes erről írni? Mi járhatott a 3 újságíró kolléga fejében, amikor pár nap késéssel írtak erről egy cikket?

Tapasztalatom alapján és véleményem szerint most, 2023 Februárjában, még mindig ott tartunk, ahol 2021-ben Friderikusz Sándor tartott.

Fun fact: az 5 millió forintból épült csili-vili TV-stúdiónak csak a hangszigetelését nem sikerült megfelelően kivitelezni. Részletekért kattints a cikkre. Köszi!

Nevezetesen, hogy:

fordítva ülünk a lovon.

Értelemszerűen a tartalomgyártáshoz szükség van egy megbízható technikai háttérre. Ez a technikai háttér áll:

  • egy számítógépből,
  • 2 darab mikrofonból,
  • egy egyszerűbb, 2-4 csatornás mixerből és
  • szoftverekből – amelyek közül több is ingyenesen érhető el akár Windows-ról, akár MacOS-ről beszélünk, (tudom, mert az első időkben használtam ilyeneket és még ma is van ilyen a MacBook-on)
  • egy külső USB-s adathordozóból, vagy NAS-ból, esetleg felhős tárhelyből, a biztonsági másolatok elhelyezése céljából. Itt szintén vannak ingyenes, vagy meglehetősen olcsó megoldások,
  • online videó- és hangrögzítő szolgáltatásra történő előfizetésből. Ez csak abban az esetben szükséges, ha az interjúalanyt nem tudjuk személyesen felkeresni, vagy Ő nem tud befáradni a stúdióba/szerkesztőségbe,
  • valamint egy tárhelyszolgáltatóból, ha és amennyiben kell nekünk egy webtárhely, vagy egy podkaszt-szolgáltató.
A Lényeg Még Csak Most Jön. Kattints A Folytatáshoz! Köszi!

Háború Nélkül Is Romokban Magyarország Jövője (Frissítve!)

Arra gondoltam, hogy lehetnék én az ország első „vegyestüzelésű fűtési rendszerek fenntartásáért felelős kormánybiztosa”. Miért? Baromi egyszerű: azért, mert nem értek hozzá. Mondjuk a hozzáértés nem is volt követelmény soha. Lásd az oktatási- egészségügyi- belügyi, az egykori MSzMP párttag és köpönyegforgató kisnyugdíjast.

Ha már úgy is a T. Szülők (ahol apa férfi, az anya nő – érteeem?!) finanszírozzák – nem adóforintokkal, neeem … hanem közvetlen adományokkal(!) -, a magyarországi oktatási intézményeket, úgy is mint

„közösségi finanszírozású köznevelés”

mert az állambácsinak nincs rá elég pénze, mivel ez is olyan a számukra, mint az egészségügy: kiadás kiadás hátán, haszon meg semmi… Az oktatáspolitikára költött közpénzek számukra nem egy befektetés a jövőbe, hanem egy fájdalmas, kötelező kiadás, ami csak viszi a pénzt, évről évre többet. Gondolom, sokkal jobb lenne ebből újabb stadionokat és kisvasutat építeni, urambátyám alapon a haverok zsebeit kitömni.

Szóval a T. Szülök igazán megvehetnék – mint ahogyan minden mást is – az új vegyestüzelésű kazánokat is. Miért, miért? Azért, hogy a drágalátos gyerkőc ne fagyjon meg, amíg az iskolapadban ücsörög. Az osztályfőnökök, a Szülöi Munkaközösségek pedig szorgalmasan gyűjtsék a forintokat egész évben. Esetleg akinek a nagyszüleinél van elfekvőben még valamennyi orosz rubel, akkor természetesen az is jó lesz, mert minden bankjegy és érme:

kelleni fog malterre, tanári asztalra, festékre,
villanykörtére, krétára, függönyre – és
ajándékokra a tankerület-vezető elvtársnőnek
névnapra, pedagógus napra és évzáróra.

Az lesz a legjobb – mindenkinek -, ha a szülők iparkodnak és nem csak szabadidős csapatépítés keretében épül-szépül majd az iskola kívül és belül (mert a tisztaság fél egészség), hanem elvárás lenne feléjük, hogy a teherviselésből Ők is kivegyék a részüket, s végre összedobják a vegyestüzelésű kazán árát az iskolának.

Csak szólok, hogy szerintem jó lesz sietni, már Október van.

T. Szülők, Kérem, klikkeljenek a folytatáshoz! Köszönöm!

Friderikusz, Aki Még Mindig Nem Podkaszter (FRISSÍTVE!)

[véleménycikk] A korábbiaktól eltérően az utóbbi hónapokban jelentősen kevesebb időm jut tartalomfogyasztásra. Ez az oka annak, hogy 6 napos késéssel olvastam Sándor kirohanásáról és annak fejleményeiről. Gondolhatjátok, hogy 3 másodperc alatt qrtam fel magam! Igyekszem időrendben és tematikusan megosztani Önnel, Sándor és veletek, T. Olvasók a gondolataimat, észrevételeimet. Rögtön egy visszautalással kezdeném a mondandómat.


Véleménycikkem november 6-án,
Sándor második közleményének
és Vitray Tamással készült interjú

megjelenése után frissült,
a fejlemények a cikk végén olvashatók.


Azt se tudjuk, hogy mit csinálunk, de azt nagyon!

Május 24-én jelent meg írásom a magyar podcast-okról, amelyben a Friderikusz Podcast-tal is foglalkoztam. Ebben leírtam, hogy miről ismerkszik meg egy podcast, honnan lehet egyértelműen eldönteni egy online tartalomról, hogy podcast-e, vagy sem?

A műfaj meghatározása alapján az, amit Sándor csinál, az nem podcast.

Még egyszer: NEM PODKASZT!

Mivel az 1958-as születésű Sándor közel 30 évnyi televíziózás után érkezett az online térbe, más területen szerzett tapasztalata és életkora miatt hamis magabiztosságában, felkészületlenségéről tanubizonyságot téve podcast-nak keresztelte el az első- és másodsorban is képi formátumú, videós interjú-sorozatát, amelyet a világ legnépszerűbb és legforgalmasabb videó-megosztóján, a YouTube-on, továbbá az egyik legtöbb felhasználót felvonultató közösségi média platformon, a Facebook-on lehet megnézni.

a Friderikusz nem-is-Podcast logója
illusztráció: Facebook / FriderikuszPodcast

Igen, igen, jól olvastad. Nem „meghallgatni”. Hanem: MEGNÉZNI.

„Friderikusz, Aki Még Mindig Nem Podkaszter (FRISSÍTVE!)” bővebben

Tökéletes Tízes

Az értékteremtés jegyében időről időre szeretünk mindig egy picit többet megmutatni, elmondani Kanadáról. Ennek a hagyománynak eleget téve következzen egy cikk a kanadai bankjegyekről. Ami engem illet: meglehetősen furcsa érzés volt első alkalommal a papírpénzhez szokott kezeimmel megérinteni, megfogni a tisztán műanyagból készült kanadai bankjegyeket az egyik magyarországi pénzváltóban még valamikor 2015-ben.

Kanadába érkezésemet követően gyorsan a hétköznapok részeivé lettek, bár az első hetekben valóban furcsa volt
egy jól érezhetően színes fóliából készült bankjegyet megfogni.
(a képen a 2011-ben kiadott Frontier sorozat)

 

A kanadai bankjegyek anyaga polimer, azon belül pedig polipropilén, egészen pontosan „Biaxially Oriented PolyPropylene (BOPP)”, azaz biorientált (biaxiálisan orientált) polipropilén. Az MNB weboldala szerint a magyar „bankjegypapír alapanyaga gyapot, alapszíne fehér”.

Talán nem is gondolnánk, hogy a világon több országban is használnak papíralapú helyett polimerből készült a bankjegyeket. Teljes egészében leváltotta papíralapú bankjegyeit Kanada mellett például Románia, Vietnám és Új-Zéland is. A „hagyományos” bankjegyek mellett polimer bankjegyeket is használnak az alábbi országokban, pl.: Egyesült Királyság, Orosz Föderáció, Egyiptom, Mexikó, Botswana, Gambia.

 

A VERTIKÁLIS BANKJEGY

A cikk megírásához a motivációt a legújabb kanadai 10 dolláros címletű bankjegy adta. Amely nem csak, hogy „törtélmet írt”, hanem még díjat is nyert 2019. április végén.

2 db új kiadású $10-os bankjegy egyenesen Lázadó pénztárcájából

 

2018-ban az új kiadású $10-os kanadai bankjegyen Viola Desmond (polgárjogi úttörő és üzletasszony) portréja látható, személyében a polgári jogok ikonja, az első első fekete, kanadai születésű nő, akit hétköznapi használatban álló bankjegyen láthatunk. Viola Desmond azt követően vált híressé Kanada szerte, miután megtagadta, hogy elhagyja az egyik New Glasgow-i Roseland filmszínház fehéreknek fenntartott nézőterét 1946-ban (akkoriban a színesbőrű lakosság csak az erkélyeken foglalhatott helyet). A helyszínről a hatóság segítségével távolították el és a tartományi kormányzat adóhivatala súlyos adócsalás  vétsége miatt eljárást indított ellene. Ugyanis az általa megfizetett helyjegy és aztán a később általa használt helyre szóló jegy díjazásában 1 dollár cent eltérés mutatkozott. „Tökéletes Tízes” bővebben

Miért Nem Kaphatnak Nyugat-Európai Fizetést A Magyarországi Munkavállalók?

Miért nem kaphatnak nyugat-európai fizetést a magyarországi munkavállalók? A válasz röviden annyi lehetne, hogy: mert nem érdemlik meg. De ez nem ennyire egyszerű, szerencsére.

Miért nem lehet nyugat-európai mértékű a bérezés Magyarországon? Ugyanabban a munkakörben miért keres sokkal többet pl. a német dolgozó, mint a magyar? Mitől függ, hogy egy munkakörnek mennyi a javadalmaztatása Magyarországon és külföldön?
Mi az a bérunió?
Egyenlő munkáért egyenlő bért?!

Haladjunk szép sorjában. „Miért Nem Kaphatnak Nyugat-Európai Fizetést A Magyarországi Munkavállalók?” bővebben