[tl:dr] Hozzátok szólok, nektek írok, kedves hallgatók, kedves magyar podkaszterek! Az elmúlt 2,5 évben 3 kerekasztal beszélgetést és egy interjút hallgattam meg magyar podkaszterekkel, újságírókkal, reklámipari szakemberrel és médiamunkásokkal, influenszerekkel a magyar podkaszt jelenéről és jövőjéről. Az ott hallottakat végig- és átgondolva fogalmazódtak meg bennem az alábbiak.
Alap adatok, alap fogalmak, audioblogging
A podcast, mint szó, 2004. Februárjában született meg, amikor Ben Hammersley megírta „Audible revolution” c. cikkét a The Guardian-ba. A podcast magyarul: podkaszt – és nem pótkaszt, vagy pódkeszt!
Maga a műfaj, az angol nyelvű Wikipedia szócikk szerint, a 80-as évek Amerikájába vezethető vissza. Igazi lendületet a 2000-es évek közepétől kapott, leginkább az Apple iPod népszerűségének köszönhetően terjedt el a letölthető, non-lineáris, rendszeresen jelentkező online rádiómúsor, amelyre akkoriban még audioblogging néven hivatkoztak.
Ezekben az években még nem volt kellően kiépített/elterjedt és legfőképp nem volt olcsó a mobilinternet az Államokban és Nyugat-Európában, hogy útközben is lehessen online műsorokat hallgatni. Azaz az Apple csak egy felhasználóbarát eszközt adott a podkaszt hallgatáshoz, sem a műfaj alapjait, sem az elnevezést nem nekik köszönhetjük.
- A világon az első podcast tárhelyszolgáltató a 2004. Októberében indult Liberated Syndication (libsyn.com).
- Az iTunes 4.9-es verziójában (2005. Június) vált először elérhetővé a Podcast menüpont.
- A Yahoo.com 2005. Októberében indította el a podcast kereső szolgáltatását, amelyben a felhasználók meghallgathatták az egyes epizódokat és fel is iratkozhattak a különböző podkaszt csatornákra.
- A New Oxford American Dictionary 2005. Decemberében az év szavának választotta a podcast-ot.
- A 2006. Januárjában megtartott Apple Keynote-on Steve Jobs személyesen mutatta be, hogyan lehet a Garageband nevű alkalmazásukkal podcast-ot készíteni.
- Egy 2009-es felmérés szerint az amerikaiak 43%-a már hallott a podcast-ról, mint műfajról.
- Az Apple 2013-ban regisztrálta rendszerében az 1 milliárdodik podcast feliratkozást.
A következő néhány bekezdést Friderikusz Sándor úrnak is szíves figyelmébe ajánlom, mert a műsorsorozatának az első epizódjában Ő sem volt tisztában a fogalmakkal.
Sok podkaszter az internetes rádióműsor kifejezést használja, amikor új hallgatóknak a podkasztokról beszél, mert mindenki számára könnyen értelmezhető, mi is a rádióműsor és az internet ötvözése. De a podkasztolás több, mint egy internetes rádió – írja a PodcastHero szerzője. Vannak olyan internetes rádióműsorok, amelyek nem podkasztok. Az internetes streaming (online sugárzás) nem podkaszt, mert nem rendszeres megjelenésű és csak az online tartalom számít podkasztnak, amelyik RSS Feed-en keresztül érkezik meg a felhasználóhoz.
Rossz hírem van tehát: az elsődlegesen a YouTube-on és a Facebook-on streamelt videó nem podkaszt. Ez van.
Szakmai szemmel nézve nem tartom jó megoldásnak, hogy egy videós tartalom hangsávját külön is, mint podkaszt kiadjuk. Annak idején egyetlen Friderikusz Show, vagy Meglepő és mulatságos, vagy Osztálytalálkozó c. műsorok hanganyagát sem közölte le Kossuth, vagy a Danubius Rádió. Négy adás után úgy látom, hogy sem Sándor, sem pedig kollégái nem gondolnak arra a felvételek/interjúk elkészítése során, hogy később majd a hanganyagot különálló online tartalomként publikálni fogják. Így aztán podkaszt hallgató lényegi információkról marad le, mivel a videót nem láthatja, ezért nem tudja, hogy milyen feliratok jelennek meg a képen, mi látható az asztal végén álló monitoron, hogy ki-milyen ruhát visel, amelyre a beszélgetőpartner megjegyzést tesz, stb.
Szóval az a gond a Friderikusz Podcast-tal, hogy nem podkaszt, legalább is a megjelenés első felében biztosan nem és nevétől eltérően pont a podkaszt hallgatókkal nem törődik a műsor házigazdája az interjúk elkészítése során. Én értem, hogy közel 30 év televíziózás után egy számára új platformon nehéz eligazodni, de szerintem Sándortól ettől több profizmust várunk el.
„A Magyar Podkasztok” bővebben
