Áramot A Napfényből, Műanyagot Az Ivóvízből

Nem ez az első alkalom, amikor cikk írás előtt felhozom a pincéből a vitriolos hordót, hogy a laptopom megmártózhasson benne. Pár alkalommal megbeszéltük podcast epizódjainkban, illetve írásban részleteztem a Miért Hülyeség A Házi Sörfőzés? bejegyzésben, hogy: mindannyian egy levegőt szívunk! Ha használat közben csak egyel kevesebb autó (motorkerékpár, teherautó, repülőgép, tengerjáró hajó, stb.) pöfög ki mérges gázokat, azzal már mindenki nyer. És a sok kicsi ebben az esetben is sokra megy. Közös érdekünk tehát, hogy településeink (nem csak városaink, hanem községeink, falvaink) levegői is tisztábbak legyenek és ezért az egyén szintjén is tenni lehet és tenni is kell.
(nyitókép: Colin Behrens / Pixabay)

.

Sokaknak nem megoldás a kerékpározás, gyaloglás, vagy a tömegközlekedés munkába, egyetemre, szakképzésre járáshoz, bevásárláshoz, vagy rokonlátogatáshoz. És ha nekik egyszer már muszáj autóba ülniük, akkor ha lehet, ne egy belső égésű motorral szerelt autóba üljenek, hanem egy olyanba, amely nem rendelkezik helyi kibocsátással, azaz nem szennyezi tovább a települések levegőit, nem füstölög az orrunk alá az iskola előtt, vagy a piros lámpánál állva, vagy a játszótér mellett elhaladva.

.

Igazából nem is zöld!

Igen, tudom, hogy vannak olyan pillanatok, amikor a villanyautó is környezetszennyező: például a gyártása során, de ugyanez igaz a “hagyományos” (benzin/dízel motoros) autók gyártására is, amelyekkel már több, mint 100 éve közlekedünk. Meg a motorkerékpárok, biciklik és rollerek, autóbuszok és metrószerelvények gyártására is. Meg a mosógép, az LCD-TV és az okostelefonok gyártására is, stb. Csak ez utóbbiakkal senki nem nagyon foglalkozik.

Igen, tudom, hogy vannak olyan pillanatok, amikor a villanyautó is környezetszennyező: például annak az áramnak az előállítása során (atomerőmű, szénerőmű), amellyel végül majd az akkumulátorokat töltjük fel.

De mi a helyzet a többi közlekedési eszközzel? Mert árammal működik a villamos, a metró meg a mozgólépcső, a trolibusz, a villamos motorvonatok a MÁV-nál.

“Áramot A Napfényből, Műanyagot Az Ivóvízből” bővebben

A Bulvársajtó És A Valóság

A bulvársajtónak és a valóságnak a legtöbb esetben elég kevés köze van egymáshoz. A lényeg kattintékony cím, a megfelelő karakterszám, a szenzációhajhász stílus. Ami nálam most kicsapta a biztosítékot, az nem más, mint a life.hu által – csak részben – magyarra fordított angol nyelvű cikk. Amely a life.hu szerint csak a brit DailyMail weboldalán jelent meg május 23-án. Azonban ők a LADbible.com weboldalán találták a cikket, ez a “hír” ott még május 16-án jelent meg. A magyar bulvárweboldal május 28-án hozta le a cikket (a fordítást követően). A sztori lényege, hogy egy Alberta-ban nyaraló floridai diák a Banff Nemzeti Park egyik folyójában Skócia leghíresebb lényét, a Loch Ness-i szörnyet látta és fotózta le.
(címlap fotó: https://www.eventbrite.co.uk)

Véleményem szerint ez egy olyan információ halmaz – mert hírnek a legkevésbé sem nevezném -, amely említésre sem méltó. De ugyebár a 15 perc hírnév majdnem mindenkinek jár (egyszer az életben). Aki ezzel keresné meg a szerkesztőségemet, feltűnési viszketegségben szenvedve, 15 perc hírnévre vágyakozva, a küszöbön állva, páros lábban mutatnám meg neki a hazafelé vezető utat. Még akkor is, amikor már nagyon nem lenne miről írni és nagyítóval keresnénk az utcán heverő témákat. (Zárójelben: rendben, a bulvár a jelentéktelen, semmitmondó történetekből él meg, sajnos. Nem lenne ilyen könnyű a dolguk, ha az olvasók nem méltatnák figyelemre a hangzatos című, tényekben és lényegi információkban szűkölködő cikk-szerűségeket, amelyeket újságírónak látszó véglények írnak.)

De nem így a 2012-es alapítású Ladbible. Őket kereste meg a floridai 17 éves Matthew, aki lencsevégre kapta a “megfoghatatlan viziszörnyet”, Nessie-t. A “szerkesztőség” kapott az alkalmon és több bekezdéses cikkben ismertetik a rendkívüli eseményt. A fiatal fiú a családi vakációját töltötte május első napjaiban a Banff Nemzeti Parkban, Alberta tartományban. A misztikus lény – amelynek nem az észak-amerikai kontinensen, hanem Skóciában lenne a helye -, akkor éppen egy folyón úszott keresztül és Matt meglátta a hosszú nyakát. Majd gyorsan készített 2 fényképet is.

A feltételezett fadarab … azaz viziszörny.
Katt a képre a nagyméretű fotóhoz.

(fotó: Matthew D’Amico, South West News Service)

A fiú elmondása szerint a döbbenettől a szőr is felállt a hátán. Éppen pihenőt tartottak egy magaslaton és a tájban gyönyörködtek, amikor Matt a folyóra pillantva meglátta a szörnyet. “Egy órányi túrázás után az egyik hegyen pihenőt tartottunk, ahonnan nagyszerű kilátás nyílt a Bow River-re, ahol a nővérem és én azt láttuk, hogy egy őskori állat úszik a vízben. Mindketten ledöbbentünk.” “A Bulvársajtó És A Valóság” bővebben

Híd A Kígyó Folyó Felett (Fotógaléria & Videó)

Az I. B. Perrine híd a Mágikus völgyön, a Kígyó folyó felett ível át. A helyszín nem egy képzeletbeli filmben, hanem Twin Falls városa mellett, Idaho-ban található. Alatta közel 150 m-es a mélység!

Ami annyit jelent, hogy egy átlagos magyar tízemeletes panelházból, ami kb. 35-37 méter magas, egymásra téve akár 4 db beférhetne alá.

Műszaki adatok a hídról:

  • szélessége 19,7 méter,
  • teljes hossza 457 méter,
  • fesztávja 303 méteres,
  • az útpálya pedig 148 méterrel magasodik a Snake River (Kígyó folyó) fölé (tengerszinthez mért magassága 1.100 m). Eme paraméterekkel a 8. legmagasabb híd az Egyesült Államokban.

a híd légifotója – nagyításhoz klikk a képre

A híd 1973 májusa és 1976 júliusa között épült, nevét Ira Burton Perrine-ről (1861. május 7. – 1943. október 2.) kapta, aki Idaho-i földműves, állattenyésztő és üzletember volt.

I. B. Perrine szobra a híd déli oldalán található
látogató-központ melletti parkban

Emellett Twin Falls (és más környékbeli városok) alapítójaként tartják számon. 1893-mal kezdődően dolgozott a környék vízellátásán és öntözőcsatorna-hálózatán. Nevéhez fúződik többet között a Snake River-re épített gát is.

 

Saját készítésű videónk a hídról – kommentár nélkül!

 

Saját készítésű fotóink a hídról, a folyóról és a völgyről:

További fotók a galériában, megtekintésükhöz klikkelj ide.

 

A híd a bázisugrók (base jumpers) és kötélugrók (bungee jumpers) egyik kedvenc építménye.

bázisugrás a hídról 2008. márciusában (fotó: Wikipedia)

Érdekesség: 2006 júliusában Dan Schilling, bázisugró 21 óra alatt 201 alkalommal ugrott le a hídról jótékonysági akciója keretében.