Index Pont Húúú

Tudja valaki, hogy mi van a magyar újságírással, a magyar újságírókkal? Mert én szeretném tudni. Egyfelől értem: informáljuk a T. Olvasóközönséget a világ dolgairól. Egyel több cikk az oldalon, ami pár száz/ezer új kattintást jelent, bővül a repertoár, s ennek örül a főszerk, örülnek a hirdetők, örülnek az Olvasók is. Másfelől pedig a legkevésbé sem értem. Adva van egynél több, igen részletes, angol nyelvű cikk meg egy rendőrségi kommüniké is, amit még be is linkelnek, azonban kb. a felét sem fordítják le magyarra. Így aztán érthető, ha a T. Olvasó kritizál és értetlenkedik: nem csoda, hiszen nem mondtak el neki mindent.
(nyitókép: a Brit Columbia-i Griffin tó)

 

A hamar munka ritkán jó.

Innen nézve nagyon úgy néz ki, hogy a múltkori Totalcar-os után ismét találtam egy olyan cikket, amelynek vannak hiányosságai. De miért jó ez? Hol van itt a teljeskörű információ átadás, a lelkiismeretes munkavégzés? Akkor és ott az volt, hogy írjunk valamit, mert muszáj, mert kell a minimális karakterszám/nap, mert meg kell lennie a kötelező penzumnak minden áldott nap – de ugyanakkor meg a hiteles tájékoztatásra, a szakmai nívóra nem adunk? Elképzelhető-e egy olyan forgatókönyv, hogy a szerző azt gondolta, hogy “Hát, Kanada nagyon messze van, ezeknek jó lesz így is”? És amikor meglett az előírt karakterszám, egy összetett mondattal lezárta a sztorit? Nem törődve azzal, hogy az olvasók nagy többsége valószínűleg nem fog átkattintani az angol eredetire és angolul elolvasni a cikket? És ezért aztán jönnek a felháborodott és értetlenkedő, hitetlenkedő kommentek a Facebook-on, amik könnyedén elkerülhetőek lehetnének egy picit több odafigyeléssel a szerkesztőség oldaláról.

Persze, én is ejtek hibákat, vannak pontatlanságaim, de azokat igyekszem minden esetben kijavítani. Csak amíg én hobbiként, szenvedéllyel írok bejegyzéseket weboldalunkra és podkasztolok már 2 éve, addig az indexes újságíróknak ez a munkája, ezért kapják a fizetésüket. Ahogyan a múltkor is, most is szívesen meghallgatnám, hogy “mire gondolt a költő”?

Az alábbiakban kiegészíteném a “Csónakázni indult egy kanadai fiú, több évtizedes rejtélyt oldott meg” cikküket, mivel kissé hiányosnak vélem a tartalmát. Továbbá jól ismerem a környéket, hiszem munkám során sokszor megfordulok Brit Columbia-ban és rendszeresen járok ezen az útvonalon, ahol a baleset történt 27 éve.

tch_bc-1_highway_bc_in_the_lane.jpga képen a Trans-Canada Autópálya, közvetlen mellette a Griffin tó,
valahol itt történhetett a baleset 1992-ben

 

A sztori.

Max Werenka, a 13 éves Alberta-i tinédzser mindig is kíváncsi természetű volt. Így aztán azon a szép augusztus 21-i napon nem kerülhette el a figyelmét egy felborult autónak látszó tárgy sem, amelyet a Griffin tavon látott meg csónakázás közben, 15 lábbal, azaz 4,6 méterrel a vízfelszín alatt, az autópálya szélétől kb. 3 méterre.

Ugyan sok esetben találkozhatunk láb, hüvelyk, uncia vagy font mértékegységekkel, Kanadában a 70-es évek óta a metrikus mértékrendszer a hivatalos.

Ahogyan a CTV-nek a fiú édesanyja, Nancy Werenka nyilatkozta, elsőre még Ő sem volt benne biztos, hogy fia mit is lát az opálos tó vízében. Mivel élt bennük a gyanú, hogy “az ott talán lehet valami”, ezért értesítették a helyi rendőrséget. Az egyik angol nyelvű cikkben így írják: “It looked like it was an overturned car, resting 15 feet into the depths, and just 10 feet off the side of the TransCanada Highway, but no one could be sure. “We didn’t think at the time there was much to it,” said Nancy Werenka.”

honda_submergedAz áldozat Hondája a tó fenekén, kb. 4,6 méteres mélységben –
én elhiszem, hogy a csónakból nem
is volt olyan könnyű észre venni…

 

A Sherwood Park-ban (Alberta) élő Werenka-ék a Brit Columbia-i Griffin tó északi végében adnak bérbe faházakat (lásd a térképen: Griffin Lake Cabin Rentals). Max-nak nem volt hát ismeretlen a tó, ezelőtt számtalan alkalommal csónakázott már rajta.

griffin_lake_bca Griffin tó, közvetlen mellette futó Trans-Canada Autópályával

 

A Revelstoke-i RCMP-től érkeztek rendőrtisztek Werenka-ékhoz. Az index.hu azt írja, hogy: “A kiérkező rendőrök elsőre nem találták meg a járművet, de Werenka ismét a segítségükre sietett, egy vízálló fejkamerával a vízbe merült, és levideózta a roncsot.”de ez sem egészen így történt.

gopro_camerasgyufásdoboz méretű GoPro kamerák – ehhez hasonlót,
vagy pont egy ilyet használt Max is…

 

A kiérkező rendőrök csónakba szálltak és Max-szal együtt mentek ki a tóra, Ő mutatta meg nekik a pontos helyszínt, illetve az autónak látszó tárgyat a víz alatt. Mivel iszap fedte az autó alját, nem volt teljesen tiszta a tó vize sem, ráaásul 4,6 méteres mélységben pihent a roncs, a rendőrök elsőre nem látták meg. Ekkor lépett Max a tettek mezejére.

A CTV így ír erről: “The video, recorded on his GoPro in its sturdy waterproof case, confirmed it was a vehicle.” A CBC pedig így: “So Max then jumped into the water with his GoPro camera. He surfaced with video of a vehicle upside down on the bottom of the lake.”

Azaz a két különböző helyről származó cikkből az derül ki, hogy Max a víz alá merülve a GoPro márkájú kamerájával készített közelebbi felvételeket a feje tetején álló járműről. A GoPro-t a saját erős, vízálló tokjába tette bele, tehát a kamera se nem fejkamera, se nem vízálló. Bár az kétségtelen, hogy a számtalan kiegészítőnek köszönhetően akár a fejre is rögzíthető. A GoPro nagy felbontású akciókamerák gyártásával foglalkozik, extrém sportolók körében kedveltek termékeik, mert kicsik, strapabíróak, könnyen kezelhetőek.

salmon-arm_griffin-lake_revelstoke_bc.jpgaz áldozatot Salmon Arm városának egyik benzinkútján
látták utoljára, az esküvőre soha nem érkezett meg,
útja a Griffin tóban ért véget…

 

És hogy mi történhetett a tó partján 1992-ben? Nem csak az áldozat fiának vannak elképzelései a baleset körülményeiről, hanem a rendőrségnek is: “Police think Farris likely swerved to avoid an animal or lost control of her vehicle for some other reason and rolled into the lake. There was no visible front-end damage to the Honda, so they don’t think it hit anything.” – azaz a hatóság úgy véli, hogy a hölgy megpróbálhatott kikerülni egy vadállatot, vagy más okokból elvesztette az uralmát az autó felett és belehajtott a tóba. Ahogyan egy fotón is látható (lásd lentebb a cikk végén), nincs látható sérülés az autó orr-részén, ezért nem hiszik, hogy elüthetett valamit.

 

A cikkből az alábbiakat hiányoltam még:

  • 1992-ben a családja bejelentette a hölgy eltűnését a rendőrségnek, ahogyan azt a CBC is írja: “Her family notified police and, over the years, came to believe she’d been in a fatal car accident. But no trace of her — or her car — was ever found.” – és éveken át abban a hitben voltak, hogy végzetes autóbaleset érte a hölgyet. De soha nem akadtak sem az eltűnt nő, sem az autója nyomára.
  • az baleset a Griffin tó partján történt, Brit Columbia-ban, amely közvetlen a Trans-Canada Autópálya mellett található, 27 km-re nyugatra Revelstoke városától,
  • Max augusztus 21-én találta meg a víz alatti roncsot és még aznap értesítették az RCMP-t, akik csak pár nappal később, augusztus 24-én tudták kihúzni az öreg Honda-t a vízből. Ehhez fel kellett készülnie az RCMP búvárainak, meg kellett rendelni a vontatót és teljes egészében le kellett zárni az autópályát a forgalom elől, ami kilométeres dugóhoz vezetett mindkét irányban.
  • még a roncs kiemelése előtt lemerültek az RCMP búvárai az autóhoz, hogy ellenőrizzék annak rendszámát, amelyet “lefuttatva” a rendőrségi adatbázisban kiderült, hogy a tulajdonosa az a Janet Farris, akinek eltűnését a családja 1992-ben jelentette és akit azóta nem találnak,
  • Janet a Vancouver-szigeten találató Mill Bay-ből egymaga indult egy esküvőre, valahová Alberta-ba, amikor eltűnt. Utoljára Salmon Arm-ban látták egy benzinkúton, ez a város (attól függően, hogy honnantól meddig mérjük) 72-74 km-re nyugatra fekszik a Griffin tótól. Átlagos utazósebesség mellett ezt a távot kb. 40-45 perc alatt lehet megtenni.
  • Max 2006-ban, 14 évvel Janet eltűnése után született. Ez elmúlt 27 évben több ezren voltak azok, akik a tó partján nyaraltak és/vagy a tavon csónakáztak… és több millióan vannak, akik a közel 3 évtized alatt a tó mellett autóztak el – köztük vagyunk mi is Latorral. Egy fiatal fiú kíváncsisága kellett ahhoz, hogy egy 27 éve eltűnt személy előkerüljön, megnyugvást adva ezzel az áldozat hozzátartozóinak.
  • Janet-et földi maradványait hamvasztás után az 1984-ben elhunyt férje mellé helyezték végső nyugalomra.

 

Még néhány gondolat.

Számtalan alkalommal mentem már keresztül ezen a környéken. Salmon Arm és Revelstoke közötti részen 3-4 darab, pár kilométeres, kétszer két sávos, előzésre kialakított szakaszokat leszámítva az autópálya végig 1/1 sávos, kanyargós, itt-ott szűkösebb, de végig jól autózható. A környék minden évszakban, minden méterében szemet gyönyörködtető, festői, mesés! A tavat Salmon Arm felől érkezve lehet vezetés közben a legkönnyebben megcsodálni, ez az egyik kedvencem, a tőle délre fekvő Three Valley tóval és szállóval együtt.

Ezen az útszakaszon a legtöbbször megengedett sebességhatár: 100 km/h. Télies időjárás esetén szokták a sebességet 60, vagy 80 km/h-ra korlátozni az útpálya fölé kihelyezett, digitális, távvezérelt kresz-táblákon. Nappal, jó útviszonyok mellett minden további nélkül tartható a százas tempó, még nagyobb méretű autóval, tehergépkocsival is.

tch_bc-1_highway_bc_in_the_lane

Nagyon valószínű, hogy a 90-es években az út szélén még nem volt betonkordon. Azaz a baleset idején, 1992-ben akadálytalanul lehetett eljutni egyenesen a tóba, akár autóval is. A távolság az úttest széle és a tópart között helyenként csak pár méter.

Műholdképen így néz ki az a rész, ahol szerintem a baleset megtörtént:tch_bc-1_highway_bc_satellite.jpg

Ahogyan cikkünk fenti képén is látható, a Trans-Canada Autópályának útpadkája alig van ezen a szakaszon. Az alábbi fotón a bal felső sarokban a rendőrségi autó az autópálya kelet felé tartó sávjában parkol, a kép közepe felé álló rendőrtiszt pedig az út szélén álló betonkordon előtt áll, de már annak a külső oldalán.

honda_hauling_1

Az alábbi fotón a rendőrség fotósa a kép készítésekor körül-belül az útra festett fehér vonalon, azaz a kelet felé tartó sáv szélén állhatott. Az egész Trans-Canada Autópályát le kellett zárni a roncs kiemelésének idejére.

honda_hauling_2természetesen nem pontosan ott hajtott
a tóba az autó, ahonnan végül
2019 augusztusában kihúzták

A képen, hogy nincs sérülés az autó orrán. Ha másik járművel, vagy nagytestű vaddal ütközött volna, az autó elején jól látható sérülések lennének.

A nem szerencsére ritkaság számba menő történet az internetnek köszönhetően Kanadából eljutott Magyarországra is 1 nap leforgása alatt. Az 1992-ben történt balesetről annak idején talán a kanadai lapokon kívül nem írt senki sem.

 

Felhasznált képek forrása: RCMP Revelstoke
Információk forrása: BC RCMP Communication Services; CBC British Columbia; CTV News Vancouver;


 

Ma sem a szörszálhasogatás, vagy a sárdobálás volt a célom, csupán szerettem volna megmutatni, hogy milyen hiányosságokat véltem fölfedezni egy kanadai vonatkozású cikkben. Az angol nyelvű változatokat és Fb-on érkezett kommenteket elolvasva úgy gondolom, hogy érdemes lett volna egy kicsit alaposabb munkát végeznie az index.hu újságírójának és egy picit jobban belemenni a részletekbe, ha már írni akart erről a tragikus és egyben nem mindennapi esetről. Nem csinálok rendszert más cikkek (jó szándékú) kritizálásából, ezt megígérhetem! Ezt se vettem volna elő, hanem nem ismerem a környéket és a cikk tartalma nem olyan, amilyen…

 

– Lázadó

Alberta-i Erdőtüzek 2019 [Frissítve!]

A pár nappal ezelőtt megjelent, Az “ötödik évszak” Kanadában c. cikkünk óta sajnos elmondható, hogy az elmúlt 36-48 órában az erdőtüzek terjedése, állapota nem hogy jobbra fordult volna, vagy stagnálna, hanem sokkal rosszabb lett. Óráról órára változik az egyes tüzek helyzete, de a negatív irányba. Az oltás folyamatos és sorozatossá váltak a kilakoltatások is. Linkek, fotók és híradó részletek cikkünkben.

(Nyitóképünkön: a High Level városának környékén égő erdőtűz kiterjedtsége május 21-én elérte a 80.000 hektárt (800 km2). Danny Green ezt a képet a város evakuálását követően hétfőn, május 20-én készítette.)

 


 

Frissítés #1: a kanadai idő szerint péntek este elérhető új információk alapján, Alberta-ban az erdőtüzek megfékezésén több, mint 2300 tűzoltó vesz részt, közülük kb. 600 fő más tartományokból érkezett. Az oltási munkálatokhoz 600 db helikoptert és 27 repülőgépet használnak. A száraz, alacsony páratartalmú, szeles időjárásnak köszönhetően a tüzek nagyon gyorsan tovább terjednek és az oltásban résztvevőknek valóban hatalmas kihívásokkal kell megküzdeniük.

wildfire_new_stat(forrás: https://calgary.ctvnews.ca)

Március 1-től május 31-ig összesen 522, nem pedig 502 db alkalommal gyulladtak tüzek, az érintett terület nagysága pedig 3.747 km2.

Az erdőtüzek füstjének egészségre gyakorolt hatásai sokkal komolyabbak, mint ahogyan azt sok ember érzékeli. „Alapvetően amikor az égő fa füstjét belélegzed, az pontosan ugyanolyan, mintha folyamatosan cigarettáznál. Nincs különbség.” – mondta Dr. Paige Lacy, az Alberta Respiratory Centre (Légzési Központ) kutatási igazgatója. “Alberta-i Erdőtüzek 2019 [Frissítve!]” bővebben