Áramot A Napfényből, Műanyagot Az Ivóvízből

Nem ez az első alkalom, amikor cikk írás előtt felhozom a pincéből a vitriolos hordót, hogy a laptopom megmártózhasson benne. Pár alkalommal megbeszéltük podcast epizódjainkban, illetve írásban részleteztem a Miért Hülyeség A Házi Sörfőzés? bejegyzésben, hogy: mindannyian egy levegőt szívunk! Ha használat közben csak egyel kevesebb autó (motorkerékpár, teherautó, repülőgép, tengerjáró hajó, stb.) pöfög ki mérges gázokat, azzal már mindenki nyer. És a sok kicsi ebben az esetben is sokra megy. Közös érdekünk tehát, hogy településeink (nem csak városaink, hanem községeink, falvaink) levegői is tisztábbak legyenek és ezért az egyén szintjén is tenni lehet és tenni is kell.
(nyitókép: Colin Behrens / Pixabay)

.

Sokaknak nem megoldás a kerékpározás, gyaloglás, vagy a tömegközlekedés munkába, egyetemre, szakképzésre járáshoz, bevásárláshoz, vagy rokonlátogatáshoz. És ha nekik egyszer már muszáj autóba ülniük, akkor ha lehet, ne egy belső égésű motorral szerelt autóba üljenek, hanem egy olyanba, amely nem rendelkezik helyi kibocsátással, azaz nem szennyezi tovább a települések levegőit, nem füstölög az orrunk alá az iskola előtt, vagy a piros lámpánál állva, vagy a játszótér mellett elhaladva.

.

Igazából nem is zöld!

Igen, tudom, hogy vannak olyan pillanatok, amikor a villanyautó is környezetszennyező: például a gyártása során, de ugyanez igaz a “hagyományos” (benzin/dízel motoros) autók gyártására is, amelyekkel már több, mint 100 éve közlekedünk. Meg a motorkerékpárok, biciklik és rollerek, autóbuszok és metrószerelvények gyártására is. Meg a mosógép, az LCD-TV és az okostelefonok gyártására is, stb. Csak ez utóbbiakkal senki nem nagyon foglalkozik.

Igen, tudom, hogy vannak olyan pillanatok, amikor a villanyautó is környezetszennyező: például annak az áramnak az előállítása során (atomerőmű, szénerőmű), amellyel végül majd az akkumulátorokat töltjük fel.

De mi a helyzet a többi közlekedési eszközzel? Mert árammal működik a villamos, a metró meg a mozgólépcső, a trolibusz, a villamos motorvonatok a MÁV-nál.

“Áramot A Napfényből, Műanyagot Az Ivóvízből” bővebben

Magyarország Mindenkié!

Rettenetesen kétségbeejtő, amikor egy tanultnak gondolt és műveltnek vélt országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Mentelmi bizottságának a tagja, egy 4 gyermekes édesanya, egy nő, a lealacsonyítást önként vállalja! És ennek köszönhetően olyan mélységű erkölcsi fertőbe keveredik (kétszer egymás után!!), amelyet még az ősi mesterséget űzők legtapasztaltabbjai is megirigyelhetnek! Még alig kezdte el politikai karrierjét építeni, máris porig rombolta azt. Gyenge kezdés után erős visszaesés?
(nyitóképen: Dóra asszony példaképei 1933-ból)

.

“Ahol könyveket égetnek,
ott végül embereket is fognak.”

(Heinrich Heine: Almansor, 1823.)

Szerény véleményem szerint Dóra asszony, a megélhetési politikusok egyik mintapéldánya, elképzelhető, hogy egyszer majd nagy árat fog fizetni ezért a 15 percnyi kétes hírnévért cserébe. Önként és dalolva dobta sutba minden nőiességét, emberi mivoltát, példaértékűen sikerült becsicskulnia! Mondjuk önálló gondolata eddig sem volt sok, gerince még annyi se: az első adandó alkalommal, egy látszat-indokkal “elárulta mesterét” és hátat fordított annak a bajtársias közösségnek (feltételezhetően a zászlótolvaj* férjuram parancsára), amely kinevelte, amelynek köszönhetően lett belőle … mondjuk, hogy: valaki.

illusztráció: Benedikt Geyer / Pixabay

* Egy kis kitérő: középületekről zászlót lopni végtelenül gyermeteg dolog, ráadásul konktraproduktív is! Arról nem is beszélve, hogy huszadrangú politikusként CIA-ügynöknek és a magyar családok megmentőjének hinni magunkat már szakemberek bevonását kívánó klinikai eset.

Párt utasításra (Kormánypárt, vagy ex-Jobbikos radikálisok, kb. tök mindegy!), vagy a homofób férjuram utasítására (ismét) olyat tett Dóra asszony, amely a legsötétebb történelmi időket eleveníti fel az európai emberek számára! A tett, amely megbocsáthatatlan, a tett, amely megvetést vált ki iránta azokban, akikbe csak egy szemernyi jóérzés is szorult. Ezek szerint van az pénz, van az a kétes politikai előny, amiért mindezt megéri metenni. Azt hiszem – és kérlek, javíts ki bátran, ha nem értesz egyet -, az ilyen esetekben szoktak valami olyasmit mondani, hogy: “azt már megbeszéltük, hogy mi a hölgy foglalkozása, most már csak az áron vitatkozunk”.

“Magyarország Mindenkié!” bővebben

CoViD-19 Helyzetjelentés #6

Jó reggelt kívánok! Valamikor a nyár közepén adtam utoljára helyzetjelentést Kanadából a koronavírus járvánnyal kapcsolatban. Úgy gondoltam, hogy nagyjából 3 hónap után érdemes egy gyors áttekintést, összehasonlítást tenni, hogy hogyan is áll a két ország? Nem csak az egészségügyi adatokat (összes megbetegedés, aktív esetszámok, kigyógyultak, elhunytak száma, stb.) hasonlítottam össze, hanem a PCR-tesztek árazását is. Kezdődhet a számháború?
(nyitókép: Andrea Toxiri / Pixabay)

.

Akkor hát vágjuk is bele!

Kanada:

> lakosságszám: kb. 37.000.000 fő,
> összes megbetegedés: 182.839,
> aktív esetek: 18.954 (10,4%),
> új esetszám (utolsó 24 óra): 975,
> gyógyult esetek: 154.258 (84,4%),
> elhunytak: 9.627 (5,3%),
> elvégzett mintavételek száma: 8.191.592 db, ebből pozitív: 174.374 db; negatív: 8.014.471 db. 1 millió emberre vetítve 217.924 db mintevétel történt.

Az kórházi ellátás számai 176.073 esetnél a következőképpen alakultak:
> összesen 13.020 páciens (11.3%) szorult kórházi ápolásra, ezek közül:
> 3,064-t (23.5%-t) kezeltek intenzív osztályon,
> és 471 (3.6%) betegnek volt szüksége lélegeztetőgéppel történő lélegeztetésre országszerte.

Magyarország:

> lakosságszám: kb. 9.770.000 fő,
> összes megbetegedés: 39.862. 1 millió lakosra 3.970 megbetegedés jutott,
> aktív esetek: 27.113,
> új esetszám (utolsó 24 óra): 1.025,
> gyógyult esetek: 11.753,
> elhunytak: 996 személy,
> elvégzett mintavételek száma: 841.220 db,
> kórházi ápolásra 1.519 betegnek volt szüksége.
(a Koronavírus Tájékoztató weboldal október 13-i adatai alapján)

illusztraáció: Gerd Altmann / Pixabay

.

Az ország Cecíliája elmondta, hogy: jelentősen növeli a koronavírusos megbetegedés szövődményeinek kockázatát az elhanyagolt, nem rendszeresen karbantartott alapbetegség.
Lehet, hogy az én szövegértésemmel van baj, de szerintem egy-egy alapbetegséget nem karbantartani, hanem azt és annak tüneteit hatékonyan és folyamatosan kezel(tet)ni kell. Jó, hát végül is kettőnk közül nem én vagyok az orvos, nem én nyilatkozom minden nap több millió ember előtt, nem én vagyok az Operatív Törzs egyik vezetője, úgyhogy nekem nem kell odafigyelnem a közérthető, egyértelmű, szakmai elvárásoknak is megfelelő kommunikáció.

Vagy várjál egy picit…!

“CoViD-19 Helyzetjelentés #6” bővebben

KB041 – Kanadai Migráncsok

Az első és 100%-ban kanadai készítésű, magyar nyelvű podcast negyvenegyedik epizódjában előbb csaladi- ás akciófilmeket, majd remek ár/érték arányű fejhallgatókat ajánlottunk, a kettő között pedig autóztunk egy keveset. Az adás hátralevő 2/3 részében pedig a bevándorlás és letelepedés, a menekült válság és a migrációs helyzet kérdéseit, problémáit vizsgáltuk meg kanadai és magyar szemmel.
(nyitókép: gisoft / Pixabay / Lázadó)

.

.

Adás napló.

Nyitózene a 24 éves Küldetés: Lehetetlen c. film főcímdalának feldolgozása. Ez volt a Mission: Impossible első részének ajánlója, 1996-ból:

Csokoládés pillecukor (marshmallow, a.k.a. zephyr):

csokoládéval borított pillecukor (angolul: marsmallow)

.

Filmeket ajánlottunk, mert a Híd Nyugatra podcast host-jai kerestek családi filmeket és egy jó filmet Robert Downey Jr-ral. Íme a lista, kibővítve 3 akciófilmmel:

“KB041 – Kanadai Migráncsok” bővebben

A Narancssárga Póló Története

A lakóiskolák Kanada történelmének fájdalmas részét képezik. Miközben eme intézmények közel két és fél évtizede mind bezártak, hatásuk a mai napig nagyon is valóságos részét képezi az ország őslakosainak életében. A lakóiskolákat a keresztény egyházak és Kanada Kormánya hozta létre, hogy megkísérelje mind az őslakos fiatalok oktatását, megtérését, mind pedig a kanadai társadalomba való beolvasztását. Az iskolák azonban megzavarták a hétköznapi életet és a közösségeket, ami hosszú távú problémákat okozott az őslakosok körében. A kanadaiak többsége szeptember 30-án narancssárga pólót visel, hogy emlékezzenek és tiszteletüket tegyék a bántalmazott őslakos gyermekek előtt, és hogy ne feledjék a tényt, miszerint még sok munka van hátra a megbékélés útján.

Nyitóképen a mozgalom jelmondata: “Minden Gyermek Számít

egy a 80 kanadai lakóiskola közül, a fotó 1921-ben készült

A lakóiskolák (vagy: bentlakásos iskolák) Kanada Kormánya által támogatott vallási iskolák voltak, amelyeket azért hoztak létre, hogy az őslakos gyermekeket asszimilálják az euro-kanadai kultúrába. Bár az első lakóiskolákat Új-Franciaországban (a későbbi Kanada keleti területein élő francia kolónia az 1700-as években a) hozták létre, ez a kifejezés általában az 1880. után alapított iskolákat jelöli.

Minden évben szeptember 30. a Narancssárga Póló Napja.

Ez volt az az időszak, amikor az őslakos gyerekeket elvitték otthonaikból, gyakran a rendőri segítséggel, mert Kanada Kormánya a bentlakásos iskolákba kényszerítette őket. Ezekből az intézményekből 80 db létezett szerte az országban.

“A Narancssárga Póló Története” bővebben

Miért Hülyeség A Házi Sörfőzés? (Frissítve!)

Azért, mert több száz féle sör kapható a boltokban. Azért, mert van csapolt sör az éttermekben és a kocsmákban. Azért, mert az internetnek köszönetően akár egy random külföldi webáruházból is rendelhetek olyan sört, amit egyetlen magyarországi importőr sem forgalmaz. Azért, mert nagytételben gyártani olcsóbb, lásd sörgyárak, lásd kézműves sörfőzdék. Azért, mert “már 13 ezer éve létezett a sörfőzés gyakorlata a Földközi-tenger keleti medencéjében, ami ötezer évvel korábbi, mint az Észak-Kínában a sörkészítésről eredetéről talált eddig legősibb bizonyítékok.” – és akkor pont te, pont most mutatnál valami újat?

Blogbejegyzésünk tartalma a megjelenése óta legalább 2 alkalommal frissítésre került!

Az elmúlt évezredekben meg tulajdonképpen szinte semmi sem változott a sörfőzésben: azóta is ugyanúgy az ivővíz az egyik legfontosabb alapanyaga a sörnek a maláta mellett. Akkor meg miért? Hülyeség otthon, egymagad, drága eszközökkel, drága pénzen elkezdeni sörfőzöcskézni, amikor bármilyen sört megvásárolhatsz. Tiszta macera ott állni a kondér mellett, kezedben a stopperrel és hőmérőzni a főzetet, méricskélni a hozzávalókat, aztán meg hetekig várni, amíg iható lesz a söröd. Ha nem találsz kedvedre valót, akkor egyrészt nem keresgéltél elég elszántan, másrészt csak várnod kell egy kicsit és biztos lesz valaki, aki olyan fog főzni, forgalmazni, ami neked kell.

A Sixpoint Sörfőzde (Brooklyn, New York, USA) Cycliquids sorozatának a Tesla Hop-Charged Lager-e.

.

FIGYELEM!
Terjedelmes tartalom következik!
A cikk olvasása során folyamatos figyelem szükségeltetik,
ezért legalább 2 korsó sört, vagy 2 pohár kávét/teát meg fogsz inni .
Szerteágazó és nagyon részletes a tematika, ezért kérem,
hogy mindenki őrizze meg komolyságát, de legyen kéznél a humorérzéketek.

A 13+1. téma után kiderül az is, hogy miért jött létre
– a legnagyobb jószándék által vezérelve -, ez a bejegyzés.

.

“Miért Hülyeség A Házi Sörfőzés? (Frissítve!)” bővebben

Egyé Tőb Csírkét!

Minden rendben a helyesírásommal, csak annyit történt, hogy szó szerint fordítottam le egy szlogent. “Eat Mor Chikin” – a vasárnapi zárva tartásáról is ismert Chick-fil-A gyorsétterem-láncnak vannak a legmókásabb hirdetései az USA-ban, evör. Amikor még az Államokba jártam át dolgoz(gat)ni, akkor mindig megmosolyogtató volt ezeket a reklámokat megpillantani az Interstate-k, országutak mentén, a gyakran több emelet magasságban elhelyezett hirdetőtáblákon. A cikk elkészülésében nagy szerepe volt a 20 perccel a jövőbe podcast-nak, azaz Szkállinak, Dávidnak és Balázsnak. Nem tudjuk elégszer megköszönni nekik podcast-unk rendszeres említését!

Viszonzásul mi is rendszeres hallgatásra ajánljuk magyarország legjobb, tech-tudomány tematikájú, minden alkalommal tartalmas podkasztját, a magyar nyelvben megalkotható legjobb szóviccekkel, evör!
A 20 perccel a jövőbe podkaszt az “egyé-tőb-csírkét” témához kapcsolódó adásai:
> 119. epizód: Excel Rose és
> 124. epizód: Havi 200 pengő pixel.

A klasszikus hirdetőtábla a bocikkal.

Az angolul kevésbé értők számra egy kis segítség, hogy mi és miért olyan vicces? A cég hirdetéseinek reklámszövege és az étteremlánc neve azért poénos, mert az angolban a kiejtés és az írott forma között vannak kisebb-nagyobb különbségek. Például: a “csikre, baromfi” angolul leírva: chicken, míg kiejtve: “csikön. Ha kiejtés alapján akarom leírni angolul, akkor kb. chikin-t kellene írnom. Ez a fajta szójáték a magyar nyelvben olyan lenne, mint amikor a “tetszik érteni?“-ből “teccikérteni?“, vagy az “azt hiszem“-ből “asszem“, a “nem tudom“-ból pedig “nemtom” lesz, de hasonlüan humoros szóhasználat/szójáték, amikor valaki a “csirkemell” helyett “pipicici“-t mond.

“Csírk-fil-É”

.

A cégnév, amennyiben helyesen és teljes egészében kiírnák azt, akkor “chicken fillet(azaz: csirke filé) lenne, de szlengesre véve az elnevezést, ezt lerövidítve lett belőle chick-fil-A, kiejtve: csik-fil-éj. Szlogenjüket, az “Eat Mor Chikin“-t – amelyet egyébként idén márciusban le is cseréltek egy rövid időre -, talán a legjobban “Egyé Tőb Csírkét“-nek lehetne fordítani (opciós lehetőség még az “Egyél Töb Cirkét”).

“Egyé Tőb Csírkét!” bővebben

KB040 – Fehér-e Az Orosz? (A Belarusz Válság)

Az első és 100%-ban kanadai készítésű, magyar nyelvű podcast 40. epizódja igazán színes tartalommal rendelkezik. Torok nem maradt százazon, de a mák sem darálódott le, sajnos. Az adás TikTokzatosan kezdődött, majd Végtelenül megörültünk podcaster társunk jó autóval jó utakra térésének. Lázadó családi kirándulása alkalmával XIX. századi magyar telepesek Alberta-i nyomát kereste csapatszállítója kormánya mögött, eredménytelenül. Aztán összehasonlítottuk az akkumulátoros közlekedést a “hagyományossal” úgy, ahogyan azt – információnk alapján – még soha, senki nem tette! És végezetül, a virológiai percek után, külpolitikai irányt vettünk és megnéztük – több oldalról is -, hogy mi folyik ott Minszkben?
(nyitókép: régi-új Belarusz zászló terv)

.

.

Adás napló.

A több kisebb mellett ma is volt egy komolyabb, hosszabban, alaposabban megtárgyalt, valószínűleg többeket is foglalkoztató téma.

Heti színes

  • TikTok-ra költöznek a hírportálok videói YouTube-ról?
  • TikTok – mi lesz vele? Eladják? Megveszik?
  • Végtelenség Fiai podcast: Laci és a Bódécsászárság – új fejegységet ajánlunk.

2009_volkswagen_t5_multivan2009 Volkswagen T5 Multivan Highline
– képünk illusztráció
(forrás: FavCars.com)

  • Lator iszik. Egy ajándékba kapott Calgary-i sört. De te ne igyál, mert nem jó!

big_rock_agd_beer_alberta_draft_canNe vegyél ilyet, mert nem finom!

  • Lázadó pedig IKEA körte cider-t iszik. Ez finom, ilyet vegyél és igyál. Inkább.

ikea_cider_paeron_pearIkeás, körtés, finom.

.

“KB040 – Fehér-e Az Orosz? (A Belarusz Válság)” bővebben

Kanadai Juharszirupos Kóla

Előbb az egyik közeli szupermarketben a 4 üveges kiszerelésű Coca-Cola Quebec Maple-t (Québec-i juharszirup) vettem meg, aztán pedig a bátorságot ahhoz, hogy megkóstoljam. Korábban már átestek ezen a British Columbia Raspberry (málna), a Georgia Peach (őszibarack) ízesítésű és a mexikói cukornáddal készült Coca-Cola kólák. A sorban tehát az 4. új íz olyannyira nagyon kanadai lett, hogy ennél keresve sem lehetne kanadaiabbat találni. Ezért is gondoltam úgy, hogy ezt megér egy bejegyzést weboldalunkon.
(nyitókép: Lázadó)

kb_coca-cola_quebec_maple_bottle_canada_flag_00Coca-Cola Quebec Maple – az első juharszirupos kóla
(fotó: Lázadó)

.

A növényi-alapú húspótló burgerhez és a gyökér sörhöz hasonlóan – amelyet még 2019. telén teszteltem le és mutattam be nektek az A&W-nél -, a legkanadaibb üdítőital sem kerülhette el a figyelmem.

Mielőtt a kóstolóról írnék, jöjjön egy kis történelmi kitekintő.

A Coca-Cola – az észak-amerikai kontinensen gyakran csak Coke-nak hívott -, szénszavas üdítóital 1886-ban indult világhódító útjára a Georgia állam beli Atlanta városából, s azóta is töretlen a siker. A cég a forgalmazás első évében 25 db üveget adott el, ma pedig minden nap 1,8 millárd üveggel (azaz inkább palackkal) adnak el üdítőitalaikból. Ez azt jelenti, hogy a Coca-Cola-tól több, mint 10.000 db üdítőitalt fogyasztanak a nap minden másodpercében.

Az “OK” (azaz: “Okay!”, vagy “All correct!” – magyarul: minden rendben) kifejezés a világon a legeslegismertebb, a második a sorban a “Coca-Cola”. A cég volt a világon az első, amely nemzetközi sporteseményt szponzorált: a 1928. évi nyári olimpiai játékok (IX. nyári olimpiai játékok – Amszterdam, Hollandia) egyetlen támogatója volt. A Coca-Cola volt az első üdítőitalt, amelyet űrhajósok ittak az űrben tartózkodásuk alatt és az cég elsőként mutatta be az újrahasznosított anyagokból készült üdítóitalos palackjait. Mexikóban a legmagasabb a Coke fogyasztók száma, egy főre nézve ebben az országban adják el a legtöbb Coca-Cola üdítőitalt. És ha az információm helyesek, az első kóla ízű energiaital is a cég nevéhez köthető (forgalmazás kezdete: 2019).

“Kanadai Juharszirupos Kóla” bővebben

3 Éves A Kanada Banda!

Jó reggelt kívánunk Nektek és boldog születésnapot kívánunk magunknak!
2017-ben ezen a napon jelent meg az első podcast epizódunk. A weboldalunk már júliusban elindult, de a hangunkat csak augusztustól hallhattátok és hallhatjátok azóta is rendszeresen. Voltak és lesznek is még vendégeink, crosscast és extra adásaink, meglepetés(ek). Írtunk és még írni fogunk megannyi cikket, posztot, tweet-et. Ugyan nem mostanában, de azért készítettünk már néhány videót is, amelyek YouTube oldalunkon elérhetők el.

(nyitókép: JL G / Pixabay & Lázadó)

.

number_3_three_yellow_post-it_sticker_640Három. 3 év nektek, veletek.
(illusztráció: S K / Pixabay)

.

A KB001 epizódunkat pontosan 3 évvel ezelőtt, 2017. augusztus 26-án tettük elérhetővé, ezért lett a mai nap a KanadaBanda hivatalosan kijelölt születésnapja! Ha csak ritkán látogatod weboldalunkat, akkor szeretnénk neked megmutatni, elmondani, hogy milyen tartalmakat találsz meg nálunk.

“3 Éves A Kanada Banda!” bővebben