November 11.

November 11. minden évben a Fegyverszünet Napja volt, mert az I. világháborút lezáró Compiègne-i fegyverszüneti egyezményt Németország és a szövetséges hatalmak képviselői 1918. november 11-én írták alá. A II. világháború után a Nemzetközösség tagállamaiban ezt Az Emlékezés Napja (angolul: Remembrance Day) váltotta fel, Kanadában valamennyi tartományában és területén nemzeti ünnep.
(fotó: Roman Grac / Pixabay)

.

Kanada

A Nemzeti Háborús Emlékmű, más néven „A válasz” (angolul: “The Response”), a kanadai fegyveres erők azon áldozatait szimbolizálja, akik a különböző háborúk idején Kanadát szolgálták/szolgálják a béke és szabadság jegyében – a múltban, a jelenben és a jövőben. Az emlékmű a november 11-i országos Emlékezés Napja ünnepség helyszíne.

A Nemzeti Háborús Emlékművet először 1939-ben mutatták be annak emlékére, hogy a kanadai katonák is részt vettek az első világháborúban. Az évtizedek során a lista folyamatosan bővült és ma már az emlékmű minden olyan kanadait jelképez, aki valamelyik háborúban Kanadát szolgálta: az 1914-1918-as időpont mellett egy új felirat és az alábbi háborúk évszámai kaptak helyet a talapzat 4 oldalán:

IN SERVICE TO CANADA / AU SERVICE DU CANADA – KANADA SZOLGÁLATÁBAN (angol és francia nyelven)
1899 – 1902 (dél-afrikai, vagy második búr háború)
1939 – 1945 (második világháború)
1950 – 1953 (koreai háború)
2001 – 2014 (afganisztáni háború)

.

A piros pipacs, amely az első világháború idején a nyugati front nagy részén megtalálható őshonos virág volt, később pedig az emlékezés erőteljes szimbólumává vált. A Kanadai Királyi Légió fő emblémája, évente több milliót adnak el ezekből, hogy a kanadaiak magukon viselhessék ezeket, akár már november 1-gyel kezdődően.

Októbertől kezdve egészen november 11-ig, minden évben veteránok és diákok (nagyobb részben cserkészek) árulnak a képen is látható pipacs kitűzőket szerte Kanadában, jellemzően a forgalmasabb helyeken találkozhatunk velük. 1918-ban a Brit Légió kezdte el a veteránokat és hozzátartozóikat segélyező szervezet jelképeként használni a pipacsot. Ez azóta annyiban változott, hogy ma már a pipacs a háborúk áldozatai iránti tisztelet és a veteránok támogatásának jelképe. A piros pipacs tehát nem politikai, vagy ideológiai jelkép!

1921-ben a Nagy Háborús Veteránok Szövetsége (Great War Veterans’ Association), amely a kanadai veterán csoportok közül a legnagyobb, a piros pipacsot tette meg az emlékezés szimbólumának. Az 1925-ben alakult Kanadai Légió folytatta ezt a hagyományt. A pipacs kitűzőt a bal hajtókán viselték, közel a szívéhez, ezzel elismerve a katonák háborúban hozott áldozathozatalát. Eleinte fogyatékkal élő veteránok, hadirokkantak készítették őket, az értékesítés bevételei akkor és most is a veteránok szükségleteinek finanszírozására szolgálnak.

.

Kanadában sokféle egyedi, vagy különleges rendszámtábla van használatban. A veteránok számára is van egy ilyen, amelyet a hagyományostól eltérő kialakítás mellett a piros pipacsról ismerhetünk fel.

Terry Kelly, kanadai country zenész, atléta, motivációs előadó. Leghíresebb szerzeménye a 2003-ban megjelent “A Pittance of Time”, amely a háborúban elesettek számára és a veteránoknak állít emléket. A dal állandó résztvevője a november 11-i iskolai megemlékezéseknek.

Terry 1955-ben született Új-Fundland és Labrador tartomány fővárosában, St. John-ban. Egy éves volt, amikor retina rákot diagnosztizáltak nála, aminek következtében még kisgyermekként elvesztette látását. A Kanadai Pálya Bajnokságon parasportolóként 1979-ben és 1980-ban ezüst érmeket nyert. Ő lett a harmadik vak ember a világon, aki az 1 mérföldes (1,6 km) távot 5 percen belül futotta le.

Részt vett a 1980-as Paralimpiai Játékokon a hollandiai Arnhemben, az olimpiai fáklyát is hordozta a kanadai fáklya váltó tagjaként. Később dalokat kezdett írni, az első albuma 1985-ben jelent meg. 2002-ben Terry-é volt az első zenei CD a világon (címe: The Power of the Dream – magyarul: Az Álom Hatalma), amelynek füzetkéje Braille-írással is olvasható volt. Terry eredményeit és munkásságát több elismeréssel és kitüntessél honorálták az elmúlt évtizedekben.

November 11. jelmondata: “lest we forget” – ne felejtsünk!
(illusztráció: Hans Benn / Pixabay & Lázadó)

.

A kanadai veteránok helyzetével és jövőjével az Otthonokat A Hősöknek c. cikkünkben foglalkoztunk részletesebben.

.

Egyesült Államok

Arizona állam Anthem (magyarul: Himnusz) nevű városában található a Veteránok Emlékműve. Minden Veteránok Napján, azaz november 11-én, helyi idő szerint délelőtt 11:11-kor a napsugarak áthaladnak az öt fegyveres szolgálat oszlopának ellipszisén és így “reflektorfénybe” kerül az Egyesült Államok címerének üvegmozaikja. A terv szerint a cél 11 óra 11 perc 11 másodperc volt, de az emlékmű tervezője a következő 100 évre is gondolt, ezért a napsugarak 11:10:58 és 11:11:22 között süthetnek át az ellipsziseken. A szökőévek okozta eltérés miatti “reflektorfény-hatás” a veteránok napja előtt, vagy után is megfigyelhető.

Az öt fehér oszlop képviseli az Egyesült Államok haderejének öt ágának egységét, amelyek rendületlenül szolgálnak együtt. Az oszlopok méretük szerint, a megfelelő katonai pecsétek elhelyezésével minden oszlopon a Védelmi Minisztérium elsőbbségi sorrendjében vannak elrendezve. A díjnyertes emlékművet 1.750 vörös térkő veszi körül, amelykre veteránok neveit vésték. A vörös kövek, a fehér oszlopok és a kék arizonai égbolt az Egyesült Államok zászlajában színeit képviselik.

.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

– Lázadó