Közlekedés: Hogyan maradunk életben egy másik országban?

Ismét közlekedés és ma is lesz Magyarország vs Canada, de ma összevetjük a férfiakat és a nőket, valamint megpróbáljuk megkeresni ennek a vezetésnek nevezett idegeskedésnek az okát.

Férfiak a Nők ellen, ismét? Úgy tűnik mindig!

A biztosítók lassan minden országban kedvezőbb díjakat szabnak a nőknek, ha felelősség biztosításról van szó, mondván kisebb a kockázat. Ugyanakkor ismerjük azt a közhiedelmet, hogy a női sofőrrel vigyázni kell, mert ők bénák. Most akkor hogy is van ez?

Mindenki ismeri azt, amikor egy autós 5 perce próbál leparkolni és csak nem megy, vagy amikor valaki 5 cm-re mögöttünk autózik és mikor végre megoldja, hogy megelőzzön, vagy leparkol végre, akkor átnézünk az ablakon, hogy na ki lehet az?

„Tipikus Nő, tudtam” vagy „Úgy tudtam, hogy férfi.”

Miért olcsóbb a nőknek?

A biztosítók általában statisztikákat néznek és azok alapján számolják a kockázatot. A statisztikák pedig érdekes adatokat mutatnak.

Csupán annyit látunk, hogy kevesebb halálos és nagy értékű balesetet okoznak a nők, bár ez a korral változik. De akkor ez azt jelenti, hogy a nők lennének a jobbak a volán mögött? Nem ilyen egyszerű (már megint nem).

 

Most akkor a férfiaknak vagy a nőknek jobb?

Lássuk csak miben rosszak a férfiak: agresszívebben vezetnek, versengőek, türelmetlenek. Az evolócióelméletben is jártas kutatók véleménye szerint ez azért van, mert régen, mikor vadászni mentek, több kockázatot kellett vállalniuk a siker érdekében. Valamint területvédők, így mikor az egyik túl közel jön, a másik ideges lesz, pont mint egy gorilla (de jól hangzik). Uraim, volt már, hogy egy hölgy figyelméért, gyorsabban vették be a kanyart, csikorgó kerékkel indultak, vagy valami hasonló? Na ugye! Szóval ehhez jön akkor a szabályok áthágása, az ittas vezetés, meg is vagyunk.

Akkor a nők a jobbak!

Hiszen ők a családra a szociális dolgora figyeltek régen. Így van, okoznak is rengeteg galibát, amiért háromszor annyit telefonálnak, sms-eznek, dohányoznak vagy tekergetik a magnót mint férfi társaik, mondván ők sokfelé is tudnak figyelni. Emlékszünk még a parkolós történetre? Na az volt a tipikus nő, ugye? Sajnos rengeteg a koccanásos kár a tolatáskor történő rossz távolságfelmérés miatt, esetleg az autó sarkának meghúzása, mert mégsem fért be. Egy kereszteződésben pedig hirtelen eldönteni, hogy melyik a jobb vagy a bal… ejj… most meg miért jött belém hátulról ez a türelmetlen, ah… egy férfi, tipikus!

Erre jön még rá a társadalmi és szociális máz, mint mindig. Mert ez bizony országonként, de méginkább népcsoportonként is változhat.

 

Akkor van különbség a magyar és a kanadai virtus között is?

Van bizony. Az elmúlt alkalommal már beszéltünk arról, hogy az úthálózat nagyban különbözik itthon (Kanada) és otthon (Magyarország). Ennek is köszönhető az, hogy egészen más élményt ad itt és ott vezetni. Nyilván ahogyan Magyarországon belül, így Kanadán belül is változhat ez városról városra.

Magyarországon sokkal nagyobb a harc, a helyezkedés, a türelmetlenség és ez nem sokat változik attól, hogy Kecskeméten, Debrecenben vagy Budapesten vezet az ember. (Természetesen a méretekkel arányosan nő a harc), Itt egészen más a perspektíva. Azt gondolom, hogy aki itt vezet az nagyon meglesz lepve otthon, ám aki ide csöppen ne higgye azt, hogy nem lesz kihívás.

Mi okozza mégis a problémát?

Első és legnagyobb baj a képzés hiánya. Amikor aputól-anyutól tanulsz úgy, hogy egyikőjük vezeték neve Sebastien Loeb, az bizony okozhat problémát. Mindemellett a jogosítvány megszerzése egyáltalán nem művészet, azt már nem is említem, hogy vezethetsz úgy, mindennemű gyakorlati oktatás nélkül, hogy valaki ül melletted, akinek van érvényes jogsija. Hogy miben segíti a tapasztalatlan sofőrt ez mondjuk a parkolásban vagy az úton maradásban, azt nem egészen értem.

 

De ott vannak a béna kínai sofőrök is! 

Oh igen, köszönöm. Ahogyan azt Russel Peters mondta: Nem mondják a tv-ben, hogy az ázsiaiak bénák, csak mutatnak egy balesetet, majd egy ázsiai sofőrt, a többit rád bízzák. Azaz itt jön a képbe a multi-kulti. A különböző szokások, megszokások, a teljesen más szabályok (írott és íratlan) között nevelkedett emberek, más úthálózat, más vérmérséklet. Ezt mind keverd össze és megkapod Torontót vagy Vancouvert. Na jó, ha kisebb adagban akkor  mondjuk Calgaryt vagy Montrealt.

De akár Európán belül is tudunk felfedezni érdekességeket, nem kellenek ehhez kínaiak vagy indiaiak. Mikor először jártam Párizsban és láttam, hogy nincsenek sávok, mármint nem fizikailag, bár néha úgy sem, hanem, hogy a körforgalomban 12 felé mennek az autók. Tudtam, hogy itt bizony én sosem fogok vezetni. Miközben Görögországban a zöld jelzésen próbáltam áthaladni a saját kocsimmal, amikor egy helyi, az öklét rázva ment el kereszben, át a piroson és bár nem értettem mit mond, de egészen biztos vagyok benne, hogy anyukám is szerepelt a mondatban.

Nehéz dolgunk van és mégis sokan életben maradunk. Azt mondják a statisztikák, hogy bár szignifikánsan többet vezetünk, mint mondjuk 1995-ben, a halálos kimentelű balesetek száma,mégis 24%-al csökkent, de erről majd egy másik alkalommal.

 

PS: ha valami alá van húzva a szövegben akkor azt lehet, hogy érdemes megkattintani, mert ott rejtegetek valami extra, érdekes infót, ajándékot. Mint például ITT(KLIKK) is.

 

 

3 hozzászólás “Közlekedés: Hogyan maradunk életben egy másik országban?” bejegyzéshez

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.