KB043 – A Szülőség Hivatás #2 (B-oldal)

A nagy kérdés: milyen apának lenni? Az első és az egyetlen, 100%-ban kanadai podcast 43. epizódjában ott folytatjuk (a hosszúra nyúúúúúlt reklámszünet után), ahol a 42.-ben abbahagytuk. Egy hallgató által írt levélből kiindulva a két gyarkoló édesapa – Lator és Lázadó -, két epizódon át beszélgetett a felelősségteljes hivatásukról. Az apaságról, a családfőségről, a szülőségről, a házastársi létről. Íme tehát a második, befejező rész! Benne családtervezés és a gyermeknevelés, OKJ-s szülőségi tanfolyam, állami beleszólás a gyermekvállalásba. Gyermeknevelés külföldön, magyar iskola, magyar irodalom és történelem: mennyit, hogyan és mikor? Saját élmény átadása és a „Bezzeg a mi időnkben…”.
(nyitókép: Andreas Wohlfahrt / Pixabay)

Az első rész, a KB042 – A Szülőség Hivatás #1 c. epizódhoz klikk a linkre, vagy a címre rákeresve hallgasd meg az adást valamely okoseszközödön a kedvenc podcast-alkalmazásodban.

.

“A gyermekek a szeretetet
a rájuk fordított minőségi időben mérik.”

Adás napló.

Szülőnek lenni, az anyaság és az apaság felelősségteljes hivatása.

> Fontos lenne-e a családtervezést és a gyermeknevelést (a pályaválasztással, önmarketinggel, életpálya tervezéssel és pénzügyi alapismeretekkel együtt), mint tanagyagot felvenni a tantervbe és a középiskola/gimnázium első évétől kezdve 4 éven át oktatni?
> Ti ketten, együtt, mint apa és anya (vagy anya és anya, vagy apa és apa, tökmindegy, érted, hogy miről beszélünk!), mint szülők, hogyan működtök együtt?
> „Szülő akarok lenni” tanfolyam. Kell-e bármilyen hatósági kontroll a gyermekvállalás felett? Szükség lenne-e egy kötelező szülői oktatásra egy pár gyermekvállalása előtt? Kötelezővé lehetne-e tenni egy OKJ-s Szülőségi Vizsgát, amelynek sikeres elvégzése esetén adott pár/család jelentős kedvezményekben (pl. teljes adómentesség, több százezer Ft értékű vásárlási utalvány, közüzemi számlák megfelezése, stb.) részesülne?

Az említett index.hu-s cikkek:
>> Próbálták inteni őket, hogy ne vizeljenek szembe a széllel
>> Törölni kellett az év első újszülöttjét köszöntő polgármesteri posztot
>> Magas falak mögé zárva halt meg Agárdon a másfél éves fiú

> Sértené-e az állampolgárok jogát, ha egy demokratikus berendezkedésű országban az Állam jobban beleszólna a gyermekvállalásba? Mert később, a gyermeknevelésbe már beleszól(hat!) a bölcsöde, óvoda, iskola és persze a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatokon, vagy a Szociális és Gyámhivatalon keresztül.

Nevelés, oktatás – külföldön élve

> Nekünk, a szülőknek fontos, vagy a gyermeknek is jó, ha hasonló élményeket él át, mint mi? Pl. Sport Szelet, magyar rajzfilmek, magyar népdalok?
> Kell-e nekik magyar iskolába járni? Kell-e nekik fejből magyar verseket szavalni, vagy költők, írók, művészek életrajzát fújni? Mikor tanulják meg a Szózatot, a Himnuszt, mennyit kell tudni ezek megszületéséről, szerepükről a történelemben?

> Mennyire kell megismernie a magyar gasztronómiát? (Lator: „Nagyon, mert a kanadai egy összedobált fura szerzet.”) Mesélni kell-e neki az iskolai menzáról, vagy a nagyi legfinomabb sütijéről? A párizsis zsemléről, a strandon kapható sajtos-tejfölös lángosról, a hekkről, a zsíros kenyérről hagymával?
> Vidám mesék .c mesekönyv.
> Nem sok-e neki, ha a kanadai tananyag mellett ugyanazt a magyar tananyagot tanítják/tanítjuk neki, mint amit nekünk is meg kellett tanulni? Mennyit kell tudniuk Magyarországról? Hasznos lesz-e neki ez az ismeret anyag, vagy csak mi, a szülők a saját megnyugtatásunk végett erőltetjük mindezt?
> Meg kell-e mutatni neki a múltat: játszóterek a 80-as években? Apa/anya milyen bringán tanult meg bicajozni? Mi az a VHS, a hanglemez és a kvarc-játék? Mi a Commodore, az Amiga és a házilag épített OEM desktop PC? Hogy az a mennyiségű déli gyümölcs, ami már Magyarországon is elérhető, nem volt mindig elérhető?
> Hogyan és miként tudjuk kontextusba tenni a saját élmény átadását? Jelentősen más körülmények között nőttünk fel, jelentősen más lehetőségek voltak adottak Magyarországon a 80-as/90-es években, mint ma/holnap a mi gyermekeinknek itt Kanadában. Hogyan kezeljük a generációs különbségeket?
> a hivatkozott 26. epizód a generációkról: KB026 – G-enerációk És G-Mail
Ha például az internetet nézem: annak idején mi láttuk felnőni az internetet, ezzel szemben a gyermekeink pedig a gigabit-es letöltési sebességbe, az okostelefon/tablet-be, szociális média világába születtek bele.
> “Bezzeg a mi időnkben…” – mit és miért csináljuk, vagy ne csináljunk másképp, mint azt szüleink tették, amikor mi voltunk gyermekek?

Köszönjük a megtisztelő figyelmet!