A Kacsamesék c. rajzfilmsorozat 1993. December 12-i megszakítása egy generáció kellemetlen emlékévé vált. Egy igencsak olvasmányos cikket írt erről Stöki a Telex-re, de vannak benne olyan kijelentések, amelyekkel vitatkoznék egy kicsit.
Adjunk kontextust a történetnek.
1980-ban születtem, a nevezett év nevezett hónapjára már betöltöttem a 13. életévemet. Aznap is a 10 és 5 éves testvéreimmel együtt ültünk a tévé elött – mint minden vasárnap délután, amikor a Walt Disney Bemutatja volt műsoron. Emlékeim szerint az Alföld közepén élő nagymamán és népes rokonság hétvégi meglátogatásait is mindig úgy időzítettük, hogy hazaérjünk, mire a Disney rajzfilmek elkezdődnek délután 16:45-kor: különben volt nyafizás, sírás, veszekedés, mérgelődés…
Halovány emlékeim vannak arról, hogy volt időszak (talán nyaranta?), amikor este 6-kor kezdődött a műsor és fél 8-kor ért véget.
Percről-percre
A rendelkezésre álló információk alapján: Antall József, a „rendszerváltó” MDF színeiben miniszterelnöki pozíciót betöltő politikus bácsi kevéssel délután 5 óra után hunyt el.
Ahogyan Stöki is írja:
„Antall József halála senkit nem lepett meg. A miniszterelnöknél még 1990-ben diagnosztizáltak non-Hodgkin limfómát, a nyirokrendszer egy daganatos megbetegedését. Ennek kezelése ugyan átmenetileg hozott eredményeket, de 1993 őszére a betegség kiújult, és a diagnózis már leukémiát is megállapított mellette. December elején már sejteni lehetett, hogy a kormányfő nem éri meg a karácsonyt. Marinovich Endre 1315 nap – Antall József naplója című könyvében leírja, hogy az akkori belügyminiszter, Boross Péter december 10-én így fogalmazott: „Egyet tudok, gyerekek. Ha megtörténik, berohanok a televízióba és bejelentem a hírt.””
Harminc éve sokkolt egy teljes gyerekgenerációt a Kacsamesék megszakítása
Egy picit össze vagyok zavarodva.
A történtek alapján azért mégis csak sokakat meglepett Antall József December 12.-i elhalálozása: első sorban a közvetlen párttársait, élükön Boross Péterrel…
A Walt Disney Bemutatja c. műsor blokk (1 rajzfilm + filmsorozat egy epizódja + 1 rajzfilm) délután 4:45-kor kezdődött, minden vasárnap. Aznap a Kacsamesék első évadának 37. epizódja került vetítésre (címe: A gonosz bálna – angolul: A Whale Of A Bad Time (2.)).
Az epizódból pontosan 7 perc és 11 másodpercet játszottak le (ekkor az óra pontosan 6:08-t mutatott), amikor egy szempillantás alatt eltűnt a mese a képernyőről! Ennek az epizódnak a teljes hossza: 22 perc 51 másodperc, azaz a megszakítás pillanatában hátra volt még 15 perc 40 másodperc… de nem csak a Kacsamesékből, hanem az egész Walt Disney Bemutatja műsorból, mert a Kacsamesék volt a 3 történetből az utolsó aznap.
A rajzfilm megszakítását követően 2 másodperc fekete képernyő következett, majd megszólalt Chopin Gyászindulója, amelyet 2 percig kellett hallgatni. Aztán megint fekete képernyő következett, majd megjelent Boross Péter, akkori MDF-es belügyminiszter bácsi és bejelentette a miniszterelnök hálálhírét – ha esetleg az előbbi 2 perces gyász zene nem lett volna teljesen egyértelmű a nézők számára, hogy mi is történt?!
Nem is értem igazán, mit vártak a pártállami rendszerben felnött és abban megöregedett „demokrata” politikusok? Talán hisztérikusan síró-zokogó tömegeket vizionáltak az utcákra másnap reggelre? Esetleg nemzeti gyásznapot? El kellett volna napolni a karácsonyt is és inkább 1994. Januárjának végén megtartani?
Mi a fax?
Állítólag már hetekkel előre tudható volt, hogy Antall József nem a betegágyán, hanem a halálos ágyán fekszik. Ennek ellenére a jól képzett, végtelenül bölcs és mindenkor gondoskodó politikusok és televíziós szakemberek (úgy is mint: az egész MDF, élükön Boross Péter miniszterelnökkel, valamint a Pálfy G. István, Stefka István) egy, a gyermekek számára is tragikus évkezdés után (aki nem emlékezne: 11 általános iskolás kortársunk halt meg felelőtlen felnőttek hibájából!) sikerült még egyet páros lábbal belerúgniuk a felcseperedő generációba karácsony előtt!
Ezt a bejelentést felvehették volna előre, vagy ha ezt nem lehetett, akkor legalább időzíthették volna egy kicsit sokkal jobban! Mivel Antall kezelőorvosai már December elején biztosak voltak benne, hogy a folyamatosan romló állapota miatt a miniszterelnök nem fogja megélni a karácsonyi ünnepeket. Innen nézve teljesen mindegy, hogy a halál beállta után 10 perccel, vagy 75 perccel jelented be valaki hálálhírét…
De persze, senki nem csinált semmit, vártak a … mit? A csodát? Mert mi, gyermekek, azt a 15 percet, amely a meséből még hátra volt….
16:45-kor elkezdődött a Walt Disney bemutatja, s minden ment a műsorrend szerint, majd nem sokkal 5 óra után befutott A Telefonhívás az MTV-be. Már akkor is ugyanúgy a Magyar Kormány által kézivezérelt volt a Magyar Televízió, mint ahogyan 2010-zel kezdődően is azzá vált, ezért meg kellett várni Borosst – megérkezéséig senki nem mert csinálni semmit. Mondjuk a Pálfynak legalább volt annyi esze, hogy a film és a mese között akarta bejelenteni a halálhírt – hiszen amikor a Kacsamesék elkezdődött, Antall már legalább 3/4 órája elhunyt.
A tehetetlenség és káosz eredménye az lett, hogy a Kacsamesék 37. epizódját kb. az 1/3-nál sikerült megszakítaniuk, mert nem tudtak várni 15 percet a gyászhírrel!!!!!!!!!!!!!! Így aztán azokkal b*sztak ki a legjobban, akik az egészről semmit sem tudtak, akiket ez az egész egyáltalán nem is érdekelt: a (kis)gyermekekkel.
Láttunk, halottunk, tapasztaltunk már ilyet, ha máshol nem, akkor rokoni körben. A különbség annyi csak, hogy a dédit jól ismertük és szerettük, személyes élmények, emlékek százai kapcsolódnak személyéhez. De azt a öreg bácsit a ott tévében meg egyáltalán nem ismertük! Még talán a nevét se tudtuk, azt meg főleg nem, hogy mivel foglalkozik…
Nincs több rajzfilm ma már!!
Mert meghalt egy súlyosan beteg, öreg bácsi.
„És? Ezért most nem lehet mesét nézni? Neki már olyan mindegy az a 15 perc, ennél jobban halott már nem lesz…” – értetlenkedtünk mi, a sok százezren magyar gyermek, a hülye felnőttek hülye döntésén. Amikor a dédnagymamám meghalt, akkor le lehetett ülni az Esti Mese elé, nem kaptunk büntetést: volt tévé maci, valamelyik magyar mese, aztán alvás.
Igen, nagyon szomorú dolog, amikor valaki meghal: mondjuk autóbusz balesetben, ártatlanként, alig tizen-évesen, 10 másik iskolatársával együtt. És ez még tragikus is.
De hosszan tartó, gyógyíthatatlan betegségben, 61 évesen békésen elaludni? Ha jól emlékszem, akkor 11 kisgyermek halála nem érdemelt ugyanannyit ugyanabban az évben, mint Antall Józsefé…
„Magyarország! Ott kell élned, hogy elhidd!”
Az a helyzet, hogy egyszerűen nem, nem és NEM lehetett tovább várni, mert az MTV székházba történő megérkeztével Boross Péternek azonnal képernyőre kellett kerülnie! Annak a Boross Péternek, aki inkább lett volna erdész, mint az apja és a nagyapja és a dédapja. Jajj, de neeem, neki feltétlen haza kellett szöknie Németországból a II. világháború utolsó hónapjaiban. Aztán az 1956-os forradalomban történt aktív részvétele miatt egy picit meghurcolták és évekent át megfigyelték. Ennek eredményeként előbb csaposként, majd büfésként, később egy étterem igazgatóhelyettesként, majd a Kőbányai Vendéglátóipari Vállalat csoportvezetőként dolgozhatott.
Micsoda gyorsan felívelő karrier… nahát!
A 70-es évek elején aztán a Dél-pesti Vendéglátóipari Vállalatnál találja magát, ahol nem másnak, mint annak igazgatójává nevezik ki azt a Borosst, akit 1957-ben letartóztattak, majd internáltak. Ha jól olvasom, egész jól sikerült felszaladnia a ranglétrán a rendszer ellenségének kikiáltott egykori ügyvéd bojtárnak. Ugye, milyen érdekes?
Aztán nyugdíjba vonulása után (1989. Február 1.) nem tudott megülni a hátsóján és politizálni kezdett. A régi ismeretségre való tekintettel MDF-es lett és Antall József felkérésére előbb a Miniszterelnöki Hivatal titkosszolgálatokért felelős államtitkára, majd a 1990 nyarára már a polgári titkosszolgálatok tárca nélküli minisztere lett.
Miért is?
Mert szakmai előélete alapján – biztosan egészen – kiválóan alkalmas volt ezen pozíciók betöltésére…
Vagy mégsem?
Bizony, egy személyben neki köszönhetjük azt, hogy Don Alexandros az lett, aki!
Boross tette meg előbb Budapest, majd 1991-ben Az Ország Főrendőrévé az egykori MSZMP-s párttitkár elvtársat. Mivel az 1996-os nyugállományba volnulása után – gondolom én – szegényecske lehetett a nyugdíja a Sanyibá-nak, ezért vállalkozni kezdett: örző-védő cégeket alapított és vezetett.
Gondolj bele: ha akkor és ott, ott és akkor Boross Péter nem nevezik ki fő-főfakabátnak, talán most nem egy 75 éves nagypapa Magyarország három-az-egyben belügy- és egészségügy- és oktatásügyi minisztere, aki mindenhez is ért.
A világon sehol másol nincs példa arra, hogy ezt a 3 miniszteri posztot egyetlen személy töltené be!
Legszebb öröm a káröröm. Mert nincs benne irigység.
Minden esetre mi, akik a 90-es/2000-es években szavazhattunk először, nyugodtan érezhetjük úgy, hogy az MDF-s politikus bácsik és nénik megkapták ezért a húzásért a jól megérdemelt büntetést és soha a büdös életben nem kerülhettek ismét kormányra!
A 2010-es országgyűlési választásokon az MDF a 2,57%-os eredményével nem jutott be a parlamentbe, majd a párt 2011-ben hivatalosan is megszűnt létezni korábbi formájában. A tisztújítás után a helyét a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség nevü politikai bohózat vette át. Ez annyira projekt „sikeres” volt, hogy sem a 2018-as, sem a 2022-es választásokra nem voltak képesek egyetlen jelöltet sem állítani. Tavaly év végén aztán a felhalmozott adósságaik miatt felszámolási eljárást kezdeményeztek ellenük, amely 2023 Júniusában vált jogerőssé. Itt van helye egy sátáni kacajnak.
Agyarország Ormányának Televíziója
Azt is írja Stöki, hogy:
„a Kacsamesék lekeverésébe nem kell túl sok politikát belegondolni, mert a döntés szakmailag tökéletesen indokolható.
Léteznek olyan horderejű hírek, amiknek bekövetkeztekor egy hírportál azonnal lecseréli a vezető anyagát, egy napilap lapzárta után átvariálja a címlapját, a rádióban pedig félbemarad az éppen sugárzott zene. Az ország miniszterelnökének halála ilyen hír, ebben minden újságíró egyetért, esetleges pártszimpátiától függetlenül.”
Vagy nem!
Valóban léteznek olyan horderejű hírek, ez igaz. De figyi, egy politikus halála nem ilyen! Értem, Ő volt a miniszterelnök. Kérlek magyarázd már meg ezt egy 14 év alatti gyermeknek…
Segítek: nem fog menni! Nagyon szívesen!
Ha maga az államfő halálozik el (az elnök, vagy mondjuk a Nemzetközösség uralkodója), akkor még meg lehetne érteni, elvégre Ő volt az ország első embere. De egy random párt random politikusa? Ha – tegyük fel -, nem a miniszterelnök, hanem mondjuk a belügyminiszter, vagy az oktatásügyi miniszter, vagy az egészségügyi miniszter halálozik el, akkor nekik is kijár a műsorszűnet meg a gyászinduló? Vagy ők ahhoz már kevesek ehhez? Ki dönti el, hogy kinek mi és hogyan jár a közmédiában?
És mi az egészben a legszomorúbb? Hogy nem hozták helyre a hibát az MTV-nél (mondjuk nem is volt gazdája ennek az egésznek – felelősségvállalás = 0), hanem úgy csináltak a következő naptól, mintha nem történt volna semmi! Gondolom, rettentően komplikált lett volna a következő hétfő este, vagy a következő vasárnap délután egy extra Kacsamesék vetítés! „Bisztossh” tartotta volna a markát a Disney a jogdíjért…
Ennek az lett a vége, hogy szüleim befizettek (az 1989-ben szállodák számára indult, a 90-es évek elejétől lett a polgári lakosság számára is elérhető) az AM-Mikró műsorszolgáltatásra, így aztán lett gyorsan több külföldi televíziós csatornánk is és mondanom se kell, hogy órák leforgása alatt lett hatalmas kedvenc a Cartoon Network. Majd később jött a MATÁV T-COM Telekom kábeltévé és a többi már történelem…
The End!
Szerencsére soha ilyen többet nem fordult és fordulhat elő! A következő generáció, azaz a mi gyermekeink már nem fognak ilyen helyzetbe kerülni: a digitalizáció, az internet, a streaming beköszöntével az analóg televíziózásnak, a kormányzatok által felülről vezérelt műsorszórásnak egyszer és mindekorra vége lett!
Na, Magyarországon még nem – de itt Kanadában már évtizedekkel ezelőtt.
.
Szolgálati közlemény!
Stöki, kérlek, dobj egy e-mailt, ha szeretnéd megtudni,
hogy hol találod meg a Nehéz napok egy Föld nevű bolygón
(angolul: Hard Time on Planet Earth) c. minisorozat
VHS-ről digitalizált mind a 11 darab epizódját!
.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
– Lázadó
nyitókép: Lázadó