Az Őrlángon Szemlélődők

[véleménycikk] Két napos késéssel, csak ’23 Február 3-án sokkolta olvasóit a magyar online média világa azzal a katasztrófális hírrel, hogy a Szemlélek keresztény magazin brutálisan beleállt a földbe. Nem csak a kanadai hírek, hanem még a magyar nyelvű közlemények sem azonnal, hanem csak pár nap alatt jutnak el a magyar hírportálok szerkesztőségébe.

A menetiránynak háttal.

Félreértés ne legyen, nagyon sajnálatosnak tartom, ha a médiatér egyik résztvevője kiesik a sorból és nem tudja azon a szinvonalon folytatni, ha nem képes már ugyanúgy kiszolgálni a T. Olvasókat/Hallgatókat/Nézőket, mint tette azt korábban.

De miért van ennek hírértéke? Uborkaszezon van? Mi történhetett a HVG-nél? És a Népszavánál és a 444-nél, mert ők is lehozták a hírt? Miért gondolták azt, hogy 2 nappal később érdemes erről írni? Mi járhatott a 3 újságíró kolléga fejében, amikor pár nap késéssel írtak erről egy cikket?

Tapasztalatom alapján és véleményem szerint most, 2023 Februárjában, még mindig ott tartunk, ahol 2021-ben Friderikusz Sándor tartott.

Fun fact: az 5 millió forintból épült csili-vili TV-stúdiónak csak a hangszigetelését nem sikerült megfelelően kivitelezni. Részletekért kattints a cikkre. Köszi!

Nevezetesen, hogy:

fordítva ülünk a lovon.

Értelemszerűen a tartalomgyártáshoz szükség van egy megbízható technikai háttérre. Ez a technikai háttér áll:

  • egy számítógépből,
  • 2 darab mikrofonból,
  • egy egyszerűbb, 2-4 csatornás mixerből és
  • szoftverekből – amelyek közül több is ingyenesen érhető el akár Windows-ról, akár MacOS-ről beszélünk, (tudom, mert az első időkben használtam ilyeneket és még ma is van ilyen a MacBook-on)
  • egy külső USB-s adathordozóból, vagy NAS-ból, esetleg felhős tárhelyből, a biztonsági másolatok elhelyezése céljából. Itt szintén vannak ingyenes, vagy meglehetősen olcsó megoldások,
  • online videó- és hangrögzítő szolgáltatásra történő előfizetésből. Ez csak abban az esetben szükséges, ha az interjúalanyt nem tudjuk személyesen felkeresni, vagy Ő nem tud befáradni a stúdióba/szerkesztőségbe,
  • valamint egy tárhelyszolgáltatóból, ha és amennyiben kell nekünk egy webtárhely, vagy egy podkaszt-szolgáltató.
A Lényeg Még Csak Most Jön. Kattints A Folytatáshoz! Köszi!

KB064 – Méreg Attila – Bécs & Ausztria vs. Calgary & Kanada – 2. rész

Jó reggelt kívánunk! Az első magyar nyelvű kanadai podcast hatvannegyedik epizódjában a 13 éve Ausztriában, jelenleg Bécsben élő Méreg Attilával készült interjú második, befejező részét hallgathatjátok meg. A bécsi magyarok mellett beszélgettünk a tartalomgyártás kihívásairól, a hallgatói visszajelzésekről, Friderikuszról, a kanadai hétköznapokról, a gasztronómiáról és az alkalmazkodókészségről is.

Adás napló.

A beszélgetést 2022 Decemeber 18-án rögzítettük.

Méreg Attila, a Világjárók Klubja, Bécs
kitalálója és vezetője

A beszélgetésünk első részét a 63. epizódban hallgathatod meg:

Az Adás Napló További Linkekkel, Videókkal, Információkkal Egy Kattintás Után Folytatódik!

Partizán: Nem Rád, Hanem Érted Haragszom!

Július 11-én „Kicsoda Tóth Jakab?” címmel írtam egy e-mailt a Partizán alapító-főszerkesztőjének, Gulyás Mártonnak, amelyben éles kritikát fogalmaztam meg az egyik videójuk tartalmával kapcsolatban. Erre az e-mail-re a mai napig nem kaptam semmiféle visszajelzést. Még annyit se, hogy: „Köszönjük, de leszarjuk.”.

Ezzel a hallgatással az a Partizán és az a Gulyás Marci tüntet ki, amely 2021-ben a MÚOSZ Gazdaságpolitikai és Médiatudományi Szakosztály Gazdasági Újságíró Díját kapta.

A jól megérdelt szakmai elismeréshez ezúton is gratulálunk!

Sajnos a Partizánmédiának még rendes weboldala sincs: a partizan.hu-t megnyitva egy sablon WIX.com oldal (Looks Like This Domain Isn’t Connected To A Website Yet!) nyílik meg. Egy domain átirányítás nem kerül semmibe és elég egyszer beállítani. A Facebook-os impresszum (és a Partizán webáruháza) szerint az info-kukac cím az egyetlen e-mail fiók, amelyre levelet küldhetünk és azt gyanítom, hogy mivel Gulyás Márton neve van mellette, az e-mailek hozzá (is) érkeznek meg.

Vagy a spam (kéretlen levelek) mappába? Nem tudom.

De az biztos, hogy egy olyan közismert és a közösség ereje által finanszírozott YouTube csatornának, mint a Partizán, talán egy kicsit nagyobb figyelmet kellene fordítania a postafiókjának beállításaira és a beérkező levelekre legalább egy sablon választ illendő lenne küldeni. De persze csak akkor, ha a nézői visszajelzések minimálisan is fontosak a szerkesztőség számára. Saját tapasztalatom alapján úgy látom, hogy a jelen közösségi média/influenszer trendeknek megfelelően a Partizán is csak kinyilatkoztat, azaz egyirányú kommunikációt folytat (mi elmondjuk – te meghallgatod): válaszra, párbeszédre, vitára nem nyitottak.

Ez kinek a megrendelésére készült?

A Partizánmédián Július 11-én jelent meg egy anyag (címe: Kicsoda Elon Musk?), amely Elon Musk életét és munkásságát dolgozta fel. Véleményem szerint a lehető legrosszabb formában, a legellenségesebb módon, elfogultan, féligazságokkal és valótlan állításokkal, alapvető technológiai és üzletpolitikai tévedésekkel teli videót tettek közzé – a fene se tudja, hogy miért?

A cikk egy klikkelés után folytatódik!

Canada Day 2022

Boldog 155. Születésnapot Kanada! Rendszeres hallgatóinknak már nem kell bemutatni a Július 1-i dátumot: 1867-ben ezen a napon írták alá a konföderáció megalapításáról szóló dokumentumokat, hogy így megszülethessen Kanada Domínium. Hogy az ország jobban kifejezhesse függetlenségét Nagy Britanniától, az 1950-es években a Domínium Napból Kanada Nap lett.

Ez a nap a kanadaiak számára körül-belül olyan, mint Magyarországon az Augusztus 20., az államalapítás ünnepe: napközben country hangulatban sül az AAA minőségű Alberta-i marha-steak és a hot-dog virsli a BBQ-n, a hűtőben ott a sör, este pedig jön a tüzijáték. A nyaralási szezon ezzel a hosszú hétvégével veszi kezdetét és nagyon sokan fent a hegyekben töltik a következő napokat kirándulással, piknikeléssel, vagy éppen síeléssel.

a 2021. évi Kanada Napi tüzijáték Calgary-ban
Az adás napló egy kattintás után folytatódik!

Friderikusz, Aki Még Mindig Nem Podkaszter (FRISSÍTVE!)

[véleménycikk] A korábbiaktól eltérően az utóbbi hónapokban jelentősen kevesebb időm jut tartalomfogyasztásra. Ez az oka annak, hogy 6 napos késéssel olvastam Sándor kirohanásáról és annak fejleményeiről. Gondolhatjátok, hogy 3 másodperc alatt qrtam fel magam! Igyekszem időrendben és tematikusan megosztani Önnel, Sándor és veletek, T. Olvasók a gondolataimat, észrevételeimet. Rögtön egy visszautalással kezdeném a mondandómat.


Véleménycikkem november 6-án,
Sándor második közleményének
és Vitray Tamással készült interjú

megjelenése után frissült,
a fejlemények a cikk végén olvashatók.


Azt se tudjuk, hogy mit csinálunk, de azt nagyon!

Május 24-én jelent meg írásom a magyar podcast-okról, amelyben a Friderikusz Podcast-tal is foglalkoztam. Ebben leírtam, hogy miről ismerkszik meg egy podcast, honnan lehet egyértelműen eldönteni egy online tartalomról, hogy podcast-e, vagy sem?

A műfaj meghatározása alapján az, amit Sándor csinál, az nem podcast.

Még egyszer: NEM PODKASZT!

Mivel az 1958-as születésű Sándor közel 30 évnyi televíziózás után érkezett az online térbe, más területen szerzett tapasztalata és életkora miatt hamis magabiztosságában, felkészületlenségéről tanubizonyságot téve podcast-nak keresztelte el az első- és másodsorban is képi formátumú, videós interjú-sorozatát, amelyet a világ legnépszerűbb és legforgalmasabb videó-megosztóján, a YouTube-on, továbbá az egyik legtöbb felhasználót felvonultató közösségi média platformon, a Facebook-on lehet megnézni.

a Friderikusz nem-is-Podcast logója
illusztráció: Facebook / FriderikuszPodcast

Igen, igen, jól olvastad. Nem „meghallgatni”. Hanem: MEGNÉZNI.

„Friderikusz, Aki Még Mindig Nem Podkaszter (FRISSÍTVE!)” bővebben

The Sixties Scoop

Kanada Kormánya és a katolikus egyház a felelős azért a gaztettért, miszerint az 1950-es és az 1990-es évek között több, mint 20.000, az Első Nemzetek, a Métis és az Inuit törzsekhez tartozó őslakos gyermeket raboltak el, vagyis „kanalaztak ki” (kanadaiul: „scooped”) családjukból és közösségeikből: ezen gyermekek The Sixties Scoop néven ismertek.

Ezen gyermekeket nevelőotthonokban helyezték el, vagy örökbe adták (léteznek beszámolók gyermekek eladásáról is) nem őslakos családok számára Kanadában, az Egyesült Államokban és más országokban is. A kulturális identitás elvesztésével együtt Kanada Kormány odáig ment, hogy megváltoztatta néhány gyermek valódi etnikai hovatartozását. Sokan súlyos szexuális, fizikai és érzelmi bántalmazást éltek át.

Jayli édesapja is ezen gyermekek közé tartozik.

A videóklip a Velencei Filmfesztiválon a rövidfilm/videóklip kategóriában első helyezést ért el 2021-ben.

További olvasmányok a témában:

Jayli első találkozása a valódi családjával:

További dalokat és videóklipeket találsz Jayli Wolf YouTube csatornáján és a weboldalán, a közösségi média elérhetőségei pedig: Facebook / Instagram / Twitter / TikTok.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

Lázadó


nyitókép: Free-Photos / Pixabay

Téli Álmot Alszuk?

Nem, a legkevésbé sem. Ha a jeleit most még nem is látjátok, a háttérben azért zajlanak a dolgos hétköznapok. Egy kis pihenő után ott folytatjuk, ahol abbahagytuk: hamarosan érkezik az év első podcast epizódja (készülőben vannak a továbbiak) és jönnek az újabb és újabb cikkek, blogbejegyzések ide a weboldalunkra.

(nyitókép: Hermann Schmider / Pixabay)

Jó reggelt kívánunk!

A 2021. év és a 203. évtized első Kanada Banda cikke megérkezett. Mert nem telhet el hónap bejegyzés nélkül!

Erőteljes kezdésnek következzen a svédországi profi fotós és művész, Jonna Jinton reggeli rutinja. Lecserélnéd a fürdőszobai zuhanyzást egy frissítő mártózásra a szabadban? Ne aggódj, az ezt követő forró kávédról azért nem kell lemondani.

Ha szeretnél többet megtudni Jonna életéről, munkásságáról, akkor ajánlom figyelmedbe ezt a videóját és a blogját, amelyet itt olvashatsz.

Nem volna rossz különben átaludni 1-2 téli napot, mert mostanában gyakran volt -15 C körüli a napközben hómérséklet maximuma Calgary-ban. De ez még mindig jobb, mint a kanadai prérin a napokban tapasztalható -22/-25 C fokos zord hideg a 40, esetenként 65-70 km/h-s széllökésekkel. Az erős szél jelentős hatással van hőérzetünkre is.

„Téli Álmot Alszuk?” bővebben

Karácsony Kettőezer-húsz

Karácsony első napja van, köszönt és minden jót kíván egy csíz a csupasz körtefán. Lehetnénk picit jobb emberek. Lehetnénk picit megértőbbek, türelmesebbek, elfogadóbbak egymással. Leginkább pont most, amikor a földlakók, a teljes emberiség egyetlen közös ellenséggel néz szembe: a CoViD-19-cel.

Ezután az év után, az életben lévő korlátozások és a fokozott elővigyázatosság mellett, a fertőzés-veszély árnyékában nehéz lenne felhőtlen szívvel boldog, békés karácsonyt kívánni. Én azért megpróbálkozom vele.

Meghitt hangulatú, szeretetteljes, békés karácsonyi ünnepeket
kívánunk minden Kedves Hallgatónknak, Olvasónknak!

Erre a pár napra tegyétek félre mindazt, ami elégedetlenné tesz benneteket, ami felbosszant, ami elrontja a hangulatod. Figyeljetek most egymásra, legyen szép az ünnepetek, s lélekben öleljétek meg egymást, mert most másképp még egy picit nem szabad.

Örüljünk annak, hogy nem a spanyolnátha idején élünk 1918-ban, hogy nem közvetlen az I. világháború nyomorúsága után vagyunk pár héttel! Hogy már úton a segítség, hogy pár hónapon belül a lakosság nagyobb része védett lehet a betegség ellen. Hogy vannak mobiltelefonjaink, internet hozzáférésünk, számítógépünk! Szerencsére nekünk már nem a napokig, hetekig úton lévő, postai úton kézbesített levelekre, karácsonyi képeslapokra kell hagyatkoznunk, ha hallani akarunk szeretteinkről. Csak egy telefonhívás, csak egy videóhívás (akár mobilon, akár számítógépen) és láthatjuk, hallhatjuk azokat, akik nekünk a legfontosabbak, de nem lehetünk együtt velük.

illusztráció: anncapictures / Pixabay

Vigyázzatok magatokra, vigyázzatok egymásra! Ne csak most, az ünnepek alatt, hanem azt követően is, a szürke hétköznapok alkalmával. Az alábbiakban Jacob Laukaitis, a litván világutazó és vlogger gondolatait tolmácsolom.

„Karácsony Kettőezer-húsz” bővebben

Áramot A Napfényből, Műanyagot Az Ivóvízből

Nem ez az első alkalom, amikor cikk írás előtt felhozom a pincéből a vitriolos hordót, hogy a laptopom megmártózhasson benne. Pár alkalommal megbeszéltük podcast epizódjainkban, illetve írásban részleteztem a Miért Hülyeség A Házi Sörfőzés? bejegyzésben, hogy: mindannyian egy levegőt szívunk! Ha használat közben csak egyel kevesebb autó (motorkerékpár, teherautó, repülőgép, tengerjáró hajó, stb.) pöfög ki mérges gázokat, azzal már mindenki nyer. És a sok kicsi ebben az esetben is sokra megy. Közös érdekünk tehát, hogy településeink (nem csak városaink, hanem községeink, falvaink) levegői is tisztábbak legyenek és ezért az egyén szintjén is tenni lehet és tenni is kell.
(nyitókép: Colin Behrens / Pixabay)

.

Sokaknak nem megoldás a kerékpározás, gyaloglás, vagy a tömegközlekedés munkába, egyetemre, szakképzésre járáshoz, bevásárláshoz, vagy rokonlátogatáshoz. És ha nekik egyszer már muszáj autóba ülniük, akkor ha lehet, ne egy belső égésű motorral szerelt autóba üljenek, hanem egy olyanba, amely nem rendelkezik helyi kibocsátással, azaz nem szennyezi tovább a települések levegőit, nem füstölög az orrunk alá az iskola előtt, vagy a piros lámpánál állva, vagy a játszótér mellett elhaladva.

.

Igazából nem is zöld!

Igen, tudom, hogy vannak olyan pillanatok, amikor a villanyautó is környezetszennyező: például a gyártása során, de ugyanez igaz a „hagyományos” (benzin/dízel motoros) autók gyártására is, amelyekkel már több, mint 100 éve közlekedünk. Meg a motorkerékpárok, biciklik és rollerek, autóbuszok és metrószerelvények gyártására is. Meg a mosógép, az LCD-TV és az okostelefonok gyártására is, stb. Csak ez utóbbiakkal senki nem nagyon foglalkozik.

Igen, tudom, hogy vannak olyan pillanatok, amikor a villanyautó is környezetszennyező: például annak az áramnak az előállítása során (atomerőmű, szénerőmű), amellyel végül majd az akkumulátorokat töltjük fel.

De mi a helyzet a többi közlekedési eszközzel? Mert árammal működik a villamos, a metró meg a mozgólépcső, a trolibusz, a villamos motorvonatok a MÁV-nál.

„Áramot A Napfényből, Műanyagot Az Ivóvízből” bővebben

Miért Hülyeség A Házi Sörfőzés? (Frissítve!)

Azért, mert több száz féle sör kapható a boltokban. Azért, mert van csapolt sör az éttermekben és a kocsmákban. Azért, mert az internetnek köszönetően akár egy random külföldi webáruházból is rendelhetek olyan sört, amit egyetlen magyarországi importőr sem forgalmaz. Azért, mert nagytételben gyártani olcsóbb, lásd sörgyárak, lásd kézműves sörfőzdék. Azért, mert „már 13 ezer éve létezett a sörfőzés gyakorlata a Földközi-tenger keleti medencéjében, ami ötezer évvel korábbi, mint az Észak-Kínában a sörkészítésről eredetéről talált eddig legősibb bizonyítékok.” – és akkor pont te, pont most mutatnál valami újat?

Blogbejegyzésünk tartalma a megjelenése óta legalább 2 alkalommal frissítésre került!

Az elmúlt évezredekben meg tulajdonképpen szinte semmi sem változott a sörfőzésben: azóta is ugyanúgy az ivővíz az egyik legfontosabb alapanyaga a sörnek a maláta mellett. Akkor meg miért? Hülyeség otthon, egymagad, drága eszközökkel, drága pénzen elkezdeni sörfőzöcskézni, amikor bármilyen sört megvásárolhatsz. Tiszta macera ott állni a kondér mellett, kezedben a stopperrel és hőmérőzni a főzetet, méricskélni a hozzávalókat, aztán meg hetekig várni, amíg iható lesz a söröd. Ha nem találsz kedvedre valót, akkor egyrészt nem keresgéltél elég elszántan, másrészt csak várnod kell egy kicsit és biztos lesz valaki, aki olyan fog főzni, forgalmazni, ami neked kell.

A Sixpoint Sörfőzde (Brooklyn, New York, USA) Cycliquids sorozatának a Tesla Hop-Charged Lager-e.

.

FIGYELEM!
Terjedelmes tartalom következik!
A cikk olvasása során folyamatos figyelem szükségeltetik,
ezért legalább 2 korsó sört, vagy 2 pohár kávét/teát meg fogsz inni .
Szerteágazó és nagyon részletes a tematika, ezért kérem,
hogy mindenki őrizze meg komolyságát, de legyen kéznél a humorérzéketek.

A 13+1. téma után kiderül az is, hogy miért jött létre
– a legnagyobb jószándék által vezérelve -, ez a bejegyzés.

.

„Miért Hülyeség A Házi Sörfőzés? (Frissítve!)” bővebben