Persze, a Velociraptorok még szabadon vannak, de nincs okunk nem megnyitni a Jurassic Parkot – Carlos Greaves

“Trump a vállát vonogatja, hallva a tudósok intését, miszerint a megszorítások enyhítése tízezrek halálához vezethet.” –  CNN, 2020 Május 6

 

Hello, Peter Ludlow vagyok, CEO az InGen cégnél, mely a nagy népszerűségnek örvendő dinoszaurusz témájú élménypark, a Jurassic Park mögött áll. Mint azt biztosan jól tudják, egy, a szigetet ért példátlan vihar áramkimaradás okozott a parkban, amelynek következtében a velociraptorok kiszabadultak és megöltek többszáz látogatót. Ez a park 2 hónapos bezárásához vezetett. Nos, nagy örömömre szolgál, hogy bejelenthetem, – annak ellenére, hogy bár a raptorok még szabadon vannak – újra megnyitjuk a Jurassic Parkot a közönség számára.

Megértem, hogy a nagyérdemű talán kétkedve fogadja az újranyitás hírét, amikor meglehetősen gyorsan mozgó, 80 kg-os húsevők vannak szabadon. DE az igazság az, hogy a raptorok intelligens és ravasz teremtmények, ezért nem hiszzük, hogy hamar újra be tudjuk majd fogni őket. Így talán a legjobb az volna, ha megszoknánk, hogy néha megölnek pár embert itt-ott. Néhányan talán vitatják, hogy követnünk kellene más parkok példáját, akik már sikeresen kezelték a szökött raptorok kérdését. Ám mi, itt a Jurassic Parknál, sosem hallgattunk a tudósok, biztonsági szakértők, biológusok ajánlására, miért pont most kezdenénk el.

Örömmel jelenthetem be továbbá azt, hogy ahelyett, hogy komolyabban elköteleződnénk a vállalásaink mellett, úgy döntöttünk, hogy feloszlatjuk a raptor-befogó munkacsoportot és inkább arra fokuszálunk, hogy miként tudjuk az embereket mihamarabb a parkba csábítani. Így az úgynevezett “életmentő intézkedések”, mint például a biztonságos zónák kialakítása, vagy a látogatók szagának elmaszkolása helyett, arra fokuszálunk ami igazán izgalmas lehet a látogatóink számára. Ilyen például a nagyobb kalap választék, a szárnyasgyík formájú  gondola út a sziget északi részére, esetleg a Gordon Ramsay által összeállított menü a Cretaceour Cafe-ban.

A látogatók igényeinek kielégítése mellett természetesen szeretném megjegyezni, hogy a park újranyitása lehetővé teszi a park dolgozói számára, hogy visszatérjenek szeretett munkájukhoz. Megtehettük volna, hogy továbbra is kisegítjük pénzügyileg rászoruló alkalmazottainkat? Természetesen. Végtére is, mi vagyunk a leggazdagabb természetvédelmi terület a földön. De vajon lesznek a munkába visszatérő dolgozók között olyanok, akiknek letépett végtagjai a levegőbe lesznek dobva, mint ahogyan a zsonglőr dobálja a bowling bábukat? Kétségkívül. Ám biztosak vagyunk abban, hogy néhány biztonsági intézkedés bevezetésével, a munkahelyi balesetek és halálesetek számát még olyan határ alatt tudjuk tartani, hogy ez nem fog széleskörű felháborodást kelteni. És ne feledjük, hogy a  korábbi döntéseink meghozatalakor eddig is csak ez volt a szemünk elött.

Ha már a sérülésekről beszélünk, egy pillanat erejéig szeretnék köszönetet mondani a park egészségügyi dolgozóinak. Ők az igazi hősök, nincs igazam? A raptor támadásokra való reagálás során többen maguk is megsérültek, életüket vesztették. Éppen ezért megbecsülésünk jeleként újrafestjük a Jurassic Park mentőautóját, oldalára nagy betükkel felfestve a MOBIL HŐS szavakat. Úgy hisszük, ez sokkal nagyobb jelentőséggel bír, mint egy egyszerű fizetés emelés, amelyet ők kértek.

Tudom, hogy sokuk hezitál, amikor a parkba való visszatérésre gondol, tudva, hogy a raptorok még szabadon garzdálkodnak, de biztosak lehetnek abban, hogy a dolgok hamarosan visszatérnek a normális kerékvágásba. Egy raptor várható életkora nem több mint 15-20 év, így biztosak lehetünk abban, hogy a támadások száma idővel csökkeni fog.

Mindeközben még több látogató fog meghalni? Persze. Mégtöbb park dolgozó? Igen. DE, az áldozatuk nem fog feledésbe merülni – tervezzük egy kis plakett elhyezését az ajándékbolt egy hátsó szegletében, a raptor támadások áldozatainak nevével. Valahol közel a pólókhoz, amelyeken a TÚLÉLTEM A JURASSIC PARKOT ÉS CSAK EZT A GAGYI POLOT KAPTAM felirat áll majd. Ez a legkevesebb, amit megtehetünk.

Így kérem, pakolják be táskáikat és készüljenek az ismerős, újra nyitott és alig veszélyesebb Jurassic Park élményre. Ne feledjék, “az élet utat tör”… hacsak nem Ön lesz az a szerencsétlen, akit megtámad a raptor… az kellemetlen lehet.


Nem szeretnénk ijesztgetni senkit, ez nem célunk és soha sem lesz. Csupán szeretnénk felhívni a figyelmet arra, ahogyan egyes kormányok néznek erre a kérdésre és ennek veszélyeire. Sok esetben az átlagember nyomására.

Hisszük, hogy nem lehet örökre bezárkózni, vagy félelemben élni. Ám abban is biztosak vagyunk, hogy komolyan kell vennünk azt, hogy hogyan lépjünk innen tovább együtt, biztonságban.

Mint mindíg, most ennek az érmének is két oldala van. Lesz, aki alig várja, hogy dolgozhasson és lesz, aki már a második hullámra gondol. (ha gondolkoztál ezen, akkor segítek, soha a történelemben nem volt még olyan komoly járvány, ahol nem volt második hullám)

Értsük meg és segítsük egymást, ahogyan tudjuk!

 – Lator

KB037 – Elektrokalandorok

Jó reggelt kívánunk! Kattints bátran a lejátszás gombra, mert ez az epizód garantáltan koronavírus-mentes! Előbb magasan szárnyaló, majd hosszú hónapokra a földön ragadó repülőgépekről, a Boeing 737 MAX-okról, azok légikatasztrófáiról és az ügyben azóta történtekről beszélgettünk vendégünkkel. Ezt követően kitárgyaltuk az AppleTV+ hátrányait, a Netflix előnyeit és a Disney, a világ egyik legnagyobb média és szórakoztatóipari társaságának helyzetét, de nem hagytuk szó nélkül Taylor Swift politikusi ambícióit sem. Az adásidő utolsó harmadában pedig felvillanyozódva vitatkoztunk a Honda E megosztó formavilága és az elektromobilitás jövője felett. (És volt egy kicsi Volkswagenezés és Tesla-zás + Musk-ozás is.)

.

 

.

Nem az első és nem is az utolsó vendéges adás. Rita velünk volt a karácsonyi és a KB036., James Bond-os epizódban is.

Adás napló.

“Akik fullba nyomták a kretént” c. rovat #1:

  • a Szövetségi Légügyi Hatóság (FAA) és
  • a BOEING: a 737 MAX-ba beépített Maneuvering Characteristics Augmentation System” – MCAS (azaz: átesést megelőző rendszer) és az ennek a meghibásodása okán lezuhant 2 repülőgép miatt!
    • egy BOEING alkalmazott véleménye 2018 elejéről: “this airplane is designed by clowns, who in turn are supervised by monkeys”
    • Sky News riport:

    • VOX – A valódi ok, amiért a Boeing új gépeiből kettő is lezuhant:

    • Wendover Productions: A gazdaság, amely miatt a Boeing megépítette a 737 Max-et:

“Akik fullba nyomták a kretént” c. rovat #2:

  • Apple az AppleTV+ miatt: a havidíjon ($5.99) felül minden sorozat epizódért, minden filmért – ami nem saját gyártás -, díjat kell fizetni.

Aztán haladtunk tovább a témákkal és a témákban:

kanadabanda_felvillanyozodtam_rovat_logo_30x47pxFelvillanyozódtam! rovat – Honda E

  • a Honda második, de már kizárólag elektromos autónak tervezett modellje

honda_e_front_and_back

honda_e_enterior

  • Takahiro Hachigo, a Honda vezérigazgatója: „A cél nem az elektromosítás maga, hanem az üzemanyag-fogyasztás csökkentése. Én abban hiszek, hogy a hibrid autókkal a legkönnyebb megfelelni a különböző környezetvédelmi szabályozásoknak. Vajon tényleg léteznek vásárlók, akik igazából szeretnének valódi villanyautót venni? Én nem vagyok ebben biztos. Van egy sereg gond az infrastruktúra és az eszközpark körül. Nem hiszek abban, hogy hogy drámai növekedés jönne a villanyautók keresletében, és úgy vélem, hogy ez az egész világra igaz. Különféle szabályozások vannak az egyes országokban, és mi igyekszünk megfelelni ezeknek. Szóval muszáj folytatnunk a fejlesztéseket. De nem hiszem, hogy bármikor a közeljövőben általánossá válnának [a villanyautók].” (forrás: TotalCar)
    Az eredeti angol nyelvű interjú itt olvasható.
  • Baymax a Big Hero 6 (Hős6os) c. animációs filmből.

baymax_bighero6

  • Egyesült Államok, teljesen elektromos autók eladásai 2019-ben:

insideevs_non-tesla_all-electric_car_sales_-_2019kattints a képre a nagyobb nézethez
(forrás: insideev.com)

tesla_model_s-x-3-y_blue_sky

Ugye megmondtuk, hogy garantáltan vírus-mentesen készült el ez az epizód? Ha tetszett, vagy ha nem, ha kérdésed van, vagy csak hozzászólnál valamely témához, keress minket elérhetőségeinken!

Köszönjük a megtisztelő figyelmet! Bandázz velünk legközelebb is!

Az RMS Titanic Múltja És Jövője

Az RMS Titanic, a maga korában elsüllyeszthetetlennek hitt óceánjáró roncsai Kanada partjaitól dél-keleti irányban 700 tengeri mérföldre nyugszanak több darabban az Atlanti Óceán fenekén, körül-belül 3.800 méteres mélységben. Összesen 1.500 ember vesztette életét a hajózás történetének egyik legtöbb áldozatot követelő szerencsétlenségében és közülük 705-nek sikerült megmenekülnie.
(nyitókép: Lubomír KaslPixabay)

 

location_of_titanicpiros csillag: Halifax, NS
fehér csillag: az RMS Titanic hajóroncsa

 

Az RMS Titanic-ról a BBC által készített legfrissebb (2019. augusztus) felvételek az alábbi videóban tekinthetők meg. Mivel valamennyi túlélő elhunyt, így nincs már, aki élő szóban beszélhetne az egész világot megrázó tragédiáról. Az egykor elsüllyeszthetetlennek hitt óceánjáró gyorsan fogyó maradványai pedig napról napra kevesebbet mutatnak meg a 108 évvel ezelőtt történt tragédiából.

Kutatók szerint az 1912. május 31-én vízre bocsátott Titanic-ból felismerhetően megmaradt vázszerkezet és hajótest még ebben az évtizedben teljesen összeomlik és a mikroroganizmusok lassan az utolsó csavarját is felemésztik majd: az 1910-es évek legnagyszerűbb technikai vívmányának gondolt óceánjáró nyomtalanul eltűnik – mintha ez az egész meg sem történt volna.

Na de mi az az “RMS” betűszó a Titanic neve előtt? Hivatalosan így hívták az óceánjárót, még ha a köznyelvben mindenki csak simán letitanicozza is. Az RMS angol betűszó, a Royal Mail Ship, illetve a Royal Mail Steamer rövidítése. A Wikipédia vonatkozó szócikke alapján: A kifejezés királyi postahajót jelent. A rövidítés korábban a Royal Mail Steamer kifejezést jelölte, ami postagőzhajót jelentett. Általában a rövidített forma volt használatban, a hajó neve elé tették, és csak annak a tengerjáró hajónak volt joga használni, amely a Royal Mail brit királyi postavállalattal szerződésben postát szállított.”

millvina_dean_and_her_brother_bertram

A 705 túlélőből utolsóként Eliza Gladys “Millvina” Dean (1912. február 02. – 2009. május 31.) távozott el az élők sorából 97 éves korában, Ő a katasztrófa idején még csak 10 hetes csecsemő és ezzel a RMS Titanic legfiatalabb utasa volt. 8 éves korában tudta meg, hogy Ő maga is egyike azon szerencséseknek, akik megmenekülhettek a süllyedő óceánjáróról. Édesapja hullámsírba veszett. Bátyja a jégheggyel történt ütközés 80. évfordulóján, Ő maga pedig az RMS Titanic vízrebocsátásának 98. évfordulóján hunyt el.
(az 1912-ben, vagy 1913-ban készült fotón a jobb oldalon Eliza, mellette bátyja látható)

Eliza nem házasodott meg és gyermeke sem született. Mivel pénz és személyes holmik nélkül érkeztek meg a kimentésüket követően az Egyesült Államokba, 4 héttel később, 1912. májusában visszautaztak az Egyesül Királyságba, Southampton-ba és ott élték le életüket. Az 1997-ben bemutatott, James Cameron által rendezett és 11 Oscar-díjjal jutalmazott Titanic c. filmet soha sem nézte meg.

rms_carpathiaAz RMS Carpathia, amely elsőként vett részt a hajótöröttek mentésében.
1918-ban egy német tengeralattjáró torpedója süllyesztette el.
(fotó: Wikipédia)

 

Ha az RMS Titanic-kal kapcsolatosan magyarokat kell megemlítenünk, akkor szinte kizárólag Dr. Lengyel Árpád neve merül csak fel: Ő volt az RMS Carpathia hajóorvosa, Ő vizsgálta meg és látta el a hajótörötteket a fedélzetre lépésüket követően. Azonban van itt még valaki, akinek a nevét – hogy ne merüljön el a feledés tengerébe -, nekünk is meg kell említenünk: Mr. Leopold Weisz, azaz Weisz Lipót.

rms_titanic_departing_southampton_1912-04-10az RMS Titanic Southampton kikötőjéből
hajózik ki 1912. április 10-én,
fedélzetén egy magyar származású utassal

(forrás: Wikipédia)

 

Weisz Lipót az Osztrák-Magyar Monarchia területén látta meg a napvilágot, egyes források szerint 1875-ben, mások szerint 1880-ban. Mivel már fiatalon az Egyesült Királyságba költözött, meglehetősen hiányosak az információk állnak rendelkezésre vele kapcsolatban. Így azt sem lehet biztosan tudni, hogy Veszprémben, vagy Pesten (a mai Erzsébetváros területén) született-e? Fiatalon házasodott, egy belga lányt vett feleségül, úgy tudni, hogy később mindketten megszerezték a brit állampolgárságot. Az ifjú pár terve az volt, hogy Québec-ben, Kanadában telepednek le.

Eredetileg az RMS Lusitania fedélzetén kellett volna áthajózniuk az Atlanti óceánon, azonban szénsztrájk miatt áttették őket az 1912. április 10-én Southampton-ból kihajózó RMS Titanic-ra… Weisz felesége, Mathilde, a 10. számú mentőcsónak utasaként jutott el az RMS Carpathia fedélzetére, később pedig Kanadába. Lipót azonban áldozatául esett a katasztrófának. Holttestét a Titanic Bus-ról szóló cikkben már említett Mackay-Bennett nevű kanadai hajó vitte Halifax kikötőjébe. Innen szállították át Montréal-ba, hogy eltemethessék: az RMS Titanic egyetlen magyar származású áldozata a Baron de Hirsch temetőben nyugszik.
Ha kíváncsi vagy a teljes történetre, kérlek, olvasd el az Origo Weisz Lipótról szóló beszámolóját!

a_titanic_utvonalaAz RMS Titanic útvonala
(illusztráció: Wikipedia – Prioryman, CC BY-SA 4.0)

 

Ha egymagad szeretnél élmélyedni az RMS Titanic-cal kapcsolatos valamennyi rendelkezésre álló adatban, s érdekelnek a legapróbb részletek is, akkor számodra az Encyclopedia Titanica weboldalt ajánlom böngészésre.

A világon számtalan emlékmű őrzi a tragédiában elhunytak emlékét. Erről egy részletes lista a Wikipedia angol nyelvű oldalán érhető el.

A 100. évfordulón megjelent index.hu-s fotóalbum 37 darab korabeli fényképpel erre a linkre kattintva tekinthető meg.

 

– Lázadó

KB030 – Egy Féladás

Ahogyan a cím is sejtetni engedi, a 30. podcastunk csak egy fél podcast lett, mert … nem, nem! Nem áruljuk el, hogy miért, ez majd kiderül egy picit az adás végén és nagyon majd a 31. podcast elején. De még ez előtt beszámoltunk a szeptemberi hóviharról (a kapcsolódó cikk itt olvasható), megemlítettünk egy kedves, Kaliforniai kisvárost, Los Angeles-t (és vonzáskörzetét), megosztottuk MacBook szerelési élményeinket, kritizáltuk az Audacity-t, majd következett a tizennyolc pluszos tartalom: szeksz-en-drágz-en-rák’n’roll. Vagy nem! Podcast-unkban szókimondó, csúnya szöveg hangzik el, ezért a sarokban történő 5 perces térdeplés helyeződött kilátásba. Ejnye-bejnye!

 

Adás napló.

nabob_breakfast_coffee_lazado.jpg

behringer_802_b.jpg

Heti színes

gyermekules_elhelyezes_illusztracio.jpgHa a gyermek szabályosan van bekötve,
akkor a második képen látható eset nem fordul elő … soha!

gyermekules_gyermek_bekotve_biztonsagos.pnghagyományos gyermekülés, amelyben
a gyermek szabályosan van beültetve és bekötve!

gyermekules_lejarati_datum.jpgillusztráció – de ha ellenőrzik és a lejárati dátumot követően
ül benne a gyermek, büntetést fog kapni az autó vezetője

  • az említett TotalCar-os videó az autóbalesetekről:

monster_energy_green_lator.jpg

Köszönjük a megtisztelő figyelmet!

Totálkáros Autós Újságírás (Frissítve!)

Az egyik magyar autós hírportál átvett egy hírt egy, feltételezhetően amerikai weboldalról. Hogy pontosan melyikről, az nem derül ki a cikkből, mert forrásmegjelölés lemaradt. Azaz egyetlen árva hivatkozás sincs a cikkben. Nem mértem az időt, de kb. 8-10 percet vett igénybe, hogy megtaláljam azt a sajtó munkatársainak szóló publikációt, amelyet maga Ted Cannis, a Ford Motor Company elektromosítással foglalkozó üzletágának globális igazgatója írt. Átolvasása után kiderült, hogy nem csak a magyarul megírt Totalcar.hu-s cikkel vannak komoly gondok, hanem az eredeti cikkben leírtak is hagynak maguk után kivánni valót!

 



Frissítés!
“Totálkáros Autós Újságírás (Frissítve!)” bővebben

KB028 – Jönnek A Drónok

Jó reggelt kívánunk! A 28. podcast-unkban az autonóm, szállítmányozásra tervezett drónokról beszélgettünk. De mielőtt még a jelen és a közeljövő önrepülő teherszállító légijárműveit (röviden: Ö.T.SZ.L.J.) kitárgyaltuk volna, azon gondolkodtunk hangosan, hogy: – vajon Magyarország a százezer Dacia Lodgy országa lehet-e? – okos dolog-e egy darab jóvágású csővel helyettesíteni a katalizátort? – ugyan már miért folytogatná az internet-kapcsolatod sávszélességét az internet szolgáltatód? A nagy sikerre való tekintettel ez alkalommal is voltak részvevői az “Akik fullba nyomták a kretént” c. rovatnak: egy kanadai minisztérium, egy amerikai petíció és egy kellemetlen meglepetést okozó mobil operációs rendszer. Kattintsatok a lejátszásra és bandázzatok velünk!
(nyitókép: The Verge)

 

 

Adás napló.

weather_calgary_081720192019. augusztus 17.

weather_calgary_081820192019. augusztus 18.

weather_forecastidőjárás előrejelzés Calgary városára, 2019. augusztus 18-án

 

bc_snow_1

bc_snow_2

 

“Akik fullba nyomták a kretént” c. rovat:

Közben egy kis kitérő:

  • 2 évesek leszünk/vagyunk! Ezzel kapcsolatban mondtuk el ezt-azt. “Olyan még nem volt sehogy, hogy ne lett volna valahogy.”

 

Heti színes

 

nokia_n70egy (nagyon) öreg Nokia N70 “okostelefon” Lator fiókjában is lapul

  • Katalizátor
    • Nem csak egy darab doboz/cső az autó alvázára szerelve, hanem fontos szerepe van a motor üzemeltetése során!

katalizator_robbantott_abraa katalizátor működése –
kattintásra a teljes méretű kép megtekinthető

(kép forrása: EVOautó)

honda_accord_coupe_1997Latoré fehér volt. A fotón jól látszik a víztiszta lámpabúra.

  • WiFiBlast
    • mert “az internet szolgáltatód a letöltési sebességed folytogatja”,
    • angol nyelvű “ismertető” itt olvasható,
    • szerintünk ez az év átverése!

 

Jönnek a Drónok

  • Jobb, ha hozzászokunk, hogy személyautó méretű, kisebb-nagyobb csomagokkal felpakolt önrepülő drónok repkednek majd a fejünk felett?

overhead_drones.jpg(fotó: Wing)

  • The Verge szállítmányozó drónokról szóló riportja:

  • És a videó után itt egy cikk, szintén a The Verge-től,
  • Ki a jobb pilóta? A számítógép, vagy az ember?
    • vannak olyan emberek, akik a 2 dimenziós térben sem képes navigálni,
    • Latorné számolt be egy bevásárlóközpont parkolójában szerzett friss élményeiről,
  • Már most milliárdos multinacionális cégek szálltak be az iparágba,
  • Nehéz kérdés a szabályozás…

 

Zenék a podcast-ban

 

Köszönjük a megtisztelő figyelmet!

A “Hülye Amerikaiak” …

Egyes embertársaink könnyedén hülyéznek le másokat, csak azért, mert a másiknak más a világnézete, más kulturában nevelkedett, másképp gondolkodik bizonyos dolgokról. Lásd: a hétköznapi magyar állampolgár szemében az amerikai hülye, mert “megszavazta ezt a bohócot, ezt a Trumpot”, vagy azért hülye, mert még azt is le kell írni neki a mikrohullámú sütő használati útmutatójában, hogy a macskát nem szabad benne megszárítani.
(nyitókép: az amerikai lobogó és a Fehér Ház, Washington DC, USA / forrás: UConn Today)

 

Cica a mikróban

Azonban ez utóbbi megállapítás, mindamellett, hogy rettentően negatív, csupán egy közel 40 éves múlttal rendelkező városi legenda, amely minden valóságalapot nélkülöz.

Az UrbanLegends.hu (“urban legends” magyarul: városi legendák) az alábbiakat írja a közismert és többféle formában is létező legendáról: “egy idős amerikai nő mikrohullámú sütőben szerette volna megszárítani a macskáját, a beavatkozást azonban az állat nem élte túl. A néni ezt követően beperelte a gyártót, mivel az nem írta bele a használati útmutatóba, hogy a termék állatok szárítására nem alkalmas. És a pert meg is nyerte!“.

A Snopes.com weboldal szerint ez a szájhagyomány útján terjedő kitalált történet a 70-es évek közepén indult el az Egyesült Államokban. És állítólag ennek a mesének vannak régebbről eredeztett változatai is, amelyekben a butácska háziasszonyok a hagyományos sütőben, vagy ruhaszárítógépben szárították meg a frissen mosott házi kedvencet. A macskás-mikrós sztori nagy valószínűséggel Magyarországra valamikor a 90-es évek első felében érkezhetett meg és valahogy azóta újra és újra előkerül. Feltételezem, meglehetősen kevesen olvastak, kerestek és néztek utána ennek a dolognak.

Szerencsére az index-es Hoax Kábel mellett ott van nekünk az idén 15 éves UrbanLegends.hu is. Ezen weboldalak segítségével anyanyelvünkön olvashatunk utána az oknyomozó riportok segítségével a szájhagyomány, vagy az e-mail-ek, vagy a Facebook posztok útján terjedő városi legendáknak, népi hiedelmeknek és egetverő ostobaságoknak. Ezzel is fejlesztve a kritikus gondolkodás képességét.

És a hülyeség tovább osztását megelőzendő érdemes ezen oldalak valamelyikén utánanézni, hogy valójában miről is van szó. Így elkerülhető, hogy felüljünk egy valóságalapot nélkülöző mende-mondának. Egyúttal pedig ismeretünk is bővül és legközelebb már tudni fogjuk, hogy mivel próbálnak éppen megrémiszteni, vagy csodálkozásra késztetni a kevésbé jól informáltak.

 

Elnökválasztás 2016

Amikor feleségemmel zajló egyik beszélgetés alkalmával szóba került Trump elnökúr, nagyon meglepődtünk, hogy már 2,5 éve az USA elnöke (hivatalát csak 2017. január 20-án foglalta el). Amiért Őt most szóba hoztam, annak oka nem más, mint a másik olyan pont, amely miatt az amerikaiak lehülyézésre kerülnek: megválasztották maguknak Trump-ot. Egy olyan, nagyobb részt sikeres múlttal rendelkező üzletembert, aki olykor tiszteletlen, olykor kissé arrogáns, kissé flegma, néha meg vicces, vagy inkább szánalmasan nevetséges.

Felteszek egy kérdést, de kérem, senki se használja a Google-t a válasz megtalálásához! Köszönöm!

A leadott szavazatok hány százalékával nyerte meg a választást Trump?

.

.

.

Rendben, segjtek.

Kanada Banda stat&graf
(kattints a nagyobb mérethez)

Az amerikai választói rendszer sajátosságai miatt a választást Donald Trump nyerte, mert a győzelemhez szükséges 270 db elektori szavazatot csak neki sikerült összeszednie, pontosan 304 db-ot gyűjtött, míg Mrs. Clinton csak 227 darabot. Ami pedig az állampolgári szavazatokat illet: az “amerikai nép” döntése értelmében Hillary Clinton lett volna az Egyesül Államok elnökasszonya, nem pedig Trump az elnök. Ez jól látható a végeredményben: Trump közel 63 millió szavazatával szemben a többi jelölt összesen közel 73 millió szavazatot szerzett meg.

Ha valaki a 2016-os elnökválasztási események részleteiben akar elmélyedni, annak az angol nyelvű Wikipedia szócikk itt, a magyar nyelvű pedig itt található. Tartalmas olvasmány mindkettő, érdemes rákészülni.

(fotó: Wikipedia)

Tehát az én olvasatomban Trump a legkevésbé sem élvezi a többség támogatását. Naivitás azt gondolni, hogy minden amerikai állampolgár, köztük a magyar származásúak is, pontosan ugyanolyan hülyék, mint az elnökük. Mert ez egyáltalán nem így van! Sőt, nagyon nem így van!

Amikor éppen az amerikaiakat hülyézik le ezért, vagy azért, kérem, jusson eszébe mindenkinek, hogy ekkor közel 4 millió magyar honfitársunkat is lehülyézik ugyanazzal a mondattal.

(fotó: BBJ)

Csak néhány, Magyarország és a magyarok hírnevét öregbítő, magyarországi születésű, vagy magyar felmenőkkel rendelkező, tehetséges amerikai hírességet említsek (a teljesség igénye nélkül):

És természetesen a felsorolást még sokáig lehetne folytatni, mert nagyon sokan voltak, vannak és lesznek még amerikaiak magyar gyökerekkel. Tényleg rengeteg magyarnak élnek, dolgoznak, tanulnak családtagjai, rokonai, barátai, ismerősei az Államokban. Lehet, hogy neked is…

 

50 állam, 1 ország

Ahogyan Magyarország sem egyenlő az X, vagy Y, vagy Z párttal, ugyanúgy Amerika sem egyenlő Trump-pal. Ahogyan az amerikaiak sem mind műanyagpohárból szívószállal, vagy aludobozból isszák a fehér bort (legyen az bármennyire is finom), ugyanúgy a magyarok többsége sem tekint a tablettás borra Hungarikumként. (Kedves Krisztina, ebben most semmi cikizés nincs, csak ehhez a témához nagyon adta magát az a 2 fotó. Remélem, nincs harag.)

Higyjétek el nekem, Magyarországról nézve nagyon messze van Amerika. Nem csak földrajzi értelemben. A messze itt és most azt jelenti, hogy Magyarországon élve, az USA-ba egyszer sem látogatva nagyon könnyű rossz értékítéletet hozni egy fél kontinens méretű országról és annak polgárairól. Főleg, mert a legtöbbször csak a macskás-mikrós mende-mondák és a híradások riportjai, beszámolói állnak rendelkezésére annak, aki még nem járt Amerikában. Ezek nagyon torz és erős szűrők, amelyeken sok esetben a valóság csak egy kis szeletkéje jut át. Természetesen, saját tapasztalás nélkül is lehet véleményünk valamiről/valakiről, de az a fentiek miatt kevésbé lesz megalapozott.


(kép forrása)

Tudom, hogy bizonyos körökben és személyeknek még mindig divat kritizálni és zsigerből utálni mindent, ami amerikai. (Ezt a viselkedési formát egy bizonyos intelligencia szint felett azért illik elutasítani.) Tapasztalatom szerint ez egy régi, rossz szokás, a magyarok egy részénél megmaradt még a 80-as évekből. Akit érint, annak talán ideje lenne első kézből informálódnia és szemlétet váltania. Ez csak a hasznára válna, bárminnyire sem ért velem egyet ebben.

A tavalyi évben, munkámból kifolyólag, 26 alkalommal jártam az USA-ban (Illinois – Texas – Kalifornia – Washington államok által alkotott négyszögben kb. mindenhol, legalább egyszer) és rövidebb-hosszabb ideig élvezhettem a vendégszeretetüket. Te, aki annyira utálod őket, hány alkalommal is vendégeskedtél náluk az elmúlt 10 évben? (Költői volt a kérdés, szerintem tudom a választ.)

Ha visszagondolok ezekre a napokra, hetekre, nagyon kevés negatív dolog jut eszembe. Negatív, csalódásra okot adó élményem szerintem nem is volt. Vagy ha mégis, akkor az, ahogyan a példa mutatja, nem vált emlékezetessé. Nem, nem védem Amerikát, nem védem az amerikaiakat, csak próbálok pártatlanul és reálisan véleményt formálni, valamint pozitívan viszonyulni az élet adta élményekhez, feladatokhoz és így a legjobbat kihozni a hétköznapokból.

Nem szabad és nem kell gyűlölni, megvetően lenézni, habzó szájjal megszólni egy másik társadalmat azért, mert más hatások érték évtizedeken keresztül, mert más gazdasági helyzetben van, mert hozzánk, magyarokhoz képest másképp gondolkodnak, mert az Ő életük kevésbé gondterhelt, mint a mienk, magyaroké, mert az Ő történelmük más eredményeket tud felvonultatni, mert az Ő oktatásuk, lexikális prioritásuk más, mint a magyar.

 

Amcsi-magyar, 2 jó barát…

Ugyanakkor ha már össze kell hasonlítanom az amerikaiakat a magyarokkal és a magyarokat az amerikaiakkal, akkor el kell mondanom, hogy mindkét társadalomban vannak olyanok, akiknek a jelenlegi technológiai fejlettségünk, a jelenlegi gazdasági- és politikai események összetettsége már kívül esik a könnyen befogadható és egyszerűen értelmezhető körön. Azaz az egyén a körülötte zajló folyamatoknak már csak a külső szemlélője és napról napra kevesebbet ért meg a számára is fontos összefüggésekből.

(fotó: EyeEm)

Igen, pontosítanom kell magamat: mindenk kornak megvoltak azon egyénei, akik az adott kor fejlettségét, eseményeit, történéseit nehezen, vagy egyáltalán nem tudták a megfelelő módon befogadni és értelmezni. Ez nem új dolog, ez igaz. De minél többet fog tudni az emberiség, annál többen lesznek, akik lemaradnak és nem fognak tudni egy szinttel feljebb gondolkodni.

És a nem tudásból, a nem értésből születnek meg azok az orbitális ostobaságok, mint a mikróban szárított macska és a nem tudásból, a nem értésből kifolyólag kezdenek az ilyen butaságok terjedni és lesznek évtizedekig élő városi legendák. Amelyek még az internet korában és élnek és virulnak. Akkor, amikor kvázi ingyen, minden írni és olvasni tudó számára mérhetetlen mennyiségű információ áll rendelkezésre karnyújtásnyira.

Azok pedig, akik tartják a lépést, sőt, utat mutatnak tevékenységükkel és mindent tőlük telhetőt megtesznek, nos, Ők már megemlítésre és/vagy linkelésre kerültek ebben a cikkben. Rájuk, munkásságukra illik nagyon büszkének lenni és nem összemosni őket olyanokkal, akik miatt – nemzetiségüktől függetlenül – szégyenkezni valónk volna.

Egy szó, mint száz: az amerikaiak nem hülyék (ahogyan más nemzetek polgárai sem). Nem szárítanak macskát mikróban és többségében nem támogatják Trump politikáját: sem intézkedéseivel, sem döntéseivel, sem tetteivel nem értenek egyet. S nem csak a polgárok többsége, hanem több amerikai cég, vállalkozás sem szimpatizál Trump a gazdaságot és kereskedelmet érintő javaslataival, törvényeivel. Hasonlók kijelenthetők a magyarországi viszonyokról és a magyar emberekről is. Nekünk sem esne jól, ha egy Napóleon-komplexusos politikus zavaros ügyeletei, pénzügyei, hatalommániája, és gyermeteg ügyei (kisvonat, focilabda, játékvár) miatt vélekednének rólunk negatívan más nemzetek.

Lehet, sőt, kell velem vitatkozni. Véleményed elmondhatod eme cikk Facebook posztja alatt, vagy Messenger-en, illetve Twitter-en és e-mailben.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

– Lázadó

Holdra Szállás 1969

Az elmúlt hétvége a Holdra szállás 50. évfodulója körül forgott. Mindenki mindenhol ezzel foglalkozott. Az Apollo 11-gyel, az 1969. július 20-i landolással, Neil Armstrong-gal és Edwin “Buzz” Aldrin-nal voltak tele a Facebook posztok, a Twitter üzenetek, a különböző hírportálok és weboldalak cikkei, blogok és YouTube videók, a hír- és magazinműsorok riportjai szerte a világon. Úgyhogy mi ezt most kihagyjuk. Bőven van rendelkezésre álló információforrás minden tekintetben. Tulajdonképpen az Apolló missziókkal kapcsolatban már most is bőség zavara áll fent. Mi egy kicsit másféle irányból emlékezünk meg erről a történelmi tettről.
Nyitóképen, amely fotó 1969. április 30-án készült, balról jobbra: Neil Armstrong (parancsnok), Michael Collins (parancsnoki egység pilóta), Edwin „Buzz” Aldrin (holdkomppilóta). Képünk forrása a Wikipedia Apollo 11-ről írt szócikke.

Valahogy Michael Collins-ról mindig megfeledkeznek. Pedig az Ő tudására és jelenlétére is szükség volt a 11-es Apollo küldetésen. Amíg Neil és Buzz a Holdon volt, a fent keringő parancsnoki modulban Michael tartotta a frontot és várta vissza őket.

 

Kennedy, a Hold program …

Akik ismertek már a Kanadába költözésemet megelőzően, azon személyek többsége tudhatta, hogy JFK “We choose to go to the Moon” beszéde nagy motiváló erő volt a számomra.
(fotó: John F. Kennedy beszéde közben a Rice Egyetemen, 1962. Szeptember 12-én, – forrás: Wikipedia)

Én személyre szabtam az alábbi is hallható részlet magyarra fordított változatát, amely valahogyan így hangzott:

“Kérdezik egyesek, miért Kanada? Miért Kanadát választottuk új hazánknak? Megkérdezhetnék, miért mászták meg a legmagasabb hegyet? 88 éve miért repülték át az Atlanti-óceánt? Úgy döntöttünk, hogy Kanadába megyünk. Úgy döntöttünk, hogy Calgary-ba költözünk június hónapban és valóra váltjuk terveinket, nem azért, mert könnyû, hanem azért, mert nehéz! Mert ezen célunk meg fogja mérettetni a képességeimet és a tudásomat, mert ez az a kihívás, amelyet hajlandó vagyok elfogadni és ez az a kihívás, amelyet meg kívánok nyerni.”

Kennedy majd 18 perces beszédét teljes hosszában is érdemes meghallgatni, de én most csak egy rövid, közel 1 perc hosszúságú részletet szeretnék kiemelni ebből a történelmi beszédből. Ez a részlet 8 perc 45 másodpercnél kezdődik és tart kb. 9 perc 35-ig:

 

Na, de!

Ahogyan mondtam, mi egy picit más útját választjuk az Holdra lépés 50. évfordulójának megünneplésére.

 

Kezdjük az olvasni valókkal.

Donald Kent Slayton, vagyis ahogyan mindenki hívta, Deke Slayton egy könyvét ajánlom angolul is olvasni szeretők figyelmébe. Az 1994-ben kiadott, “DEKE! U.S. MANNED SPACE: From Mercury To The Space Shuttle” című könyv az Amazon-on szerezhető be, akár e-könyv formájában is.

Aki ugyanebből a könyvből magyarul szeretne olvasgatni, annak a DEKE blogot ajánlom. Ezen az oldalon egy lelkes honfitársunk fordította le az érdekesebb részeket 2012. októbere és 2014. júliusa között. A blogmotor működése miatt ez tulajdonképpen egy online könyv, amelyet hátulról előlre felé lapozva kell olvasni.

A blog ezt írja magáról: “Deke Slayton berepülő pilóta volt, az USA első hét asztronautájának egyike. Űrrepülése előtt azonban szívritmuszavart állapítottak meg nála: a hatvanas években nem repülhetett. Az asztronauták őt választották vezetőjüknek. Ezen a blogon Amerika első hét asztronautái által írt könyvekből elsőként fordítunk részleteket magyarra.”

Deke végül 1975-ben beteljesíthette gyermekkori álmát és az Apollo–18 fedélzetén kijutathatott a világűrbe, ahol a szovjet Szojuz–19 űrhajóval kapcsolódtak össze az Apollo-Szojuz programban. Összesen icivel több, mint 47 órán át volt összekapcsolódva a 2 űrhajó július 17-19 között. Erről a jelentőségteljes történelmi eseményről még Hofi Géza is megemlékezett:

Szóval a könyv és a blog egyaránt érdekes, nem mindennapi olvasmányok, ajánlom mindenki szíves figyelmébe.

 

Látnivalók hosszú sora

NASA – Az Amerikai űrkutatás története. Szinkronizált dokumentumfilm, az alapoktól mutatja be, milyen és mekkora munka folyt az USA-ban a sikeres küldetések érdekében. A sorozatnak további 3 része is van, azok szintén megtalálhatók a YouTube-on.

 

Holdárnyékban (In the Shadow of the Moon)

A 2007-es dokumentumfilmet csak Amazon-on érhető el és nézhető meg. Sajnos a port.hu-nak sincs információja arról, hogy mikor vetítik legközelebb valamely magyar tv-csatornán.

Információ a filmről: “1968 és 1972 között huszonnégy amerikai utazott a Holdig. Rajtuk kívül emberi lény még sosem látogatott el más égitestre. Filmünkben az Apollo program űrhajósai maguk mesélik el történetüket, és megosztják velünk gondolataikat arról, hogy ezek a nagyszabású kutatóutak mit jelentettek nekik és az emberiségnek. Készüljön fel rá, hogy bensőséges és tanulságos interjúkat fog látni az Apollo program minden egyes útjának legénységével az Apollo 8-tól – az első Hold körüli úttól – kezdve az Apollo 17-ig, az utolsó holdraszállásig, melynek során két ember több mint három nappalt és három éjszakát töltött a Hold felszínén. Az interjúk közé beillesztettünk felújított NASA-filmfelvételeket, melyek többsége még sosem volt látható. “

 

Gépek a Holdon (Moon Machines)

A 6 részes dokumentumfilm magyar szinkronnal elérhető a YouTube-on. Az utolsó rész különösen kedves a számomra, mert nagyobb részt Pavlics Ferenc munkásságáról, a holdjáró tervezőjéről szól: “Noha a Holdra lépõ ûrhajósokat mindenki ismeri, azok neve jórészt feledésbe merült, akik az „emberiség nagy lépését” lehetõvé tevõ szerkezeteket megalkották. A sorozat célja, hogy bemutassa azokat, akik közremûködtek abban, hogy az ûrhajósok küldetése teljesülhessen. Az epizódokban összesen hetven, az Apollo programban dolgozó szakember szólal meg, köztük a hatodik részben maga Pavlics Ferenc, a holdautó fõkonstruktõre is.”

További 2 angol nyelvű interjú tekinthető meg Pavlics úrral az alábbi 2 linken:

Pavlics Ferenc és a holdjáró
(fotó: https://alchetron.com)

 

Most pedig jöjjenek a mozifilmek.

Októberi égbolt (October Sky)

Életrajzi történet, valós események feldolgozásával. Nagyon kedves kis történet, nem csak a megszállottaknak, hanem családi mozinak is kiváló.

A port.hu leírása a filmről: “Az önéletrajzi ihletésű filmben Homer Hickam az 1950-es években, egy kis nyugat-virginiai bányászvárosban tölti gyermekéveit. Kilátásai nem túl fényesek, valószínűleg ő is bányász lesz, akárcsak édesapja. 1957 októberében azonban megváltozik Homer számára a világ: fellövik az első szovjet Szputnyikot. Attól kezdve a rakéták érdeklik leginkább a fiút. Barátaival minden idejét a kísérleteknek szenteli, a szülői rosszallások ellenére. Egyedül Riley tanárnő bátorítja a komolyabb kísérleteket. Vezetésével beneveznek a Nemzeti Tudományos Díjért folyó versengésbe. Homer céltudatosan készül pályájára és az űrkutatás egyik meghatározó amerikai személyiségévé válik.”

 

Az igazak (The Right Stuff)

(fotó: https://spacecenter.org)

Az 1983-as filmról az alábbiakat írja a port.hu: “Az ötvenes években az emberiség még félelemmel vegyes ámulattal figyelte az ismeretlen, titokzatos és veszélyes világűrt. Miután a szovjetek 1957-ben fellőtték az első Szputnyikot, Amerikában nekikezdtek egy olyan űrhajó elkészítésének, mellyel embert küldhetnek a világűrbe. A legjobb pilótákból 1959-re válogatták össze azt a hétfős csapatot, melynek tagjai közül kerül ki az első amerikai űrhajós. “Az Igazak”-nak hívták őket, akiket egységes csapattá, igaz barátokká kovácsolt a hatalmas feladat. A szovjetek azonban újból megelőzik őket, első emberként Gagarin jár a világűrben.”

 

Apollo 13

“Houston, we have a problem!”. Volt bárki, aki még nem látta ezt a filmet? Legalább kétszer? Kihagyhatatlan, s nem csak Tom Hanks, Gary Sinise és Ed Harris kiemelkedő játéka miatt.

A port.hu adatlapja alapján: “1970. április 11-én az Apollo 13 három fős legénysége nekivág a végtelen világűrnek. Küldetésük nem mindennapi: leszállni a Holdra. A kilövés simán megy, a mérnökökből, tudósokból és matematikusokból álló houstoni irányító központ felügyeli a repülést. Az űrhajó majdnem eléri a Holdat, amikor a következő üzenet érkezik 330 ezer kilométer messzeségből a Földre: “Houston, baj van.” A három űrhajóst egy hibás alkatrész miatt bekövetkezett robbanás megfosztja az oxigéntől, az energiától és a hajó irányításának lehetőségétől. A tét többé már nem a Hold elérése, hanem az életben maradás. “

Személyes kedvencem tehát a film, szerintem eddig 7, vagy 8 alkalommal láttam, a DVD a mai napig itt áll a polcon. Azóta már megjelent Blu-Ray-is és akár 4K-s felbontásban is élvezhetjük a látványt.

 

A Végtelen szerelmesei (From the Earth to the Moon)

Ez a több lemezes DVD-kiadás, amely 12 részt tartalmaz, szintén itt van a polcomon. Az HBO grandiózus, Tom Hanks nevével fémjelzett alkotása valamennyi űrutazás-űrhajózás iránt vonzalmat érző számára kötelező darab!

eredeti mérethez klikk a képre!

A port.hu ezt írja róla: “Hollywood sztárrendezői és sztárszínészei tolmácsolásában elevenednek meg az amerikai űrkutatás legendás korszakának mérföldkőnek számító mozzanatai, sikerei és kudarcai, veszteségei és eredményei, emberáldozatot követő tragédiái és az emberiség életét örökre megváltoztató felfedezései. “

Nem kérdéses, aki tudja, szerezze be mihamarabb!

 

A számolás joga (Hidden Figures)

Az űrkutatás, űrhajózás egy teljesen más, kevésbé ismert vetületét mutatja be a film. A 2017-es filmhez hasonlót ebben a műfajban még csak véletlenül sem lehetett látni az elmúlt 50 évben!

(fotó: 20th Century Fox)

A port.hu adatlapja szerint: “Az ötvenes évek vége: az Egyesült Államok elképesztő hajszával igyekszik legyőzni az űrversenyben Oroszországot. De már úgy tűnik, pénz, ész és elszántság mind kevés lehet… amikor találnak néhány kiaknázatlan, kihasználatlan lángeszet, akiket addig senkinek nem jutott eszébe használni. Hiszen többszörösen gyanúsak: nők és feketék.A három nő igazi emberi kompjúter: senki nem érti, hogyan képesek megcsinálni azokat a számításokat, amiket végeznek, de rakétasebességgel emelkednek a NASA ranglétráján, ott, ahol a kor legnagyobb tudósai dolgoznak. A cél: John Glennt feljuttatni az űrbe… és azután haza is hozni.”

A 6 főszereplő: Taraji P. Henson, Octavia Spencer, Janelle Monáe (aki egyébként amerikai dalszerző, énekes), Kevin Costner, Kirsten Dunst, Jim Parsons (Sheldon az Agymenőkből) játéka egészen parádés, szerintem hamarosan újra nézem a filmet.

 

Armstrong

Az Armstrong c. film az IMDB értékelései alapján 7.2 ponton áll a 10-ből. Sajnos idő hiányában még nem tudtam végig nézni a filmet, de ami késik, nem múlik.

A lehetőségekhez mérten érdemes a filmet eredeti nyelven, felirattal nézni, mert Harrison Ford narrációjával készült az eredeti felvételeket is tartalmazó dokumentumfilm.

Jelenleg csak az Amazon-on érhető el a film, de bízom benne, hogy hamarosan Magyarországon is elérhető lesz a mozikban, vagy valamely kábelcsatornán.

És véleményem szerint el is érkeztünk a 2018-as év legjobb Hollywood-i mozijához:

 

 

Az első ember (First Man)

A port.hu adatlapja az alábbiakat írja a filmről: “A 6 Oscar-díjas sikerfilmjük, a Kalifornia álom után Ryan Gosling és a rendező Damien Chazelle újra összefogtak: filmre viszik a lebilincselő történetet, amelynek középpontjában a NASA missziója áll, hogy embert küldjenek a holdra. A zsigeri, szubjektív krónika Neil Armstrong 1961 és 1969 közti időszakára koncentrál, és James R. Hansen könyve alapján készült. A film feltárja, milyen áldozatokat követelt Armstrongtól és a nemzettől a történelem egyik legveszélyesebb küldetése.”

 

A film egy életrajzi dráma, történelmi film! Amely megtörtént eseményeket dolgoz fel, amely Neil Armstrong életének egy nagyobb szeletét mutatja be (szerintem a legkevésbé sem unalmas módon). Viszont aki egy akciódús, fordulatos, körmöt izgalmában lerágós sci-fi-re számít, az hatalmasat fog csalódni – nekik ott A galaxis őrzői. Vagy valamelyik Disney mesefilm a háborúzó csillagokról. Aki azonban egy hiteles portrét szeretne látni, dokumentumfilm helyett egy nézhető játékfilmben, annak kötelező darab Az első ember c. film. Armstrong fia és özvegye szerint a valaha készült leghitelesebb alkotás született Neil-ről meg ezzel a filmmel.

 

The Astronaut Wives Club

Talán nem minden idők legjobbja, de egy tekintést talán megér ez a 10. részes sorozat. Az imdb-n 7.2-n áll, tehát egész jó értékeléssel büszkélkedhet.

A port.hu-n sokat nem lehet megtudni a könyvből született játékfilm sorozatról, de szerencsénkre a SorozatJunkie weboldal kritikával illette az egy évadból álló múvet. Az általuk leírtakból szemezgettem ki a legfontosabbnak gondolt észrevételeket, a sorozat főbb jellemzőit:

  • „Mercury Seven”, azaz a NASA 1959-ben elindított első űrprogramjába bekerülő űrhajósok feleségeinek életét mutatta be a hirtelen jött rivaldafényben
  • Hét nő volt tehát a középpontban, akik abban az időszakban váltak Amerika kedvenc „celebjeivé”, amikor a nőkre még csakis, mint anyákra és háziasszonyokra tekintettek
  • egy-két igazán minimális “csúsztatást” kivéve, száz százalékig ragaszkodott a valóságban megtörtént eseményekhez
  • a készítők nem találtak ki meg nem történt veszekedéseket, vagy bonyodalmakat, hanem követték a feleségek által elmesélteket.
  • A történet az 1959-es első űrprogram és a Holdra szállás, valamint az Apolló-14 fellövése közti bő tizenöt évet fedte le a 10 rész alatt
  • a 60-as évek Amerikája sokkal többről szólt, mint az űrversenyről, a háttérben komoly társadalmi problémák (faji kérdések, vietnami- és hidegháború) húzódtak
  • egy bizonyos társadalmi kérdés a feleségeket is komolyan érintette: a női egyenjogúságért való küzdelem. Láthattuk, hogy abban a korban a nőkre kizárólag, mint háziasszonyokra, anyákra és feleségekre tekintettek.
  • az űrhajós feleségek élete egyáltalán nem volt könnyű, a folyamatos aggódás, a férjek távolléte, a tökéletes élet „eljátszása” és az állandó nyilvánosság mindegyikük házasságára rányomta a bélyegét.

És legyen akkor 2 film a másik, azaz a szovjet oldalról is.

Salyut-7

A 2017-ben készült orosz, majdnem 2 órás történelmi dráma pontosan ugyanazt a minőségi szintet hozza, mint amit a Hollywood-i szuperprodukcióktól megszokhattunk. Természetesen eredeti nyelven, felirattal néztem meg a filmet: a hangzás és a képi világa lenyűgöző volt! A történet mesélés és a színészi alakítás is hozta a 9/10-t, úgyhogy akinek lehetősége van, feltétlen nézze meg a filmet! Az imdb-n 7.2-es értékelést kapott, de szerintem kijárna neki a 9 pont.

A port.hu ezt írja a filmről: “1985-ben a távirányítású szovjet űrállomás váratlanul elveszíti a kapcsolatot a földi irányítással. A Szaljut-7 a szovjet tudomány és űripar büszkesége, elvesztése nemcsak rombolná az ország imázsát, de a tragédia emberéleteket is veszélyeztet. Hogy megelőzzék a katasztrófát, az űrhajósoknak el kell érniük a Szaljut-7-et, és meg kell találniuk a hibát. Eddig azonban még senki nem dokkolt egy irányíthatatlan űrállomáson. Kezdetét veszi az űrhajózás történetének legkomplikáltabb küldetése. “

Eredeti nyelvű tréler, angol felirattal:

 

The Age of Pioneers / The spacewalker (Voszhod-2) (ez van olyankor, amikor egy film különböző országokban több címen is fut)

Az “Az úttörők kora”, vagy “Az űrsétáló” c. film már sokkal inkább tűnik egy valódi akciófilmnek, mint sem drámai hatású, lassabb folyású történetmesélésnek.

A látvány és a színészi alkotás itt is hozzá a kötelezőt, a sztori is izgalmas és belátást enged a háttérben zajló pártállami folyamatokba, hatalmi vitákba is. A számítógépes animációk hibátlanok és rettentően eredetinek hatnak.

 

Eredeti nyelvű tréler, angol felirattal:

Az imdb-n 7.3-as értékelése van a 2 óra 20 perc hosszúságú filmnek.

 

Az ajánló teljesen személyes vélemény szerint készült.

Ha valami fontos kimaradt, vagy figyelmünkbe ajánlanál valamit, vagy elmesélnéd, hogy neked mi tetszett/nem tetszett, írhatsz nekünk eme cikkünk Facebook posztja alatt, vagy Messenger-en, Twitter-en, de elérhetőek vagyunk e-mail-en is.

 

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

– Lázadó

KB026 – G-enerációk És G-Mail

A huszonhatodik adásunkban (nem csak) Petty kedvéért időjárás-jelentéssel kezdtünk. Majd sokminden más mellett olvasói levelekkel most nem, de magyar Podcast-tal és YouTuber-kel, kanadai őslakosokkal, Kínával és az USA-val (Huawei-jel, Google-lel, meg helyzetelemzéssel és némi kritikával), a születésnapos elektronikus postafiók szolgáltatással, régi okosmobilokkal, generációs kérdésekkel (hasonlóságokkal és eltérésekkel, jellemzőkkel és problémákkal), valamint nagyon jó zenékkel folytattuk. Bandázzatok velünk most is.

(nyitókép: https://dribbble.com)

 

Adás napló.

A podcast-ot a heti színessel indítottuk.

 

  • Kanadában, azaz Alberta-ban és Calgary-ban hűvös, helyenként és időnként hideg a nyár. Az Alberta-i erdőtüzekről itt és itt írtunk.
  • A Facebook hírfolyama és a bulvármocsok helyett olvassatok minket, az adás naplók mellett több, mint 130 cikket adtunk ki az elmúlt közel 2 évben.
  • Az olvasói levelek ma elmaradtak.
  • Podcast statisztika és ajánló: Híd Nyugatra podcast – köszönjük az említést!

hid_nyugatra_logo

  • WaniskaCree reggeli áldás. Dalszöveg:

waniskâ! pêtâpan ôma!
ᐊᐧᓂᐢᑳ! ᐯᑖᐸᐣ ᐆᒪ!
Wake up! The sun is coming!


âsay piyêsîsak kî-nikamowak
ᐋᓴᕀ ᐱᔦᓰᓴᐠ ᑮ ᓂᑲᒧᐊᐧᐠ
the birds are already singing


ê-miyonâkwahk kitaskînaw.
ᐁ ᒥᔪᓈᑲᐧᕁ ᑭᑕᐢᑮᓇᐤ᙮
how beautiful this land of ours is.


első verzió – ezt feltétlen hallgasd meg!


második verzió

  • a Calgary Board of Education állásfoglallása: “We would like to acknowledge the traditional territories and oral practices of the Blackfoot Nations, which includes the Siksika, the Piikani and the Kainai. We also acknowledge the Tsuut’ina and Stoney Nakoda First Nations, the Metis Nation (Region 3), and all people who make their homes in the Treaty 7 region of Southern Alberta.”
  • John CenaWikipedia és YouTube oldala
  • “Akik fullba nyomták a kretént” c. rovat: Kína (Huawei) és USA
    • kereskedelmi háború vétlen “áldozatokkal” és példa statuálással
    • Mit kell tudni a Huawei-ről?
    • Hogy jön a képbe a GoPro, a DJI, meg a Nokia, az IBM, a Motorola és a Lenovo?

forrás: indiatimes.com – angol nyelvű cikk, még több térképpel

 

15 éves a GMAIL/GOOGLEMAIL

a GMail legelső dizájnja 2004-ből

  • A Yahoo! nyitóoldala Netscape Navigator böngészőben valamikor a 99/2000(??)-ben:

  • Yahoo Weather – időjárás applikáció, szép grafikával, használhatatlan információkkal

  • És a többiek:

a freemail.c3.hu az 1990-es évek végéről

így festett az UltraWeb 2007-ben

A Tétova Teve Club, magunk között annak idején csak TTC-nek hívtuk.

réges régi TTC weboldal fejléc

a TTC 2001-es dizájnja a Wayback Machine archívumában


Lator: okostelefonnak látszó PDA


Lázadó egykori bronz színű okostelefonja

  • Sony CMD J5

Generációk kategórizálása – különbségek és hasonlóságok:

  • “A generációs marketing a vásárlóközönséget osztja fel különböző korcsoportokra, nemzedékekre, úgynevezett generációkra és ebből von le következtetéseket e korcsoportokra jellemző illetve tőlük várható tipikus vásárlási magatartásra. A generációs marketing alapjait eredetileg a pszichológusok vizsgálatai alakították ki.”
  • CVonline kategóriái
    …-1940: “Veteránok” generáció
    1940-1960: “Baby boom” generáció
    1960-1985: X generáció (a baby boomer es ay X ugyan az)
    1985-1999: Y generáció
    2000-2010: Z generáció
    2010-…: Alfa generáció
  • The Center for Generational Kinetics
    Traditionalists or Silent Generation:  1945 and before
    Baby Boomers:  1946 – 1964
    Generation X:  1965 – 1976
    Millennials or Gen Y:  1977 – 1995
    Gen Z, iGen, or Centennials:  1996 – …
  • WJSchroer Company
    Boomers I or The Baby Boomers: 1946-1954
    Boomers II or Generation Jones: 1955-1965
    Generation X: 1966-1976
    Generation Y, Echo Boomers or Millenniums: 1977-1994
    Generation Z: 1995-2012
  • KASASA (USA-ban is ismerik az betű tésztát)
    Baby Boomers: 1944 – 1964
    Gen X: 1965 – 1979
    Gen Y, or Millennials: 1980 and 1994
    Gen Y.1 = 1990 – 1994
    Gen Y.2 = 1980 – 1990
    Gen Z: 1995 – 2015
  • Pew Research Center
    The Silent Generation:  1928-1945
    Baby Boomers:  1946-1964
    Generation X:  1965-1980
    Millennials (Gen Y):  1981-1996
    Post-Millennials (Gen Z):  1997-Present
  • Ypszilonanyu: Valóban a gyerekistenek korát élnénk?
    • “Miközben felnőttünk belenőttünk egy világba, ahol egy biztos van, mégpedig a változás. A tankönyvekben leírtakat sokszor írták újra azóta, a jól tanulással megszerzett friss diplomáinkkal sokan közülünk Londonban sültkrumpli sütéssel kezdhettük a pályafutásunk. Körülnéztünk, és azt tapasztaltuk, hogy a Földünket ellepi az előző generációs szemét, amit nekünk kell újrahasznosítani és felszámolni. Észrevettük, hogy a házasságok több,mint fele válással végződik, míg az együtt élő párok élete sem mentes a játszmáktól és elidegenedéstől. Időközben beletanultunk és természetes közegünkké vált az internet világa. Képesek vagyunk keresni, szűrni az információk között. Nem csak úgy bambulunk bele a telefonunkba és pötyögünk a billentyűzeten, ahogyan azt sokan hiszik, hanem dolgozunk, olvasunk, filmet nézünk, zenét hallgatunk, térképet használunk, beszélgetünk rajta.

      Nemrég még óriási pánik volt, hogy mi lesz az Y és Z generációval, ha felnő. Jelentem, felnőttünk, munkába álltunk, sőt, sokan közülünk már középvezetői szintre jutottak nagy cégeknél. Amióta a munkaerőpiacon vagyunk, egyre több a munkahelyi wellbeing szolgáltatás, a munkahelyi sport, egészségügyi szűrések, irodai masszázsok, coachingok, munkahelyi pszichológusok teret kaptak a munkahelyeken. Számít a munkahelyünk társadalmi felelősségvállalása, a béren kívüli juttatások, a céges programok. Egyre több cég vezeti be a részmunkaidőt és az otthoni foglalkoztatást.”
    • “Hová fajulhat még a világ? Nem tudom. De azt igen, hogyha megnézem az utóbbi 100 év történéseit, nem tudom, mit követhetnénk még el, ami eddig meg nem történt. Gondoljunk csak az amerikai feketék, vagy az európai zsidók helyzetére, a háborúk kegyetlenségeire, vagy a diktatúrák világára.”
  • Simon Sinek – Millennials in the Workplace

 

Zenék az adásban:

 

Köszönjük a megtisztelő figyelmet!

Az “Ötödik Évszak” Kanadában

A legutóbbi novelláskötet hosszúságú cikk után vissza a már megszokott kerékvágásba: ismét vannak linkek, fotók, videók és egy pár perc alatt elolvasható bejegyzés! Szomorúan kell bejelentenem, hogy ezt az idén sem ússzuk meg: itt az ötödik évszak! A tavasz, a nyár, az ősz és a tél mellé Brit Columbia (BC) egy ötödiket adott hozzá a naptárhoz: az erődtüzek évszakát. (eredetiben: “​In addition to spring, summer, fall and winter, B.C. has added a fifth season to its calendar — wildfire season” – Sarah Henderson, BCCDC). Az előbbi kijelentés a BC Centre for Disease Control (röviden: BCCDC, magyarul: BC Betegségellenőrzési Központ) egyik tudosától hangzott el idén májusban.

 

A mondatot annyival egészíteném ki, hogy ez a bizonyos “5. évszak” nem csak BC-re, azaz Brit Columbia-ra vonatkoztatható, hanem Alberta, Saskatchewan és Manitoba tartományokra is.

high-level-wildfire_2019_2.jpgerdőtűz az Alberta-i High Level környéki erdőben (fotó: cbc.ca)

 

A BC Centre for Disease Control (BC Betegségellenőrzési Központ) Kanada szerte vezető szerepet töltbe a betegségek felügyeletében, felderítésében, kezelésében, megelőzésében és az ezekkel kapcsolatos konzultációban. Weboldalukon több kiadványt is közzé tettek, amelyben arról tájékozódhatnak az érdeklődők, hogyan lehet felkészülni és mit lehet tenni, ha az erdőtüzek füstje által éeintett területen élünk, dolgozunk, vagy haladunk keresztül. A kiadvány itt érhető el (PDF fájl, méret: 2 MB). Emellett több más publikációjuk is elérhető weboldalukon, például beltéri hordozható légtisztító berendezésekről is (PDF fájl, méret: 1,1 MB).

A majdnem napra pontosan 3 éve történt Fort McMurray-i (Alberta)
erdőtűzről írt dal
és a helyszíni felvételekből készített videóklipje.

 

A tartományokban látható és érezhető füstnek nem csak a helyiek (Lator-t idézve: “Gyűlölöm!”), hanem az idén nyáron Kanada nyugati részére látogató turisták – például a Fotózz Kanadában projekttel érkező fotósok -, sem fognak örülni, mert a megszokotthoz képest drasztikus légköri különbség lesz megtapasztalható a természetben és a városokban.

 

ilyen volt Prince George-ban (BC) május közepén

“Az “Ötödik Évszak” Kanadában” bővebben