Magyar Társadalom, Én Nem Szeretlek! (Frissítve!)

Egyetlen egy közösségi média poszt megmutatja, hogy milyen a mentális állapota a magyar állampolgárok egy részének: súlyosan sérült. És ez most nem a hungarista komment-jugend, ezek itt az átlag kommentelők, a hétköznapi Facebook felhasználók. Annak is a legalja, akiknek egyáltalán nem számít egy embertársunk halála, mert még abból is viccet lehet csinálni.

A cikk az eje.hu (a legnagyobb és leglátogatottabb ejtőernyőzéssel foglalkozó magyar weboldal) észrevételei alapján frissítésre került! Köszönjük a segítséget!

Felhívnám a figyelmet arra, hogy a baleset részleteiről – mert a SSP (a helyi rendőrség) nem bűncselekmény (szándékos emberölés) gyanújával indította meg a nyomozást -, még valójában alig tudunk valamit. Annyi bizonyos, hogy egy olyan tragédia történt ezzel a kanadai lánnyal, amely – sajnálatos módon – időről időre megtörténik az ugrókkal.

A híradások alapján annyit tudunk, hogy Tanya Pardazi ugrásával valami gond adódott és a főernyő kinyitása után a lány gyors pörgésbe kezdett – azaz nem csak az ejtőernyő maga, hanem az ernyővel együtt az ugró is kontrollálatlan forgásba került.

Kijönni egy ilyen nagysebességű pörgésből – lásd az alább beillesztett videót -, egyáltalán nem könnyű, sokkal inkább kemény szellemi és fizikai erőnlét szükségeltetik hozzá – szóval qrvára nem érdemes a fotelben ülve okoskodni!

Alapozzuk meg tudásunkat!

Mielőtt megnéznéd az alábbi videót, ne felejtsd el, hogy:

  • a szabadon eső test által megtett út egyenesen arányos az indulásától eltelt idő négyzetével, és
  • a földi nehézségi gyorsulás átlagosan 9,81 m/s2, vagy 32,2 láb/s2 – ha a közegellenállás elhanyagolható!

Aki elidőzne egy kicsit a fizikai és matematikai részletekben, az kérem, kattintson ide!

Facebook kaptuk az alábbi kiegészítő információkat az Ejtőernyőzés csapatától, amelyeket nagyon szépen köszönök:

„Gravitációs gyorsító erő és a légellenállásból fakadó erő hat egymásra. Kb. 10-12 másodpercnél éri el az ugró a kritikus sebességet, amikor már nem gyorsul tovább, állandó sebességgel zuhan, ha nem változtat a testhelyzetén.
Hason zuhanva (box testtartás, minden hol derékszögek a testen, klasszikus testhelyzet) az ugró kb. 50 m/s kritikus sebességgel zuhan, ami kb. 180 km/h sebesség.”

eje.hu

A cikk egy klikkelés után folytatódik!

NEM Omlik Össze A Civilizációnk!

Amikor valaki szándékosan nem mond igazat, akkor az azt jelenti, hogy tudatosan hazudik? A Gelencsér-saga folytatódik. Miért pörgünk ezen annyit? Mert még akkor sem beszélünk irtózatos ostobaságokat a nyilvánosság előtt, ha rektornak tetszik lenni a bácsinak. Továbbá: rengeteg embert foglalkoztat a Gelencsér által előadott egyszemélyes pánik-keltő show. És a klímaváltozás továbbra is az emberiség egyik legnagyobb problémája.

Úgy gondolom, hogy ha csak miattunk 1, azaz egy netezővel többhöz jutnak el az interjúra adott reagálások, a helyálló és aktuális adatok, információk, akkor már nyertünk! Az alábbiak megtekintés/elolvasás után korlátlanul tovább oszthatók, hogy a jövőnket illetően minél többen képbe kerüljenek (pánikba esés helyett).

Alább a megosztott, értékes tartalmak:

A cikk egy Klikkelés után folytatódik!

¿Összeomló Civilizáció?

A Szkeptikus Társaság 2022. Június 20-án megjelent blogbejegyzésére hívta fel figyelmünket egyik hallgatónk, amelyet ezúton is nagyon köszönünk!

a blogposzt elolvasásához kattints a képre

Minden túlzás nélkül az év legmegfontoltabb véleményecikke – rengeteg indoklással és hivatkozással.Szeretem, amikor valaki higgadtan, összeszedetten, kijelentéseit alátámasztva tesz helyre egy nagyhangú okostojást.
Sajnálatos, hogy ez az okostojás most egy egyetemi rektor volt.

DE!

Még egy egyetemi rektor sem ért és érthet mindenhez, legfőképp pedig titulusa árnyékában nem nyilatkozhat le magabiztosan ostobaságokat, amelyek a tudatlanságából fakadnak.

A cikk egy kattintás után folytatódik!

Telex.hu Szerkesztőség: Köszönjük Szépen!

Majdnem egy hónapja, Június 16-án írtuk meg azt cikkünket, amelyben arról írtunk, hogy nem mindenki van tisztában azzal, hogy hogyan kell helyesen írni Kanada legnyugatibb tartományának, Brit Columbia-nak a nevét. A cikkünk létrejöttét egy, a Telex-en megjelent, kanadai vonatkozású cikk ispirálta.

A cikkünk megjelenésével egyidőben e-mailt írtunk Stöckert Gábornak és a Telex-nek, amelyben arra kértük őket, hogy javítsák ki a helytelenül írt tulajdonnevet.

Akinek ismeretlenek lennének a részletek, azok figyelmébe ajánljuk az alábbi cikkünket, amelyben részletesen kifejtésre kerülnek a miértek és a hogyanok. Mert szerintünk soha sem késő valami újat tanulni és mindig időszerű helyesen művelni édes anyanyelvünk. Ennyike.

A Telex Szerkesztőségének és külön Rácz Attila olvasószerkesztőnek hálásan köszönjük a kérésünknek szentelt figyelmet és a hivatkozott cikkben végzett utólagós korrektúrát!

Brit Columbia: helyesírásból kiváló!
forrás: telex.hu

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

– Lázadó

Friderikusz, Aki Még Mindig Nem Podkaszter (FRISSÍTVE!)

[véleménycikk] A korábbiaktól eltérően az utóbbi hónapokban jelentősen kevesebb időm jut tartalomfogyasztásra. Ez az oka annak, hogy 6 napos késéssel olvastam Sándor kirohanásáról és annak fejleményeiről. Gondolhatjátok, hogy 3 másodperc alatt qrtam fel magam! Igyekszem időrendben és tematikusan megosztani Önnel, Sándor és veletek, T. Olvasók a gondolataimat, észrevételeimet. Rögtön egy visszautalással kezdeném a mondandómat.


Véleménycikkem november 6-án,
Sándor második közleményének
és Vitray Tamással készült interjú

megjelenése után frissült,
a fejlemények a cikk végén olvashatók.


Azt se tudjuk, hogy mit csinálunk, de azt nagyon!

Május 24-én jelent meg írásom a magyar podcast-okról, amelyben a Friderikusz Podcast-tal is foglalkoztam. Ebben leírtam, hogy miről ismerkszik meg egy podcast, honnan lehet egyértelműen eldönteni egy online tartalomról, hogy podcast-e, vagy sem?

A műfaj meghatározása alapján az, amit Sándor csinál, az nem podcast.

Még egyszer: NEM PODKASZT!

Mivel az 1958-as születésű Sándor közel 30 évnyi televíziózás után érkezett az online térbe, más területen szerzett tapasztalata és életkora miatt hamis magabiztosságában, felkészületlenségéről tanubizonyságot téve podcast-nak keresztelte el az első- és másodsorban is képi formátumú, videós interjú-sorozatát, amelyet a világ legnépszerűbb és legforgalmasabb videó-megosztóján, a YouTube-on, továbbá az egyik legtöbb felhasználót felvonultató közösségi média platformon, a Facebook-on lehet megnézni.

a Friderikusz nem-is-Podcast logója
illusztráció: Facebook / FriderikuszPodcast

Igen, igen, jól olvastad. Nem „meghallgatni”. Hanem: MEGNÉZNI.

„Friderikusz, Aki Még Mindig Nem Podkaszter (FRISSÍTVE!)” bővebben