Hírszemle – „Egy 28 Éves Brit Férfi Elment Kínába…”


„…és kipróbálta, milyen heti 6 nap napi 12 órát dolgozni. Most már örül, hogy kirúgták” c. cikkében arról ír a Telex.hu, hogy Jack Forsdike, egy 28 éves brit fiatalember – aki Kínában fordítóként és játékfejlesztőként dolgozott -, a közösségi médiában megosztott posztjaiban panaszkodni kezdett a szerinte borzalmas kínai munkakultúrára.

Nem személyes tapasztalatból, hanem mások elbeszélése alapján tudom – mivel még nem állt módomban kínában kínai cégnek alkalmazásában állni -, hogy a kínai munkakultúra nagyon sok tekintetben más, mint a nyugati – például az európai, vagy a kanadai.

Előre bocsátom, hogy a cikkel, vagy annak írójával fordítójával nincs semmi bajon, csak az zavar – de nagyon -, hogy megint lemaradt a kontextus!!! Köszi, Telex!

Miért vagyok ilyen ellenséges? Kérlek, olvasdd végig a cikkemet és megérted az okát!

Tehát, a Telex által is linkelt SCMP azt írja, hogy:

Jack Forsdike (..) joined NetEase in Guangzhou in 2022 (..). He was transferred to game design in January 2024, and the work load increased in April. He then realised “how difficult it might be” to keep up with the demanding hours, known commonly to run from 9am to 9pm, six days a week. As a system designer for a video gaming unit, he and his team were forced to sometimes work 80-hour weeks to meet deadlines.

Ha csak és kizárólag a munkaórákat nézem, akkor ebben azért olyan sok különöset én nem látok. Sőt!

Sógórnőm az Egyesült Államokban dolgozik, mint PA (Physician Assistant) és az Ő műszakjai is megvannak 12 órások és természetesen nem csak heti 3 napot dolgozik és nem csak hétköznap és nem csak reggel délelőtt 10-től…

De nem kell egy magasabb képzettséget elváró, egészségügyi pozícióra gondolni, amikor arról van szó, hogy magas a heti munkaóraszám. Az észak-amerikai kamionsofőrök a megmondhatói, hogy milyen heti 70 órát az úton és heti 168 órát a kamion fülkéjében tölteni – az aktuális időjárástól és forgalomtól függetlenül!

Észak-Amerikai csőröskamion az Interstate-80-on, Nebraska állam keleti oldalán.
fotó: Preston A Larimer / Unsplash

Ahogyan láthatjátok, egy kanadai (pontosabban: tartományi) kamionsofőr 70, vagy 120 órás beosztásban dolgozhat: előbbit 7 nap, utóbbit 14 nap alatt dolgozhatja le. És ez még semmi! Műszakonként max. 13 órán át vezethet és naponta max. 14 órát dolgozhat egy-egy sofőr. És legyetek nyugodtak affelől, hogy a menedzsmentjük, a diszpécsereik el is várják a sofőröktől a munkaidejük kitöltését, ezért elég gyakran ki is dolgozzák a teljes aznapi munkaidejüket (sőt, néha még annál többet is, ha senki sem látja).

Egy Kattintás Után Még Több Munkaóra És Kritika Várható . . .

Fészbúk Cenzor

Azt már mindenki tudja rólam, hogy csak a Kanada Banda Podcast hallgatói miatt van élő felhasználói fiókom a Facebook-on. És a legkevésbé sem könnyíti meg számomra a platform kedvelését annak elszabott működése. És az egész tavaly nyáron kezdődött.

2023. Júniusa óta a kanadai Facebook felhasználók számára nem jelenik meg olyan poszt, illetve nem posztolható olyan tartalom a Facebook-on, amely egy hírportál/hírszolgáltató linkjét tartalmazza. Pontosabban: „a hírügynökségektől származó tartalom, beleértve a kiadókat és a műsorszolgáltatókat is”.
És a Facebook-nak aztán teljesen mindegy, hogy ez a hírügynökség/hírportál, vagy éppen hírszolgáltató történetesen a kanadai CBC, vagy a magyarországi TELEX.HU. Mert a Faszbúk nem válogat: nem posztolható és nem látható semmi sem a számunkra, mert nekik ne mondja meg senki!

A Bandázz Velünk! zárt Facebook csoportunkba Március 28-án
megjelentetni kívánt posztban megtalálható volt egy link a CBC egyik cikkéhez.

A kanadai C-18-as (az Online Hírekről szóló) törvényjavaslat tavaly emelkedett jogerőre, amikor is a kanadai parlament megszavazta azt. A törvény célja az, hogy rákényszerítsék a digitális óriásokat, például a Facebook-ot és az Instagram-ot tulajdonló Metát és a Google-t, hogy kompenzálják a hírkiadókat tartalmaik használatáért.

Amire egyébként ők nem igazán hajlandók… ennek eredményeképpen a Facebook-on a kanadai felhasználók számára nem oszthatók meg azok a posztok, amelyikben valamelyik hírportálra, online újságcikkre mutató link található meg. És mindegy, hogy hol akarom közzé tenni: nem működik sem a Kanada Banda Podcast Facebook oldalán, sem pedig a Bandázz Velünk! zárt csoportban.

„Why? Because of f*** you, that’s why!”
Egy Kattintás Után További Érdekességek Jönnek!

A Pedofil-Segítő kónya endre Ex-Igazgatóhelyettes Levelei

Továbbra sem egészen értem, hogy miért kell kónya endrét még mindig K. Endrének rövidíteni? Már a botrány 3. napjától pontosan tudható, hogy ki is Ő valójában, mi a vezetékneve, hol lakik, stb.

Érdekesség, hogy a kaleta gábornál azonnal volt teljes név, titulus, arckép valamennyi híroldalon, aki írt a kis pedómaciról. Ismerjük Vásárhelyi János ex-igazgató nevét ismerjük és arcképét is megtalálhatjuk a neten (van már Wikipédia szócikke is), ismerjük Nagy János nevét és arcát is a Nemzeti Földügyi Központból. Őket név szerint említik a médiában, az előbbit például a 444 is.

kónya endre állítólagos kamulevelének a végére még a teljes névét is odaírták (sajnos nem készítettem képernyőmentést). Amit persze, nem Ő írt, hanem valamelyik talpnyali bértollnok: azaz a kamulevélami „állítólag” nem is kamulevélvalójában: kamulevél. Ha valóban Ő írta volna, akkor a saját Facebook oldalára tette volna ki. Érdekesség, hogy pár napja még 606, ma már csak 602 ismerőse van… Tudom, tudom, elfelejtette a jelszavát és nem tud belépni, ezért regisztrált új profilt. Persze…

kónya eredeti Facebook profilján továbbra sincs semmiféle tartalom. Ennyi idő alatt azért már egy új jelszót lehetett volna beállítania és akkor be tudna lépni és a saját neve és arca vállalása mellett tudna kiállni az igazáért… de ez valamiért mégsem annyira fontos.

Ki érti ezt?!

Egy Kattintás Után További Érdekességek És Még Több Kérdés Következik!

Televíziózás: Eredeti Nyelven, Magyar Felirattal!

Lapozgattam az internetes portálok magyar nyelvű sarkában és a HVG weboldalán szembe jött velem az RTL Magyarország hirdetése. Amelyen elgondolkodtam egy picit…

az RTL+ hirdetése a HVG.hu-n
képernyőmentés: Lázadó

A hirdetésre kattintva az RTL+-ra, azaz az RTL Magyarország streaming weboldalára jutunk el, amelyen az alábbiak fogadják a T. Látogatót, amelynek szlogenje:

A streaming magyar hangja
Magyarul. Érted.

RTL+

A helyzet az, hogy én mégsem értem.

az RTL+ weboldalan mobilos böngészőben
képernyőmentés: Lázadó

Idegennyelv-oktatás/-tanulás/-tudás

A magyarok idegennyelv-ismeretéről az elmúlt években olyan címekkel jelentek meg cikkek, mint:

  • „Némileg javult a kép, de még mindig gyér a magyarok nyelvismerete”, vagy
  • „Diploma előtt, nyelvvizsga nélkül – Ezért nem beszélnek a magyar fiatalok idegen nyelveket”, vagy
  • „A magyar fiatalok nem akarnak idegen nyelvet tanulni”, vagy
  • „Nyelvvizsgája van, de megszólalni nem mer a magyar”, vagy
  • „Megbukott az ország a nagy uniós nyelvvizsgán”.

Az általunk is sokat emlegetett 2016-os idegennyelv-ismereti Európai Uniós statisztika alapján kijelenthető, hogy

a magyarországi 25-64 éves lakosság mindössze 42,4%-a beszél valamilyen szinten idegennyelvet. Ami egyben azt is jelenti, hogy az ebbe a korosztályba tartozó magyarok 57,6% egyáltalán NEM beszél idegennyelvet.

A 64 évnél idősebbeknél ez az arány még rosszabb, a fiatalok pedig… erről majd egy kicsit később. Azt, hogy az egy idegennyelvet beszélők aránya

  • Bulgáriában 49,5%,
  • Szerbiában 79,3%,
  • Ausztriában pedig 86,3% – azt most hagyjuk is.

A VG.hu a fenti kutatás eredményét még azzal egészíti ki, hogy:

„Ezzel csak Romániát (64,2) és az akkor még EU-tag Nagy-Britanniát (65,4) tudtuk megelőzni. Idehaza az egy idegen nyelvet tudók aránya akkor 28,6, a kettőt beszélőké 11,1, a hármat vagy többet ismerőké pedig 2,7 százalék volt.”

Némileg javult a kép, de még mindig gyér a magyarok nyelvismerete – VG.hu

Összehasonlításként: Szlovákiában a két idegennyelvet beszélők aránya 60%. A fentebb említett EU-s felmérés eredménye alapján a szlovákiai lakosság 88,2%-a beszél legalább 1 idegennyelvet, tehát a magyarokhoz képest több, mint kétszer annyian. Valószínűleg azzal is sokan tisztában vannak, hogy Magyarországon 2020-szal kezdődően drasztikusan lecsökkent a nyelvvizsgázók száma (a korábbi 124.496-ről 2022-re 82.836-ra).

Egy tavaly májusi WMN cikkben arról beszélgettek Rozgonyi Zoltánnal, a Nyelvtudásért Egyesület elnökével, hogy:

Komoly probléma azonban, hogy a felsőoktatásból kikerülők nagy része „kézzel-lábbal” képes csak megértetni magát idegen nyelven. Annak ellenére ugyanis, hogy a középiskolás nyelvvizsgázók körében évről évre apró lépésekben, de nő a C1-es, tehát felsőfokú vizsgázók aránya, a felsőoktatásból kikerülők közül egyre többen nem vehetik át a diplomájukat nyelvvizsga híján.

Diploma előtt, nyelvvizsga nélkül – Ezért nem beszélnek a magyar fiatalok idegen nyelveket – WMN.hu
Egy Kattintás Után További Aggasztó Adatokról Olvashatsz

Szedlák Ádám Zoltán (Kelt) Emlékére (1983. – 2023. Szeptember 1.)

Megdöbbenve olvastuk a hírt, hogy a magyar podkaszter-szcéna egyik úttörője, annak a későbbiekben is meghatározó egyénisége, szabadúszó újságíró, geek, könyv-kritikus, fotós, blogger, váratlan hirtelenséggel elhunyt.

Családtagok, rokonok, barátok, kollégák:
kérjük, fogadjátok őszinte részvétünket!

Sokáig nem igazán találtuk a szavakat… Egy tartalmas, sokszínű és aktív életút ért véget. Kelt az elsők között vágott bele a podkasztolásba Magyarországon. Több, mint 10 éven át volt a Hármas Könyvelés és a Meti Heteor podkasztok hosztja, blogját, a WorldShots-ot éppen 20 éve indította el.

Éveken át hallgattam a Meti egyik epizódját a másik után. Volt, hogy egyetértően bólogattam, volt, hogy később a Twitter-en vitatkoztam vele… (- Lázadó)

Az Origo-tól történt távozása és a VS.hu megszűnése után szabadúszásra váltott és jobbnál jobb cikkeket írt a HWSW-nek, a Forbes-nak, a MaNcs-nak és a Kreatívnak.

A jelenlegi és volt kollégái így búcsúztak tőle:

„Végtelenül kedves ember volt, a magyar média egy roppant széles világlátású, művelt és humoros újságírót veszített el. A tudományos-technológiai újságírás is sokat köszönhet neki, sokakat inspirált közérthető, de szakmai cikkeivel, tudásával és társadalmi érzékenységével.”

Forbes

„elképesztően jó tollú és humorú újságírót veszített a magyar média. Aki pedig volt olyan szerencsés, hogy személyesen is ismerhette Szedlák Ádámot, az egy remek embert is”

Földi Bence, Medium

A HWSW Szerkesztősége címlapra emelte Kelt személyiségét leghitelesebben bemutató 2017-es cikkét

ami talán a legjobban megmutatja, mire is volt képes ez a srác – több kellett volna ilyenből, sokkal több, JÓ CIKK, GRATULA!
Te pedig Kelt – úgy képzeljük – odafentről vagy valami alternatív dimenzióból most elnézően mosolyogsz rajtunk, akik most is itt állunk a futószalag mellett és mindenfélét összehordunk arról, ami elénk esik. Egyszerre voltál a legnagyobb geek és nerd, a szavak legjobb értelmében, mert hát – most őszintén – ki másnak jutna eszébe, hogy a franciák internetéről, a Minitelről cikket írjon?

a HWSW csapata

Aki szeretne múltat idézni Kelt hangjával, gondolataival, fotóival az:

A Meti Heteor utolsó bejegyzését így zárta Kelt:

„Köszönjük, hogy hallgattatok, ajánlottatok,
hozzászóltatok, vitába szálltatok velünk.”

A helyzet az, hogy mi, a hallgatók, az olvasók, a tartalomfogyasztók tartozunk neked egy hatalmas köszönettel az elmúlt másfél évtized fáradthatatlan munkásságáért, a jobbnál jobb cikkekért, a rendszeres és igazán tartalmas hírlevelekért, az érdekesebbnél érdekesebb podcast epizódokért, minden egyes fotóért a rajtuk szereplő megismételhetetlen pillanatokkal.

Köszönjük, Kelt!

Szedlák Ádám Zoltán (Kelt)
1983-2023

Too-da-loo.


  • nyitókép: Elias / Pixabay
  • magán úton megkerestük Kelt podkaszter kollégáit is, Ferit, Gabit és Balázst – ha válaszolnak, megemlékezésünket frissítjük

Magyar Társadalom, Én Nem Szeretlek! (Frissítve!)

Egyetlen egy közösségi média poszt megmutatja, hogy milyen a mentális állapota a magyar állampolgárok egy részének: súlyosan sérült. És ez most nem a hungarista komment-jugend, ezek itt az átlag kommentelők, a hétköznapi Facebook felhasználók. Annak is a legalja, akiknek egyáltalán nem számít egy embertársunk halála, mert még abból is viccet lehet csinálni.

A cikk az eje.hu (a legnagyobb és leglátogatottabb ejtőernyőzéssel foglalkozó magyar weboldal) észrevételei alapján frissítésre került! Köszönjük a segítséget!

Felhívnám a figyelmet arra, hogy a baleset részleteiről – mert a SSP (a helyi rendőrség) nem bűncselekmény (szándékos emberölés) gyanújával indította meg a nyomozást -, még valójában alig tudunk valamit. Annyi bizonyos, hogy egy olyan tragédia történt ezzel a kanadai lánnyal, amely – sajnálatos módon – időről időre megtörténik az ugrókkal.

https://southsimcoepolice.on.ca/media_release/sunday-august-28-2022-skydiving-fatality-in-innisfil/

A híradások alapján annyit tudunk, hogy Tanya Pardazi ugrásával valami gond adódott és a főernyő kinyitása után a lány gyors pörgésbe kezdett – azaz nem csak az ejtőernyő maga, hanem az ernyővel együtt az ugró is kontrollálatlan forgásba került.

Kijönni egy ilyen nagysebességű pörgésből – lásd az alább beillesztett videót -, egyáltalán nem könnyű, sokkal inkább kemény szellemi és fizikai erőnlét szükségeltetik hozzá – szóval qrvára nem érdemes a fotelben ülve okoskodni!

Alapozzuk meg tudásunkat!

Mielőtt megnéznéd az alábbi videót, ne felejtsd el, hogy:

  • a szabadon eső test által megtett út egyenesen arányos az indulásától eltelt idő négyzetével, és
  • a földi nehézségi gyorsulás átlagosan 9,81 m/s2, vagy 32,2 láb/s2 – ha a közegellenállás elhanyagolható!

Aki elidőzne egy kicsit a fizikai és matematikai részletekben, az kérem, kattintson ide!

Facebook kaptuk az alábbi kiegészítő információkat az Ejtőernyőzés csapatától, amelyeket nagyon szépen köszönök:

„Gravitációs gyorsító erő és a légellenállásból fakadó erő hat egymásra. Kb. 10-12 másodpercnél éri el az ugró a kritikus sebességet, amikor már nem gyorsul tovább, állandó sebességgel zuhan, ha nem változtat a testhelyzetén.
Hason zuhanva (box testtartás, minden hol derékszögek a testen, klasszikus testhelyzet) az ugró kb. 50 m/s kritikus sebességgel zuhan, ami kb. 180 km/h sebesség.”

eje.hu

A cikk egy klikkelés után folytatódik!

NEM Omlik Össze A Civilizációnk!

Amikor valaki szándékosan nem mond igazat, akkor az azt jelenti, hogy tudatosan hazudik? A Gelencsér-saga folytatódik. Miért pörgünk ezen annyit? Mert még akkor sem beszélünk irtózatos ostobaságokat a nyilvánosság előtt, ha rektornak tetszik lenni a bácsinak. Továbbá: rengeteg embert foglalkoztat a Gelencsér által előadott egyszemélyes pánik-keltő show. És a klímaváltozás továbbra is az emberiség egyik legnagyobb problémája.

Úgy gondolom, hogy ha csak miattunk 1, azaz egy netezővel többhöz jutnak el az interjúra adott reagálások, a helyálló és aktuális adatok, információk, akkor már nyertünk! Az alábbiak megtekintés/elolvasás után korlátlanul tovább oszthatók, hogy a jövőnket illetően minél többen képbe kerüljenek (pánikba esés helyett).

Alább a megosztott, értékes tartalmak:

A cikk egy Klikkelés után folytatódik!

¿Összeomló Civilizáció?

A Szkeptikus Társaság 2022. Június 20-án megjelent blogbejegyzésére hívta fel figyelmünket egyik hallgatónk, amelyet ezúton is nagyon köszönünk!

a blogposzt elolvasásához kattints a képre

Minden túlzás nélkül az év legmegfontoltabb véleményecikke – rengeteg indoklással és hivatkozással.Szeretem, amikor valaki higgadtan, összeszedetten, kijelentéseit alátámasztva tesz helyre egy nagyhangú okostojást.
Sajnálatos, hogy ez az okostojás most egy egyetemi rektor volt.

DE!

Még egy egyetemi rektor sem ért és érthet mindenhez, legfőképp pedig titulusa árnyékában nem nyilatkozhat le magabiztosan ostobaságokat, amelyek a tudatlanságából fakadnak.

A cikk egy kattintás után folytatódik!

Telex.hu Szerkesztőség: Köszönjük Szépen!

Majdnem egy hónapja, Június 16-án írtuk meg azt cikkünket, amelyben arról írtunk, hogy nem mindenki van tisztában azzal, hogy hogyan kell helyesen írni Kanada legnyugatibb tartományának, Brit Columbia-nak a nevét. A cikkünk létrejöttét egy, a Telex-en megjelent, kanadai vonatkozású cikk ispirálta.

A cikkünk megjelenésével egyidőben e-mailt írtunk Stöckert Gábornak és a Telex-nek, amelyben arra kértük őket, hogy javítsák ki a helytelenül írt tulajdonnevet.

Akinek ismeretlenek lennének a részletek, azok figyelmébe ajánljuk az alábbi cikkünket, amelyben részletesen kifejtésre kerülnek a miértek és a hogyanok. Mert szerintünk soha sem késő valami újat tanulni és mindig időszerű helyesen művelni édes anyanyelvünk. Ennyike.

A Telex Szerkesztőségének és külön Rácz Attila olvasószerkesztőnek hálásan köszönjük a kérésünknek szentelt figyelmet és a hivatkozott cikkben végzett utólagós korrektúrát!

Brit Columbia: helyesírásból kiváló!
forrás: telex.hu

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

– Lázadó