KB050 – Kortalan Műszar

Jó reggelt kívánunk! Az első magyar nyelvű kanadai podcast egy kisebb mérföldkőhöz érkezett, ezért aztán boldog szülinapot kívánunk magunknak az 50. epizód alkalmából! A COVID-19-ből felgyógyult co-host szerepében: Rita, aki távol maradt a felvételtől (sajnos): Petty, a mikrofonok mögött úgy is, mint alapító tagok: Lator és Lázadó.

Bandázz velünk!

Zárt Facebook csoport. Nyomatékosan kérünk mindenkit, hogy a tagsághoz fogadja el a csoport szabályzatot és válaszolja meg a három kérdést! Köszönjük!

Adás napló.

  • A magyar podkasztoktl:dr by Lázadó.
  • A bro-talk jelentése.
  • Létezik-e a kanadai tapéta? Falmatricák és a csecsemők látása.
  • Gyerekszáj #1: targonya és waterlemon. Mi az a mőlész?
  • Gyerekszáj #2: Hunglish és Engarian.
  • Kamuszemüvegkeret by Lázadó a negyedik X-en túl.
  • Kamupodkaszt by Balázsék.
  • Szia Uram! Rita is meghallgatta, mi is meghallgattuk és most te is meg fogod hallgatni!
  • Síkideg Podcast
  • Hallgatunk-e magyar zenéket? Lator: néha igen. Lázadó: egyáltalán nem. Szultánéknak (New Zound Podcast) üdvözlet innen is.
  • Nosztalgikus perceinkben információk hangzottak el: Ganxsta Zolee-ról, Sub Bass Monster-ről, a parabola antenna népszerűvé válásáról, a sulidiszkós élményekről, valamit B. Tóth Lászlóról, a Napster-ről és a DC++-ról.
“KB050 – Kortalan Műszar” bővebben

Ha El Kell Költöznöd Magyarországról…

Az őszi hosszú hétvégén* könnyed olvasni valóval jelentkezünk. Kíváncsi vagy, hogy egy abszolút nem reprezentatív Twitter-es felmérés alapján a magyar válaszadók közül melyik országot választanák a legtöbben új otthonuknak? Olvasd el cikkünket és megtalálod a választ.

A kérdést Szeptember 1-én tweet-elték ki és az eredményeket én magam összegeztem körül-belül 5 nappal később, magyar idő szerint szeptember 6-án reggel – tehát nálunk most még csak vasárnap éjszaka van.

https://twitter.com/daev_fwg/status/1432970931404673025

Tudnivalók az összesítésről

Összesen 159 tweet, azaz komment érkezett eddig ezalatt az idő alatt Daev (halld itt: Fun With Geeks podcast) által feltett kérdésre. Nem mindegyik tweet tartalmazott értékelhető válaszokat. És a többesszámnak azért van itt a helye, mert nem csak 1 országot, vagy kontinenst, vagy várost lehetett megnevezni egy-egy tweet-ben, hanem akár többet is.

Így aztán az eredmények azt mutatják meg, hogy egy-egy ország/terület/földrész/állam hány alkalommal került említésre, azaz hány szavazatot kapott a tweet-ekben, mint a válaszadók számára szóba jöhető új otthon.

Egyes válaszokban van, aki az Egyesült Királyságot jelölte meg, míg mások annak csak egy részét: Wales-t, vagy Skóciát. Megint mások csak egy ország egy-egy szigetét írták válaszul (pl. a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek, vagy a Görögorszgához tartozó Kréta), vagy egy-egy várost adtak meg (pl. Párizs, Barcelona, New York). Ez utóbbi esetben az európai országoknál csak az országot írtam be, az Egyesült Államoknál pedig az adott államot vettem fel a listára.

“Ha El Kell Költöznöd Magyarországról…” bővebben

Női Jégkorong VB, Calgary, 2021

Cikkünk a magyar-dán mérközés alatt íródott meg, a második harmadik kezdődött el éppen és a magyar válogatott már 3-0-ás vezetést szerzett az eddig eltelt játékidőben.

A magyar női jégkorong válogatott (világranglista 12. helyezet) 2,5 éve jutott fel az elit csapatok közé. Azóta kitartó és kemény munkával készültek a világbajnokságra, amelyet eredetileg 2020-ban rendeztek volna meg – de a pandémia közbeszólt és új időpontot kellett találni a VB megrendezéséhez: a szervezők választása végül a 2021. Augusztus 20 – 31. időszakra esett. A helyszín pedig: WinSport Arena, Calgary, Alberta.

Team Hungary – 2021 IIHF Ice Hockey Women’s World Championship at WinSports Arena
kattints a fotóra a teljes méretű képhez
(Photo by Matt Zambonin/HHOF-IIHF Images)

A magyar válogatott szövetségi kapitánya az új-skóciai születésű, háromszoros év edzője díj tulajdonosa, Lisa Haley. A válogatottunk a B-csoportban szerepel és ez az első alkalom a magyar jégkorongozás történetében, hogy a hölgyeink a Top10-ben bizonyíthathják tudásukat. A válogatott játékosai tehát Augusztus 21-én siklottak először a jégre, sajnos a legelső mérkőzésükön a német válogatottól 3 gólos vereséget szenvedtek. Vasárnap 2-4-ra kikaptak a csehektől, kedden pedig a japánok ellen szenvedtek 1-4-es vereséget.

“Női Jégkorong VB, Calgary, 2021” bővebben

FV003 – Magyar Elektromos Járművek Kutatás eredménye / Drága-e Az Új Villanyautó Magyarországon? / Amerikai Biodízel vs. Pickup Trucks / A “Nem fizeti meg senki!”-hálózatfejlesztés

Egy hosszú szünet után hosszú címmel és hosszú epizóddal folytatódik a Felvillanyozódtam! Podcast.
Ébresztő!

Adás napló.

  • Lator számításai villanyautótöltésről és a költségekről:
Lator elvégezte a házi feladatot – villanyautó vásárlás előtt.
Kattints a táblázatra a teljes mérethez.
“FV003 – Magyar Elektromos Járművek Kutatás eredménye / Drága-e Az Új Villanyautó Magyarországon? / Amerikai Biodízel vs. Pickup Trucks / A “Nem fizeti meg senki!”-hálózatfejlesztés” bővebben

Más, Mint Más Minden Más

[tl:dr] Szeretnék felvilágosítást nyújtani, tévhiteket eloszlatni és néhány kérdésre választ adni. Kifejezetten ajánlom ezt a cikket mindazoknak, akik nincsenek tisztában az alapokkal, akik szerint LMBTQWERTXYZASDFGH, akik szerint felesleges ez a nagy szivárványszínű felhajtás, akikben esetleg megfogalmazódott valaha is olyan kérdés, hogy miért kell az utcán “buziskodni”?

Megpróbáltam rendszerezni a különböző témákat és kérdéseket, remélem, sikerült és áttekinthető lett a cikkem, amelynek elkészítéséhez két külső tanácsadó segítségét is igénybe vettem.

Mi az az LMBTQ? Vagy LMBTQQIAAP?

Hogy a pontos meghatározásokat használjam, a magyarországi Leszbikus Magazin és Programszervező Egyesület weboldalán olvashatókat idézem:

A nemi identitás és a szexuális orientáció nem ugyanaz! Legegyszerűbben úgy érthetjük meg, hogy:

  • a szexuális orientáció azt határozza meg, kivel szeretsz ágyba bújni,
  • míg a nemi identitásod azt, hogy “kiként” bújsz ágyba.

Ezek a leggyakoribb betűk az LMBTQ+ ABC-ben:

L – Leszbikus: ezt talán nem is kell magyaráznunk: olyan nők, akik más nők iránt éreznek szexuális vonzalmat.

M – Meleg: a meleg csoportba azok tartoznak, akik a saját nemükhöz vonzódnak szexuálisan, de leginkább férfiakra értjük, akik más férfiak iránt vonzódnak.

B – Biszexuális: a biszexuálisok férfiak és nők iránt egyaránt éreznek szexuális vonzalmat.

T – Transznemű: transzneműségről beszélünk, ha valaki mentálisan és érzelmileg olyan neműként határozza meg magát, ami nem felel meg a biológiai nemének. Ide tartoznak a transz férfiak (női testbe született férfiak), a transz nők (férfi testbe született nők) és azok, akik nem tudják elhelyezni magukat a bináris skálán – vagyis nem érzik se egyértelműen férfinak, sem egyértelműen nőnek magukat.

Nem minden transznemű ember veti magát alá orvosi beavatkozásoknak annak érdekében, hogy látható nemi identitását jobban megfeleltesse valódi önmagának. A transzneműség egy spektrum, ahol van aki műtétekre is vállalkozik, van aki megelégszik azzal, hogy magának és szűkebb környezetének elmondja, hogy nem tartja magát azonosnak a látható nemi identitásával, de nem változtat nevet, nem vesz igénybe orvosi segítséget és a megjelenésén sem változtat feltétlenül.

Q – Queer: a Queer kifejezés trükkösebb, az összes többi kategóriát magába foglalja. Sokszor használják a teljes LGBTQ+ közösség leírására, mert egyszerűbb és gyorsabb mint végigsorolni az összes betűt.

Mások azért szeretik ezt a kifejezést használni, mert ezzel tudják jól kifejezni azt, hogy ők is a közösség tagjai, de nem érzik úgy hogy egy bizonyos betűt a magukénak vallanának, vagy hogy valamelyik csoportba egyértelműen beletartoznak

Q – Questioning: a legtöbb esetben nem jelenik meg kétszer a Q betű, pedig van itt másik jelentése is:  Questioning – legjobban talán kérdésesnek (kérdőnek?) tudnánk fordítani. Ők azok, akik még tűnődnek, vajon a közösség tagjai-e, még gondolkodnak azon, hogy bármelyik “betűt” magukénak érzik-e.

I – Interszexuális: az Interszexuálisok csoportjába azok az emberek tartoznak, akik elsődleges és/vagy másodlagos nemi jellegeiket tekintve nem tartoznak bele egyértelműen az orvosi értelemben vett női vagy férfi kategóriákba – vagy épphogy egyszerre mindkettőbe besorolhatóak. Ennek lehet kromoszómális vagy hormonális oka is.

A – Aszexuális: ebbe a csoportba azok tartoznak, akik szexuálisan nem vonzódnak más emberekhez csak romantikus értelemben – vagy akár úgy sem.

A – Ally – Támogató, szövetséges: a második “A” egy speciális csoportot, azokat az embereket jelöli, akik támogatják az LMBTQ+ közösséget és céljaikat, de nem sorolják magukat egyik csoportba sem. Egy ideális világban minden ember  ebbe a csoportba tartozna, aki nem a közösség tagja, de ez még egyelőre várat magára, még dolgoznunk kell rajta.

P – Pánszexuális: A pánszexuálisok nemtől függetlenül éreznek vonzalmat más emberek iránt, vagy érezhetnek vonzalmat kizárólag egy ember személyisége iránt is. Ez a kifejezés valamilyen szinten hasonlít a biszexuálisra, viszont nem szűkíti le a kört bizonyos nemekre.

Az anya nő, az apa férfi, a politikus populista.

Hogy ez pontosan így van, azt eddig sem és most sem vitatja senki.

Egy szerelmespár viszont lehet nő + nő, vagy férfi + férfi.
Egy hivatalosan bejegyzett életközösség állhat 2 nőből, vagy 2 férfiból.
A fentiek egyikét sem tiltja a törvény Magyarországon.

Szemben az örökbefogadással, amely nem engedélyezett az egynemű párok számára. Így tulajdonképpen az apává/anyává válást tiltják meg a számukra. Természetesen akár olyan is előfordulhat, hogy egy leszbikus párkapcsolatban élő nő biológiai apát keres és talál magának.

És bármennyire is fáj sokaknak – talán az LMBTQ-fóboknak leginkább -, egy család állhat 2 nőből, vagy 2 férfiból: ugyanúgy családként tekintük rájuk, mint az egyedülálló – tehát elvált, vagy megözvegyült – élettársra/házastársra, azaz a nőre/a férfira, az anyára/az apára, aki onnantól kezdve már egyedül neveli a gyermek(ek)et.

Család az, ahol a kölcsönös tisztelet, a feltétel nélküli szeretet, a gondoskodás, a törődés a mindennapok része. Ahol a gyermek(ek) megkapják az érzelmi biztonságot, ahol felelősségteljes, rendelkező jogkövető állampolgárrá nevelkedhetnek, hogy felnőttként a társadalom, a saját közösségük teljes értékű, megbecsült és értékes tagjává válhassanak.

“Más, Mint Más Minden Más” bővebben

Állami Gyűlöletkeltés

Mi, Lator és Lázadó, a leghatározottabban elítélünk:

– valamennyi nemzeti / etnikai / faji / vallási csoport, illetve annak tagja ellen történő, vagy a lakosság egyes csoportjai, illetve fogyatékosság / nemi identitás / szexuális irányultság alapján történő kirekesztést, zaklatást, erőszakra, vagy gyűlöletre uszítást!

– valamennyi, az alapvető emberi jogok korlátozására tett legapróbb szándékot is!

Mi, Lator és Lázadó, a leghatározottabban tiltakozunk:

– a szólásszabadáság és a nyilvánosság korlátozása, az elhallgattatás, a szándékos megtévesztés, a megbélyegzés és az ellehetetlenítés ellen!

– a törvényi erővel tagadott, tiltolistára helyetett valós társadalmi jelenségeket és folyamatokat, mentális és biológiai különbözőségeket!

– a politikai haszonszerzés miatt a pedofília (hatályos magyar BTK. 198 §, és 204. §) és a bűncselekménynek és betegségnek (devinaciának) egyáltalán nem minősülő homoszexualitás, biszexualitás és transz-neműség összemosása ellen!

illusztráció: janeb13 / Pixabay

Mi, Lator és Lázadó, hiszünk abban, hogy:

– az egymás iránti kölcsönös tisztelet, a másik fél megismerése, megértése és elfogadása iránti törekvés, a békés egymás mellett élésre vágyás, “az élni és élni hagyni” elv viszi előbbre a világot, ezáltal lehetünk együtt, közös erővel bölcsebbek, boldogabbak.

– a Naprendszerben egyedülálló bolygónk és a mi rövid, 100 évig se tartó életünk attól szép, hogy sokszínű és változatos emberek népesítik be a bolygót és kísérik végig az életünket!

– az emberek egyenlősége és nem a kötelezően kierőszakolt egyformaság viszi előbbre az emberiséget.

illusztráció: Rriobravo8899 / Pixabay

Mi, Lator és Lázadó, úgy gondoljuk, hogy:

– azonos nemű párt látni kézenfogva sétálni, vagy csókot adni egymásnak senkit sem tesz sem meleggé, sem biszexuálissá, sem pedig transz-szexuálissá.

– a homoszexualitásról, transz-neműségről történő közös, higgadt mederben folyó párbeszéd (iskolai felvilágosítás, szexuális nevelés) nem reklám, nem propaganda és nem az egyik oldal nézőpontjának a ráerőltetése a másik oldalra. Beszélgetéssel, szakirodalommal senki sem változtatható homoszexuálissá, senki nemváltoztatása nem erőszakolható ki ezáltal!

– ha nem akarsz a “meleg büszkeségről”, a megkülönböztetés ellen küzdő LMBTQ-mozgalmakról hallani, akkor biztosítsunk számukra azonos jogokat, azonos elbánást és megbélyegzés és bírálatok nélküli teljes életet lehetőségét.

– minden ember szexuális hovatartozása a saját hálószobájának a titka! Egészen addig, amíg nem csak és kizárólag a nemi irányultságuk miatt rekesztik ki és kezelik eltérően az LMBTQ-közösség tagjait a törvények és rendeletek, az állami hivatalok döntéshozói, az egyházak és a homofób állampolgárok! Gyengébbek kedvéért: ha szándékosan beleskelődsz egy hálószoba ablakán és nem tetszik, amit az ágyban látsz, az nem az ágyban levők hibája.

#NemVagyEgyedül!

illusztráció: Clker-Free-Vector-Images / Pixabay

.

“Állami Gyűlöletkeltés” bővebben

A Magyar Podkasztok

[tl:dr] Hozzátok szólok, nektek írok, kedves hallgatók, kedves magyar podkaszterek! Az elmúlt 2,5 évben 3 kerekasztal beszélgetést és egy interjút hallgattam meg magyar podkaszterekkel, újságírókkal, reklámipari szakemberrel és médiamunkásokkal, influenszerekkel a magyar podkaszt jelenéről és jövőjéről. Az ott hallottakat végig- és átgondolva fogalmazódtak meg bennem az alábbiak.

Alap adatok, alap fogalmak, audioblogging

A podcast, mint szó, 2004. Februárjában született meg, amikor Ben Hammersley megírta “Audible revolution” c. cikkét a The Guardian-ba. A podcast magyarul: podkaszt – és nem pótkaszt, vagy pódkeszt!

Maga a műfaj, az angol nyelvű Wikipedia szócikk szerint, a 80-as évek Amerikájába vezethető vissza. Igazi lendületet a 2000-es évek közepétől kapott, leginkább az Apple iPod népszerűségének köszönhetően terjedt el a letölthető, non-lineáris, rendszeresen jelentkező online rádiómúsor, amelyre akkoriban még audioblogging néven hivatkoztak.
Ezekben az években még nem volt kellően kiépített/elterjedt és legfőképp nem volt olcsó a mobilinternet az Államokban és Nyugat-Európában, hogy útközben is lehessen online műsorokat hallgatni. Azaz az Apple csak egy felhasználóbarát eszközt adott a podkaszt hallgatáshoz, sem a műfaj alapjait, sem az elnevezést nem nekik köszönhetjük.

  • A világon az első podcast tárhelyszolgáltató a 2004. Októberében indult Liberated Syndication (libsyn.com).
  • Az iTunes 4.9-es verziójában (2005. Június) vált először elérhetővé a Podcast menüpont.
  • A Yahoo.com 2005. Októberében indította el a podcast kereső szolgáltatását, amelyben a felhasználók meghallgathatták az egyes epizódokat és fel is iratkozhattak a különböző podkaszt csatornákra.
  • A New Oxford American Dictionary 2005. Decemberében az év szavának választotta a podcast-ot.
  • A 2006. Januárjában megtartott Apple Keynote-on Steve Jobs személyesen mutatta be, hogyan lehet a Garageband nevű alkalmazásukkal podcast-ot készíteni.
  • Egy 2009-es felmérés szerint az amerikaiak 43%-a már hallott a podcast-ról, mint műfajról.
  • Az Apple 2013-ban regisztrálta rendszerében az 1 milliárdodik podcast feliratkozást.

A következő néhány bekezdést Friderikusz Sándor úrnak is szíves figyelmébe ajánlom, mert a műsorsorozatának az első epizódjában Ő sem volt tisztában a fogalmakkal.

Sok podkaszter az internetes rádióműsor kifejezést használja, amikor új hallgatóknak a podkasztokról beszél, mert mindenki számára könnyen értelmezhető, mi is a rádióműsor és az internet ötvözése. De a podkasztolás több, mint egy internetes rádió – írja a PodcastHero szerzője. Vannak olyan internetes rádióműsorok, amelyek nem podkasztok. Az internetes streaming (online sugárzás) nem podkaszt, mert nem rendszeres megjelenésű és csak az online tartalom számít podkasztnak, amelyik RSS Feed-en keresztül érkezik meg a felhasználóhoz.

Rossz hírem van tehát: az elsődlegesen a YouTube-on és a Facebook-on streamelt videó nem podkaszt. Ez van.

Szakmai szemmel nézve nem tartom jó megoldásnak, hogy egy videós tartalom hangsávját külön is, mint podkaszt kiadjuk. Annak idején egyetlen Friderikusz Show, vagy Meglepő és mulatságos, vagy Osztálytalálkozó c. műsorok hanganyagát sem közölte le Kossuth, vagy a Danubius Rádió. Négy adás után úgy látom, hogy sem Sándor, sem pedig kollégái nem gondolnak arra a felvételek/interjúk elkészítése során, hogy később majd a hanganyagot különálló online tartalomként publikálni fogják. Így aztán podkaszt hallgató lényegi információkról marad le, mivel a videót nem láthatja, ezért nem tudja, hogy milyen feliratok jelennek meg a képen, mi látható az asztal végén álló monitoron, hogy ki-milyen ruhát visel, amelyre a beszélgetőpartner megjegyzést tesz, stb.

Szóval az a gond a Friderikusz Podcast-tal, hogy nem podkaszt, legalább is a megjelenés első felében biztosan nem és nevétől eltérően pont a podkaszt hallgatókkal nem törődik a műsor házigazdája az interjúk elkészítése során. Én értem, hogy közel 30 év televíziózás után egy számára új platformon nehéz eligazodni, de szerintem Sándortól ettől több profizmust várunk el.

“A Magyar Podkasztok” bővebben

Ortográfia

Muszáj lesz ventillálnom itt és most. Nem tudom, hogy ti hogy vagytok vele, engem rettentesen bosszant, hogy sokan nem képesek tisztelni a jó öreg magyar anyanyelvet! Sem szavaikban, sem mondataikban, sem szóban, sem írásban. Következzék az elmúlt évek gyűjtése: idegen szavak, az egy és az egyen, az+ez, az örök klasszikus “j/ly”, a helyhatározóba oltott melléknevek, a melléknevekből kreált helyhatározók, na meg az írásjelek.

Internet

És nem internett!! Oké, hogy a Berna az dett, de ez sem a múltidő miatt (hanem mert erős, mint a medve). Egy-az-egyben vettük át az angol főnevet, az internet-et. Ami tehát nem egy ige, azaz nem lehet múltidőbe tenni és ezért két t-vel ellátni. Tehát: INTERNET, amely szó végén egyetlen “t” betűt írunk és ejtünk.
Akinek ez túl bonyolult lenne, kérem, használja a világháló megnevezést.

Podcast

Amelyet a kiejtése alapján magyarul podkaszt-nak írunk. Rövid o-val, d és a hangokkal. Azaz nem pótkaszt, vagy podkeszt, de pótkeszt meg aztán főleg nem. PODKASZT. Leírva és kiejtve is. Pé, o, dé, ká, a, esz, té.

fotó: Joe007 / Pixabay

Ha van, aki nem akarja bonyolítani, használhatja az audioblog kifejezést. Bár, ha valaki a podkasztot sem ismeri, erről még annyi fogalma sem lesz.

“Ortográfia” bővebben

A Tolvajok Fejedelme

Tudom, hogy én mondtam. Tudom, hogy megígértem! De emellett egyszerűen nem tudok elmenni szó nélkül! 2020. Május 16-án az alábbiakat írtam a Nyunyológia c. cikkemben: “Amikor a Pixabay-en beírtam a keresőbe a korrupció szót angolul (corruption), akkor csak négy olyan illusztráció/fotó volt a találatok között, amelyek egy személyt ábrázoltak. A fentebb látható volt az egyik ilyen.” Az nyitóképként használt illusztrációt Jánosi-Mózes Tibor készítette 2016. December 18-án.

Aztán most pénteken, Február 12-én, a Kossuth Rádió reggeli műsorában Orbán Viktor, Agyarország Ormányának főkipcsákja, a nép nincstelen gyermeke (vagyonnyilatkozat itt), aki az utcán küzdött a szólásszabadságért (vagy mi a szar), hetedhét ország, s a nagyvilág előtt kijelentette, hogy: “megyünk lopni, megyünk lopni”.

Egészen pontosan azt mondta, hogy:

“De portyázókat és fürkészőket mindig mozgatni kell. Ők ki vannak küldve a nagyvilágba és ahol úgy tűnik, hogy néhány ezer, vagy százezernyi vakcina leesik egy teherautóról, ott kell állnia egy magyar portyázónak, aki elkapja.”

Az alábbi videóban 5:51-nél hangzik el a fentebb idézett mondat:

Magyarul a magyar miniszterelnök tolvajok fejedelme azt mondta, hogy:

ha a fekete piacon elérhető válik másoktól ellopott koronavírus elleni vakcina, akkor azt feltétlenül a magyaroknak kell megszerezniük.
Szóval az a feladata a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, hogy akár illegálisan eladásra kínált vakcinákat is megvásároljon a tisztességes adófizetők pénzéből.

“A Tolvajok Fejedelme” bővebben

KBXTR05 – Színfoltos CrossCast

Jó reggelt kívánunk! Az első és az egyetlen kanadai-magyar podcast 5. extra epizódjában keresztbe beszéltünk, azaz együtt podcast-oltunk a Szín Folt Cafe-val. A közös beszélgetés alapját a SzFC egy korábbi adása és az arra írt hallgatói levél adta. Timi és Judit panaszáradata a magyar iskolarendszerről, az magyar oktatás problémáiról személyes élményeiken át és Lázadó gondolatai, kérdései mindezekkel kapcsolatban. A levelezés folytatása helyett inkább a mikrofonok elé ültünk, így megosztva veletek a fejleményeket, a kérdésekre kapott válaszokat és minden egyebet a témában.

Adás napló.

Minden itt kezdődött el: Szín Folt Cafe E222 – Erika epizód, benne 1:09:19-től Benji és Beni általános iskolai élményei Budapestről, a két anyuka szemén keresztül.

Ez nem pont ma volt, de érdemes lehet egy pillantást vetni rá/bele hallgatni:

Ha nem is sokkal, de Kanada szépen lepipálja az Egyesült Királyságot is a PISA-tesztekben.

Aki valahol lemaradt volna!

Timi és Lehi korábban már meséltek a haza költözésről. Ezeket az interjúkat, beszámolókat meghallgathatod az alábbi podcast adásokban:

“KBXTR05 – Színfoltos CrossCast” bővebben