A Magyar Podkasztok

[tl:dr] Hozzátok szólok, nektek írok, kedves hallgatók, kedves magyar podkaszterek! Az elmúlt 2,5 évben 3 kerekasztal beszélgetést és egy interjút hallgattam meg magyar podkaszterekkel, újságírókkal, reklámipari szakemberrel és médiamunkásokkal, influenszerekkel a magyar podkaszt jelenéről és jövőjéről. Az ott hallottakat végig- és átgondolva fogalmazódtak meg bennem az alábbiak.

Alap adatok, alap fogalmak, audioblogging

A podcast, mint szó, 2004. Februárjában született meg, amikor Ben Hammersley megírta “Audible revolution” c. cikkét a The Guardian-ba. A podcast magyarul: podkaszt – és nem pótkaszt, vagy pódkeszt!

Maga a műfaj, az angol nyelvű Wikipedia szócikk szerint, a 80-as évek Amerikájába vezethető vissza. Igazi lendületet a 2000-es évek közepétől kapott, leginkább az Apple iPod népszerűségének köszönhetően terjedt el a letölthető, non-lineáris, rendszeresen jelentkező online rádiómúsor, amelyre akkoriban még audioblogging néven hivatkoztak.
Ezekben az években még nem volt kellően kiépített/elterjedt és legfőképp nem volt olcsó a mobilinternet az Államokban és Nyugat-Európában, hogy útközben is lehessen online műsorokat hallgatni. Azaz az Apple csak egy felhasználóbarát eszközt adott a podkaszt hallgatáshoz, sem a műfaj alapjait, sem az elnevezést nem nekik köszönhetjük.

  • A világon az első podcast tárhelyszolgáltató a 2004. Októberében indult Liberated Syndication (libsyn.com).
  • Az iTunes 4.9-es verziójában (2005. Június) vált először elérhetővé a Podcast menüpont.
  • A Yahoo.com 2005. Októberében indította el a podcast kereső szolgáltatását, amelyben a felhasználók meghallgathatták az egyes epizódokat és fel is iratkozhattak a különböző podkaszt csatornákra.
  • A New Oxford American Dictionary 2005. Decemberében az év szavának választotta a podcast-ot.
  • A 2006. Januárjában megtartott Apple Keynote-on Steve Jobs személyesen mutatta be, hogyan lehet a Garageband nevű alkalmazásukkal podcast-ot készíteni.
  • Egy 2009-es felmérés szerint az amerikaiak 43%-a már hallott a podcast-ról, mint műfajról.
  • Az Apple 2013-ban regisztrálta rendszerében az 1 milliárdodik podcast feliratkozást.

A következő néhány bekezdést Friderikusz Sándor úrnak is szíves figyelmébe ajánlom, mert a műsorsorozatának az első epizódjában Ő sem volt tisztában a fogalmakkal.

Sok podkaszter az internetes rádióműsor kifejezést használja, amikor új hallgatóknak a podkasztokról beszél, mert mindenki számára könnyen értelmezhető, mi is a rádióműsor és az internet ötvözése. De a podkasztolás több, mint egy internetes rádió – írja a PodcastHero szerzője. Vannak olyan internetes rádióműsorok, amelyek nem podkasztok. Az internetes streaming (online sugárzás) nem podkaszt, mert nem rendszeres megjelenésű és csak az online tartalom számít podkasztnak, amelyik RSS Feed-en keresztül érkezik meg a felhasználóhoz.

Rossz hírem van tehát: az elsődlegesen a YouTube-on és a Facebook-on streamelt videó nem podkaszt. Ez van.

Szakmai szemmel nézve nem tartom jó megoldásnak, hogy egy videós tartalom hangsávját külön is, mint podkaszt kiadjuk. Annak idején egyetlen Friderikusz Show, vagy Meglepő és mulatságos, vagy Osztálytalálkozó c. műsorok hanganyagát sem közölte le Kossuth, vagy a Danubius Rádió. Négy adás után úgy látom, hogy sem Sándor, sem pedig kollégái nem gondolnak arra a felvételek/interjúk elkészítése során, hogy később majd a hanganyagot különálló online tartalomként publikálni fogják. Így aztán podkaszt hallgató lényegi információkról marad le, mivel a videót nem láthatja, ezért nem tudja, hogy milyen feliratok jelennek meg a képen, mi látható az asztal végén álló monitoron, hogy ki-milyen ruhát visel, amelyre a beszélgetőpartner megjegyzést tesz, stb.

Szóval az a gond a Friderikusz Podcast-tal, hogy nem podkaszt, legalább is a megjelenés első felében biztosan nem és nevétől eltérően pont a podkaszt hallgatókkal nem törődik a műsor házigazdája az interjúk elkészítése során. Én értem, hogy közel 30 év televíziózás után egy számára új platformon nehéz eligazodni, de szerintem Sándortól ettől több profizmust várunk el.

“A Magyar Podkasztok” bővebben

Ortográfia

Muszáj lesz ventillálnom itt és most. Nem tudom, hogy ti hogy vagytok vele, engem rettentesen bosszant, hogy sokan nem képesek tisztelni a jó öreg magyar anyanyelvet! Sem szavaikban, sem mondataikban, sem szóban, sem írásban. Következzék az elmúlt évek gyűjtése: idegen szavak, az egy és az egyen, az+ez, az örök klasszikus “j/ly”, a helyhatározóba oltott melléknevek, a melléknevekből kreált helyhatározók, na meg az írásjelek.

Internet

És nem internett!! Oké, hogy a Berna az dett, de ez sem a múltidő miatt (hanem mert erős, mint a medve). Egy-az-egyben vettük át az angol főnevet, az internet-et. Ami tehát nem egy ige, azaz nem lehet múltidőbe tenni és ezért két t-vel ellátni. Tehát: INTERNET, amely szó végén egyetlen “t” betűt írunk és ejtünk.
Akinek ez túl bonyolult lenne, kérem, használja a világháló megnevezést.

Podcast

Amelyet a kiejtése alapján magyarul podkaszt-nak írunk. Rövid o-val, d és a hangokkal. Azaz nem pótkaszt, vagy podkeszt, de pótkeszt meg aztán főleg nem. PODKASZT. Leírva és kiejtve is. Pé, o, dé, ká, a, esz, té.

fotó: Joe007 / Pixabay

Ha van, aki nem akarja bonyolítani, használhatja az audioblog kifejezést. Bár, ha valaki a podkasztot sem ismeri, erről még annyi fogalma sem lesz.

“Ortográfia” bővebben

A Tolvajok Fejedelme

Tudom, hogy én mondtam. Tudom, hogy megígértem! De emellett egyszerűen nem tudok elmenni szó nélkül! 2020. Május 16-án az alábbiakat írtam a Nyunyológia c. cikkemben: “Amikor a Pixabay-en beírtam a keresőbe a korrupció szót angolul (corruption), akkor csak négy olyan illusztráció/fotó volt a találatok között, amelyek egy személyt ábrázoltak. A fentebb látható volt az egyik ilyen.” Az nyitóképként használt illusztrációt Jánosi-Mózes Tibor készítette 2016. December 18-án.

Aztán most pénteken, Február 12-én, a Kossuth Rádió reggeli műsorában Orbán Viktor, Agyarország Ormányának főkipcsákja, a nép nincstelen gyermeke (vagyonnyilatkozat itt), aki az utcán küzdött a szólásszabadságért (vagy mi a szar), hetedhét ország, s a nagyvilág előtt kijelentette, hogy: “megyünk lopni, megyünk lopni”.

Egészen pontosan azt mondta, hogy:

“De portyázókat és fürkészőket mindig mozgatni kell. Ők ki vannak küldve a nagyvilágba és ahol úgy tűnik, hogy néhány ezer, vagy százezernyi vakcina leesik egy teherautóról, ott kell állnia egy magyar portyázónak, aki elkapja.”

Az alábbi videóban 5:51-nél hangzik el a fentebb idézett mondat:

Magyarul a magyar miniszterelnök tolvajok fejedelme azt mondta, hogy:

ha a fekete piacon elérhető válik másoktól ellopott koronavírus elleni vakcina, akkor azt feltétlenül a magyaroknak kell megszerezniük.
Szóval az a feladata a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, hogy akár illegálisan eladásra kínált vakcinákat is megvásároljon a tisztességes adófizetők pénzéből.

“A Tolvajok Fejedelme” bővebben

KBXTR05 – Színfoltos CrossCast

Jó reggelt kívánunk! Az első és az egyetlen kanadai-magyar podcast 5. extra epizódjában keresztbe beszéltünk, azaz együtt podcast-oltunk a Szín Folt Cafe-val. A közös beszélgetés alapját a SzFC egy korábbi adása és az arra írt hallgatói levél adta. Timi és Judit panaszáradata a magyar iskolarendszerről, az magyar oktatás problémáiról személyes élményeiken át és Lázadó gondolatai, kérdései mindezekkel kapcsolatban. A levelezés folytatása helyett inkább a mikrofonok elé ültünk, így megosztva veletek a fejleményeket, a kérdésekre kapott válaszokat és minden egyebet a témában.

Adás napló.

Minden itt kezdődött el: Szín Folt Cafe E222 – Erika epizód, benne 1:09:19-től Benji és Beni általános iskolai élményei Budapestről, a két anyuka szemén keresztül.

Ez nem pont ma volt, de érdemes lehet egy pillantást vetni rá/bele hallgatni:

Ha nem is sokkal, de Kanada szépen lepipálja az Egyesült Királyságot is a PISA-tesztekben.

Aki valahol lemaradt volna!

Timi és Lehi korábban már meséltek a haza költözésről. Ezeket az interjúkat, beszámolókat meghallgathatod az alábbi podcast adásokban:

“KBXTR05 – Színfoltos CrossCast” bővebben

Hazudik, Ferdít És Csúsztat …

… a tájékoztató oldal a koronavírusról, a koronavirus.gov.hu? A november 22-i cikkükben ugyanezzel vádolják az index.hu-t, mert szerintük az “hazudott, ferdített és csúsztatott, félinformációkat jelentett meg“. Ebből a 4 állításból az index.hu cikkének már az első verziójában is csak 1 volt igaz: a félinformációk megjelentetése. Ennek oka nem a rosszindulat, hanem az, hogy átvettek egy cikket egy másik hírportáltól és leközölték anélkül, hogy ellenőrizték volna a rendelkezésre álló információkat, és/vagy megkérdezték volna az illetékes elvtársat.

Haladjunk időrendben!

A Hírklikk hírportál 2020. november 22-én, reggel 7 órakor tette ki N. Vadász Zsuzsa által írt Nincs praxisengedélye Müller Cecíliának c. cikket. Jegyezzük meg magunknak a vasárnap reggel 7 órás időpontot, később még fontos lesz. Ebben a cikkben arról írnak, hogy: “dr. Müller Cecília nem rendelkezik praxisengedéllyel (..) egyik szakképesítése sincs meghosszabbítva. Nem tesz eleget a folyamatos továbbképzésnek. Az általa eredetileg megszerzett öt szakképesítés közül háromban tisztiorvosként nem is tudna megfelelni.”.

Az a bizonyos cikk a Hírklikk-en, amit miatt ismét hazugnak lehetett kikiáltani az index.hu-t.

Ezt a cikket vette át az index.hu, amelyet eredeti formájában szintén vasárnap publikáltak, pontosan délelőtt 9:46-kor. Először: Müller Cecíliának nincs meg a praxisengedélye, főorvos sem lehetne volt a cikkük címe, majd ezt később (még vasárnap délután) a jelenleg is olvasható: Müller Cecília nem tesz eleget a folyamatos továbbképzés követelményének, de tisztifőorvos ettől még lehet címre módosították.

“Hazudik, Ferdít És Csúsztat …” bővebben

Az Év Leghülyébb Kéretlen Levele

Nem is igazán értem, hogy “mire gondolt a költő”? Az eszesebb (igényesebb?) csalók igyekeznek az eredetihez megtévesztésig hasonló üzenetekkel próbálkozni, hogy könnyen átverhessék az áldozataikat. Ennek a levélnek a készítője azonban alaposan mellé lőtt, nagyon hanyag munkát végzett. Rutinosabb felhasználók már az első sor alapján észre veszik, hogy valami nincs rendben. A kevésbé rutinosaknak pedig igyekszünk most mi segíteni.
(fotó: Mohamed Hassan / Pixabay)

.

A levél vicces nyelvezete, rettenetesen rossz helyesírása mellett van azért komoly dolog is, mégpedig a csatolmány, azaz az e-mail-hez mellékelt fájl. Soha, semmilyen körülmények között NE nyissunk meg, NE mentsünk le olyan mellékletet, amely ilyen, vagy ehhez hasonló e-mail-lel együtt érkezett! Még kíváncsiságból se kattintsunk, hanem azonnal töröljük a levelet!

A Kanada Banda postafiókjába érkezett kéretlen levél, az, amelynek ennek ezt a cikket köszönhetjük.
(kattints a képre a nagyobb nézethez)

.

A feladó már az e-mail első sorával lebuktatja magát: “Tisztelt settings!” – azaz: Tisztelt beállítások. Így azért nem szólítunk meg senkit sem. Nem véletlen elgépelésről van szó, hanem arról, hogy a küldés során hiba csúszott a gépezetbe és nem a címzettek nevei (pl. Kanada Banda Podcast) került beillesztésre az automatikusan kiküldött kéretlen körlevelekben, hanem egy hibás érték. Már ennyiből is látható, hogy valami nincs renben a levéllel.

“Az Év Leghülyébb Kéretlen Levele” bővebben

A Nők Ellen Elkövetett Erőszakról Énekelni Jó?! (18+)

Még él bennem a társadalomba vetett hit, miszerint van egy minimum szint, amelytől minden jóérzésű emberi lény, társadalmunk valamennyi tagja, igyekszik pozitív irányba eltávolodni. Aztán mindig történik valami, mindig jön valaki, aki rádöbbent, hogy mindig van egy picit lejebb, hogy mindig van lehetőség még mélyebbre süllyedni a mocsokba. Ezt most a második vonalas kormányzati szócsőként is funkcionáló tv2-nek sikerült elkövetnie.

Szerintem már vagy 10 éve is annak, amikor utoljára láttam zenés-táncos tehetségkutató műsort, vagy bármilyen másik, éneklős-táncolós show-műsort megnéztem a televízióban. Ahogyan már korábban írtam ennek a blognak a hasábajai: Magyarországnak nincs ennyi tehetsége és nincs is szüksége ennyi tehetségre! (Az Eurovíziós Dalfesztivál a műfaj legalja! Részemről ott eddig egyetlen értékelhető produktum született, az is 14 évvel ezelőtt. Ez a 2006-os nyertes dal volt: Lordi – Hard Rock Hallelujah)

Mivel nem követtem ezeket a műsorokat és nem követem őket most sem, ezért ha valami kirívó dolog történik egy ilyen show-músor keretein belül, azokról csak hír formájában értesülök (Telex, index, 24, stb.), azaz megesik, hogy pár napos/hetes késéssel jutnak el hozzám az információk.

Milanovich Dominika Nemierőszak-dalt énekelni mekkora party, öcsém! A Sztárban sztár adásáról c. véleménycikke csak 1 napos volt, amikor rátaláltam a Dívány oldalán. Nem idézem be a cikket egy az egyben, bár kétségtelen, hogy megérdemelné! A lényeg annyi, hogy a Sztárban sztár produkcióban sikerült fullba nyomni a kretént, gyakorlatilag az egész stábnak.

“A Nők Ellen Elkövetett Erőszakról Énekelni Jó?! (18+)” bővebben

A Kanadai Rubik-kocka

Feltételezem, hogy már mindenki hallott arról, hogy a magyar találmány, a jelenlegi brit jogtulajdonlás után a Rubik-kocka hamarosan kanadai produktum lesz. Október 27-én jelenette be az 1994-ben alapított és azóta üzleti sikerekben és felvásárlásokban jeleskedő kanadai Spin Master játékgyártó- és forgalmazó vállalat 50 millió dollárért, közel 15,5 milliárd forintért felvásárolja a 2013-ban alapított Rubik’s Brand Ltd-t, a Rubik-kocka tulajdonjogait birtokló brit céget.
(nyitókép: kellogem / Pixabay)

Azaz a Rubik-kocka, a közel fél évszázados nemzeti büszkeségünk eddig sem termelt és ezután sem termel majd adóbevételeket, anyagi hasznot Magyarország számára. Tudom, a miénk a dicsőség, de a mellünket szétfeszítő nemzeti büszkeségre nem adnak kenyeret a boltban. Kár volna az eladás tényén keseregni, ez a hajó már elment. Inkább oszotozzunk Rubik Ernő optimizmusán, miszerint: izgatott, hogy a Spin Master beteljesítse az elképzeléseit, miszerint a játék révén gondoskodjon a jövő okosabb generációjáról.

2 évvel és 1 hónappal ezelőtt még arról írtunk, hogy Kanadáé a világ legnagyobb Rubik-kockája, most pedig arról beszélünk, hogy a Rubik-kocka tulajdonjogait is egy kanadai cég fogja birtokolni.

“A Kanadai Rubik-kocka” bővebben

Van Mentség A Nemi Erőszak Elkövetésére? (18+)

Cikkünkben csúnya szavak találhatók, de tartalma miatt
olvasását mindenkinek ajánljuk!


Én csak tegnap (2020. október 29.) döbbentem rá arra, hogy milyen országban, milyen társadalomban éltem le életem első 35 évét! A mai napon döbbentem rá arra, hogy milyen országból költöztem el a családommal! Nem vagyok sem büszke, sem boldog, rettentesen szégyellem, sőt, egészen jól fel vagyok baszva, hogy ilyen honfitársaim (nők és férfiak, egy és kétneműek, semlegesek, stb.) voltak és vannak! Hihetetlen, döbbenetes, elkeserítő, gyalázatos, felháborító a mai magyar társadalom szemlélete!
(nyitókép: Nino Carè / Pixabay)

Csak a rend kedvéért azoknak, akik nem ismernének: 1980-ban születtem Magyarországon, megszakítás nélkül egészen 2015-ig éltem/laktunk Budapesten, ennek az évnek a nyarán (kevéssel a 35. születésnapom előtt) költözem Kanadába. A családom pár hónappal utánam költözött Calgary-ba, Alberta-ba.

A Telex.hu mai cikkeinek tartalmai adták az témában történő elmélyedéshez a kiindulást:

> Ha igazán szeretsz, lefekszel ezzel a tizenöt haverommal, mondta a srác, és senkiben nem merült fel, hogy ez erőszak
> Újabb nők vádolják nemi erőszakkal Ron Jeremyt

aztán a következő megerősítés akkor érkezett, amikor a kommenteket kezdtem elolvasni a Telex egyik kapcsolódó Facebook posztja alatt. Számomra csak az alább látható felmérés ismeretében nyertek értelmet az egyes kommentek tartalmai, a témán ízléstelenül viccelődők kifordult látásmódja.

A nemi alapú erőszakról 2016. júniusában készült egy Unión belüli felmérés az Európai Bizottság égisze alatt, a közvéleménykutatás Magyaroszágra vonatkozó eredményei ezen a linken tekinthetők meg, természetesen magyar nyelven (PDF fájl, 2,14 MB). Magyarországon összesen 1.046 személyt kérdeztek meg személyesen (tehát nem telefonon, vagy írásban) kellett választ adniuk a feltett kérdésekre.

.

“Van Mentség A Nemi Erőszak Elkövetésére? (18+)” bővebben

Áramot A Napfényből, Műanyagot Az Ivóvízből

Nem ez az első alkalom, amikor cikk írás előtt felhozom a pincéből a vitriolos hordót, hogy a laptopom megmártózhasson benne. Pár alkalommal megbeszéltük podcast epizódjainkban, illetve írásban részleteztem a Miért Hülyeség A Házi Sörfőzés? bejegyzésben, hogy: mindannyian egy levegőt szívunk! Ha használat közben csak egyel kevesebb autó (motorkerékpár, teherautó, repülőgép, tengerjáró hajó, stb.) pöfög ki mérges gázokat, azzal már mindenki nyer. És a sok kicsi ebben az esetben is sokra megy. Közös érdekünk tehát, hogy településeink (nem csak városaink, hanem községeink, falvaink) levegői is tisztábbak legyenek és ezért az egyén szintjén is tenni lehet és tenni is kell.
(nyitókép: Colin Behrens / Pixabay)

.

Sokaknak nem megoldás a kerékpározás, gyaloglás, vagy a tömegközlekedés munkába, egyetemre, szakképzésre járáshoz, bevásárláshoz, vagy rokonlátogatáshoz. És ha nekik egyszer már muszáj autóba ülniük, akkor ha lehet, ne egy belső égésű motorral szerelt autóba üljenek, hanem egy olyanba, amely nem rendelkezik helyi kibocsátással, azaz nem szennyezi tovább a települések levegőit, nem füstölög az orrunk alá az iskola előtt, vagy a piros lámpánál állva, vagy a játszótér mellett elhaladva.

.

Igazából nem is zöld!

Igen, tudom, hogy vannak olyan pillanatok, amikor a villanyautó is környezetszennyező: például a gyártása során, de ugyanez igaz a “hagyományos” (benzin/dízel motoros) autók gyártására is, amelyekkel már több, mint 100 éve közlekedünk. Meg a motorkerékpárok, biciklik és rollerek, autóbuszok és metrószerelvények gyártására is. Meg a mosógép, az LCD-TV és az okostelefonok gyártására is, stb. Csak ez utóbbiakkal senki nem nagyon foglalkozik.

Igen, tudom, hogy vannak olyan pillanatok, amikor a villanyautó is környezetszennyező: például annak az áramnak az előállítása során (atomerőmű, szénerőmű), amellyel végül majd az akkumulátorokat töltjük fel.

De mi a helyzet a többi közlekedési eszközzel? Mert árammal működik a villamos, a metró meg a mozgólépcső, a trolibusz, a villamos motorvonatok a MÁV-nál.

“Áramot A Napfényből, Műanyagot Az Ivóvízből” bővebben