KB014 – Illik-e más szerszámával verni a csalánt?

Az első és ezidáig az egyetlen kanadai-magyar podcast 14. adásában több érdekes nemzetközi és magyar vonatkozású témát beszéltünk meg és sikerült egy picit politizálni is. Kérjük, klikkelj és bandázz velünk!

Adás napló / Show notes:

  • Lator erre az adásra is készült “hülye zenékkel”…
  • Hallgasson mindenki podcast-ot, mert az JÓ!
    • Egy picit elmerültünk a podcast hallgatási szokásokban, lehetőségekben és szóba hoztunk magyar podcast-okat (pl.: 20 perccel a jövőbe, Szín Folt Cafe) és show runner-eket is.
    • A HBO Westworld c. sorozata: aki még nem látta, kezdje el nézni. De csak a podcastunk után.
    • Ezt követően amerikai tapasztalatainkat osztottuk meg, valamint lelkesen sztorizgattunk Kanadáról.

  • Választás 2018.

    • Nem kívántuk elsüllyedni a magyar belpolitika bűzös mocsarában több, mint 8000 km-es távolságból. De voltak kérdések, amelyeket fel kellett tenni nektek, voltak gondolataink, amelyeket meg kellett osztanunk veletek! Nem töltöttünk ezzel a témával túl sok időt, csak rászántunk annyit, amennyit kellett.

Vigyázat, csalán! Az adásból az is kiderül,
hogy minek a kapcsán került képbe eme csípős levelű gyógynövény.

  • “Külföldön élő magyarként részt kell-e venned a szavazáson? Van-e erkölcsi alapod dönteni a magyarországi történésekről, bele kell-e szólnod a Magyarországon élők életébe, ha évek óta életvitel szerűen külföldön tartózkosz?”
  • Ja, tudom ám, hogy 7 kontinens, meg 5 óceán van a Földön (- a Lázadó).

 

Következzék most a szünetben hallható dalnak a szövege azon Kedves Hallgatók számára, kiknek kedve van dalra fakadni Alan Jackson remek kis nótájára, amely a “Hogyan rohanj a veszTEDbe” c. film (WTF … ez egy remek film és én most szembesültem a magyar címmel… ez borzalom. Az eredeti cím az a Million ways to die on the west azaz kb A millió mód ahogyan meghallhatsz a vadnyugaton – Lator) főcímdala volt:

“Cowboys and pioneers, come lend your eyes and ears
I’ve got the need to testify
Don’t try to fill your nest out in the open west
‘cuz there’s a million ways to die
Six bullets in the gut or just a paper cut
…too many ways to quantify
They’ll cut your ankle off to cure a minor cough
‘cuz there’s a million ways to die

It’s a hundred and one in the shade of the sun
If you fall asleep, you fry

You can live like a saint but there just really ain’t
No avoiding a million ways to die

Smallpox and bigger pox, and deadly tomahawks
…or God forbid you steal a pie
They’ll blast you into shards for bein’ good at cards
‘cuz there’s a million ways to die
Out on the desert plains it hardly ever rains
And you can hear coyotes cry
They’ll eat you up and then they’ll crap you out again
‘cuz there’s a million ways to die

With a whoosh and a whack there’s a knife in your back
‘cuz you got a fancy tie…

It’s a kick in the pants but you don’t have a chance
Of escaping a million ways to die”

Itt jegyezném meg azt is, hogy az adás végén hallható szám címe pedig:

ça m’énerve = (Ez) bosszant (engem) – mindenkire rábízom, hogy vajon mi bosszanthat 🙂

 

  • Lator és a 8 perces vakbélműtét
    • Friss kórházi tapasztalatok első kézból: eü személyzet, infrastruktúra, betegellátás, utógondozás, sebészeti know-how, stb.
    • Hálapénz?! 😀 😀 Vajon Lator mekkora és milyen vastag borítékkal kellett készüljön az életmentő beavatkozásra?

  • S mindeközben alaposan bemutatjuk Kanada egészségügyi szolgáltatási rendszerét, annak múködését, előnyeit/hátrányait. Elmagyarázzuk, mi a különbség az alap és az extra biztosítás között; kinek, mi és hogyan jár, mire és miként lehetsz jogosult.
  • Figyelem! Az alábbi videó megtekintése csak 18 éven felülieknek ajánlott!

 

 

  • Görgess még egy picit lejebb, s jön a videó!

 

 

  • Ha eszel, hagyd most abba egy picit.

 

 

  • Utána meg már úgy sem nem leszel éhes.

 

 

  • Mehet?

 

 

  • Mi szóltunk!

 

 

  • 3… 2… 1…

 

 

 

Köszönjük a megtisztelő figyelmet!

KB013 – Iskolarendszer(telenség)

Az első és ezidáig az egyetlen kanadai-magyar podcast 13. adásában van több rövidebb és egy terjedelmes témánk (az iskolarendszertelenség).

Bemelegítésként a szerencsétlenkedő bankok vérét szívjuk, majd Lázadó mesél az amerikai utazásai során tapasztalatakról, s említést teszt a használhatatlan bluetooth headset-ekről.

Aztán elhangzik a ma is aktuális kérdés:
“az iskola az életre készít fel?”

 

 

Adás napló:

  • banki átutalások menete: miért tart annyi ideig, s miért nem működik hétvégén?
    Miért olyan drága, amikor minden elektronikus úton történik? Nincs valós készpézn mozgás, nincs élő emberi munkaerő mögötte…
    Annyira komplikált a dolog, mint egy e-mailt elküldeni… mégis bonyolult, mégis drága! MIÉRT?
  • SENNHEISER Presence – NE VEDD MEG! SOHA!! Mi a …ért nem lehet egy 174 CAD-ért (kb. 34.000 Ft + ÁFA) kapható bluetooth headphone (vezeték-mentes, mikrofonos fülhallgató) kényelmesen és jól használható?
    A hangszórója halk, a füledre akasztható kampó ÉS a hangszóróra rakható gumis kis izé nem kényelmesek!

Egyetlen módon, a fejhallgató készlettel használható hosszabb, de inkább rövidebb ideig, de erősebb háttérzajban így is nagyon kell figyelni a beszélő hangjára.

Lázadó tanácsa: ilyet ne vegyél. Se most, se később!!

De a Sennheiser stúdió fejhallgatók (pl. HD280) hibátlanok, megvételük erősen ajánlott!

  • Amerikai tapasztalatok: nagyon sok vállalkozás a tulajdonos nevével és arcával hirdet oriásplakáton, újságban, tv-ben!

(Ezzel szemben a Fülöp-szigeteken csak hírességgel lehet eladni bármit is.)

Egyszerűen nem lehet a betétdalhoz tartozó videóklipet nem megosztani:

Fizetős autópálya: pl. Toronto-ban, Chicago-ban (és környékén): előre megveszed a bérleted, vagy a kapuknál lehet fizetni, vagy 1+6 napod van UTÓLAG(!!) befizetni a díjat!
Ilyen van Torontoban is és Vancouverben is (csak nekünk prérikutyáknak 🙂 érdekes ez)

Bezzeg a szerbek, akiknek nincs autópályája, de a fizetőkapuk már múködnek.

Zene: (érdemes a szöveget figyelni) 🙂 

“Rázd azt a feneket amit Jézustól kaptál”

ISKOLARENDSZER(TELENSÉG)

Az iskola az életre készít fel?

  • Hol lett ez elrontva?
  • az iparosodás óta sokat nem változott a módszertan…?!
  • rosszul oktatnak, nem azt oktatják, amit kellene, rosszul mérik a vissza kérdezett tudást…
  • nincs kreativitás, nincs csapatmunka…
  • a módszertan mellett elrohant a nagybetűs élet
  • mi az a csomag, amivel az iskola ellát? Használható tudás kell, vagy elég csak a teszteken jól teljesíteni?
  • hol vannak a súlypontok az állami, a magán és az egyházi iskolákban?
  • hozzuk-visszük a gyereket a suliba, de hogyan? Itt írtunk az amerikai (kanadai) Iskolabuszról.
  • iskolai ajtótábla reggeli -23 °C fok esetére:

Kék nap. Túl hideg van kint. Kérlek, gyere be!”

  • a 25 CAD-os bébiszitter az ebedszünetben kellene-e?
  • kanadában vidám, mosolygós a tanári kar és szeretik a munkájukat!
  • majd itt jön az a pont 😀 ahol Lator megkísérli szétzilálni a komoly beszélgetésünket 😀
  • jobb, rosszabb, vagy simán csak más jellegú a privát/magán iskola az államihoz/tartományihoz képest?
  • egyházi iskolák: mivel másabbak, mint az előző kettő?
  • informatika oktatás: mennyire kell ismerni a CPU-kat?
  • Tévedtünk!CorelDraw köszöni szépen, jól van: él és virul ma is!
  • kell-e a szép és helyes kézírás, vagy inkább a gépírás lenne a lényeg? Miért jó az, ha mégis megtanulunk kézzel írni?
  • és mi a helyzet a szövegértéssel, az értő olvasással?
  • hasznos lenne a pénzügyi (alap)képzés középiskolában/gimnáziumban
  • mennyire fontos egy-egy országnak maga az oktatás? Lásd: PISA teszt
  • Kanada, általános iskola, 1. osztály: smart board (interaktív tábla) a tantermekben, iPad-ek és MacBook-ok a diákoknak, mint hagyományos, jól bevált oktatási eszközök. Ja és (most még) nincs házi feladat!
  • a 15 éves tanulók hetente ennyi órát foglalkoznak a házifeladat elkészítésével:

kattints a képre a nagyobb nézethez

KB012 – Fegyvertartás

Ma az Államokban már szinte mindennapossá vált lövöldözésekről és magáról a fegyvertartásról, a fegyverek számáról, a szabályozás szigorúságának fontosságáról, illetve annak a lövöldözédekkel való összefüggéseiről beszélgetünk.

Adás napló – valamint rengeteg nézni, olvasni és átgondolni való tartalom:

  • Figyelem! Kulissza titkokat árulunk el! Mit, miért, hogyan? Vannak válaszaink. És elérhetőségeink is.

“KB012 – Fegyvertartás” bővebben

Beszéljünk az emberi hülyeségről 2. rész

Már itt is van a beszéljünk az emberi hülyeségről 2. felvonása. Inni vagy nem inni, ez itt a kérdés?

Aki nem olvasta az első részt az bizony itt teheti meg

Legutóbb ott hagytuk abba, hogy a kétezres évek elején még 20-30 milliárd dolláros biznisz volt a vízpalackozás, ez 2014-re már 170 milliárdra ugrott.

Francis H. Chapelle A palackozott forrásvizek természetes története című könyvében leírja, hogy minden abban a fránya Amerikában kezdődött (már megint).

A könyv szerint 1767-ben, egy bostoni gyógyfürdőben adták el az első palackozott vizet, ám a huszadik század elején a csapvíz mindőségének jelentős javulásának köszönhetően nagyon háttérbe szorult ez a típusú vízfogyasztás.

Ám sok pénzt, kevés befektetéssel keresni nagyon sokan szeretnének, így 1977-ben a francia Perrier 5 millió dolláros marketingkampányának köszönhetően elkezdődött a modern ásványvíz-forradalom.

A Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség adatai szerint itthon először a rendszerváltás, később pedig az ezredforduló hozta el a két nagy ásványvíz-bummot: 1991 és 1999 között 4-ről 28-ra, majd 2000-ben rögtön 39-re emelkedett az éves literenkénti átlagfogyasztás. A növekedés épp a legutóbbi mért évben, 2016-ban állt meg először, amely ekkor 126 liter/főről 121-re csökkent.

Magyarország  így is csak a hetedik helyen állt az EU-tagállamok között, a régió országait messze megelőzve – ekkor egy átlagos magyar évente nagyjából tízszer annyi ásványvizet ivott meg, mint egy finn vagy svéd, és négyszer annyit, mint egy brit.

Kinek áll ez érdekében? Avagy mi folyik itt Gyöngyösön?

Az elmúlt jónéhány évben eluralkodó egészségeséletmód-mánia erősítette fel azokat a tévhiteket, amelyek máig uralkodnak a közvéleményben. Arra gondolok, hogy a föld alatt, a csúnya, rozsdás csöveken keresztül érkező, klórozott csapvíz veszélyes is lehet, míg a polcokon átlátszó, szép üvegekben sorakozó ásványvizek tiszták és egészségesek.

Az sem baj, hogy ezt a Natural Resources Defense Council már 1999-ben, egy négyéves vizsgálat utáni tanulmányában megcáfolta:

„Nem jelenthető ki, hogy a palackozott vizek tisztábbak vagy biztonságosabbak lennének a csapvíznél”, ráadásul „a palackozott vizek körülbelül 25 százaléka valójában csak palackba töltött csapvíz”.

A Pepsi és a Coca-Cola nevek talán ismerősen csengenek. Mindkét üdítőmárka árul “ásványvizet”. Ezek az Aquafina és a Dasani névre hallgatnak és csak jónéhány év után voltak kénytelenek a palackokon egyértelműsíteni, hogy azok még csak nem is ásványvizet tartalmaznak, hanem szűrt csapvizet.

Az éttermekben poharanként 890 forintért kínált Szigetközi Friss Víz palackjai pedig pontosan ugyanazt a vizet tartalmazzák, ami Mosonmagyaróváron a csapból folyik, literenként 0,47 forintért.

A magyar vezetékes ivóvíz minőségét az Országos Közegészségügyi Intézet oldalán található térképes keresővel lehet ellenőrizni – Magyarországon legfeljebb az arzén, a mangán és az ammónium értékeire kell figyelni néhány településen.

Nade jó, de akkor mi a helyzet a világ többi táján? Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tavalyi jelentése szerint 2015-ben 5,2 milliárd ember, vagyis a világ lakosságának 71 százaléka használt biztonságosan kezelt (azaz helyszíni, bármikor elérhető és szennyeződésmentes) ivóvíz-szolgáltatást, de 6,5 milliárdan (89 százalék) legalább alapvető szolgáltatáshoz jutottak, ami azt jelenti, hogy 30 perces távolságon belül volt az ivóvízforrás, de az legalább tiszta, szennyeződésmentes volt.

Még most sincs vége, de ígérem, hogy hamarosan kint leszünk a vízből…

KB011 – Univerzális Alapjövedelem (UBI)

A picit hosszúra nyúlt szünet után bele is vágtunk a közepébe. Sok minden más mellett megtárgyaljuk, hogy jó-e, kell-e nekünk az ingyenfizu? Miért lenne hasznos, miért lenne ártalmas az alanyi jogon járó alapbér? És hogy hol voltunk eddig? Miért késtünk pár hetet az adással? Ez is kiderül a podcastból. A hangminőségért pedig előre is elnézést kérünk!

A 11. adás témái: “KB011 – Univerzális Alapjövedelem (UBI)” bővebben

Változások jönnek Facebookon?

Változások jönnek Facebookon. A Facebook, az Alphabet (Google) és a  Twitter  is vizsgálódik már 2016 óta. Potenciális manipulációra való utalásokat kerestek. Ennek kiváltója pedig kedvenc Donaldunk (nem, nem… Most nem a Kacsára gondolok).

Már akkor sokan károgták, hogy a választásokat befolyásolhatták és ezért ez az eredmény. Míg mások csupán annyit mondtak, hogy nem-nem, az amerikaiak ilyen sültbolondok és meg is érdemlik, amit kaptak a nyakukba. Míg voltak, akiknek ez pont a malmára hajtotta a vizet, mert mindíg vannak, akik jól helyezkednek. (Igaz Mr. Underwood? – Location, Location, Location)

A vizsgálatok pedig olyannyira érdekes eredményt hoztak, hogy ennek következtében a Facebook máris szabályváltoztatásról beszél.

Kremlin Internet Research Agency. Ez az ügynökség köztudottan orosz háttérrel rendelkezik és jelen van minden komolyabb platformon. Legyen az Facebook, Youtube, Twitter, Instagram, de még hosszasan sorolhatnánk.

A Facebook vizsgálata például azt mutatja, hogy megközelítőleg 29 Millió felhasználó lett közvetlenül kiszolgálva olyan “hírekkel” – ezt kimondani is nehéz, mármint azt, hogy hírek – amelyek a Kremlin Internet Research Agency-hez köthetőek. Ezek likeolása és megosztása következtében pedig nagyjából 126 Millió ember láthatta a hírfolyamában. Mindezt úgy, hogy a Facebook a választások előtt 5.8 millió kamu felhasználót törölt, köztük nyilván sok ilyet is.

Mindeközben a Youtube (Google) 18db olyan csatornát talált, ahol összesen 43 órányi videóanyag volt megtalálható, melyek több, mint 300.000-es nézettséggel is rendelkeztek. Ezek minden alkalommal egy bizonyos irányú politikai mondanivalóval rendelkeztek.

A Twitter pedig 2.752 olyan fiókot talált melyek egyértelműen összefüggésbe hozhatóak a Kremlin Internet Research Agency-vel. Ezek 47%-a automatizált csatorna volt, melyek egy jó százaléka egyértelműen politikai és a választókat célozta.

Nagyon érdekes arra gondolni, hogy az országod választása (amit sokan szeretnek azt hinni, hogy) egy szent dolog, mert itt mondhatja el a “nép” a gondolatait. Itt nyilváníthatjuk ki akaratunkat. Szóval, hogy ezt a szent dolgot, valakik, egy másik országból befolyásolhatják. Mindezt azért, mert a Facebook és társai, csupán a profit maximalizálással foglalkoznak.

Szó nincs arról, hogy embereket hoznának össze, mintsem inkább bezárnak a saját buborékodba, ahol nagyon könnyen tudod azt gondolni, hogy mások is egyet értenek veled.  Legyetek észnél mikor olvastok valamit, mert fényes jövő vár ránk (the future is bright).

Manitoba – Canada’s Heart Beats

Péntek van, így ma Canada’s Heart Beats. Manitobába látogatunk, ahol Kanada szíve dobog.

Senkit ne tévesszen meg az, hogy az ország 5. legnépesebb tartományáról beszélünk. Mindössze 1.3 millió emberről van szó, ami kevesebb, mint a korábban már említett Vancouver vagy Calgary. Torontóról nem is beszélve.

A legnépesebb város kivételesen a főváros, Winnipeg, melyet nagyjából 700.000-en laknak. Ami nem is rossz a múlt heti saskatchewani (hihetetlen név) városok után. Ám a második legnépesebb város Brandon már csak 46.000 körüli lakossal büszkélkedhet, ami kevesebb, mint ahány magyar él mondjuk a két hete bemutatott Albertában.

Apropó magyarok! A nagyjából 320.000 Kanadában élő magyarból itt mindössze nagyjából 10.000-et találunk, ha nagyon körülnézünk.

Bár Manitoba sem tűnik kifejezetten érdekesnek, a következő kis videó tartogat azért meglepetéseket.

Hölgyeim és Uraim, következzék Manitoba, ahol Kanada szíve dobog:

AZ ENSZ LEÁLLÍTJA A KLÍMAVÁLTOZÁSSAL KAPCSOLATOS ÖSSZES TEVÉKENYSÉGÉT

AZ ENSZ LEÁLLÍTJA A KLÍMAVÁLTOZÁSSAL KAPCSOLATOS ÖSSZES TEVÉKENYSÉGÉT AZ INTERNETES KOMMENTEK HATÁSÁRA.

Az ENSZ ma bejelentette, hogy lemondja a klímaváltozással kapcsolatban szervezett összes konferenciát, és minden más, a klímaváltozással kapcsolatos ténykedését is beszünteti.

Ennek előzménye, hogy az ENSZ tisztségviselői elolvastak több kommentet, melyeket az interneten fellelhető, klímaváltozásról szóló cikkekhez írtak. Dr. Chris Eula, az ENSZ illetékese közölte: “Bizony jó nagyot tévedtünk. Szomorú, hogy olyan sok tudós pazarolta karrierjét a klímaváltozás tanulmányozására, csak hogy a végén rájöjjön: az egész dolog csak egy hatalmas átverés.

Dr. Eula a New York Times-ban olvasott egy cikket arról, hogy a malária a klímaváltozás miatt a következő évtizedekben Észak-Amerikában is megjelenhet. “Ezután legörgettem a kommentekre és megdöbbentem” – mondta Dr. Eula. – “Legalább 30-40 kommentelő írta egyhangúlag, hogy a klímaváltozás csak kamu, a tudósok csalása azért, hogy több pénzt keressenek. Némely kommentben még a TÉNY szó is szerepelt csupa nagybetűvel, s tudjuk, hogy ezt az interneten csak akkor lehet leírni, ha tényleg igaz”.

A kommentekről értesülve Kanada és az USA is leállított minden klímakutatást. Becslések szerint a következő hónapokban mintegy 1400 tudós válik munkanélkülivé.

Ez az eset is mutatja, mennyire fontos, hogy fontoljuk meg jól, miket kommentelünk. Vigyazzunk mit posztolunk a Facebookra, mert komoly következményei lehetnek.

Ellenőrizzük a forrásokat, hiszen láthatjuk, mik történhetnek, ha a szatírát komolyan veszik az emberek! Könyörgöm, legyetek mindig gyanakvóak azzal, amit az interneten olvastok, ellenőrizzétek annak valóságtartalmát más forrásból is!

Mielőtt bárki komolyan veszi ezt: Ez egy szatíra, ezt kéretik észrevenni, ahogyan azt is, amikor valami kamu az interneten.

Különleges Kanadai KRESZ-táblák – 1. Rész

A közlekedők kedvéért következzen a “Különleges Kanadai KRESZ-táblák” sorozatunk első része. Terveink szerint további három követi majd az előttünk álló hetek folyamán. Ezekben a bejegyzésekben szeretnénk bemutatni nektek, hogy milyen Kanadára (valamint részben az Egyesült Államokra) jellemző közúti jelzésekkel lehet találkozni.

Ez sem egy olyan téma lesz, amely 3 perc alatt, 4 bekezdésben 5 mondattal elintézhető. Kanada egy kontinensnyi méretű ország, az európaihoz képest többé-kevésbé eltérő szokások, más út- és terepviszonyok, igazán gazdag vadállomány, több ezer kilométer hosszú autóutak és autópályák. Nem lesz tehát rövid egyik posztunk sem. Bízunk benne, hogy érdekesnek és kellően informatívnak találjátok majd.

ezzel itt csak viccelünk ám 🙂

Ha valakinek kedve támad kanadai KRESZ könyvek lapozgatásához, alább belinkeltünk párat:

A “klasszikusnak’ mondható STOP, az elsőbbségadás kötelező (macisajt), vagy a behajtani tilos táblák teljesen megegyeznek az Európában ismertekkel. Azonban van rengeteg olyan, amely egyáltalán nem létezik itt Kanadában, és fordítva: van sok, amelyek egyáltalán nem használatosak Európában. És van az a kategória, amiknek a formája, színei teljesen mások, de jelentésük 99,999%-ban ugyanaz! Ezekre láthattatok már példát egyik augusztusi bejegyzésünkben. Aki azt nem olvasta még, ide kattintva megteheti: Közlekedés: Magyarország vs Canada .

A kanadai KRESZ a könnyebbség kedvéért kategórizálta a különböző típusú táblákat, ahogyan azt a magyarországi is. Íme:

Azt hiszem, formákban és színekben itt sincs hiány. Ha most tippelnem kellene, akkor azt mondanám, hogy az út menti táblák 60%-a szöveges, a maradék 40% pedig ábrát, rajzot (is) tartalmaz, nem csak feliratokat.

Elsőnek jöjjön talán a leglényegesebb. A sebességkorlátozás!

Kanadába autóval csak az Egyesült Államokból lehet jönni.

A határt átlépve azonnal egy ilyen, vagy ehhez nagyon hasonló táblával találkozik az utazó. (Természetesen ennek a fordítottja megtalálható Kanadából az Államokba belépve.)

 

Ennek oka, hogy az USA-ban az angolszász mértékrendszer (font, hüvelyk, gallon, mérföld, stb.) a hivatalos mind a mai napig. Kanada 1970-ben kezdett átváltani az angolszászról a metrikus rendszerre, a közlekedést 1977-ben érte el ennek szele. Azóta kilométer per órában mérnek a mérföld per óra helyett.

A sebességkorlátozó tábla nem csak egy köralakú, két-, vagy háromjegyű számmal ellátott tábla.

Az egyértelműség kedvéért ki is írják, hogy ez itt kérem, a MAXIMÁLISAN megengedett legnyobb haladási sebesség, méghozzá km/h-ban mérve.

 

Amit egyértelmű pozitívumnak tartok, hogy a sebességkorlátozó táblát minden esetben (szituációtól függően 60-80-100 méterrel) megelőzi egy tájékoztató jelzés, így a sofőröknek lehetőségük van idejében csökkenteni a sebességüket.

 

Aránylag kevés helyen, de előfordul, hogy külön korlátozó jelzés kerül kihelyezésre. Ebből az egyik, amely a teherautókra vonatkozik.

A “trucks” szó jelentése: kamionok, teherautók. Ez a nem túl jó minőségű fotó a Google Maps segítségével készült.

 

A másik pedig érvényes minden közlekedőre. A megnevezése szerint: éjszakai legnagyobb megengedett haladási sebesség.

Az meg egy másik kérdés, hogy kinek mikor kezdődik és ér véget az éjszaka…

 

Ha pedig nem fehér, vagy fekete a tábla háttérszíne, akkor csak sárga lehet. Amelynek értéke nem kötelező érvényű, csupán ajánlás a közlekedők számára. Ez az a legmagasabb haladási sebesség, amellyel az adott útszakasz biztonsággal autózható. Ilyen táblákkal az élesebb kanyarok, vagy az autópálya kihajtói előtt (ezt jelzi az “exit” – kijárat – felirat) lehet találkozni minden esetben.

A sebességkorlátozás betartását az autópályákon (minimum 2*2 sáv) nem csak a földön állva méri a hatóság (civilnek tűnő autóval állnak az út szélén, vagy a felüljárón az út felett, s nem a bokor mögött a 30-as táblánál), hanem akár még a levegőből is megtehetik ezt egy légi jármű segítségével.

 

 

Aztán, ha valahogy mégsem sikerült a határokon belül maradni, akkor jön az út szélén történő igazoltatás. És egy érdekesség: megérkezve Brit Kolumbia-ba minden út mellett található egy sárga-fehér tábla, amelyen ez olvasható: “Tudd a határaidat – maradj azokon belül. Kiemelkedő gyorshajtás esetén a jármű elkobozható!”.

Vészhelyzeti járművek: rendőrség, mentők, tűzoltók és a vontató autó. Ha ők állnak az út mentén villogó kék, piros, vagy sárga lámpákkal, akkor lassítani kell!

Ha ez pl. autópályán történik, ahol a sebességhatár 110, vagy 120km/h, közvetlen a vészhelyzeti jármű melletti sávban maximum 70 km/h-val (pl. Brit Kolumbia, Saskatchewan), vagy csak 60 km/h-val (pl. Alberta) lehet elhaladni. Ha több sávos az út, a távolabbi sávokban nem szükséges sebességet csökkenteni.

A végére maradt egy olyan tábla, amelyet szerintünk sokan szívesen látnának Magyarországon is.

 

A “lassabb forgalomnak jobbra tarts”, és a “tarts jobbra – hagyj előzni másokat” sok helyütt látható a 2, vagy 3 sávos utak mellett. Kedves emlékeztető a KRESZ-ben megfogalmazott pontra, miszerint jobbra tartás van érvényben minden helyzetben. Egy lassabb járművel nem illendő feltartani egy gyorsabbat.

A második részben azt mutatjuk be, hogy miként, milyen jelzésekkel hívják fel a járművezetők figyelmét a vadveszélyre.

Közbiztonság Kanadában 2

Egyszer már volt szó arról, hogy milyen a közbiztonság Kanadában és a világ néhány más helyén. Most nézzük meg kicsit közelebbről, hogy Kanadán belül hogyan változik a helyzet a nagyvárosok között.

Alapvetően elmondhatjuk azt, hogy összehasonlítva az USA-val, vagy akár a nagyobb Nyugat-Európai országokkal, Kanada nagyon biztonságosnak mondható. Az elmúlt kb. 25 évben folyamatosan csökken a bűnözés. Ami nagyon jól hangzik, főként ha figyelembe vesszük azt, hogy a lakosság látszáma milyen arányban növekszik, és főként bevándorlókkal.

Az is könnyen belátható, hogy a nagyobb városokban nyilvánvalóan nagyobb arányú a bőnözés és kevésbé érzik az emberek biztonságosnak a várost, mint a kisebb városokban (itt mondjuk úgy, hogy 100.000 alatt, vagy felett van a lakosság). Viszont nem egyenes arányban nő ez és vannak meglepetések. Nem nagyon függ a bőnözés és a biztonságérzet attól, hogy az adott régió gazdagabb vagy szegényebbnek számít Kanadán belül.

Közbiztonság Kanada

A példa kedvéért ott van Moncton, ami Kanada egy elég szegény régiójában található (New Brunswick), mégis elég jó számokat hoz és az emberek is biztonságban érzik magukat. Miközben ott van Calgary, ami Kanada egyik leggazdagabb régiójában, Albertában helyezkedik el, valamint az egyik legdinamikusabban fejlődő város, mégis a lista alsó harmadában kapott csak helyet. Az igazsághoz hozzá tartozik az is, hogy míg New Brunswick tartomány teljes lakossága nagyjából 750.000 fő, addig Calgary (nem Alberta) lakossága meghaladja az 1.2 milliót.

Az pedig megint nagyon érdekes, hogy nem mindig vág egybe a valós bűnözési ráta azzal, ahogyan az emberek vélekednek arról, hogy az adott város biztonságos-e vagy sem.

közbosztonság Kanada

Vegyük például a fővárost. Ottawa futott be a legbiztonságosabbnak a felmérésen. Miközben pontosan tudjuk, hogy több lövöldözés is volt, sőt nem volt olyan régen a parlamentet célzó “terror kisérlet” sem. Az emberek mégis azt gondolják, hogy minden rendben.

Mindeközben Vancouvert, ahol az elmúlt évben csökkent az összes mutató (ez ugye jót jelent), az emberek mégis a sor közepére helyezték. Nyilván egy nagyvárosban sokkal több tv/rádió adó van, így jobban terjednek a hírek is.

Senkit ne tévesszen meg az, ha egy várost így, vagy úgy ítélnek meg az emberek. Majdnem biztosan mondhatom akár vakon, hogy akár amerikai vagy európai mércével is nézed, bárhol biztonságban érezheted magad.

Megígérem később fogunk beszélni arről, hogy mi a helyzet az USA versus Kanada viszonylatban, de mára elég lesz ennyi.