Kettő nappal ezelőtt, július 17-én írtunk többek között arról is, hogy a Magyar Kormány, vagy a országos tisztifőorvos, esetleg ketten együtt, a beutazási korlátázásokhoz kapcsolódóan Kanadát első alkalomra a piros jelzéssel látta el. Piros jelzést pedig azon országok kaptak, amelyek COVID-19 betegséggel való aktuális fertőzöttségi mértéke súlyos. Cikkünkből pedig egyértelműen kiderült, hogy a Kanada besorolása nem helyes, mert az Egyesült Államokban július közepére hozzávetőlegesen 8 és félszer súlyosabbá vált a koronavírusos fertőzöttség mértéke, mint amilyen az Kanadában valaha volt! (nyitókép: Gerd Altmann / Pixabay)
.
A kedvező változást hozó bejelentésre a Koronavírus információs weboldalon bukkantunk rá.Kanada július 18-tól már a sárga kategóriába tartozik, mert: “COVID-19 betegséggel való aktuális fertőzöttségi mértéke kevésbé súlyos“. Nem állítjuk 100%-os bizonyossággal, hogy valaki, akinek pici is köze van a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz – vagy egy ennél még rosszabb esetben magához a kormánypárthoz -, olvassa és értelmezi a Kanada Banda írásait. De ha a tegnapelőtti cikkünk segítségével egy picit is részünk volt abban – legalább a figyelemfelhívás szintjén -, hogy Kanada kedvezőbb besorolást kaphatott, akkor most büszkén ér fülig a szánk.
a teljes nézethez klikkelj a képre
(forrás: koronavirus.gov.hu)
.
Legalább egy percig. Aztán tekintetünket déli szomszédunk irányába fordítjuk. És ismét nem tetszésünknek kell hangot adnunk.
Számunkra érthetetlen módon az Egyesült Államok még mindig nem került át a piros jelzéssel ellátott országok közé!
az új regisztrált esetek száma 24 óra alatt elérte a 74.710-t, ez a szám 7.300-zal több, mint amennyi 2 napja volt (67.404 eset/nap),
az aktív esetek száma több, mint 1,9 millió és a számadatokat elemezve szinte biztosra vehető, hogy a fertőzöttek száma hétfő estig eléri a 2 millió főt.
A helyzet az USA-ban szembetűnően még rosszabb, mint amilyen tegnapelőtt volt, de ez nem igazán zavarja azt, aki Magyarországon a kategóriákba történő ország-besorolást végzi.
Továbbra sem értem, milyen szempontok, adatok, tendenciák alapján sorolódnak az országok a három különböző kategóriába? Talán most megint várni kell két napot, hogy változás történjen és az Egyesült Államok végre átkerüljön a piros kategóriába, a járvány által a legsúlyosabb érintett országok közé, oda, ahol a kezdetektől fogva (július 12.) lennie kellene?
Bízunk benne, hogy a magyarországi illetékesek sürgős iramban térnek vissza a valóság rögös talajára, s továbbra is életbevágóan fontosnak tartják a virológiát. Jelen helyzetben sokkal egészségesebb választás a részükről, ha az aktuális egészségügyi szempontok és nem jövőbeli politikai előnyök mentén hoznak meg járványügyi döntéseket.
Jó régen volt utoljára helyzetjelentés koronavírus ügyben, legutoljára májusban írtunk beszámolót. Azóta Kanada elkezdett szépen lassan vissza merészkedni az “új normálisba”. Déli szomszédjához, az Egyesült Államokhoz képest határozottan jobban áll a fertőzés elterjedtségének tekintetében. Most látszik kifizetődni az sok erőfeszítés, amelyet március óta elkövettek a hivatalos szervek – és maguk az állampolgárok is. Már a kezdetektől a szükséges szigorral és elhatározottsággal kerültek bevezetésre a korlátozások és csak megfontolt lépések mellett vettek vissza ezekből. (nyitókép: Gerd Altmann / Pixabay)
A retró mozik, a franchise-hálózathoz tartozó mozik is kinyitottak, ahogyan a vendéglátó helyek is. Az kihelyezett kézfertőtlenítőkön (melyek használata erősen ajánlott) és a maszkban, kesztyűben dolgozó alkalmazottakon túl a legnagyobb változás a létszám korlátozás. Az intézmény alapterületétúl függően kerül meghatározásra, hogy adott moziteremben, vagy boltban hány ügyfél tartózkodhat egyidőben.
A közlekedési eszközökön is csak minden második ülőhely használható, az állva utazóknak pedig ugyanúgy meg kell tartani a 2m távolságot, mint ahogyan meg kell tenni azt egy orvosi rendelőben, vagy a boltokban, a pénztár előtti sorban álláskor.
A játszóterek újra használhatók, kinyitottak a bölcsödék és az óvodák is. Az iskolák, gimnáziumok, egyetemek a jelenlegi tervek szerint szeptemberben, a szokásos időpontban indítják el a következő tanévet – de jelentős változásokkal, azaz a már máshonnan ismert korlátozások kerülnek majd alkalmazásra a közös helyiségek (tantermek, étkezők, sportpályák) használata során.
Egyes strandok, kirándulóhelyek, kempingek is nyitva vannak már, új korlátozások és szigorított higiéniai- és fertőtlenítési eljárások mellett minden egészséges személy számára látogathatók. De a nyári fesztiválok, vásárok, tömegrendezvények, mint például koncertek és a világ legöregebb, legnagyobb, leglátogatottabb szabadtéri rodeója, a Calgary Stampede is sajnos törlésre kerültek.
Kanadába külföldről beutazni csak külföldön ragadt kanadaiaknak, illetve kanadai családtagoknak lehetséges, de megérkezésük után a 2 hetes házikarantént ők sem kerülhetik el.
Egy hallgatónktól kapott információ alapján úgy értesültünk, hogy a bevándorlásiak nem adnak ki eTA-t. Ha most nyújtotok be új beutazási kérelmet, akkor az igénylést befogadják az IRCC, a díját tehát ki kell fizetni, de nem rendszerhiba miatt nem érkezik meg az e-mail az eTA-val, hanem azért nem kapjátok meg, mert bizonytalan időre fel van függesztve annak kiadása. Kérünk benneteket, hogy legyetek türelemmel, remélhetőleg az ősz folyamán tovább enyhülnek majd a korlátozások és nem fog problémát jelenteni a kérelem megadása és az beutazás.
Az eTA-ról, az a Kanadai Online Beutazási Engedélyről 1 évvel ezelőtt már írtunk 2 cikket: az első itt, a másodikat itt tudod elolvasni! Ajánljuk mindenkinek, aki azt tervezi, hogy amint lehet, Kanadába utazik és annak is, aki csak informálódni szeretne és egy picit többet tudni az online kormányzati szolgáltatásokról és azokról a csalókról, akik jóhiszemű utazókat próbálnak meglopni.
Kanada és az Egyesült Államok közötti határ (amely a világ leghosszabb határszakasza: 8.891 km hosszú) legkésőbb augusztus 21-ig zárva marad a közforgalom előtt. Csak diplomáciai/hivatali ügyekben, illetve az alapszolgáltatást nyújtó munkavállalók (pl. árufuvarozók, légitársaság alkalmazottjai), valamint a Kanadába hazatérők léphetik át a határt.
És ha már itt tartunk, nézzük a számokat! Hasonlítsuk össze egy picit Kanadát – Amerikával: jöjjön a számháború. Az alábbi adatok a 2020. július 16-án az esti órákban elérhető számokat mutatják eme két országból. Rendben, értem én, hogy ezek az adatok egy adott időpillanat értékeit mutatják és nem relevánsak a jövőre nézve, de a tendencia, az irányok jól kivehetők és a helyzet jelenlegi állásából nagy mértékben következtetni arra, mi várható a közeljövőben.
Lakosságszám (kerekített értékek):
Kanada: 37.971.000 fő
USA: 330.000.000 fő (a különbség kb. 8.69-szeres)
Összes fertőzött:
Kanada: 109.264 fő
USA: 3.483.832 fő [949.504]
Új fertőzések az elmúlt 24 óra alapján:
Kanada: 437 eset
USA: 67.404 eset [3.798]
Aktív esetek száma(kalkulált érték: az összes esetből kivonva a meggyógyultak és az elhunytak számát):
Kanada: 27.601 db
USA: 1.874.274 db [239.852]
Szögletes szürke zárójelekben a kanadai számokat olvashatjátok a lakosságszám különbségével, azaz 8.69-cel megszorozva. Ezzel azt akartam megmutatni, hogy a lakosságszámhoz mérten Kanadában sokkal kedvezőbb és így az USA-ban pedig sokkal rosszabb az arány a fertőzés elterjedésének tekintetében. Tehát július közepén az USA-ban 67,9-szer több a koronavírussal fertőzött személy, mint Kanadában.
Kanadából az alábbi adatok érhetők még el:
az elmúlt 24 órában 7 tartományban nem regisztráltak új fertőzöttet,
a kitörés óta 1 területen (Nunavut)egyetlen egy pozitív esetet sem regisztráltak,
az összesen elvégzett tesztek száma: 3.387.755 db, ebből 3% volt pozitív,
a hét elejéről származó információk alapján: a fertőzöttek 14.8%-a szorult kórházi ápolásra, közülük
20.3% került intenzív osztályra és
4.2%-nak volt szüksége gépi lélegeztetésre.
az eddigi fertőzöttek 66,7%-a már felépült és gyógyultnak tekinthető,
Piros.Sárga. Zöld. A Facebook-nak abban a szegletében, ahol honfitársaink kanadai vonatkozású dolgokról beszélgetnek, július 12. óta megszaporodtak a hozzászólások és felforrósodott a hangulat. Hogy mi ennek az oka?
Azonnal kifejtem.
A magyar koronavírus tájékoztató oldal és a Magyar Közlöny (Hivatalos Értesítő 2020. évi 38. szám) alapján a jobban teljesítő Magyarországnak a kormánya 3 kategóriába sorolta a világ országait. A weboldalon szereplő információk szerint: “Azon országok, amelyek COVID-19 betegséggel való aktuális fertőzöttségi mértéke súlyos, piros jelzést kaptak. Azon országokat, amelyek COVID-19 betegséggel való aktuális fertőzöttségi mértéke kevésbé súlyos, sárga jelzést kaptak.”
Hogy biztos csak tévedés történt? Ja, hogyne. Persze, az is lehet.
Ezt és így írják, szó szerinti idézet következik a koronavirus.gov.hu weboldalról: “A külföldről történő behurcolás veszélye miatt a kormány bizonyos országok kapcsán beutazási korlátozásokról döntött. Az Operatív Törzs felhívására, az országos tisztifőorvos határozatban tette közzé a piros, a sárga és a zöld jelzéssel besorolt országok listáját. A besorolás komplex szempontok alapján, az uniós besoroláshoz igazodik, valamint az adott országok aktuális fertőzöttsége viszonyai, járványügyi tendenciái és a Magyarországra való kockázatát veszi figyelembe. “
Az utolsó mondat a lényeg.
Többek között tehát azt írják, hogy “uniós besoroláshoz igazodik”. Szerintem meg nem! Az Európai Tanács weboldalán az alábbi olvasható magyarul, hogy: “Az ajánlásban részletezett kritériumok és feltételek alapján a tagállamoknak július 1-jétől meg kell kezdeniük a külső határokon alkalmazott utazási korlátozások feloldását az alábbi harmadik országok lakosaira vonatkozóan:
Algéria
Ausztrália
Kanada
…stb.”
Aztán van itt még egy angol nyelvű hírportál, amely az alábbiakat írja: “The EU countries that may now open their borders to Canadians are Austria, Belgium, Bulgaria, Croatia, Republic of Cyprus, Czech Republic, Denmark, Estonia, Finland, France, Germany, Greece, Hungary, Ireland, stb., stb.” – azaz az itt felsorolt EU tagállamok megnyithatják határaikat a kanadaiak számára: … Magyarország …!
Mindezek után és a hivatalosan közölt esetszámok ismeretében nem értem, hogy mi indokolja, hogy Magyarország Kormánya Kanadát a piros, az súlyos, az Egyesült Államokat pedig a sárga, az enyhébb fertőzöttségű országok közé sorolják?!
A nyilvánosan elérhető számok egyáltalán nem azt mutatják, amit a Magyarországon közzétett országbesorolás mutat! Elég csak az alábbi két számadatot ismételten összehasonlítani és mindenki számára egyértelműen látható lesz, hogy ma, július 16-án az Egyesült Államokban sokkal súlyosabb a koronavírus fertőzöttségi helyzet, mint Kanadában valaha volt!
Még egyszer, a rend kedvéért:
Új fertőzések az elmúlt 24 óra alapján:
Kanada: 437 eset / USA: 67.404 eset
Aktív esetek száma(kalkulált érték: az összes esetből kivonva a meggyógyultak és az elhunytak számát):
Kanada: 27.601 db / USA: 1.874.274 db
Szóval akkor, mi is indokolja, hogy kormánypárti politikusaink Kanada számára rosszabb besorolást adtak, az Egyesült Államoknak pedig kedvezőbbet? Ez megint egy olyan kérdés, amire nagy valószínűséggel nem igen lesz válasz.
Ezért mondjuk mi, itt a KanadaBandánál, hogy kéretik szépen kritikusan gondolkodni, nem mindent azonnal és elsőre elhinni! És nyugodtan tessék venni a fáradtságot, hogy ti magatok néztek utána a nyilvánosan elérhető információknak!
Boldog Kanada Napot Kívánunk Mindenkinek!
Kanada 153. éves lett és ebből az utolsó hatot vele közösen ünnepelhettem. A mai reggelim pedig nem is lehetett volna finomabb: kanadai palacsinta, kanadai juharsziruppal (van recept is). A mai cikkünk az ünnepre való tekintettel 100%-ban kanadai tartalommal lett állátva. Az alaphangot Clark W., azaz Uncle Clark, vagyis Clark nagybácsi biztosítja legújabb dalával. Ez egy igazi kanadai country nóta, amely Kanadáról és a kanadaiakról szól. Tekerjétek fel a hangerőt és énekeljétek velünk ti is! Hááárom, és: “Up Here, In Canada”. (nyitókép: Keith Johnston / Pixabay)
.
Mielőtt tovább olvasol, kérlek, hogy hallgasd meg a dalt és nézd végig a videóklipet:
A Clark W., vagy Uncle Clark(kinek melyik szimpatikusabb) művésznéven alkotó Jordan Wiberg, kanadai zenei producer, előadóművész, dalszövegíró és zeneszerző(dalaiból lejátszási lista található a weboldalán), fiúgyermek, férj és két gyermekes családapa Brit Columbia-ban, Lake County-ban lakik(Kelowna-tól kb. 20 km-re északra), amely település az Okanagan völgyében, az Okanagan és a Wood tavak között fekszik. A táj festői, ha BC-ben jársz, feltétlen keresd fel az Okanagan völgyét.
Mivel Jordan egy igen sokszínű és tehetséges egyéniség, elég csak a referenciákban bővelkedő weboldalát megnézni, saját komikus country-zenész énje, egyesek szerint “ikertestvére”, Clark W. néven készít vicces, sztereotipiákban, öniróniában, szarkasztikus hangnemben gazdag kanadai country dalokat.
balra Jordan, jobbra Clark W. – mintha ikrek lennének 🙂
.
Jordan egymaga írja és zenésíti meg a dalait, több hangszeren is játszik. A korábbi hírekkel ellentétben Jordan-nak nem volt és most nincs együttese: a dalokban hallható hangszereken maga zenél. Miután valamennyi zenei részletet feljátszotta, a hangsávot felénekelte, profi stúdiójában(ezen a weboldalon ismét egy 37 dalos lejátszási lista található)egymaga állítja össze a dalokat.
A Kelowna-i INFOnews-nak adott interjújában a következőket mondta: “Megpróbáltam hazafiassá, valósághűvé és önkritikussá tenni [a dalt], mert a kanadai humornak szerves része, hogy képesek vagyunk nevetni magunkon, ezért is próbáltam meg humorosnak lenni, egy kicsit szórakoztatni magunkat. Még igazán be sem fejeztem a dalt, amikor édesanyám megosztotta és mostanra nagyon népszerű lett.” – adott hangot csodálkozásának.
Ők csak a baráti kör, nem pedig együttes:
Jordan-en (középen) kívül senki más nem játszik hangszeren! (fotó: Clark W. / Facebook)
.
Történt ugyanis, hogy Jordan megmutatta a készítés alatt álló “Up Here, In Canada” c. dalt édesanyjának, akinek annyira megtetszett a még nem teljesen kész mű, hogy a fia tudta és beleegyezése nélkül megosztotta azt a baráti körével. Akiknek szintén tetszett a dal, s nem tudván, hogy tulajdonképpen még nincs is kész, Ők is tovább osztották ismerőseik között. Innentől kezdve pedig nem volt megállás, a dal – mondhatni – órák alatt lett országszerte ismert, s végül sok százezer kanadaihoz jutott el pár nap leforgása alatt.
A dal villámgyors népszerűvé válása még magát Jordan-t is meglepte. Úgy gondolta, hogy a következő 1 év alatt jó lesz, ha akad 5.000 internetező, aki meghallgatja ezt a nótáját. De a kanadaiak pillanatok alatt megkedvelték az “Up Here, In Canada”-t. Ennek az lett az eredménye, hogy Jordan májusban az alább látható rövid dalocskával köszönte meg nekik, hogy 7 nap alatt több, mint 1 millió ember hallgatta meg a dalt a YouTube-on:
a dalt április 24. óta több, mint 1 millió 797 ezerszer hallgatták meg a YouTube-on
.
Jordan elmondta még, hogy: “Rengeteg ember kérdezte már, hogy az együttesem mikor fog náluk túrnézni, szóval úgy néz ki, hogy tényleg össze kell állítanom egy igazi együttest“.
A CTV a múlt héten készített egy picivel több, mint 4 és fél perces hosszúságú interjút Jordan-nal és Clark W-vel: a népszerűségüket jól jellemzi, hogy pénteken és szombaton ez a híradó részlet volt a legnépszerűbb mind közül, az online felületeken ezt nézték meg a legtöbben!
a rendkívül sikeres interjú az “ikerpárral”
.
Emellett Jordan-nak, azaz Clark W.-nek/Uncle Clark-nak olyan kevésbé ismert slágerei is vannak (hasonlóan humoros, szarkasztikus stílusban), mint az “Anyukám dögös” és a “A házasság mindig szexi”, vagy a dallamában a Bad Guy-ra kísértetiesen hasonlító “Sportos srác” c. dal. Legújabb szerzeményét Jordan Clark néven jelentette meg, ezt a dalt Michelle Lynne-nel közönsen készítették el:
.
Sokoldalúságát és kreativitását még az is bizonyítja, hogy 1 hónappal ezelőtt Stayin’ Beauty címmel podcast-ot indított. Eddig 4 rész került publikálásra, ezeket az adásokat itt hallgathatod meg, de a kedvenc podcast alkalmazásodban, amelyen a KanadaBandát is hallgatod, feliratkozhatsz a csatornájára.
Kanadai (más napokon amúgy amerikai) palacsinta receptje:
Mindenek előtt szükségünk lesz 1 üveg igazi, kanadai juharszirupra!
További hozzávalók:
400 g finomliszt,
100 g olvasztott teavaj,
600 ml tej,
3 evőkanál kristálycukor,
2 db tyúktojás,
1 csomag (12 gramm) sütőpor,
egy csipet só.
valamint teavaj, vagy margarin a sütéshez.
eredeti kanadai juharszirup, autentikus csomagolásban
(fotó: Jody Parks / Pixabay)
.
Az elkészítés: a hozzávalókat öntsük egy tálba és jól (csomó mentesre) keverjük össze. A felforrósított palacsintasütőbe/serpenyőbe tegyünk egy késhegynyi vajat, vagy margarint. Ha elolvadt, akkor 3/4, vagy 1 egész merőkanál palacsinta tésztát öntsük a serpenyő közepére. Próbáljunk a magyarhoz képest kisebb és vastagabb palacsintákat készíteni. Amikor az alsó fele aranybarnára sült, fordítsuk meg.
Tetszőleges mennyiséget, de legalább 3-4 darabot helyezzünk egy tányérra és ízlés szerint öntözzük meg igazi, kanadai juharsziruppal. Emellett az ínyencek egy kis teavajjal, és friss bogyós gyümölcsökkel is ízesíthetik a palacsintákat.
.
Boldog Kanada Napot, kellemes zene hallgatást és jó étvágyat kíván a
Az első és ezidáig az egyetlen kanadai-magyar podcast 39. epizódjában Lator monológjával kezdünk: a társas együttélés kihívásainak és a törékeny lelkűek hiperérzékenységének bemutatásával. Természetesen mi, itt a határ északi oldalán, sem mehettünk el véleményünk megosztása nélkül a #BLM mozgalom, valamint az “amerikai fegyvertartás – közbiztonság – rendőrség” hármasa mellett. Aztán kibeszéltük kreténjeinket, majd a Samsung és a Google segítségével vettük az irányt az 5. generációs mobil hálózatok és a Huawei felé, hogy a végére az álhírekig jussunk.Nem étlen, de szomjan csináltuk végig az adást. (nyitókép: Mohamed Hassan / Pixabay)
A sorozat 4. részében Kanada legnyugatibb tartományába, Brit Columbia-ba látogatunk el. A tartomány csak 1871-ben, hetedikként csatlakozott az 1867-ben megalapított Kanadához. Természeti adottságokban, látnivalókban gazdag tartomány világszinten is közkedvelt turista célpont. Egy keveset már láthattatok belőle az Alberta-i sorozat 3. részében, most itt a folytatás. A cikkben szereplő videókat akkor is érdemes megnézned, ha nem beszéled jól az angol nyelvet: tudod, 1 kép (azaz 1 videó) többet mond ezer szónál. (nyitókép: Keith Johnston / Pixabay)
Kanada térképe 1871-ből.
.
A nyitóképen a Mount Robson hegy látható, magassága 3.954 (egyéb források szerint 3.959) méter. Ez a tartomány harmadik legmagasabb hegycsúcsa.
Brit Columbia több, mint 10-szer nagyobb Magyarországnál, lakosságának száma pedig 2020-ra érte el az 5 millió főt. A “Columbia” mindig nagy C-betűvel írandó, nem pedig K-val. A kanadaiak a tartományt a kezdőbetűi után csak “BC”(ejtsd: bí-szí) néven említik beszélgetéseikben. Fővárosa az egy harmad Magyarországnyi területű Vancouver-szigeten fekvő Victoria városa – és nem a tartomány legnagyobb települése, Vancouver.
A “Lower Mainland”(nagy méretű térkép ezen a linken látható) azt a kb. 36 ezer négyzet kilométernyi területet jelenti, amely kelet-nyugat irányban húzódik: a Fraser folyó völgyét (alsó folyását), Vancouver-t és környékét illetik ezen a néven a kanadaiak. Magyarul kb. alsó földrészt jelent, mivel tengerszint közeli magasságon fekszik és a több ezer méter magas hegységek-rendszerek mellett alföldnek látszik.
Bridal Falls településtől nyugatra, egészen az óceán partig, délen az USA határig tart. Északról és keletről a hegyek lábai határolják ezt a dimbes-dombos, tavakkal, városokkal, erdőkkel, legelőkkel, farmokkal tarkított, saját klímával rendelkező tájegységet.
A Hudson Bay Társaságot(angolul: Hudson Bay Company – röviden: HBC), 350 éve, 1670 május 2-án alapították az Egyesült Királyság-ban, Londonban, mint szörmekereskedelmi vállalkozást. A HBC az egyetlen ma is talpon levő cég erről a területről: túlélte valamennyi európai alapítású riválisát.
a Kanada Banda kedvenc magyar YouTuber-ei 2019. májusában jártak a BC-ben
.
Jelenleg Észak-Amerika legöregebb múködő vállalkozása. Igen, jól olvasod, a HBC a mai napig létezik, a vállalatot 2018-ban közel 10 milliárd kanadai dollárra értékelték. A Toronto-i tőzsdéről történő kivezetése 2020. március 4-én történt meg, azóta magánvállalkozásként működik.
A Brit Columbia-i Chilliwack város lakójával, a tartomány leglelkesebb hivatásos természet fotósával és legbarátságosabb túravezetőjével és vendéglátójával, Ceglédi Ferenccel 2019 májusában készítettünk egy interjút, a KB024. epizódot itt hallgathatod meg. Chilliwack-ról érdemes tudni, hogy Buda, Pest és Óbuda egyesítésének évében, 1873-ban alapították, 1908-ban emelték városi rangra.
.
Van még ott, ahonnan ez jött, azaz folytatása következik!
Jó reggelt kívánunk! Most még Alberta-ban járunk, s ezzel a cikkel köszönünk el tőle – a sorozat következő részében az irányt nyugat, azaz Brit Columbia felé vesszük. A Vadrózsa Országának szemet gyönyörködtető vidékei, azaz a préri és a hegyek mellett megmutatjuk lakhelyünket, a Kanada Banda otthonát, Calgary városát is. (nyitókép: Erwin Buncaras / Pixabay)
Mivel még csak mostanában térünk, tértünk vissza az új normálishoz és még nincs minden túraútvonal, nemzeti és tartományi park nyitva a közönség számámra, az alábbi videó azzal bíztat minket, hogy: “Megéri a várakozás!’. A természet, a lélegzet elállító látnivalók nem szaladnak el, ott lesznek mindig, ahogyan az elmúlt évezredekben is végig ott voltak.
Mit érdemes megnézni, ha aktív kikapcsolódásra vágysz és csak 4 napod van Calgary-ban? Legyen nyár, vagy tél, mint ahogyan az alábbi videóban is látható, amely tavaly decemberben készült, Calgary-ban és környékén könnyedén található látni-, megnézni-, és megkóstolni való nem csak pár napra, hanem akár több hétre is.
Ahogyan a bevezetőben említettem, Alberta-ból a szomszédos Brit Columbia-ba megyünk tovább. De mielőtt még ezt megtennénk, következzen még két videó, amely mindkét tartományt érinti. A Rocky Mountaineer(RM), az 1980-as évek óta működő vasúti szolgáltatás(a hivatalos blog itt olvasható). Vancouver és Banff, illetve Jasper és Vancouver útvonalon, a kanadai Sziklás-hegységben közlekedő luxusvonat, panorámakocsikkal, teljes ellátással.
Először a 2007 óta utazós blogot, később utazási videókat készítő Deb és Dave, azaz The Planet D következik. Ők 2019-ben a RM-en utazva készítették az alábbi útifilmet, nem csak a vonatról, hanem Alberta-nak a Sziklás-hegység-beli látnivalóiról is.
A második, most márciusban megjelent videó amolyan hivatalos szolgáltatás-bemutatónak, azaz PR-filmnek* is tekinthető. Útvonal információ, interjúk (többek között a vasút alkalmazottaival, egy mountie-val, a Canada Parks képviselőjével), bevásárlás és sütés-főzés a konyhában a séffel, nemzeti- és tartományi park bemutató, de ellátogatnak borászatba is, stb. Az alábbi, közel 3/4 órás kisfilmet még akkor is érdemes megnézni és gyönyörködni a képekben, ha nem, vagy csak kevésbé beszéled az angol nyelvet! Mert egy kép (jelen esetben a videó) többet mond ezer szónál.
Még egy jó tanács a végére: ne felejts el lélegezni!
Van még ott, ahonnan ez jött, azaz folytatása következik!
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
– Lázadó
.
.
* PR-film, vagy imázsfilm:“Az imázsfilm egyfajta reklámfilm, ám kevésbé direkt. Az imázsfilm kellemes érzéseket, pozitív asszociációkat kelt a mozgókép, a zene, a vágások és sajátos effektek keverékével. A turisztikai termék megfoghatatlan, ezért az imázsfilm a legjobb eszköz, hogy az élményt, a hangulatot átadja: úgy ragadja meg a táj vagy akár egy hotel hangulatát, hogy a néző elvágyódjon arra a helyre. A film beszédesebb, hangulatosabb és jobban felkelti a figyelmet, mint a szöveg vagy a fénykép.” (forrás: imazselemzes.hu)
Kezembe került egy Calgary-i közösségi kiadvány úgy egy héttel ezelőtt. Fellapozva és az 5. oldalig eljutva előbb meglepődtem, majd mosolyra húztam a számat. Nem csak azért, mert már akkor tudtam, hogy az egyik következő cikkem anyagát tartom a kezemben, hanem jólesett látni, hogy egy magyarról és találmányáról írnak. Még ha csak három mondatban is és csak a lap alján. (nyitókép: DomenicBlair / Pixabay).
Calgary-ban és más kanadai városokban nem kerületek vannak, mint például Budapesten, hanem körzetek, amelyeket itt közösségeknek hívnak. A legtöbb esetben több (nagyobb forgalmú) út határolja ezeket a területeket, de megesik, hogy egy vasúti teherpályaudvar, vagy egy folyó alkotja az egyik határát. Ezen szomszédságok/városrészek száma 2013-ban 198-ra emelkedett.
Calgary 4 nagyobb részre (földrajzi negyedekre) van osztva, úgy mint:
NW – northwest: ÉNy – északnyugat
NE – northeast: ÉK – északkelet
SW – southwest: DNy – délnyugat
SE – southeast: DK – délkelet
amelyeket az utcák neve után írnak ki, mivel azonos nevű utcából nálunk is lehet több egy városban. Kivételt ezalól a Center St (Center utca) képez, ennek csak északi (Center St N) és déli (Center St S) részei vannak. Ennek két oldalán, keleten és nyugaton vannak az egymással párhuzamos utcák:
1 St SW – Első utca DNy
1 St SE – Első utca DK
egymástól mindössze 2 sarokra.
A másik kivétel a Memorial Dr. (Emlékmű Út), ennek a belvárosi szakaszától nyugatra a Memorial Dr. NW, keletre pedig a Memorial Dr. E (és nem NE, vagy SE) fut, mivel ezen az oldalon ez az út képezi a határt az északkeleti és a délkeleti negyedek között.
De jöjjön egy ennél szemléletesebb példa. Magyarország Tiszteletbeli Konzulátusa Calgary-ban a 1115 11 Ave SW belvárosi címen álló épületben található. Ha azonban a 1115 11 Ave NW címre megyek, akkor kb. 4 km-rel elvétettem a célt és egy magánlakás előtt találom magam. De létező címek a 1115 11 Ave NE és a 1115 11 Ave SE is (kertvárosi területek). Ez esetben tehát nem csak 4 különböző Tizenegyes Sugárút nevű út létezik a városunkban, hanem 4 különböző lakóingatlan is. A különbség (a 2*3 karakteres irányítószám mellett) csak az égtáj megjelölésében van: SW, NW, NE, SE.
Az irányítószám, amikor nem pontos a cím, vagy a házszám, esetleg küldeményt várunk, vagy hivatalos iratot töltünk ki, hivatalos adatot adunk meg, akkor segíthet, egészen sokat. De a hétköznapi életben, amikor számukra ismeretlen helyre megyünk (pl. a konzulátusra, vagy vendégségbe, vagy csak egy ügyfelet keresünk fel), akkor kevésbé lényeges. Az égtájak sokkal beszédesebbek – nem csak nekünk, hanem pl. a taxisoknak is.
De vissza a kiadványhoz, amely a hello Acadia nevet viseli és a Great News Media gondozásában jelenik meg. Havonta megjelenő ingyenes kiadvány, amelyet a kiadó csak hírlevélnek hív, és a postaládákba teszik bele a postás nénik/bácsik. A szokásos közérdekű információk mellett (fontosabb telefonszámok, közszolgáltatók elérhetőségei) helyi hírek, érdekességek, közlemények és persze, reklámok találhatók meg benne.
a helloAcadia közösségi hírlevél 5. oldala
.
Mindezek mellett rövidke színes hírek, érdekességek is helyet kapnak a lapokban, például a világ leghosszabb menyasszonyi fátyláról (ami 7.010 méter és 40 centiméter, kb. 63 futball pálya hosszúságú volt). Az 5. oldal alján található színes hátterű képen azonnal megakadt a szemem. Elsőre meglepődtem, hogy ebben a kiadványban a Rubik-kockáról írnak, másodjára pedig már fülig ért a szám, mert egy kanadai város egy kis közösségének egyik havilapjában, amelyet csak 5.600 példányban nyomnak, egy magyarról, egy magyar találmányról írnak! Sőt, nem maradt le az ékezet: helyesen Ernő-nek és nem Erno-nek írták feltalálónk keresztnevét.
Ahogyan a Rubik-kockáról (angolul: Rubik’s Cube) azt a 2018. októberi cikkünkben is idéztük: “Bizonyították, hogy elméletileg bármely keverés után legfeljebb 20 tekerésből kirakható, de az összetettsége miatt összesen 43.252.003.274.489.856.000-féle (leírva: negyvenháromtrillió-kétszázötvenkétbilliárd-hárombillió-kétszázhetvennégymiliárd-négyszáznyolcvankilencmillió-nyolcszázötvenhatezer; kb. 4,3 * 1019) eltérő állás hozható létre.”
Probléma megoldva
A Rubik-kockát 1974-ben Rubik Ernő találta fel. Amikor elkészült, Rubiknak durván egy hónapra volt szüksége, hogy megoldja a kockát (azaz minden oldalára 9-9 azonos színű négyszög kerüljön – a szerk.). Ma, a kocka kirakásának rekordját Du Yusheng tartja 3,47 másodperccel.
Ha jól látom, akkor a kockát a videó 8. másodpercénél veszi a kezébe:
.
Nem tudom, hogy ti, Kedves Olvasók, hogyan vagytok ezzel, de én szeretem, amikor teljesen váratlanul ilyen kellemes élmények érnek. És külön öröm számámra, ha eme élményeimet megoszthatom veletek.
Teljesen véletlenül botlottam bele ebbe a témába is. Nem kerestem, nem kutattam, simán csak szembe jött velem, a feleségemnek köszönhetően. Az Ő Facebook-os hírfolyamán jött fel az a poszt, amelyben az alább látható képes összehasonlítás volt elhelyezve illusztrációnak. Nem firtattam, hogyan került elé (egy ismerős ismerőse osztotta meg valaki más posztját), csak kértem, hogy küldje el nekem a bejegyzés linkjét, így hozzáférhetek a képhez. (nyitókép: Lázadó / Kanada Banda)
Ez esetben mindegy, hogy mi volt a pontos szöveg a Facebook posztban. Lehet, hogy találkoztál vele, ha nem, akkor képzeld ide a szokásos paranoid, “mindenki minket bánt és különben is: nekünk ne mondja meg senki” stílusú kommentárt. Ez a fajta ellenségkép keresés, a másik fél hibáztatása sikertelenségünkért nagyjából 85-90 évvel ezelőtt már megvalósult egyszer, az eredményét mindenki ismeri.
Hogy a brit és a skót hogyan került oda? Fogalmam sincs. (Valakinek megint sikerült félmunkát végeznie…) A britnek azért nincs ott a helye, mert az egy katonai egyenruha, nem népviselet, nem tradícionális öltözet a ködös albionban. Ez viszont már az, ráadásul női. A skót pedig, a szoknya ellenére egy férfit ábrázol, nem pedig egy nőt. Egy pár másodperces kereséssel könnyedén találhatunk fotókat tradícionális skót női viseletről.
.
Ez az összehasonlítás csak egy valamire jó: hangulatkeltésre! A tényszerű tájékoztatástól borzasztóan messze van. Jól látod hát, Kedves Olvasó, az EU-ellenes, illiberális konzervatív demokrata a saját anyaföldjén a fekete fátyolba öltözött muszlim nőktől retteg, fél és borzad!!!!!!!!! (ha kevésnek érzed a felkiáltójelet, kérlek szólj, van még raktáron!)
A cikk ezt írja: “A Korán, az iszlám szent könyve, azt mondja, hogy a muszlimoknak – férfiaknak és nőknek – szerényen kell öltözniük. A férfi szerénységet úgy értelmezik, hogy az a köldöktől a térdig terjed a területre.
A nők esetében általában ezt szinte mindenre kiterjedőnek tekintik, kivéve az arcot, a kezet és a lábfejeiket, abban az esetben, amikor oylan férfiak jelenlétében mutatkoznak, akiket nem ismernek, vagy nem állnak kapcsolatban velük.
Az iszlámban azonban sok vita folyt arról, hogy ez elég messzire megy-e? Ez megkülönböztetést eredményezett a hidzsáb (arab jelentése: “eltakarva”) és a nikáb (arab jelentése: “teljes fátyol”) között.”
Az egyik asszony, akinek négy lánya van, az alábbiakat mondta el: “egyikük sem visel burkát. “Nem kényszerítettem bele a lányaimat, mert nem kellett” – mondta. “Nem kötelező. Ez nem kötelező. Ugyanakkor … közelebb visz Istenhez. Ez egy spirituális dolog, több, mint bármi más.” Nem közelező eltakarni az arcát, de ezt teszi, mert Muhammad próféta “utánozza”.
Szóval emberünk, akit hívjunk csak Hivatásos Kormánypárti Rettegő-nek, ül otthon, a négy fal között a kényelmes karosszékében és mindenkit szívből gyűlöl:
aki nem úgy gondolkodik, mint Ő,
aki nem úgy néz ki, mint Ő.
Kritikus gondolkodás nélkül, tudás szomj nélkül, a másik kultúrájának ismerete, tisztelete nélkül retteg az ismeretlentől, hergeli magát és másokat is a valótlanságokra alapozott agitációnak köszönhetően. Arra persze lusta, hogy utána nézzen ingyenesen elérhető információknak. Jól láthatóan számára a Facebook-nál (még csak nem is a közösségi médiánál) kimerül az internetezés fogalma.
De azt azért a monitor/tv képernyő előtt ücsörgő Hivatásos Kormánypárti Rettegő vérmagyar elvárja, hogy Őt magát a mások tiszteljék és elfogadják a véleményét! Elvárja, hogy róla és a vérmagyarságáról mindenki mindent tudjon, miközben Őt a legkevésbé sem érdeklik más népek, nem kíváncsi más kultúrákra, nem hajlandó más nemzeteket megismerni.
Melyik európai ország lányai, asszonyai járnak tradícionális népviseletben iskolába, munkába minden áldott nap?
Ha ma elutazol, mondjuk, Finnországba, Dániába, Ausztriába, csak és kizárólag a fenti képen látható viseletbe öltözött lányokkal, asszonyokkal fogsz találkozni MINDENHOL az országban?
Melyik európai ország lányai, asszonyai hordanak tradícionális népviseletet kerti munkához, takarításhoz, vagy sütéshez-főzéshez?
Mond-e az nekünk, magyar anyanyelvűeknek valamit, hogy: “hajadon“, és “bekötik a fejét“?
Másodszor: ismereteim szerint két jelentősebb különbség van az európai és az iszlám világban és ezek nehezen választhatók el egymástól:
1.)
amíg nálunk, nyugatiaknál volt felvilágosodás(én ide sorolnám a magyar reformkort), a férfiakéval egyenrangú jogokat kaptak a nők, azaz járhatnak iskolába, szavazhatnak, dolgozhatnak, azaz állásuk, karrierjük lehet, stb.
addig a közel-keleti iszlám országokban ez nem így történt. Náluk nem volt felvilágosodás és ipari forradalom, nem kívánják a nőt a férfival egyenrangú félnek tekiteni.
„A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából. Kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék. Magunk okozta ez a kiskorúság, ha oka nem értelmünk fogyatékosságában, hanem az abbeli elhatározás és bátorság hiányában van, hogy mások vezetése nélkül éljünk vele. Sapere aude! Merj a magad értelmére támaszkodni! – ez tehát a felvilágosodás jelmondata.”
(Immanuel Kant, 1784., Mi a felvilágosodás? c. tanulmánya. Fordította: Vidrányi Katalin)
2.)
Magyarországon nincs államvallás (bár állampárt majd megint lehet), ahogyan az Európai Unió államaiban az államvezetés és a (keresztény) vallás különállóan létezik. Azaz nem a Római Katolikus Egyház vezetője hozza a törvényeinket, nem az Ő iránymutatásaira hagyatkozik a törvényhozás, nem hatnak át mindent a római katolikus vallás előírásai és szabályrendszere (különben nem lehetne pl. gumióvszert árusítani, vagy tiltott lenne az azonos neműek házassága).
Eközben az iszlám országokban a vallási vezetőknek (az imámoknak) sokkal nagyobb a szerepük és az egyes államok működése mindent a vallási előírásoknak rendel alá. A muszlimok életét sokkal nagyobb mértékben áthatja a vallásuk, az európai keresztény emberhez mérten sokkal szigorúbban betartják azok szokásait, előírásait a hétköznapokban.
Tapasztalatom alapján a keresztények sokkal megengedőbbek önmagukkal szemben és a dolgos hétköznapok során kevésbé az életük része a vallás, annak előírásai. Ugyanakkor az muszlim hitű a vallási előírások köré szervezi a napját. Szóval így tudom én, természetesen kijavítani, kiegészíteni, hozzátenni bármikor lehet,elérhetőségeinken mindezeket megtehetitek. Köszönöm!
__ __
A muszlimok már régóta ott élnek európában, nem az elmúlt 10 évben telepedtek le. 2010-ben körülbelül 44,1 millió iszlám vallású élt Európában, ez a teljes európai lakosság kb. 6%-t ők adták. Várhatóan a népességük 2030-ra 58,2 milliós lesz. “In Europe as a whole, the Muslim share of the population is expected to grow by nearly one-third over the next 20 years, rising from 6% of the region’s inhabitants in 2010 to 8% in 2030. In absolute numbers, Europe’s Muslim population is projected to grow from 44.1 million in 2010 to 58.2 million in 2030” (forrás: PewResearchCenter, The Future Global Muslim Population (Projections for 2010-2030) – 15. oldal)
Ne feledjük el, hogy amíg a muszlim lányok, asszonyok megtartották a tradícionális öltözeteiket a hétköznapokban is, addig például a magyar (római katolikus, görög katolikus, evangélikus, református vallású) lányok és asszonyok kiskosztümre, farmernadrágra, blúzra és pólóra cserélték a magyar népviseletet. Miért másokban keressük a hibát, amikor a magyar ember az, aki nem úgy öltözködik a dolgos hétköznapokban, mint ahogyan őseink jártak? A muszlim közel-keleti népeket és a keresztény magyarokat összehasonlítva úgy látom, hogy ez utóbbi dobta el magától a hagyományoknak megfelelő öltözködési normákat és – mintha kötelező lett volna – vette fel a nyugati (szabás)minták alapján készült divatos ruhákat.
Miért kell(ett) a magyar embernek pl. a farmernadrág? Miért kell(ett) az olasz- és/vagy francia divatházak által diktált trend szerint öltözködnie a magyar nőknek? Miért hordanak a nők olyan ruhákat, amelyek már-már szinte mindent megmutatnak? Mini szoknya és mély dekoltázs, feszes short?
Azért rémülnek halálra a Hivatásos Kormánypárti Rettegők más nemzetek népviselete láttán, mert talán nem elég bátrak a sajátjukat büszkén viselni? Mielőtt ismeretek és tisztelet nélkül (tehát ostobán és büdös bunkó módon) másokat kezdenek el habzó szájjal kritizálni, jobb lenne a saját portájukon sepregetni. Nem a muszlim hitűek szakítottak a hagyományos viseleteikkel, s kezdték el a nyugati mintát majmolni, hanem a kelet-európaiak….. És most ezért haragszanak rájuk? Ezért gyülölködnek?
Az, hogy egy esküvőre, vagy a húsvéti körmenetre, vagy falunapon felveszik a tradícionális népviseletet (a hazánkba látogató turisták kedvéért), az nem számít! Az inkább páváskodás, mint hiteles ápolása a hagyományainknak.
__ __
Jöjjenek sorjában az országok és tradícionális viseleteik.
Próbáltam autentikus videókat találni a témában, bár nem volt könnyű dolgom, mivel nem vagyok jártas sem az iszlámban, sem a divat világában. Akinek ennél pontosabb, frissebb információ vannak, írja meg nekünk!
A pakisztáni: kezdjünk egy autentikus tartalommal, egy hagyományoknak megfelelően megtartott pakisztáni esküvővel. Itt is csak fekete lepelbe öltözött nőket láthatunk … ja, NEM! A legkevésbé sem!
Egy teljesen átlagos pakisztáni lány, Anushae Khan hétköznapja nem valahol Nyugat-Európában, vagy mondjuk Kanadában, hanem hazájában, Pakisztánban. Megint csak az öltözködés sokszínűségén lenne a hangsúly:
A jemeni: Maliha videójában a sminkelős részt átugorva nézzük meg az öltözetét:
A következő videóban Shrooq személyén át nem csak a jemeni nők életébe, hanem a polgárháborús ország közelmúltjába és jelenébe is betekintést nyerhetünk:
Jöjjön még egy videó Jemenből.
Érdekes és tartalmas anyag, a legfontosabb rész 2:24-nél kezdődik: “Az embereknek el kellene kezdenie szeretnie egymást, az embereknek el kellene kezdenie jobban elfogadniuk egymást. Úgy értem, mind emberek vagyunk, szóval jobban szerethetnénk egymást, el kellene fogadnunk a másik véleményét, álláspontját, mindentől függetlenül. Nem számít, hogy milyen a bőröd színe, hogy milyen nemzetiségű vagy, hogy miben hiszel. El kell fogadnunk egymást. Szeretnünk kell egymást. Így tudjuk megoldani a problémáinkat.” – mondja ezt a 23 éves Fatima, akinek 7 évvel ezelőtt Szaúd-Arábiából kellett Jemenbe költöznie (az okokra sajnos nem derül fény). Egy gazdag, jóléti országból egy polgárháború súlytotta, harmadik világbeli helyre, ahol nincs teljeskörű orvosi ellátás, kevés és rossz minőségű az élelem, megbízhatatlan a lakossági áramellátás.
Jemen, ahogy a TV-híradókban nem láthatod. Jemen, a világ egyik legszegényebb és egyben legvallásosabb országa Drew Binsky világutazó, blogger, kétszeres Guinness-rekorder szemével (aki 2012. óta összesen 191 országban járt):
a 24.hu hírportál 9 részes Hitvita c. sorozata, amelyben 9 különböző kérdésre adott 9 különböző válasza hallgatható meg a krisna-hívő lelkésznek, a muszlim hitoktatónak, a református lelkésznek, a katolikus papnak, a rabbinak és a buddhista tanítónak;
Ha valaki végig nézi az alábbi videókat, akkor szerintem egyetért velem abban, hogy nem a fekete szín a domináns és egyik hölgy sem úgy néz ki, mint a Facebook poszt “összehasonlításában” a képeken látható iszlám hölgyek.
https://www.youtube.com/watch?v=jLj2TRKGfhA
.
Ugyanakkor engedtessék meg számukra, hogy úgy öltözkedjenek, azt viseljenek otthonaikban, az utcáikon, ahogyan az illendő és személyüknek kedves. Vendégségben pedig engedjük meg a számukra, hogy a kultúrájuknak, vallásuknak, hagyományaiknak, szokásaiknak megfelelően öltözködjenek és ne a mi szokásainkat akarjuk rájuk erőltetni!
Fogadjuk el, hogy szigorúbbak az iszlám vallási előírások, hogy a vallás követői jobban ragaszkodnak a hagyományaikhoz, hogy a hitük szerves része a mindennapi életüknek. És mielőtt véleményt formálunk róluk, jó lenne megismerni az Ő álláspontjukat, az Ő gondolatainkat. Ezáltal tudásban mi is gazdagabbak leszünk, intellektuálisan is fejlődünk és talán nagyobb békességben, kevesebb konfliktussal élhetünk együtt tovább ezen a bolygón.
Jó reggelt kívánunk! Az első videó megtekintése közben arra kérünk, hogy “Ne Felejts Lélegezni!“. Hűséges Olvasóink már találkozhattak ezzel a videóval tavaly novemberben, de mivel a látvány még sokadjára is lélegzetelállító, muszáj ismét megmutatnunk. Calgary-ról 2013-ban készült egy turisztikai célú PR-film, vagyis inkább egy kedves kis dal egy videóklippel, amelyet Jocelyn Alice, Lisa Jacobs, Mike Shields készített és az Ő előadásukban hallgathatod meg. A címe: Right Here (magyarul: Pont itt). Ezután egy tartományi körutazás és élménybeszámoló, majd pedig egy autós túra következik a városból a hegyek közé. (nyitókép: Siggy Nowak / Pixabay)
.
Kanada térképe 1905-ből: ebben az évben születettek meg Alberta és Saskatchewan tartományok
Remember To Breath! / Ne Felejts Lélegezni!
.
Right Here / Pont itt
Turisztikai, gazdaság-fejlesztési célzattal készített imázsfilm*, amely önálló zenei alkotásként is megállja helyét:
Ha valakinek ismerős Jocelyn Alice személye és/vagy énekhagja, annak oka van. 2014 végén jelent meg Jackpot c. dala, amellyel 2015-ben sikeresen befutott énekesnő lett. A lejátszási listák alapján a Spotify-on a 9. legnépszerűbb zeneszáma volt abban az évben az USA-ban. A Billboard Canadian Hot 100 slágerlistán a 38. helyig jutott és a legtöbb kanadai kereskedelmi rádió slágerlistáján a legjobb 15 dal közé került. A Jackpot a 2011-ben indult karrierjének eddigi legsikeresebb dala, 2016-ban Platina-lemezzel jutalmazták érte.
.
150 nap alatt Kanadán át
A Nyolcvan nap alatt a Föld körülhöz hasonlóan Kanada 150. születésnapja alkalmából2017-ben egy páros (Karla & Matthew Bailey)150 nap alatt utazta be Kanadát. Az Alberta-ról forgatott kisfilmjük itt látható:
… másfél óra alatt. Az indulás Calgary belvárosából történik, a célállomás Lake Louise, tó part, az utat pedig a Trans-Canada autópályán tesszük meg. A tavat és a mellette fekvő települést egyaránt Lake Louise-nak (magyarul: Lujza-tónak) hívják. A nyitóképen ez a tó látható, az északi végében épült szállodával (Fairmont Chateau Lake Louise), mögötte a kanadai Sziklás-hegység egy aprócska részlete látható.
Az autóra szerelt kameráknak köszönetően az utazás minden másodpercét nyomon követhetjük. Jó utat!
.
.
* imázsfilm:“Az imázsfilm egyfajta reklámfilm, ám kevésbé direkt. Az imázsfilm kellemes érzéseket, pozitív asszociációkat kelt a mozgókép, a zene, a vágások és sajátos effektek keverékével. A turisztikai termék megfoghatatlan, ezért az imázsfilm a legjobb eszköz, hogy az élményt, a hangulatot átadja: úgy ragadja meg a táj vagy akár egy hotel hangulatát, hogy a néző elvágyódjon arra a helyre. A film beszédesebb, hangulatosabb és jobban felkelti a figyelmet, mint a szöveg vagy a fénykép.” (forrás: imazselemzes.hu)
Van még ott, ahonnan ez jött, azaz folytatása következik!
a teljes nézethez klikkelj a képre
(illusztráció: Alexandra_Koch / Pixabay)
(fotó: 
(grafika: 
Ők csak a baráti kör, nem pedig együttes:
eredeti kanadai juharszirup,
tökéletes reggeli Kanada Napra
Kanada térképe 1871-ből.
Brit Columbia zászlaja
egy festmény Pierre-Esprit Radisson-ről
a kiadvány címlapja
a helloAcadia közösségi hírlevél 5. oldala
(forrás: 
(fotó: 
Kanada térképe 1905-ből: ebben az évben születettek meg